Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-09 / 7. szám
19S4 JANUAR 9 ÍN A P L O v 3 A nők között végzett politikai munka néhány tapasztalata Szovjet unióban és a népi demokráciáiban törvény biztosítja a nők egyenjogúságát, az állami szervekben, gazdasási és politikai életünk minden terén, a férfiakkal egyenlő murikat végezhetnek. Megyénkben IS községben a tanácselnöki tisztséget dolgozó nő Viseli, ők intézik a község számos példamutató dolgozó' parasztjának bevonásával a dolgozók ügyeit. Ök az. . államhatalom helyi szerveinek képviselői. Számos traktoraik nő olyan kiváló eredményeket ért el, hogy a. férfiaknak Is dicséretére válna. Annak ellenére, hogy egyre inkább megállják helyüket a nők a munka frontján, érezhető, hogy csökkent a társadalmi és politikai életben a nők aktivitása. Ez részben azzal magyarázható, hogy sok helyen még érvényesül a maradi szellem: a nők lebecsülése és háttérbe szorítása. A nők számarányukhoz viszonyítva még elég kevesen kapcsolódnak - be a termelésbe. Akadályokat gördítenek a munkájúit elé — csak azért, — hogy bebizonyítsák: a nők nem képesek megfelelő munkát végezni. Megyénkben is található sok helyen ilyet eset. Nők kezdeményezéseit figyelmen kívül hagyják, sőt olyan is előfordult már. hogy- a szocialista bérezés elvének súlyos megsértésével kevesebb bért fizettek ugyanolyan munka elvégzéséért a nőknek, mint a férfiaknak. Kupeckó Mti- hályné, a faddi Kossuth tsz,: valamint Nagy Jánosné a gyönki. Vörös Csillag tsz tagja számot ad erről a nöaktiva ülésen. Arra is akad példa, hogy a hibát felfedő, építő bírálatot mondó dolgozó nőket igyekeznek elszigetelni, utána elbocsátani a munkahelyükről, vagy a termelőszövetkezetből kizárni. Ezek a hibák elsősorban abból erednek, hogy egyes pártszervezetek nem fordítanak kellő gondot a nők politikai nevelésére, nem sokat törődnek a nők között végzendő politikai munkával. Ezt a munkát általában az. MNDSZ szervezetekre bízták. Az MNDSZ viszont elég kötött szervezet volt ahhoz, hogy a dolgozó parasztasszonyok — elsősorban a középparaszt asszonyok kimaradjanak. Ehhez hozzájárult az is, hogy az M NDSZ-szcrvezctek nem a saját feladataikkal foglalkoztak: a párt- szervezetek azzal bízták meg őket, hogy a begyűjtési munkát végezzék. A tömegszervezetnek tehát állami feladatokat adtak a politikai munka helyett. Bikácson, Tévéién például azzal mérték az MNDSZ munkáját a pártt.itkár elvtársak, hogy a községben hány százalékra állt a begyűjtés. Az ilyen „aktivizálásnak“ eredménye azonban nem a begyűjtés százalékának emelkedésén, hanem a párt ée a tömegek közötti kap csolat lazulásában jelentkezett, A nők között végzett politikai munka lebecsülésének félreismerhetetlen jele az is, hogy egyik-másik községben szervezeti helyiséget, sem biztosítanak számukra. Döbröközön viszont a már meglévő helyiséget is elvették az MNDSZ-től. Alapjában véve másként foglalkozik a dolgozó nők között végzett politikai munka megjavításával Szabó elvtárs zombai párttitkár. Rendszeresen eljár az MNDSZ ülésekre és vezetőségi ülésekre. Az ő kezdeme- nvezésére indítottak szabás-varrás tanfolyamót a községben, amelyen nemcsak MNDSZ asszonyok vesznek részt, hanem olyanok is, akik eddig nem érdeklődtek a szervezet élete felől. A tanfolyam befejezése után Szabó elvtárs javaslatára a főzőtanfolyamot is megszervezik, amely a dolgozó asszonyok helyeslésével találkozott. A zombai MNDSZ a párt szervezet irányításával sikeresen vom gósította a dolgozó parasztasszönyo- kát a község előtt álló feladatok végrehajtására. Jó munkájuk jutalmául az MNDSZ megyei titkársága rádiót ajándékoz, nekik. i?iiérl marmlt le a y;«'|ijavílási ttiiiiikslval a siedresi * Aü ember nem ok nélkül teszi feli 3 kérdést: „Miért, maradt le gépjavítást munkáival a szedresi gépállomás7“ A gépállomások jelenlegi körülményeit ismerő ember nnnrlen bizonnyal azt gondolná: azért, mert nincs alkatrész. De a szedres! gépállomás vezetői és dolgozói olyan sze renesés helyzetben vannak, hogy minden szükséges szerszám es alkatrész náluk megtalálható. Szakállas elvtárs a gépállomás raktárosa például azt mondja: „Nehéz volna a gépállomáson Szerelőt, vagy ti-ik- torost találni, aki , olyan alkatrészt, vagy szerszámot kérne, ami nincs a raktárban. Csak az a hiba, hogy nem igen kérik.“ Természetes ennek is vannak okai, mégpedig a következők: Mikor Kovács Ferenc elvtárs, a gépállomások megyei igazgatója és Horváth Lajos elvtárs, a gépállomások megyei fömechanikusa az* kérdezték Baross Gábortól a szedres gépállomás igazgatójától; „hogyan állnak a gépjavítási nvinkaK- kal“ azt válaszolta: „Ezt most nem tudom“.' Mikor a iemarat^sok okairól érdeklődtek az igazgató hasonló válassza! fizette ki a felsőbb szervek vezetőit,: „Ezt aztán igazán nem tudom“ — hangzott az igazgató „határozott" válasza. Ez természetesen nagy szégyen. De vájjon mennyivel kisebb szégyen, ha nem tudjuk mit, miért teszünk. Semmivel sem! A szedresi gépállomáson pedig — ezek alapján — még maga az igazgató 6em tudja: miért kell most h gépállomásoknak a gépjavítást a megszabott határidőre jó minőségben elvégezni. Pedig a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége is.a minisztertanács december Ul-i határozata világosan leszögezi: „A gépállomások vezetőit felelőssé kell lenni a termelőszövetkezetek termés- eredményeinek növeléséért, elsősorban a növénytermelés területén, de többi termelési ágakban is. További feladatuk a dolgozó parasztok termelésének elősegítése, a számukra végzett jóminőségű gépi munka útján.“ Annak pedig most van az ideje, hogy a megnövekedett feladatok elvégzésének megteremtsék előfeltételeit. A szedresi gépállomás dolgozói, de különösen a vezetői nem igen érzik a vállukon nyugvó felelősséget. Ha kedvük tartja a szerelőknek és a traktoristáknak dolgoznak, ba éppen nincs kedvük, nem dolgoznak., mert hát senki sem kéri számon tőlük a végzett munkát. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint maga az a tény, hogy a novemberben és decemberben végzett javítási mun kára 3919 munkaórát fordítottak, holott maximálisan is csak 1556 munkaórára lett volna szükség. íme itt az egyik magyarázata, hogy miért. van olyan szégyenteljes lemaradása gépállomáson. A noveniber és decemberben beütemezett javítási mun káknak még a mai napig is csak 50 százaléka van elvégezve. A javításban legsúlyosabb hiba az, hogy nem megfelelő a munkaszervezetek kialakítása. A. spéciül javító brigádok legnagyobb része például csak papíron van meg. Ma ez nem így volna, akkor az elevátor javító brigád 'munkájának is volna valami, nyoma. A jelenlegi állapot szerint pedig nincs, mert a beütemezett 5 elevátorból egyet sem javítottak ki. — Hasonló példákkal lehetne bizonyítani a többi gépjavító brigádok hanyag műt kaját is. Tehát félreérthetetlenül a szerve zésben, a vezetésben és az ellenőrzés ben van a hiba. Baross Gábor, az igazgató minden áron arra hivatkozik: mindezek azért vannak, mert nem kap kielégítő segítséget a felsőbb szervektől. Az valóban iga?, hogy november és decemberben a gépállomások megyei igazgatósága sem tudott megfelelő gyakorlati segítséget adni. De viszont elméletben kaptak segítséget a szedresi gépállomás vezetői is, csakhogy azt nem használták fel a gyakorlati munka során. íme, itt a másik magyarázata, hogy miért van 14. helyen a gépállomás. Bízok a hibák olyan súlyosak, hogy alapjában akadályozzák a gépállomás 1954-es megnövekedett tervfelgdató- nak elvégzését. Ebben az évben a tavalyinál jóval több gépi segítséget kell nyújtani a termelőszövetkezetek nek is, meg az egyénileg dolgozó parasztoknak is, mint tavaly. De ha továbbra is így végzi gépjavítási munkálatait a gépállomás, ezt nem tudják megvalósítani. A közvetlen feladat célja és jelentősége tehát félreérthetetlen. — Most már csak arra van szükség, hogy a szedresi gépállomás vezetőiben is, meg dolgozóiban is, ébredjen fel az igazi felelősségtudat és cselekedjenek. Exportvajat gyártanak a Dombóvári Tajüzeinben A Dombóvári Vajüzemben az utóbbi évek során szép eredményeket értek el az exportvaj termelésében. Minden évben több és több vajat gyártanak, amelynek legnagyobb része jóminőségű, exportképes. Az elkészített váj színre, ízre és szagra egyaránt megfelelő. Hogy ezt a jó eredményt el tudták érni, nagyban hozzájárultak az üzemi és szociális beruházások. A tavalyi évben a régi helyiségekét; gépeket átalakították, hogy ezáltal is biztosítsák a zavartalan, akadálymentes termelést az idei évre. Az elmúlt évben kapott *. Dombóvári Vajüzem a Csehszlovák Népköztársaságtól egy 5.000 literes Skoda-t.ípusú tejfölözö gépet és egy 3.000 literes tejszínérlelő gépet. E gépek beállításával öt embert szabadítottak fel a kézi munkától és állítottak más munkakörbe, azonkívül az új gépek beállításával jelentősen emelkedett a termelés is. Ma ■sár többezer liter tejet dolgoznak fel a Dombóvári Vajüzemben, egy nap alatt vajnak és ipari túrónak.. Tátrai István igazgató mindezek ről büszkén beszél, de még azt is elmondta, hogy a dolgozókról nap, mint nap jobban gondoskodnak, mert ez nagyban elősegíti a terv teljesítését Véleményem az, — mondta Tátrai elvtárs, — ha a dolgozóink munkakörülményeit megjavítjuk, akkor növeljük dolgozóink munkakéd- vet és nem utolsó sorban elérjük azt, hogy dolgozóink fokozottabb figyelemmel végzik munkájukat. Munkásaink az üzem átalakításánál aktívan kivették részüket, sok esetiben előfordult az, hogy önkéntes felajánlás alapján, a műszak befejeztével segítettéit dolgozóinat, hogy minél előbb korszerűen felszerelt üzemben dolgozhassanak. A Tolnamegyei Tejipari Egyesülés a Dombóvári Vajüzemet is megbízta az exportvaj gyártásával, ami annyit jelent, hogy az egyesülés export vajgyárfásának 70—80 százalékát itt végzik. Ez a megbízatás nagy felelősségét kíván a műszaki vezetőktől és a dolgozóktól egyaránt. Az iiz-em eredményeiből kitűnik az, hagy a vajüzem vezetői, dolgozói mindent megtesznek azért, hogy vaj termelésük exportképes legyen, amit mutat az az eredmény is, mert a műMévi vaj termelésüknek 85—90 százaléka exportképes volt.. Annák érdekében, hogy napról-napra jobb minőségű vajat gyárthassanak, a dolgozókat gyártástechnológiai oktatásban részesítik. Ez az oktatás a vajgyártásnál érezteti legjobban hatását., mert decemberben 91.2 százalékos minőségi gyártást értek el. E jó eredmények elérésében nagy szerepe van a szocialista munkaversenynek is, mert az üzem dolgozói vállalásukat legtöbbször túl is teljesítik. Az a tudat fűti a vajüzem dolgozóit munka közben, hogy' exportra termelnék, valamennyien tudják azt, há jó minőségű vaját gyártanak, azzal kereskedelmünkét segítik, A nasry gonddal v(gzett téli munka az alapja a gyümölcs’emelésnek A szokatlan szárai idő után végre leesett a komoly hó, amely jótékony takarót von a — sajnos — még sok ki nem kelt gabonának. — Igaz., hogy ez a komoly téli idő sok őszi mélyszántást eltolt bizonytalan időre és ezzel tulajdonképpen a mezőgazdasági munkák folyamatos végzését megállította. A jó és előre gondolkodó gazdó riak azonban tudnia kell, hogy munka akad így is elég, ha máshol nem, hát a gyümölcsfák körül, ahol bizony igen «ok a tennivaló, mert gyümölcsöseink és gyümölcsfáink sajnálatosan egészen primitív állapotban sínylődnek. Kezelést ugyanis vagy semmit, vagy rosszat kapnak, és rossz időben, a folyamatos termést biztosító trágyázás pedig egyenesen nevetségesen hat a gazdák előtt. — Terem úgyis minden harmadik esztendőben — mondják. De, hogy az a „szerencsétlen“ gyümölcsfa csak minden harmadik esztendőben terem, arra nézve nem kér választ' a dolgozó parasztság, hanem belenyugszik, mint változhat atlan természeti megnyilatkozásba. A mai agrotechnika már nem nyugszik és nem is nyugodhat meg a természet regeneráló megnyilatkozásaival, hanem beavatkozik és irányítja azokat, az életjelenségeket, amelyeket eddig titoknak gondoltak. Gyümölcstermelés esetében nem is ördöngős dolog ez: védekeznünk kell. a kártevők ellen cs az erőt s a,mit a gyümölcs- termelés elvett, vissza kell juttatni a talajnak. A gyümölcsfakezelés legfontosabb része a kártevők elleni védekezés. Téli vonatkozásban ez. a védekezés is két részre tagozódik: az állati kártevők és a gombabetegségek elleni védekezés. Mielőtt azonban felvennénk a döntő küzdelmet a permetezéssel, akad tennivalónk elég, mert fák mechanikai tisztogatására és sebészeti beavatkozásra is szükség van. Hiszen a permetezések sikere is nagyrészt attól függ, hogy a mechanikai tisztogatási munkákat hogyan végeztük el. Fiatal fáknál, ahol nagyobb seb okozása nélkül tehetjük, tegyük levegőssé a fák koronáját, hogy a jótékony napsugár nyár folyamán megölhesse a gombákat és pirossá, zamatossá érlelhes se gyümölcsünket. Itt téréi;- ki arra is, hogy ott, ahol az egyes fák között nincsen, meg a szükséges távolság, ott a fák közül a közbeesőket teljesen távolítsuk el és ne nyomorítsuk el egyik fái a másikkal. Ha aztán a fák koronáit elég levegőssé tettük, vegyük elő a kéregkaparot és a drótkefét és a ráncos repedezett törzsekről az elhalt részeket távolítsuk el. vagyis a koszt, mohát, zuzmót, tisztítsuk le a fák ágairól és törzséről. Ezeket a tisztogatási munkákat már most végezhetjük és végezzük is el, hogy a permetezések idejére készen legyünk vele, mért ebben az időben már egyéb munkák is jelentkeznek. Itt. azonban ne feledjük el, hogy ha nagy sebet ejtettünk, egy-egy nagy ág lefűrészelésével, azt fasebkát.ránnyal kenjük be (íasebkát rány készen a földmfivesszövetke- zetben és a háztartási Népboltba q kapható, de házilag is előállíthatjuk, ha a közönséges kőszénkátrányt egy órán keresztül fedetlenül forraljuk, vagyis a fákra kártékony gázokat elpárologtatjuk), mert, ezzel megelőzzük, hogy a, fák bekorhadjanak. Itt ne legyünk könnyelműek, mert a bekorliadást már nem lehet kigyógyítani, s a fa a szélvihar áldozatává válik. (A diófákat a téli tisztogatás alkalmával semmiféle • metszésben résaesftenj nem lehet, legfeljebb a száraz ágakat nagyjából eltávolítani. A diófát csak augusztus végén cs szeptember elején lehet metszeni); A fák mechanikai tisztogatása alkalmával figyelmet kell szentelnünk a törzseken esetleg mutatkozó „faragó“ álca ürülékének is. A vörösszínű ürülék megjelenése alkalmival fel keJl kutatnunk a lyukat és dróttal addig szúrkálni, amíg el nem pusztítjuk, ha nem vagyunk elpusztításában biztosak, petróleumos rongyot tömködjünk a lyukba. A hó megjelenésével nagy ügyeimet kell fordítani a nyúlkártételek megakadályozására. Ha nem kötöttük be fiatal fáinkat, most pótoljuk. Ennyit a mechanikai védekezésről, a permetező védekezésről később részletes útmutatást adunk. Szakái y Ferenc Amerikai repülőgépek december 21.-töl 31-ig tizenhét esetben hatoltak be a koreai-kínai fél ellenőrzése alatt álló területre Keszop (Uj Kína) A katonai fegyverszüneti bizottság titkárainak keddi ülésén 55su Jón ezredes, a koreaikínai fél titkára bejelentette, hogy amerikai katonai repülőgépek 1953 december 21. és 31. között tizewhéí alkalommal hatoltok be a koreaikínai fél ellenőrzésé alatt állő területre. Zsu Jón ezredes követelte, hogy az amerikai fél komoly figyelmet fordítson a fegyverszüneti egyez meny ilyen megszegéseinek elkerülésére. Valamelyik felelős vezetője a MESTlöV-nek — feltételezzük így volt — elszólt» magát: a megyében a földmüvesszövetkezetek vezetőségi tagjai között számos olyan van, akinek nincs rendjén a szénája, vagyis: nem tett e,leget állam iránti kötelezettségének. Mivel a kísérletek egész. sora hiábavalónak bizonyult, a szövetség vezetői a „legkiválóbb" módszerrel is megpróbálkoztak: tekintve, hogy a MÉSZÖV-ncl „aktagyártóból'' nincs hiány, küldtek a vezetőségi tagoknak egy igen csinos felszólítást. A felszólítás szövege nagyjából a kővetkezőképpen hangzik: „A MÉSZÖV az elvtársat, mint vezetőségi tagot felszólítja, hogy beadási kötelezettségének rövid időn belül tegyen eleget. Segítse c.lö a begyűjtési terv teljesítését". A megyei titkár, vagy éppen a helyettese aláírta és a levél elment. Node ... Igen. Utána a következmények jöttek. Mivel a megyében szép számmal akadnak a földmú- vesszövetkezetek vezetőségi tagjai között olyan becsületesek is, akik példamutatóan eleget tettek állam iránti kötelezettségüknek, sértésnek vették e felszólítást. Miat Dom« búváron például Mózs József és társai. I>c nézzük meg közelebbről ezt a „kiváló” módszert... * Joga van, sőt kötelessége ina. min den becsületes dolgozónak bírálni azokat a hibákat, melyek még ál- lainc.lctünk különböző területein megmutatkoznak, így én is „bátorkodom" a f öld! mivessd! vetkezetek megyei szövetségének ezt a „kiváló" módszerét megbírálni. Vájjon nem helyesebb lett volna-e a megyében lévő 2.200 független! tett funkcionárius személyesen kereste volna fel a hátralékosokat. De mennyire, hogy helyesebb lett volna, sót ez becsületére válhatott volna a ME- SZÖV-nek, mert feltételezhető, sót biztos, az a 2.300 funkcionárius gyakran jár a községekben is. No- meg: megtakaríthattak volna egy csomó pénzt, és nem rabolta vobia el egyes felelős vezetők idejét az .aktagyártás", és ami nagyon fontos, nem zaklatlak volna jogtalanul senkit. Ami pedig legfontosabb; nem esett volna csorba a MÉSZÖV tekintélyén, Egv „kiváló módszer . ,
