Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-05 / 3. szám

TOLNAI VnJc p&m rr/fíjAf EcrerduerEKt A MAI SZAMBÁN: N>ugalnémetonszági polgári lápok G. M. Malenkov nyl­• latlozaíáriJ (2. o.) — Nehru beszéde a Pakisztánnak nyújtandó amerikai katonai „segélyről" (2. o.) — Tanulságos út (2. o.) — Kommunista nőaktíva-gyűlés Szekszárdion (3. o.) — Három év után újra otthon (3. o.) — A mezőgazdaság fejlesztése az egész nép ügye (3. o.) — Másfélmillió forintos beruházással új áruház épül Szekszárdon (3. o.) — A bevásárlás... (4. o.) J AZ M DP ' lE LNAMEGYEI PA'RTBIZOTTJÁCÁNAK-' 333HBHHI XI. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ‘ alíA Au PILLÉK KEDD, 1954 JANUÁR 5 Legyenek a szakszervezetek a Központi Vezetőség határozata megvalósításának élharcosai Megyénkben csak úgy, mint szer­te az egész országban, szeptember­ben kezdődtek meg a szakszerveze­tek alapszerveinek újraválasztásai. Mint ismeretes, a beszámolóknak és a választásoknak az volt és a még hátralévő választásoknál az lesz a legfontosabb feladata, hogy megja­vítsák a szakszervezeti munkát, elő­segítsék a hibák fokozottabb bírá­latát és még jobban megerősödjék a szakszervezetek kapcsolata a dolgo­zókkal. Erre figyelmeztet bennünket pártunk Központi Vezetőségének jú­nius 28-i határozata, majd nemkü­lönben ezt tűzte feladatul a SZOT elnökségének választásokra kiadott irányelve is, melyek szerint a beszá­molóknak és a választásoknak az egész szakszervezeti munka megerő­södését kell eredményezniük. Az eddig megtartott választások kétségkívül igazolták, hogy növeke­dett megyénk dolgozóinak érdeklő­dése a szakszervezeti munka iránt. Hisz az eddig megtartott választások alkalmával a dolgozók 70—80 szá­zaléka jelent meg, majd nemkülön­ben gondosan készültek a szakszer­vezetek kultúraktívái, hogy "áncaik- kal, rigmusaikkal, szavalataikkal, színessé, ünnepélyessé tegyék a szak- szervezeti választásokat. De az érdek­lődést mutatja az a tény is, hogy többezer dolgozó kérte belépését a szakszervezetbe. Ezáltal szervezeti­leg is erősödtek alapszerveink. To­vábbá a választott vezetők közelebb kerültek a dolgozókhoz, erősödött a szakszervezeti demokrácia. Ami fő­ként lemérhető abból, hogy a meg­tartott beszámolók alaposabbak, si­kerültebbek voltak az elmúlt válasz­táshoz viszonyítva, a beszámolók többsége valóban a végzett munká­ról szólt, hogy mit végeztek a ver­senyszervezés, a szociális, kulturális és a munkavédelmi feladatok vég­rehajtása érdekében. De ugyanakkor sokat fejlődött a beszámolókat bí­rálók hangja is, több helyen volt tapasztalható, mint például a Simon- toroyai Bőrgyárban, a Rácegresi Ál­lami Gazdaságban, nemkülönben a Bonyhádi Cipőgyárban és egy egész sor helyen, valóban mérlegre került 3 szakszervezet eddig végzett mun­kája, a beszámolókat bírálókon ke­resztül. Dolgozóink bátran bírálták a szakszervezet fogyatékosságát a termelés, érdekvédelem és a szak- szervezeti munka valamennyi terü­letén. Igen számos helyen, mint pé’- dául a Tolnamegyei Népboltban, vagy a Bonyhádi Cipőgyárban szá- monkérték a vezetőktől, hogy miért nem harcoltak a kollektív szerződés­ben foglaltak maradéktalan megváló sításáért. A dolgozók hozzászólásaik során a Központi Vezetőség határo­zata és a kormányprogrammra hivat­kozva követelték a munkavédelem és szociális ellátás hibáinak sürgős ki­javítását. Ezen körülmények folytán a For- nádi Állami Gazdaságban, a Megye' Kórház üzemi bizottságának válasz­tása során, ahol alaposan megnézték, hogy kik érdemlik meg a bizalmat, hogy továbbra is vezessék a csoport, vagy az egész üzem szakszervezeti munkáját. Ezeken a helyeken meg­mérték a jelöltek magatartását, azok szakmai és politikai tudását. Helye­sem ítélték meg, hogy kik azok, akik­re nyugodtan rábízhatják ügyük in­tézését. Ennek következménye, hogy a választások során sok új dolgozó, kiváló szakmunkás, sztahánovista ke­rült szakszervezeti funkcióba. Leg­természetesebb azonban, hogy azokat, akik eddig is odaadóan végezték munkájukat, mint például a daliman- di gépállomás volt ÜB. elnökét, Czimber György elvtárs&t, vagv Hor­váth János elvtársat, a MÉSZÖV .ki­váló dolgozóját, a tagság ismét meg­választotta vezetőjének. A választások nagymértékben meg növelték a szakszervezetek tekinté­lyét, a taggyűlések minden vonalon erősítették a szakszervezeti demokrá­ciát szakszervezeti életünkben. Most a megválasztott vezetőknek az a leg­főbb feladatuk, hogy ezt a fellen­dülést és érdeklődést, melyet az ed­dig megtartott választások felkel­tettek, ne engedjék eltörpülni, sőt azt a legjobb tudásukkal messzeme­nőkig fokozzák a rendszeres és terv­szerű munkán keresztül. Ezen körül­mény áll, mint fontos követelmény, nemcsak a bizalmiak, vagy ÜB mun­kájára, hanem a Területi Bizottságok ra csakúgy, mint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa minden egyes funk­cionáriusára. A jövőben nem nézheti el egyetlen egy Területi Bizottság, éppen az elmúlt idők tapasztalatai­ból kiindulva, hogy továbbra is ta­nácstalanul, mostohán hagyja a hoz­zá tartozó megválasztott alapszerve­zetek vezetőségét, hanem minden esetben érezniük kell azok munká­jáért a felelősséget. Ez pedig azt követeli, hogy az eddiginél sokkal alaposabb munkát kell végezni, töb­bet kell a dolgozók között élni, mint eddig. Mert azt a helyes kritikát és jótanácsot, melyet a dolgozóktól kaptunk, semmisem pótolhatja. Ez megszívlelendő kell, hogy legyen min den szakszervezett funkcionárius számára. Éppen ezért joggal elvárja a meg választott vezetőktől megyénk szak- szervezeti tagsága, az ipar, a keres­kedelem, valamint a mezőgazdaság minden egyes dolgozója, hogy támasz kódjának bátran javaslataikra, küzd­jenek szilárdan és következetesen a kormány Programm jának megvalósí­tásáért. Ha minden erőnkkel azon leszünk, hogy a még hátralévő vá­lasztások során a szakszervezeti de­mokrácia érvényesítésével biztosít­juk a dolgozók cselekvő részvételét, még jobban kifejlesztjük a bírálatot és az önbírálatot, akkor a hátralévő választások eredménye gazdagon gyümölcsöztetni fogja az egész szak- szervezeti munkát, meggyorsítja a dolgozó népünk programmjának meg valósítását. Két jnvííóbriwííd versenye a bonyhádi gépállomáson A téli gépjavítás ideje alatt eddig a legjobb eredményt a bonyhádi gépállomás érte el. Javítóbrigádok között hamarosan kialakult páros­verseny eredményeképpen Werner Ferenc traktorjavító brigádja kivá­ló minőségi munkával 10 traktort javított ki. Ka'rrriri M’V’ós ekeiavi tó brigádja, 8 ekét minőségileg javí­tott ki. A tárcsajavító brigád mun­kája sem kevesebb. Kun László bri- gádvezető példamutatásával a bri­gád 12 tárcsa. 4 traktorvonr.atású ve­tőgép javítását végezte el eddig. — Kun János brigádjával két cséplőgé­pet 100 százalékban és 4 cséplőgépet már 80 százalékig kijavítottak. Január 3-án, vasárnap reggel ter­melési értekezletre jöttek össze a gépállomás vezetői és brigádvezetői. Az értekezleten lemérték az eddig elért eredményeket, s új feladat elé állították a gépállomás minden dol­gozóját, a gépjavítás minőségi mun­kájának fokozására és annak határ­idő előtti végrehajtására. Határozatot hoztak arra, hogy a mezőgazdasági munkák megjavítása céljából készítenek egy vontatóra szerelt gardántengely meghajtással működő trágyaszóró gépet. A tarve' már el is készítették. Most már a gép elkészítésén dolgoznak. Ha ez sikerrel jár, nagy ere-’ oényt tudnak elérni a tavaszi és őszi trágyázás! munkákban. HÍREK A MEGYÉRŐL Szalagrendszerben folyik a gépjavítás A Tolnamegy ed Gépja­vító Vállalat dolgozód ez- évben január és február hónapban 126 erőgép ge­nerálozását és javítását válla,ltáik, hogy ezzel is segítsék a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztését. Január 3-tól az erőgépek javítása már szalagrend­szerben történik. E célra készítettek több négykere­kű tolókocsit, amire a ja­vításra váró gépeket rá­helyezik. Ez lehetővé te­szi azt, hogy a munkafo­lyamat meggyorsuljon, mert sokkal könnyebben lehet szállítani javítás alatt álló gépeket egyik munkahelyről a másikra. Ugyancsak a munka meg gyorsítása érdekében a szerelő brigádokat úgy osztották be, hogy egy­mást ne zavarják munka közben. A járási tanácsok után megkezdték a mezőgazdasági fejlesztési határozat megtárgyalását a tolnamegyei községek is Az elmúlt napokban kétnapos értekezletet tartot­tak a megyei tanács mezőgazdasági osztályán Tolna megye mezőgazdasági szakemberei. Részletesen meg­beszélték a mezőgazdaság fejlesztéséről megjelent új Párt- és kormányhatározatot, s egyben ennek szelle­mében állították össze a megye jövő évi mezőgazda- sági tervét. Az új terv előkészítésénél a megye ter­melési adottságait vették figyelembe, s a különböző növényféleségek termesztési tervét a járások talajvi­szonyai, a folyóvizek közelsége és a termelési tapasz­talatok alapján határozták el. A kétnapos értekezlet után a járási tanácsok me­zőgazdasági osztályai vitatták meg, hogyan tehetnek eleget a határozatnak. He döntöttek arról is, hogy enég január folyamán eljuttassák a határozatban megjelölt feladatokat nemcsak az egyes községi tanácsoknak, hanem minden egyes dolgozó parasztnak is. A járási tanácskozások eredményeként január első hetében meg be«'rá!<íqre híviák a termelőszövetkezete’i, gépállomások vezetőit, akik munkahelyükre visszatér t/e ismertetik a feladatokat dolgozó társaikkal. A megyei tanács 200 mezőgazdasági szakembert küld ki január folytvnán a községekbe, akik gazdagyű­lésekkel és tanyázó estéken beszélik meg a mezőgaz­daság fejlesztésének kérdéseit az egyénileg dolgozó pa­rasztokkal. De erre felhasználják a megye területén működő 40 mezőgazdasági szaktanfolyamot is. s külön megbeszéléseket tartanak a mesre Uniti! rótt hónaiban működő mezőgazdasági szakkörökben is. Több, mint 36 ezer mázsa liszt terven leiül A Tolnamegyei Malom­ipari E gyesülés 38 malom­mal dolgozik megyénk te­rületén. Mind a 38 malom munkásai jó munkát vé­geztek az 1953-as évben, mert terven felül 38.069 mázsa lisztet adtak nép­gazdaságunknak. A terv túlteljesítésében legaktí­vabba r kivették részüket a bátsszéki malom dolgo­zói, mert egész évben 110—120 százalékos ered­ményük volt. Ezév’oen a Malomipari Egyesülés dol­gozó* úgy akarnak dol­gozni, hogy újra olyan eredményeket érhessenek el, mint 1953-ban.. Ennek érdekében minden dolgo­zó, közösen a műszakiak­kal, mefogadták azt, hogy a havi és az éves tervet időben teljesítik, hogy ez­által elősegítsék a dolgo­zók jobb kenyérellátását. A fehönyeki dolgozó parasztok ismerkednek az új begyűjtési rendelettel Felsőnyék község dolgozó parasztjai érdeklődéssel fogadták a Népköztársaság Euióki Tanácsának törvény erejű rendeletét a begyűjtés többéves rendszeréről. A község dolgozó parasztjai még nem kap'ák meg az 1954-es évre a beadási könyvet és ezért nem tud­ták, hogy tulajdonképpen mennyi Is lesz a beadásuk. A tanácstól és egymástól kérdezgették, hogy mennyi Is lesz máj a beadás. Az érdeklődések során azután különböző vélemények alakultak ki. A még megbúvó ellenség sem ült 'tétlenül, hanem azon igyekezett, hogy a begyűjtési rendelet pontjait félremagyarázza a dol­gozó parasztok előtt. A község népnevelőire tehát komoly munka vér e téren is, hogy a dolgozó parasztok előtt ismentesse és tudatosítsa a rendelet minden pontját. Fejes István dolgozó paraszt megértette az Elnöki Tanács rendeletét és mint jó népnevelő dolgozótársai­nak is elmagyarázta, hogy terménybeadás csak a szántó és rét együttes területe után, szőlőterület után pedig csak borbeadás van. Fejes István elvtársnak 6 hold szántó, 800 négy­szögöl szőlő és 70 négyszögöl rét területe van. 1953-as évben a 800 négyszögöl stó’őterület felszorzósávai 8 hold és 70 négyszögöl területei tett ki. A földterület után búzabeadási kötelezettsége 2736 kiló volt. Az új begyűjtési rendelet értelmében Fejes elv­társnak sem lesz a szőlőterülete felszorozva, tehát az összes területe csak 6 hóid és 70 négyszögöl lesz. Ez­után a terület után a beadási kötelezettség a múlt évi­hez képesít 410 kilóval fog csökkenni. Fejes elvtársnak a beadás csökkentése körülbelül 2000 forint többletet fog jelenteni. Somogyi István Elkészült a sárpi isl gépállomás Éj szereli csarnoka Elkészült a sárpilási gép állomás új cséplőgép­szerelő csarnoké, A hosz- szú várakozás, melyet a dolgozók még hosszabb­nak éreztek, lejárt. Az év utolsó napjaiban, decem­ber 30-án korszerűen el­készítve, a bátaszéki KTSZ dolgozói átadták rendeltetésének a szerelő- csarnokot. Most már meg­van a lehetőség, hogy a gépállomás dolgozói a ta­másiak által indított or­szágos gépjavítási verseny ben megállják a helyüket. Eddig sem maradtak le, sőt a műhelyben kialakult párosversenyben kiváló eredmények születtek. — Kulcsár Ferenc, aki har- madmagával dolgozott egy brigádban, a tervükben szerepelt 3 kultivátor ja­vítás helyett 6 darabot ja­vítottak ki. Az ünnepek után, vasár­nap reggel a gépáilomá* dolgozói az új szerelőcsar­nokba szállították a ja­vításra szoruló gépeket, majd egyhangúlag úgy határoztak, hogy minőségi munkával a még étidig 25 százalékos eredményü­ket úgy fokozzák, hogy határidő előtt, február 20- ig befejezik az összes gép­javítási munkákat. A tiszta műhelyekben megbeszélték pártunk és kormányzatunk határoza­tát a mezőgazdaság fej­lesztéséről. Átárazták, mi­lyen nagy feladat var a gépállomás minden dol­gozójára, ha eleget akar­nak tenni e határozatnak, mely megszabja mezőgaz­daságunk gépesítésének gyors ütemű fejlesztését, s terméshozamának növe­lését, melyet a gépállomá­sok dolgozói minőségi gép javítással nagyban előse­gítenek. A tss tagok és egyénileg dolgosó parasstok együtt ünnepelték as újévet Tengelieen Csütörtökön esi« a zsúfolásig megtelt tengeltci kultúrotthonban együitt ünnepelték az év végét és az újesztendő kezdetét a Petőfi tsz tagjai a falu egyéni­leg dolgozó parasztjaival A termelőszövetkezeti tagok között ott volt az a 28 család is, amely az őszi hóna­pok folyamán lépett a tsz tagjai közé s velük együtt ürí­tette poharát az új évre az a két ember, aki október- ber kilépett a tsz-ből, most pedig visszavételét kérte. A temgelici tsz-tagok jó esztendőt búcsúztattak csü­törtökön este 10 forintos pénzrészesedés mellett, 3 kg búza, 4 kg kukorica, 65 deka rozs, 50 deka árpa, 6 deka cukor, jutott több termény mellett egy munka­egységre. A termelőszövetkezet elölt most új feladat áll: végrehajtani a mezőgazdasága fejlesztéséről szóló határozat rájuk eső részét. A szilveszteri vidám hangu­latban erről is esett szó, de főleg arról beszéltek, hogy tudnák tovább emelni kalászosaik, elsősorban a búza terméshozamát. Az elmúlt évben 13.5 mázsa volt az átlagtermés, most 14.8 mázsás átlagtermést terveznek, őszi vetésű búzaföldjükön gyűrűshenger után tárcsa ment végig s a 300 hold őszi búzavetésből 147 holdat seresztsorosan vetettek a tavalyi 50 holddal szemben. Tavaly szórványosan tudtak műtrágyázni, az idén hol­danként 100 kiló szuperfoszfáfiot és 50 kiló pétisót szór­tak a búzaföldre. — A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határo­zat már most érezteti hatását, — mondja Hosnyánszky János, a tsz Kossuth-díjas elnöke! — Ennek köszön­hető. hogy felkészülhettünk a tavasza fej trágyázásra, 180 mázsa pétisót, 80 mázsa szuperfoszfátot, 100 má­zsa kálisót szereztünk be előre. Búzánk mindenütt ki­kelt s arra is elkészültünk, hogy ha kell, jégtörést vég­zünk a búzaföldön. De készen áll a lánccal átkapcsolt síma henger is, amit a tavasszal rögtörésre haszná­lunk, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ez nagyban elősegíti a kalászosok fejlődését. Vid4m hanjru’atban szilvesztereztek Tengelieen. Jó eredményeket hozott az elmúlt év, de még többet varnak az új esztendőtől. Erre koccintottak szilveszter éjszakáján a szövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok, s erről szólt újév napján a tengelici úttörők hasvömánvns ií\kn'várnaácm• Kn,n<-

Next

/
Thumbnails
Contents