Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-22 / 299. szám

W53 DECEMBER ZZ NAPLÓ 3 *7—''fi—■ ■ = A tamási alapsserveset as oktatás megjavításáért A Tamási községi pártszervezet a korín ányprogramm megjelenése óta még nagyobb gondot fordít tömeg- kapósolaitának kibővítéjtére. Ez meg is. látszott eredményeik.ben .is. A legutóbbi pértnapon például több, mint kétszázan jelenteti: meg, amely azt bizonyítja, hogy komolyan javult a pártszervezet szervező, felvilágosí­tó munkája. — Az. eredmény untnak köszönhe­tő. — mondja Horváth Pál elv­társ. az alapszervezet titkára, aki alig 2 hónapja tölti .be e fontos és megtisztelő tisztet , hogy nagy­mértékben javult a kollektív veze­tés szervezetünkben; A vezetőség tagjai is egyre inkább bekapcsolód­nak a pártszervezet ügyeinek inté­zésébe. — A Központi Vezetőség határozatait megbeszélve, megértet­ték, hogy csak akjfor tudnak szé­leskörű felvilágosító1 munkát végezni 8 lakosság legszélesebb rétegei kö­zött, ha többet törődnek m oktatási munkákkal. Vannak már eddig is eredmények az oktatás területép. A II. éves po­litikai iskola propagandistája, Ró­zsa Andor elvtárp például jól fel­készül a föglplkníyisru. s így- a viták is- elég. színvonalasak, a hallgatók felkészülnek, s bátran hozzászólnak az egyes kérdéseikhez. Különösen ki­tűnik itt B alapkő Gyyla elvtárs, aki fáradhatatlanul megjelenik és szorgalmasa vi felkészülve aktív hoz­zászólásaival seg/t-i a szeminárium munkáját. Ugyanilyen javuló for­mát mutat a Bolsevik Párttörténet I. évfolyamát tanulmányozó szemi­nárium is, mely jórészt Kusti1 Mihály elvtárs propagandista érde­dé. Segítenek neki az olyan kiváló hallgatók, mint többek közt Tóth József termelőszövetkezeti tag. Nem mondható el, azonban ilyen ló« eredmény az I. éves poOlükai Is­kola hallgatóinak munkájáról, tanu­lásáról. Még a megjelenés körül is súlyos hibák vannak. Legutóbb a 24 hallgató közül csak 5 vett részt a szemináriumon. Pintér I«ijos elvtárs, a propagandista rendszere­sen felkészül, igyekszik érdekesen, nemcsak a száraz tények felsorolá­sával magyarázni az anyagot, de látnia kell ez még mind nem elég. A jő propagandistának ilyenkor kü­lönösen fel ikeLl keresnie egyenként hallgatóit, s megbeszélni velük prob­Fazeka* Márton: Szakszervezeti bizalmiak tapasz­talatai A brosúra célkitűzése, hogy segít­séget nyújtson a szakszervezeti bi­zalmiak számára. A szerző megke­reste a legtöbb jó tapasztalattal ren­delkező bizalmit — Erdélyi Károlyt, lémáikat. így vezetheti rá a tanulás fontosságának megértésére Pintér elvtárs is a hiányzó hallgatókat. TIa elmondja nekik, hogy ezeken a megbeszéléseken tulajdonképpen saját feladataikat ismerik meg pár­tunk és népi demokráciánk fejlődé­sének új szakaszával kapcsolatban, mindnyájan elengedhetetlennek tart­ják majd a részvételt. Jobban meg­értik, hogy további fejlődésük döntő láncszeme a mezőgazdaság termelé­sének nagyarányú fejlesztése terén csak úgy tudnak; jó munkát végezni, ha tanulnak. A pártszervezet is az eddigieknél nagyobb segítséget igyekszik adni a propagandisták munkájához. Ennek nyomán a vezetőség tagjai felosztot­ták egymás között a hiányzókat, s vállalták, hogy személyesen látogat­ják meg őket, s elbeszélgetnek velük a tanulás fontosságáról. 3 Duclos Bányagépgyár — Dobos Eleknél, Soroksári Textilipar — Ba­logh Ferencnél, az Egyesült Izzó szakszervezeti bizalmiját ,— ezek munkamódszeré'!., versenyszervező munkáját és a dolgozókról való gon­doskodását írja le. Ez az első. kiad­vány, amely a magyar bizalmiak munkájával foglalkozik. EZT OLVASSUK ___ A b i g[ á (I v e z e t ő ...- Mi* ótok. c’leVHc«! kicsi And­rás fiam szavai*, melyet 1932 tavaszának egyik napján mondott: ..Édesapám, ha elmegy a nagymamához, Ítél­jen egy kis kenyeret" — emlékszik vissza Pécsi And­rás életének keserves napjaira. Hangjában annyi gyű­lölet és mesjvetés érződik, melyből arra lehet követ­keztetni. hogv volt része éppen elég a megalázó, szol­ga sorsból. Tteenkéfgves • -korában már a kulákok, föld­birtokosok kanásza volt.. HánySa-vetette a sors, egyik kuláktnl a másikhoz ment munkát keresni. Persze, mi­kor családot alapított, gyerekei nyomorogtak, még a mindennapi betevő falatjuk is alig volt meg. De azért Pécsi, András nem. ad‘a fel ti reményt, farkasszemet nézett az élettel. >!>Wa m r *#V *«>'l e1. sok víz elfolyt a .Du­nán, már a kicsi András is nagyra nőtt, hasznos tagja lett a mai társadalomnak. Pécsi András meg bizony megöregedett:, már 56. kemény esztendejét tapossa. De „vérig" van sértve, ha valaki azt mondja neki, hogy „öreg". Úgy érzi, mintha most volna 30 éves. Olyan fiatalosan mozog ott a termelőszövetkezetben, hogy valóban nem 56 évesnek néz - ki. Ö ugyanis a báta­széki Búzakalász termelőszövetkezetben dolgozik, mint brigádvezető. 1949-ben, amikor szóbakefüR Bátaszéken a közös gazdálkodás. 5 is kezdeményezője volt a Búzakalász termelőszövetkezet megalakításának. Annakidején azt mondták róluk-a fa1’! kulákjai, meg a falu legmódosabb középparasztjai: ..Mit akarnak ezek a topnpngyosak, ezek akarnak gazdálkodni, hisz teljes életükben nyo­morultak voltaik. Nem értenek ezek a gazdálkodáshoz.' A sok rágalom és nehézség ellenére is megalakult Bá- t.aszéken a Búzakalász termelőszövetkezet. A kezdeti három esztendő bizony nagyon nehéz volt. A tagok nem mindig találták meg számításukat, de azért kö­vetkezetesen kitartottak a közös gazdálkodás mellett. Ma már nem olyan véleménnyel vannak a bátaszéki dolgozó parasztok sem a szövetkezetről, mint annak­idején voltak. Ennek bizonyítéka az, hogy egymás után keresik fel a szövetkezet vezetőségét, kérik felvételü­ket a szövetkezetbe. A közelmúltban 7 új taggal erő­södött a szövetkezet. köztük olyanokkal, mint Erdős János, aki harmadmagával lépett, be. Nem vo * hönnvü eljutni eddig és az elért ered­ményekben nagyrésze van Pécsi András brigádvezető­nek is. Tavaly a szövetkezet őszi kalászosainak nagy­része még februárban Is a határban volt. Az őszi ke- nvérgabona vetését még decemberben sem végezték el. no meg a tagság részesedése is meglehetősen kevés volt. Ma azonban más a helyzet. Bátaszéken a Búza­kalász teljesítette elsőnek vetéstervét és elsőnek fe­jezte be a kapásnövények betakarítását Is. Pécsi András ezelőtt, négy hónappal még a szö­vetkezet elnöke volt. Ott is példamutatóan helytállt. De hazatért régi elnökük, Holecsák József és a tagság úgy határozott, hogy ismét őt válás-szák meg elnök­nek, Pécsi Andrást, pedig brigádvézetőnek. A brigád- vezető feladata jóval kevesebb, mint az elnöké. De azért. Pécsi András ügy Játta, — pia is úgy látja, — hogy a brigádvezetői teendők elvégzése is olyan fe­lelősségteljes és lelkiismeretes munkát követel, mint az elnöké. Ebben igaza van. A brigád vezet ón nagyon sok múlik. Neki kell szervezni és irányítani a növény­termelő brigád munkáját. A fejlett agrotechnikai mód- «szerek gyakorlati bevezetése is a brigádvezetőre hárul, mert. a tsz-nek nincs agronómusa.. Pécsi András az agrotechnikai módszerek alkalmazásához is jól ért.. Az ősszel, mikor kemény volt a föld. a gépállomáshoz meant, s kiverekedte, hogy vetés előtt tárcsázzanak és gyűrűshengerezzenek, hogy' megfelelő magágyba ke­rüljön a búza. Pécs* András* az őszi munkák idején hajnali há­rom órakor már a határban lehetett, találni. Még csak véletlenül sem fordult elő, hogy valamelyik tag meg­előzte volna. A növénytermelő munkacsapatok között versenyt szervezett, s rendszeresen értékelte az elért eredményeket A bátaszéki Búzakalász termelőszövetkezet min­den tagja tiszteli, becsüli Pécsi Andrást, mert ereje és tudása legjavával harcolt és harcol ma is a terme­lőszövetkezet felvirágoztatásáért, a tagok szebb és boldogabb életéért. T@rv©n felül tizenegy tonna edény A Bonyhádi Zománcművek dolgo­zói büszkén jelentik, hogy’ az 1953. éves tervüket december 18-án dél­előtt 9 órakor befejezték. További feladatuknak tekintik, hogy zökke­nőmentesen induljon be a következő tervév. Még ebben az évben 11 ton­na csiszolt edényt, — palacsintasütőt bográcsot, stb. — gyártanak. Fold i r. íí vessző vet k ezo t ‘i n \ a falu jobb áruellátásáért A falu dolgozóinak jobb áruellá­tásáért vívott, harcban a földműves- szövetkezetek egyre több vásározó részleget hoznak létre. A vásározó részlegek ellátogatnak azokra a helyekre, ahol nem lehet kisáruházakat létrehozni, vagy ahol a dolgozók a ruházati és iparcikke­kért kénytelenek voltak eddig a vá­rasba menni. De nem feledkeznek meg a fbld- művesszövetkezetek a termelőszövet­kezetekről sem, hiszen a termelőszö­vetkezetek tagjai nem tudnak min­den fontos iparcikkért, ruháért a vá­rosba menni. Példa volt erre a bony­hádi földmű vessző vetkezet vásározó részlegének a nagyvqükei Uj Élet. tsz-nél végzett árusítása, amikor is a. tsz tagjai több, mint 60 ezer formt értékben vásároltak. De á vásározó részlegek munká­ján kívül a megnövekedett igények­nek megfelelően a földművesszövet­kezetek üzleteit is bevonjak a mun­kába és december 20-án Nagydoro- gon, Zombán, Dombóváron, Ozorán, Bátaszéken és Gyünkön rendeztünk földművesszövetkezeti ünnepi kará­csonyi vásárokat. Ezeken a vásárokon a felsorolt szövetkezeteken kívül felvonulnak a környező földművesszovetkezetek is. Ezekkel a vásárokkal is az a cé­lunk, hogy még jobbá tegyük a falu áruellátását. Célunk továbbá az, hogy a falu dolgozó parasztságának ne kelljen feleslegesen időt tölteni az utazással és azt Is, hogy az uta­tás i költségmegtakarításból a dolga­ié parasztság családja részére még többet vásárolhasson. Szabó Ferenc MÉSZÖV, Szekszérd. A bogyiszlói dolgozók panasza A karmányprograimn megszabta földmű vesszővé tkezeteink feladatát a falusi lakosság áruellátása terén. Ezt megértették és e célnak megfe’e- iően úgy végzik munkájukat, hogy az áruellátás zökkenőmentes legyen. Számos szövetkezet kiváló munkát végez, ezen a térem. De ez nem ta­pasztalható Bogyiszlón. A szövetke­zet nem sokat törődik a vásárlók igényességével, s nem biztosítja a jó áruellátást. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy a vásárlók nak nem tudtak adni gyufát, ciga­rettát, élesztőt és egyéb közszükség­leti cikkeket. Bogyiszló dolgozóinak jogos a pa­nasza: Takács László, a boltkezeiő nagy nyugodtsággal 0 órakor kinyit­ja a boltot, de sérelmesnek tartja, ha valaki be akar menni. Mert hát ráérnek kint is várni a vásárlók, míg ő takaritgat. Valószínű, zárás után nincs ideje kitakarítani. A napokban a MÉSZÖV egyik dől gozó ja reggel nyitásitól- be akert menni vásárolni, a bolt. előtt a vá­sárlók közül az egyik hangosan meg jegyezte: „Takács űr nem szereti, ha nyitáskor bemennek a boltba, még takarít és rossznéven veszi, ha ilyen kor •zavarják. Majd ő kiszól, ha be lehet menni.“ Az ilyen munka rá is nyomja a bélyegét a boltra. Rendetlenség van, porosak az áruk s nem tudják szak­szerűen kezelni, minőségűit megóvá­sa nincs biztosítva. Igaz, a szövet­kezet ügyvezetője sem igen törődik a bolt rendjével, a dolgozok, érdekei­vel. Munkaidő alatt inkább vadászni jár ellenőrzés helyett. Salamon János f.EVELEZONK ÍRJA. Fanasz a MÁVAUT-ra Tolna megye bizonyos területén, így például Gyünkön a MÁVAUT menetrendszerinti közlekedése igen rendszertelen. A Gyünk- Keszőhídeg kút között a reggele 6.40-es járat, hol közlekedik, hol nem. Szeretném az elmúlt eseményt megemlíteni. De­cember 17.-én lázas sietséggel roha­nok az autóbusz Indulási helyére, mi­vel az induláshoz alig néhány perc volt. bátra, azonban hiába várakoz­tam többedmagammal, még délelőtt 9 órakor is, az autóbusz nem jött. Itt szeretném megemlileni, hogy a reggeli órákban a Gyönkre érkező vái'sádi autóbusz, amely a várakozási idejéből nyugodtan kivihette volna a várakozó utasokat Keszőhidegkút- ra, az induló gyorsvonathoz, nem tette meg, mivel a felsőbb utasítás alapján „nem léphet egyik autóbusz járat, a másikéba." Ugyanez az eset 15-én is előfor­dult.. Nem tudom, hogy a. MÁVAUT szekszárdi kirendeltsége a fenti ese­tek kiküszöbölését tervbeveifte-e már, ugyanis arra is gondolni kell, hogy úgy a polgári szervek, mint a honvédség kiküldöttei, valamint egyé rii utasak fontos, sokszor halasztha­tatlan sürgős .esetekben a „hivatalos menetrendre“ támaszkodva szeret­nék az előttük álló távolságot au-tóbu szón megtenni, melyet némi tervsze­rűséggel azonnal ki lehetne küszö­bölni. Ez nemcsak nekem, de több elvtár- sanmak is gyökeres panasza, mely­nek megszüntetését mielőbb várjuk. Horváth László törzsőrmester. Az SZKP tapasztalataiból Á pártszervezetek segítik a falusi népnevelőket Irta: I, GYACSKOV, a kusztanajs? ki területi partbizottság instruktora A pártszervezetek eredményes politi­kai munkáiénak egyik fontos feltétele s. népnevelők helyes kiválasztása, gondos nevelése, a népne re!ógárda munkájának állandó javítása. A kusztanajszki területi pártszerveze tek arra törekednek, hogy konkréten irányítsák a népnevelők munkáját, Hogy nap, mint nap tanítsák a falusi népnevelőket a tömegek között vég­zendő politikai munka művészeté­re. .. A területi pártbizottság harcol az­ért, hogy a kerületi pártbizottságok és az alapszervezetek rendszeresen tartsanak népnevelő megbeszélése­ket, népnevelő szemináriumokat, .kon krét példákon tanítsák a népneve­lőket. A területi pártbizottság ta­pasztalatcserére hívta össze a leg­jobb falusi népnevelőket. Ennek az értekezletnek fontos szerepe volt a népnevelőmunka további megjavítá­sában. A népnevelők ezen az érte­kezleten beszámoltak munkamódsze­rükről, számos értékes javaslatot tettek és elmondták, milyen segít­séget várnak a területi pártbizott­ságtól és a kerületi pártbizottságok­tól. A pártszervezetek titkárai az értekezleten kicserélték a népnevelő «íunka irányításában szerzett ta­pasztalataikat. Az értekedet tapasz­talatai alapján a területi pártbizott­ság brosúrát adott ki a legjobb nép­nevelők módszereiről. Ez a brosúra nagy segítséget' nyújt a falusi nép­nevelőknek. A kerületi pártbizottságok az utóbbi időben megjavították a falusi népnevelőmumka irányítását, többet foglalkoznak a tömegek között végzett agátációs munkával. Rend­szeresen tartanak értekezleteket a népnevelő felelősökkel. Az értekez­letek színvonala a tavalyihoz viszo­nyítva lényegesen emelkedett. A ta~ ramovi kerületi pártbizottság külön szemináriumokon foglalkozik a szov- hozok és külön a kolhozok népneve­lőive!. A szemináriumokat a kerü­leti pártbizottság titkárai vezetik. A szemináriumokon a népnevelők konkrét tanácsokat kapnak egy-egy kérdés' megvilágítására. A szeminá­riumok hozzájárultak a népnevelő­munka színvonalának emeléséhez. Rendszeresen foglalkozik a nép­nevelőkkel az Grdzsonikidze -kerület pártbizottsága. A pártbizottság az egyik népnevelői értekezleten meg­vitatta, milyen feladataik vannak a népnevelőknek a szilárd takarmány bázis megteremtésében. A foglalko­zást a pártbizottság titkára vezette. Az értekezleten 16 népnevelő el­mondta, hogyan végzi politikai mun­káját a falu dolgozói között. Az ér­tekezlet munkáját széles körben is­mertette a kerületi újság is; a leg­jobb népnevelők és népnevelőfelelő- sök az újság hasábjain beszámoltak munkamódszerükről, ismertették munkaterveiket. Az Ordzsonikidze-keriilet Lenin-kolhozában eredményes munkát végeznek a nép nevelők. A koüjozparasztok szeretik és megbecsülik az olyan lelkes nép­nevelőket, mint Fomenko és Jemel- janov traktoristák, Sztafova, Csernis, Gorodanov kolhozparasztok. A kol­hoz pártszervezete havonta kétszer- hárornszor megbeszélésre hívja össze a népnevelőket, ezeken a megbeszé­léseken értékelik a végzett munkát és ismertetik egy-egy népnevelő munkamódszerét. A népnevelőfelelős gondosain felkészül az értekezletek­re. Tájékoztató beszámolóiban nagy figyelmet fordít a népnevelőmunka módszereire, felhívja a népnevelők figyelmét egy-egy könyvre vagy cikk re,s azokra az adatokra, amelyek fel használását a népnevelő beszélgeté­sekben javasolja. A kolhoz pártszer­vezete arra törekszik, hogy a nép­nevelők beszélgetéseiket szorosan összekapcsolják a kolhoz előtt álló gyakorlati feladatokkal. A pártszervezet rendszeres mun­kájának megvan az eredménye. A kolhozban emelkedett a politikai munka színvonala, a népnevelők sá- kénesen mozgósították a kolhozpa- rasztokat a mezőgazdasági munkák idejében való elvégzésére, a kolhoz elegendő vetőmaggal és takarmány- nyal rendelkezik. Eredményes népnevelő munkát vé geznek a peskovi kerület Lenin-kol- hozának népnevelői is. Jeremenko, R.ac.skovan, Luk elvtársak, valamint Silo és Szavcsenko komszomol ista népnevelők rendszeresen folytatnak beszélgetéseket, újságolvasásokat és előadósokat szerveznek, ismertetik a kolhozparasztok előtt a központi bi­zottság szeptemberi ülésének hatá­rozatait. A pártszervezetek állandó­an segítik a népnevelőket és gondos­kodnak a népnevelők politikai szín­vonalának emeléséről. A kustanajszki területen megja­vult a népnevelő munka. A népne- vc-lőkkel való rendszeres foglalkozás, a gyakori tapasztalatcsere-megbeszé­lések segítettek a népnevelőknek * politikai agitáció módszereinek töké­letesítésében, a tömegek között vég­zett politikai munka színvonalának emelésében. Kazahszlankaja Pravda 1953 november I5-i számából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents