Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-16 / 294. szám

1953 DECEMBER lb IS APLO Uj vezetőséget választottak a megyei tanács DISZ fiataljai , Üzemeikben, falvakban a fiatalok a napokban arról beszélnek legtöb­bet, ki legyen a DISZ-szervezet ve­zetőségi tagja, ki legyen a szerveze­tet, irányító titkár, kikre bízzák egész ifjúsági tömegszervezeti munkájukat. A DISZ-fiatalok vezet őségválasztá­sokra készülnek. Néhány helyen már döntötték a kérdésekben. A vezető­ség tagjainak meghagyták azokat a fiatalokat, akik eddig, is lelkiisme­retesén, dolgoztak, míg az irányítás­ban nem segítő fiatalok helyébe új erőt választottak. A megyei tanács '"SZ-szervezet tagjai alaposán meghányták-vetet- ték kit Válasszanak meg vezetőül. Erre volt is idejük, mert a vezeto- ségválasztó taggyűlések előtt két al­kalommal is felkeresték a fiatalo­kat á DISZ-csooortbizaliniák. Elbe­szélgették a szervezet munkájáról, kívánságaikról s árról, hogy hogyan képzelik el a DISZ-szervezet mun­káját majd a jövőben. Elkövetkezett a választás napja. A fiatalok túlnyomó többsége jelen volt a vezetőségválasztáson, akik pedig nem tudtak* megjelenni, már előfe bejelentették — vagyis igazol­tan Voltak távol. Németh Zoltán, a megyei tanács DISZ-szervezetének titkáré ismertette a szervezet veze­tőségének beszá'V>‘-',óiát, amely az egész évi munkát értékelte. Rámuta­tott altra, hogy' gz év elején szinte semmi szervezeti életet nem éltek a megyei tanács fiataljai. Ez elsősor­ban a vezetőség hibája, mert még csak vezetőségi üléseket és taggyű­lésekét sem hívtak össze hónapokon kéresztül, A beszámoló arra is fele­letet adott, hogy a fiatalok miért nem élnék megfelelő kultúréletct a szervezeten belül. — A DlSZ-szer- vezet vezetősége — mondotta többek között — nem értette meg, teljesen, hogy mi is a feladata. Igyekezett politikai munka terén jó eredmé­nyeket elérni, s közben szem elöl té­vesztetté a fiatalok érdeklődését a sport és a kuitúrmunika iránt, Ezen a téren az új vezetőségnek kell a hibakon okulva javítania. Németh elvtárs megállapította, hogy az utóbbi két-három hónapban már bizonyos mértékű változás tör­tént. A vezetőség rendszeresebben megtartotta a vezetőségi üléseket és a taggyűléseket is. A beszámoló után a DlSZ-szerve- zet tagjai szóltak a vitához. Sok bí­rálat és iavaslat hangzott el. Töb­ben javaslatot tettek arra, hogy a megyei tanács fiataljai szervezzenek kultűrcsoportöt, Több lány arról be­szélt, hogy a kultűrcsoport .megszer­vezése már nem új gondolat a DISZ szervezetben, a fiúk távolmaradása miatt azonban még mindig nem si­került megvalósítani a tánecsoportot. Többen felvetettek, hogy a fiatal munkaerőt esgyes osztályokon lebe­csülik. Erre példának a mezőgazda- sági osztályt hozták, ahol az osztály­vezető a verseny kiszélesítése érde­kében a győztesnek jutalmat ígért. Amikor a versenyben a fiatalok igen jól megálltak a helyüket, a jutalom elmaradt. Kérték a fiatalok, hogy a versenyt szervezze továbbra is a DISZ-szervezet és egyben nyújtson segítséget ahhoz is, hogy a jól dol­gozó ifik megkaphassák a megígért jutalmakat. A taggyűlés ezután a vézetöség új­raválasztását kezdte meg. Véleményt mondtak mind 3 kilenc jelölt mun­kájáról, eredményeiről és rámutattak azokra a hibákra is, amelyekét fel­tétlenül ki kell javítaniok, ahhoz, hogy az ifjúsági szervezetet megfe­lelően irányítani tudják. A taggyű­lés végül úgy határozott, hogy a. titkárt meghagyja funkciójában, mert az ő munkája nagyban elősegí­tette, hogy az utóbbi hónapokban megjavult a DISZ-szervezet munká­ja. Az új vezetőségbe beválasztották Klézlii Klárát, Simon Józsefet és Biró Józsefet A vezetőségválasztás után a DISZ fiatalok kultúrműsort adtaik elő. Miért nem alakít i a meg; « gazdaasszony kört az MNDSZ Felsőnánán? To* na u«gv« gylinki járásában, dombok és' ritkás erdők mögött hú­zódik meg egy parányi falu:. Felső- őtáihá. Távolesiik minden „kultúrköz- porettól“, filmet hetenként csak egy­szer látnak; mert úgy jön át a mozi a ..szomszédból1' s a villanyt is még csak tavaly vezették be. össze-visz- sza talán 250 . lélek lakja 3 falut. Azt mondják, hogy itt semmi nem érdekli az embereket a napi munká­jukon, kiviül. Az asszonyokról meg egyenesen lesújtó véleményt hallot­tunk: hogy a világ minden kincsé­ért sem lehet kicssiögatni őket a konyhából, s hogy soha újságot nem vészinek a kezükbe ,.. A múlt héten gyűlést tartott az oyódai szülői munkaközösség. Volt bizony annyi »asszony, hogy alig fér­tek be: még, olyan szülők is, akik­nek nincs ovódásgyerekük. Arató VUniósné, az MNDSZ titkára meg­kérdezte az asszonyokat: mit szólná­nak. hozzá, ha kérne a megyei köz­ponttól gyermekjáték szabásmintá­kat, megtanulnák a játékkészítést és karácsonyra szép játékokkal lepnék meg a gyerekeket? A* asszonyoknak nagyon tet- 4az. ötlet,. — Nagyon jó lenne! — mondta Róka Ferencné. — Akár holnap is elkezdhetnénk! 4* vélekedett Máté Józsefihé, Aztán összejönnének szívesén? — kérdezte Aratóné. Hát hogyne jönnénk! Persze, hogy összejövünk! -— válaszolták az asz- szonyok szinte-egyszerre. Ez körülbelül másfél héttel ezelőtt történt. Azóta az asszonyok, ha ta­lálkoznak AratónévaL, lépten-nyo­mon kérdezgetik: . — Megjöttek-e már a szabásmin­ták? — Mikor kezdhetjük a tanulást? Itt lenne a legjobb alkalom arra, hogy a helyi MNDSZ megalakítsa a gazdaasszonykört. De Arató Vilmos- né azt állítja, hogy nem lehet bol­dogulni az asszonyokkal, nem érdek­li azokat semmi. Hallgassuk hát meg az asszonyok véleményét is. Erős Pia szóé éppen takarít, ami­kor meglátogatjuk. A takaros tiszta szobácska ajtaja nyitva áll, s vidám szép muzsika hallatszik ki. Az alacsony asztalkán álló nagy világvevő rádióra téved a tekintetünk. — A fiam hozta Pestről, — moso­lyog Erősné — legalább nem unat­kozunk a hosszú .téli estéken. Az ablakban néhány újságot is lá­tunk. Szinte csodálkozva kérdezzük: — Újságot is olvasnak? — Persze, hogy olvasunk! A gyé­retek a Szabad Ifjúságot, a férjem a Szabad Népet és a Szabad Földet járatja. Már meg sem lennénk új­ságolvasás nélkül, úgy sem akad itt egyéb tanulási, vagy szórakozási le­hetőség. „Járnak-e az MNDSZ-be“ — Nem igen Csinált Itt az MNDSZ semmit — legyint Erősné — most tervezik, hogy gyermakjálékkészí- tést tanítanak az asszonyokkal... de. nehezen megy az is. Nem küldik a mintákat, pedig lennénk sokan, akik szívesen eljárnánk, s örülnénk, ha értékes, hasznos dolgokkal foglal­kozhatnánk esténként! Keresztes Lőriocné is hasonló­képpen vélekedik. — Szívesen fogadjuk mi azt, ha foglalkoznak velünk! Nagyon hasz­nos lenne például, ha nálunk is szer vezmének szabás-varrás tanfolyamot. Sok asszonynak van varrógépe, s legalább elkészíthetné saját maga, amire szüksége van a háztartásban. Nem is olyan elmaradottak, vissza­húzódók a félsőnánai asszonyok, mint ahogyan azt először gondoltuk ... Igenis érdekli őket minden, ami ha­zánkban és a világon történik! S az sem igaz, hogy nem lehet velük bol­dogulni — hiszen hálások minden jótanácsért, s szívesen kapcsolódná­nak <be közös munkába, közös tanu­lásba is. Csak a helyi és a megyei MNDSZ törődjön velük sokkal több szeretetté!), megértéssel, szíwel-lé- lekkel, foglalkoznék mindennapi éle­tükkel, apró gondjaikkal. Sz. V. M. (Megjelent a Szabad Főid de­cember 13-i számában.) NEGYVEN ÉVI MUNKA UTÁN. . . A Szekszárdi Kendergyár legidő­sebb munkásasszonya Hagymási Pai­ne kétjelvényes sztahánovista tilos. 1953 október 28-án volt 40 éve an­nak, hogy Hagymásiné ebben az üzemben dolgozik, mint munkás. Ez alkalomból november 7-én Budapes­ten a Dunarost vezetősége köszöne­tét mondott szorgalmas munkájáért, majd elismerő oklevelet és 1000 fo­rint, pénzjutalmat adott át részére. Ugyanezen a napon kapta meg a má­sodik sztahánovista jelvényt is, mert még ebben az évben is sok fiatalt legyőzve, 120 százalék körül telje­síti heti, dekád, illetve havi tervét. Hagymásiné Pali fiával karöltve mindig a-z elsők között tesz vállalá­sokat egy-egy ünnep tiszteletére, amit becsülettel teljesítenek is, Hagymási Pálné csak az utóbbi években jött rá arra, hogy érdemes jól dolgozni Miért? Mert tudja, Hogy ma már megbecsült tagja a társadalomnak, s jó munkájáért di­cséretben, jutalomban részesíti az üzem vezetősége. A felszabadulás előtt neki és családjának is csak a nyomor jutott. Hét gyermeket, ne­velt fel nagy keservesen. Múltak az évek, a gyerekek is nőttek, de a Hagymási család mindig nagy sze­génységben élt. A felszabadulás biztosította a csa­lád számára is a nyugödtabb, jobb 'élétet. A nagyobbak dolgozni kezd­tek a gyárban, így több pénz is állt a házhoz. Ma már telik pénz ruházkodásra is, de szórakozásra is. Van idő tanulásra, mert . naponta csak 8 órát kell a gyárban tölteni. Éppen a megváltozott élet adof kedvet Hagymásiinénak is, ezért vé­gez becsületes és eredményes mun­kát. Az évforduló alkalmával kijelen tette, hogy úgy, minit eddig, a jövő­ben is igyekszik tudása legjavával elősegíteni az üzem tervteljesítését, hogy ennél is jobb legyen az éle­tük, Kifordított hazafiig Marbnaud Deplat francia belügj miniszter nemrég beszédet mondott. Aliról beszélt, „hogyan teli hazafi­nak lenni?“ Receptje meglepően egy­szerű. Bizonygatta: „Minden fran­ciának és hazafinak örömmel kell gondolnia arra. hogy Németország rö videsen visszaállítja katonai erejét?' Egyúttal „keresetlen“ kifejezésekkel támadta az „európai hadsereg" ellen­feleit. Azzal vádolta őket, hogy áru­lók, a kommunisták és a „moszkvai imperializmus' szckértolói. A miniszter logikája meglehetősen furcsa. Szerinte azért kell örülni az agresszív nyugatnémet Wehrmacht felélesztésének, mert „a kommunis­ták és az oroszok“ ellene vamnák a német imperializmus felélesztésének. Szavaiból következőleg, ha valaki francia hazafi akar lenni, «leg, ha pontosan az ellenkezőjét teszi annak, amit a francia kommunisták és a Szovjetunió akarnak. A francia belügyminiszter eszme­futtatása a hazafiasságról még a francia burzsoá sajtó bizonyos részé­ben is éles tiltakozást váltott ki. A „Combat" című lap gúnyosan írta: „Kik azok az árulók, akik ellen miniszterünk felhördült? Franciák, akik nem hajlandók beleegyezni Nyugat-Németország újnafelfegyver- zésébe". A „Le Monde“ című top hangoz­tatja, hogy amennyiben megszívlel­nék Martiinaud Deplat tanácsát, „áru­lónak'1 kellene nyilvánítani Herriot-t, a nemzetgyűlés elnökét, Eduard Da- liadiert és mindenkit, aki erélyesen ellenzi a Franciaországra nézve ha­lálosan veszélyes „európai hadsereg­ről'1 szóló szerződés ratifikálását. ..A franciák, — írja a „Le Monde, — értetlenül kérdezik: ki barátunk? A németek-e, — akik, miinél erőhij- jáf) ma kény szeri tenii nem tudnak, egyelőre csak mutatják az utat. ame­lyet követnünk kell, hogy igazi nyu­gatiéi:-; és európaiak lehessünk, — vagy az. oroszok, akikkel soha sem­miben nem lehet egy véleményen az ember, ha nem akarja, hogy mint árulót, tüstént a szégyönoszlophoz szögezzék.“ Egy másik francia lap. a „Rassesm- blememt", szintén élesen bírálja Mar- tinaud Deplat .receptjét. ■ „Pamurge birkáival kellene vete­kednünk ostobaságban ahhoz, hogy belevessük magunkat, abba a szaka­dékba .amelyet, az európai hadsereg jelenít, belevessük magunkat csak azért, mert az oroszok tiltakoznak létrehozása ellen“. Martiinaud Deplat beszédének fran­cia sajtóvisszhangja megmutatja, bogi’ a belügyminiszter sikertelenül próbált „hazafias“ színezetet bele­vinni a Franciaa-oszágra nézve veszé­lyes bonni és párizsi szerződések ra- tifftálásáért indított kampányba. A november 8-án Párizsban a német kérdés ügyében rendezett országos értekezlet szintén erről tamuskodiík. Itt is számos burzsóá közéleti szemé­lyiség jelentette ki, hogy ellenzi az „európai hadsereg'1 létrehozásának tervét. Franciaországban erősödik a német miliitarizmus felélesztése elleni moz­galom’. Ez megmutatja, hogy a fran­ciák túlnyomó többsége homlokegye­nest ellentétesen. értelmezi a hazafi­asságot, mint Martiinaud Deplat, Felkészült a MÁV a fenyőfa-ünnep előtti nagy forgalomra A vasutas dolgozók készülnek a Fenyőfa-ünnep' alkalmával várható megnövekedett utasforgalomra. Azo­kon a vonalakon, amelyeken az utas- forgalom nagy növekedése várható, mentesítő szerelvényeket állítanak be. A menetrendszerű indulás után mintegy 10 perccel indul egy, szük­ség esetén újabb tíz perc múlva még egy mentesítő szerelvény. Az utazó­közönséget idejében értesítik a vo­natok indulásáról és a tehermente­sítő szerelvényekről, ennek érdeké­ben megerősítik a pályaudvarok in az információs szolgálatot. Az ünnep után ugyanilyen mentesítő szerelvé­nyek beállításával biztosítják, hogy a dolgozók időben visszaérjenek. A vasúti elágazásoknál és Csomópon­toknál a csatlakozó vonatok minden esetben bevárják majd a mentesítő szerelvényeket is. A bürokrácia útjain . . . Egyed Károly telsőnyéki lakos panasszal fordult szerkesztőségünk- hoz. Levele arról szól, hogy 1937- bcn veit egy lakóházat és még 1953 őszén sem akarják azt a ne vére írni. Amint leveléből kitűnik sokáig azért nem írták a nevére, mert egy bizonyos Cseh nevű jegy zö kezén elveszett a szerződés és azt vizsgálták. Most azonhan elju­tott odáig az ügy, hogy a tamás* járásbíróság letárgyalta. Az. ügy hileles másolatát pedig megküldte a szekszárdi járási tanács pénz ügyi osztályának illeték megálla pitás végett. A szekszárdi járási ta­nács pénzügyi osztálya rövidesen intézkedett. Rövid pár nap alatt megküldte az illeték megállapítást összesen 42 forintban Felsőnyékre Egyed Károly nevére. Egyed Ká­roly a mellékelt csekken azonnal be is fizette a 42 forintot. Megvolt az öröm Egyedéknél, hiszen mórt már befejezésfelé közeledik a ré­gen húzódó ügy. Boldogan keresték lel a telekügyi hivatalt és mutat­ták be a csekket, melyre heiizet- t-ék a kirótt 42 forintot. Ezt annál is inkább bátrabban tették, mert a tamást járásbíróság úgy értesítet­te őket, hogy az illetmény befize­tése után a telekkönyvi hivatal azonnal nevükre írja a házat. A telekkönyvi hivatalban az egtik hi­vatalnok elvette irataikat és közöl­te velük várjanak még pár napot és akkor elintézik az átírást. Far nap múlva Egyed Károly leánya ment az iratokért s ekkor közöl­ték vele, hogy az átírást nem lehet megtenni, mert nem biztos, hogy azt a 42 forintot nem kutyaadóba fizették-e be. Hiába volt ja befizetési szerv, hiába a nyugta, « Szekszárdi Já­rási Tanács Pénzügyi Osztályának illetménybe, fizetési meghagyásán a bélyegző, valamint a csekkszám., a csekken p-dig a posta bélyegzője, egyszóval tökéletes igazolás. A Te. lekkönyvi Hivatal hajthatatlan ma. inát. Illetve mégsem, azt, az utast- fást adta Egyediknek, hogy iratai­kat küldjék vissza Széksztírdra, rna-jd onnét hivatalból megküldik a Telekkönyvi Híva,falnak és akkor átírják a házát. * Szerkesztőségünk érdeklődésére a Szekszárdi Járási Tanács Pénz. ügyi Osztálya az alábbiakban vála­szolt. — A tamási járásbíróság Te­lekkönyvi Hatóság 1953 nyarán Egyed Károly kérésére lefolytatta a vizsgálatot. A vizsgálat erednie, nyéröl értesítette a Szekszárdi Já­rási Tanács Pénzügyi Osztályát hogy állapítsa meg az ingatlan va­gyon átruházási illetményét. ■ A Járási Tanács Pénzügyi Osztályén ezt megtette, erről értesítette Egyed Károly felsőnyéki lakost, aki fize­tési kötelezettségének azonnal ele­get tett. Ezzel, az ügyed befejezett­nek tekinti a. Szekszárdi Járási Tanács Pénzügyi Osztálya, * Az a kérdés merül fel mégis, hogy Egyed Károly mikor tekintheti be­fejezettnek az ügyet. Az aktacso­mók bürokratizmusának tengeréből mikor kerül felszínre az az akta, mely igazolja, hogy Egyed Károly eleget tett kötelezettségén ck és a házátírása valóban megtörténhet. Mi ágy gondoljuk, hogy akkor, ha « Telekkönyvi Hivatal nem m akták mögé bújik, amitől nem. látja as ember, hanem szem előtt tartja «6 dolgoznák érdekeik n dolgozókról vadé fokozottabb gondoskodást,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents