Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-06 / 286. szám
íCSEILS tnMc pfíoi rriffjfír fgytj&i n n*t A MAI SZAMBÁN: Párt és pártépítés (2. o.) — Plehánov szerepe a munkásmozgalomban (2. o.) — Vlko Cservenkov beszéde a bolgár termelőszövetkezetek III. országos értekezletén (3. o.) — Külföldi hírek (3. o.) — A csaló farkas (3. o.)*— Nemzetközi szemle (4. o.) — A szekszárdi szimfonikusok megalakulása elé (4. o. — .lan ln er Mária, az üzem legjobb dolgozója (5. o. — Néhány jótanács a dolgozó nőknek (6. o.) — A jó munka gyümölcse (7. o.) _ Ä L N AM EGY El P Ä R T BIZ O T T 5 A G A NÄ K LAPJA X. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM v ni« FILLE15 VASARNAP, 1953. DECEMBER 6 Következetesebb harcot a mélyszántás befejezéséért A mezőgazdaság terméshozamának növeléséért folytatott harc első szakasza az őszi munka. Az őszi hónapokban végzett munka — idei szántás-vetés, mélyszántás — kiirtduló- pontja a több kenyérnek, a bősége sebb élelmezési cikkeknek, s nem utolsó sorban a könnyűipar nyersanyaggal való ellátásának. Megyénk mezőgazdasági dolgozóinak és vezetőinek ez aiZ időszak próbatétellé, — Most, az őszi szántás-vetés, különösen a mélyszántások ideje alatt kell bebizoriyítatiiok: megtudják állni helyüket a pártunk által megjelölt új szakaszban. Az őszi munkáért vívott harc első szakaszán már mondhatjuk túl vagyunk. A kenyérgabona vetéstervét — ha késve is — de teljesítettük november 30-ra 99,2 százalékra. A vetéstervek teljesítése nem volt könnyű feladat. Mégpedig azért, mert dolgozó parasztjaink és termelő szövetkezeti tagjaink arra hivatkoztak: száraz a föld. Mondjuk ez egy hónappal ezelőtt — ha nem is teljes egészében — elfogadható volt. Azonban nem elfogadható azóta, és nem elfogadható ma. Mégis ennek ellétiérp jjsak egy hónappal a határidő utóji teljesítettük vetéstervünket Felvetődik a kérdés: mi volt az igazi oka, hogy megkéstünk a vetéstervek teljesítésével? Helyesen állapította meg Vadai Mihály elvtó/rs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezető helyettese: ,,Az. hogy tanácsaink mezőgazdasági dolgozói és szakemberei nem harcoltak követke zetesen a tervek teljesítéséért. A vetési munkák kellős közepén tanácsfunkcionáriusaink — ahol a megyei tanács sem képez kivételt — arra hivatkoztak, hogy azért nem tudnak a vetéssel foglalkozni, mert a termelőszövetkezetek megszilárdításával foglalkoznak. Ugyanakkor azzal sem foglalkoztak, mert a termelőszövetkezetek megszilárdulásának, az őszi munkák határidőre való elvégzésében kellett volna megmutatkozni. Htot pedig nem mondhatjuk el" 1— állapította meg Vadai elvtárs. A vetéstervek késlekedése kihat a mélyszántásokra is. Mindenki előtt ismeretes, hogy a mélyszántások határideje november 30-án lejárt. Ezzel szemben a mélyszántásra kerülő- területnek még csak 45.5 százaléka van elvégezve a megyében. Ez a rendkívül alacsony százalék arra vall, hogy az azért felelős mezőgazdasági vezetők még ma is a véletlenre bízzák a mélyszántásokat. Megyénk mezőgazdasági szakembe rei nagyon jól tudják ,hogy az őszi mélyszántásba vetett cukorrépa 30 mázsával többet terem, mint az, amelyiket tavaszi szántásba vetnek. Ugyanez a helyzet a kukoricánál, az őszi szántásba vetett kukorica 10 mázsával terem többet holdanként. Ha ezt megyei viszonylatban nézzük, többezer mázsa cukorral, többezer mázsa kukoricával termelhetünk többet ilymódon. Ahhoz, hogy ezt a többezer mázsa cukrot és kukoricát megtermeljük, minden előfeltétel biztosítva van. Van elegendő munkáskéz, van elegendő gép és ami legfontosabb, a terület is biztosítva van. Csupán az szükséges, hogy mezőgazdasági vezetőink és dolgozóink az eddiginél több felelősséget erezzenek ennek a feladatnak az elvégzésénél. Jelenleg az a helyzet, hogy tanácsaink szakemberei s nem utolsósorban gépállomásaink szakemberei ezt a munkát „félkézzel" irányítják. Megelégednek azzal, hogy plakátokon, röplapokon és hangos híradón tudtára adják a falu dolgozóinak: „Itt a mélyszántás ideje, haladékta’anul el kell végezni" Természetesen ez is fontos. Ennél azonban sokkál ifibbre Van szükség. Mégpedig arra, hogy mezőgazdasági szakembereink ezt a munkát segítsék megszervezni, mert bizony ha 10 naponként csak 5 százalékát szántják fel a tervnek, akkor még három hónap múlva sem fejeződik be megyénkben a mélyszántás Az elmúlt hónapban pedig ez így volt. November 5-én megyei viszonylatban 36j5 százalékra teljesítettük a mélyszántást tervet, november 30-án pedig — mint ahogy említettük — 45.5 százalék volt az eredmény. A mélyszántások jó megszervezésére több példa áll már megyénkben. Csak ezeket a jó pé’dákat fel kellene használni, a gyakorlatban végrehajtani. Azt feltételezné valaki, hogy Bétán, vagy Iregszemcsén min den szervezés nélkül befejeződött a mélyszántás? Nem. Erről szó sincs. A pártszervezet és a tanács megszervezte. Aktivizálták a mezőgazdasági állandóbizottsági tagokat, akik eljártak a dolgozó parasztokhoz beszélgetni, megmagyarázták az időben végzett mélyszántás jelentőségét,, S akiknek nem volt fogatuk, azok a gépállomással kötöttek szerződést. Bátán a mezőgazdasági ál lan dóbizottság szervezte meg a községben a kölcsönös segítségnyújtást. — Azok a dolgozó parasztok, akik végezitek a vetéssel és mélyszántással, segítségükre siettek azoknak a dolgozó parasztoknak, akiknek nincs fogatuk. Báta és Iregszemcse mélyszántásainak titkát p>edig a tnegyeá tanács mezőgazdasági osztályának munkatársai is ismerik csak éppen azt nem tudják, hogy ezzel kapcsolatban mi az ő feladatuk. Ha tudják is a mezőgazdasági osztály dolgozói, de nem csinálják. Nem tanítják meg erre a községi tanácsok vezetőit és a községi tanácsok mezőgazdasági előadóit. Ez volna az igazi segítségadás. Ha a megyei és a járás; tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói az általiéban hangoztatott agrótechnika jelentőségével egyidejűleg ezt tenné, akkor eredményes lenne munkájuk. Az őszi mélyszántások mielőbbi be fejezésében sokat tehetnek megyénk gépállomási traktorosat. Eddig azonban ők sem sokat tettek. Még ma is van olyan gépállomási vezető megyénkben, aki csak arra törekszik, hogy normálhóldban teljesítve legyen a megszabott évi terv. A terv teljesítése dicséretet érdemel, és azok a derék traktorosok, akik már tervük túlteljesítésén dolgoznak. De a gépállomások igazgatói csak akkor mondhatják, hogy teljesítettek azt a feladatot, melyet pártunk ebben az évben rájuk bízott, ha a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek be HÍREK A MEGYÉBŐL Egy erőgép, hét silótöltő gépel hajt Jó eredményeket hozott az üveglapos meg a bölcskei gépállomáson szárítás a Simonlornyai Bőrgyárban Az ősz folyamán a bölcskei gépállomáson csak egy siló töl tő gép dolgozott, amelynek napi 30 köbméteres teljesítményével a gépállomás csak nehezen tudta volna teljesíteni silózási tervét. Ezért a gépállomás igazgatója a műszaki vezetőkkel megpróbálta: képes-e a G 35-ös motor egyszerre két silótöltógépet hajtani? A kísérlet sikerrel játtt s a november utolsó napjaiban bevezetett újítás már az első időkben jó eredményeket hozott. A két silótölitő gép napi teljesítméhye rendszeresen meg hálád to a 90 köbmétert s november 25-től 30iig 277 köbméter silót töltött meg. A napi teljesítmény emelése mellett jelentős üzemanyagmegtakarítást is jelent a két stlótöltő gép kapcsolása. A két töltőgépet hajtó motor napi üzemanyag fogyasztása 38 kiló, ami azt jelenti, hogy a két gép meghajtásához naponta 23 kilóval kevesebb üzemanyag kell .mintha két erőgép hajtaná meg őket. Ez pénzben mintegy 35—40 forint napi megtakarítást ered ményez a gépállomásnak. Az összekapcsolt süótöTtő gép jelenleg Madocsa határában a biritói ál'.iami gazdaság silózását végzi, ahol a tél folyamán mintegy 3000 köbméter takarmány vár silózásra. Napközit, óvodát létesít a Tolnanémedi Ken der gyár A Tolnanémedii Kendergyárban két héttel ez előtt kezdték meg egy 40 személyes napközi és óvoda építését, amelyet már december 15-én át is adnak használatra, A napközi és óvoda elké*- 3zülésével nagy gondot Vesznek le a kendergyárban dolgozó gyermekes anyák válláról, inert a gyermekeket teljes ellátásban, azonkívül cipővel), ruhával is ellátják. A napköziben és az óvoda ban szakképzett nevelők fogják tanítani a gyermekeket. Eddig nagy probléma volt a gyárban a gyermekes anyáknak az, hogy gyermekeiket munkaidő alatt hova helyezzék el; de most ez megoldódik az anyák nyugodtan dolgozhatnak közvetlen figyelemmel tudják kisémi gyarmekeik fejlődését, tanuláséit Körülbelül 10 hónapja annak, hogy a Simontor- nyai Bőrgyár'ban a bőr szárításánál egy új, eddig még nem használt szárítási műveletet vezettek be: az üveglapos szárítást. Azelőtt mig ez szárítási eljárás nem volt meg, a szárításra váró L. -.’.vet falkeretekre 6zö- gelték, ami igen jelentős veszteséggel járt, mert a szögek helyei meglátszottak, majd a további kikészítés! munkamenetek alatt hosszabb-rövidebb berepedéseket eredményeztek. Az üveglapos szárításnál mindez nem fordul elő, mert itit a bőröket az üveglapra simára kenik, tehát teljes egészében használható lesz, nem lesz selejt, azonkívül 10 százalékos nyerséget érnek el azzal, hogy a széleket nem kell levagdosni és nem ugrik össze a bőr. Az üveglapos szárítás bevezetése után az üzem jelentős gőzmegfcakarítást ért el, mert amíg a szárítások kereten történtek, addig minden egyes darabot kétezer kellett leszárítani, ami kitett 24 órát, de most az üveglapos szárítással 10 óra alatt szárad a bőr és a kikészítés folyamán sokkal rugalmasabb, sokkal simább bőrt nyernek. Egy műszak alatt az. üveglapos szárítóberendezéssel 750 kvadrát bőrt tudnak leszárítani, sokkal többet, mint a keretes szárítással. Silóznak a medinaiak Újvári János 7 holdas dolgozó paraszt nem sajnálta erejét, 20 köbméter silótakarmányt készített állatainak. Lábos István 12 holdas dolgozó paraszt 20 köbméter silót készített. Szokics Arzén 13 holdas dolgozó paraszt be- tonsilót épített, 30 ’köbméter silótaksirm árnnyal biztosítja állatai áttelel- tetését. De sorolhatnánk még tovább azoknak a dolgozó parasztoknak a nevét, akik megértük a sibéta- karmány jelentőségét és minden erejükkel arra törekednek, hogy a község 300 köbméter silótervét mielőbb teljesítsék. Elégedettek a nagydorogi dolgozó parasztok a gépállomás mélyszántási munkájával A nagydorogi gépállomás trak térte tái Juhász József, Török István, Nagy János és a többiek is, munkájukban arra törekednek, hogy a gépi erő iránt érzett rokomszenvet elmélyítsék. A nagydorogi gépállomás eddig 200 dolgozó paraszttal kötött szerződést mélyszántásra és 190 dolgozó paraszt 600 hold területén a mélyszántást elvégezték. A traktorosok jó minőségi munkát végeznek a dolgozó parasztok földjein. Ezt bizonyítja az a tény, hogy Kajári Is.tván, P. Kovács István, Simsik József és a többi dolgozó parasztok — akik szerződésit kötöttek a gépállomással — elégedettek, és a jövőben is igénybeveszik majd a gépállomás segítségét. 450 mázsa liszt terven felül A Nagydorogi Malom november havi tervét már második dekádban teljesítette, a III. dekádban pedig azért harcoltak, hogy havi tervüket túlteljesítsék. Az igyekezetnek az lett az eredménye, hogy november havi tervüket 122 százalékra tudták teljesíteni, tehát terven felül 4i50 mázsa, 'lisztet őrölteik meg. Ezzé! a terveníeiüli mennyiséggel Nagydorog lakosságét 8—10 nap elitudják látni kenyérnél. Ebben a kimagasló eredményben aktívan kivették részüket Papp András molnár, Kovács József és Pámer Lőrinc malomi munkátok. Az év utolsó hónapjában azt tűzték ki célul, hogy az őrlésnél 5 százalékos minőségjavítást vezetnek be, hogy ezáltal minél fehérebb kenyér kerüljön a dolgozók asztalára. A Béke-brigád kiváló munkája Már több mint másfél éve együtt dolgoznak a Béke-brigád tagjai, mintegy tizenegyen. A Déldunán- tóli Áramszolgáltató Vállalat, legjobb brigádja jelenleg is, mert még az őszi hónapokban sem hanyatlott a munka, októberben is 140 százalékra teljesítették havi tervüket. Bazsó elvtárs, a brigád vezetőjói szervezi meg minden esetben a munkát. Az ő szervező munkájának eredménye, hogy a brigád 10 tagja m,a már sztahanovista jelvényt visek Augusztus hónap végéig a brigád 90 százalékra teljesítette 1953-as évi tervét. Ekkor közösen elhatározták, hogy elhagyják a megyét. Komlóra mennek, ahol terven felül dolgoznak a bányászlakások villamosításának meggyorsításáért. Körülbelül két hónapot törtöttek Komlón. Ezalatt az idő alatt villamosították a Kishertelend bányászközséget is. A brigád itt is jó munkát végzett, amiért nem egyszer dicséretben részesülték. „Német Filmhét“ Szekszártloii Megyénk dolgozói már több filmen keresztül ismerkedtek a Német Demokratikus Köztársaság filmaiücotáscVvatl és rajV tűk keresztül a demokratikus Németország dolgozóinak munkájával, életkörülményeivel. A december 11-én kezdődő Német Filmhét atkáimat ad mind ezek közelebbi megismeré sere. Közelebb hce bennünket érzésben 1« a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóihoz. — Nemcsak Szekszárdon. ha nem megyénk több községében tartanak Német Filmhetet. A szekszárdi megnyitó ünnepségen részt vesz a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége is. Díszelőadás keretében a „Kivételes törvény" című új fikna'.lko- tás kerül bemutatásra.5.200 forint 1 hold szerződéses kenderért A falvak dolgozó parasztsága egyre nagyobb számban köt szerződést különböző ipari növények termesztésére. Decs községben például Vasadi Lajosné az 1953-as gazdasági évben csak 1200 négyszögölön termelt rost- kendert, mégis több mint 2000 forintot kapott. Jövőre 1 holdan fog rostkendert termelni Vasadi Lajosné. Az 1 hold rostkender terméséért felemelt termelési árral számolva 5.200 forintot kap és 1000 forintért vásárolhat féláron textilárut. A íoinamegrei téglagyárakban valamvnnyi dolgosával ismertetik a Munka törvény könyv módosítását fejezték az őszi mélyszántást és a lehető legnagyobb segítséget adták az egyénileg dolgozó parasztoknak is. Ezt még ma megyénk gépállomásainak igazgatói közül nagyon kevesen mondhatják el. Ha gépállomásain]: erejükhöz mérten minden segítséget megadtak volna, altkor november 30-ra nem 45 százalékra volna teljesítve a mélyszántási terv, hanem legalább 90-re. A mezőgazdaságban nincs jelenleg fontosabb termelési feladat, mint a mélyszántások elvégzése. Ezt megyénkben minden mezőgazdasági vezetőnek és dolgozónak látni kell. Látni kell, hogy a mélyszántások elvégzése az eddiginél sokkal következetesebb harcot követel. A kor- mányprogramm megvalósításáért foly tatott harc falun — a barázdában kezdődik. A Munkattirvényktmyv módost, fása Tolna megye dolgozói körében osztatlan örömet keltett. A túlórák kérdésének szabályozása, az anya és csecsemő véd elem további bővítése, az egyeztető bizottságok mun. hájénak Ms?6lcs'iJje á dolgozók ■jogainak kiterjesztését jelenti. Tolna megye egyik [egtöbb dolgozóját f^glajkoaloífó vállalat <s Téglagyári Egyesülés, amely 8 üze. met foglal magába, s ahol a Munka. törvénykönyv módosítása most szá. mos eddig megoldatlan kérdést fisz táz. — A Munkatörvénykönyv módosításának jelentőségéi elsősorban orz egyezhető bizottságok munkájának kibővítésében üdítőm, — mondja. Fischl Vilmos a Téi/logyári Egye. siti és igazgatója. Eddig talán a legtöbb visszásságot az okozta, hogy a központban működő egyeztető bi. zattság általában nem tudta betartani a kötelező 8 napi határidőt. Hónapokkal ezelőtt az Egyesülés <pl bocsátotta a dombóvári üzemből Németh Józsefe' és több társát, mert részegeskedéssel, fegyelmezel. lenséggel zavarták a termelést. Az egyeztető bizottság munkája több mint 4 hétig tartott ebben az ügyben. De ugyanilyen filentöségű a túl. órák kérdésének szobd’yozása is, A légi,agyaraknál eddig az volt a helyzet, hogy legalább 6 órás pihenő eltelte elölt nem volt szabad újabb munkára beosztani senkii. A tolnamegyei téglagyáraknál ennek ellenére is előfordult, hogy nem tar. tolták be a kön \?ző 6 órát. Ezt az időt most az új munka!örvény 8 órára emeli fel, s ennek betartásáért az egyes téglagyárak vezetői felelősek. — Az új munkai őr i'émnyal kapcsa, bábon — mondja FiscM Vilmos — cl fintorogtuk, hogy az addigi gyárkor! attól eltérően, a rmmhatörvény szellemében minden dolgozóval meg ist A rtetjük jogait és kötelességeit. Éppen azért előbb az üeemveeeitök. kel, majd ezt követően vutlamcrtnyi dolgozóval megbeszéljük a mttfiká- törvény módosítását.
