Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-12 / 291. szám

1953 DECEMBER 1?

IN A P I O

H

>

PÁR! ÉS PÁRTÉPITÉS

_______*_

A grörei f(oN§iilh tszcs kom műn istái a nagyüzemi gazdálkodás felvirágoztatásáért

A bonyhádi járás nyugati felében kis völgyben húzódik meg Győré község. A dolgozó parasztok egy- része a nagyüzemi gazdálkodást választottá. A termelőszövetkezetük neve; Kossuth. Ha valaki a nyáron a csoport munkájáról, várható eredményéről szeretett volna képet kapni, bizony nem valami rózsás színekben látta Volna a csoport tagjainak évi természetbeni és pénzbeni jövedelmét. Pedig azt mindenkinek el kellett már akkor ismernie, hogy a csoport szinte minden tagja reggel korántól este későig dolgozott, s fáradságot bizony alig-alig ismert. A termelőcsoport földterülete igen széttagolt volt, több, mint 600 darabot mondhatott magáénak — egy jelentős része még a félholdat sem érte el. így a tagok munkaerejét alaposan szétosztotta. Kemény, szívós harcot kellett fnlvtptniok, hogy minden szem gabonát időre betakarítsanak 'és minden cső kukoricát letörjenek.

A magasabb terméseredményekért folytatott harc élén a kommunisták voltak. H i n o r á n Jánosné elvtársnő — akit azóta már termelőcsoport elnökké választottak, — elmondotta, hogy a t.szcs-ben voltak olyan „tagok” a nyáron, akik megelégedtek a tavasszal szerzett munkaegység számával és a tűző nap«m°sben, már nem akartak dolgozni. Ekkor várt igen nagy feladat a tszcs kommunistáira. ök maguk kezdték szervezni a munv-z-cnoatot. beszélgettek a tagokkal, s ez a felv'iágosító munkájuk jó eredménnyel járt. A termelőcsoport a több, mint 600 darabban lévő területét megművelte, csupán a kukoricaíöld egy része nem kapta meg a megfelelő művelést. A termés emeléséért folytatott harc jó eredménnyel végződött. A tszcs- ben dolgozó 5 kommunista a legtöbb inuiikaegységct szerző dolgozók között van. Boros János, akit a termelöcsoportban jó munkája jutalmául a párt tagjelöltség nélkül a sorai közé vette fel, 186 munkaegységet szerzett a tavasz óta.

János Antal, akinek tagfelvételi kérelmét a közelmúltban fogadta el a taggyűlés — több, mint 160, Dobszainé elvtársnő pedig több, mint 130 munkaegységet szerzett április óba. A legtöbb munkaegységet a kommunisták közül Bodor József elvtárs szerezte: több, mint 200 munkaegységet írtak a könyvébe a tavasz óta.

Nagy értéke van minden egyes munkaegységnek a györei Kossuth tszcs-ben. Munkaegységenként 5.40 kg búzát kaptak a tszcs tagok az egyéb más ■ termények mellett. Zöldségről, káposztáról egész évben nem kellett egyetlen tszcs-tagnak sem gondolkodni. Annyit kaptak. Jól jövedelmeztek ezek a kerti növények. Készpénzben 8 forint jut munkaegységenként a tagoknak.

Ezek az eredmények annál is inkább értékesebbek, mert főleg 50 éven felüli tagokból álló termelőcsoport érte el. A tagok túlnyomó többsége már „megette a kenyere javát'.', mégis szép terveket készítenek. Az idén például két hold gyümölcsös telepítését tervezik, hogy még ■észben a saját életkörülményeiket, részben pedig az utódok életét tegyék ezzel is szebbé, jobbá.

A kis csoport főleg növénytermesz léssel foglalkozik, de a meglévő állatállomány kiváló. 4 törzskönyvezett növendékbikájuk van, amelyből a napokban egyet már el is szállítanak, V tehén a tej' jövedelmet biztosítja. ezenfelül 2 üszőjük, 12 lovuk* és 10 hasas anyakocájuk van. A tszcs-nek tehát megvan minden lehetősége arra is, hogy jövő gazdasági évben már az állattenyésztésből is jelentős jövedelmet érjen el.

A termelőcsopoi’t tenrielési ütemtervének megfelelően végzik a cso- porttagok az őszi munkát. A mélyszántást végzik már, a lobbi munkával már végeztek.

A csöpöri tagok egy részének házalóján tehén is van. Hinorán eivtárs- nő fiatalos lendülettel mondja el, hogy számára mi mindent jelent a háztáji gazdaságban a tehén. — Naponta 10—12 liter tejet fejtem. Ebből kielégítettem a házi szükségleteket, majd a felesleget 2.40 forintért a földművesszövetkezet tejbe- gyüjtő telepén értékesítettem. így a háztáji gazdálkodáshoz szükséges pénzt egész éven át biztosítani tudom.

A Kossuth termelöcsoportban a kommunisták példamutatása magával ragadta a páftonkívüli t,szcs-ta- gokat is. Vidáman, jói halad a munka. A termelőcsoportban a közeljövőben megalakul az üzemi pártszervezet, amely még inkább elősegíti majd a kommunisták munkáját, a termelőcsoport jövedelmének emeléséért, a kommunisták példamutatását és a nagyüzemi gazdálkodás felvirágoztatását.

Esti beszélgetés a szálkái Boldogulás tsz-ben

To’na inegTc déli részének

egyik legeldugottabb helyén fekszik Szálka község. Az ott lakók azt szokták mondani: „Ezt a községet még a vándor is legszívesebben elkerüli, mert neki is fáradság — és főleg időveszteség — keresztül bandukolni azokon a hegyeken, melyek kö- rös-kürül veszik a községet. Ilyenkor decemberben ritkaság a községben idegent látni. Mindenütt csend, még a határban is. Csak a vadludak csapnak némi rezgést a pihenő vidéken, nó meg néha az erdei munkások fejszecsapásainák visszhangja.

Az emberben felvetődik a kérdés: vájjon mit csinálhatnak ezekben az unalmas téld napokban — és főleg az estéken, a szálkai dolgozó parasztok? Talán rádiót hallgatnak, újságot olvasnak, vagy tanulmányozzák a mezőgazdasági szakkönyveket? Ez is előfordul. De leginkább ez az időszak az. amikor a dolgozó parasztok számotvetmek azzal, hogy milyen eredményeket hozott egészévi munkájuk, bővíthetik-e gazdaságukat, mit volna érdemes termelni, hogyan lehetne jövedelmezőbben gazdálkodni. Szálkán a Boldogulás termelőszövetkezet tagjai is ilyen meghitt baráti beszélgetésre jöttek össze.

Az asszonyok és lány ok szorgos kodnak, fonnak, kötnek, a férfiak pedig pipáznak, és közben beszélgetnek. A szövetkezet legidősebb tagja a deres hajú, 62 éves Murányi Gyuri bácsi, pontosan a szoba közepére helyezi székét, ő beszél legtöbbet. Még a mai napig sem felejtette el az „öreg“ a múlt szívetbor- zongató emlékeit. Hányszor beordította a főintéző „úr“: — Mikor akar tok már föltápászkodini nyomorultak, azt várjátok, hogy a hasatokra süssön a nap? Menjetek dolgozni, ha nem akartok étien pusztulni!“ — emlékezik vissza régi cselédsorsára az ».öreg“.

— Hagyjuk ezeket, ezek már csak régi rossz emlékek, — inti le az ifjabbik Murányi György, aki a szövetkezetnek elnöke és ő veszi át a szót. — Ifjú Murányi György nem szeret a múltról beszélni, inkább a jövőről, a jövőt tervezgeti: hogyan lehetne a szövetkezeti tagok életszín vonalát olyan ütemben emelni, hogy jövő ilyenkorra már magasabb legyen mint a legmódosabb közép- parasztté. Ettől már csak egy „madár ugrás“ választja el a Boldogulás termelőszövetkezet tagjait Hiszen az

1953-as gazdasági évben is kevés középparaszt van Szálkán, akinek olyan jövedelmet adott volna .-gazdasága, mint amilyet a szövetkezet tagjainak biztosított a közös gazdálkodás. Egyetlen család sincs a szövetkezetben, akinek 500-on alul lenne a munkaegysége. Egy munkaegységre pedig 11 kiló terményt osztottak. Hát melyik középparasztnak maradt meg tisztán 55 mázsa terménye? Bizony, nagyon kevésnek. Ez pedig még nem minden. A 2 kiló takarmányrépa, az olaj, a cukor, a szappan, a 2 kiló akxmszalma, amit osztottak munkaegységenként, — meg a 11 forint. Ez sem megvetni való. Dulai Jánosnak, a zárszámadásnál 6931 forint készpénz ütötte markát. Ezt az eredményt pedig — minden különösebb beruházás nélkül — lehet fokozni, — jelenti ki határozottan az elnök.

Az ilyen meghitt estéken sokat beszélgetnek már a tagok arról, hogy jövőre hogyan lehetne emelni az egy munkaegységre eső jövedelmet. De talán még egyetlen alkalommal sem beszéltek olyan részletesen, mint december 9*én. Ezen az estén az idős Murányi Gyuri bácsi is „kirukkolt" javaslatával. Neki nem is akármilyen elgondolásai vannak. — .Helyesen mondatta, hogy az állatok hozamának emelésén keresztül is lehetne emelni az egy munkaegysét/ re eső jövedelmet. Milyen sokat jelentene az munkaegységenként, ha a tehenek téjhozamát 1800 literről 2500 literre emelnék évente. Ez a 10 tehénnél 7000 liter tejet jelentene, amiért szabadpiaci áron számítva 196 ezer forintot kapna a szövetkezet. Igen, de itt meg kell állni egy pillanatig, mert Z á m Gábor tehenész is közbeszól. Neki az a véleménye, hogy ezt az eredményt csak fejlett zooiechnika alkalmazásával lehet elérni. „De így? Sose lesz nekünk 2500 literes tehenünk. ha naponta csak kétszer fejünk" — fejti ki véleményét a tehenész. Zám Andrásnak tökéletesen igaza van. A tehenek évenkénti tejhozamát csak az élenjáró módszerek alkalmazásával lehet 2500 literre emelni.

— Ha már ennyire benne vagyunk

a dolgokban, nekem is volna egy szavam — özvegy Kiss Jánosné, a növénytermelő brigád legszorgalmasabb tagja tette le a garast, s most az övé a szó. — A növénytermelésben is lehetne még emelni a terméshozamot, hiszen ilyen kedvező időjárással, mint az idén volt, nem 15 mázsa kukoricát lehet termelni, hanem legalább 25—30 mázsát, —

jelenti ki határozottan Kissné.

Az elnök pedig megerősíti álláspontját, s nyomban meghatározza hogy hogyan. — A kukoricaföldet még tavasszal ki kell mérni, mert az elmúlt év példája azt igazolja, hogy a kimért terület után több felelősséget éreznek a tagok.

— Nahát.. . Azt kell tenni. A vetést már egyenként végezze el mindenki és akkor az év végén le lehet mérni, hogy ki tartja igazán kötelességének a terméshozam növelését. Az enyém megtenni a 30 mázsát — foglal javaslata mellett határozott állást Kiss Jánosné.

— Hát ha az ő területén megterem a 30 mázsa, akkor a mienken is — mondják csipkelődösen a többi asszonyok.

Ez pedig nem kis dolog. A 21 hold kukoricának a termését ilymódon 250 mázsával lehet növelni.

No de kiken múlik mindez? A vezetőségen, meg rajtunk a szövetkezet tagjain — tesz pontot a beszélgetésre az idős Murányi Gyuri bácsi.

— Rajtunk nem múlik, mert a legközelebbi estén a vezetőség kidolgozza a javaslatok végrehajtásának módját és hozzálátunk annak gyakorlati kivitelezéséhez, -— ezzel búcsúzik ifjú Murányi a beszélgetőktől.

t—

Ma tartja L Küldöttgyűlését a K?s pari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet

4 szövetkezeti mozgalom az utöb. bi években komoly fejlődésen ment keresztiül. Hatalmas lendületet. adott ennek a fejlődésnek pártunk II. Kongresszusa, amelynek eredményeképpen ma már minden számottevő községben és városban a lakosság helyi szükségleteit a kisipari szövetkezetek elégítik ki. Ez a fejlődés tette lehetővé, hogy a párt és a kormány a szövetkezeti tagokra kiterjesztette a társadalombiztosítási ellátást, és szociális gondoskodást, amelyben a nagyüzemi dolgozók részesülnek. Ezek az intézkedések igen nagy jelentőségűek váltak, mert. egy olyan réteg szociális ellátását biztosították, amelyek a múltban semmiféle betegségi, öregségi ellátásban nem részesültek.

A szövetkezeti mozgalom fejlődése és erősödése eljutott odáig, hogy lehetővé vált a szövetkezeti tagok önálló biztosító intézetének a létrehozása. A párt és kormány intézkedése értelmében 1953 január 1-vel jött létre a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet (K. SZ.

K. B. I.). Az intézet létrehozása igen nagyjelentőségű lépés volt a szövetkezeti tagok szempontjából, elsősorban azért., meri. az intézet nemcsak a biztosítással kapcsolatos igényeket elégíti ki, hanem a szövetkezeti tagok egyéb szociális igényeinek kielégítése is feladatkörébe tartozik, így a balesetelhárítás, a munkavédelem megszervezése, a szövetkezeti tagok üdültetése, egészségvédelem, napköziotthonok és bölcsődék létesítése,

Az intézet feladatainak jobb elvégzése és a hatékony tömegellenőrzés érdekében a szövetkezetekben munkavédelmi és szociális bizottságokat választottak.

Népgazdasági Tanácsnak az.

intézet felállításáról szóló határozata, valamint a felállításról szóló minisztertanácsi rendelet úgy intézkedett, hogy az intézet feladatát a választott szerveik és az ügyviteli szervek útján végzi. A választott szerveket 1953 december 31-ig kell megválasztani.

Az említettek végrehajtása érdekében az egész országban, így Tolna megyében is minden szövetkezet november 9 és 25-e között közgyűlést tartott, ahol megválasztották küldötteiket a december 12-én megtartandó küldöttgyűlésre. A küldöttgyűlés ünnepélyes keretek között a mai napon lesz Szekszárdon, a K. P. D. Sz. kultúrotthonában megtartva. A beszámoló után a küldöttgyűlés meg fogja vitatni, az egy év alatt elért eredményeket és a még fannál ló hiányosságokat, majd utána megválasztja a Budapesten még e hó folyamán megtartandó országos küldöttgyűlésre a küldötteket. Az országos küldöttgyűlés tagjai közül meg fogja választani a választmányi tagokat és póttagokat, az ellenőrző bizottságot, majd az országos vezetőséget.

Ij1 elkérést ük Heitzmamn Frigyes elviársat. a KSZKBI Tolnamegyei Kirendeltségének vezetőjét és felkértük, ismertesse velünk az intézel munkáját, az eddig elért eredményeket, számoljon be a közgyűlések hangulatáról és mondja el mi a tagság véleménye a küldöttgyűléssel kapcsol atban. Heitzmainin elvtárs elmondotta, hogy a közgyűléseken igen sok helyen hiányosságként. jött ki. hogy a munka védelmi és szociális bizottságok feladataiknak eddig igen sok helyen nem feleltek meg. Igen sok helyen a bizottságok csak papíron működtek és előfordult, hogy a tagok létezéséről nem is volt. tudomásuk. Ilyen helyeiken azután sok hiányosságot lehetett találni az egészségvédelem és balesetelhárítás területén.

A közgyűléseiken most került igazán közéi egymáshoz az intézet és a szövekezeti tagság. Ez eredményt fog hozni mindkét oldalon. A munkavédelmi és szociális bizottságok vezetői belátták, hogy a szövetkezeti tagság és a szövetkezeti mozgalom érdekében sokkal jobban kell dol- gozniok a jövőben. A feltárt, hiányos ságak kiküszöbölése érdekében szükséges, hogy a bizottságok a szövetkezet vezetőségével karöltve összefogjanak és sürgősen javítsák ki mindazokat a hiányosságokat, amelyek a szövetkezeti tagok jó munka feltételeinek akadályát jelentik.

A közgyűléseken a tagság min■ *■ denütt. olyan elvtársakat választott megyei küldöttnek, akik szívvel-lélekkel képviselni akarják a szövetkezetük tagságának ügyét Részemről úgy látom, hogy a december 12-én megtartandó küldöttgyűlésnek pártunk és kormányunk új program injának megvalósításával kapcsolatosan, valamint a még jobb társadalombiztosítási ügyintézés kiépítése végett hatalmas jelentősége van. Az Intézet működésének első évében már többezer szövetkezeti dolgozó és gyermeke vett részt az üdülésben. A napköziotthonók és bői csődék beállítása most van folyamatban. Ugyancsak folyamatban van az egyénileg dolgozó kisiparosok bekap csolása a társadalombiztosításba, melyre vonatkozó határozatot kormányunk már kiadta és ezzel az egyénileg dolgozó kisiparosok régi kívánsága is megvalósul. Bízom abban, hogy a küldöttgyűlés a szövetkezeti mozgalom fejlődésében, valamint a tagok társadalombiztosítási ellátásának további kiépítésében újabb áLlomást jelent megyénk területén.

Több irondot a dolsrozó’í javallataira...

A juhépusztai állami gazdaság ta- bódi üzemegysége fejlett állatállománnyal rendelkezik. Gazdaságának 146 darab tehene van a tabódi tehén farmon. A vezetőség egy hónappal ezelőtt úgy határozott, hogy a törzsteheneket külön istállóba helyezik, melyet meg is valósítottak. 40 darab ml teielő tehén gondozását jó' ellátják a tehenészek. Pénz József kiváló tehenész elmondotta etetés közben, hogy a brigád novemberi terve 148.893 liter tej volt. Ezt a tervet túlteljesítették, novemberi tejtermelésük 149.028 liter volt. Elmondotta továbbá, hogy a tejtermelés a nyersrépa-szelet etetésével, a 20—25 literes tejtermelésű teheneknél 5—6 literrel is emelkedik. De sajnos van olyan eset is, amikor szervezetlenség miatt nem kapnak több napon át répaszeletet, ilyen esetben nagyobb visszaesések mutatkoznak. — Pénz József szívügyének tekinti a tehenek gondozását, novemberi tervét 104 százalékra teljesítette. Meg is van munkájának az eredménye. Többször kapott már jutalmat, s havi keresete prémiummal együtt megközelíti a 2000 forintot.

Ez a megelégedés azonban nem tapasztalható az új istállóban, ahol 106 tehenet gondoz egy brigád. A tehenészek arróL panaszkodnak, hogy

nem nyújt kellő támogatást a vezetőség ahhoz, hogy munkájukat még eredményesebbé tegyék. Tudatában vannak annak, hogy a kormányprogramul és a Központi Vezetőség határozata rájuk is vonatkozik. Meg is mutatkozik ez munkájukban. Felelősséget éreznek a jószág gondozásáért. Már hajnali 3 órakor útnak indulnak, hogy kellő időben elkezdhessék az etetést. Többször leérték már a vezetőséget, hogy adjon kocsit réndelikczésükre, hogy ne kelljen Kisdorogról gyalog jármiak. Pá 1- fi György tehenész beszélt arról is, hogy Képes Ferenc főállattenyész- tő ritkán foglalkozik velük, problémájukat nem hallgatja meg. Az egyik alkalommal például úgy vélekedett, hogy annyi problémát vetnek fel neki. hogy egész szemináriumot kell tartani. Ha jogos kérésüket és javaslataikat meghallgatnák, akkor nem történnének meg olyan eseték, mint a nyersrépaszelet szállításának rendszertelensége. Jobban fel kell figyelni a dolgozók problémáira és javaslataira a juhéi állami gazdaságban is.

Gondoskodjon a vezetőség a hibák mielőbbi kijavításáról, a dolgozók jogos kérésének figyelembevételéről és orvoslásáról.