Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-07 / 5. szám

2 N A P L Ö 1954 JAVTTAft 7 KÜLFÖLDI HÍREK BERLIN Mint a „Telegraf“ című nyugatber- Hni lap megbízható bonni forrásra hivatkozva jelenti, Adenauer utasí­totta Ehlers szövetségi gyűlési elnö­köt, hogy a bonni parlament a leg­különfélébb helyeken elhangzott in­telmek. tiltakozások és kérelmek el­lenére még a berlini külügyminisz­teri értekezlet összeülése előtt kezd­je meg a hadkötelezettség bevezeté­séről szóló alkotmánymódosító tör­vényjavaslat tárgyalását. Berlini po­litikai megfigyelők a hírrel kapcso­latban Iájelentették, hogy Adenauer folytatja provokációit. Kész tények létrehozásával próbálja megakadá­lyozni a berlini értekezlet eredmé­nyességét, mert retteg a nagyhatal­mak megegyezésétől és a mai nyu­gatnémet kormánypolitika létalapját .jelentő nemzetközi feszültség csök­kenésétől. BERLIN A „Die Freie Presse", a Német Szociáldemokrata Párt ellenzéki cso­portjának berlini hetilapja közli hogy az Ollenhauer-klikk nagysza­bású büntetőhadjáratot készít e!ő a .jobboldali pártvezetőség behódoló politikáját bíráló és elítélő szociál­demokrata párttagok ellen. Ollen- h'auesrék a lap értesülése- szerint s ..pártfegyelem megsértésének“ ürü­gyén többezer dolgozót akarnak ki­záratni a Német Szociáldemokrata Pártból. BERLIN A Német Evangélikus Egyház Or­szágos Tanácsa szerdán Martin Nie- möller, a hesseni evangélikus egy­házkerület vezetője elnökletével ossz német értekezletre ül össze Berlin­ben. Martin Niemöller ez alkalom­ból „a négyhatalmi értekezlet és Németország sorsa“ címmel rendkí­vül nagy érdeklődéssé! várt elő­adást tart Nyugat-Berlinben. KAIRO Az „A1 Gumhurija“ és az „A1 Misz- ri" című iapok közölték azt a nyilat­kozatot, amelyet A. El Maszri, egyip­tomi szovjetunióbeli követe január 4-én^ Kairóba érkezésekor adott tu­dósítóinak. A követ hangsúlyozta, hogy a szovjet nép boldogan él és elégedett az országban fennálló rend­szerrel. Oroszország — mondotta A. El Maszri. — nagy ország, ahol min­denki boldogan él és dolgozik. A nép óhajainak és törekvéseinek megfe­lelően alakítja életmódját. Oroszország együtt akar működni minden néppel az egész emberiség haladása érdekében. Az ,,A1 Miszri“ tudósítójának az úgynevezett „vasfüggönnyel“ kapcso­latos kérdésére A. El Maszri ezt vá­laszolta: „Erről saját magukat és azo­kat a koüégiákat kérdezzék meg, akik ezt kitalálták." PARIS Az „AFP" teheráni tudósítója je­lenti: az iráni közoktatásügyi mi­nisztérium parancsára bezárták a .Sahdoht“ leányliceumot, amelyben ■vi utóbbi napokban kormányellenes tüntetések voltak. Hasonló jelegű tüntetésekre került sor január 5-én két más leányiskolában is. KÖLN A nyugatnémet „Kölnische Rund­schau“ január 4-i számában leplezet­tül fenyegeti Franciaországot. A lap „alig felfogható tényeknek“ mi­nősíti, hogy a francia kormány egy­szóval sem ítéli el Daladáert, Sous- tellet és a többi francia politikust, akik a Lengyel Népköztársaságban tett látogatásukkal kifejezésre juttat­ták megegyezési készségüket. A lap követeli, hogy Franciaország meg­egyezési készség helyett inkább rati­fikálja az „európai közösség“-ről szóló szerződést., A lap így fenyegetőzik: „Ha Fran­ciaország még sokáig halogatja az európaii védelmi (közösségről szótő szerződés ratifikálását, akkor csodál­kozni kellene azon, ha az Egyesült Államok lemondana arról a lehető­ségről, hogy Németország segítségé­vel biztosítsa a katonai ellensúlyt“. OSLO A norvég lapok jelentik, hogy Olaf Helset vezérőrnagy Oslo és a hozzá­tartozó kerületek katonai parancsno­ka 1954 január 1-ével lemondott, til­takozásul az ellen, hogy az Eszak­át'an ti Szövetség beavatkozik a nor­vég fegyveres erők irányításába. NÜRNBERG A nürnbergi szövetségi munkaköz­vetítő és munkanélküli biztosító hi­vatal jelentése szerint decemberben Nyugat-Németországban 403.485-tel emelkedett a munkanélküliek száma. Ez naponta átlagosan 13.509 elbocsá­tás. PARIS A Vietnami Demokratikus Köztár­saság rádiója jelenti: a néphadsereg december 31-én Jcn-Fuhau elfoglal­ta a francia expedíció* hadtest elő­retolt állását, megsemmisítette, il­letve foglyulejtette helyőrségének tag jait. Egy amerikai újságíró leleplezése ; BiM franc a killHgvm gisz er az araikat fegyveres találkozásit kérte Indoiinítian Féris (MTI) Joseph AI sop ismeri amerikai, publicista a „New-York Herald Tribune" című amerikai lap hasábjain közölte Bidartlt francia külügyminiszienvl a napokban főin látott beszélgetését. A beszélgetés so­rán Bidault annak a Idixtnsdgáruxk adott kifejezés!. — írja az amerikai újságíró, — hogy az Egyesült AH a mohnak Indokínában „a legdrákóibb rendszabályokat'' kellene alkalmaznia amibe beleér'endő amerikai csapatok­nak az indokínai harctérre szállítása is. „ A párisi külügyminisztérium kedden délután olyan cáfolatot adott, ki, ami voltaképpen megerősít? az amerikai publicista állításait. .. „Az Egyesült Államok katonai in­tervenciójának gondolatát a beszél­getés során a ,,New.York Herald Tri­bune“ munkatársa vetette fel‘‘ — mondja. szószer int a cáfoló közlemény, majd így folytatja: ,,Bidault úr orr nők az óhajának adott kifejezést, hogy az amerikai segítséget a legna­gyobb mértékre kell fokozni*. A cáfolat szerint Alsop a következő kérdést intézte a külügyminiszterhez: -És ha tudósításomban annak a kí­vánságnak adnék kifejezést, hogy amerikai csapatokat küldjenek InSo­kínéba?“ — A külügyminiszternek nem vote oka arra, — folytatja a hivatalos közlemény, — hogy ,erre a sugahna- zásra vagy javaslatra negatív választ adjon és ő csupán utalt, rá, hogy légi segítség (azaz amerikai légi iá. magolás Indokínában) nagyon hasz­nos lenne,. m A beszélgetés folyamán — to!,ytat- !n a francia külügyminisztérium gá~ tolata — Bidault-úr az amerikai újság­író előtt hangsúlyozni kívánta, hogy „a iranda közvélemény egyre növek­vő mértékben unja az indokínai há­borút“ és hogy ö — Bidault — attól lél, hogy „pár héten vagy pár hóna­pon belül a francia közvéleménynek ez a íáradságn kihatással lesz Fran­ciaország politikájára Kitűnij. a cáfolatból, hogy Bidault — attól való télelmében, hogy a Iran- cia expedíció? hadtestet lehetetlen lesz hazaszállítani, — nyílt felhívást intézett Amerikához, hogy fegyvere­sen avatkozzék be az indokínai szeny- nyes háborúba. Bidault felhívása erő­sen emlékeztet « reménytelenség, vészkiáltására. „Ahoay Lanielék megjátsszak a berlini konferenciát!,# A „Combat“ vezércikke a Lanic’-kormánv cselfogásairót a nemzetgyűlés „bizalmi szavazata nah“ megteremtésére Tiiíüiaia allátaegy az „UFP“ fuisífáinV alott nyifalkozatá^n megerősítette, hogy az ügynökök terrorizáljál* a hadifoglyokat Keszon (Vj Kína): K. Sz. Thimajja altábornagy, a semleges nemzeteit képviselőiből álló haza telepítési bi­zottság elnöke megerősítette: az amerikai lél liszinmanista és csang kaisekista ügynököket csempészett a tongjangni táborba, hogy azok ter­roreszközökkel visszatartsák a hadi foglyokat a felvilágosításokon való részvételtől és attól, hogv hazatele­pítésüket kérjék, Thimajja altábornagy a tongjangni táborban uralkodó állapotokról ja­nuár 2-áp_ nyilatkozott Georges Gab leannak. az AFP tudósítójának. a nemzetközi |ogászér!ekez!et tanácskozásai ,,Nem kétséges számomra — mon­dotta Thimajja altábornagy, —hogy azok az emberek, akik fokozatosan a hadUoglyok vezetőivé válnak, Formo- záról (Tajvan) és Dél-Koreából va­lók. A tongjangni táborban sokszor került sor zavargásokrn és több gyil­kosságot követtek ej.“ A semleges hazatelepítési bizottság elnöke elmondotta, sok hadifogollyal beszélt akik, közül többen hangoz­tatták: „Haza akarnak menni annak ellenére, hogy egész testüket teto­válták.“ A szongkokni táborban uralkodó helyzetről szólva Thimajja altábor­nagy kijelentette, hogy „ott nincs nyoma kényszernek.“ A több, mini kétszáz délkoreai haditogoly — foly­atta Thimajja — „fegyelmezetten vo­nult a íelvilágosítás helyére. A tá­borban sohasem voltak zavargások. Nincs tudomásunk eröszakoslrodásról sí nem követtel- el gyilkosságot" Magyar sportvezetők külföldön A Nemzetközi Lovas Szövetség ja­nuár 11- és 12-én Brüsszelben meg­rendezésre kerülő évi kongresszusá­ra Krajcsovics István, az OTSB kül­földi kapcsolatok osztályának veze­tője és- Lendvai Pál főelőadó utazott el a belga fővárosba. A Nemzetközi Torna Szövetség női technikai végrehajtó bizottsága ja­nuár 3—5 között Zürichben ülése­zett. A magyar tornasport -képvise­letében Keleti Ágnes és Herpich Rezsőné vett részt a megbeszélése­ken.­Január 20-ig meghosszabbították a téli iskolai szünetet Az általános és középiskolai ta­nulóifjúság körében elterjedt meg­hűléses megbetegedés miatt a téli szünetet január 20-ig bezárólag meg hosszabbították. Az első tanítási nap az általános és az összes közép­iskolákban január 21., csütörtök. Páré (MTI): A Com­bat című párisi polgá­ri újság „Ahogy La- nielék megjátsszék a berlini konferenciát:“ címmel szerda reggeli kiadásában, néhány órával a francia nem­zetgyűlés rendkívül1 ülésének kezdete előtt, a következő képet festi Laniel miniszterelnök­nek és társainak azon próbálkozásairól, hogy a nemzetgyűlés „bizal­mi szavazatának ' bir­tokában képviselhessék Franciaországot a ber­lini négyhatalmi kül­ügyminiszteri találko­zón: — 1953 márciusában René Mayer, akkori miniszterelnök, hogy ideig-óráig biztosítsa az államkincstár fize­tőképességét a legszük­ségesebb esedékessé­gek kiegyenlítésére. RO milliárd frank e'öleg- nek a Banque deF-an­Bées (TAS3ESZ) A nemzetközi jo­gászértekezlet január 1-i délután- ülésén felszólalt Lyon-Csen (Francia­ország), Garfinkel. Kanada képvise­lje, aki bírálta a jelenlegi amerikai bírósági eljárást és E. L. Zejgyin, a szovjet jogászküldöttség vezetője. Zejgyin felszólalásában hangsú­lyozta, hogy a szovjet küldöttség kapcsolatot kíván teremteni a kü­lönböző országok haladó jogászaival akik politikai meggyőződésükre és pártállásukra való tekintet nélkül összefognak, s arra törekednek, hogy megvédjék a népek demokratikus szabadságjogait és valamennyi jó­akarata emberrel együtt elhárítsák az agressziót cs a háborút. A szovjet képviselő részletesen is­mertette. hogy miként valósul meg a Szovjetunióban és a népi demokra­tikus országokban az állampolgárok bíróság előtti egyenlőségének elve. A január 5-i ülésen az érteke/,let részvevői nagy figyelemmel hallgat­ták » stuttgarti Karl Pfannen; schwarznak, a nyugátnémetprszági demokratikus jogászok képviselőjé­nek felszólalását. Pfannenschwarz számos tény alap tán kimutatta, hogy Nyugat-Német- nrszágban sarbatiporják a potsdami határozatok megvalósítására irányuló törekvéseket, a demokratikus jogokat és szabadságjogokat. A bonni kormány minden rendel­kezésére álló eszközzel — még az igaz.ságszolgáltatási apparátussal is — elfojtani igyekszik azt az ellen­zéket, amely a lakosság körében az „eprópai védelmi közösséggel“ szem­ben megnyilvánul. Adaneuer az el­lenzék megmozdulásait hazaárulás­nak minősíti. Szolidaritásra szólítjuk az egész világ demokratikus jogászait azokka' a neme* hazafiakkal — mondotta be fejezésül PfanpensClnvarz — akit felismerve nemzeti és nemzetközi kötelezettségeiket, harcolnak ab' I" uten morgen, Herr Schmiedt! — Hogy van Herr Schmerzke? — Köszönöm, megvagyok. Hallotta a leg­újabbat? — Nos? — A Rein-Main repülőtéren beszáll a gépbe egy amerikai. „Kicsoda maga?“ — kérdezik tőle — „Doktor Alex Jan“ — mondja. „Ne mondjon ilyet, ön nem doktor. hanem amerikai kém. ön a „Höchst A. G.“ cégtől ellopta a barna mű­gumitalp titkos, receptjét!“ Az illetőt letartóz­tatták. Ha-ha-ha! — Ugyan, ki találta ki ezt a lehetetlenséget?! Nyugat-Németországban nem tartóztathatnak le amerikai kémet. — Ez tény, Herr Schmiedt. ez tény! De nem­csak Jan az egyedüli, akit tettenértek. Ugyan­ezen a repülőtéren a .közelmúltban letartóztat­ták az amerikai Bojarskít. ö is kém volt. Bő­röndjében a telefongyár titkos rajzait és terveit akarta kicsempészni New-Yorkba. Nyugai.-Ber- 1,inbon lopta a terveket. — Azt sem olvasta talán, hogy Düsseldorféban mi történt? — Egy amerikai filmoperatőrinek adta ki magát és titkos objektumokat, fényképe­zett le. — Ez aztán az amerikai kém! Hiszen ak­kor a saját, az amerikai létesítményeket fény­képezte! — He-he! Ugylátszik, nekünk is vannak lé­tesítményeink! Pedig azt állítják... — Csendesebben, csendesebben, ez titok, Herr Schmiedt. — Herr Schmerzke, én semmit, sem értek. Az amerikaiak Nyugat-Németországban kém­kednek. a nyugatnémetországi hatóságok ame­rikai kémekre vadásznak ... Ostoba fecsegés! ön valamit félreértett. — Ostobaság, annyi bizonyos. De én sem­mit sem értettem felre. Lehet, hogy ők találták ki odafenn, ön, kedves Schmiedt, semmit sem íud arról a titkos megbeszélésről, amely a mi Aderraucrunk és az Amerikai Egyesül! Államok i: zfosának őnagyméltósága között folyt le? — Semmit nem tudok róla. De honnan tudja ön. Schmerzke úr? Titok! Megbízható forrásokból szereztem róla tudomást... ■' ■■■ • « m'--éh<iz r->«>teil HEIL CIPŐTALP! Irta: D. ZASZLAVSZKJJ dolog ez? Hogy merészelik önök a mi dicső fiainkat letartóztatni?!" Konrad pedig ezt mond­ja: .Sérelem ért bennünket főbiztos úr. Ugylát- szik, önök nem bíznak' bennünk. Minek kell önöknek kicsiben gyűjteni a titkos kimutatáso­kat, amikor mi nagyban szállítjuk azokat? önök aláássák a mi tekintélyünket. Mi szeretjük a rendet. Ha önök meg akarnak valamit tudni, kérdezzék meg tőlem. Hiszen mi az egész lel­künket k’tärluk önök előtt, pnök úgy érzik ma­gukat nálunk, mint odahaza, sőt talán még ké­nyelmesebben. Mire valók akkor a kémek?“ — Nagyszerű! Micsoda bismarcki koponya!.,. No, és mit felelt erre a főbiztos úr? — „Heil Amerika!“ De hiszen ön tudja — köztünk legyen mondva, — micsoda nép ez az amerikai! A megbízott szintén áttért az őszinte­ségre: „Ne akarjon bennünket kioktatni! — mondta. — Ismerjük önöket. Az egész lelkűket kitárták, de ezt a műtalpat elrejtették! Utánozni akarják a mi amerikai cioőfalpun'kat, konkur- rátaj akarnak velünk? Különben no sértődjék meg, ha nem bízunk önökben. Mi még saját ma­gunkban sem bízunk, önok után az, én kémeim fürkésznek, én utánam McCarthy kémei. Ml nem élhetünk kémek nélkül. Nálunk a jóbarátok mindig kémkednek egymás után. Ez hozzátar­tozik a barátság amerikai formájához. Meg az­tán a kémeim sem lehetnek meg gyakorlati mun­ka nélkül. Hadd gyakoroljanak Nyugat-Német­országban. Hiszen Keleten kémkedni nem vala­mi előnyös mulatság. Viszont, itt önöknél remé­lem ezután minden kockázat nélkül gyakorol­hatnak. ön —r mondta a főbiztos, — nem sajátí­totta még el a mi amerikai életformánkat. Ez a? életforma az általartos, egyenlő és titkos kém­kedésen alapszik." —- S mit szólt erre Adenauer? — Nos, a hírek szerint Konrad ezt felelte: „Mi, főbiztos úr, természetesen egyetértünk ez­zel. Mi is az általános kémkedés mellett állunk, erre még Hitler — Heil Amerika! — tanított meg bennünket. És ha önök utánunk kémkednek éri és a népek közötti megértésért* a mi Konradunkat és így szói hozzá: „Micsoda itt Nyugat-Németországban, — mondta, — akkor ce-tól való felvételéi-e kért és kapott felhatal mazást. Ezt olyképpen tette, hogy színpadi fo­gásként megjátszotta a Washingtonba való el­indulásra készénél! ó re pülőgép komédiáját, amivel indokolni kí­vánta az előleg meg­szavazásának halasztha tat!an szükségességét. Most Lanielék ha­sonlóképpen megjátsz- szák a berlini konfe­renciát! Azt mondják ugyanis a. nemzetgyű­lésnek: január 25-ére Berlinben kell len­nünk. Nem értünk egyet ugyan abban, hogy mit .is csináljunk' ott, mindenesetre azon ban szavazzatok ne­künk bizalmat! Ezen kérés jogosultságát ter­mészetesen nem tudják mással igazolni, mint eddigi „eredményeik­kel." És miben is áll­nak ezek az „eredmé­nyek"? Felsorolhatják, hogy sikerült femntarta niok a bérek befagy asz tésát, elfektették a pénzügyi reform meg­valósításának terveit és törvényerejű rende leteket hoztak, ame­lyeket nem mertek al­kalmazni! Reméljük elsősorban a nemzetgyűlés becsü­lete érdekében, hogy elég képviselő lesz majd ott, akik nem hajlandók jóváhagyni egy ilyen lemondást a francia nemzet becsü­letéről. Valójában egész furcsa eltévelyedés lenne, azt .hinni, hogy Franciaországot a ber­lini konferencián ha­tékonyabban képvisel­heti egy felhatalmazás nélküli küldött, mint egy a kormánynak ja­nuár l?-én mmúgyis esedékes lemondása után az ügyek ideigle­nes vitelével megbízott miniszter. engedjék meg, hogy is kémkedhessünk az Egye­sült Államokban. — így mondta? Ugyanezekkel s szavakkal? — Nos, hát nem egészen ezekkel a szavak* kai. Mégis, körülbelül így írta a „Welt am Sonn­abend“ című düsseldorfi hetilap. „Mi lenne, —> kérdezi a lap, — ha a mi kémünk lopta volna el az amerikai titkos cipőtalpat, vagy a mi k cí­münk fényképezett volna le valamilyen amerikai katonai létesítményt? ...“ Azt mondják, hogv a mi Komradunk is ilyesféle kérdést telt fel. — Na és? — A főbiztos űr elmosolyodott és így. szólt: „Adenauer úr. ön nagy tréfacsináló. "Én szeretem a német tréfákat. Természetesen, ha az amérit- kai kém ellopta a német titkos cipőtalp-patenV Irt. akkor a német kém is ellophatja az. ame­rikait, De mi igv szólunk az önöknél elbukott ügynökünkhöz: durván, rosszuli dolgoztál, tanul­nod kell még! Viszont, ha mi német kémet, tet- tenérunk, egyszerűen felakasztjuk. íme. csupán eZ a kis kü'öirbseg forog fenn. Távozzék. Ade­nauer úr, és ne feledje el, rhi köztünk a különb­ség!" — S mit tett ezekután Adenauer? — Felöltötte négyes számú mosolyát — nála ez a. szám az alázatosan kedves mosolyt jelenti — és magához rendelte Ollenhauert, a szociál­demokraták vezetőjét. „Hallja, barátom — szólt Adenauer, — hagyjon abba mindenféle fecse­gést a mi kémtevékenységünk szabadságáról. Ne feledje, hogy mi még megszállt ország vagyunk, viszont az amerikaiaknál a kémtevékenység megszokott jelenség, hozzátartozik a természe­tükhöz. Nem tudnak nélküle meglenni. Meg kell szereznünk az ő megszálló pozíciójukat. Nos, majd ha ratifikálva lesz , az általános nyuge:- európai kémtevékenység, akkor majd nemcsak francia barátainknak, Schumannak és Pieyen- nok, hanem amerikai barátainknak is megmu­tatjuk. mi is az az igaza német cipőtalp-patent. Most ők teszik lábukat a mi asztalunkra, később pedig mi tesszük majd lábunkat a strasstourgí asztalra, ahol az európai hadsereget tervezik. —< Nos, hát ezek a mi cipőtalpaink!“ Heil cinötálpa'k! Herr Schmerzke! Heil Amerika, Herr Sdomiedii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents