Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-28 / 23. szám

WM JANUAR ?«> NAPLÓ A szekszárdi dolgozó parasztok 60 tagú termelési bizottságot választottak A városi tanács tanácstermében a későn jövőknek már nem jutott ülő­hely. Pedig vágj' 200 ember ké­nyelmesen elfér benne. De Szekszárd népét különösen a dolgozó parasz­tokat semmisem érdekli ezekben 3 napokban .jobban,, mint a mezőgaz­daság .fej feszt és ének feladatai. — Azért is jöttek össze szombaton töb­ben, mint kétszázan, hogy ezt meg- viiiaüüják, megválasszák a termelési bizottságot. A gyűlés elején K abacs János, s '.városi tanács elnöke beszélt. Is­mertetett néhány fontosabb adatot, elmondottá:; 2—3 évben milyen mér- tétíbfen ke®: javítani a talajt, meny­nyivel kell növelni a termésátlago­kat, .fejleszteni az állatállomány t. sbb. Az emberek érdeklődéssel fi­gyelték és helyeslőén bólogattak. Az elnök szavai után egy ideig csend lett. s lassan kezdődtek a hozzászó­lások­— .Szekszárdon mindig híres bor termett — mondotta Marsai Mi­hály köztisateletben áüíó gazda. — Dp. most.' nagyon elhanyagolt álla­potba« vaittnák a szőlők. A felsza­badulás, után nem igen pótolták c kiveszett tőkéket, nem trágyáznák a szőlőt, meg az elemi károk elleni Védekezést is sok esetben elmulasz­tották, A legközvetlenebb feladat léhát, hogy szőlőinket rend behozzuk. Általában mindenki egyetértett és helyeselt, A gazdák javaslata alap­ján a városi tanács hozott egy ha­tározatot, mely szer int. még ebben, az évben a város tartalékterületéből 1.5 holdon állami szőlőt telepítenek. Ebből a szőlőiskoláiból a gazdák meg vásárolhat iák a szükséges gyökeres vesszőt, pótolhatják kiveszett tőkéi­két; ; esetleg új szőlőt is. telepíthet- - nck,. . Ezzel a határozattal mindenki cgye-térie t.. Most aztán már töb'- ben is jelentkeznek egyszerre, sőt idődként többen is beszélnek egy- I szerre, özönlenek a gondolatok, mint ha Vs-'ctni Zsákból jönnének, mely­nek ír 1 nyitották lei a száját. Van ! i/M; terv, elképzelés, önállóság, csak | utat. kelj nyitni számukra. S az űt most nyitva áll. A párt és kormány megadta az útmutatást a falu fel­virágoztatásához és nem fukarkodik a segítséggel sem. Az a feladatuk a mezőgazdasági dolgozóknak, hogy éljenek a lehetőségekkel mindenütt. Valami olyanféle jelszóval fejezhet­nénk ki ezt a helyzetet: „Segíts ma­gadon. a%, állam is megsegít-" Elő az okos szóval, elő a jó tapasztala­tokkal. szivet-lelket bele a mező­gazdaság felvirágoztatását szolgáló munkáiba. Horváth Jánosnak igen sefc gyakorlati tapasztalata van a gaz­dálkodásban, nem is áUhatja meg szó nélkül, hogy’ közbe ne szóljon. — A kenyér! Az a legfontosabb. Több gabonát termelni. Hiszen a határozat is .ezt írja. A tétlenkedés­re nincs idő. Már most el kell kö­vetni mfedent. hogy ebben a gaz­dasági évben magasabb legyen a gabonatermés. Én figyelemmel kí­sérem a határt. Az a tapasztalatom, hogy a. hó tetején képződött vé­kony. fagyos hóréteg alatt nem le­vegődnek a vetések. És ez bizony nem jót tesz. Én gyakorlatból tu­dom. hogy ilyenkor karócölöpöket kell verni helyenként, ezáltal bizto­sítani fehet a vetések szellőztetését. A hozzászólások sokfélék voltak. Olyanok is akadtak, akik csak hi­bákkal hozakodtak elő. javaslatok­kal nem. A többsége azonban érti, ha meg akarjuk szüntetni a hibákat, ha nagyobbakat aka-runk előre lép­ni a mezőgazdaság fejlesztésének út­ján: ezt csak közös munkával, kö­zös akarattal lehet -— siránkozás­sal nem. Mindenki jószándékára, mindenki tudására van szükség. Szekszárdion például közös erő kel­lene a gyümölcstermelés megjavítá­sához. De nem utolsósorban fajta­tiszta apaállatok beállításával segí­tenénk a gazdákon. Itt tehát csak i az összefogás segít. Meg kell javí- I (an: a kereskedelmi szervek mun­káját: gondosfcodniok kell nekik, I hogy a gazdák megfelelő időben vá- I sárolhassanak védekezőszereket, Ol­tóanyagokat, raffiiát, ásót, kapát és egyéb más gazdasági felszereléseket Felül kell vizsgálni a dolgozó pa­rasztok állatállományét. Akinek olyan törr.sáflala van, hogy annak leszármazottai továbbtenyésztésre al­kalmasaik. azokat törzskönyveztetni kell és gondoskodni a leszármazot­tak felneveléséről. Szép sorjában, kibontakoznak az eddig féken tant ott gondolatok, ter­vek, vágyak: de ezeket nem elég el­mondani, meg is kell valósítani. — Ezért Szekszárdon is — mint a me­gye töbhi községeiben — termelési bizottságát választottak, a legjobb gazdákból, élenjáró mezőgazdasági szakemberekből és kiváló értelmisé­giekből. A EgríHés végén Müller György, a városi tanács VB-etoökhéíyettese 60 .nevet olvasott fel, akiket a ter­melési bizottságba javasolt. Szövet­kezeti tagok, egyéni gazdák, szőlő­termelők, gabonatermelők, állatte­nyésztők egyaránt képviselve van­nak benne. Sőt azt is figyelembe­vették. hogy a bizottság tagjai kö­zül minden utcában, minden dűlő­ben legyen egy-kettő. Kik vannak a bizottságban? Pél­dául Durgonits László sok gya­korlati tapasztalattal rendelkező ál­lattenyésztő gazda, Ács Kálmán ál­latorvos, Koppány Károly, a palánki tangazdaság ig^zgaitójá, Schmidt Sándor bortermelő gazda, Marsai Mihály gyümölcs-, és szőlősgazda, Wiedermann József, a Gőgös Ignác tsz agronómusa, aki szakvonalon is segíthet^ a dolgozó parasztokat. A termelési bizottság tagjai tehát pél­daadó gazdák, akiket érdemes kö­vetni. Olyanok, akiit, szafcvonaäon és gyakorlati vonalon egyaránt tanácsot tudnak adni mindenben. Akik szí­vesen vállalják a dolgozó parasz­tok, az egész nép érdekében vég­zett fáradságos munkát. A párt- és kormány segítsége, a termelési, bi- zottgság munkája, s a dolgozó pa­rasztok akarata, munkakedve nyo­mán szebb és gazdagabb lesz az élet Szekszárdon is. KÖRSÉTA BÖLCSKEN Egyre löbb dolgozó paraszt ismerkedik meg a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozattal : — Szomszéd, itthon lesz ma este? . •— Nem, erről szó sem lehet. Mai meghallgatom á szakmai előadást a kiu- tórotthonban, engem is érdekel az állattenyésztés néhány kérdése. — hang­zik innen-onnan a bölcs- ke» utcákon. Szinte minden este meg is telik a bölcskei kultúr- ház terme. A dolgozó pa­rasztok elmennek, hogy meghallgassák a szakem­berek jótanácsait, ők ma­guk is megtegyék észre­vételeiket, javaslataikat a község dolgairól. Mióta megjelent a párt Központi Vezetősége és a minisz­tertanács határozata, .az­óta minden szerda este összejönnek a kultúroít- h an bari, hogy a határozat egy-egy fontos kérdéséről elbeszélgessenek. Égy al­kalommal felvetették: kö­zeledik a tavaszi vetések ideje, a község sürgősen szerezzen magtisztító gé­peket, hogy tiszta mug- vák kerülhessenek majd a, jól élőkészített mag­ágyakba. , ­* ...Amikor nincs a kuitúr- bázban szakmai előadás, akkor sem igen lehet ott­hon találni a dolgozó pa­rasztok nagy részét. A napi munka, után egyik, vagy másik házhoz siet­lek, hogy résztvehessenek kisgyüléseken, ahol töb­bek között egyik, vagy má sik élenjáró dolgozó pa­raszt termelési tapaszta­latairól is beszélgetnék. A beszélgetés közben azonban elmondják sérel- ..rpétkél, is, amelyeket, a . tanács a legrövidebb időn belül orvosol. így törten) •s, K, Kovács Sándor és Hajdú Péter esetében is, akiket többek között az aranykorona tiszta jöve­delem megállapításakor ért sérelem. Minden este három­négy helyen van kisgyű- lés. s ha mégis valami oknál fogva nem szervez­nek üyet, akkor sem kell arra gondolni, hogy a me­zőgazdaság fejlesztéséről szóló párt és kormány- határozat nem jut el a dolgozókhoz. „Kérdezz- felelek" estét rendeznek. A legutóbbi „Kérdezz- felelek“-estén a megjelent 46 dolgozó paraszt közül 30-an tettek fel kérdése­ket: „Milyen kedvezmé­nyeket kapnak a gyü­mölcstermelésnél, szőlő- telepítésnél?" De elmon­dották a felszólalók ja­vaslataikat is. Patai Já­nos dolgozó paraszt pél­dául arra tett többek kö­zött javaslatot, hogy az utak szegélyezésére is gyümölcsfákat ültessenek. Patai János . már számos gyümölcsfát szerzett be. Süveges Mátyás egy al­kalommal viszont azt ja­vasolta, hogy a mintegy 20 éve feltört legelőt ide­je lenne ha füvesítenék, hogy a község szarvas- marhaállománya megfele­lő legelőhöz jusson. A dolgozó parasztok minden alkalommal igen nagy érdeklődéssel kísér­ték a. mezőgazdasági ter­meléssel kapcsolatban fel­vetődött problémákat. — Most, amikor az újságok teljes terjedelmében hoz­ták a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határoza­tot — kevésnek bizonyult a községbe érkező újság. A dolgozó parasztok tanul ért kérték a pártszervezet vezetőit, hogy juttassák el hozzájuk a határozatot. A pártvezetőség gondosko­dott arról, hogy a kérés­nek minél előbb eleget tegyen. A megjelent bros- surákat a népnevelők azonnal kivittek a dolgozó parasztoknak. Süveges Mátyásné 13 holdas kö­zépparaszt asszony is örömmel fogadta a nép­nevelőket.. — A brossura papíranyaga megér 1 fo- rontot — mondotta töb­bek között, — de millió­kat ér .annak tartalma. — 5 mosolyogva ránézett mégegyszer a világoskék fedőlappal borított hatá­rozatra. Süvegesék saját maguk tapasztalataik alap ján tudják, mi mindent jeient ez a határozat. — Nekik virágzó gazdaságuk vau: 4 lőj G szarvasmarha, 6 juh, s mintegy fél tu­cat sertés ván a házuk táján. A sok állat nagy­mennyiségű istállótrágyát is ad, ami nagyabb jö­vedelmet biztosít a nö­vénytermelésben is. Szép, jövedelmező a gazdasá­guk. Ennek ellenére már ők is készítik, a tovább: terveiket, hogy még jobb körülmények között él­hessenek. . * A szerteágazó, sokrétű agitáció a napokban szem léltető módszerekkel bő­vült. A pártszervezet ve­zetősége úgy tervezi, hogy a határozat számadatait grafikonokban, rajzokban fogja feldolgozni. Ennek segítségével a bölcskei dolgozó parasztok még jobban megértik, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló fcatá- az országos érdek mefíétt mindenkinek egyéni- ügye. is. * A kísgyüléseket, a kui- t úrház szakcsoportjainak előadásait, szakmai elő­adásokat, kérdezz-felelek esteket és egyéb más mun kát, ami a határozat is­mertetésével összefügg, a községi pártvezetőség irá­nyítja. Hetenként felmé­rik, hogy a községben mit tettek a határozat ismer­tetése és annak végrehaj­tása érdekében. Heten­ként más és más e'lvtárs ad számot arról, hogy az ő munkaterületén mi min­dent végeztek. Egyszer a népművelési ügyvezető, máskor a szövetkezeti ügy vezető, majd a- községi tanács elnöke és a kis- gyűlések előadói mondják el a községi pár (.vezető­ség előtt, tni volt jó a munkájukban, mi az, ami gátló körülményként ha­tott. ' Beszámolnak arról is, hogy mi érdekli legin­kább a. község dolgozóit A munka értékelése min­den alkalommal megmu­tatja 3 következő hetek legfontosabb tennivalóit. A községi pártvezető­ség az eddig: tapasztala­tok alapján..megállapította hogy a határozat ismer­tetése elég széles körben megy, mégis rendszere­sebbé kell tenniök a kis- gyűléscket. A pártszervezet, a kom­munisták munkája nyo­mán a dolgozó parasztok egyre inkább megismerik a mezőgazdasági terme­lés fejlesztéséről szóló ha­tározatot és megkezdik an nak gyakorlati megvaló­sításéit egész népünk élet­színvonalának emeléséért. mányozni akarták, s ez- rozst megvalósítása Pályázati fe'hívás a mezőgazdasági szakemberek részire * A Központi Vezetőség június 27—■' 28-1 határozata óta számos párt és kormányrendelet jelent meg. mely dolgozó népünk életszínvonal árnak emelését szolgálja. A legnagyobb horderejű határozat azonban a Köz­ponti Vezetőség és a minisztertanács együttes határozata, melyet. 1953 de­cember 19-én a mezőgazdaság nagy­arányú fejlődésiére hoztak. A hatá­rozat leszögezi és egyben utat mutat arna, hogy az elkövetkezendő két- három év alatt jelen i-feen emelni kell mezőgazdaságunk, hozamát min­den területen. Ennek a határozat­nak megvalósítása szakképzett, ön­tudatos munkásokat igényel. Ennél magasztosabb feladatuk még soha nem volt a szakembereknek. Tőlük várja el az ország népe, hogy leg­többet adjanak a mezőgazdaság fel­virágoztatásához . Az előttünk álló feladatok végre­hajtásához szükséges, hogy megyénk mezőgazdasági szakembere: megért­sék és magukévá tegyék a határo­zatot. A Központi Vezetőség és a minisztertanács határozata lehetősé­get ad a mezőgazdasági szakemberek nek arra, hogy azon a területen dol­gozhassanak, ahol legnagyobb ked­vük van. A tolnamegyei mezőgazdasági szak emberek számára a Megyei Tanács végrehajtóbizot.tság mezőgazdasági osztályán keresztül lehet pályázni. A pályázatot a megyei tanács mező­gazdasági osztályvezetőjéhez kell küldeni. A pályázathoz egy kitöltött kérdőív, önéletrajz, orvosi igazol­vány és a mezőgazdasági szakkép­zettségről 'bizonyítvány (oklevél) szükséges. Lehet pályázni önálló termelőszö­vetkezetbe, ezenkívül I-es és II-« típusú termelőszövetkezetbe és köz­ségekbe. Mindazon termelőszövetke­zet önálló agronőmust kap, melynek szántóterülete meghaladja a 600 hói­dat, és minden olyan község, amely­nek szántóterülete a 2.500 ' holdét haladja meg. A 600 hold szántóföld­del nem rendelkező termelőszövet­kezetekben is lehet kérni kihelye­zést. Az ilyen termelőszövetkezetek­be kihelyezett agronómus munkája kiterjed a községre te és a községben lévő I-es és IT-es típusú termelőszövetkezetekre — Ahol a község szántóterülete 2506 holdnál kevesebb, a kihelyezett ag- ronémus munkája a szomszédos köz­ségre is kiterjed. A 2.500—3.000 hold szántóterületnél nagyobb területe egy agronómusnafc sem lettet, A pályázatokat öt naponként a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya elbírálja. A pályázó szakemberek a gépállomási igazgatóktól, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezető­jétől és a megyei tanács mezőgazda- sági osztályvezetőjétől kérhetnek a pályázathoz szükséges kérdőíveket. Azok a szakemberek (agronórmr- sok), akik jelenleg munkában van­nak. ha megyei székhelyről falura költöznek, az utolsó három havi a'ap fizetésük átlagát egyszerre kapják meg. Ugyanakkor a munkakönyvük­be áthelyezést kell beírni. A költöz­ködést* az állam fizeti. A határozat értelmében az agronómusoknak meg felelő lakás lesz biztosítva, melyről a megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya gondoskodik. A pályázott agro- nómusoknák február 20-án kell el­foglalni új helyüket. LEVELEZŐNK ÍRJA. „Nemcsak rajtunk múlik az adott szó valóraváltása“ A dombóvári kender és lenkész itő üzem dolgozói már megtették fel­ajánlásukat a III. pártkongresszus tiszteletére; a jövőben a terv túltel­jesítése mellett jó minőségű anyagot termeinek a főnödéül részére. Evén vállalásuk valóravált-ása azonban csak akkor lehetséges^ ha más vál­lalatok nem zavarják meg munká­jukat. Éppen ezért kérik az üzem dolgozói az Áramszolgáltató Válla­latot, 'hogy szüntessék meg a gyakori áramszüneteket. A MÁV felé is volna kérésük a dombóváriaknak. Mégpedig az, hogy ce késleltessék a darabáru szállít­mányokat. Ne forduljon a jövőben elő olyan eset, mint a múltban, hogy a január 11-én gyors darabáruként feladott 25 mázsa alapanyag csak január 19-én érkezik meg. Azt min­denki tudja — még a MÁV is —- hogy anyaghiány következtében nem lehet a tervet,., iljet ve a vállalást tel­jesíteni. Ha az említett nehézségek nem adódnak közbe ezután, biztos, hogy a dombóvári kendet'- és lenüzem dolgozói teljesítik adott szavukat Az üzemi pártszervezet a gazdasági ve­zetőkkel karöltve állandóan fígyeém mel kíséri a verseny menetét, s ba közbe-közbe hibákat észlelnek, azt azonnal kijavítják, hogy zavartalanul folytatódjék. a termelés. Orhán Ferenc az üzem párttitkáru A zombai tanács versen > tábla jár Vannak a megyében inár olyan dolgozók, akiket megörvendezte­tett egyik vag-y másik faliújság vagy versenytábla. Különösen ak­kor szereti az ember olvasni a verse.nytábia híreit, ba az elsők között szerenei a neve. Egy-egy szépen feldíszített versenytáb' előtt szívesen elidőz néhány percet az ember. A verse.nytábia kiváló tükör. Hű képet ad arról, bogy a község lakói <milyen lelkesen ké szülnek a minisztertanács határé zatának végrehajtására. Zom bán azonban minden csen­des. Ezt mutatja a versenytábla. Sőt, ba bizonyos adatokat is fi­gyelembe veszünk, akkor a,zt kell mondani, hogy a zombai tanács­nál nem érvényes a Gergely-féle naptár. Ök ugyanis még 1953 áp­rilis 22-e körül vannak. (A megyei tanács versenyhíradójának egy el­árvult sárga példánya a bizonyí­ték!) A nagy elmaradást igyek­szik bizonygatni a versenytábla Is. Arról igyekszik meggyőzni a szemlélőt, hogy a községben nincs egyetlen példamutató dolgozó s in, de annál több a lemaradó, hátul kullogó. Az csak természetes, hogy nem hiszünk az ilyen ver- seoytábláuak. Mégis hű képei fest ez a rózsákkal, bimbókkal, csigákkal és rákkal ékesített „ver- senytábla" — a községi tanácsról. Szegény községi tanács! Nem látja a fától az erdőt, vagy a há­zaktól 3 községet. Valami minden esetre van a dologban. Zomha mindig arról volt ismert a me­gyében, hogy a Kély községgel folytatott nemes vetélkedéskor szá mos dolgozó volt, aki példamuta­tással segítette községét az első helyhez. S ezek a dolgozók ma is ott vannak a községben, ma is példát mutatnak, csupán meg kell látni őket. Domokos Antal, János Vilmos. Szabó György D. dolgoz» parasztok például már egész évi soványbaromfl beadási kötelezett­ségüknek tettek eleget. A tejbe­adásnál is igen sok a példamuta­tók száma. Arról is lehetne oly­kor szó, hogy a község öt kiváló bikanevelő gazdája is felkerüljön a versenytábla ,gó‘‘ gazdái közé. A versenytábta olyan tükör eb­ben az esetben, amely azt mutat­ja meg, hogyan nem szabad fog­lalkozni a dolgozók versenyével és azok kezdeményezéseivel. Jó len­ne, ba a községi tanács is egy alkalommal megnézné magát eb­ben a tükörben .s.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents