Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-10 / 289. szám
TOLNAI Trub meoterlfrjxt tcvesBurmn A MAI SZAMBÁN: Xíwn Tr-n&k, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozata (2. o.) — Kitüntették a Londonban győztes magyar labdarúgó csapat tagjait (2. o.) — Futószatlag mellett (2. o.) — A tamási Vörös Szikra zárszámadása... (3. o.) — Ahol nem követik az élenjárókat... (3. o.) — „Kilátástalan" pontok a Kossuth-moziban... (3. o.) — Mi újság Mőzsön? (4. o.) AZ MD P TOL N AM EGYEL PA'RTBIZOTTJ A'GA'NAK- LAPJA X. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 'HA Ö« FILLER CSÜTÖRTÖK, 1953 DECEMBER 10 Fordítsunk nagyobb gonio! a mezőgazdaság szocialista szektoraiban a pártoktaiásra MEGYÉNK Guld sztahanovista kőműves-brigád 212 százalék A Tolnamegyei Taitairo- zó és Építő Vállalat tolnai kirendeltsége november hónapban is kitűnt jó eredményeve)’, & kirendeltségek között a legmagasabb termelési százalékot ők érték el. így például Guld József sztahanovista kőműves brigádja 212 százalékot ért el, noha a brigád teljesítménye az utolsó hónapban 12 százalékkal csökkent, de szívós és kitartó munkájukká! minőségi munkát végeztek és a kőművestoriigá dók közti versenyben első helyezést kapták. Wide- mann János jelvémyes sztaihánovista ács-brigádja vállalati viszonylatban 184 százalékos teljesítéssel állandóan élenjár. A brigád állandóan minőségi munkát végez és az anyagta- karékossági mozgalomban is élenjár. December 15-re beleiezi éves tervét a Szekszárdi Szeszfőzde A Szekszárdi Szeszfőzdében nagy a küzdelem az éves terv teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért. A dolgozóik elhatározták azt, hogy évi szesztermelési tervükét idő előtt, december 15-re befejezik. 15-e után pedig az 1954-es évi tervükön dolgoznak. Ezt a jó eredményt úgy tudták elérni, hogy az üzem ösz- szes dolgozói anyag takarékossági versenyt indítót bak, ezzel elérték azt, hogy havi tervüket idő alőtt, éves tervüket pedig december 15-ig be tudják fejezni. Ebben a jó eredményben aktívan kivette részét Sörös József szeszt i- •nomító. Miglinci Mihály fűtő 148, Hitetve 115.7 százaléké« eredménnyel. Míg liiinci elvtárs, a szeszfőzde fűtője igen jó eredményt ért el a szén megtakarítás bsin, mert 2.5 százalékos megtakarítást tudott elérni. Még az idén három új kuHúrház készül el Tolna megyében Az ősz folyamán Tolna megye 3 községében kezdték el új kultúrház építését: Gyulaion, Borjúdon és Diósberényben. Mind a három helyen meglévő, eddig nem használt épületet alakítanak át kultúrotthon céljaira. A három építkezés közül legnagyobb a gyulaji épiikezés, ahol 42 ezer forint költséggel 350 férőhelyes kultúrotthon létesül. Diósberényben 35 ezer forintos költséggel készül a 200 férőhelyes kultúrotthon, melynek megvalósulását a község dolgozó parasztsága anyag gat és társadalmi munkával segíti elő. Borjúdon annak a régi nemesi kúriának agy részét alaki-jak át kultúrotthonná, ahol több, mint 100 evve 1 1845 nyarán Petőfi időzött. Számos közismert Petőfi-vers, így többek közö.-t a Magyar nemes, vagy a Négyökrös szekér keletkezése fűződik ahhoz a borjádi házhoz, ahol most 25 ezer forintos költséggel létesül a község kultúrotthoma. , A három új kultúrotthon mellett 16 ezer forintos költséggel bővítik a nagydorogi kultúrotthont, amely a belső javítások mellett korszerű színpadai is kap. Megkezdték mór a gyönki járási kultúrház építési munkáit is s a közel 400 ezer forintos költséggel épülő új kultúrház alapozási munkáival már végeztek. A gyönki járási kultúrházat csak a jövő évben adják át rendeltetésének, de a borjádi, diósberényi, gyulaji kultúrházak még ebben az évben elkészülnek, s befejezik a nagy dorogi kultúrotthon bővítését is. Sertésfiaztatót épít n huszékelyi Szabad Nép tsz tagsága Határidő előtt A Szekszárdi Erdőgazdasági Géptelep dolgozói elhatározták, hogy december havi tervüket idő előtt, december 15-re befejezik. December hónapra 2 darab GMC típusú gépkocsi javítása volt beütemezve, ebből már az egyiket el is készítették. Ha határidő előtt, december 15-re befejezik havi tervüket, az az Erdőgazdasági Géptelepnek 210— 220 ezer forintos jövedelmet jelent. Az Erdőgazdasági Géptelep dolgozói kő zül külön ki kell emelni Bárdos Árpád és Miklós Miklós elvtársakat, akiknek átlagteljesítménye állandóan 150—180 százalék között vám. Munkájukkal állandóan azon vannak, hogy tervüket határidő előtt be tudják fejezni. A kisszékelyi Szaibad Nép termelöszövetkezeit tagsága november 27-re teljesein befejezte az őszi szántás és a silózás munkáit. Jelenleg — egészen a zord idő beálltáig — a tsz tagsága, minden fogat- erővel a trágyahordás munkáit kezdte meg. A kihordott trágyát a föld végén szarvasba rakják, ahonnan, tavasszal teregetik szét a földre, hogy az 1954-es gazdasági évben még nagyobb terméseredményt tudjanak elérni. A többi tagok sem üldögélnek tétlenül, hanem hozzákezdtek egy 20 férőhelyes sertést iaztató építéséhez. Ezt a sertésfiae- tatót a termelőszövetkezet tagsága saját erejéből építi. Télapó• ünnepe Szekszárdon „Télapó" ünnepe elmúlt már, anélkül, hogy egyetlen hópehely szállingózott volna. Ehelyett csúnya, szinte nváikás köd ereszkedik esténként alá. Télapó estéjén is ködbe burkolózott Szekszárd város, de ez nem gátolta a nagy szakáiba, teleputtyönos bácsit, (ahogyan a gyermekek képzeuetében él), hogy ellátogasson minden házba, ahal türelmetlenül vár ták őt a/z apróságok. Az a’.sóvárosi napközi- otthonban összegyűltek a gyermekeiken kívül a szülők és az MNDSZ néhémv tagja is. Hiszen a Szülői Munkaközösség és az MNDSZ közös munkájának eredménye volt a jól sikerült, kedves este, amelynek keretében .Télapó" elvitte ajándékait az alsóvárosi napköziotthon gyerekseregének. — Igen ügyesen oldották meg az ajándék kiosztását. A báb játékban szereplő „Télapó" adta a kis csemaigo- kat egyenként a .gyerekek nek. Az ujjongó boldog gjrerefchad azonban türelmetlenkedett, mindegyük ekiőnek akarta megkapná „Télapó'' ajándékát, aki erre egész kosárral hordta elő csomagjait a függöny mögül. Befelezte évi tervét a Szekszárdi SÖRÉRT A Szekszárdi Sörért Ki- rendeltség egész évben jó munkát végzett. Állandóan el tudta látni a fogy asz tó közönséget m&gíwéiő mennyiségű sörrél. Ennek a jó munkának eredménye az, hogy november 10-re éves tervüket befejezték. Ezt a jó eredményt persze nem kis áldozatok árán tudták elérni, mert sokszor V volt olyan nehézség, ami nehéz volt megoldani. így a nyár folyamán, amikor nagyon keresett cikk volt a sör, a kirendeltség dolgozói zökkenőmentesen megoldották az áru szétosztását és így ki tudták elégíteni a dolgozók igényelt. Az éves terv idő előtti befejezésénél aktívan kivette részét Szomori Ferenc gépkocsivezető, Avar József és Mójzes Béla árueladó, mert tervüket állandóan 100 százalék felet-t teljesítették. /t% őszi mélyszántás élharcosai „A gyakorlat vakká lesz, ha nem világítja meg útját a forradalmi elmélet“ — tanítja Sztálin elvtárs. — Lenin elvtárs pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy forradalmi elmélet nélkül nincs forradalmi gyakorlat sem. Rákosi elvtárs is számos esetben hívta fel figyelmünket a marxizmus-leninizmus tanításainak elsajátítására. Ezeket a figyelmeztetéseket, tanításokat azonban nem tették maradéktalanul magukévá s sok esetben olyan irányú törekvések voltak, hogy' legfontosabb a szemináriumok nagy látogatottsága, s ugyanakkor elhanyagolták az elméleti színvonal állandó emelését. A párt Központi Vezetősége június határozata is erre hivja fel a figyelmet, hogy a pártmunka- ban, a párt politikájában elkövetett hibák alapjául az ideológiai munka alacsony színvonala, illetve elhanyagolása szolgált. A termelőszövetkezetek fejlesztése az önkéntesség elvének megsértésével, a gépállomások munkája az állami gazdaságokban, holott a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjein kellene a terveiket teljesíteni, állami gazdaságok tervszerűtlen, s olykor helytelen irányú gazdálkodásuk alapja, hogy nem megfelelően foglalkoznak a marxizmus-leninizmussal. Nem tanulmányozzák maguk a vezetők megfelelően a marxizmus klasszikusainak munkáját. Pedig elsősorban ez az alapja annak, hogy munkájukban döntő fordulatot tudjanak elérni. Sokan úgy vélik, hogy e tanítások ismeretére nincs szükségük, csajc a politikusoknak és a pártmunkában résztvevőknek. Ezt a téves nézetet már Rákosi elvtárs 1949-ben a kétéves Pártfőiskolán tartott előadásában szétzúzta. Rámutatott arra: „a marxizmus-leninizmus az a tudomány, mely feltárja a társadalmi fejlődés törvényeit és megtanítja, hogy ezeket a törvé- nveket hogyan kell alkalmazni és felhasználni jelenünk és jövőnk kialakítására... Az értelmiségi munkára ugyanolyan megtermékenyítőén hat a marxizmus-leninizmus elmélete, mint a politikára, vagy a társadalmi munka és fejlődés egyéb területeire." Ebben a tételben bizony benne szerepelnek a mezőgazdaság szocialista szektorai is. A marxizmus-leninizmus tanításait nem alkalmazták sok esetben a mi viszonyainkra. Sok-sok hibát követtünk el a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatban. Sóik esetben erőszakos szervezést, tagtoborzási versenyt indítottak a termelőszövetkezetek a taglétszám emelése érdekében, s ugyanakkor, hogy elsők legyenek, bizonyos „nyomást" is gyakoroltak a még egyénilep gazdálkodó dolgozó parasztok felé. Pedig, ha a mező- gazdaság szocialista szektoraiban dolgozó kommunisták és párton- kívüli dolgozók tanulmányozták volna a Szovjetunió Kommunista Pártjának ilyenirányú tapasztalatait, mindezeket a hibákat elkerülhettük volna, vagy jelentős mértékben csökkenthettük volna az elkövetett hibákat. A párt júniusi és októberi határozata, valamint a kormány pro- grammja új fejlődési szakaszt nyit meg: a mezőgazdaság fejlesztése és ami ezzel szorosan összefügg, a dolgozók életszínvonalának emelése kerül előtérbe. A határozatok megjelenése óta máris mutatkoznak annak a jelei, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorainak egyrésze nem tudta, hogyan kezdje megvalósítani a maga területén a párt és a kormány határozatait. A gépállomások egyrésze megyénkben is ahelyett, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdítását segítette volna elő azzal, hogy ott határidőre elvégzik a szántást és a vetést, az állami gazdaságok területén zakatolnak a traktorok. Nem is beszélve arról, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak alig-alig segítettek az ősz folyamán a munkásosztály előretolt bázisai. De ezen lehet egyáltalán csodálkozni? Nem, mert a gépállomások egy részénél bizony ti- zedrendű kérdésnek tekintik a politikai oktatást. A dunaszent- gvörgyi gépállomás egész évben szinte az utolsó helyet bérelte ki. A szakvezetés „töri" magát, hogy valamivel előbbre kerüljenek a versenyben. A politikai oktatást azonban egyáltalán nem segíti, s nem gondoskodik arról, hogy a politikai oktatáson megjelenjenek a traktoristák. A dalmandi gépállomáson pedig egy alkalommal, — hogy magas létszámot jelenthessenek a felsőbb szerveknek, — akit csak találtak a gépállomás udvarán, mindenkit bevittek oktatásra — tekintet nélkül arra, hogy az illető dolgozók jelentkeztek-e politikai oktatásra vagy sem. Amikor azonban a gépállomás politikai munkásai fel mérték volna ennek az eredményét, bizony, azt állapíthatták volna meg, hogy semmit nem ért az ilyen „oktatás". A gyakorlat bizony, amint a példák bizonyítják, egyik-másik gépállomáson, de a termelőszövetkezetben is vakká vált, mert a forradalmi elmélet nem mutatta meg számukra a helyes utat. Természetesen vannak jó tapasz tálatok is a mezőgazdaság szocialista szektorainak pártoktatásában. Például a teveli gépállomás vezetője, Kozma elvtárs vezeti a párttörténet I. évfolyam konferenciáját. Jól felkészül — gondoskodik arról, hogy a traktoristák is résztvehessenek rendszeresen ezeken a konferenciákon. A hallgatók jelentős része jól felkészül a vitára, ezért jónak mondható az elméleti színvonal is. Hasonló a tapasztalat a bonyhádi gépállomáson is. A vezetők azonban nem mutatnak mindenütt személyesen jó példát. A tengelici Petőfi termelőszövetkezet elnöke, Hosnyánszk: elvtárs például jelentkezett párt- oktatásra, de mindezideig ritkán lehetett őt látni a konferenciákon. Pedig ha néhány konferencián résztvett volna, valószínű, hogy a termelőszövetkezetben mutatkozó hibák és hiányosságon egy részét, elkerülhették volna. Az elkövetkező 2—3 évre a kormány programmja megszabja a legfontosabb tennivalókat a mezőgazdaság fejlesztése területen. A nagy feladatot azonban csak akkor tudjuk eredményesen megoldani, ha a mezőgazdaság szocialista szektoraiban az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítunk a marxizmus-leninizmus tanításainak elsajátítására. Ehhez elsősorban az kiáll, hogy a termelőszövetkezetekben, gépállomásokon és állami gazdaságokban rendszeresen megtartsák a szemináriumokat, konferenciákat, a számszerű eredmények hajhászása helyett a színvonal emelése a szocialista szektorok politikai iskoláin a legfontosabb követelmény. Domonkos Lászlónak, a nagy- tormási állami gazdaság egyik élenjáró traktoristájának sok álmatlan éjszakát okozott, hogy írat toros barátjának. Zvekán Andrásnak a neve után mindig odaírják — vagy odamondják — sztahanovista. Milyen nagv dolog is az, mikor valaki még háborúban sem volt és azt mondják rá, hogy hős, a termelés élharcosa. Ezek a gondolatok foglalkoztatták hosszú napokon és éjszakákon keresztül Do monkos Lászlót. Dekát miért...? Hisz mindenki kiérdemelheti, hogy azt a megtisztelő címet megkapja: sztahánovisla, a termelés élharcosa. Mikor október elején a gazdaságban termelési értekezlet volt, a gazdaság igazgatója, Kiss József elytárs — kevés reménnyel mondotta: „Még 2473.4 normálhold mélyszántásunk van vissza. Ennek elvégzése — traktorosainkra vár. De mi bízunk bennük, különösen az olyan jó traktorosokban, mint Zvekán András sztahánovista és Domonkos László élenjáró traktoros. Meg vagyunk győződve arról, hogy most is, mint mindig, derék t traktorosaink beváltják a hozzájuk fűzött reményt.“ A traktorosok csak annyit mondtak : „Bízhat bennünk a vezetőség“. Eltol a naptól kezdve a traktoris- ták mindig egymás napi teljesítményét ügyelték. Domonkos elvtárs és Zvekán elvtárs, a sztahánovista traktoros, fej-lej mellett haladt. Mindkét traktoros váltott műszakban dolgozott gépével. Az előírj napi normát rendszeresen túlteljesítették. Zvekán elvtárs és Domonkos elvtárs talán le sem fuf*' lak addig feküdni, míg tudomást nem szereztek arról: hogy néz fei ezer: a napon a traktorosok ver senye. November 7-°n Domonkos elvtársat olyan megtiszteltetés érte, mélyre úgy emlékszik vissza: életének legszebb napja. Ezen a W pon ő is megkapta a sztahánovisla jelvényt. Ekkor még a gazdaságnak többszáz hold kemény kötött földje volt szárítatlan. Domonkos elvtárs, a sztahánovista traktoros, és Zvekán elvtárs, a sztahánovista egy barázdával sem akartak Iema radni egymástól. No meg a többi traktorosok is egy szívvel léleklcel harcoltak, a tervek, a ktiüzött cél megvalósításáért. A nagytormási állam; gazdaságban november 21-re a 2473.7 nor- málhold mélyszántásból egy barázda sem volt vissza. Az őszi mélyszántás ideje alatt pedig Domonkos elvtárs lett a verseny győztese. A 307.8 normálhold őszi mély szánlási tervét 72] normálhöldra teljesítette. No de Zvekán elvtárs is csalt 1 normálholddal maradt le. merf az ö teljesítménye 720 normálhold volt. Csendes a határ, csak a hegyek felelt elhúzó vadludak csapnak némi rezgést most a pihenő vidéken. Jöttek messziről, talán meg nézni a megváltozott határt, s vinni a hírt messzire a nagytormási állami gazdaság traktorosainak dícséretét. Hadd tudja meg mindenki — aki még nem tudja: a nagy- tormási állami gazdaság (rflkíoro- sa% nemcsak azt a mélyszántást végezték el, ami rájuk várt, hanem segítségükre siettek a gerjeni és az alsópéli állami gazdaság /rali- torosainak is.
