Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-09 / 288. szám

TÓINAK niJfoPBoieTtfmnxmVitmti A MAI SZAMBÁN: A bermudai értekeidet zárókötíeménye (2. o.) — 1953. A kínai ötéves terv első éve (2. o) — Képek a mongol nép ősi életéből (2. o.) — Jegyzetek a Paksi Konzerv­gyár szakszervezeti vezetőség választó taggyűléséről (3. o.) — Kovácsék újrakezdett élete... (3. o.) — A V. pártoktatás hírei (3. o.) — Az igazi úton... (4. o.) — Készülődés a járási kultúr versenyre (4. o.)---------- —------------------, , —— J A Z MDP TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTTJAGA'NAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM ARA 5« FILLER SZERDA, 1953 DECEMBER 9 Á téli gépjavítások sikeréért Az új kormányprógramm feladat­ként állítja gépállomásaink elé a mezőgazdaság terméshozamának emelését, az agrotechnika helyes és széleskörű alkalmazását. Ezt a feladatot csak úgy tudják megolda­ni a gépállomások, ha a rájuk bí­zott gépparkot áttolják, karbantart ják, javítják úgy, hogy az minden­kor el tudja ezt a feladatot fáini. Rossz gépekkel nem lehet dolgoz­ni. nem lehet tervet teljesíteni. A gépállomásokra bízott géppark rend­kívül nagy nemzetgazdasági érték, ezért • karbantartása a gépállomás dolgozóinak és vezetőinek elsőren­dű kötelessége. Ezek az üzemeltetett gépek a legjobb karbantartás mellett is idővel az üzemszerű kopás, ter­mészetes elhasználódás következté­ben nem nyújtja azt a teljesítményt, hogy azokat érdemes lenne üzemel­tetni. Ezeket a gépeket javítani kell. Ez a nagy feladat áll most a gép­állomások előtt, hogy ezt a géppar­kot jól kijavítsák, hogy a következő termelési évben ismét el tudják ve­lük végezni a termelési feladatokat. Ezt a sok munkát a termelési év végén kell megoldani a következe év tavaszi munkáinak megkezdésé­ig. A gépállomások dolgozóinak mé­lyen át kell érezni e feladat nagy­ságát és fontosságát. Hiszen a gép­javítástól függ a jövőévi tervük tel­jesítése, ettől függ, hogy a erme- lőszövetkezeteknek és a dolgozó pa­rasztságnak tud-e komoly segítséget nyújtani. Különösen fontos a csép­lőgépek kijavítása, hogy ezek a cséplés idejére rendben legyenek, ne csak felületes, látszólagos javítást vé­gezzenek a gépállomások. Komoly harcot kell folytatni gép­állomásainknak, hogy a termelés mellett megindítsák a téli gépjaví­tást. Mégsem sikerült elérni, hogy a termelési tervek teljesítése mellett a Javítási tervet ts teljesítsék a gépállomások. A gépállomások igaz­gatói nem tekintették ezt a felada­tot egyenlőnek a termelési tervvel. Ezt mutatják a tervben beszélő szá­mok is. Például a tamási gépállomás országos gépjavitási versenyt hirde­tett Azonban már a javítás első hónapjában sem oldotta meg sikere­sen a javítási tervét. Ugyanígy nem végezte el a dunaszentgyörgyi gép­állomás sem a terv szerinti főjaví­tást, mert a műszaki dolgozókat kint az üzemeltető gépeken a műszaki ki­esések kijavítása kötötte le. így öt napig egyáltalán nem javítottak bent semmit. Ennek következménye a le­maradás. Ha tovább vizsgáljuk a javítást, látjuk, hogy ebben lemaradt Dalmand, Dunaszentgyörgy, Hő- gyész, Szedres és Tamási. A gépál­lomások a tervteljesítésért folyó harc mellett nem, törődtek a javítással, pedig az időben el nem végzett ja­vítás nagyon megbosszulja magát. Súlyos lemaradást látni a cséplőjaví­tásnál. Mind a 15 gépállomás jóval kevesebbet javított ki, mint ameny- nyi a tervben van. Legsúlyosabb le­maradás a <varsádi gépállomásnál mu (átkozik, ahol még egy cséplőgép sincs kész. Egy cséplőgép van szét­szerelve, azonban ebből hiányzik öt darab gördülő csapágy, a főgépész azt mondja, hogy még azt meg nem szerzik, addig nem is akarnak má­sikhoz fogni. Az a kérdés most, ho­gyan akarja a gépállomás azt a 10 cséplőgépet kijavítani, melynek ha­tárideje december 3l-én lejár. Ha nem tudja ezekre a kiadott pénz­keretet felhasználni, az idei pénzke­retet majd jövőre elvonják és eze­ket a gépeket is a jövőévi pénzke­retből kell kijavítani. Ez viszont a minőségi javítás rovására megy. Azonban ott, ahol jól szervezték a munkát, mint például Bölcskén és Pincehelyen, o‘Jt a gépjavítási terv 80—90 százalékra áll. Ugyanígy le­maradás van gépállomásainknál az aratógép javításnál. A terv szerinti 18 helyett csak 5 darab van kész. Ez a lemaradás az alkatrész nehéz beszerzéséből adódott és abból, hogy sok esetben nem volt a főgépész­nek szerelője, akit erre a munkára osszon be, mert a sok üzemzavar miatt kint a határban javították a gépeket. De hogy tudta a bonyhádi, bölcskei, hőgyészi és a mözsi gépál­lomás elvégezni a tervfeladatot, amikor ezeknek is kellett kint is javítani gépet? Csakis úgy, hogy oko san használták fel pénzügyi keretü­ket, vettek aratógépalkatrészt és szervezett munkával a szerelők kija­vították a gépeket. Van azonban a munkagépeken végzett terven felüli javítás is, még a tervben nem szereplő gépeken. — Ekejavításból már 17 százalékkal túlteljesítették a megyei tervet Bony hád, Dalmand, Mözs, Sárpilis, Ta­mási és varsádi gépállomások. — Ugyanígy a kultivátor javítási me­gyei tervet 4.6 százalékra teljesítet­te Mözs, Nagydorog és Szedres gép­állomások. A vetőgép-javítás megyei tervét Bonyhád, Bölcske, Nagykó- nyi, Pincehely és a sárpilisi gép­állomás 4.6 százalékra teljesítette. Gépállomásainkon december 1-ével már erőteljes ütemben folyik a gép­javítás. Több gépállomáson már termelési értekezletet tartottak. mint például Nagykónyiban, ahol a dol­gozókkal tudatosították a gépjavítás jelentőségét, azt, hogy mit jelent a lelkiismeretes, pontos munka. A gépállomások elvégezték a tervszá­mok alapján a téli gépjavítás meg­szervezését, például a pincehelyi gépállomás a megjelölt határidőn belül a fő, illetve folyó javításra ke­rülő erő- és munkagépeket darab szerinti beütemezésben átadták a ja­vító brigádoknak. így a brigádok látják, mi a feladatuk, mit kell el­végezni, fel tudják mérni erőiket és azokat csoportosítani. Minden gépál­lomáson megalakult a brigádszerve­zet, azonban még nem mindenütt végezték el így a lebontást, mint a pincehelyi gépállomáson. Végezze el minden gépállomás a tervszerinti le­bontást, hogy a javítási tervét tud­ja teljesíteni. Harcoljanak a gépállomások az önköltségcsökkentési tervért, ugyan­úgy, mint a nagykónyi gépállomás. Széleskörűen tudatosítani kell a gép­állomásokon a Gazda-mozgalmat, nagy feladat vár itt a gépállomási igazgatóság politikai osztályára, hogy ezt a tudatosító munkát jól elvé­gezzék. Fontos kérdés a terv szerintii mi­nőségi javítás. A minisztertanács ha­tározata szerint minden gépállomá­son van egy minőségi ellenőr rend­szeresítve, aki a javítás folyamán a munkák jó minőségét ellenőrzi. Ott kell lenni neki állandóan a javítás minden egyes folyamatánál, szétsze­reléstől kezdve a bejáratásig, illetve a kipróbálásig. Köteles ellenőrizni azt, hogy a maximális kopáshatámál kopottabb alkatrészek a gépekre visz sza ne kerüljenek, ezt vagy újjal pótolják, vagy az alkatrészt újítsák fel. A legfontosabb most a lemara­dás pótlása, ezt pedig csak úgy érik el a gépállomások, ha jól megszer­vezett javító brigádok mellett lelki- smeretesen elkészítik a terveket, le­bontják brigádokra, egészen a mun­kapadokig, hogy lássa minden dol­gozó, hogy neki mit kell a téli ja­vítás folyamán elvégezni. Sipter Géza főmérnök HÍREK A MEGYÉBŐL Emelkedett a minííség a Simoutornyai BörgyárWn A Sírjon tornyai Bőrgyár dolgozói mióta verseny­ben állnak a Fínombőrök Gyárával, állandóan azon varrnak, hogy a bőrök minőségét napról-napra növel­jék. A második értékelésből kitűnik, hogy a gyár dol­gozói, élükön Róna István gyárvezető főmérnökkel, nem hiába fáradoztak, mert az üzem teljesítményét október hónaphoz viszonyítva 1 százalékkal emelték, így a meszesműhely az elmúlt hónapokhoz viszonyítva 6.5, a lalpgyár 5. az ásványi cseresműhely 4.2. a box- raktár 5.3 és a hasító műhely 4.5 százalékkal eme're november hónapban a termelési százalékát. így a Si- montornyai Bőrgyár termelése november hónapban az előző hónapokhoz viszonyítva 1 százalékos növekedést ért el. A Slmontomyai Bőrgyár dolgozói az év utolsó hónapjában mindent megtesznek azért, hogy a borok minőségét megjavítsák, ezt bizonyítja az, hogy a Bőr­ipari Minőségi Ellenőrző Intézetből hivatalosan meg­erősítették, hogy november hónapban a marhabox mi­nősége megjavult. Most az elkövetkező napokban a bőrgyár dolgozói azért harcolnak, hogy a még hátra­lévő hibákat kiküszöböljék, hogv a kormányprogramon megvalósítását ezen keresztül elősegítsék. 'tanulnak a dombóvári Rákóczi tsz tagjai A dombóvári Rákóczi termelőszövetkezet tagjai az elmúlt évben mintegy húszán elvégezték az I. éves növénytermelési mesterképző tanfolyamot. A múlt év­ben szorgalmasan eljárlak az előadásokra és a záró­vizsga alkalmával ígéretet tettek, hogy á II. és III. év­folyamot is végighallgatják. Most. amikor a II. évfolyam beindult, beváltották az ígéretüket. Tanulni akarnak, mert tudásuknak első­sorban ők érezték hasznát az idei évben. A most le­zárt gazdasági évben 74 forint volt az egy munkaegy­ségre eső jövedelem. A továbbiakban a tudás és jó munka fegyverével harcolnak a magasabb termés­eredményekért. Az első előadáson a tanfolyamvezető­vel megtárgyalták az elmúlt év eredményeit, de fel­vetették a hibákat is. A jövő gazdasági évben még több tudással, több szakértelemmel fognak hozza a munkához és vállalást tettek, hogy a 74 forintos mun­kaegységet jövőre 100 forintra emelik. ígéretük telje­sítéséhez megvan minden előfeltétel. Az elméleti tudás a gyakorialti képzettséggel párosulva, meghozza gyü­mölcsét a következő gazdasági évben is. Tizennégy új lakás énül Szekszárdim, Tamásiban, Hőgyészen a téglagyári dolgozók részére Az eredeti tervek sze- ritr. a következő évben került volna sor Szek- szárdon. Tamásiban és Hőgyészen a téglagyári dolgozók új lakásainak fel építésére. Az új kormány programún nyomán azon­ban az 1954 évi beruházá­si összegeket előre hoz­ták erre az évre s így.már most őssz«! megkezdődhe­tett az építkezés. Szekszár dón és Tamásiban 4—4, Hőgyészen pedig 6 új la­kás ép'tését kezdték meg, melynek építési 1* ö’tségc megközelíti a 790.000 fo­rintot. Valamennyi ház kétszo­bás, összkomfortos, vízve- tetékes lesz s úgy terve­zik. hogy a következő év május 1-én adják át va­lamennyit a To'namegyei Téglagyári Egyesülés dol­gozóinak. Ff^gyvelLe8 U! É’et Isít A zárszámadás után megvolt a vásár is A nagyvejkei Uj Elet termelőszövetkezet tagjai­nak munkája nem maradt eredmény nélküi Szépen részesedték a termény el­osztáskor kenvsrgabona- ból is. Alig néhánv napja volt a zárszámadás, amely nek során minőén tag munkája arányában része sedett. A zárszámadás eredményével elégedet­tek voltak a tagok és az csak természetes, hogy a következő évbon azért dől goznak még jobban, hogy az 1934-es gazdasági év­ben még gazdagabbak le­gyenek és gyarapítsák a közös vagyont -s. A termelőszövetkeze* tagjait a zárszámadás után a bonyhádi földmíí- vesszövetkezet vásározó részlege két teherautó mi­nőségi áruval kereste fel v és a tsz dolgozói több mint 60 ezer torint érték ben vásároltak. Egy-egy tag 2—3 ezer forintot kő’- tött ruhaneműre, de csak azért ennyit, mert a leg­többje még borjút is sze­retne venni. Több téglagyár mir túlteljesítette éves készáru tervét A Tolnamegyei Téglagyári Egyesülés még október 15-én teljesítette ezévi nyersgyártási tervét, többezer nyerstéglát gyártott terven felül. Az égetési terv telje­sítésénél is jó eredményekről számolhatunk be. — Az Egyesülés november havi készáru tervét 104.5 szá­zalékra teljesítette, ami 149 ezer tégla terven felül. A jelenlegi állapotok szerint már december 10-re tel­jesíteni tudjuk éves tervünket égetésnél is. Az egyesüléshez tartozó gyáraink készáru terveiket november 30-ig az alábbiakban teljesítették. Az I. szá­mú téglagyár holnapra teljesíti készáruban évi tervét. Novemberben kiugró eredményt ért el. 123.5 százalék­ra teljesítette havi tervelőirányzatát. A dombóvári II. S7.ámú téglagyár dolgozói deaember 3-án örömmel je­lentet ‘ék: befejezték éves készáru tervüket. -A dombó­vári III. számú téglagyár november hónao vésőig 47 ezer darab téglával termelt többet készárunál, már november 25-re befejezte az éves tervét. A paksi tég­lagyár éves készáru tervét már 101.3 százalékra telje­sítette. ezideig 64 ezer darab téglával termelt többet. Túlteljesítette éves készáru tervét a szekszárdi tégla­gyár is. Mindezek az eredmények bizonyítók. hogy Egye­sülésünkhöz tartozó üzemeink dolgozói ebben az év­ben iól megálltak helyüket a termelés frontján, ter­ven felülj tégla gyártásával harcoltak, de ha.rco’nak a jövőben is a náci és a kormány programmjának si­keres megvalósításáért. v—— Fischli József igazgató. Te’üzemeink javítják a minős énét A Tolnaimegyei Tejipari Egyesülés lego+óbbi jelen­tése szerint tejipari üzemeink november hónapban jó eredményeket értek el a tervteljesítésben, de az ex­portra termeit áruknál is. Nagy javulás tapasztalható a minőség terén. A dombóvári vállalat az elmúlt hónapban 128 szá­zalékot ért e! a terv teljesítésénél. Itt a minőségre so­kat fordítottak a dolgozók, csak az volt a baj. hogy a beérkező tei ízre nem volt a legmegfelelőbb. A tej- gyuitoknek kell még munkájukon *—»■» kezendő időkben. A tamási vállalat 106 3 százalékra tel­jesítette tervét az elmük hónapban. D« me« kell em- íteni. negv enn°l a vállalatnál a minőség ew hónap alatt naei’ot javult. Az export sajt minősége 95 száza­lékos volt. A kölesdi vállalat nem tudta tervét telje­síteni novemberben teihiánv miatt. 91.5 százalékot ért el. Hogv miért érkezett ehhez a vállalathoz kevesebb tej. az azzal magyarázható, hogy állami gazdaságaink nem adják meg a betervezett tejmennyiséget. A vál­lalatok eredrnánveit összegezve az Egyesülés 108 száza­lékot ért el. Most már minden reménv megvan ahhoz, hogy 1953. évi tervüket teljesíteni tudják. A Gaxda-mozgafom eredményei n tatarozó Vállalatnál A Tolnámégy^i Tatarozó és Építő Vállalatnál a Gazda-mozgalom november utolsó dekódjában igen jó eredményeket hozott, mert a hulladókanyagok fel­használósával 1865 forintos megtakarítás: értek el,— Ebben az önköltségi és anyagtakarékossági (Gazda-) mozgalomban legjobban kivette részét Videmann Já­nos sztahánovista ács brigádja, mert minden felhasz­nálható faanyagot feldolgoztak, így 550 forintos meg­takarítást értek el. A Makszimenko-, Maros József kő­műves brigádja az újbereki kultúrház építkezésénél 2000 darab hulladék téglát falazott be és ezzel mintegy 660 forintos megtakarítást ért el. Ugyancsak jó munkát végez a bátaszéki építésve­zetőségnél a Rózsa kőműves-brigád, mert 1500 darab hulladéktégla felhasználás összesen 495 forintot tesz ki. A Rózsa kőművesbrigád mögé szorosan felzárkó­zik Orbán János ács brigádja, mert a hulladékanyag felhasználásával, illetve feldolgozásával 160 forintos megtakarítást érnek eL • Eddig 209 lio'd kertimagvakra kötöttek szerződést a to'nainewei termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok A tabódi Rákóczi tszcs tagjainak az elmúlt éví>en szép jövedelmet hozott a szerződéses kertimag ter­mesztése. 15 holdon tOO mázsa export bokorbabot termeltek, melvért má­zsánként 300 forintot és 100 forint gyorsbeadási prémiumot kaptak. A 15 holdas tábla kétszeresen jövede’mezett, mert a tá­masznövényként vetett kukorica 10O mázsa ter­mést hozott. Az elmúlt év jó tapasztalatai után az idén már 20 holdat szer- íődtek le a Rákóczi tszcs tagjai, de példájukat kö­vették a község egyénileg dolgozó parasztjai is. akik lő holdra szerződtek. Tolna megyében a ter­melőszövetkezetek és egyé nileg dolgozó parasztok eddig több mint 200 hold kerti magra kötöttek szer­ződést. Túltel'esitetie silózás' tervét Tengeüc dolgozó parasztsága Már a tavalyi év folya­mán meggyőződött Tenge­lye község dolgozó paraszt­sága a siiótakarmány fon­tosságáról, Az 1952-es ta- karmánynéliküli év a dol­gozó parasztság állatállo­mányában is éreztette Íra­tását. A tengeliei dolgoeó parasztok nagyrésze azon­ban vészmentesen tudta állatállományát áttétekét- , ni, mert teljesítette siló-" tervét. Tanultak a dolgozó pa­rasztok és ezért az idei évben is 380 köbméter s iiótervüket 452 köbmé­terre teljesítették. Sveigert János, Sebes­tyén Ferenc, Zsíro6 Fe­renc és többi dolgozó pa­rasztok egyenként 20 köb méter silótok ármányt ké­szítettek, s ezzel a tokar- mánymennyiséggel jelen­tős mértékben megköny- nyítették állataik zavar­talan áttétel tetését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents