Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-31 / 306. szám
2 IN A F LO IMS DECEMBER SI Hegedűs András elvtárs beszéde a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén (Folytatás az 1. oldalról) lük). — A mezőgazdaságban általában továbbra is rendkívül alacsony színvonalon mozog a gépek kihasználása és különösen tűrhetetlen a helyzet a gépek ápolása és karbantartása körül, amely sok gépállásra, alka.részpazarlásra és a gépek gyors elhasználódására vezet. Nagyon sok gépállomáson az igazgató és a főgépész nem ellenőrzi rendszeresen a kötelező folyó karbantartás elvégzését. Még mindig <Wéfordul olyan eset, hogy a gépállomás i igazgató arra a kérdésre, hogy hogyan kell ellenőrizni az I. számú karbantartás elvégzését a munkában lévő traktoron, azzal válaszol. hogyr meg kell nézni, nem poros-e a traktor. Ebből a szempontból még rosszabb a helyzet a gépállomásokat irányító felsőbb szerveknél. így a gépállomások megyei igazgatóságainál és a földművelésügyi minisztériumban. Ez persze nemcsak a szakmai hozzáértés hiánya miatt van így. Nagy- szerepe van ebben a laza fegyelemnek. a lelkeüenségnek, ami egyes gépállomásokon ' és állami gazdaságokban a traktorosok és műhelymunkások között eluralkodott és a földművelésügyi minisztérium gyenge ellenőrzésének. A gépállomások munkájának egyik legnagyobb hiányossága az, hogy a gépi munka hatása a termésátlagok növekedésében nem mutatkozik meg. mert a gépi munkák minőségére nem fordítanak gondot. A gépállomások igazgatóinak, főagronómusainak és főgépészeinek jelentős része még mindig nem érti, hogy csak akkor lehet jónak értékelni a gépállomás működését, ha körzetében a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagai a munkák gépesítése segítségéve) nőnek. Hiába teljesíti a gépállomás idejében a tervét normál- holdakban, ha mázsákban rossz a? eredmény, ebben az esetben nem dicséretet, hanem elmarasztalást érdemel. A mezőgazdaság számára juttatott gépek jobb kihasználása és a munkák. minősegének megjavítása, érdekében mindenekelőtt meg kell javítani a traktoristák műszaki kiképzését és a mezőgazdaság műszaki káderekkel való ellátottságát. A traktoristák jobb kiképzése érdekében javasolja a Politikai Bizottság, hogy 1954-ben az ipari tanulóképzéshez hasonló traktorosgépész-képző tanuló- intézeteket kell nyitni másféléves oktatási időtartammal, emellett az idősebb korosztályok és a katonaviseltek számára a földművelésügyi minisztérium szakoktatási rendszerében 6 hónapos szaktanfolyamokat kell szervezni, ahol a már gyakorlattal rendelkező fiatalok traktoros-gépész oklevelet nyerhetnek. Növelni kell a körzeti és vezető mechanikusok műszaki képzettségét is és számukra az eddiginél hosszabb tanfolyamokat kell tartani és ugyanakkor nagyobb számban kel! a mező gazdaságba gépésztechnikusokat küldeni. A mezőgazdaság gépesítése körüli hibák egyik legfőbb oka, hogy a trak torvezetők és mechanikusok a gépállomásokon és állami gazdaságokban a rossz szociális ellátás, a munka szervezetlensége miatt gyakran változnak. Ezen a helyzeten is változtat ni kell. Gondoskodni kell arról, hogy a t.raktoristák és kombájnisták mindennapi életükön keresztül érezzék, hogy pártunk és kormányunk, a gépi munka jelentőségének megfelelően, fokozott megbecsülésben részesíti a jól dolgozó traktorost és kombájnistát. Ezért meg kell javítani élet- körülményeiket, biztosítani kell számukra a szórakozás lehetőségeit is és munkaközben el kell őket látni meleg étellel. Feltétlenül meg kell erősíteni a gép állomások és állami gazdaságok javítóbázisát, alkatrész- és üzemanyagellátását is. A javítóbázis megerősítése érdekében a gépállomások és állami gazdaságok javítóműhelyét megfelelő felszereléssel kell ellátni, munkagépekkel, mérőműszerekkel és a javítóműhelyekbe az iparból önkéntes jelentkezés alapján megfelelő szakembereket kell átirányítani. Az alkatrészellátást úgy kell meg szervezni, hogy az alkatrészhiány miatti gépállás a minimumra csökkenjék. Mindezekkel az intézkedésekkel biztosítani kell a mezőgazdaság számára adott, hatalmas géppark gazdaságos és takarékos felhasználását a termésátlagok gyors felemelése érde- I kében. lusi dolgozók között. Sőt helyeselni kell azt is, hogyha a járási tanácsok és megyei tanácsok a járás, illetve a megye legjobb mezőgazdasági dolgozóiból szintén létrehoznak mezőgazdasági termelési bizottságot és velük rendszeres időközökben megtárgyalják a járás, illetve a megye mezőgazdasági fejlesztésének legfontosabb kérdéseit. A dolgozó parasztok tömegeinek bevonása a tervek végrehajtásába az egyik legdöntőbb záloga a tervek sikerének. A dolgozó parasztságra támaszkodva, a mezőgazdasági termelési bizottság segítségével minden járás és megye a Programm alapján fogjon hozzá saját területén a mezőgazdaság fejlesztési tervének végrehajtásához, de ne csak fejlesztési tervet dolgozzon kL hanem főleg konkrét, gyakorlati intézkedéseket tegyen, amelyek ténylegesen és gyorsan előbbreviszik a mezőgazdaság ügyét azaz dolgozza ki például, hogy melyik községben használja fel a rétek és legelők meg- iavítására szánt összegeket és ki a felelős azért, hogy hol, mennyi gyümölcsfát ültet, honnan szerzi hozzá a gyümölcsoltványt hol telepít szőlőket és üzemi gyümölcsösöket st.b. A mezőgazdasági Programm végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket haladéktalanul, széles körben ismertetni kell a dolgozó parasztsággal, hogy mindenki előtt bebizonyosodjék, hogy a Programm végrehajtása késedelem nélkül megkezdődik. Nem kétséges, hogy ez a gyors és operatív végrehajtás száz és százezer dolgozót mozgósít és állít majd a Programm mellé. A mezőgazdasági termelés gyors fellendítése érdekében a mezőgazda^ sági szakemberek túlnyomó többségét közvetlenül a mezőgazdasági termelés irányítására és szervezésére kell felhasználni. Milyen formában tehetjük ezt meg? A legalkalmasabb forma erre kétségtelenül a gépállomás. Bár emellett szakembereket nagy számmal kell küldeni a termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba és a tanácsok apparátusaiba. A gépállomásokon szé les agronómusi hálózatot keli kiépíteni és a gépállomások agronómusait — hasonlóan, ahogy ez a Szovjetunióban történik — oda kell kapcsolni egy-egy nagyobb termelőszövetkezetihez. A mexőgasdasógi termelés szakirányításának megjavításáról A mezőgazdasági termelés általános fellendítésének célkitűzése megköveteli, hogy á mezőgazdaságot irányító szervek, a földművelésügyi minisztérium, a megyei és járási tanácsok, továbbá azok mezőgazdasági osztályai munkájában lényeges változás történjék. A mezőgazdaság területén mutatkozó elmaradás egyik oka az, hogy a földművelésügyi minisztérium és a. ■ volt állami gazdaságok és erdők minisztériuma is bürokratikus módon dolgozott, és részben dolgozik még ma is, munkája nem a feladatok tényleges elvégzésére, a gazdaság'' szervezőmunkára irányul, hanem uta sí tások tömkelegének gyártására és kiadására.- Hozzájárult mindehhez áz is, hogy a központi apparátusok létszáma fe' duzzadt nemcsak Budapesten, hanem a megyei központokban is. Emiatt mezőgazdasági szakembereink jelentős része nem vesz részt közvetlenig a mezőgazdasági termelés irányításában, hanem különböző irodákban ül, bürokratikus munkát végez, elszakítva a mezőgazdasági termeléstől. Ezt a képet, ki lehet egészíteni még azzal, hogy hasonló bürokratizmus és túlzott centralizálás mutatkozik egyéb, a mezőgazdasági termeléssé’ kapcsolatos szerveknél is, különösen a begyűjtési minisztériumban, de a különböző termeltető vállalatok is a szakemberek százait kötik le irodai vagy szakértelmet nem kívánó szervezési munkával. A mezőgazdaságfej lesztéstt Programm nagy feladatot ró a megyei, járási és községi tanácsokra, mező- gazdasági osztályaikra. A mezőgazdaság területén a túlzott centralizálás azzal járt, hogy a járási és megyei tariácSok és mezőgazdasági osztályaik hatásköre rendkívül leszűkült, minden kis kérdésben a földművelésügyi minisztérium dönt. A földművelésügyi minisztérium dönti el jelenleg is még azt, hogy egyes termelőszövetkezetek mely területén létesüljön tógazdaság vagy öntözéses gazdálkodás, hol ültessenek szőlőt vagy gyümölcsöst. A földművelés- ügyi minisztérium haltenyésztési ősz tálya például nemrégen még a termelőszövetkezetek tógazdaságainak fejlesztése helyett azzal foglalkozott hogy sörrel, paprikával és borral látta él a haiászszövekezetek csárdáit. Mondanom sem kell, hogy ez a túlzott, centralizálás az ügyek menetét rendkívüli módon megnehezíti és a helyi kezdeményezéseknek nagyon gyakran szárnyát szegi. A megyei és járási tanácsok hatáskörének csökkentésével együtt kisebb lett a felelősségük is a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Ez odáig vezetett, hogy egyes megye’ és járási tanácsok elnökei sokszor a legfontosabb mezőgazdasági kérdéseket sem ismerik. A somogymegyei tanács elnöke: Dani Imre elvtárs például nem tudta megmondani, hogy mekkora volt á kenvérgabonafélék termésátlaga megyéjében. A me7.őtúri városi tanács elnöke akkor, amikor a sertéspestis ez év nyarán már 600 sertést pusztított el a városban, még nem tudott arról hogy a területén járvány van. A föld művelésügyi minisztérium egyik verető dolgozójának kérdőjére, méltat- ankodva felelte, hogy honnan tudná ezt, amikor neki még hivatalosan nem jelentették. A mezőgazdasági fejlesztési prog- rammot csak akkor lehet végrehajtani, ha megnöveljük a megyei és járási tanácsok felelősségét és egyben hatáskörét a mezőgazdaság fejlesztésében. E célból felül kell vizsgálni a földművelésügyi miniszté- -ium döntési jogkörét és csak a legfontosabb kérdések eldöntését kell meghagyni a minisztérium hatáskö vében, a többit bátran át kell adni a megyei és a járási tanácsoknak, il- 'ef.ve azok mezőgazdasági osztályaira kell bízni. A helyi tanácsok a mezőgazdaság fejlesztésében rájuk rótt feladatokat "saik akkor tudiák kielégítően elvégezni, ha végrehajtásukra a tanács ‘agjain kívül szélesen bevonják a me tógazdaság legjobb dolgozóit, terme- ’öszövelkezeti tagokat, egyénileg gazdálkodókat, az állami gazdaságok és gépállomások élenjáróit. Csak helyeselni lehet azt a több helyről felvetett javaslatot, hogy a feladat megkönnyítése céljából a községi tanácsok mellett hozzunk létre széles mezőgazdasági terme'ési bizottságokat, amelyekben résztvesznek a falu dolgozóinak legjobbjai, a termelésben nagy tapasztalatokkal bíró, jól gazdálkodó középparasztok és kezdeményezéseikkel segítik a község egész mezőgazdaságának felemelését. Támogatni kell az ilyen mezőgazdasági termelési bizottságok létrehozását, mert ez széles tömegkapcsolatot teremt a tanácsok és a faA gépállomásokat specializálni keli: szőlő-gyümölcs-, zöldsiégtermelő vidékeken például kertészekkel, öntözött területeken öntözési szakemberekkel kell megerősíteni, akik segíteni tudják a speciális termelési ágak gépesítését is. Biztosítani kell, hogy a jövő év első felében minden 600 kataszter holdnál több szántóterülettel rendelkező termelőszövetkezetben dolgozzék a gépállomás állományában lévő megfelelő képzettséggel rendelkező agronómus. A gépállomások agronómusait a termelőszövetkezetekben felelőssé .kell tenni nemcsak a növénytermelési munkák időben és megfelelő minőségben való elvégzéséért, hanem az állattenyésztés fejlesztéséért is. A jogköröket, azonban úgy kell megszabni, hogy ne csökkenthessék a termelőszövetkezetek elnökének és igazgatóságának önállóságát, ne sért. hessék a szövetkezeti demokráciát. A gépállomás agronómusának feladata, hogy segítse és támogassa a termelőszövetkezetet, hogy a tudomány és az .élenjáró gyakorlat tapasztalatai figyelembevételével dolgozzék. A gépállomások agronómusai segítsék az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is, ismertessék közöttük azokat a módszereket, amelyekkel terméseredményeiket fokozni f.udják és segítsenek nekik abban is, hogy idejében megkapják termelésükhöz mindaz! a segítséget, amit a párt és a kormány biztosít számukra. A gépállomások agronómusokkal való megerősítése mellett képzett mezőgazdasági szakemberekkel kell meg erősíteni a nagyobb községek tanácsait is. A mezőgazdasági szakemberek átcsoportosítását a termelésben önkén- es jelentkezés alapján kell végrehajtani, és a városból falura menő szakemberek számára biztosítani kell háromhónapi fizetést, továbbá megfelelő lakást és meg kell javítani anyagi feltételeiket. Az egyetemet és középiskolát most végző szakembereket kötelezni kell arra, hogy az egyetem elvégzése után, irányító munkakörben, legalább három évig közvet- 'enül a termelésben — termelőszövetkezetben, gépállomáson, állami gazdaságban — dolgozzanak. Erre a rendszabályra kádemevelés szempontjából is szükség van, mert sokévi tapasztalat mutatja, hogy ilyen, a gyakorlati munkában eltöltött évek nélkül a mezőgazdasági szakemberek tudása nem tessz teljes. A mező- gazdaság fejlesztése a mezőgazdasági szakembereket nagy feladatok elé állítja, de egyben nagy lehetőségeket is biztosít számukra. Lehetővé teszi, hogy szaktudásukat, tapasztalataikai az egész dolgozó nép javára hasznosítsák. Nem kétséges, hogy mező- gazdasági szakembereink döntő többsége — régiek és újak egyaránt — becsülettel eleget tesznek ezen megtisztelő feladatnak. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében az eddiginél fokozottabban kell támaszkodni a tudomány legújabb eredményeire. Hazánkban a mezőgazdasági tudomány a párt és kormány támogatásával a i felszabadulást követő években jelentős mértékben fejlődött és jelenleg több mint 40 tudományos intézet és kísérleti gazdaság dolgozik. A mezőgazdasági tudósok és az élenjáró szakemberek resztvettek a mezőgazdaság fejlesztésére eáfiterjest tett programm kidolgozásában is; tudásukkal, tapasztalatukkal segítséget adtak a mezőgazdasági termelés fellendítését célzó intézkedések kidolgozásához. Ugyanakkor hiba lenne nem látnunk, hogy mezőgazdasági tudományos intézeteink és kísérleti gazdaságaink munkájában még sok hiányosság van; a legfőbb ezek között az, hogy gyenge a kapcsolatuk a mezőgazdasági termeléssel. Ezért a tudományos intézeteket közelebb kell vinni a mezőgazdasági termeléshez. A mezőgazdasági termelés általános feliendi lése érdekében mozgósítani kell a mezőgazdasági szakemberek többezerre menő hadseregét, szakmai tudását, tapasztalatait. XI. A falast pártpolitikai munka feladatairól A mezőgazdasági termelés általános fellendítése mindenekelőtt a párttagok lelkes és fáradhatatlan munkájától függ. Csak a párt képes mozgósítani a dolgozókat városban és falun egyaránt e hatalmas programm végrehajtására, és irányítani ez*, a hatalmas és sokoldalú munkát, amely a mezőgazdaság rendkívüli elmaradottsága felszámolásáért most kezdetét veszi. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében különösen nagy szerepe van a falusi pártszervezeteknek. Ezek -a pártszervezetek a felszabadulást, követő években sok nehéz harcot sikerrel vívtak meg. ők irányították a földreformot, vezették a harcot a főid megvédéséért, nagy munkát végeztek a termelőszövetkezetek megszervezésében és a termelőszövetkezetek megvédésében is. Falusi pártszervezeteink azenban az elmúlt években meggyengülitek: sok tapasztalt párttag került el faluról különböző párt- és tanácsfunkciókba, a honvédséghez, s a népgazdaság különböző ágazataiba, az iparba, közlekedésbe ugyanakkor a falusi pártszervezetek csak nagyon kevés dolgozó parasztot vettek fel tagjelöltnek és párttagnak. Gyengítette a falusi pártszervezeteket még az is. hogy a falvak egy részében sok kis- létszámú alapszervezet alakult egységes nagyobb létszámú falusi alap- szervezet helyett. A járási pártbizottságok legfontosabb feladata most, hogy felismerve ezt a helyzetet, megerősítsék a falusi pártszervezeteket, növeljék tekintélyüket és biztosítsák, hogy az alap- szervezetekben a szervezeti szabályzatnak megfelelő páríszerű vezetés és pártélet folyjék. A falusi pártszervezetek megerősítése érdekében az eddigi szétaprózott kislétszámú alapszervezetek helyett nagyobb létszámú falusi párt- szervezetek létrehozására kell törekedni. Faluban külön alapszervezetet csak termelőszövetkezetben, gépállomáson vag>* állami gazdaságban kell alakítani. A többi párttagot egy pártszervezetben kell összefogni. Meg kell erősíteni a falusi szervezeteket, becsületes dogozó parasztoknak a pártba való felvételével is: minden faluban sok olyan dolgozó' paraszt van, aki nemcsak helyesli a párt politikáját, hanem kezdeményezően vesz részt annak végrehajtásában. Falusi pártszervezeteink fontos feladata, hogy fokozott gonddal neveljék ezeket a dolgozó parasztokat és közülük azokat, akik a párttaggal szemben támasztott követelményeknek megfelelnek, vegyék fel tagjelöltnek, illetve a tagjelöltségi idő lejárta után párttagnak. A falusi pártszervezetek megerősítése érdekében nagyobb szémban kelíl küldeni kommunistákat a falvakba a városokból, különösen az iparból; olyan párttagokat, akik ismerik a falusi életet, akik üzemükben aktívan résztvesznek a pártmun- kában és akik így képesek arra, hogy a falusi kommunistáknak segítséget adjanak az elkövetkező nagy feladatok megoldásához. Ilyenmódon egy-két év alatt többezer kommunistát kell falura küldeni. A falusi pártszervezetek segítségével a mezőgazdasági termelés fejlesztési terve végrehajtásába be kell vonni a dolgozó parasztság széles tömegeit, termelőszövetkezeti tagokat, egyénileg gazdálkodókat, a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozóit. A programm végrehajtása minden községben más és más feladatok végrehajtását követeli meg. A helyi adottságokat pedig úgy lehet teljes mértékben felhasználni a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, ha a terv végrehajtására igazi népi mozgalom fejlődik ki. amelyben a dolgozó parasztok száz- és százezrei tevékenyen résztvesznek. Minden faluban igyekezni kell a pártszervezet körül Létrehozni a becsületes pártorfkívüli dolgozók csoportját, bevonva ide nagy számban középparasztokat is; s a pártszervezet tárgyalja meg velük, hogy a község mezőgazdasága fejlesztése érdekében mit szándékozik termi; velük megbeszélve, az ő tanácsaik, javaslataik figyelembevételével és az ő se gftségükketl kell megtennie minden szükséges intézkedést a mezőgazdasági termelés felemelésére. Eger város 2. körzeti alapszerveaete mellett a pártszervezet vezetősége becsületes pártonkívüli dolgozó parasztokból létrehozott ilyen csoportokat, kikéri véleményüket. A csoport, munkája máris érezhető a szőlőtermelés megjavításával kapcsolatos munkák végzésében. Amikor a dolgozó parasztok meghallották, hogy a. pártszervezet a szőlőtermeléssel foglalkozik, a pártnapjon négy-ötszázan jelentek meg. Nem- kétséges, hogy hasonló eredmények lesznek, ha a Kapos völgyében a szarvasmarha-tenyésztést, vagy ha Makón a hagyma- termelést tárgyalják meg. A falusi pártszervezeteknek komoly segítséget kell adniuk, a helyi tanácsok megerősítéséhez. A községi tanácsoknak, a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért folyó harcban nagyon nagy szerepük van: ők kell, hogy szervezzék és irányítsák mindazokat a munkákat, amelyek községük területén a termésátlagok felemeléséért, az állattenyésztés fejlesztéséért folynak. A községi tanácsok ezt a feladatot csak akkor tudják ellátni, ha a dolgozó parasztság tömegeire tudnak támaszkodni. Ezért a falusi pártszervezeteknek feltétlenül támogatniok keil a községi tanácsok mellett megalakuló mezőgazdasági termelési bizottságot. Elő kell segíteni, hogy ezekbe a bizottságokba a dolgozó parasztság legjobbjai kerüljenek be és nagy számmal vegyenek részt olyan becsületes, földműveléshez jól értő középparasztok is, akiknek szaktudása, tapasztalata nélkülözhetetlen a határozat végrehajtásához. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésére irányuló programm végrehajtásában nagy szerep vár az ifjúságra és az ifjúság szervezetére, a DISZ-ne. A falusi ifjúsági szervezet legfontosabb feladatává kell tenni, hogy az élen járó módszerek elterjedését segítse. A falusi DlSZ-szer- vezet számára ebből a szemjxmtbol példaképnek lehet említeni a zalorn egye i andráshidai DlSZ-szerveze- tet Miután az andráshidai állami gazdaság teljesítette a silózás tervét, az állami gazdaság lelke* fiataljai összefogva a falusi fiatalokkal aS állami gazdaság silótöltőgépével 70 andráshidai dolgozó parasztnak só- '.óztak A falusi DlSZ-szervezetek tagsága közé is és a vezetőségbe i** az eddiginél sokkal nagyobb számban kell bevonni a földműveléshez jól értő dolgozó perasztíiataiokat továbbá termelőszövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok, élenjáró fiatal dolgozóit. A pártszervezetek se gítsék a falusi ifjúsági szervezeteket, hogy olyan vezető réteg alakuljon ki, amely helyes irányban tudja nevelni a falu egész ifjúságát, amely képes bevonni az ifjúságot, a mező- gazdaság feliendi tésért folyó nagy harcba. Fel kell használni és <Í5 tartalommal kell megtölteni a földművesszó- vetkezeteket is, hogy a dolgozó parasztok a földművesszövetkezet segítségével érdemlegesen tudják előmozdítani községükben a növénytermelés és állattenyésztés fejlesztésének ügyét A földművesszövetkeze- eknek különösen nagy szereprük ven a falusi áruforgalom egészséges fejlesztésében és amellett rajtuk keresztül a dolgozó parasztok jelentői termelési segítséget is kaprhatnak, közös daráló létesítésével, közös autózással stb. A falusi pártszervezetek a pértem- kívüli dolgozó parasztoknak a párto (Folyiatás a 3. oldzúosj I
