Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-23 / 300. szám

M'? \ TA IN A P L Ó 3 Uépfiielői be^iámolo gjailéiek * a mesében A május, 17-in megválasztott képviselők a választóik előtt beszámo- ^ lókat tartanak. Elmondják, hogyan képviselték választóik ügyeit, hogyan orvosolták a hozzájuk fordulók panaszait és elmondják azt is, hogya.n akarnak ezután még jobb munkát végezni. Megyénk dolgozói élőit.9 ml képviselőink is megkezdték már a beszámolók megtartását, hogy eleget tegyenek, az alkotmányban előírt kötelezettségüknek: számot adjanak munkájukról. Tenge jcen december 20-án. Hos- nyánszky János képviselő a tengek- ci dolgozóknak adott számot munká­járól . A- tanácsháza nagytermében számos dolgozó gyűlt össze, hogy meghallgassa a képviselő beszámo­lóját és javaslatot tegyen további munkájához. Hoshyánszky János beszámolójá­ban rámutatott arra, hogy a párt- és kormányhatározatokat a dolgozók örömmel fogadták, mert a határo­zat megvalósulását naponta látják és saját maguk érzik. — Községünk te­rületén a beruházott összeg, amely dolgozó népünk életkörülményeinek megjavítására szolgál, 213 ezer fo­rint -r. mondotta többek között Hos- nyánSzky elvtors. Ebből az összeg­ből bölcsödé, mély furatu kút, járda­építés, napköziotthon. rendbetétele és az egészségház fürdővel való el­látása valósuk és valósul meg. —-A kormányprogramm elhangzá­sa után községünkben lévő tartalék­területből 331 holdat vettek kisha- sronbérletbe a dolgozó parasztok, s több, mint 40 holdat visszakértek. — Gyors ütemben halad az őszi mun­ka. különösen jó eredményt ért el a község a trágyázással. Tavaly alig 1000 holdat, az idén pedig csaknem 1400 holdat trágyáztak meg a köz­ség határában. Többek között ezek a tények mutatják, hogy a párt- és korrnányhaltározatok alánján növeke­dett a; dolgozó parasztok termelési kedve. A képviselő rámutatott arra, hogy a községben a húsellátás terén is je­lentős javulás van. Megemlített1 e, hogy a napokban húsüzemet létesí­tettek a községben, amely friss hús­sal látja el a község dolgozóit. Terv- bevették azt is, hogy a földműves- szövetkezet egy étkeztető üzemet nyit. A beszámolót vita követte, amely­nek során felszólalt többek között C; Horváth István. Elmondotta, hogy az ö jogos panaszai: a községi és a járási tanács nem vizsgálja ki megfelelően, s nem is orvosolja. A tagosítások során rosszabb minőségű földet kapott, mint eredetileg volt és kisebb területet is mértek ki szá­mára. ennek ellenére kő' éven ke­resztül a kevesebb föld után is na­gyobb' összegű adót fizetett és a be­adási kötelezettségét is nagyobb te­rület után teljesítette. Megígérték már, hogy végleg elintézik az ügyet, — de semmit sem tettek. A mezőgazdasági munkák ‘ során különösen a betakarításoknál számos hibát tapasztalt. Elmondta, hogy október közepéig nem csépelték el neki az aprómagvakat airra hivat­kozva, hogy kenyérgabonát keli csépelni. Ebből mintegy 2000 forint kára származott, de a többi egyé­nileg gazdálkodó dolgozó paras»! ha­sonló kéiTokat szenvedett. Javasolta, hogy a képviselő vegye fel a kap­csolatot a gépállomással, és vitas­sák meg, hogyan lehetne ezt megol­dani. Z a p á di Hedvig kifogásolta a község utcáinak rendezetlenségét ér kérte, hogy a mellékutcákat is kap­csolják be a villanyhálózatiba. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a böl­csőde és a napköziotthon tisztasága nem kielégítő: például a trágyadomb a konyha közelében van. Kérte, hogy ezen sürgősen változtassanak. A vitában felszólalt még Gáncs Sándor, R. Szabó József dolgozó parasztok és Balogh József köz- ;é<?i párttitkár is. Hosnyánszky elvtárs a válaszában megemlítette hogy ezután hetenként rtv-egy meghatározott időben a do­gozók rendelkezésére áll, ahol meg­hallgatja, elintézi az ügyes-bajos dolgaikat. Le kés haneulatn gyűlésen számolt be Miszla községben M ó- n u s, István képviselőnk. A község dolgozó parasztjai közül több, mint 200-an jelentek meg, hogy meghall­gassák a beszámolót, s elmondják javaslataikat, panaszaikat, melyek segítségével még nagyobb eredmé­nyeket tudnának elérni. Mónus elvtárs beszámolójában részletesen ismertette pártunk Köz­ponti Vezetőségének hatá^p^feji Óta eltelt, időszak hatalmas eredménye­it, melyekkel az egész dolgozó nép életkörülményeinek nagyobb arányú megjavítását tűzte ki célul. Miszlai, viszonylatban is bemutátta, hogy azok a kedvezmények, melyeket pár­tunk javaslatára kormányunk, pél­dául a dolgozó parasztságnak s el­sősorban a termelőszövetkezeti pa­rasztságnak nyújtott milyen jelen­tős. A miszlai termelőszövetkezetek például 64 mázsa búza, 10 mázsa árpa, 27 mázsa kukorica, 28 mázsa burgonya, stib. beadási kedvezményt kaptak. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok 134 mázsa kukorica, 63 má­zsa napraforgó, 135 mázsa burgonya, 107 hektoliter bor beadási kötele­zettség alól. mentesültek. II termé­nyekkel több maradt saját használa­tukra, a szabadpiacra, Seb át életszín­vonaluk növelésére. Ha ezt hozzá­vesszük, hogy 70 ezer forint körüli adót töröltek a községben, s az üszőnevelési szerződés alapján is 18 ezer forintnyi adókedvezményt kapott Miszla község dolgozó pa­rasztsága, látnivaló, hogy a kormány Programm megszületése óta napról- napra megjelenő minisztertanácsi ha­tározatok az egész dolgozó nép élet- színvonalának emelését szolgálják. Még nagyobb mértékben szolgálja ezt a célt a továbbiak folyamán is­mertetett új begyűjtési rendelet s ezt a megjelentek különösen helye­selték, s mái- a beszámoló közbe« is helyesléssel szóltak közbe. De bi- zinyitja e helyeslést az is, hogy a község tartalék ingatlanainak ha­szonbérbeadása ip kedvező ütemben folyik. Vetőmag kölcsön1: például 52 dolgozó paraszt vett igénybe Miszla községben, s ketjen művelési hitelt, is kértek 2.500 forint összegben. Ezután a hozzászólásokra került ~nr melyekből kitűnik hocy'tanácsa­inknak és . az egyes vállalatoknak is tovább kell fokozniok munkájukat az irányban, hogy’ többet, törődjenek a dolgozók sérelmeinek, panaszai­nak elintézésével. Török Imre egyénileg dolgozó paraszt például elmondotta., hogy az új begyűjtési rendelet megkönnyíti a közterheket, bízik abban, hagy a dolgozókkal való foglalkozás tea-én jelentős javu­lás le«z. Javaslatok is merültek fel. Özv. Bangos Ferencné dolgozópa- rasztasszony a Pincehely felé vezető állami út kiépítéséi javasolta, mert így könnyebben meg tudnák köze- hleni a kórházat és a nagyszékelyi autóbuszjáratot is be lehetne kap­csolni. Borbély Károly a bikád) Béke tsz elnöke megemlítette, hogy halastavat, akarnak létesíteni ugyan­azon a területen, ahol a múltban az uras ágnak volt, de egy megyei kül­dött, nem találta megfelelőnek ter­vüket, pedig ők nagyon szeretnének egy halastavat. Még számos felszólaló után Mónus elvtárs megválaszolt a feltett kérdé­sekre Z u b o r László dolgozó pa­rasztnak például elmondotta, hogy ha többet, foglalkozna a Szabad Nép olvasásával, akkor már régen meg­tudhatta volna, hogy az egyéni gaz­dák is kaphatnak-és már kaptak is lakásépítési hitelt. Hegyen-völgyön lakodalom . , . — Megvan! A jóléti keretből pe­dig csapunk egy ..murit '. Meg­evsjük. rnpgisszuk együtt. leg­alább nem mondhatja senki, hogy nem vagyok „jó fiú" — szőtte gon­dolatait az igazgató, — De űrért is kellett nekem ezen ennyit töp­rengeni, hiszen úgyis gondolhat­tam volna, hogy ma még az em­berek a hasukon keresztül nézik a világot. Meg hát le. lesz a gond. el lesz költve a pénz, ami annyi hosszúságot okozott kartársunknak ősolt Miklósnak, a főkönyvelőnek, meg a többi vezetőnek is, no meg jómagámnak is. Úgy érezte Noé Imre. a iiógye- szi állami gazdasag Igazgatója hogy énnél nagyobb örömet még sohase szerzett a dolgozóknak, azt a szíikkörű vezetőségei ruég soha­sem lepte meg ragyogóbb ötlettel, mint most, mikor a jóléti keretet vacsorával egybekötött mulatság­gal javasolja felhasználni. — Barátom, te „remek" ember vagy! — Ennyi kezdeményező kész ség egy igazgatóban! Ez nem min­dennapi! E>t valamilyen formában méltányolni kell. Megvan! Ezért a ragyogó ötletedért pluszként ka­pod meg a disznó farkát, — fo­gadták lelkesedéssel az. igazgató ja­vaslatát, különösen Zsolt kartál s, akinek úgyis annyira „hátán volt" a jóléti keret. — Jobbnál jobb ígé­retekkel honorálták az igazgató jóindulatát. No, ezidáig tervszerűen sikerült —- gondolta az igazgató. De szö­get ütött a fejébe: ha kitudódik a dolog, abból baj lesz, mert ezt nem szabad. — Nem szabad? (!) Sok mindent nem szabad. Elvégre, vagy te olyan „rugalmas" ember, hogy ezt is el tudod „simítani’' — mondták a vezetőség tagjai. Most, már azután véglegesítették és .jogerőre emelték a határozatul. Es mint természetes, egy jogerős határozatnak a sorsa.: a végrehaj­tás, vagy a végrehajtatás. A hö- gyészi állami gazdaság jóléti kere­tének tehát, az lett a sorsa: csap­tak belőle egy „murit”. Lett a .jó­léti keretből; hegyen-völgyön lako­dalom. A gazdaság vezetősége vett egy kövér disznót és még ami ilyen­kor kell, és egy szükköríi társa­ságban jóízűen elfogyasztották. — Persze itt csak azok a dolgozók vetlek reszt, akik „kiérdemelték“. A jóléti keretről tehát a vezető­ség letette a gondot. Igen ám, csakhogy mégis kitudódott a do­log. Egy olyan nem várt esemény jött közbe, ami az állami gazda­ság „mindenható“ vezetőit megle­petésszerűen érte. A tánccsoport ugyanis kultúrversenyre készült és a lányoknak nincsen blúzuk, no meg az őszmteség okáért hadd je­gyezzük meg, hogy az elmúlt héten az egyik felsőbb szerv kiküldöttei is „meglepték" a gazdaság veze­tőségét. Az egyik kiküldött egész véletlenül megkérdezte: „hogy van biztosítva a dolgozók kulturális igényeinek kielégítése és a spor­tolási lehetősége", — Hogy lehet ilyet kérdezni — — válaszolt fölényesen a.z Igazga­tó, — nem tudja az elvtárs. hogy egy igazgatónak elsőrendű köteles­sége ilyenekről gondoskodni? — Ez az elvtárs le van maradva leg­alább 10 kiló bj*ossurávaJ — gon­dolta az igazgató. — Egy ilyen funkcionáriusnak mar igazan illő lenne legalább annyit tudni, hogy erre a célra pártunk és kormá­nyunk jelentős összegeket biztosit. Es ilyet feltételezni rólam, hogy én‘talán nem tudom: a jóléti ke­retből a dolgozók kulturális és sportigényeit kell kielégíteni? — Kimondhatatlanul bosszantotta az igazgatót a funkcionárius „okve- tetlenkedése“. A funkcionárius azonban nem hagyta magát e szóáradattől eiká- bítani, megkérdezte a dolgozókat, cs azok bizony egész, máskép véle­kedtek. Mégpedig igy joggal lehet mondani, valósziuú, magából in­dult ki. Noé Imre, áz igazgató, mi­kor a funkcionáriusról azt tételez­te: le van maradva 10 kiló brossu- rával. Az a'ul ó jö/5 lodin ^n/aiássk felkaro ása a Si nanto/n/ai B5rg/árbari A Simomtomyai Bőrgyárba« az el­múlt évben nagyon el ■ volt hanya­golva az alulról jövő kezdeménye­zés. Ez meg is létezőéit abban, hogy egész évben igen kevés újítás, javas­lat, ötlet született, ment ha volt is, atzt nem támogatták a vezetők kel­lőképpen, hanem bezárták azokat az íróasztal fi ókba. Ezekre a hibákra fél figyeli a gyár üzemi bizottsága és sürgős intézkedést tett, hogy ezek a hibák meger/iin jenek. Ennek ered­ménye az lett, hogy ma már min­dén héten ötlefmípdkat rendeznek, ahol a dolgozók elmondöá* tapasz­talataikat és javaslataikat, amit ha megfelel, rövid időn belül meg is valósítanak. Az alulról jövő kezdeményezés ki­szélesítése érdekében a gyár veze­tősége november 23-án felhívta a dolgozókat, hogy javaslatukat, észre­vételüket tárják fel, hogy ezáltal könnyítsenek sajáit magukon, s nem utolsó sorban a termelésen. A felhí­vásnak lett is eredménye, mert de­cember 17-ig 23 darab észszerűsítés, újítás, javaslat érkezett % gyár ve­zetősége fölé. A javaslatok, észszerű- sí tések és újítások széles kiterjedé­sét a vezetőség úgy .igyekszik támo­gatni, hogy időszakonként felkeresik a dolgozókat, elbeszélgetnek velük, így a beszélgetések alapján felve­tett. kérdéseket gyűlésen megbeszé­lik. Megállapítható az, hogy 1953 év­ben lényegesen javult az alulról jö­vő kezdeményezés, mert a dolgozók látják azt. hogy beadott javaslatukat felkarolják az üzemben és számosat meg 'a valósítanak belőle. De a jó eredmények mellett, azonban vannak hibák is, mert egyes vezető szemé­lyiségeik, mint például Rivnyák Antal főosztályvezető. Csepregi János, cseresmöhelyvezető nem te­szik magukévé, ..hanyagolják az aiuteóljövő kezdeményezést, felülete­sen kezelik azt. Előfordult az az eset, is, hogy Nagy Tibor főkönyvelő hetekig nem nézett a műhelyek félé, hanem az irodából irányította a mun­kát. Az alulról jövő kezdeményezésnek felkarolását mutatja az a tény, hogy ma már számos műhelyt, üzemrészt tettek jó és egészséges levegőjűvé. Panasz volt például az, hogy a bland sír-gépnél nem volt a műhelyben ajtó. Javasolták: azt. hogy ajtó he­lyett ponyvából csináljanak széthúz­ható ajtót, mert nem tudnak huzatos műhelyben dolgozni. Ezt a javasla­tot S c h a 11 a i Lásziló és Cseh Lajos adta be, amit december 5-én meg *is valósítottak. Perezei Fe­renc gépiihusaló, azzad a kezdeménye zéssel kereste fel a gyár igazgató­ságát, hogy a husológéphez szerelje­nek egy védő korlátot, hogy még vé- lettenül se történhessen baleset. A javaslatot, megvizsgálta a gyár veze­tősége' sürgősen intézkedett is, így 10 nap alatt elkészítették. Megállapítható az, hogy a Sírnom-' tornyai Bőrgyár az alulróljövő kez­deményezést a vezetőség támogatja, sőt a legjobbakat azok közül meg is jutalmazza, hogy ezáltal még jobb eredmények jöhessenek felszín­re. Magas jövedelmet biztosít a szerződéses zöldségtermelés Ilyenkor télien, amikor kemény fa­gyok járnak és minden pillán atban beköszönthet a hóesés, a dolgozók, de különösen a városi, gyári do!gő­zök napról-napra jobban érzik a zöld ség és a gyümölcsök hiányát. Köz­tudomású ugyanis, hogy a zöldség- féleség és a gyüknöcs olyan vitami­nokat tartalmaz, amelyek az em­beri vérkeringést felfrissítik, a szer­vezetet üde, munkabíró kondícióban tartják. A lemúlt rendszerben a téli zöldség és gyümölcsellátást legna­gyobb részt behozatal útján biztosí­tották, ami egyúttal magával vonta azt is, hogy csak Ttzok a kevesek él­vezhettek télen friss zöldséget és gyümölcsöt., akiknek ahhoz bősége­sen volt jövedelmük. A második világháború után a föld blrtókreform lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek és az egyéni dolgozó parasztok minden termelési ágban olyan mértékben foglalkozza­nak, amilyennel akarnak. Az új be­gyűjtési rendelet, ugyanis rendkívül nagy kedvezményeket biztosít a szer ződéses termelésnek: az ezzel járó ingyen vetőmag, kedvezményes mű-* trágya, gépszántás, védekezőszer és mindenekelőtt a. leszerződött terüle­ten felüli' területek minden beszol­gáltatás] kötelezettség alóli mentesí­tése. A szerződéses termények közül is kimagaslik a zöldségtermesztés elő­nye, mert a sokszor filléresnek 'lát­szó árak mellett is, a dolgozó pa­rasztság a külterjes gazdálkodásnál el nem érhető magas jövedelemhez jut. Például vegyük szemügyre a de­cs! Búzakalász termelőszövetkezeti csoport. 12 holdas kertészetét. Itt ugyanazok a bajok jelentkeztek a nyár folyamán, mint a többi cso­portoknál, hogy a túl tervezeti mun­kaigényes növények miatt a kerté­szet a nyáron teljesen elvadult, megmunkálatlam maradt, mégis közel tő.000 forint jövedelmet bizto­sított a csoport tagjai részéi*. Az 1 hold ültetett paradicsom pél­dául 7.100 forintot, az 1 hold kelká­posztájuk 5.750, az 1 hold fejeská­poszta 16.000, a 2 hold nyári íretek 7.100, 1 hold közvetlenül heiyveve- tett salátájuk 2.800 forintot jövedel­mezett. Vagy vegyük szem ügyre Huba­n o v Tódor alsónyéká egyéni, dtoígo- zért. aki 2 hold szerződéses növénye Mán 12 és fél ezer forint jövedelemre tett szeri és a* idén iis eísőnék jélenf- kezett zöldségszerződés kötésére, mert tapasztalatból tudja, ’ hogy aránylag kis területen háztáji mun­kával, milyen jó jövedelmet bizto­sit a szerződéses termelés azért is, mivel a termeltető vállalat a hely­színről viszi el az árut és így a 'rom­lás. leminősítés veszélye nem forog fenn és kocsifuvart sem kell fizetni. Sokat írhatnánk még a 27 hold pálíai szerződéses görögdinnyéről, amely 34 vagon termést biztosított a városi és a megyei dólgotfófc aszta­lára, vagy az őcsényi legeltetési bi­zottság 12 holdas cukordinnyéjéről, amely közel 9 vagon termésével kö­zel 30 ezer forint jövedelmet hozott a Legeltetési Bizottságnak. A zöldségtermeltetés tehát nem­csak a munkás-paraszt szövetségből folyó kötelezettség a parasztság ré­szére. hanem egyúttal olyan mező­gazdasági hasznos művelési ágat is jelent, amely sok esetben koraisá- gánái. illetve rövid tenyészidejútegé- uél fogva lehetővé tesziA másndve- tésü növények termesztését, is és ez­zel kétszeres terményt biztosít á dol­gozó parasztságnak. Kössünk tehát zöldségtermelési szerződést a legközelebbi földrrtűves- szövetkezetnél, mert "ezzel jövedel­münk mellett a népgazdaság érde­keit. a munkásság érdekeit, védel­mezzük. A kuli úrversen y helyi A hőgvászi kultűrcsoportok decem­ber 20-án este mutattok be a feultúr- versenyre tanult műsorszámokat. Lel kés izgalommal készültek az együt­tesek tagjai a helyi bemutatóra. Ün­nepi díszbe öltözött erre a napra a kultúrterem. A megyei tanács nép­művelési osztálya' két hatalmas, igen szép csillárral ajándékozta meg a kultúrotthont. Emellett 50 darab székkel bővül a kultúrotthon beren­dezése s kulissza vásznat is kapunk — írja Major Mátyás, népművelési ügyvezető. Nagyon örültek a kultűr- együt.es tagjai a megígért lemez­iá tűzőgépnek is. A gondoskodást még odaadóbb. még szorgalmasabb mun­kával akarják meghálálni. Esténként nagy igyekezettel folytak a próbák. beinubitója H inéiért A szerepléshez szükséges kosztümö­ket nem úgy kölcsönözték, hanem helyben varratták meg,’ vágj’ ma­guk a csoport tagjai ügyeskedtek össze. A bemutatón szerepel az én-ek­és zenekar, a tánc-, a szinjátswiegyüt ties, azonkívül néhány szavalat. A kultúrotthon aktíváinak példá­ján felbuzdulva a DISZ szervezet tagjai januárra külön műsoros estet terveznek. A község dolgozói érdek - ’ődéssel várják a DISZ előadását, mert. látják, hogy Kun Mária,' áz ifjúsági szervezet új vezetője nagy '■elkesedéssel és hozzáértéssel kez­dett a szervezéshez. Határozott, ön- udatos egyénisége biztosíték arr;, hogy össze tudja fogni a fiatalokat, te ezentúl komoly, példamutató mun kát végez a DlSZ-szervezet,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents