Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-18 / 296. szám

»S3 DECEMBER 18 NAPLÓ IS [DISZ ÉLET Jó előkészítés — eredményes vezetőség választó gyűlés Taggyűlés /ómban DíSZ-szervezeteink életében nap­jainkban rendkívül fontos esemé­nyek történnek. Uj vezetőségeket választanak DlSfl-fiataljaink, hogy a . kormánypmgamrmn által megsza­bott feladatokat még eredményeseb­ben meg tudják oldani. Az eddigi ta­pasztalatok is azt mutatják, hogy ahol DISZ-szervszeteink vezetői meg­értették e nagy esemény a szerve­zet . további totere szinte sorsdöntő jelentőségét. ott nagyban hozzájárul s DISZ szervezetek erősödéséhez, tó- mégkapcsolatok szélesítéséhez. Ebben természetesen nagy szerepe volt az előkészítő munkálatoknak, melynek során fel kellett keresni mindén DISZ-fiatall, s rajtuk ke­resztül a kívülálló dolgozó fiatalok­nak is megmagyarázni az új vezető- séavSlásktÖK fontosságát és jelen tő­ségét. így készítették elő a vezető- séaválasztó taggyűlést a zombai te­rületi DlSZ-szervezetben is. Ennek eredménye volt, hogy csaknem min ­dén DISZ-tag megjelent, s ezen kí­vül'illeg ?0---25, a DISZ szervezeten kívülálló fiatol is, A' beszámijió is, melyei O r s ő s. eivtárs" DISZ.titkár tartott, mélyen elemezte a DISZ-szervezet addigi munkáját, s ezzel utp* mutatót* az új vezetőség számára is munkájuk megjavítására. A beszámoló minde­nekelőtt a kollektív vezetés megszi­lárdítását tűzte ki célul. Azelőtt ugyanis a 9 tagú vezetőségből mind­össze hárman dolgoztav aktívan. Az önbírálat mellett kijutott bőven a felsőbb szervek munkája bírálásá­nak is. Különösen azzal foglalkozott a beszámoló, hoéy az új vezetőség sokkal többet foglalkozzon a dolgozó parasztfiatalok problémáival és az eddigieknél még jobban segítse elő a mezőgazdasági munkákra való felkészülést. A hozzászólások után a határozati javaslat is azt tükrözte, hogy a to­vábbiakban a DISZ-szervezet veze­tői még sófcoldalóito’-ri foglalkoznak az ifjúság ügyeivel. Szerepel a hatá­rozati javaslatban az oktatás meg­javítása. Kulturális és szórakozási lehetőségek teremtése a tél folya­mán a DISZ-szervezeten belül. A községhez, tartozó tsz DISZ szerveze­tekkel szorosan együttműködve ifjú­sági bálokat, táncesteket rendeznek, valamint asztalitenisz és sakkbajnok Ságokat. Ezenkívül nagy gondot kí­vánnak fordítani, hogy a fiatalok mezőgazdasági szakismereteiket is fejleszthessék. Éppen ezért határoz­ták el, hogy beindítják „Az ifjúság a jó termésért '1 tenfolyamot, s ezen kívül egyéb az ifjúságot érdeklő elő­adásokat is tartanak. Már most a DISZ kultúrcsoportja lelkesen ké­szül a kultúrversenyékre színjátszás­sal és tánccal. Igen kedves jelenet v'olt. az újjáválasztott taggyűlés köz­ben, amikor 8 tagú tánccsoportjuk, itt mutatta be azt'a táncot elsőkben, amellyel a kultijrverseny re is ké szülnek. A vezetőségválasztó taggyűlés jó megszervezésére jellemző, hogy' ezen a fiatalokon kívül az idősebb dolgo­zók is megjelentek, sőt nem egy kö­zülük fel is szólalt. Elmondták, hogy mit Várnak a fiataloktól, de elmond­ták azt is, hog\' készek segíteni is a DISZ-szervezet munkáját. Pesti eivtárs például, aki nagy műkedve­lő, s ezelőtt három évvel nem egy komoly rendezvényt szervezett a fia­talokkal. Kérte, hogy még nagyobb lendülettel induljanak harcba a fa­lu kulturális munkájának megjavítá­sáért. Javasolta, hozzák létre ismét a dalárdát, amelynek akkor olyan sok jótsikerült szereplése volt. R o- r o s igazgató-tanító" elvtárs a peda­gógusok részéről sok irányú támo­gatást ígért s javasolta, hogy már most decemberben fogjanak hozzá a fiatalok a kuHúrmúnka megjaví­tásához. A jó előkészítés eredménye nem is maradt el. s ez már a taggyűlés befejezése után közvetlenül is meg­mutatkozott. Tizenöt fiatal kérte, hogy a ku 1 tűrmunkában tevékeny­kedhessen. s nyár több DlSZ-szerve- zeten kívülálló fiatal kérte felvéte­lét'. Most.,az.a. feladat,, hogy ezt a jó lendületet ne hagyják el'lanyhtUni. A vezetőség valamennyi tagja erez­zen felelősséget:, s akti# munkát te­gezve vezessék a falu fiataljait új sikerek felé. Sa j tó cinké tah u megyében A Tolnai Naplp szerkesztősége és kiadóhivatala az elmúlt hónapok so­rán számos községben tartott sajtó- ainíkétót. Az ankéten ismertette a szerkesztőség e.gy-egy munkatársa a sajtó szerepét a „ termelés fellendíté­sében, a dolgozók nevelésében. Rá­mutatott arra, hogy a dolgozónak milyen segítséget ad a mindennapi munkájukban. Zombán, Döb tóközön. és Pakson voltaik ankétok, ahol a Tolnai Nawló olvasói elmondották véleményüket. Pakson Bán Péter, a 'konzervgyár pártszervezetének titkára elmondot­ta, hogy a Tolnai Napló . számos olyan hiányosságra mutatott, rá, amit ók az üzemen belül rém vettek ész­re. A bírálatok nyomán minden al­kalommal javul a munkájuk. Bán elvtárs arra is rámutatott,. hogy nein csak azokból az írásokból, bírálatok­ból tanulnak, amelyek az ő üzemüket érinti, de megszívlelik azokat a bí­rálatokat, amelyek niás üzemnek szól rifrk. a felszólalók által észlelt hiányos­ságokat a szerkesztőség a továobi munkája során kijavítja, hogy ezál­tal még színesebb, sokoldalúbb újsá­got adhasson a dolgozok kezébe. Az éves íerv Megyénk gépáUocnésai kosül a pin cehelyj gépállomás számos traktoris- tája évi tervét jelentősen túltelje­sítette. Farkas György traktoros, például 411 normálhold évi tervét 828.6 normálíhaidra, Katona József 411 nonrnálhöld évi tervét 780.9 nor- málhaldra teljesítette, Fejes Berta­lan 411 oormaíhoid évi tervét 358.5 nonmálliolddal túlteljesítette. Ezek a traktorosok és a pincehelyi gépállomás több traktor istája, tervük Kultúrforradalmunk eredménye­ként nevelőink állandóan gyarapít­ják, tökéletesítik tudásukat, hogy maradéktalanul szolgálhassák nagy feladatukat, a szocialista embertípus kialakítását. Ennek az állandó fejlődésnek ki­emelkedő jelentős eseményei az or­szágosan megrendezett pedagógus továbbképzési napok. Ilyen pedagó­gus továbbképzési nap volt decem­ber 11-e. Megyénk nevelői számára az oktatási osztály továbbképzési csoportja rendezte meg ezt a napot. Az eredmény megmutatta, hogy a Batthyány-utea 13. szám alatt la­kom Szekszárdim. Szenvedélyes rá­dióhallgató vagyok. Különösen az újságolvasás után szeretem hallgatni a rádió műsorát. Van egy vezetékes rádióm, ez azonban igen szeszélyes. Van idő, amikor úgy ordít, hogy majd megsüketül az ember, máskor haiksággal pótolja ezt. Főleg este olyan csendesen szól, hogy csendre kel intenem a családot, ha valamit hallani akarók. Sokszor még így is belie kell „bújnom“ a készülékbe, de így is előfordul, hogy csak sejtem a DÉLI 12 Már korán reggel nagy az izgattam a Nagydorogi Szeszgyárban, A dolgo­zók lelkes hangulatától visszhangzik az egész üzem, mert ma olyan nap­ra Cibredte-k, trnii az üzem naptárá­ban pirosbetűs ünnep, mert ma feje­zik be éves szeszgyártási tervüket. A gyár dolgozói egész évben jó mun­kát végeztek, mert, egyetlen egy hó­nap sem műit el: ügy, hogy adósak maradtak volna népgazdaságunknak. Ezt bizonyítja az, hogy ebben az év­ben minden hónapban a tervet túl­teljesítették. Múlnak a percek, az. órák, közeleg déli 12 óra. Perger Ödön elvtárs, a gyár vezetője egyik műhelyből a má­sikba megy, figyeli az utolsó literek lefolyását. 12 óra előtt pár perccel felcsillan Perger elvtárs szeme, mert lefőzték az utolsó liter szeszt is: Pcm­t űiíel jesílői eddigi teljesítésével, illetve tiűtteije- sítésével hozzájárultek ahhoz, hogy a gépállomás 22.683 höld évi tervét 194 százalékra túlteljesítse. Ezért a 1.04 százalékos évi terv túl­teljesítésért minden egyes traktorjs- tának komolyan és erősen kellett megfogni a traktor kormányát, akár a napfényes nyári, vagy a ködös őszi napokon, hogy új szocialista em­berhez méltóan megállják helyüket a munka frontján. nevelők megyeszerte nagy haladást tettek a jobb tudás, az új és a jobb módszerek alkaSmazása terén. Jel­lemző nevelőinkre az egyre erősödő akarat, törekvés, az új és jobb ered­mények elérésére. Az ideológiai konzultációk. az igazgatók konferenciái, a középisko­lai tanárak, általános iskolai szak­tanárok bemutató tanításai és az ezeket követő szakmai megbeszélé­sek a kas Iskolai nevelőik és óvómig tanácskozásai mind a2t mufsaiják, hogy nevelőink komoly munkát vé­geznek. műsor egyes részeit. Ráeöómnafe jel­legzetessége az is, hogy amfeor este 5 óra után hazatérek a munkából, jelzi a családnak, hogy megérkeztem, ugyanis ilyenkor csendesedik el a napközben ordító hangszóró. Nem­csak én vagyok így a hangszóróval, hanem több dolgozótársam is. aki a. környéken lakik. így az ő nevükben is szólok, amikor arca kérem az itt­létek eseket, hogy vizsgálják ki ennek a makrancosságnaik az okát." (Fehér­vár! Ferenc, Szetesárd.) ÓRA., . to»an déli 12 órakor e szeszgyár íte*r szes munkásai nagy örömmel vették tudomásul, befejezték éves tervüket Ebben a jó munkában minden dob gozó lelkesen kivette részét, ezt bizo­nyítja az is, hogy minden dolgozó kapott, tenmeOési prémiumot, egyen- ként. 134 forintot.. Jó munkájáért külön ki kell emelni Kövecses István kazánfűtőt, mert az idén 780 mázsa szenet takarított meg az üzemnek. Jó munkájáért, és a szémmegbakarf* tűsért 380 forint jutalmat kapott Kö­vecses eivtárs. Az éves terv befejezése után meg fogadták a gyár dolgozói, hogy a még hátralévő napokban azon lesznek, hogy minél több szeszt adjanak nép­gazdaságunknak, ezáltal elősegítsék a kormányprogramul sikeres megva­lósítását. Foglalkozzunk bátran a dolgozók „kis66 ügyeivel is Partunk és kormányunk gazdaság Kritikájának, tengelyében a dolgozó irpber áll.- A dolgozó ember, aki ál- alában keveset beszél, nem is bo­áéi szívesen tetteiről, Inkább tettei »estelinek helyette... A Nagymányo- ;i Szénbánya Vállalat kommunistái üctivan vitatták meg a pártprogram- not és megszabták azokat a módo- latokat, melyeket követve az eddi- :i.uél' sókkal mélyebbre kell fejlesz- éni'á dolgozók problémáival való tózveíifeti törődést. Móka elvtárs, a vállalat, igazgató- a a párthatározat előtt is közveUe- nil foglalkozott a kérdésekkel, de nőst. fokozottabban áll ez előtte. Izemi ellenőrzések alkalmával rend tereséit felkeresi a legénysaáUókat., sllbeszélget a toborzott dolgozókkal, »anaszaikat, problémáikat ott a hely zínen orvosolja, vagy sofonkívül idézteti beosztottjaival. Ugyanez áll lipos elvtársra, a vállalat főmérnö­kre is, aki emellett tervszerűen fog- alkozik az üzemek vezetőivel és be- .sztottaival. hogy a gondjukra bí- ott sokszáz dolgozóval szeretettel, ürelemmel foglalkozzanak, érdek­lődjenek rendszeresen problémái®, panaszaik iránt és azt azonnal orvo­solják is. De a komoly eredmények mellett vannak még hiányosságok is. Több vezető úgy gondolja, hogy a dolgo­zónak. egy kulcs elkészíttetése, a be­dőlt tűzhely megjavítása nincs köz­vetlen kapcsolatiban munkakörével, hogy az ilyen „kis'* apróságok nem rá tartoznak és .nem is fontos ezek­nek a gyors megoldása. Pedig ez a felfogás helytelen, mert az apróbb panaszok is felhalmozódnak, végül hegyet alkotnak és azt már nehezebb elhordani. Üzemi és pártszervezeteinknek te­hát ezzel a kérdéssel is közvetlenül és szívesen kell íoglalkozniok, hogy ezáltal is jelentős mértékben előse­gítsük a nyugodt, ütemes termelést, amelynek jó eredményei révén je­lenleg a Vállalat az ország legkivá­lóbb önálló vállalata és amely meg­tisztelő címet megfogadták hős bá­nyászaink, hogy az év végéig, de azon túl sem veszi el tőlük senki. Sz. D. I. Pedagógus továbbképző nap megyénkben LEVELEZŐNK ÍRJA; Miért olyan halk a vezetékes rádió este? liérl halad Hátán jói, Bdtaszéken roiizul a mélyszántás? Bá*a és BMaoték egymással ha­táros község. Nemcsak nevük ha­sonló, csaknem azonosaik a talajvi­szonyok is: a határ egyik része mind­két községben dombos, másik része sík ‘terület. Az időjárás is egyfor­mán könnyítette a betakarítást és nehezítette a talajművelést mindkét községben. A két határ azonban mégis • más-más képet mutat, A bá­liak már csaknem minden terüle­tet felszántottak a tavaszi vetésű nö­vények alá. Bátaszéken azonban még igen sok föld megmúveletlen. sőt többhelyütt még a kukoricaszárat és a' napraforgókórót sem vágtok le. Mi az oka ennek a nagy különbség­nek? A bála« határban régebben a ta­vaszi vetésű növények területének felét sem szántották fel, mert sokan azt tartották, hogy akkor terem jó kukorica, ha a tarlót csak tavasz- szal szántják fel, holott régebben is volt elég példa arra, hogy a tavasz? növények sokkal szebben fejlőd­nek, ha az ember ősszel elvégzi a mélyszántást. Most sem volt könnyű dolga a tanácsnak, amíg mindenkit meggyőzött a mélyszántás előnyéről, s legyőzte a maradiságot. De a. ta­nács vezetői maguk jártak elöl jó példávaű. A végrehajtóbizo'.tság elnöke, T Sümegi István, maga is jó gaz­da hírében áll. S a mezőgazdasági állandóbizottságba olyan tagokat vá­lasztottak, akik szintén jól gazdál­kodna®. Az állandóbizottság elnöke, Zainkó Mihály, a legjobb gaz­dák egyike, Ö is és a többi tanács­tagok is az elsők között befejezték az őszi Szántás-vetést. Persze lobban voltaik olyanok, akik a jó példák ellenére is késle­kedtek a szántással, esőre vártak. A tanács végrehajtöbizottsága s az ál- Landóbizottság elnöke sűrűn járták a határt, tudták ki hogyan áll, s el­beszélgettek a késlekedőkkel. A ta­nácsházánál, a íöldművesszövetke- zetben, a tejbegyüjtő helyen napon­ta több ember megfordult, s ilyen­kor meg lehet hámyni-vetni velük a község dolgait. Sokszor egy egész kis csoport hallgatja az állandóbi- zottsági tag. tanácstag magyarázatát. Z sin kő Mihály is elmondja: a mélyszántásnak jövőre meglesz az eredménye. Tapasztalatból 'tudja, hogy a kukorica 5—6 mázsával töb­bet terem, ha ősszel szántják meg a talajt. Az idén is 35 mázsa kuko­rica termett egy-egy holdon. A bá»a5 ’anics'a«ro’* ismerik a dolgozó parasztokat, tudják kivel ho­gyan kell beszélni. Néhány idősebb gazda például ragaszkodik a régi módszerhez. S ezek bizony nem igen szeretik, ha a „fiatalok" oktatják őket. De a tanács vezetői, az állan- dőbizottság tagjai szót értenek ve­lük is. Valahogy olyanfoi-mán: lá­nyomnak mondom, menyem is értsen belőle. Elmondták például Márton Lajos előtt is, hogy sok gazda már felszántotta a földet, s bizony jó lenne, ha mindenki követné példá­jukat. Hiszem elsősorban ki-ki ma­ga latja hasznát. Márton Lajos nem is orrolt meg ezért, értett 91 szóból, s hozzáfogott a szántáshoz. Sikerült meggyőzni Szabó Ferencet;Is. aki minden munkával késni szokott. Az idén is csak egyszer kapálta a ku­koricát, de most már ,6 is megszán­totta a földjét.. A tanács persze nemcsak arra ügyel, hogy meggyőzze a dolgozó pa­rasztokat az őszi mélyszántás elő­nyéről, hanem meg is szervezi a munkát, segíti azokat, akik valami­lyen okból rászorulnak. Beszélgettek a fogatosgazdákkal, hogy segítsék azokat, akiknek nincs fogatuk. Pirtsa József, Szűcs József, Nyéki István és mások, miután saját földjükön el­végezték a munkát, más gazdáknak is segítettek, hogy a község minél előbb teljesítse az őszi szántás ter­vét. Több gazdának csak egy lova van. Ezekkel megbeszélték fogjanak össze, két lóval könnyebben megy a szántás, mélyebben tudják járatni az ekét, és így több téli csapadékot tud megőrizni a föld. Nemcsak a szántás haladt jól. Ki- hordták az istálíótrágyat is a szán­tóterület 22 százalékát trágyázták meg. A bálái földeken tehát most már nem sok munka akad, mert a dol­gozó parasztok és a tanács együtte­sen küzdöttek azért, hogy idejében elvessék az ősziekét, betakarítsák a kapásokat és felszántják a földet a tavasziak alá is. ¥ Más a helvxel Bi'asxdien. T t a tanácsnál, .azt sem tudják pontosan, hogy mennyi területet kell felszán­tani. Arról sem tudnak, hogy az egyéni gazdák mekkora területet szántottak, már fél. Hal ás z And­rás a tanácselnök arra hivatkozik, hogy azért nem halad a munka, mert „beteg az állaindóbizottsá.g,‘, nem dolgoznak jól a tagjai. Pedig az ál­landóbizottságban is példamutató emberek vannak. Maga a példamu­tatás azonban nem elég. Ezek a dol­gozó parasztok akkor is becsülettel megművelték a földjüket, amikor még nem volt ilyen komoly tisztsé­gük. Most sem tesznek egyebet. A „betegség" inkább az, hogy a ta­nácselnök nem tanítja az állandó- bizottság tagjait, hogyan is keli tog- lalkozniok a dolgozó parasztokkal, maga sem ismeri a falu problémáit, nem tájékozódik arról, hogy mi is a helj'zet a határban, mert úgyszólván ki sem mozdul az irodából. S ez a legnagyobb hiba Bátaszé­ken. A határ és az emberek ismere­te nélkül akarják megoldani a tar­talékföldek hasznosítását is. A báta- széki dolgozó parasztok szívesen vet­ték bérbe a tartalékföldeket, de a tanács a dolgozó parasztok megkér­dezése nélkül, az irodából, csak a papírok alapján „intézkedett“. Több kisparasztiéi például elvették az általuk tavaly is megművelt terüle­tet és másnak adták oda 3. bérletet. Az ilyen csere többször ismétlődött, Most is van olyan föld, amelynek megműveléséről senki sem gondos­kodik, mert nem tudják, hogy végső soron kinek is adta hát a tanács. Ai irodából akarlak „m®*srer­vcM “ azt is, hogy a fogattartó gazdák segítsenek szántani a töb­bieknek: egyszerűen csak dobszőva'l id-ták hírül, jelentkezzenek a tanács- házánál azok, ákikhék fogat kell. Erre a felhívásra, nem sokan jelent­keztek, s a tanács szépen megnyu­godott, — ahelyett, hogy felkeresték volna azokat, akik segítségre szorul­nak, s megtárgyalták volna a toga­tos gazdákkal is, milyen fontos az, hogy a faluban ne maradjon szán­taiján föld. A tanácsházán azzal pró­bálják menteni saját tét tankedésü­ket, hogy nem is Lehet a mélyszán­tást elvégezni. Persze csak szét kel­lene nézni a szomszédos Bátán, de akár a bátaszéki halárban ,is azok­nak a földjein, akik már elvégezték a mélyszántást. Ha a bátaszéki ta­nács ismerné a falu problémáit, ha a tanácstagok rendszeresen .kijárná­nak a határba, ha megbeszélnék a tennivalókat a gazdákkal, — akkor menne a munka a bátaszéki halár­ban is. (Megjelent a Szabad Nép decem­ber 15-i számában.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents