Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-06 / 286. szám

6 NAPLÓ 1953. DECEMBBB « GYERMEKEKNEK A kakas és a pipe Illyés Gyula: Hetvenhét magy ar népmese gyűjteményéből Néhány főtanács a dolgozó nSknek Volt az erdő kellős tógépén egy kakas neg egy pipe. Meghalt a gazdájuk, nem volt mit enni nekik. Meg­éhezitek. Találtak az­után egy szem vad­körtét, de vadkörte na­gyobb volt, mint a pi pe gégéje. Hát azt mondja a pipe: — Menj gyorsan ka- kaskám. hozzá! egy kis vizet, mert megfulok. Szalad a .kakas a kút hoz. — Jajj édes ka­tona adjál vizet, vizet, viszem a kispipénck, mert megfúl a vadkör- tétöi. — Nem o'o' vze* —• mondja a kút — míg nem hozol koszo­rút egy szép lánytól. Elment azután a ka­kaska a szép lányhoz. — Szép lány adjál koszorút. — Nem kapsz — mondja szép lány — airug nem hozol tejecs két a tehén.ől. Elment á kakaska a tehénhez is. — Tehén, adjál fe­jecskét, viszem a szép lányhoz, széplány ké­szít koszorút, koszorút viszem kúthoz, kút ad vizet, vizet viszem pipémnek, mert meglul a vadköntétől. — Addig nem adok tejecskét a szép lány- naik, — mondja a te­hén — mig nem hozol szénát a rétről. Elment a kakas a réthez. — Rét adjál szénát, szénát viszem tehén­nek, tehén ád tejecs­két, tejecskét viszem szép lányhoz, szép lány készít koszorút, koszo­rút viszem kúthoz, kút ád vizet, vizet viszem kispipémnek, mert megíúl a vadkörtétől. — Addig nem adok szénát — mondja a rét — ameddig a bolt­ba nem mégy kaszáért. , Elment a kakas a boltba. — Bolt adjál kaszát, viszem rétnek, rét ád szénát, szénát viszem tehénnek, tehén ád te­jecskét, tejecskét vi­szem szép lánynak, szép lány készít koszo­rút, koszorút viszem kúthoz, kút ád vizet, vizet viszem pipémnek, mert megíúl a vad­körtétől. Addig nem adok ka­szát — mondja a bolt, ameddig nem hozol pénzt. Akkor® szegény ka­kaska elbúsúlt® magét, ment gyorsan a szemét dombra kaparászni, ott lelt egy krajcárt, az* elvitte a bolthoz," ak­kor azután kapott ka­szát, elment a réthez, rét adta a szénát, tet­te a tehénke elé, te­hénke adott tejecsket, vitte a tejecskét a lányhoz, szép lány ké­szít koszorút, koszorút vitte a kúthoz, kú; adott vizet, egyenest vitte pipének, de bi­zony mikorra hozta a vizet, megfult szegény kis pipié. Szegény knkaska tet­teti magát, hogy nem bánja, de azért mindé­iig kiáltozza az ő oá- natát, s akkor is sír, mikor más ember aiu- szik. Ü Xá ÍV Stefi szotdon íu u, ÓL1 O ovahmkkal seer^nénk elértd mmt, mmi Dom« 4at fmomti(lesben Ma póleon sírjánál járt látogatók eéőtL örökké emlékezetes marod. Egy j ablak, ómét « tervesője olyan üvegből késetten, hogy * legborúsább idő- j bon is azon keresztül nézve derűs napsütést látnak. Tehát a mi kis t apró tanácsaink is szolgáljon napsütésül asszonytársainknak. Mert, ha elővesszük téli kabátunkat és meglát juh, hogy von ugyan mit leengedni az aljából, de ha leengedjük egy kopott esik marad a bolyhos 'anyagban, nem kelt, hogy elboruljon arcunk. A hővetkező módon járunk el vele: Vizes. ruhán keresetül levasedfuk, majd a kabát cMahtarrásán találunk olyan boly­hos anyagot, ebből tépdessünk le bed yhókat, stoppoljuk rá a kopott csíkra, majd újra bal felől levasalva a esik ny 'rmtalom.nl ehtű.nik. Tehát az Így meg. hoszabbitott kabátot viselhetjük övvel, ami divatossá teszi a régi bőhátii kabátunkat. * A SZOKNYABLÜZ teljesen kiszorította a szövetruha viselését, mert arra hivatkoznak, hogy ’tem lehet a szövetruhát Inmosni, összemegy, for­máját veszti mosás után. Tanácsom a kővetkező. A megvásárolt anyaggal ne szaladjunk rögtön a szabóhoz, hanem mártsuk be langyosvizbe, majd csavarás nélkül terítsük ki és nyirkosán forró vassal vasaljuk dt, nem veszít semmit az anyag szépségéből» s az Így beavatott anyagból készült ruhát nyugodtan moshatjuk, csak orra kell ügyeim, hogs/ ha Irmgyosvizben mostuk, akkor Irmgyosvizben is öblít sük. Vigyázzunk tehát, hogy egyfős, ma hőfoknál maradjunk. * HOGYAN LEHET « szövetruhát úgy efkészftenl, hogtr változatos le­gyen és >egy ruhát többféleképpen leh essen viselni* — Tehát egy ruhához kell 4 méter anyag, akkor csak 1 m éter anyaggal veszünk többet és két ruhánk, sőt még egy szoknyánk is van. Egy szoknyához két felsőrészt készítünk, az egyik legyen hosszúujjú, a másik rövid, amit tavasszal tu­dunk stiseini vgyarmzzal a szoknyával. A következő módszer szerint old­juk meg: 8—70 centiméterrel hosszab bra hagyjuk a felsőrész alját, s a két oldalvarrásnál az öv alatt összegomb óljuk. Nagyon praktikus és változatos a következő fazon, amit ingblúzokká L hidegebb időben pulóverrel is visel, hetünk: a hosszúujjú felsőrészt mélyen kivágjuk, mellény szerűen- Így fia­talos lesz és változatos és egyben kíméljük a szövetruhát. Nem piszkoló. dik, mert nem ér közvetlenül a bő Tünkhöz. * MIÉRT NEM SZERETIK a dóig oző nők a japánujjú ruhát? Mert mint mondják, nem lehet bevarrt ujjúra átalakítani, és hamar divatját veszti ruhájuk. Egész nyugodtan varrassák divatosra a ruhájukat, csak arra. ügyeljenek, hogy 5 centiméterrel ho sszabbra hagyják az ujjakat, hogy le­hessen a bevarrt ujjakat újra szabni majd ha alakítani akarjak. ÉTEL-RECEPTEK A. / m 'i­v % 3/ i - I* jr/rg ÍV • Megyénkben a művészetnek vannak ápolói. Ne higyjék, hogy bűnül fogjuk ezi nekik felróni. Mert h «Zen mint minden ember, szeretjük a szépet, Gyönyörködve néztük a sok kiállított képet. V szekszárdi múzeumban meggyőződtünk róla, ’-lit lejlődtek művészeink az elmúlt év óta. szép témákhoz nem hiányzik a művészi késawég,^ l>e ilyen parasztlányt festeni mégiscsak merészség. Morzsagombóc: Kevés langyos tej­ben 1—2 kornál morzsát áztatunk, s addig hagyjuk állni, mig megsűrűsö- dik. Azután egy egész tojással, zöld­petrezselyemmel, sóval, borssal s ha szeretjük apróra vagdalt gombával jól összekeverjük. Gombócokat for­málunk belőle s forró levesben meg­főzzük. Héjában főtt sült burgonya: (ké­szülhet előző napról megmaradt hé­jában főtt burgonyából is.) A puhára főtt burgonyát megtisztítjuk, négybe vágjuk, s forró zsírban megsütjük. Ha megsült, pertezsefyemzölddelí meghintjük. Ugyanígy készülhet ka­rikára vágva, vagy káposztareszeiőn reszelve. (Csak oly am burgonyából készíthető, amelyik nem fő szét.) Házitorta: Hozzávalók: 2 tojás, 14 Irka cukor, 5 deka vaj, vagy zsír, 8 deci tej, 1 sütőpor, 30 deka liszt, 1 citrom reszelt héja és egy késhegy­nyi só. A tojást a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a vajat, a te­jet, a sót, a sütőporral elkevert lisz­tet és végül a reszelt citromhéjat. Jól kizsírozott tortasütőiben arany­színűre sütjük. Gyümölcsízzel, vaj­krémmel, vagy egyéb ön tóttal fino­míthatjuk. Olcsó és kitűnő. LEVÉL Kedves Asszonytársam! tel egssóHíottál az utcán és fel. háborodva panaszkodtál ar. rőt, hogy gyermeltedet az iskolában megint beoltották BCG-val, ráadá­sul megkérdezésed nélkül. Mégsem járja, hogy a körzeti orvos, iskola orvos, tbc. gondozó nyaltra-főre szurkolja szegény gyerekeidet. Ä«, aki őt iskolás gyermeknek vagyok-■ az anyja, erősen érdekelt vagyok. Mivel azonban valamikor egészség, ügyi munkakörben dolgoztam, lá­tom az oltások célját. Netted te meg magyaráztam, de azóta többen is fordultak hozzám. Nincs időm kü. lön.külön beszélni veletek, ezért, mindamyiótoknak ezúton küldőm válaszomat. BCGr.oltás a túdőbajt megelőző vé. dőolids, amelyet az iskolás gr terme, kékén a szülők beleegyezésével a tbc gondozó az elmúlt iskolaév fo­lyamán elvégzett. Jelenteg az isko­laorvos és a tüdőbeteg gond ózó csu.' pán az úgynevezett tuberculin oltá. sokat végzi, mely törvény szerint kötelező és arra szolgál, hogy a gyermek gümőkóros fertőzöttségét, vagy a BCG oltott gyermekén az ol­tás eredményességét megmutassa. Gyakorlati haszna abból áll, hogy a firtózott, m.ég nem beteg gyerme­ket fokozottan ellenőrizzük, gondoz, zük, másrészt megmutatja a BCG ol­tott gyermeken a korábban elvég, zott BCG.oltós által nyert védettség megszűnését és ezzel jelzi, az esette, gets újraoltás szükségességét: Az ol­tásokat kővető röntgen.vizsgálattal a befcg gyermekeket válogatják ki, kiket azután gyógykezelésben része­sítenek. Fogadd hát az egészségügyi dől. gőzök munkáját azzal a megnyugta­tó érzéssel, hogy ezzel gyermekeink szebb és boldogabb jövőjét segítik elő. EGY OTGYERMEKBS ANYA NAGYTAKARITASHOZ A parkettnak nem használ a gyár- kori súrolás, tehát teljesen felesle­ges minden ősszel és tavasszal fel- sikádmi. Forró vízbe szalmiákszeszt teszünk — egy vödörhöz körülbelül 2 decit — és ezzel erősen felmossuk. Ha megszáradt, bepaszfázzuk s már fel is keféljük, mert a víz csak a piszkot veszi el, a régi beeresztőt nem. A padló fényesfbésénél segfV- sen férjünk, vagy a nagyobb gyer­mek. A szoba szépítéséhez most már csak egy kas bú bor paszta kell. Ha alaposan letörölgettünk, akkor puha rongyra vékony pasztát teszünk és a politúrozott bútorokat átdörzsöljük vele. Ezt a munkát a gyerek is könnyűszerrel elvégzi. Öt órakor a küzdelmet feladom, es ha élek. holnap reggel folytatom, s megmutatom a postának, hogy bizony, hogy a Lujzit csak azért is felhívom! Három óra. Előttem a telefon, nosza gyorsan a Lujzikát felhívom. Ma este az értekezlet elmarad, butáin ok majd. mi ívom pompa* gondolat! Negyed négykor vonalam van. Ez remek! Tárcsázok, de kattogás a felelet, a hívott szám mással beszél, ta, ta. tain, hívnám újra. de most meg nincs vonalam. Fél négy előtt újra kapok vonalat, s jelentkezik a MÉH gyűjtő vállalat. Négy órakor a szerencse rám nevet, de ekkor meg telefonom bereked. Aki gyenge, ebbe rögtön belehal, most felhív a gyepmesteri hivatal, s egy komor hang az éteren átrezeg: Jelentem, hogy elfogtunk ma öt ebet! Uj bérházunk húszlakásos — áll a város közepén, s hogy milyen szép és milyen j‘ó — mondj’a el a költemény. lakáséiban gumicsizma a nemzeti viselet. kell, vagy nem kell. de .1 vízcsap önmagától megéred. ti 11 f Írói mindenünnen hullik le a vakolat, » nyki n?tó\ mert a k'lines rögtön kezedben marad. Süvít a szél szörnyű módon a becsukott ablakon, lesöpri aZ asztalomról könyvem, toliam, papírom. Két hét múlva a Kánya: Tolnán. A nnn lement, de csillagok mihozzánk nem jöttének, 3 a lakó a koromsötét lépcsőházban ténfereg. bánya károg és azt mondja. hogy aa új há*. ó be kár. összeomlik m?, vagy holnap h* nem javítják meg már.

Next

/
Thumbnails
Contents