Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-24 / 301. szám

t>

Napló

195S DECEMBER *4

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársasiig Minisztertanácsának

határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről

(Folytatás ar 5. oldalról)

■ettek kapják meg az ..Arany-, illetve Ezüstkalászos földműves'‘-jel- vényt.

A mezőgazdasági szakkörök segítségével tömegméretűvé kell tenni a mezőgazdasági kísérletezés: és a korszert termelési eljárások alkalmazását. A szakkörök működéséhez szükséges anyagi eszközöket állami támogatással kell biztosítani. A Micsurin Agrártudományi Egyesület tevékenységét ki kell terjeszteni és feladatává kell tenni a mezőgazda- sági ismeretek társadalmi úton való elterjesztését.

A (o’dművelésügyi miniszter az 1934. évtől kezdve évente szervezze m^R a hagyományos országos mezőgazdasági kiéllíJóst és tenyészállat- vásári Budapesten s emellett, az elmúlt évek ió tapasztalatai alapján évente rendezzen megyénként is vásárral egybekötött mezőgazdasági kiállításokat. Rá kell térni arra a rendszerre. hogy a kiállításokon azok a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok vehessenek részt akik az előző gazdasági évben jó termelési eredményt értek el.

e) A dolgozó parasztok körében népszerű .Szabad Föld" nyújtson més ‘ öbb szakmai segítsége: a me- zőaazclasági termelés fejlesztéséhez..

?. Mezőgazdasági oktatásunk hibáinak kiküszöbölésére az alábbi intézkedéseket kell tenni:

a) 1954 őszén újból meg kell nyitni — az 1953. év őszén megnyílt Debreceni Mezőgazdasági Akadémiához hasonló szervezettel — a Keszthelyi és a Mngvaróvári Mezőgazda- sági Akadémiát.

b) A mezőgazdaságban dolgozó műszaki káderszükséglet biztosítására és a tanítási színvonal emelése érdekében az. Amegvetem gépesítési karát önálló Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolává kell szervezni.

3. A mezőgazdasági és műszaki szakembereket nagy számban kell a mezőgazdaság közvetlen szervezésére és vezetésére küldeni. Számukra fokozott megbecsülést, szociális es anyagi helyzetük megjavítását kell biztosíts ti.

a) A f:V dművelésügyi minisztérium irányító apparátusából és vállalataiból — az egyetemről most kikerülő fiatal szakemberekkel együtt — 2000. a népgazdaság eJllWa ágazataiból, elsősorban a begyüitési és a kereskedelmi vállalatoktól 1000 mezőgazda- sági szakembert kell 1954 első felében a termelést közvetlen irányító munkahelyekre: a helyi tanácsokhoz a gépállomásokra, valamint állattenyésztési és talajjavítási állomásokra irányítani.

b) A szakemberek átcsoportosítását önkéntes jelentkezés alapján ke;’ megszervezni. A földművelésügyi tm- niszí.er írjon ki pályázatot mindazokra az állásokra, amelyek az áteső po’tosítás során betöltésre kerülnek A városokból falura kiköltöző szakemberek számára háromhavi fizetésüknek megfelelő összeget kell folyósítani és átköltöztetési költségeiké' meg kell téríteni. A földművelésügyi miniszter biztosítson a kiköltözött szakemberek részére megfelelő lakásokait, lakások vásárlása, helyreállítása és építése útján. A háromhavi fizetésnek megfelelő összeg fedezésére- mintegy 5 millió forintot, a lakások biztosítására pedig a? 1934. évtől kezdődően évente 20 millió forintot kell a földművelésügyi minlsz.er rendelkezésére bocsátani.

c) A mezőgazdasági szakemberek rendkívül káros munkahelyváltozt;»- tásá.nak megszüntetése végett azt u célt kell kitűzni, hogy a mezőgazdasági szakemberek hosszú éveken keresztül végezzék ugyanabban a gazdaságban vagy községben munkájukat. mert ez az előfeltétele annak. hogy a helyi viszonyoknak megfelelően a legmagasabb termést érjék el. A hosszú ideig egy helyen dolgozó, jó eredményeket elért mezőgazdasági szakemberek fizetését — a szolgálati idő figyelembevételével — az átlagnál magasabbra kell emelni és az elért jó eredmények alapján prémiumban kell részesíteni.

d) A földművelésügyi : miniszter biztosítsa, hogy a mezőt izdasági •zakemberek rendszeres tov: bbKe*- zésben részesüljenek- A Gödöllői Agráregyetem mellett a mezőgazdasági szakemberek továbbképzésére külön kart kell létesíteni és feladatává kell tenni 2—6 hónapig tartó továbbképző tanfolyamok szervezését.

A mezőgazdasági szakemberek utánpótlásának biztosítása céljából 1954-től kezdve a technikumokat végzetteket egy évre gyakornoknak kell beosztani a gépállomások, állami gazdaságok, állattenyésztő állomások ag- iftnómusai, illetve állattenyésztői mellé.

1954 március 1-ig 1500 gyakornokot kell beállítani, emellett ka keli mondani, hogy a főiskolát, illetve technikumot végzett mezőgazdasági szakemberek az iskola elvégzése után legalább 3 évig termelőmunkában kötelesek dolgozni.

4. A mezőgazdasági tudományos kutatómunka továbbfejlesztése érdekében a Tudományos Akadémia, i földművelésügyi minisztérium és i tudományos intézmények a következő elveket kövessék:

a) A mezőgazdasági termelés színvonala gyorsütemű emelése érdekében az alábbi feladatok megoldását kell a tudományos kutatóintézmények feladatává tenni:

Talajaink termékenységének ’vorsütemű helyreállítása érdekében ki kell dolgozni a legfontosabb termelési tájak vetésforgó, trágyázási ’s talajművelési rendszerét, amely a ;záraz években is biztosít állandó és bő termést

A legfontosabb gabona termelési tálakon való termelésre az eddigieknél lényegesen termőképesebb, biztsabban termő, kiváló minőségű új vabonafaitákat. elsősorban búzafaj- hika-t kell előállítani és ki kell dolgozni ezek nagy termést biztosító ^rmelési eljárását. Állítsanak elő ovábbá rövidebb tenyészidejű, bőven termő kukoricafajtákat. hogy ezáltal kukorica után is korábban ehessen vetni az ősziUúzát.

Az állattenyésztés takarmányalap- : áriak megteremtése érdekében a jei- ogzetes tájakra öntözéses és száraz gazdálkodási viszonyok figyelembevételével ki kell dolgozni a folyama- 'os takarmányellátás rendszerét és a ‘ak ármány növények termelési eljá- ■ ás áit. /

Az állattenyésztési kutatás első "eladatává kell tenni a takarmányo- ’.ási módszerek fejlesztését, a hozamok növelését, a meglévő állatfajták ökéletesítését. valamint a törzste- ivészetek szükséges mértékű tovább- "ejlesztését.

Burgonyatermelésünk színvonalának jelentős megjavítása érdekében ki kell dolgozni a termelés komplex ‘ormelési eljárását és az egyes burgonyatermelő tájak ve'őgumó termelési módszerét, továbbá a nagyüzemi] öntözéses zöldségtermelés és vetőmagtermelés termelési eljárását. A legfontosabb termelési tájakra ki kell dolgozni a szőlő- és gvümölcs- ‘ ^emelés komplex termelési eljárást.

b) A termelési feladatok eredményes teljesítése érdekében a mező- ’azdasági tudományos kutatás és gropropaganda hálózatát tovább

kell fejleszteni, különös tekintettel a ájtermelés jellegzetes követelményei e. A nagyobb termelési tájak kuta- ási intézményeit fokozatosan komplex tájintézetekké kell kiépíteni. — feladatukká kell tenni a táj legfon- osabb t^rmeiód kérdéseinek megírását Emellett a mezőgazdaság 'lőtt álló központi feladatok megoldása megköveteli az országos termelésszervezési, üzemszervezési, mun katudományi problémák vizsgálatára Mezőgazdasági Szervezési Intézet ’tesítés^t éc a meglévő Mezőgazda- ági Gépkísérleti Intézet Mezőgazdává gí Gépesítési Intézetté fejlesztését.

A földművelésügyi minisztérium, a megyei és a járási tanácsok a vivőben a mezőgazdaság irányításába fokozott mértékben vonják be — tanácsadói minőségben — a mezőgazdaság legkiválóbb szakértőit és utatóit.

XI.

4 falusi pnrtnoHtrhai munka feladatairól

A mezőigazdasági termelés fejlesztése érdekében döntő jelentőségű, hogy a falusi pártszervezetek a fá- usi lakosság körében céltudatos szervező és politikai felvilágosító munkát végezzenek.

A falusi pártszervezetek a felszabadulás óta sok nagy feladatot sikerrel oldottak meg. Munkájuk azon ban az utóbbi egy-két évben visszaesett. A mezőgazdaság fellendítésé érdekében az elkövetkező években az egyik legdöntőbb feladait a falusi pártmunkában tapasztalható elmaradás, sőt visszaesés kiküszöbölése. Ebben a falusa pártszervezeteket az egész pártnak segítenie kell.

A falusi pártszervezetek munkájának fő fogyatékossága: a falun élő dolgozók közötti politikai munka elhanyagolása. Különösen súlyos hiba hogy nem folyik rendszeres állandó, politikai tömegmunka a dolgozó parasztok, köztük a középparasztok kövében. A falusi pártfunkcionáriusok többsége nem rendelkezik az alapvető mezőgazdasági szakismeretekkel; ezért nem képesek megfelelő befolyást gyakorolná a termelésire, a

termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások, s a paraszt- gazdaságok magasabb terméshozamának növelésére. Ennek következtében a falusi pártpolitikai munka nem irányul eléggé a mezőgazdasági termelés fokozására, a terméshozamok növelésére. A pártszervezetek nem tanulmányozzák és nem tudatosítják eléggé a legjobb agro- és zootechnikai eljárásokat; nem karolják fel és nem általánosítják megfelelően a dolgozó parasztok jól bevált termelési tapasztalatait.

A Magyar Dolgozók Pártjának Köz ponti Vezetősége utasítja a megyei és járási pártbizottságokat, a falusi pártszervezeteket, hogy mozgósítsák a falusi kommunistákat, a falu minden dolgozóját a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozatok végrehajtására: karolják fel és fejlesszék a dolgozók helyes kezdeményezéseit, iavaslatait. A Központi Vezetőség a falusi pártszervezetek külön feladatává teszi, hogy segítsék a dolgozó parasztságot, a tanácsot, a földművesszövetkezeteket stto. abban, hogy a párt és a kormány Intézkedései a1 apján messzemenően felhasználják az összes helyi lehetőségeiket, erőforrásokat. Fordítsanak különös figyelmet a termelőszövetkezetek jövedelmezőségének emelésére. Fejlesszék falun a munka versenyt. A 'alusi pártszervezetek nyújtsanak az eddiginél sokkal fokozottabb, segítséget a kis- és kőzépparasztoknak termelésük fejlesztésében. Mindezek ériekében:

1. Meg kell javítaná a falust lakosság körében a politikai felvilágosító munkát.

A falusi felvilágosító munkába fokozottabban kell bevonni a dolgozó parasztokat és a falust értelmiségieket. Széles körben fel kell használni az egyéni agitációt, a kásgyűlések. csoportos beszélgetések. tanyázóes tek, parasztgyűlések stb. változatos formáit Jobban fel kelt használni a oolátikai felvilágosító munkában a sajtót, a rádiót, a filmet, a könyvárakat, a kultúrotthonokat.

A DISZ központi vezetősége tegyen megfelelő intézkedéseket a falusi! DISZ-szervezetek megerősítésére. A falusi DISZ-szervezetek járjanak élen a mezőgazdasági termelés legjobb módszereinek elterjesztéséiben. A pártszervezetek segítsék a falun lévő ifjúsági szervezeteket abban hogy lényegesen megjavítsák a fa- ’usi ifjúság politikai nevelését. Ezen keresztül érjék el, hogy a dolgozó oarasztifjúság saiát ügyének tekintse e határozat végrehajtását.

Az MNDSZ országos vezetősége tegven hatékony intézkedéseket az MNDSZ falusi szervezetei politikai munkájának megjavítására.

2. A falusi pártszervezetek töreked ienek arra, hogy a dolgozó parasztság körében végzett politikai felvilágosító munka döntően a mezőgazdasági termelés fel’endítésére, a helyes termelési módszerek általánosítására stb. irányuljon. Hassanak oda, hogy a falu politikai és társadalmi életében a dolgozó parasztság — benne az egyénileg dolgozó parasztság — ‘evékenyen résztvegyen; ehhez tö- mörítsék a falusi pártszervezetek és tanácsok köré a pártonkívü’ii dobozó parasztok széles tömegeit. A párt- szervezetek támogassák a tanácsok mellett működő mezőgazdasági termelési bizottságok létrehozását és kifejlesztését. A termelés fokozásáért folytatott harcba be kell vonni a 'ö'dművesszövekezut.ek tagságát és a falu egyéb társadalmi szervezetei is. Mind e szervezetek e határozatot széleskörűen vitassák meg.

3. A megyei, járási és falusi pártszervek és pártszervezetek ne sajátítsák ki a tanácsok hatáskörét, ne ők végezzék a tanácsok munkáját. A megyei, a járási, a helyi pártszervezeteknek az a feladatuk, hogy irányítsák, segítsék és ellenőrizzék a 'alusi tanács, a falunlévő más állami és gazdasági szervek munkáját. A mezőgazdaság helyzetéért a járási tanácsok végrehajtó bizottságai a felelősek a járásiban. A járási tanácsok végrehajtó bizottságainak a feladata, hogy megszervezzék a terme- őszövetkezete.k, a gépállomások terv szerű munkáját anélkül, hogy megsértenék e szervek önállóságát, a szövetkezeti demokráciát, a gépállomások. állami gazdaságok igazgatóinak egyszemélyi fele’ősségét. Döntő fe'- adatuk az egvénileg gazdálkodó pa rasz.tság termelésének elősegítése, támogatása.

A pártszervezetek szigorúan őrköd- ienek a párt helyes parasztpolf tokájának végrehajtása felett; ellenőrizzék, hogy az állami, gazdasági szervek betartsák a törvényességet Éberen őrködjenek afelett, hogy e dolgozó parasztság termelési kedvének; biztonságának fokozására ho zott. intézkedéseket az illetékes szervek .végrehajtsák és betartsák.

A megyei, a járási és a helyi falusi pártszervezetek a mainál sokkal fokozottabb mértékben — a párt általános politikájának megfelelően — törődjenek a falusi lakosság anyagi szociális helyzetével. Fordítsanak nagy figyelmet a termelőszövetkezeti tagok jólétének fokozására, a gép állomásokon és állami gazdaságokban a munkásvédelem megjavítására Keményen lépjenek fel az e téren megmutatkozó hanyagsággal, és nem törődömséggel szemben, a dolgozók jogainak biztosítása érdekében.

A falusi pártszervezetek fokozottabban törődjenek a falun élő értelmiség anyagi és szociális helyzetével, életviszonyaival, segítsék, támogassák munkájukat s jogos igényeik kielégítését.

Nagy gonddal segítsék elő a városokból a falura helyezett kommunisták és pártonkívüli szakemberek, dolgozók megfelelő munka- és élet- körülményeinek biztosítását.

4. A járási pártbizottságok legfontosabb soronlévő feladata, hogy gyökeresen megjavítsák az alapszerveze- tek pártirányítását, ellenőrzését, meg ismerjék az aiapszervezetek életét.

Mindenekelőtt meg kell javítandók a termeflőszövetkezetek párt- szervezeteinek irányítását.

A gépállomások pártszervezeteinek irányítását közvetlenül a járást pártbizottság hatáskörébe kell utalni: e munkáért a járási pártbizottság erre kijelölt titkára legven sze- mélyszerint felelős. Meg kell szüntetni a gépállomások politikai osztályait és a politikai helyettesi tisztséget a gépállomásokon. A gépállomásokon a párttitkárt függetleníteni kell. A gépállomás ’ traktoristái p jövőben tartozzanak a gépállomás oártszervezetéhez.

A falusi pártszervezetek megerősítésére, a helyi körülmények figye- 'embevételével meg kell szüntetni a falusi alapszervezetek túlzott szétforgácsol tságát; a termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, állatná gazdaságokban lévő alapszervezetek kivételével lehetőleg egy falusi párt- szervezetbe kell tömöríteni a falun élő kommunistákat. A járási pártbizottságok fokozott segítséget nyújtsanak e falusi alapszervezetnek.

A falus4 kommunisták eredményesebb munkáia érdekében rendszere(MTTl A „Reuter'4 jelentése szerint Egyiptomban pénteken közölték. hogv egv hatezerötiszáz éves piramist fedeztek fel. Az ásatási és feltárási munkálatok, gyors ütemben folynak.

sítend kell a falusi kommunisták részére a falusi pártaktívát.

5. A Központi Vezetőség kötelezi a megyei pártbizottságokat, hogy alapvetően javítsák meg a járási pártbizottságok politikai irányítását, következetesen segítsék elő a járási pártbizottságok önállóságának megszilárdítását, nyújtsanak a járási pártbizottságoknak fokozott támogatást abban, hogy mielőbb megfeleljenek új feladataiknak.

A megyeri pártbizottságok elsőrendű feladata, hogy a járási pártbizottságokat politikailag fejlett, kulturált káderekkel megerősítsék. A megyei pártbizottságoknak meg kell valósítanak azt, hogy a járási pártbizottságokban agronómus is dolgozzék, felelős tisztségekben; a járási pártbizottság egyik titkára lehetőleg mezőgazdasági szakember legyen. A mezőgazdasági területen dolgozó pártbizottságok megerősítésére 1954 első felében mintegy 1000 megfelelő hozzáértő pártkádert kell mozgósítani. •

A. mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése megköveteli, hogy a falun dolgozó pártfunkcionáriusok gyorsabban és jobban elsajátítsák a mező- gazdaság alapvető ismereteit.

Ezért a megyei pántbizottságok szervezzék rneg, hogy a falun dolgozó pártfunkciódértusok egy, illetve két év alatt a szükséges mezőgazdasági szakismereteket elsajátítsák és abból szakvizsgát tegyenek.

*

A mezőgazdaság fejlesztése egész népünk közös ügye. A jólét további emelése a dolgozó nép; a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az ér- 'elmiség kezében van letéve, munkájától, szorgalmától függ sikeres megvalósítása. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa felhívja az ország minden dolgozóját, hogy segítse diadalra vinni a magyar mezőgazdaság fejlesztésének nagy nemzeti ügyét.

E terv megvalósítása szorosabbá kovácsolja a munkás-paraszt szövetséget, népi demokráciánk szilárd alapját. Központi Vezetőségünk és kormányunk biztos abban, hogy a munkásosztály, a dolgozó parasztság ás az értelmiség egységes erőfeszítéssel a kitűzött feladatokat sikerrel meffn’dia.

A világnak ezt a legrégibb, ismert faragott kőépítmén vét egy egyiptomi régész tárta fel, aki máT hosz- szabb irleie folytat ásatásokat a most felfedezett piramis környékén.

Az országok közötti normális gazdasági kapcsolatokért

Részletek Ba'tasar Castronak, a chilei képviselőhnz elnökének a Béke Világtanács bécsi ülésszakán, november 26-án elmondott beszédéből.

.... Chile két olyan nyersanyaggal 'rendelkezik, amely katonai szempontból rendkívül fontos. Ez a két n verőin vá g: a réz és a salétrom Gazdasági életünk döntő té. nvezői éppen ezek a nversanvágok. Kitermelésüket azonban az észak- amerikai tőke ellenőrzi. A kapitalista viliágban a réztermelés három vagv négv amerikai, egv belga és egv angol társulat kezében összpontosul* Ezek a társulatok ural iák a kapitalista réziplacot. Az első világháború éveiben Ifi.? cent volt egv font réz ára A má'odik világháborúban a réz ára 12,5 centre esett Ha Levelembe vesszük a valutáknak ebben az időszakban bekövetkezett árfolyamváltozásait. az első világháború a'a+fi Ifi 3 centnek a második világháború idején 70 cent felelt volna meg.

Az északamerikái kartelek iparkodnak mesterségesen leszorítani a réznrakat. E politika következtében Chile a második világháború éveiben 29 millió pesot veszített. Egyévi költségvetésünk összege ez!

Az északamerikai kapitalisták kormánvmegállapodások eredményeként időn.kint három centtel felemelik a réz árát. Ezzel szemben .... a mi reztiKkből előállított árukat 50—éo centért drágábban adják el nekünk...

1945-ben Mexicoban ültek össze az amerikai országok külügyminiszterei a háborúutáni problémák megtárgyalására Létreiött az úgynevezett chapultepeci egvezménv. amely konkrétan megszabja ezeknek az országoknak kötelezettségeit. Mivel a délamerikai országok gazdasági nehézségekkel küzdöttek. az egyezmény egyik pontja kimondta.

hogy a köveflkező évben Bogotáiba* vagy Rio de Janeiroban újra összeül az értekezlet és ott részletesen megvitatják a n versa n va epro Mámákat. A külügyminiszterek úron összeültek, a n versa n vagproblémák megtárgyalását azonban elhalasztót ták Utána is mindegyik külügyminiszteri értekezleten valamilyen jámbor űrüggyel rendre megkerülték az amerikai országok kereskedelmének kérdését. így értük meg az 1953. évet. ..

Snlétromtermelésilnk. «károsaik réztermelésünk világviszon via than is az első helyek egvikét foglalj« el Chile népe nem akarja, hogy országa természeti kincseit háborús célokra, az emberiség kárára használ iáik fel Mi azt akartuk, hogy nversan várisink a világ minden országába elkerüljenek, hogy a kereskedelmi forgalmon keresztül a népek megismertének bennünket és segítségei nyújtsanak nekünk a nehéz időkben, azt akarjuk, hogy erősödjék a népek barátsága.

Ha egvszer van nálunk kén. Cseh Szlovákiában meg traktoripar, miért ne kereskedhetnénk egymással. — Csehszlovákia traktorainak segítségével feltörtük a szűzföldeket, hogy bővítsük a búza vetésterületét. , s robban táplálhassuk gyermekeinket

' Nekünk van salétromunk, a Szovjetunió meg gvárt mezőgazdasági gépeket. Erősödjék hát kereskedelmünk, s akkor a Szovjetunióban gyártott gépek felihasználása révén jobb lesz nálunk a termés.

Kína- amelv }<5 elhelyezési piac számunkra, szintén tudna nekünk szállítani gazdasági fejlődésünkhöz szükséges cikkeket.

Ezért tartom olyan fontosnak a kereskedelmi kapcsolatok probléma iát. Személyes véleményem az, hogy a népi demokratikus országokkal lehet szabadon és előnyösen kereskedni.

Egyiptomban o^y hiito7or*)fszáz éves piramist fedeztek fel