Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-12 / 9. szám

TOUHA1 NAPLÓ Vnic ntoierittJAi ccrrsűurrtm f L A MAI SZAMBÁN: „Frftnti*ors*ág nyilvánvaló érdeke u, hogy b**éti k»p- (*o latokat tartaon fenn • SNVjCtuMvtl“ (2. o.) — Kulturális hírek a világ különbőzé iájáról (2. o.) — A moszkvai nagyáruházban (2. o.) — Pártszervezeteink segítőik a* új DISZ-vezetőségeket (3. o.) — A Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusának összehívása (S. o.) — A begyűjtés fáradhatatlan szervezője (3. ,.A reménység üzenete" eljutott Donaíöld'várra izehívása , (3. 0.) - is (4. o.) J AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÄCANAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM AHA 541 PILLÉK KEDD 1954 JANUAR 12 Kultúrotthonaink felelős munkája Kultúrotthonaink egyre szélesedő hálózata egész népművelési tevé­kenységünket összefogó tényezővé vált. Kultúrforradalmunk új felada­tai fokozottabb igényeket támaszta­nak a kul .úrotthonokkal szemben. Fatvalnk dolgozói is mindinkább olyan otthonokat kívánnak, ahol igé­nyüknek megfelelő szórakozást, pi­henést, művelődést biztosítanak szá­mukra. Van már jónéhány ilyen kul­túrotthon megyénkben. Sok jó kez­deményezés volt a kultúrotthonokban a dolgozók igényeinek kielégítésére. Több helyen kiválóan működtek a különböző szakkörök, mint például a tengelici rádiószakkör, a majosi nép- művészeti kör. az öcsényi gazdaesz- szonykör, vagy a szekszárdi kép­zőművészkör. KuUúrotthonmozgalmunk fejleszté­se terén a legnagyobb hibát atkkor követtük el, amikor somra létesítet­tük a kul túrotthonokat, nem törőd­ve azzal, hogy a kultúrottlionnak el­nevezett épület megfelel-e rendelte­tésének vagy sem. így jónéhány he­lyen a kultúra és a dolgozók nem otthont, hanem csak ínséglakást'kap­tak. Lelkiismeretlenül, felelőtlenül bán­tunk a kultúrotthonok amúgyis gyér felszerelésével. Több helyen elve­szett a rádió, vagy más helyiségek­ben használták. A tanácsházban vagy valamilyen tömegszervezeti he­lyiségben használták fel azt a né­hány széket is, amit biztosítani tud­tunk. Előfordult, hogy a kultúrott­hon részére kiutalt pénzt például Szedresen a községi tanács más célra használta feL Ezekért a hibákért elsősorban a községi tanácsok felelősek, de felelő­sek a felsőbb szervek is, amelyek senkit sem vontak felelősségre az ilyen ‘.éren elkövetett mulasztásokért. A legkeményebben felelősségre kell vonni mindazokat, akik továbbra is „csákiszalmájaként“ kezelik a kul­túrotthon felszerelését, ezzel egyben a dolgozók művelődését. Kultúrotthonaink belső életének kialakításában is sok hibát követtünk el. Nemcsak a fent elmondott hiá­nyosságok miatt nem váltak a kul* túrotthonok a falu társadalmi köz­pontjává hanem a belső munka, a tar.almi élet helytelen irányítása is hozzájárult ehhez. Arra törekedtünk, hogy a kultúrotthonba léDő dolgo­zók valamilyen oktatásban Vegye­nek részt, úgy vizsgáltuk a belépőt, vájjon hova lehet beszervezni. Aki pedig nem volt hajlandó valamelyik szakkörben tevékenykedni, sok eset­ben nem szívesen láttuk a kultúrott­nban. Megfeledkeztünk arról, hogv a dolgozók szórakozás és beszélgetés céljából is szívesen jönnek össze, és mivel a kultúrotthonban erre nem biztosítottunk lehetőséget, más hely­re kényszerültek. A helytelen irányí­tás következtében kultúrotthonaink munkája túlzottan eltolódott az agi­táció irányába. Egy-egy kampány­feladat alkalmával azzal mérték so­kan a kultúrotthon munkáját, hány plakátot készítettek, függetlenül at­tól, hogy annak a plakátnak akár mondanivalója, akár kivitelezése is méltó lett volna a kultúrotthonhoz. Túlzottan a kötelességek teljesítésé­re serkentettük a dolgozókat és csak arról beszéltünk, mit kell tennie ezért, vagy azért. Elhanyagoltuk a közvetett nevelési módszereket. Azon nali és így nem egyszer látszat ered ményekre törekedtünk. Kultúrotthonaink művészeti tevé­kenységét sok esetben a kultúrhrigá- dók tevékenységére szorítottuk, a színjátszó csoportokat pedig csak az egyfelvonásos, közvetlen agiíációs eélt szolgáló darabok tanulására kényszerítettük. Nem vettük észre, hogy eközben a színjátszó csopot. legjetob tagjaikat, akiknek művészi Igénylik érméi nagyobb — lassan el­veszítést ék. A csoportok művészi szín vonala nem fejlődött és a dogozók művészi táplálkozásában az egyfel- Vonásos egyre inkább száraz ke­nyérré vált. Meg kell állapítani, hogy ezekért a hibákért elsősorban a vezetés fe­lelős, a minisztériumtól kezdve a já­rási tanácsokig. Nincs idő tovább a hibák takargalására, niert minél to­vább húzzuk, halasztjuk, annál na­gyobb tandíját kell értük fizetni, Kultúrotthonaink munkájának me,g javításához elsőrendű feladat a leg­szükségesebb berendezési tárgyak biztosítása. Ez központi szerveink feladata és már ezévben kormá­nyunk nagy összeget fordít erre a célra. Az otthonok felszerelésének bővítéséhez, csinosításához a helyi lehetőségek kihasználásával is nagy­mértékben hozzájárulhatunk. A dol­gozók javítsák, csinosítsák a meglé­vő berendezést. Az asszonykörök tag­jai készítsenek függönyöket, térítő­ket a kultúrotthon számára. Hasz­nálják fel gazdag népművészeti ha­gyományainkat az otthon díszítésére. Mindenekelőtt azonban szüntessük meg a kultúrotthon berendezésének felelőtlen, lelkiismeretlen kezelését. A belső élet a tartalmi munka ki­alakításához az eddig alkalmazott módszerektől eltérően újakat dolgoz­zunk ki. lift azonban ne feledkez­zünk meg arról sem, hogy nem minden volt rossz, amit eddig tet­tünk. Arról van szó, hogy szélesítsük tevékenységünket, törekedjünk dolgozók közvetett nevelésére is. Továbbra is szervezni kell az is­meretterjesztő előadásokat, de az élő­adások anyagának kiválasztásakor el sősorban a dolgozók igényeit kell fi- gyelembevenni és emelni leéli a dol­gozók általános műveltségét szolgáló 'hordások színvonalét és számát is. Gondoskodni kell emellett a dol­gozók szakismeretét növelő előadá­sokról is. Az előadások színvonalá­nak emeléáe érdekében az előadó sokoldalúan szemléltesse előadásait. Művészeti csoportjaink brigád- munkájában elsősorban a művészi színvonal emelésére kell törekedni. Az igényeknek és a lehetőségeknek figyelembevételével tanuljanak szín­játszó csoportjaink nagyobb darabo­kat is. A kultúrotthonokban az eddigi gyakorlattól eltérően szervezzenek minél több. a dolgozók szórakozási igényeit kielégítő kötetlen foglalko­zású estéket. A dolgozók különbörő rétegei számára a kultúrotthon ad­jon lehetőséget baráti beszélgetésre, olvasásra. A fiatalság részére szer­vezzenek vidám esteket, a gyerme­kek részére rendezzenek mesedélutá­nokat, mesefilm vetítést, az asszo­nyok részére biztosítsanak helyiséget, ahol összejönnek kötni, fonni, vagy beszélgetni. Általában arra töreked­jenek a kultúrotthon munkatársai, hogy a dolgozók bármilyen összejö­vetelen, vagy foglalkozáson jól érez­zék magukat a kultúrotthonban, A községek vezetői mutassanak példát a kultúrotthonok látogatásában. Is­merjék feL azt a lehetőséget, amit az egyes összejövetelek nyújtanak a tömegkapcsolat elmélyítésére. Szün­tessék meg, hogy csak a hivatalban találkozzanak a dolgozókkal. Hasz­nálják fel ezt a módszert az elsza­kadás felszámolására, amely még ma is sok helyen tapasztalhat a taná­csok és a dolgozók között A kormányprogramm megvalósítá­sa a népművelési munka területén nagy felelősséget hárít kultúrotthn- na.r.kra és ez a felelősség egyúttal megtiszteltetés is. BŐSZ JÖZSEF a megyei tanács népművelési osztályvezetője. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FEJLESZTÉSÉÉRT Pílfangútk vetésével javítják a fald fenmercját a pnki járáska« Tolna megyében a gyönkí járás területén az el­múlt években nagyon sók volt a tartalékföld, melyek­nek jelentős részét vagy egyáltalán nem művelték meg, vagy nem kezelték megfelelően. Egyedül Kölesd köz­ségben 14Ó0 hold tartalékterület volt az elmúlt évben, melyet csak részben hasznosítottak, de ezen is elmu- .lasztották a trágyázást. Az új kotrfiányprogramm nyomán minden tarta­lékterületnek akadt gazdája a gyönkí járásDa*:, g r.z egyénileg dolgozó parasztok a bérbevétel után minde­nütt megkezdték a föld megjavítását. A trágyázás mel­lett Sok pillangóst vetettek az ősszelt az -!| év 3200 holdjával szemben 3.600 hold földbe kerültek talaj­javító pillangós növényo'-r A járás területén a földek nagyrésze nitrogénban egyébként is szegéin, s a pil­langósok a föld pihentetése meliétt elsősorban nitro­génnel látják el a tálait. A pillangósokkal be/e ért 3-300 Hö'dnak mintegy kétharmad részén luceré-it vétették a győfiV ’áras­ban, melynek évenkénti négy.» ion ka .-válása ssyniwbb 4Ö mázsa szálastakarmányt ad holdanként, am, azt je­lenti, hogy az idén mintegy 100 ezer múzsa lucerna- szénát kaszáinak a gyönkí jár- sban. Lucerna iivúlct: nagy területen vetették baltacimöt, somkórót és csil­lagfürtöt is. melyeket kedvező időjárás esetén re \r az eflső év után a földbe lehet szántani zöldtfágyaruk. A „gazdátlan" kukoricaszár Harc község határában az országút mellett hat hold lábonálló kukoricaszárait láttunk. Megkérdeztünk egy arrajáró embert: — Kié ez a föld? — Az Uj Barázda termelőszövetkezeté. Felkerestük az Uj Barázda termelőszövetkezet el­nökét. Lássuk csak, miféle emberek is azok, akik így herdálják a drága, silónak való szárat? — Miért nem vágták le a tengeriszárát? — érdek­lődtünk az elnöktől. — Mert i)em a miénk — válaszolt«.. — Hat hold földünket egyévi használatra az Alkotmány termelő­szövetkezetnek adtuk át. Jó heV—ózis kukoricájuk ter­metit rajta. Azt le is szedték, de a szárat már otthagy­ták. Hiába kértük őket sokszor: vágjátok le a szárat, nem tudjuk a földet szántani. Hiába ... Elgondolkoztunk ezen az eseten. Azt megértjük, hogy a-z UJ Bará2oa termelőszövetkezet nem akarja le­vágni a más ten.geriszárát. De azt már sehogyan sem értjük, hogyan fér össze az Alkotmány tagjainak lelki- ismeretévei_ az, hogy mulasztásukkal, hanyagságukká! akadályozzák az Uj Barázda tsz munkáját? Hftß Mt trágyázlak Mepsrtteii Az aláóleperdi állami gazdaságban {kihasználják a legközvetlenebb és kézenfekvő lehetőségeket a tsúla.j termöerejéne-k növelésére, az ezévi terméseredmények fokozására. Eddig 1890 holdat trágyáztak meg istálló- trágyával. Ez p terület jóval nagyobb a tavalyinál. A trágyahordás még most is folyik. Az őrzi vetésekre szerves trágyát hintenek; ugyancsak az ezévi bő ara­tás érdekében. A gazdaság élenjárd sztahanovista traktoristái He­gedűs Sánctor és Horváth Mihály, akik december 14-ig 059e normálhold talajmunkát végeztele és ezzel éves tervüket 408 százalékra teljesítették, gépükké1! dolgoz­tak, amíg a hó le nem esett. Jelenleg gépjavítást vé­geznek a szerelőműhely ben. nagy gonddal, hogy ta­vasszal és a nyáron minél kevesebb műszak» hiba for­duljon elő a síépeknél. Earytttt a dől no zó parasztokkal... A sárpiüsi tanács a dolgozó parasztokkal közösen megbeszélte tennivalóit a január 8-i tanácsülésen. A meghívott kiváló gazdák elmondták, hogy eredményeik elérésében sokat segített a tanács, de ezután még töb­bet várnak tőle. Előterjesztették a határozatot arra vonatkozóan, hogy a tavaszi munkák előkészítését meg­előzőén az útmenti árkokat kitisztítják, az utakat az olvadás utón azonnal megjavítják. A községben a gép­ii Ko más éj tál darálót létesítenek, amely megkönnyíti a gazdáknak az abraklakarmány darálását. A tanács vállalta, hogy az új begyűjtési rendeletet, a párt és kormány határozatát a mezőgazdaság fej­lesztéséről 15 kisgyűlésen ismerteti a gazdákkal Majd javaslatot tettek a mezőgazdasági termelési bizott­ság tagjaira. A javasolták mind kiváló dolgozó pa­rasztok, akik becsületes munkájukért már jutáimat kaptak. Január 14-én válasszák meg a bizottságot. A köz­ség parasztjai bíznak abban, hogy Csurgai Pál, Zstdn József, Gyahusz György és a többiek munkájukkal nagyban fogják segíteni a tanácsot,, a községet a na­gyobb terméseredmény eléréséért indítót: harcban. 100 kObmáler siló terven fülül A nagyszékely] Dózsa Népe tsz vezetőségé és tag­sága tanult az előző aszályos esztendőkből. Az ősz fo­lyamán nagy »páddal kezdtek a takarmánykészlet biz­tosításéhoz. Még a tél kezdetén ts silóztak, dacolva a hideggel, A terv teljesítése sikerült is. 750 köbméter helyett 830 köbmétert silózlak. így növelni tudják a tehenek tejhozamát. , /ombni dolgosó parasztok as állattenyésztés fellendítéséért Zomba község dolgozó parasztjai is örömnél fo­gadták a párt én a kor. mdHy határozatii , amely a mezőgazdaság i termetén fellendítését (i/zi feladatul. A község példnmuigló dot. gozó parasztja! a kttlhír- hdzban vitatták meg a ha­tározatot, és néhány helyi lehetőség klhctszndldsára tettek javaslatot. Mié!ó l azonban a határozatot meg vitatták volna, az álhit te­nyésztés szakemberét meg­tekintették az állattenyész­tésben eddig kimagasló eredményeket elérők isiál. lóit, amelyekből mg. sem hiányzanak a jól gondoson szépen fejlett, egészséges- törzskönyvezett átlátok. Kelemen János arra büsz­ke, hogy a 7 hónapot bika- borja olyan mint az alsó­Ioperái illám t gazdaságban lévő ugyancsak 7 hónapos bikabor jd. O és az áltatni gazdaság állattenyésztője, párosver senf/ben vannak. Kelemen János abban bí­zik, hogy a szeptemberi Országos A.1 tógazdasági Kiállításról ö fogja elhotL ni az első dijat versenytár­sa előtt. A dolgozó jmrasztok a szakemberek előadásai után számos javaslatot let. lek arra, hogyan lehetne <i községben az dtlaltenyés;- tésl tovább fejleszteni és hogyan lehet biztosítani a nagyobb hozamot. Csősz Gyula a baromfitenyésztés kiszélesítéséről beszélt, — Megvannak a lehetőségek orra, hogy a községben is­mét tömkelegével nevelje- oe.k baromfit — mondottá. Különösen a megbeszélé­sen megjelent asszonyok figyelmét hívta fel arra, hogy ültessenek minél több kallóst, neveljenek több csirkét, kocsit és libát. Ta­más István a >si!ózás jelen tőségéről beszélt. Rámáin, tolt arra, hogy a kormány határozata újabb nagy sr- gt séget, jeleni a biztos ta- ktirmáitybázis kialakítású­hoz, A silózás., amely egy­re inkább fériA, az egye. nileg gazdálkodó dolgozó /mrasziokat is megmenti attól a félelemtől, hogy egyilt vagy másik évben a kedvezőtlen Időjárás miatt kevesebb lesz n takarmány és kénytelen less állat állo­mányú' csökkenteni. Kele­men János, aki a község­ben nagy tekintélyt szer­zett ti iönsdllatteuyesztés terén, javasolta, hogy as o példája nyomán ''’mimét többen neveljenek tenyése állatokat. A vita végén Szabó elv­társ pár ti tikár jmmsolta a dolgozó parasztoknak, hogy a községben kezdetné nyesnének „tiszta udvar" mozgalmat, amelynek egyik célja a:, hrypj i>z ndvárok­ról, ónig az utak járha­tó1;, hordják ki a földekre az istálló'rdgydt és oti rakják!szarvasba. A jams- tt/ot eUogadlék is mk megkezdték annak megva­lósítását is. A lómból dol­gozó parasztok így fogtak hozzá ti párt és a kormány halérozaUmk végrehajtá­sához. A minisztertanács határozata személyi igazolványok bevezetéséről A személyi adatok igazolásának megkönnyítése érdekében a minisz­tertanács elrendelte a 16. életévü­ket betöltött állampolgárok személyi igazolvánnyal való ellátását. A személyi igazolvány tartalmazza a személyazonosságra vonatkozó ösz- szes lényeges adatokat s ezért an­nak kiadása Után az állampolgárok­tól születési és házassági anyaköny­vi kivonatot, állampolgársági igazol­ványt, az állandó és ideiglenes la­kás be- vagy kijelentését igazoló szelvényeket, valamint munkahelyi igazolást megkövetelni nem szabad. A személyi igazolványak beveze­tése nem érinti a bejelentési köte­lezettség teljesítéséről, valamint az egyes helyeken való letelepedési en- edélyezésáről szóló rendelkezések érvényét. A személyi igazolványokat folya­matosan 1955 június hó 30-ig kell kiadni. A személyi igazolványokat a belügyminisztérium szervei állítják ki. A személyi igazolvány kiállításá­hoz szükséges okiratok illetékmente­sek, a kiállításért járó térítést a bel­ügyminiszter állapítja meg. Ft-arc'a il'úsás-l kü'«fött*é*> étkezi« Moaxkrilia Moszkva (TASZSZ): A Szovjet If­júság Antifasiszta Bizottságának meg hívására január 8-án francia ifjú­sági küldöttség érkezett Moszkvába A különböző francia ifjúsági szer­vezeteket képviselő küldöttség több hetet tölt a Szovjetunióban. Gyerfflelsnf'ia-niotíeH benuísté Moszkvában Moszkva (TASZSZ): A Szovjet- unió közszükségleti iparcikkek mi­nisztériuma január 6-án bemutatót rendezett a gyermekek számára ké­szülő árucikkekből. Több, mint két- ezerhétszáz új szövet, cipő, kötött­áru, készruhamodellt mutattak 1», amelyeket kilencvenöt gyár készíteti,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents