Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-14 / 11. szám
1954 JANUAR 14 NAPLÓ 5 Képviselőbeszámolő G^nlajon Megyénk ké»vs*e ő«' már a múlt sztendőben megkezdték munkájúéit, hogy beszámoljanak választóik lőtt- Elmondják, hogyan képviselték választóik ügyeit, s azt is, hogyan kannak ezután még jobb munkát ógezni. Ebben az esztendőben ezek i beszámolók tovább folytatódtak, íanuár 8-án Mónus István képviselő üyulaj község dolgozói előtt tartott áeszámplót. A község dolgozó parasztjai közül közel kétszázan jelentek meg, hogy meghallgassák és elmondják javaslataikat, panaszaikat. Mónus elvlárs beszámolójában rész letesen ismertette pártunk Központi Vezetőségének határozatai óta eltelt idő hatalmas eredményeit, melyekkel az egész dolgozó nép életkörülményeinek nagyobbarányú megjavítását tűzte ki célul. Beszélt azokról a nagyarányú kedvezményekről, melyek gyulaji viszonylatban is a dolgozók biztonságosabb’» gazdálkodását, egyre növekvő jólétét ^segítik elő. — Számokon keresztül is bemutatta, hogy a kedvezmények például a dolgozó parasztságnak, s elsősorban a termelőszövetkezet i parasztságnak miiven nagyjelentőségű. A gyulaji Ui Barázda tszcs többek közölt 111 mázsa búza, 30 mázsa rozs 26 mássa árpabeadási kedvezményt kapóit. Az egyénileg dolgozó parasztok is sok beadási kedvezmény; kaptak. — Több gazda borbeadási kötelezettségét is mérsékelte a tanács, s ezekkel a mennyiségekkel is több, maradt saját használatra és a szabadpiacra. De a !öb*ii l*edve mé'ivek is és különösen az új begyűjtési rendelet még nagyobb mértékben szolgálja dolgozó népünk, s köztük a gyulaj; dolgozó parasztok életszínvonalának nagyarányú felemelkedését. Megállapította beszámolójában azt is, hogy Gyulai községben is az új begvüité- si rendelet hatására megnövekedőit A Tolnai Napló december 18-i számában foglalkozik a vezetékes rádióval, hogy miért olyan halk este a Batthyányi utcában. Azt hiszem, ez á panasz az egész újvárosi részt érinti, de nemcsak este, hanem nappal is előfordul ez a zavar. Elhárítására van egy javaslatom. Mégpedig az, hogy a vezetékes rádió áramkörének végéről az adóállomásra, nálunk a postaműszakra ellenőrző vezetéket szerelmének, amelyről állandóan lehallgathatnák a vezetékes rádió hangerejét és tisztaságát. Be lehetne vezetni a jeléntőszol- gálatot is. A József Attila gyermeka dolgozó parasztok termelési kedve, biztonságérzete. Ez abból is látszik, hogy mintegy 360 hold tartalékterület művelésre már gazdát talált. Részletesen ismertette Mónus elvtárs, hogy ezt a munkalendületet még csak fokozza, pártunk és kormányunk legújabb határozata a mezőgazdaság .fejlesztéséről. Beszélt azokról a feladatokról, amelyeket Gyulaj községben is meg kell valósítani, hogy egyre jobb, egyre szebb legyen a dolgozók élete. — A nagyarányú segítség a párt és a kormány részéről megvan — mondotta többek közölt, — most rajtunk van a sor. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a gyulajt dolgozó parasztok is érzik felelősségüket a párt és a kormányhatározatok végrehajtásáért. Bátran bírálták az egyes szerveket, amelyek keveset törődnek velük, vagy nem olyan formában intézik ügyeiket, ahogy azt a határozatok előírják. Számtalan hozzászóló elmondotta, hogy a községben évente súlyos vadkár van, s az erdőgazdaság mégsem teszi meg a kellő intézkedéseket a megelőzésre. Bérdi János, Szemtpáli Ferenc és még többen cl- mond'ák. hogy még a vadkárért járó pénzüket sem kapták meg. N-lián» á termelőszövetkezetek bői kilépett dolgozó parasztok is panaszkodtak, hogy durván bánnak velük ás más sérelmeiket sorolták fel. Mónus elvtárs a helyszínen is megvizsgálta ezt az ügyet, s megállapította, hogy a legnagyobb hibát a járási tanács mezőgazdasági osztálya okozza azzal, hogy a termelőszövetkezeteknek nem adja meg azt a megfelelő segítséget, amit kellene. Ezért nem tudják itt mélyen megérteni pártunk tanítását, hogy a termelőszövetkezetekből kilépet» dolgozó parasztokra úgy kell tekinteni, otthonban például van rádió és telefon is. Hiba esetén telefonon azonnal jelentést tennének. Esetleg több ilyen jelemtőállomást is lehet szervezni. Van még egy dolog, amit szeretnék felszínre hozni. Az 1953-as évre betervezték a vezetékes rádióhálózat kiszélesítését. Ennél azonban nem történt több. Csatáron, Lisztes-völgyben, a Béke-telepen, Nyámád-nusz- tán pedig nagyon várták a dolgozók, hogy ők is kapnak vezetékes rádiót. Belügyi Adam AVESZ dolgozója. mint leendő tsz-tagokue és úgy is kell kezelni őket. A beszámológyűlést követő napon intézkedett Mónus elvtárs arról is, hogy a többek által kifogásolt kenyér minősége megjavuljon. Többen panaszolták, hogy a napraforgó után járó étolajért Dombóvárra kell menni, amely hátráltatja a doLgozó parasztokat a munkákban. Ezt a panaszt a helyi tanács és a földművesszövetkezet már régen elintézhette volna. Gyulaj község dolgozói tanulni, művelődni i,s szeretnének, — vetette fel Szentgyörgyi Ferenc. — Lehetőség is van rá. mert van szép moziheiyiség. Azonban a mozigép nem sokat ér, mert rossz a hang, sokszor elmosóaottak a képek. — Mint DlSZ-titkár — mondotta többek között, — az ifjúság nevében is kérjük a mozigép sürgős kicserélését, hogy a mozin keresztül is fejlődni tudjunk. Csonka Pál dolgozó paraszt többek panaszát vetette fel, amikor elmondta, hogy a Len- termelő Vállalattól még az 1952-ben termelt és elszállított len ellenértékét sem kapták meg. Jó t«v»s a'o> tett az állattenyész tós fejlesztésének érdekében Kiss István, a legeltetési bizottság elnöke. A község egyéni dolgozó parasztjai ugyanis nincsenek, legelővel ellátva. Éppen ezért javasolja, hogy a község 250 holdas vadkáros OFA területén létesítsenek legelőt. Kláimbauer József, a Kossuth tszcs elnöke is a járási mezőgazdasági osztályt bírálta, hogy már sokszor feljegyezték kérésüket egy darálóra, de intézkedés még a mai napig sem történt. A daráló nagy segítség volna a termelőcsoportnak gazdaságuk fejlesztésében. Még számos hozzászóló után Mónus elvtárs megválaszolt a kérdésekre és felszólalásokra. Naponta két vagon zsírosbödön A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói a kormányprogramm megvalósításúnak érdekében zsírosbödönöket gyártanak 15—30 literes nagyságban. A nagy keresletre való tekintettel a gyár dolgozói fokozzák a termelést. Naponta körülbelül 2 vagon különböző színű és nagyságú zsírosibödönt adnak át a kereskedelemnek. A gyárban rövidesen megkezdik a zsírsütő bográcsok gyártását is, tekintve, hogy most a téli időszakban, amikor megkezdődtek a disznóvágások, nagy a kereslet a zsírsütő bográcsok iránt. Mégegyszer a vezet kés rádióról . . . Hírek a gépjavítás frontjáról A bonyhádi gépállomáson élénk ütemben halad az erőgépek javítása. Már 10 darab traktor várja telje sen hibátlanul a tavaszi munkák megkezdését. Ekéből 13-at javítottak ki a műhelymunkások, s a vetőgépek .jórészének javítását befejezték Cséplőgépjavításban azonban lemaradt a gépállomás. A terv szerint 14 cséplőgépnek kellett volna már elkészülni, de mindössze három darabot javítottak ki a bonyhádiak. A téli gépjavítás során nem éppen elsők között volt a hőgycszi gépállomás, a lemaradás nem csupán a dolgozókon múlott, a munkák menetét anyaghiány is akadályozta. A gépállomás vezetősége többízben tett anyagmegrendelést és ennek ellenére alig kapott valamit. Még decemberben például 89 tételt rendeltek, amelyből csak 9 érkezett meg. Január 8-án pedig újabb 56 tételt kértek és 19-et kaptak meg. A höyyészi gépállomáson azonban az alkatrészhiány ellenére is igyekeznek felszámolni a lemaradást. — Műszaki megbeszélésre jöttek össze a szerelők, műhelymunkások, brigád- vezetők, a vezető mechanikusok és az igazgatók. Majd közösen meq^ tárgyalták a tennivalókat a meglévő fogyatékosságok pótlására. Az ügyesebb szerelők például vállalták, hogy szerelési módszerüket átadják kevésbbé gyakorlott társaiknak. Valamennyien ígéretet tettek, hogy munkaidejüket gazdaságosabban, alaposabban kihasználják. A javító brigád vezetői pedig azt vállalták, hogy az egy gépre kitűzött javítási normaidőt csökkentik, természetesen nem a minőség rovására. időbeni elvégzésének jelentőségét nem szükséges külön hangsúlyozni. A múlt év tapasztalatai alapján ezt úgyis — mondhatnánk — saját bőrén tapasztalta minden gépállomás. Ennek ellenére a legtöbb gépáll* máson lemaradás mutatkozik. Ahhoz, hogy a lemaradást pótolni lehessen, figyelembe kell venni, illetve meg kell szüntetni bizonyos körülményeket. amelyek gátolják a munka ütemét. Ilyen például az, hogy sok helyen hideg szerelőműhelyben dolgoznak. Kézzelfogható példa erre a mözsi és sárpilisi gépállomás. Egész nap hideg helyiségben dolgozni, hideg vasdarabokat fogdozni pedig nem lehet sokáig, mert ettől előbb-utúbb •negbétegedik a szerelőmunkás. * A másik szinte embertelen körülmény pedig az, hogy nincs elég pihenő biztosítva a dolgozóknak. Sár- pilisen például 8 ágy van a több, mint 160 dolgozó számára. Ebben a 160 dolgozóban az irodaiak is benne vannak, de ez nem változtat a lényegen. Még így is igen sokan vannak, akik a környező falvakból járnak be a gépállomásra több kilométerről. Lábbelijük átázik, mire odaérnek és sok esetben ehhez jön még a hideg szerelőműhely. Ebből adódik aztán, hogy jónéhány gépállomáson a dolgozóknak csaknem fele beteg. Hiba az Is, hogy bár rendelet van rá, a termelőszövetkezetek traktoro sai nem vesznek részt a gépjavításban. Mióta a hó leesett, feléje sem mennek a gépállomásnak. * Szó esett már az alkatrészhiányról a högyészi gépállomással kapcso- csolatban, de azért meg kell említeni, hátha reagálnak rá az illetékesek, hogy mi is van a minisztérium által ígért 7 esztergapaddal? A dolgozók olvasták az újságban és örömmel fogadták a hírt, hogy a téli gépjavításokhoz 7 új esztergapadot kap megyénk. Mér az utasítást is megkapta a megyei tanács gépállomási csoportja, hogy hogyan kell egy ilyen esztergapadot szakszerűen csomagolni, hogy szállítás közben baja ne essék, csak éppen esztergapad nem érkezett. Az alkatrészeknél az a helyzet, hogy küldtek ugyan olyan dolgokat ,amelyeket a gépállomások fennállásuk óta nélkülözni tudtak, csak azt nem küldik, ami a legszükségesebb. Úgy érezzük, hogy a gépállomások híreiben a dolgozók munkakörülményeiről is szólni kell, mert az természetesen a teljesítményt, a mun kakedvet is — sőt csak azt — befolyásolja. * Ötven mode'lben készítenek az idén férji és női bőrkabátokat 1954-ben ötven modellben készít a bőripar női és férfi irha, panofix. panolux bundákat és bőrkabátokat. Az új modellek között különösen szép az öves, manzsetlás „Éva'“ elne- A téli gépjavítás lelkiismeretes, vezésü női bőrkabát. A kabátokat a (ff 21 % fi 23 - $ 2122 25 4**21 ti é • . • „A kedvezőbb szaporulati eredmények elérése és a választás utáni elhullás csökkentése érdekében a sertésállomány egészsé ges természetszerű tartására az cdiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani... Különös gonddal kell végezni a szopósmalacok korai és fehérjedús takarmányozását.“ (A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló part- és kormányhatározatból.) A jó anyaikoca valóságos kincsesbánya. A malac a késő őszi piaci árakat számolva igen nagy jövedelmet jelent. Ezért szükséges, hogy évente legalább kétszer maiacoztas- sunk. Mi a teendő a tenyésztésre alkalmas kocasüldők kiválasztásánál, s hogyan ápoljuk, gondozzuk a téli fialásból származó malacokat? Anyakocáknak lehetőleg sokatfialó, jó hústartó anya malacaiból válasz- szűk ki a legszebbet. A hússertés faj tákat 8—10 hónapos korban, a 100— 120 kilós súly elérésekor, a mangalicákat pedig 10—12 hónapos korban átlagosan 80—110 kilós súlyban bú- gassuk be először. Ne elégedjünk meg az egyszeri búgatással, eresz- szűk az anyakocára 10—12 órás időközben kétszer háromszor is kant. A vemhesség második felében — különösen a téli malacoztatásoknál — fokozott gondot kol.l fordítani a kocák kíméletes jártatására és takarmányozására. Naponta 2—3 órát jártassuk a vemhes kocákat, s etessünk velük az abraktakarmányokon kívül bőséges nedvdús eleséget is. Az etetésre előkészített takarmányt testhőmérsékleten, az itatóvizet pedig 20 C fok körüli hőmérsékleten adjuk. A téli takarmányban sokkal kevesebb az ásványi anyag és kevesebb a vitamintartalom is. Ezért az anyakocák elesé.gét naponta Ízesítsük evőkanálnyi konyhasóval. A születendő malacok csontozatának erősítésére naponta 3—4 deka Futárt vagy Pek- ket, a vitaminhiány pótlására pedig A. és D. vitamin injekciókat adjunk az anyáknak. A vemhes kocákat fialás előtt 10- 12 nappal helyezzük külön kutricá- ba, s a fialás idején tartózkodjunk a fiaztaíóbam. A malacok köldökzsinórját a hasfaltól 6—7 centire vágjuk ei, s az újszülötteket nyomban rakjuk külön ládába, hogy az anyjuk agyon ne nyomhassa őket. A gyengébb malacokat már az első szoptatáskor tegyük az anya csecsbimbóihoz, hogy a többiek el ne üthessék. Állami gazdaságokban és tsz ekben — ahol több koca fial egyszerre — a sokat fialó anyák malacai közül vigyünk át egy-kettőt a kisebb családdal rendelkező anyához. Hogy a nevelő-anyakoca az újszülöttet elfogadja, a malacokat felszáradásuk után kenjük be ecetes vízzel. A fiiaztatóban télen a hőmérséklet általában 15—20 C fok legyen. Az alomszalmát vágjuk fel 15—20 centiméteres darabokra és naponta legalább egyszer, de inkább kétszer almozzunk. A malacokat 3 napos kortól kezdve rendszeresen itassuk istállóhőmérsék- leten lévő friss vízzel. Hathónapos kortól kezdve pedig világosszínű pörkölt árpára szoktassuk őket. A tíznapos malacoknak adjunk rendszere-* sen nedvdús takarmányt is, elsősorban sárgarépát, ha ez nincs, takarmányrépát, vagy burgonyát. Ha az idő nem túlságosan zord, s malacokat már egyhetes korukban rövidebb időre engedjük a kifutóba. Fia viszont az idő kedvezőtlen, a íiaz tatóban kell a szabad mozgást biztosítani. Feliiasználjuk a lehetőségekéi! Vasutas do'gozsinlt tötüszaz mázsa minőségi szénát termelitek a töltéseken Dolgozóink azzal kezdték az új évet, hogy termelési értekezleten tárgyalták meg Hegedűs András elv- társ, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésen elmondott beszédét. Részletesen megtárgyalták annak minden egyes mondatát abból a célból, hogy mit lehetne és mit lehet megvalósítani azokból. Az értekezlet eredménye az lett, hogy elhatározták: a tervmunkákon felül a pályafenntartás 'dolgozói a takarmánytermelés növelése, a takarmánytartalék létesítése céljából felhasználják a vasút sokszáz kilométeres olyan területét, ahol sok jóminőségű szénát lehet termelni. Ilyen területek a töltések, a rézsűk és bevágások. Ezeknek az elbokroso- dott és elhanyagolt bevágásoknak kitisztításával hasznos területeket nyernek, amelyet fűmaggal vetnek be, s ezzel többszáz mázsa értékes szénát termelnek a mezőgazdaság számára. Ezzel lehetővé válik az, hogy a pályaőrök ismét visszatérhetnek az állatok, főleg a szarvasmarhák tartására, amit még ezenkívül úgy kívánnak biztosítani, hogy felújítják a pályaőrök gazdasági épületeit (istállókat, ólakat), de ahol nincsenek meg ezek, ott új gazdasági épületeket épí tenek. A szerszámfa, valamint egyéb hasznos fák termelése eéljából a pályaőrházak mellett faiskolákat létesítenek dolgozóink, sőt kibővítik a vasutas kertészetet is e célból, ahonnan ellátják gyümölcsfával azokat a vasutas dolgozókat is, akiknek mind ezt nem áll módjukban megteremteni. Mivel vasúthálózatunk terület« kedvező a méhészettel való foglalkozásra, pályaőreink nagyrésze is szívesebben foglalkozik vele. Hogy a méhállományt növelni tudjuk, ennek elősegítése céljából deszkahulla- dékanyagot bocsátunk a méhészet rendelkezésére, hogy a hiányzó kantárakat pótolni tudják. A pályaszemélyzet konyhakertjeinek jobb termése biztosítására trágyát bocsátanak rendelkezésükre a kocsimosó telepről ingyen, sőt még a tsz-nek és az állami gazdaságoknak is adunk bizonyos mennyiséget a talaj termőképességének megjavítása céljából. Vasutas dolgozóink megértették a párt és kormány célkitűzését, s annak megvalósítása érdekében tett javaslataik és munkájuk kétségtelenül elősegíti a vasutas dolgozók anyagi körülményeinek megjavítását, az élet színvonal emelését és ezzel maguk területén a határozat végrehajtását. VÁRNÁI EASZLÖ levelező.-------------------------------------------------------------------i K imagasló eredmények január első dekádjábun A Tolmamegyei Tatarozó és Építő vállalatnál majdnem minden brigád elérte a 200 százalékot az elmúlt dekádban. A brigádok közti versenyben élenjár Kovács Ferenc „Felszabadulás“ kőműves brigádja, a tolnai építkezésnél, teljesítményük elérte a 234 százalékot. A Kovács brigádnak a decemberi hónap utolsó dekádjához viszonyítva 26 százalékkal emelkedett teljesítménye. Ugyan csak jó eredményt ért el Majdics Gyula duplajelvényes sztahanovista brigádja is, több mimt 200 százalékot teljesített A kőművesbrigádok példáját követték az ácsbrigádok is. Orbán Já- ,nos Dózsa brigádja közel 230 százalékot teljesített, ezenkívül hulladék anyagok bedolgozásával 154 forintot takarított meg. A második helyezést Lauffer József sztahanovista ácsbrigádja nyerte el 173 százalékos eredménnyel, 2000 forintos anyagtakarékossággal. A vállalat többi dolgozói is eredményesen dolgoztak, mert az elmúlt dekádban az anyagtakarékossági (Gazda) mozgalomban 95.000 forintot takarítottak meg, csepeli és szegedi szőrmekonfekcói vállalatok készítik. A tavalyinál százezer párral több bőr- és irhakesztyű is készül az idén a legkülönbözőbb új modellekben.
