Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-13 / 10. szám

4 N A P C ó 1954 JANUAR IS Fokozottabban elégítsük ki az utazóközönség igényeit A műszaki kocsiszolgáiatra nem kisebb feladat hárul, minit biztosí­tani a vasút területén a kulturált utazást. Szakszolgálatunk területén ev. egyik legnagyobb problémánk je­lenleg. Itt kell sürgősen és hatható­san cselekednünk. Erre figyelmeztet nek bennünket — de nem utolsó sorban felsőbb vezetőinket is — a dolgozók nap, mint nap hozzánk ér­kező jogos panaszai. Világosan kell látnunk, hogv nincs idő tétovázásra, hanem lehetőségeinken belül azon­nal cselekednünk kell. Nézzük meg a kérdést közelebbről. A bajok orvoslásánál, a dolgozók hozzánk beérkező panaszaiból kell kiindulnunk. Ezek a panaszok szin­te kivétel nélkül négy kérdés körül mozognak. A következőket panaszol­ják: Miért kell „marha vagon ban" utazni? Miért piszkosak a kocsik? Miért sötétek a kocsik? Miért fű- tetlenek a kocsik? Ami az első kérdés: illeti, azon segíteni nem áll módunkban, azt or­vosolni, csak legfelsőbb, népgazdasá­gi szerveink hivatottak. Mihelyt le­hetővé válik, sor fog rá kerülni. Ma­rad tehát a másik három kérdés. Vegyük őket sorra. A kocsik tisztí­tása, takarítása. Ezen a téren bi­zony sok a kívánnivaló. Azok a fel­ügyeleti közegek, akik a kocsitisz- tftásokat ellnőrzik és az elvégzett munkát átveszik, nem minden eset­ben állnak hivatásuk magaslatán Elsősorban ebből származnak a hiá­nyosságok. Nem vizsgálják át a ki­takarított szerelvényeket, nem győ­ződnek meg arról, hogy vájjon a ki­seprés után letörölték-e a csomagtar­tókat és üléseket. Elnézik, hogy az ablakokon alig látszik meg a tisztí­tás, jóllehet arra elegendő idő is volt és ezt a dolgozó elszámoltatja. De hibát követnek el a szolgálati veze­tő elvtársak is, amikor nem minden esetben gondoskodnak a tisztításhoz szükséges anyagokról. A tisztítás. Itt kell megemlíteni még a személy- kocsi berendezések kisebb hibáinak kijavítását is. Gyakran előfordul, hogy ajtózárak nem működnek, ab­lakok menetközben állandóan lees­nek. az utasok ügy kötözik fel, vagy pedig éppenséggel nem ereszthetek le. mert hiányoz.nak az ablakfelhú- zó hevederek. De az is előfordul, hogy nyáron — különösen «szárny- vonatokon — napokig jár egy-egy kocsi betört ablakkal. Ami a személyszállító vonatok vi­lágítási hiányosságait illeti, itt meg kell mondani, hogy tényleg vannak komoly objektív nehézségek. Vonat­kozik ez elsősorban a villamos vilá­gításra. Itt különösen sokat segít­hetnek a társszolgálatok, ha fokozot­tabban igyekeznek megakadályozni útközben és az állomásban is a vil­lamos izzók és a szárazelem eltu­lajdonításokat. Ezekből olyan nagy- mennyiségű tűnik el, hogy szinte lehetetlenség pótolni. Éppen ezért fontos feladata a műszaki kocsiszol­gálatnak, hogy megakadályozza az eltulajdonítást. Minden egyes szá­razelem világítású ..E“ kocsinál meg kell szüntetni minő az elemekhez, mind pedig az izzókhoz a hozzáfér- he! őségét. A forduló állomásokon pe­dig az állomásnak fokozottabban kell gondoskodni a szerelvények őr­zéséről, hogy ezekből semmit el ne tulajdoníthassanak. Ami az akku­mulátoros világításokat illeti, bizony itt vannak a legkomolyabb hajol' Kevés az akkumulátor, nincs idő ; töltésre, stb. Ezen a téren felada­tunk az. hogy egyfelől a meglévő rosszakból minél több újat tudjunk csinálni, a hibásakat kijavítsuk, — másfelöl pedig ne engedjük a meg­lévőket túllkisütésekkel tönkretenni. Anyagellátási igazgatóságunk részé­ről az elkövetkezendő időben foko­zottabb segítséget, a szükséges vilá­gítási anyagoknak a gyáraktól való szorgalmazását várjuk. Azonban a fennálló nehézségek dacára is, ha a műszaki kocsiszolgálati vezetőink több öntevékenységet, nagyobb fi­gyelmet fordítanak a dolgokra, ezen a téren is érhetnek el eredményt. A kocsik fűtése terén szintén sok még a tennivaló. Igen sok esetben fordul elő, hogy a műszaki kocsiszolgálat hibájából származnak fűtési hibáik. Ezen a té­ren egyik legfontosabb teendő, az elófűtő telepek üzemének, indulás előtt a szerelvények előfűtésének biz tosítása. Egyfelől gondoskodni kell arról, hogy az előfűtő telepeknek álljon rendelkezésére megfelelő szén, másfelől pedig a kocsik gőzfűtési bé- rendezéseit az érkezés után gondo­san megvizsgálják és javítsák. Gon­doskodni kell azonkívül a hibás gőz­fűtési tömlők kijavításáról, a hiá­nyok pótlásáról. Sehol ne tároljunk gőzfűtési tömlőket a szükségleten fe­lül. Elsősorban ez okozza a hiányt. A kálvhafűtésű kocsiknál biztosíta­ni kell minden esetben a kályhák üzemképességét, a hiányok pótlá­sát, az indulás előtti begyújtást. Hámoros Imre MÁV dolgozó F/cn mc«; lehet segíteni • •. Pártunk júniusi határozata és e határozatokon alapuló kormány- programm fokozatos megvalósításá­nak eredményeként dolgozó népünk életkörülményei az utóbbi hónapok­ban lényegesen megjavultak. Ezért megyénkben a dolgozók fokozódó érdek'ödést tanúsítanak az élelmi­szerek és iparcikkek iránt. A kor- mányp ogramm végrehajtása során igen sí k kereskedelmi dolgozó já rult hozzá eddig is jó munkával ah­hoz. hogy a vevőközönség megtalál­ja mindennapi szükségletét az áru­dáikban. Ezzel az igyekezetükkel a fokozódó igényeket nagymértékben ki tudják elégíteni. A boltok kirakatai a kormány- programmá megjelenése óta még fo­kozottabban hívják fel a vásárlókö­zönség figyelmét az árubőségre és a napról-napra jobb és több áruellá­tásra. Megállapítható azonban az. hogy a kereskedelmi dolgozók egy kisebb részét ma még nem hatja át eléggé mélyen az a céltudatos törek­vés, hogy „mindenki a saját terüle­tén harcoljon a kormányprogramm megvalósításáért". Ezért kritikát kell gyakorolnunk « dunaföldvári 123. sz. konfekció bolt felé. A konfekció üzlet kirakatai nem törekedtek arra, hogv szemlé'tessék éléggé a nagy árúbőséget. Kiraka­tuk elhanyagolt, emiatt nem éri el a szocialista kereskedelem kiraka­tainak színvonalát. A kirakatba ki­tett áruk porosak, piszkosak. A k; rakat rácsát sokszor napokig nerr lehei széthúzva látni. Hogy e hibákat ki tudják javítani a dunaföldvári 123. sz. áruda dol­gozói, sokkal fokozottabb gondot kell vditamtok a kirakatba kitett áruk tezelésére, még akkor is. ha a kira­kati üveg mellett befújja a szél a oort. Tolnamegyei Népbolt Központ vezetősége. E Z T O LVA SSÜR... Ehren burs;: KILENCEDIK HULLÁM A ..Kilencedik hullám“ a „Vihar" című nagyregény folytatása. A világ események fonalát körülbelül ott ve­szi fel a szerző, ahol előző művében abbahagyta. A főszereplők többségé­nek éiete az új regényben tovább fo­lyik. Ez a körülmény azonban nem fosztja meg a regényt önálló jelle­gétől. A könyv mondanivalójának lénye­ge: a háború és a béke erői között folyó küzdelem. Cselekménye 1948- ban kezdődik és 1951 májusában zá­rul. Átfogja a'Szovjetuniót, Francia- országot, az Egyesült Államokat. Né­metországot és Csehszlovákiát. Va­lamennyi szereplőjét Ehrenburg a típusábrázolás magasfokú művésze­tével jeleníti meg. Felidézi a szov­jet nép életét, a háborút követő al­kotó munka lendületét. Dumas pro­fesszor emberi nagysága ebben a könyvben bontakozik ki igazán, aki tapasztalatával, tudásával küzd a békéért. Az író fényt vet különböző orszá­gok osztá'.yharcainak frontszakaszá­ra, az amerikai uralkodó körök em­bertelen fajgyűlöletének sötét jele neteire. A történelem levegője élteti a re­gényt. amelyben megtaláljuk a fele­letet korunk számos égető kérdésére. A szovjet ember és szovjet író ket­tő felelősségtudata, a művészi meg­formálás és szerkesztési biztonság avatja ezt a könyvet a békeharc egyik leghatásosabb iroda’mi fegyve­révé. AHOL A ROSTÉLYOSNAK VALÓ KÉSZÜL . . . Tévedés ne essék, nem * konyhák tűzhelyeiről beszélünk, hanem egész másról. Igaz, hogy a re­mek ízű rostélyos hagy­más zsírban a tűzhelyen, serpenyőben kapja meg végleges alakját és ízét, de amíg idáig eljut, igen hosszú utat kell megten nie. Először, miint harma­tos orrú, buta szemű boci jön a világra, aztán friss mezőkön, jó abrakon cse­peredik, női egész addig, míg jó fejős tehén, vagy becsületes igavonó nem válik belőle. Végül élete utolsó szakaszát valahol egy hizlaldában tölti el, ahonnan aztán egy olyan vágóhídra kerül, mint amilyet most meglátogat­tunk, Ez a vágóhíd nem messze a szekszárdi állo­mástól fekszik egy lapos területen. Itt készül a rostélyos­nak való. Gazdaasszonya­ink jól tudják, hogy so­vány húsból, nem lehet ízes ételt készíteni, éppen ezért Pintér Márton, a vágóhíd igazgatója mind­járt hozzáfűzi beszédéhez, hogy a levágandó marhá­kat, sertéseket először hiz­lalótelepeken hizlalják, hogy minél kövérebb és jobb ízű legyen a húsa. — A mi vágóhidunk lát­ja el Szekszárdit és kör­nyékét hússal, zsírral és nem utolsó sorban hentes áruval. Az ilyen érdeklő­dést felcsigázó beszéd hal­latán nagy kíváncsisággal léptünk be a Szekszárdi Vágóhíd épületébe. A vá­góhíd külsején semmi kü­lönös látnivaló nincs, de annál több a belsejében. Alig lépjük át az ajtó küszöbét, már harsány rö- l'ögés vonja magára fi­gyelmünket. OdanéZünk és meglepetve látjuk, hogy talán 40 darab hízott sertés Is röfög egymásra. —'Ezek a hízottsertések azért vannak itt. — mond­ja Pintér elvtárs. — hogy legalább egy napig jól ki­koplalják magukat, mert a jól lakott sertést nem szabad levágni azért, mert akkor .a hús minőségének rovására megy. — Belé­pünk abba a helyiségbe, ahol percenként hátborzon gató sivitás hallatszik. Itt ölik a sertéseket. Munka közben megkérdezzük Pausár István bőrfejtő munkást, hogy naponta hány darab sertésről fejti le a bőrt. Pausár elvtárs először megtörli jzzadástó! gyöngyöző homlokát, majd azt mondja. „Naponta 20—25 sertés­ről fejtem le a bőrt, de ez nem könnyű feladat, mert a bőrfejtés nehéz mester­ség. Ha nem vigyázok kel­lően, akkor kivágom, ak­kor selejtes lesz a bőr. A fejtést már itt is géppel végzik, ezzel rengeteg időt. azonkívül balesetet kerül­nek el.“ Séteutunkon továbbmen ve, a raktár helyiségébe lépünk be, ahol katonás sorrendbe polcok vannak e belyezve. Ezeken a pol­cokon tárolják a levágott állatok húsát egészen ad­dig, amíg el nem szállít­ják azt. Bárhova nézünk, mindenhol tisztaság, rend uralkodik. A falak gyö­nyörű fehérek, a föld pe­dig cementtel van leöntve. A raktárban rengeteg hús szalonna, zsír, és hentes­áru van, szinte csiklan­dozza a szemlélő orvát a jobbnál-jobb szag. Az aj­tó mellett egv edénybe klórmész van elhelyezve. — Ezt azért kell hasz­nálni, nehogy fertőzés kö­vetkezhessen be —mond­ja Pintér elvtárs. A látogatás végefelé kö­zeleg. de még egy kérdést teszünk fel Pintér Már­tonnak. a vágóhíd igazga­tójának. — Mi a titka az itteni kiváló eredményeknek? — Semmi különös — válaszolja Pintér elvtárs. — No, de eredményt el­érni csak- alapos, lelkiis­meretes munkával lehet. — Hát ezekből nem volt nálunk hiány, az igaz — ismeri be Pintér elvtárs és mosolyog, mert olyan munkásaink vannak, akik nem ismernek mást a mun kán kívül, amikor dol­goznak. Büszkék vagyunk jövendő sztahanovistáink­ra, mint Fal land János hentesáru gyártóra, Lend- vai Zoltán zsírolvasztóra és Pausár Istvánra, a leg­jobb bőrfej tőre. Ezek azok az elvtársak, akik előse­gítik azt, hogy zavartala­nul tudjuk ellátni a dolgo­zókat. jóminőségű hússal, zsírral és hentesáruval Jól sikerültek a sportköri esték a szekszárdi járásban A Járási TSB mellett működő agitációs propaganda bizottság január 8-án Faddon, január 9-én Tengelicen tartotta meg a sport­köri estéket, melynek feladata, hogy a «téli hónapok alatt is a falusi sportolók elméleti és politikai továbbképzést biztosítsa. Faddon mintegy 400-an jelentek meg a sportköri estén. A megjelenteket Nyirati Ist­ván sportköri elnök üdvözölte, majd ismer­tette a sportkör estéknek a célját. A sport­köri elnök rövid beszéde után a Szekszárdi Dózsa ifjúsági versenyzői tartottak bemu­tató ökölvívómérkőzést, melyet a megjelen­tek nagy tetszéssel fogadtak. A bárom ököl­vívó bemutató mérkőzés után Novak Tstván, a megyei TSB oktatási előadója tartott elő­adást, vázolta a sportolók helvzetét a fel- szabadulás előtt, példákat hozott fel. hogy a sportolók akkor csak addig kellettek, míg eredménveket tudtak felmutatni és a tőké­sek abból hasznot tudtak hozni. Felszabadu­lásunk óta azonban megváltozott a sporto­lók helyzete — folytatta Novak István beszé­dét. maid példákat sorolt fel. az olimpiai si­kerekről. majd a. londoni 6:3-ról beszélt. Be­széde befejező részében a faddi sportkör életével foglalkozott és megmutatta azokat a feladatokat, melyek a sportkör vezetőségére várnak. Az est befejezéseképpen levetítésre került az évszázad mérkőzése című film, melyet a faddi dolgozók és sportolók nagy tetszéssel fogadtak. ^ Január 9-én az agitációs és propaganda bi­zottság Tengelic községben tartott sportköri estét. A kultúrházban mintegy 300 hallgató előtt Barbacsi Imre. a szekszárdi járási TSB elnöke ismertette a sportköri estének célját, feladatát, majd röviden foglalkozott a helyi sportkör problémájával is. Beszéde után a Dózsa ökölvívói tartottak bemutató mérkő­zést. melyet a tengelieiek is akárcsak a fad- diak nagy lelkesedéssel fogadtak. Az ököl­vívómérkőzés után Majoros Ferenc a Tolnü- inegvei Labdarúgó Játékvezető Testület ki­küldötte tartott labdarúgó szabálvismerte- tést. A megjelent sportolók az előadás után több érdekes kérdést tettek fel Majoros Fe­rencnek.^ A labdarúgó szabály magyarázat elérte célját, mert sok olyan dolgot világí­tott meg. mely idáig a tengelici sportolók előtt nem volt teljesen tiszta. Ezután került sor az évszázad mérkőzése című film vetí­tésére, melyet a megjelentek nagy tetszéssel fogadtak és mindenegyes gólnál felcsattant a tapsvihar. Az agitáció'; és propaganda bizottság az elkövetkezendő napokban tovább folytat ra a sportköri megrendezését a járás területén lévő sprotköröknél, hogv még több dolgozó és sportoló számára bÍTto«ítsa a téli hóna­pok alatt a továbbtanulást.----- # A január 17-i megyei labdarúgóértekezlet feladatairól A megyei TSB és annak Labdarúgó Társa­dalmi Szövetsége január hó 17-én tartja szo­kásos évi labdarúgóértekezletét, amelyen az 'értekezlet résztvevői megtárgyalják a megyei labdurűgósport legégetőbb kérdéseit. A negyedik xmegyei bajnokság előtt van elég olyan kérdés, amely alapos megtárgya­lásra szorul. Elég ha csak arra gondolunk, hogy megyénk bajnokai az elmúlt három esztendő alatt sikertelenül ostromolták az NB II. kapuját. Az MTSB Labdarúgó Társadalmi Szövetsé­ge alapos beszámolót ad az elmúlt esztendő eseményeiről és a maga részéről megtesz mindent az értekezlet sikeres lefolyása érde­kében. Ahhoz azonban, hogy egy értekezlet­ről el lehessen mondani, hogy az minden vo­natkozásban sikeres volt, az is szükséges, hogy az azon résztvevők éljenek a bírálat és önbírálat fegyverével és az értekezleten ösz- szejövők együttesen hozzák napfényre azo­kat a hibákat és hiányosságokat, amelynek eredményeképpen az elmúlt évről nem mond­ható el és nem állapítható meg. hogy az a fej lődést szolgálta. Milyen felszólalásokat várunk hát ezen az értekezleten? Semmiesetre sem olyanokat, amelynek az alaphangja a fegyelmi bizottság helytelen határozatain való lovagolás. Ismer­jük. hogy Társadalmi Szövetségünk Fegyelmi Bizottságának minden jószándéka ellenére sem sikerült elérnie azt, hogy a fegyelmi büntetések kiszabásában kellő egyöntetűséget tudjon elérni. Ebben a törekvésében sokszor rajta kívül álló körülmények gátolták meg, igen sok esetben pedig — valljuk meg egé­szen őszintén — emberi gyengeség és elfo­gultság gátolta meg az igazság tökéletes ér­vényesülését. Ez a megállapítás ^ elsősorban e sorok írójára áll, de ettől a hibától nera mentes a fegyelmi bizottságnak egyetlen egy tagja sem De nem mentes ettől a hibától egyetlen más fegyelmi bizottság sem, amely megállapítás viszont nem azt mondatja ve­lem. hogy helvtelen. hiábavaló és dóré dolog lenne a jövőben még következetesebb, még nllhatatösabb harcot folytatni az igazság mennél tökéletesebb érvényesülése érdekében. A eél az elmúlt esztendőben is min lnnnyiónk előtt az volt. hog> az általunk vélt igazság érvényrejuttatásával és a bajnokság lefogá­sának zavartalan biztosításával mi is ü-.rzá- járuljunk megyénk Inbdarúgósportja fejlesz­téséhez. Ez az igyekezetünk éopen annyira nem sikerült csak, mint példul a Dózsa baj­noksága. ismételem a résztvevők felszólalásában néni annyira a fegyelmi bizottság és a Labdarúgó Társadalmi Szövetség intézkedéseinek osto- roznsát várink. bár az is h^lyt’h'n lenn«\ ha ezeket elhallgatnék és a felszólalások egvál- talán nem foglalkoznának a Labdarúgó Tár­sadalmi Szövetségitek és i Megy*! TSB-uek elmúlt évi munkájával. \ IV. h»bdarúgóérte- le/letnek azonban 'muri sokkal magasabbra kell emelkednie. Vizsgálja meg ez az érte- kozl< t a szakkérdéseket. Adjon feleletet az az értekezlet arra a kérdésre, hogy miért volt hiányos a ba inokságban résztvett csí­notok erőnléte, m'ért volt fogyatékos a sport­körök játékosainak a technikája? Miért ma­radt ol keménységben a m^v-> labdarúgása n többi megyéié mögött? Miért került -or arra t\7 elmúlt bajnokságban. bogy a mérkő­zéseket a soorlkörök elhalac/fg>LÁl:° Miért nmi sikerült létrehozni az Fd/ők Testüle­téi? Miképpen lehetne a mecrve labdarúgását fejleszteni tapasztalatesorék útján’ Kívána­tosnak tartaná-e az értekezlet a megyei baj­nokságban az egyes sportkörök képviselőiből álló bizottság felállítását? Miiven munkát végeztek a sportkörök a iáteko^oic. a közön­ség nevelése terén0 Tanító bírálat a játék­vezetők működéséről főképpen abból a szem­pontból. hogy miképpen leh-'t.i * a tr.egvei labdarúgás keménységét növelni s » labda­rúgás küzdősport mivoltát jobban kidombo­rítani. tfs még fgv sorolhatnánk tovább akár oldalakon keresztül. ban van. Az ifjúsággal való foglalkozás egészen minimális. A minőségi járási baj­nokságok sem váltották he a hozzájuk fű­zött reményeket. Baj v?n ,i fegyelmi álla­pottal stb., stb. Használjuk tehát ki ennek az értekezletnek a lehetőségeit és a hibák feltárása után mutassunk utat a felemelke­dés felé. A felszólalókat az az elv vezérel­je, hogy fel kell építenünk a megye új labdarúgását és a felszólalók felszólalásaik­kal egy-egy új téglával a gondolatoknak a jegyében kívánok jó munkát az értekezlet­nek és kívánom, hogv az értekezlet találja meg a hibákat és mutasson utat azok kikö­szörülésére. Tucsni László. Az MTSB Laixlarúgó Társadalmi Szövetség elnöke. HÍREK PAKSRÓL A Paksi Kinizsi SE az 1953. évben 8 szak­osztályt működtetett. Az évvégi beszámoló vezetőségi gyűlésen a vezetőség elhatározta, hogy. a jövő évben megszervezi a kerékpáros és úszó szakosztályokat. Ezzel a sportkör támogatni kívánja az OTSB sportpolitikáját. Amennyiben mindkét sportág a kiemelt sportágak között szerepel. így országos ér­dek ezeknek a kiemelt sportágaknak a felka­rolása. A tavaly elkészült 6 számú betonút kitűnő versenyzési lehetőséget is biztosít » szakosztályoknak és amennyiben a központ, versenykerékpárokat biztosít sportkörünknek a gyorsasági versenyeken is bizonyára sike­resen szerepelnek kerékpárosaink a jövőben. Az úszásban nehezebb a helyzet, mert r Duna paksi oldalán nincsen olyan rész. ahol állóvíz van, de a túlsó oldalon lenne úszásra és vízipólózásra alkalmas állóvíz. A sportkör vezetősége mindent meg fog tenni, hosgy az úszóélet fellendítését biztosítsa, hogy ez a sznkosztálv is sikeresen szerepeljen. Most folvnak a nevelések a sportkör 1934. évi* asztalitenisz és sakk egyéni versenyeire. Mindkét szakosztály 40—50 főnyi benevezőt vár a január 10-e körül meginduló verse- nvekre. Sakkban nagy küzdelem várható Bá­lint, Bulcsu és a megvei verspnven kiválóan szerepelt Péter László között. Ásztalitenisz- ben a fiatalok igyekeznek helytállni a rend- szertelenül edző, de rutinos öregekkel szem­ben. A férfiaknál Kern Tmre. Beda Tózsef az esélyesek, a nőknél Regéczi Gabriella. Kis«, K’ára, Palvölgyi Ágota közül bárki nyerhet. Szentesi Alajos levelező *i i n is ^ SZERDA. JANUAR 13 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR 11/1. S7. All. gvöpvszertár NfVNAP Veronika. — IDÖJÄRÄSJELENTES. Várható időjárás szerda estig: felhő- átvonulások, főbb helyen havazás, időmként élénketob nyugati-ászaik- nyugati szél, hófúvások. A hideg idí tovább tart. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére szerdán reggel nyugatom mínusz hat—mínusz kilenc, a Duma—Tisza közén minus: tizenkettő—mínusz tizenöt, a Tiszán­túlon mínusz húsz—mínusz huszon­három. délben nyugaton és az ország közémső részeim mínusz három—nul­la.. Tiszántúlon mínusz hat—minus» kilenc. — A fűtés alapjául szo’gálá várható közéiphőmérséklet szerdán a Tiszántúlon mínusz öt fok alatt, másutt mínusz egy—mínusz még» fok között. MOZI A magam részéről ••b,v»*i látom ennek nr értekezletnek a felad Miit és a célját. Hely­telen lenne, elhallgatnunk, hogy komoly ba­jok eredménye az. hogt nr’gvőnk labdarúgó, sportja az el«ő kél évi fejlődés után leg­jobb esetben is i«méf a «tagú ál Ás állapota­P ár t fiíré k Értesítjük a szekszárdi járás Párttörténet ITT. éves hallgatóit, hogy számukra a XI. fejezethői a Pártoktatás Házában január 16-án, szombaton reggel 8 órai kezdettel konferenciát tartunk. Kérjük a hallgatókat a konferen­cián pontosan jelenjenek meg. Szekszárdi Járási Pártbiz. ágit. prop osztálya. Garay Filmszínház. Január 13-án: AZ ASZ- SZONY ÁLLJA A SZAVÁT. Csehszlovák film vígjáték. Kezdések: vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 é.s fél 8 órakor. Hétköznap: fél 6 és fél 8 órakor. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó KIHALT LÁSZLÓ A szerkesztőség es kiadóinvataJ telelooszt— 20-10. 20-11 Szekszárd, Széehenyi-utca t9 M. N B egy-zárni a szám. 00 878 063—fő Előfizetési díj: havi II.— fori at Baranyamegvei Szikra Nyomda Péc». Munkácsv Mihálv utca 10 «8. Telefon: 20-2? á nyomdáért felel: MELLES REZSŐ I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents