Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-20 / 298. szám
1953 DECEMBER 29 ÍN A F L O 5 Egy művezető életéből •. • A Sütőipari Tröszt válasza on. TAVASZAN egr szerénykülsejű, de energikus, élet- és munkakedv »el teli 22 éves fiatalember jelent .meg a Tornai Textilművekben. Neve 'Reichl József. FoglaJkozá- 'sa még bizonytalan vök, mert nem volt. szakmája. Dolgozott ő sok helyen, de nem találta meg egyik munkakörben sem azt, amit szeretett volna. Igv határozta el magát arra, hogy textilipari munkás lesz. Mikor átlépte a gyár kapuját a szive összeszorult, arra gondolt, hogyan tudja majd megállni a helyét. Először a szövőgéphez került, ahol megtanulta a ■ szövés bonyolult mesterségét. Kissé idegen Volt még a gépek zakato Jósa, de pár nap múlva már otthonosan érezte magát Reichl József. 1049-ig szövőgépen dolgo- *ott, de a nyár folyamán a gyár a legjobb dolgozók közül művezetői iskolára küldött dolgozóka!, köztük Reichl Józsefet is. Az iskolában az első tanulók között, szerepelt, igyekezett tanulni, hogy ezáltal hálálja meg az üzemnek azt, hogy fejlesztheti képességét. Miikor vége lett az iskolának és visszatért az az üzembe, a gyár vezetősége ügy.; határozott, hogy segédművezetővé lép tetik elő. Itt is megállíts a helyét éppúgy, mint. szakmájában, mert mint segédművezető elérte a 120—130 százalékot. A szövőmunkát és annak vezetését igyekezett minél előbb elsajátítani, de ez nem ment simán, mert többször előfordult az. hogy megakadt a terme lésben, nem tudta egyedül megoldani a felmerült problémákat Ilyenkor bál ran és bizalommal for- duLt Schallai főművezető elvtárshoz, aki a legjobb tudása szerint azonnal segített megoldani a felmerült problémákat 1953. JŰLIUS 1-ÉN újra nagy öröm érte Reichl Józsefet A gyár vezetősége úgy határozott, hogy az eddig végzett szorgalmas és jó munkájáért mű vezetővé léptetik elő. Ezt a bizalmat úgy hálálta meg Reichl elvtárs, hogy az eddiginél is sokkal jobban tanul, a hozzá beosztott dolgozókkal állandóan foglalkozik. Mióta művezető lett,’más a hangulat a szövődében. Kialakította a jó üzemi kollektívát, ezért a dolgozók szeretik, ragaszkodnak hozzá. Ha valami panaszuk, kérelmük, vagy problémájuk van, elintézi, de ha nem tudja személyesen elintézni azé, akkor a vállalat vezetősége elé viszi az ügyet elintézés végett. MINT MŰVEZETŐ újabb kitüntetésben részesült. 1953. augusztus 20-án, jó munkájáért meg kapta á sztahanovista oklevelet. Takő Ferenc, a gyár Igazgatója még ma is csodálkozva beszél arról, hogy milyen hamar megtanulta a szakma különféle és sokoldalú fogásait Takó Ferenc így nyilatkozik Reichl Józsefről: Egyike a legjobb dolgozóinknak, akiben minden jó tulajdonság megvan. Szereti munkáját kielemezni, állandóan tervszerint dolgozik. Mikor múszakváltés van Reichl József 10 perc cél előbb raár munkahelyén van, átnézi a gépekét nincs-e valami hiba, ha valahol hibát észlel, azt azonnal kijavítja. Munka befejezés előtt ugyanezt elvégzi és ha ' üzem köziben történik valami, arról pontosan be száinol a következő műszak vezetőjének. REICHL JÓZSEF művezető a szövődé összes dolgozójától megköveteli a legnagyobb munkafegyelmet és a minőségi anyaggyártást. Ezt mutatja &i is, hogy november hónapban a szövődé export minősége elérte a 98.7 százalékot, az össztermelést pedig 104 százalékra teljesítették. Az elkövetkezendő időkre Reichl József művezető megígérte azt, hogy az eddiginél még jobban, még nagyobb körültekintéssel végzi munkáját, hogy ezáltal elősegítse az üzem tervének időelőtti teljesítését és ezen keresztül a kormányprogramm megvalósítását. Elvtársi kapcsolat... A proletár nemzetköziség egyik igen szép megnyilvánulását láthatjuk a Nagymányoki Szénbányáknál. A vál laJát munkaügyi osztálya a dolgozók nevében az NDK rádióhivatalának közbenjöttévei felvette a kapcsolatot a Német Demokratikus Köztársaság .kiváló széntermelő brigádjával, Zwiókauiban dolgozó hírneves Franz Framik brigáddal. Franz Franik brigádja Zwickauban, közel hasonló kö rülmények között termeli a fekete széliét,, mint a mi vállalatunk fekete szénbányászai. Mégis, a termelési módozatok technikai tökéletesítésével elérte, hogy a termelékenység je* lemtősen magasabb, mint a mi bányáinknál Zwickau az NDK egyik fontos „szén- városa“ már sok 'kiváló aktivistát nevelt ki .E sorok írója még jól emlék- szák, amikor a budapesti VIT alkalmából a Margitszigeten elbeszélgettünk néhány zwikkaui ifjú aktivistával, sztahanovistával ,akik eűmondot ták, hogy a Hennecke-mozgalom milyen kiváló eredményekkel jár és hogy gyakorlatilag hogyan is áll a versenymozgalom az NDK-ban. Az azóta éltéit, időkben még fokozódott, a demokratikus Németország bányáinak gépesítése, technikai tökéletesítése és a német kommunisták vezetésével olyan nagyarányú versenymozgalom alakult ki, amely a legnagyobb elismerést érdemli. Zwickauban jelenik meg a „Freie Presse", a bányászok lapja, amely nemrégiben adott híirt Franz Franik és brigádja kezdeményezéséről, mely a tudományos normák megdöntését van hivatva előkészíteni. Jó munka- szervezésükkel, a munkahelyek létszámtelepítésének egyszemélyi és cik lusos módon való lebontásával elérték, hogy a termelékenység egy hét alatt 23 százalékkal emelkedett. Ilyen mértékű emelkedést csak jó szervezéssel a mérnökök és technikusok szoros együttműködésével lehet elérni. A Hennecke és Franik mozgalom nagy eredményei méltán állnak a Sztahanov-, a Loy-, a Péntek-mozgalom mellett /nini, a proletár nemzetköziség nagy példái, amelyek a szocializmus mielőbbi felépítését vannak hivatva megvalósítani az országban. Ml szeretnénk a Tolnai Naplón keresztül rendszeres tudósításokban beszámolni az elvtársi tapasztalatcsere eredményeiről, hogy ezáltal is, a magunk frontján, a proletár nemzetköziség kimélyítésével, erősítésével harcolhassunk a bakéért. Sz. D. I. ESIK A HÓ (Irta: Voronkova. Fordította: Váradi György) Hideg, szél fújt, besüvftett a kéménybe: — Fu-u-uj a szél!... Hu-u-ül! a hót.., A sár kiszáradt az úton, olyan kemény lett, mint a kő. A pocsolyák fenékig befagytak. Elsötétedett, bánatos lett a falu, az utak, a házak, a kertek, az erdő ... Tánya otthon ült, a babájával játszott; az utcára ki se nézett. Megjött nagy any ó a kútról és azt mondta: — Elkezdődött a havazás! Tánya az ablakhoz futott: — Hol? Az ablak mögött sűrűn hullottak, kergetőztek a hópelyhek, olyan sűrűn, hogy a szomszéd házig se lehetett ellátni. Tánya felkapta a ken-, dőjét és kiszaladt a tornácra. — Esik a hó! Az égben, a levegőben milliárdnyi hópehely. Szálltak, hullottak, keringtek és megán*, hullottak, aztán rátelepedtek az út keményre fagyott sarára. És a falu háztetőire. És a befagyott tócsákra. És a kerítésekre. És a veteményeskert felásott ágyá- saira. És a fákra. És a tornác lépcsőire. És Tánya nagy zöld kendőjére ... Tánya kitárta tenyerét — arra is rászálltak a hópelyhek. Nézegetni kezdtek őket. Amikor szállnak, olyanok mint a tollpihe. De ha közelebbről megnézed, kis csillagokat látsz, az egyik ilyen fonna, a másik olyan: az egyiknek a sugarai szélesek, csipfcézettek, a másiknak meg hegyesek mint a nyíl. De Tánya nem sokáig nézegethette a hópelyheket — egy-kettőre elolvadtak meleg tenyerén. N agy any ó moslékot vitt az istállóba a juhoknak. Kinyitotta az ajtót. A fehér Riska tehén meg azt hitte, hogy kiengedik a csordára. Megörült, megrázta a fejét és kijött az istállóból. Kijött, aztán megállt. Hát hol a fűvecske? Hol a rét? — Mit nézel? — kérdezte nagy- anyó. — KI. akartál szökni a lóherébe? Vagy a bokrok közt elbújni? Hát olyan most nincs. Inkább menj vissza az istállóba, oít legalább meleg van. Nagyanyó egy nyaláb zöld szénát hozott Riskának, de az csak állt, bámult köröskörül. Akkor Tánya felkapott egy szál rozsét és bekergette az isiállóba: — Hő, Riska, hő, eridj! Vagy azt akarod, hogy a füled lefagyjon? Itt csupa hó leszel! A hó pedig hullt, egyre hullt. A hópelyhek kergetőztek, szálldogáltak. Amikor Tánya ebéd után sétálni indult, nem ismerte meg a falujukat: tiszta fehér lett. A tetők fehérek, az út fehér, a veteményeskert fehér, a rét fehér — fehér az egész falu!... Aztán kibújt a napocska, a hó szikrázott, csillogott a fényben. És Tanyának olyan jókedve támad, mintha ünnep lett volnd. Elszaladt Aljon- káékhoz és bekopogott az ablakon— Aljonka, gyere ki gyorsan, megjött a téli Találós kérdések Rág és mégsem, rág. Mi az? * Melyik lónak nincs patkója? * Hányat lép a veréb egy esztendőben? Mikor legnehezebb a tehén? * Kedves gyerekek! Találóskérdéseinken törjétek a fejeteket és a megfejtést küldjétek be szerkesztőségünkbe. Aki három alkalommal, egymás után megfejti a kérdéseket és beküldi jutalmat kap. Elmélet? színvonalunk emelését segíti elő az ASUS* íAMTSMGÁLTATAS Sportöltöiiv különböző színekben Ara ; 585.— Ft Kaph«»ö : ÁRUHÁZAKBAN, d A ÜZLETEKBEN! 8 „Mi az oka annak, hogy a kenyér minősége még ma sem a legjobb4* című cikkre f apunk december 17-i számában cikk jelent meg „Mi az oka annak, hogy a kenyér minősége még ma sem a legjobb" címmel. Itt legnagyobb részben a sütőipar f elé gyakorolt bírálatot a cikk írója. A Sütőipari T röszt másnap oálaszle pelet küldött szerkesztősegünknek, melyet az alábbiakban ismertetünk: „A sütőipari dolgozóknak «* mi nden törekvésük ma már az, hogy jóminőségű kenyeret adjanak a dolgozók az tatára.. Ehhez természetesen a malomipar és a sütőipar jó együtt-m űkődésé szükséges. Éppen ezért örömmel fogadjuk a malomiparnak ama kezdeményezését, amelyben ősz. szefogisra ösztökél bennünket. De itt megkérdem, vájjon nem a malom- ipar-e tette ezt lehetetlenné étidéig? Mert ,% Tröszt megalakulásakor magom személyesen ugyanerre kértem a malomipar egyes vezetőit, amire ígéretet Is kaptam, de sajnos ezideig még nem valósult meg. így valóban többször a véletlenre bízzuk a kenyérsütést, mert nem tehétünk mást. Lúzt ki fogási jegyzőkönyv van birtokunkban, melyet a malom MEO-sai is \elybenlragyólag aláírtak, ami arról tanúskodik, hogy nem éppen egyforma lisztből készült az a nem egyforma minőségű kenyér. -Vem akarok szakmai idézetekbe fo gyi, de biztosíthatom a malomipart, hogy nagyon sok esetben elkerülhet tűk volna, a rossz minőségű kenyerek sütését akkor, ha a sütőipari dolgo zó tudta volna, hogy mi. van a zsák- ban. Példa erre a paksi járásban előfordult eset is, ami * malomipar figyelmetlenségéből adódott. Olvastuk a cikkben többek köz öli azt is, hogy a malomipar feU ajánlja MEO-salt. Mi ezt őrömmel vesszük ét hajlandók is vagyunk nejük együttműködni. De vájjon nem éppen a malomipar MEO-sai hatáskörébe tartozik az, hogy kifogásolt lisztek ne kerülhessenek a sütőiparhoz? Erre Is példa van, hiszen a szekszárdi megengedett szinhatárnál pár árnyalattal barnább lisztek kerültek hozzánk, amiből természetesen barnább kenyeret ts hoztunk forgal ómba. S ezt elkerülhetjük a jövőben, ha tényleg az együttműködés jó lesz. Hogy mennyire nem a véletlenre bízzuk a dolgozók kenyerét, ax kitűnik abból, hogy Szekszárdon már több hete folyik tapasztalatcsere átadás, melyre a megye egész terül étéről hívjuk be a sütőipari dolgozókat, hogy elsajátíthassák a helyes tésztavezetést, és ezen keresztüt a minőségi kenyér előállítását. Mindemellett műszaki vezetőink is munka - módszeréi adással segítik kint vidéken a még nem eléggé képzett dolgozó, inkát. Mindezeket figyclembenóve. a két „rokon"-Ipar elérheti azt a n‘vót, amely feltétlenül szükéges ahhoz, hogy dolgozóink asztalára jóminősé- gű kenyér jusson. Szegezzük le: a jó kenyérnek elsősorban a jómtnőségű liszt a feltétele. Éppen ezért a malomipar ne olvastasson rejtvényeket a sütőipari dolgozókkal, hanem ideiében értesítsen bennünket a liszt minőségéről. kérésünk még a malomipar felé, hogy a lényleges együtt- működés érdekében hívjon meg bennünket is termelési értekezletre, mint ahogyan azt mi is tesszük. Mi megígérjük, hogy magunkat mindenkor képviseltetni fogjuk ezen a termelési értekezleten, IIa a jövőben Iluen szellemben fogunk a feladatok megoldásához, a siker nem is maradhat et.REMI HONG JÓZSEF a Sütőipari Tröszt műszaki gyártás vezetője. 4 városi tanács diszistáinak verseny felhívása ,A DISZ Központ! Vezetősége harcbaszólított bennünket a Párt Központi Vezetőségének 1953. június 28-1 határozaténak végrehajtására. Munkánkat ennek érdekében szervez tűk meg és így folytatjuk. A december 5-én megtartott vezetőségválasz- tó taggyűlésen elhatároztuk, hogy versenyt indítunk" — így kezdődik a Szekszárd Városi Tanács DISZ fiataljainak versenykihívása, majd így folytatódik: „Versenyre hívjuk az ország ösz- szes DISZ-szervezetét a Szabad Föld Téli Esték megszervezésére. A szervezés házi agitáclóva! történik. Az előadásokat érdekesebbé, színvonalasabbá tesszük, hogy dolgozó parasztjaink szívesen látogassák azokat és a tanulás mellett szórakozzanak is. Az ország összes tanácsainak DISZ szervezeteit versenyre hívjuk a tanácsülések megszervezésében. A tanácsülésre mindig aktuális kultúrműsorral készülünk. Mi már munkához Is láttunk. Diszisták! Fogadjátok el versenyfelhívásunkat és csatlakozzatok hozzá, hogy ezzel is elősegítsük pártunk és kormányunk határozatának mielőbbi maradéktalan végrehajtásét. — A bátaszéki úttörők igen sokoldalú jó munkát végeznek. Az általános fiúiskolában földrajz, fizika, Irodalom, orosz-nyelvi és sportszakkör dolgozik. Emellett kulturális tevékenységet is fejtenek ki. Jelenleg műsoros estet szervéinek, amelyen szerepel a fúvós- és vonószenekaruk, amely egyre fejlődik, új hangszerekkel bővül. Bemutatják Móricz Zsig- mond „Légy jó mindhalálig" című regénye nyomán készült Nyilas Misi című színdarabot. Műsorukra meghívják valamennyi iskola tanulóit. << — A szekszárdi leányiskola úttörői izgalommal várják a téli szünetben lezajló akadályversenyt. Szorgalmasan tanulnak, hogy a technikai akadályok mellett a szellemiekkel is megtudjanak birkózni. Átismételték az útjeleket, sokan pedig, akik nem tudják a morse abc-t, tanulják. * — Csapiáros József döbröközi úttörőpajtás „Hogyan harcolok a békéért“ pályázatunkra, levelet küldött, amelyet, az alábbiakban közlünk. Egyben értesítjük Csapiáros pajtást, hogy írását jutalmazni fogjuk. „Én, a dobrőközS általános iskola VIII. osztályos tanulója vagyok. Még sem fegyverrel a kezemben, sem szerszámmal a gép, vagy munkapad mellett nem tudok harcolni, de tanulással és a vasgyüjtésben való részvétellel, az iskola közösségébe való beilleszkedéssel tudok harcolni a bekért. Községünkben az eddigi hulladékgyűjtések után alig maradt valami ócska holmi. Ennek dienere az iskola, úttörői igen szép eredményeket értek el. Házról-házra jártak és közel 1 vagon vasat gyűjtöttek. Az iskola első vasgyűjtőit a földművesszövetkezet megjutalmazta. A legtöbbet gyűjtött Mód László VI, osztályos úttörő. De nemcsak a vasgyűjtésből vettük ki részünket, hanem a tanulásból is. Kémia és torna-szakkör dolgozik iskolánkban. A torna szakkör tagjai járási tornaibemutatóra készülnek nagy buzgalommal, A kémia szakkörön megtárgyaljuk a nehezebb anyagot és saját magunk kísérletezünk is. így harcolok én és a döbröközi általános iskola valamennyi úttörője a békéért,"
