Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-31 / 26. szám
1954 JANUAR SI NAPCÖ 4 „.Uhu k áuk nyonín dií*abtni t^rema'c mijl a földök a dunaszentgyörgyi határban“ Terveznek a bonyhádi Szabad Föld tsz-ben Megválasztották, Dunaszentgyörgyön a termelési bizottságot A D^NASZENTGYÖRGYIEK mikor hidfeg van, azt szokták mondani: ..Olyajj idő ez, hogy még a jóravaló kutyát sem szabad kiverni". Ilyesféle idő volt csüjörtöíkön este is. A Panasái földbirtokos egykori kastélyának ablakát, ma nem muskátlik, haliéba jégvirágok díszítik. Nem olyan régen fejezték be az utolsó simítfásokat. A kastélyt átalakították Két (kisebb szobából egy nagyot csináltak a kőművesek, s a község kul tárháza lett. A kultúrház nem éppen a falu közepén van, sőt elég eldobott helyen. De a dunaszent- gyömgvi dolgozó parasztokat most nem érdekli az sem, hogy messze van, meg az sem, hogy hideg van, sőt 'még az sem, hagy a kultúrház- ban kevés a szák és emellett a fűtésről sem gondoskodott időben a tanács. A meghívottak, a hívatlanok egyaránt eljöttek meghallgatni Simon László 11 holdon gazdálkodó paraszt Ibeszámolóját. És ar.ért jöttek el, hogy megválasszák 'í termelési bizottságot. — Dunaszentgyöi'gyön ez volt az első lépés — mondja Varga Sándor köztiszteletben álló gazda. — A du- naszentgyörgyi földeket és a duna- tizentgyörgyi parasztokat úgy ismerem, mint a tenyeremet. De nem emlékszem arra, hogy 160 gazdatársammal közösen beszéltük volna meg valaha is a mezőgazdaság feladatait. Közösen hoztunk volna olyan határozatot, ami az egész község dolgozó parasztjainak érdeke, amely a' közös érdeket is, meg az egyéni érdeket is egyaránt szemelőtt tartja. Most végire eljött annak az ideje, hogy az egyéni parasztot nem „fél- embernek" tartják. Igazi lehetőséget biztos.tanak r ekünk is, hogy beleszóljunk saját ügyünk intézésébe. Ki tudná leírni azt a lelkesedést, amely a dunaszentgy örgy i parasztok arcáról sugárzik ezen a gazdagyűlésen. Nem lehet! Beszéljünk inkább arról, ami a gazdagyűlésen történt. Elsőnek elnökséget választanak. Az elnökség tagjai elfoglalják helyüket. A tanács elnöke felkéri Simon László gazdatársat mondja el beszámolóját. Taps közepette hangzanak a felkiáltások: „Halljuk Simon László gazdatársat. Elkezdődik a beszámoló. A MEZŐGAZDASÁG fejlesztéséről szóló párt és kormányhatározat községünkben is helyeslésre, megelégedésre talált. Nagy érdeklődést kék tett a határozat ,mert olyan intézkedést hozott, amely egyéni érdek1 ől és a nemzeti ügytől elválaszthatatlan — kezdte beszámolóját Simon László. — A mi kezünkbe is fegyvert ad a kormány és egyben feladatunkat is megszabja a mezőgazdaság fejlesz tésére — folytatja. — tennivaló ezzel kapcsolatban sok. De összefogunk, közös erővel, egy akarattal sorjába vesszük a tennivalókat és cselekszünk. Igen. Most valóban a cselekvésre van szükség. Olyan tevékeny, alkotó munkára, melyre még nem volt példa. A gazdák például azt szögezték le: a határozat értelmében emelik a kenyérgabona termést. Ha sikerül megvalósítani, amit leszögeztek — ami kimondottan a község vezetőin és dolgozóin múlik — már ebben az évben is 12 vagon gabonával több terem a községben. — Rendbe kell hozni azt a 4Ü0 hold szőlőt is, mert bizony az utóbbi években a gazdák nem sokat törődtek vele. — De nem sokat törődött vele más sem, ,— szól közbe Bese Sándor szőlőtermelő gazda. — Közeleg a tavasz. Ebben a községben csaknem minden tavasszal felütötte fejét a sertésvész. Már most gondoskodni kell arról, hogy minden gazdának beoltsák sertését, hogy elkerülhessük a sertésvészt — mondja Ponecker gazda. — A legelőkről is gondoskodni kell Meg kell szüntetni azit a 160 hold méte-lyes legelőt, mert ebből kifolyólag sok állat elhullik. A Joó Gyulaféle legelőt kell befüvesíteni. Rendbe kell hozni a kutakat, lehetővé kell tenni, hogy helyenként új dülő- utak legyenek, mert van olyan gáz- ga, akinek 3—4 kilométer kerülőt kell csinálni, hogy megközelíthesse szántóföldjét, — Oláh gazda javasolja. SOKAN JELENTKEZNEK egyszerire. Simon László az előadó nehezen tudja elhatározni, melyik gazdatársának adjon szót. Hiszen mindenkinek igaza van, mindenkinek helyes elgondolásai, javaslatai vannak. Többen beszélitek arról, hogy a földművesszövetkezet idővel gondoskodjon a rézgálicról, a műtrágyáról és egyéb más védekező szerekről.. Minden gazda elmondja, ami olyan régóta nyomja a szívét, amit olyan sokszor akart már elunom dani, de nem volt, aki meghallgassa, aki orvosolja. Most már lesz. •. Badics Benő élenjáró gazda kér szót. Mellémyzsebéből papírt vesz ki. Élenjáró parasztok, termelőszövetkezeti tagok, szakemberek nevei. Harmincnyolc nevet olvas fel. „Ezeket a dolgozó parasztokat javaslom a termelési bizottságba, mert valameny- nyien példaadók, lehet és kell is őket követei." A bizottság tagjait egyenként teszik szavazásra. A falubeliek jól meg gondolják kire szavaznak, mert a termelési bizottságon sóit múlik. — Nekik kell itanácsaifckial irányítani a falut, de nemcsak a dolgozó parasztokat, hanem sok tekintetben a tanácsot is. A dunaszentgyörgyiek jól választottak. Olyanok vannak a termelési bizottságban, mint Sárközi Sándor kiváló gazda, aki mezőgazdasági állandó bizottság elnöke volt. Szombat Antal pedagógus, Székely Imre ag- ronómus, Simon László, akinek tavaly 3 mázsa búzával több volt az átlagos kenyérgabona termése, mint a községnek. De mind olyanok, akik készek elkövetni mindent a mező- gazdaság fejlesztéséért. A termelési bizottságon belül szak csoportokat választottak, növénytermelőt, állattenyésztőt, szőlő és gyümölcstermelőt és mindjárt meghatározták egy-egy szakcsoport feladatait A GAZDAGYÜLEST Simon László, most már a termelési bizottság elnöke, a következő szavakkal zárta be: „Bizottságunknak munkához kell látni. Holnap a növénytermelési bizottságból két elvtársra már szükség lesz. Közösen csinálják meg a tanáccsal, hogy kinek a szőlőjét lehet kártalanítani. Vasárnap pedig megtartjuk az első megbeszélést — Mun kánk nyomán dúsabbam teremnék majd a földek Dunaszentgyörgy határában. A hlctég, téli napokon a meleg irodában gyűltek össze a bonyhádi Szabad Föld tsz tervkészítő bizottságának tagjai. El is készült a ten', mely hez nagy segítséget nyújtó tak az Agrártudományi Egyetemről érkezett elvtársak. Míg a tervezés tartott, a többi tagok sem voltak tétlenül. A fogatosok trágyát hordtak, a növény- termesztők vetőburgonyát válogattak, elkészítették a . kukorica vetőmagot is, a zabot kiszelek torozták és most ismerkednek a tervvel, amit nekik kell megvalósítani. Sok újat találunk a tervben. A 40 hold öntözéses terület', melyből 10 hold kertészet lesz, többi területen cukorrépát, lucernát és burgonyát termelnek. Az öntözéshez szükséges vizet a földjükön keneszülvezető határárokból és a malomárokból vezető csatornák biztosítják. A melegágyak már készek. A kertészeti brigád csaknem egész hónapban azon dolgozott. Az üvegház alatt is megy a munka, olt már vetik a különböző melegágyi magvakat. Sok mindent fognak termelni a 10 holdon. Elö- veteményből lesz egy hoki korai búr gonya, fél hold korai káposzta, fél hold kelkáposzta és egy hold karalábét és karfiolt vetnek. Majd ezek helyére utőveteményék kerülnek. — Paprikát, paradicsomot, vöröshagymát termelnek 7 holdon. Tavaszi vetéstervük az előző évek tői csaknem teljesen eltérő. Az idén 41 hold kukoricából 25 holdat négyzetesén vetnek, öt holdban heteró- zis kukorica kerül. A takarmónyel- látás biztosítására 10 hold szarvas- kerepet, 40 hold svédherét, 10 hold baltacint, 15 hold vörösherét, 20 hold lucernát, 7 hold csalamádét vetnek. Szerződésesen termelnek 10 hold zabot, 5 hold tavaszi bükkönyé és 10 hold bokorbaibot A tsz tagsága felkészült a tavaszi munkákra. Első munkájuk lesz az őszí vetések ápolása, fejtrágyázáshoz előkészítették a szükséges műtrágyát 120 holdra, ebből 80 hold búza és 40 hold ősziárpa lesz leszórva. A terv elkészít érénél nagy gondot fordítottak az állattenyésztés fontosságára, a szarvasmarhaállomóny minőségénél?; feljavítását, ilie.ve felcserélését, vették tervbé. A tejhozam növekedését, az egyedi takarmányozás bevezetésével és a folyamatos zöldtakarmány biztosításával tehenenként évi 2000 literre növelik. A tsz-nek jelenleg 17 anyakocája van, melytől március 30-ig első szaporulatként 106 oarabot vágnak. Az eddig lefialt anyakocáknál 8 darab volt a fialási átlag. Az év végére 25 anyakocát és egy ’kant fognak beállítani. Korai hizlalásra 15 darabot késeire 10 darabot állítanak be. A tagoknak is kiosztanak 66 malacot. 17 hízottsertést szabadpiacon értékesítenek. A baromfiállomány is nagyban fog növekedni. 100 naposcsibét, 56 libát és 500 pekingi k,ácsát fognak nevelni. A baromfitelepet még a tél folyamán drótkerítéssel kerítik körül: A 8 holdas sertéslegelőjükre pedig 4000 facsemetét fognak ültetni. Ebben az évben nagy építkezést végeznek a tsz tagok. Építenek egy 50 férőhelyes sertéshizlaldát, amit május 1-ig befejeznek, 100 férőhelyes süldöszéMást és 200 férőhelyes baromfiólat, amit április 1-íg el-' készítenek. Az elkészített istállókban, sertésfiaztatokba villanyt vezetnek be. November 1-ig pedig egy új- típusú 50 férőhelyes tehénistállót, építenek. A takarmányozási tervben májustól októberig a zöldfutószalagrencl- szert ütemezték be, amely csaiamá- déval kezdődik és a zöldleveles répa fej etetésével fejeződik be. A terv- készítésben részletesen kitértek egyes takarmányfélék tápértékének fontosságára a beütemezésnél nagy gondot fordítottak a téli takarmányozás biztosítására. A tagság tudja, hogy megvalósítható a terv, de lelkes, odaadó munkára van szükség, ami biztosítéka a nagyobb jövedelemnek, a boldogabb élet megteremtésének. Gyümölcsterme’ési szakiskor Madocsán Minden gazda hordja ki a trágyát A nagyszékelyi tanácsülés határozata Madocsa községben az Igazság tsz- ben hároméves gyümölcstermesztési szaktanfolyam indult be. A tsz a me gye egyik legjobb szövetkezete. A gyümölcstermeléshez a talaj adottsága igen alkalmas ezért a község lakói hosszú idők óta foglalkoztak már gyümölcstermesztéssel. Tanulni szerettek volna, de a fel- szabadulás előtt erről nem is álmodhattak, nemhogy iskolát kapjanak. A felszabadulás után nagy változások történtek. Az egyszerű emberek földet kaptak és nem a nagybiirtokosok gyümölcsösében dolgoztak látástól vakmlásdg. A régen várt óhajok valóra váltak. Iskola van a faluban, gyümölcstermesztési szakiskola. Apa a fiával tanul, testvér a baráttal Férj és a feleség sem rostéi együtt tanulni^ A padokban őszülő bácsikat is találunk kiknek a ceruza remeg a kezükben, de szemük a könyv lapjain kutat A szívükben a hála és az öröm kifejezése dobog. Együtt köszönik meg tanulással a pártnak és a kormánynak, hogy lehetővé tel.te, tanulhatnak. A nagyszékelyi tanács k!sgy üléseken a tanácsülésen ismertette a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló pártós kormányhatározatot. Többen tel tek vállalásokat, hogy terméseredményüket fokozzák, Olyan formában, hogy a földet jobban megmunkálják és sokkal jobban dolgoznak, mert ez csak így lehetséges. Farkas János az állandó bizottság elnöke javasolta, hogy a tél folyamén minden gazda hordja ki udvarából a trágyát, ebben maga járt példamutatással. A felhíváshoz csatlakoztak Nádas! János, Uasák Zoltán, Földesi János dolgozó parasztok akik már meg is kezdték a trágya ki hordásét. Hangzott; el több javaslat a szőlők felújítására, új szőlők telepítésére. A tsz tagok a zöldtakanmányozás bevezetésével foglalkoztak és elhatározták, hogy a tervben lévő 30 hold zö kitek arm á ny ve lés helyett 50 holdat vetnek el. A trágya-hordás is gyorsütemben haliad a tsz-nél, mert 18 lófogattal állandóan hordják. — Ezzel akarják végrehajtani a párt és kormányhatározat azon pontját, amely megszabja a talaj te mőercjé ne'k fokozását. Az állami gizdasáTok dolgozóinak új bérrendszere A dolgozókról való gondoskodás újabb kézzelfogható bizonyítéka az állami gazdaságok dolgozóinak -új bérrendszere. Az új bérrendszerben a kézi és fogatos munkák nagy többsége egy bérkategóriába lettek sorolva. A kapálás aa-1 a légi 2.19 forint helyért 2.52 forintot állapított meg a Minisztertanács. Az eggyelési munkáknál pedig a jól végaett minőségi munkáért 30 százalékos prémiumot biztosít. A felemelt béreken felül természetbeni részesedést is -kapnak a dolgozók. Például kukoricánál 10 százalék, burgonyánál 7, takarmányrépánál 7, borsó és babnál 4.5, szénánál IC, vöröshagymánál 4, szőlőnél 7—9 százalék, zöldségnél 4—-10 százalék erejéig. A természetbeni részesedést minden, megtermelt mázsa után kapják a dolgozók. Ezenfelül, ha a tervet túlteljesítették, a túlteljesített mennyiség 40 százalékát megkapják. A többi *em közvetlen fogyasztásra kerülő növények után és a kenyérgabona után a napi-béren felül minden megtermelt mázsa után 4.20 forint prémiumot kapnak. A terven felül termelt gabonánál a terven felüli mennyiség 20 százalékát ingyen kapják természetben. Az állattenyésztési dolgozóknál is megszűntek azok a bérfeszültségek, amelyek a tehenészet és juhászat területén fennálltak. A 23 forintos kezelés darabbér helyett 35 forintot állapított meg a Minisztertanács. Hasonlóan trsendezte a műhely szakmunkások bérét is, melyet a vas szakmunkások bérrendszeréhez igazítottak. A szerződött dolgozók kenyérgabona járandóságot kapnak, melyet a gazdaság a jövőben a helyszínen fog kiadni közvetlenül, és megszűnik az 1953. évben alkalmazott utalvány rendszer, amely a kenyérgabon-a kiadásait késleltette. Ezévben minden dolgozó természetbeni járandóságát és prémiumát közvetlen -a gazdaságtól kapja meg, és a hazaszállításról is a gazdaság fog gondoskodni. A Minisztertanács határozata az állami gazdaságokban dolgozók keresetét mintegy 25—30 százalékkal emelte. A zavartalan termelésén Államunkban egyetlen termelőszövetkezet, egyetlen parasztgazdaság jövője, boldogulása sem közömbös. Kormányunk 1953. január 1-től kezdődően a kötelező biztosítás bevezetésével gondoskodott arról, hogy mezőgazdasági lakosságunk a tűz és jégverés anyagi következményeivel szemben védve legyen. A -tanácsok és az Állami Biztosító szervei február 1-től 15-ig biztosítási napokat tartanak. A biztosítási napok célja, hogy a dolgozó parasztság ne csak nyomtatványokból és felhívásokból szerezzen tájékozódást, hanem azokon az illetékes szervek munkatársai a-személyes érintkezés során, az élőszó erejével is magyarázzák meg a kötelező biztosítás lényegét. További célja, hogy a téves adatok, vagy a földterület nagyságának megváltozása miatt esetleg helytelen díjkivetést és a felmerülő egyéb panaszokat a helyszínen megvizsgálják és lehetőleg rövid úton a tanács helyben beszerezhető igazolása alapján eiimtézék. A kötelező biztosítás így közelebb kerül a dolgozó parasztsághoz és nemcsak azt fogja látni benne, hogy kötelező, hanem azt is, hogy az tervszerű biztonságos munkájának hatalmas eszköze. A biztosítási napok lényeges feladata, hogy előmozdítsák a köjelező biztosítási díjak beszedését. Dolgozó pairasztsáigunk öntudatos része már felismerte, hogy a kötelező biztosítás érdekeit védi és a biztosítási díj megfizetésével bizonyította be, hogy értékeli kormányunk gondoskodását. De még vannak, akik halogatják a biztosítási díj megfizetését és ezeket a dolgozó parasztokat fel kell világosítani, hogy a -kötelező biztosítási törvény díját mindenkinek meg keli fizetni. Dolgozó parasztságunk a kormány intézkedései nyomán ma már olyan anyagi helyzetiben van, hogy a biztosítási díjakat, amelyekkel saját maga jólétéihez járul hozzá, könnyen kifizetheti. Ezt követeli meg minden egyes dolgozó paraszt és az egész népgazdaság érdeke, ' Az Országos Béketanács „Mi van a nagyvilágban" külpolitikai füzetsorozatának decemberben megjelent füzete Méray Tibor írását tartalmazza Koreáról, amelynek hős népe felhasználva a fegyverszünetadta lehetőségeket — semmilyen nehézséget nem ismerve, nyomban hozzáfogott a békés munkához, a háború ütötte sebek begyógyításához. A riportszerű beszámoló az újjáépítés lázában éló Koreáról megmutatja a békés építés óriási nehézségeit, de nem hagy kétséget afelől sem, hogy 'a hőslelkű koreai nép, amely képes volt ellenállni az imperialista agresz- szorok legveszettebb rohamainak, most a testvéri békeszerető népek együttérzésére és segítségére támaszkodva az újjáépítés nehéz munkáját is sikerrel végzi el. Méray Tibor írása leleplezi az imperialistáknak a koreai háborús tűz felszítására, egy újabb világháború kirofobantására irányuló aljas terveit is, fokozott éberségre és összefogásra mozgósít a háborús gyújtogatok ellen. A füzet Méray Tibor koreai fényképfelvételeit is tartalmazza. Etetik a vadakat a tolnamegyei vadászt írsaságok Jeges hóréteg borítja a tolnamegyei erdőket, amely lehetojlenné teszi a, hasznos vadak táplálék szerzését. Tolna megye 16 vad ász társa sága elsősorban a bogyiszlóiak, akiknek területén sok a szárnyas, pelyvával kevert szemestakarmámnyal, törköllyel etetik a foglyokat és fácánokéi.. A bátaapáti erdőkben nagy vadak etetésének megkönnyítésére a vadásztársaság fogatot szerzett be, s ezzel kétnaponként szállítják a lucerna szénát és herei élőket, amit az etető helyeken csomókban raknak le. A hasznos vadak védelme meftett a téli hónapokban a vadásztársaságok rendszeresen irtják a káros du- vada-kat. elméleti színvonalunk emelését segíti elő az Méray Tibor: „Koreai béke“
