Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-30 / 305. szám
1953 DECEMBER 30 NÄPC5 S Hegedűs Andres e!vtárs beszéde a Magyar Do'gozók Pártja Központi Vezetőségének ülésen (Folytatás a 8. oldaltól) A késői vetés káros listásával kap s sóimban érdemes megemlíteni, hogy ez évben Vas mefiyeben, ahol tavaly október 20-ig elvégezték az őszibúza vetését, a termésátlag kát. holdanként t2.2 mázsa volt, Somogy megyében, ahol a búza termelésének fettételei nem sokkal rosszabbak, • mint Vas megyében az. őszi vetéssel megkéstek, december 20-án fejezték be és termésük 9.7 mázsa lett, azaz 2.3 mázsával kevesebb, mint Vas megyében. A ken y érgaboTifl-vetést erii letekre kel] összpontosítani a műtrágya jelentős részét is, különösen a nitrogén-mű t rá,gv át: azokat a gabonákat, amelyeket nem a legjobb előve tern énv, például a kukorica után vetettek, holdanként legalább 50—50 kg, sőt égy mázsa nitrogén -mű trágyával kel) tavasszal fej trágyázni. Azokra a búza vetések re. ahová a fejtirágvázás céljára nem tudunk biztosítani műtrágyát, fel keli használni az érett istállótrágyát és a kömposzt trágyát, is. A tavaszi fejtrágyázás Fon (osságát azért is alá kell húzni, mert az ez- évi száraz. időjárás és a novemberi fagvok után vetéseink fejletlenek és most nagyon sok függ a vetések február-március elejei fejtrágvá/á- sától. továbbá koratavaszá megmunkálásától. azaz szükség szerinti hon gerezésétől. vagy fogasolásálói Tér mnlőszövetkezetekuk, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink saját érdekükben, de népünk zavartalan kenyérellátásának biztosításáért is, kövessenek el mindent azért, hogy kenyérgabona-félékből már az 1954- es évben gazdag aratásunk tegyen A gabonatermelés fejlesztése érdekében el kell terjeszteni ez eddig bevált élenjáró módszereket. így a keresztezett sorú vetést, ameiv az ezévi összesített adatok alapján a következő eredményt hozta: Állami gazdaságokban termelőszövetkezetekben keresztsorosan egviránvban keresztsoro®an egyiránvban vetett gabona termésátlaga q/kh. Megnevezés; Ó6TÁ búza 12 2 9 9 99 9.2 rozs 10 4 «6 8.8 74 Óf-záárpa 14 9 12.2 12.6 11 S Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és a termelőszövetkezeti tagok . egyénileg is messzemenően érdekeltek abban, bogv konvérgi- bonaból nagv termést érjenek ei. A , beadási kötelezettség függeMeu, a terméseredményektől és r,wt a szántóföld területétől és minőségétől függ Minden mázsa többlettermés tehát szabadpiacon kerülhet értékesítésre. Az egy mázsa, helyesen a lkai mázott nitrogénműtrágya legalább másfél mázsa termés többi etet hoz, azaz nyolcvan forintos befektetés félév alatt több. mint három-négy sze résén térül vissza. Az a fogasolás, vagy hengerézés, amit tavasszal a bűzavetéseken végeznek — persze csak akkor, ha szükséges és ha idejében végzik — könnyen hozhat kát. holdanként egy mázsa termés- többletet, azaz 200—"00 forintos jövedelemtöbbletet. Párt- és tanács- szerveink ne sajnálják az időt és fáradtságot, behatóan tanulmányozzák megyéikben, illetve járásaikban a ken vérgabonatermelés helyzetet, az élenjáró termelőszövetkezetek, dolgozó parasztok és állami gazdaságok tapasztalatait, ezek elterjesztésével biztosítsák a ken vergabona- félék nagy termésátlagát. IV. Szilárd Utharm^nralttp megteremtéséről A növénytermelésen belül — a kenyér.gabonakárdés megoldása mellett — a legfontosabb a lakarmány- termelés növelése és ezzel szilárd ta karmányailap, azaz jelentős takar- mánytartalók létesítése. A takarmány döntőbb szerepet, játszik az állati szervezet kialakulásában és a hozamok növelésében, mint az állat fajtája vagy száirmazása. Sehol a világén még nem alakult ki nagy termőképességű, nagyhozamü állomány bő séges takarmány nélkül. Sok évtized tapa_sztalat,a mutatja e kérdés jelentőséget állattenyésztésünk fejlesztése szempontjából. A felszabadulás előtt Magyarországon az állattenyésztés hozama egyik évről a másikra — egy-egy száraz esztendő után — közel a felére csökkent.. Bár a dolgozó parasztság nagy erőfeszítéssel, az 1952-es rossz takarmánytermésű év után a létszám te kinfcetében fenn tudta tartani állat- állományát, a hozamok minden erőfeszítés ellenére is erősen lecsökken tek. A szilárd takarmányalap megteren tése takarmánynövényeink termésátlagainak növelésétől, továbbá a ta- karmányféliák. veszteségmentes betakarításától és észszerű felhasználásától függ. A szilárd takarmány- alap megteremtése érdekében feltétlenül csökkenteni keü a takarmány felhasználáson belül az abraktakarmányokat és növelni kell a zöldtakarmányt, szén a félé köt és a silót. Ez olcsóbbá teszi az állattenyésztést és lehetőséget ad nagyobb mennyiségű állattenyésztési hozam előállítására. A szilárd takarmányalap megteremtésénél gondolnunk kel-1 arra is, hogy országunkban általában a fehérjefélékben van nagyobb hiány, ezért az egyes takarmányfélék termesztésénél a legnagyobb figyelmet * nagy fehérjetartalmú takarmá- ayok, köztük elsősorban a lucerna vetésterületének és termésátlagának »övelésére kell fordítani. Az évelő herefélék és ezen belül a lucerna vetésterületét érdemes növelnünk — egyéb takarmányfélék ve tésterületét is érdemes növelnünk estei több és értékesebb takarmányt A lucerna és egyéb pillangósvirágúak vetésterületének kiterjesztése érdekében legszükségesebb a vetőmagalap megteremtése. A lucerna- maglenmelés fokozása érdekében a mag mázsánkénti árát fel kell emelni a jelenlegi hatszáz forintról ezerötszáz forintra és szerződéses termelés útján nagymennyiségű lucerna- magát hell termeltetni. összes takarmánynövényeink közül jelenleg a legnagyobb jelentősége a kukorica termelésének van, amelyet közel kette millió holdon, azaz az ország szántóterületének húsz százalékán termelünk. A kukoricatermésátlag növelésének és a szilárd takarmányalap megteremtésének az egész mezőgazdasági termelés fokozása szempontjából is nagy jetemö- sége van. A kukoricatermelés fokozását az elkövetkező években azzal segítjük elő, hogy szerződéses úton heterozis kukorieavetömagot termelünk és lehetővé tesszük, hogy a dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek vetőmagjukat kicseréljék heterozis kukoricára. Sok hazai és külföldi ta pasztalat is bizonyítja, hogy a heterozis kukoricából nyert vetőmag kn ként, másfél-két mázsa terméstöoo- letet is adhat. A mezőgazdaság) termelés fejlesztése érdekében még komoly pénzügyi áldozatok árán is érdemes ilyen vetőmaggal ellátni az egész országot Emellett elsősorban az állami gazdaságokban és lerme'ő- szövetkezetekben el kell terjeszteni a kukorica négyzetes vetését, amely megkönnyíti a növényápolási munkák gépesítését és nagyobb termésátlagot eredményez. A szilárd takarmámyalap lélrehnzá sában országunkban nagy jelentősége van a silózásnak. Segítségével olyan tömegtakarmányokat tudunk értékesi téni, amelyekké.] az összes takarmány félék közül a legnagyobb takarmány- érték termelhető: ilyen a silókukorica és az édescirok. Emellett sokmillió mázsa olyan mellékterméket tudunk takarmányként felhasználni, amelyek -silóaás nélkül teljesen használhatatlanná válnak, vagy értéküknek jelentős részét elvesztik, ilyen többek között a kukorica szára, a cukorrépa és takarmányrépa levele, a napraforgó tányérja. A silózás terén az elmúlt években jelentős eredményeket értünk el. felszabadulás előttihez képest a silózott takarmányok mennyisége meg- harrnincszorozódott. De ugyanakkor kevés gondot fordítottunk a minőségre. A silótakarmány készítése elsősorban a nagyüzem módszere, ezért pártunk és kormányunk elsősorban az állami gazdaságokban fokozza a si- lóépítést, de emellett nagy támogatást ad a termelőszövetkezeteknek is A termelőszövetkezetek csak ebben az évben háromszázezer köbméter ál landó jellegű silót építenek és mintegy egymillió köbméter silótakarmányt készítenek. Kormányunk a háztáji gazdaság szükségletei mértékében silóépítési segélyben részesíti a termelőszövetke zeti tagokat és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is. Ez év őszén az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közel egymillió köbméter si lótakarmányt készítettek s ez több mint húszszorannyi, mint amennyit a nagybirtokos Magyarországon ké szítattek az összes földesúri nagygazdaságokban. Ezévben Magyarországon már mint =gy ötmillió köbméter silótaikarmány készül. Ha ezt csak tejtermelésre használnánk fel, ezáltal mintegy há romnegyedmilliánd liter tejeit kap □árút. Ezzel az eredménnyel azonban koránt sem lehetünk megelégedve. Je- enlegi állatállományunk megköveteli, hogy a silózást a mainak leg- aJá'bb két-háromszorosára emeljük. silótakarmány felhasználását ki kell terjeszteni nemcsak a téli, hanem a nyárvégi takarmányozásra is, a zöld futószalag hiányainak pótlására. A takarmány termelés szempontjából legelhanyagoltabb terület a rétes legelőgazdálkodás. Rétjeink és legelőink egy része olyan, hogy szégyene egész mezőgazdaságunknak. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink nagyrésze, és sok község is, nagyon elhanyagolja a legelőket, azért azok elgazosodnak és hozamuk rendkívül alacsony. Lehet-e ezen segíteni? Érdemes-e legelővel, réttel többet foglalkozni? Feltétlenül! Több gyakorlati tapasztalat mutatja, hogy a műtrágya értékben a legnagyobb eredményt éppen legelőkön és a réteken adja A rét és legelő nagyon is meghálálja azt a munkát, amit javítására, nevelésére fordítunk Termelőszövetkezeteinknek, tanácsainknak és az állami gazdaságainknak fontos és halaszthatatlan felada ■ta a rétek és legelők rendbehozása. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésén belül a kenyérgabonatermelés felemelése mellett, a iakajrmánytermelés növelésére, szilárd takarmányalap teremtésére kell az erőket fordítani. Ezzel megteremtjük állattenyésztésünk állandó megszakítás nélküli növelésének, legfontosabb alapját, s ezzel egyben nagy lépést teszünk előre a belterjes, magasabb színvonalon álló mező- gazdaság megteremtése felé. V. A% ipariés olaiosnörények termelésérőt A növénytermelés harmadik nagy csoportja: az ipari és olajosnövények A felszabadulás után dolgozó paraszt ságunk talán ezen a téren ért el legnagyobb eredményt, mert ezen növények vetésterülete a felszabadulás előttihez képest megnégyszereződött, különösen erőteljesen fejlődött a cukorrépatermelés. Ez évben csaknem háromszor annyi cukorrépát, termeltünk, mint a felszabadulás előtti tíz év átlagában. Olajosnövén.veink közül a napraforgó fejlődött a leggyorsabban: vetésterülete sokszorosa a felszabadulás előttinek, és olajtermelésünk ez évben a felszabadulás előtti tíz év átlagához viszonyítva negyvenszeres. Az ipari és olajosnövények együttes vetésterületének további növelése nem lehetséges, mert vagy a kenyérgabona vagy a takarroányalap rovására menne és ez komoly károkat okózna. Ugyanakkor a könnyű- és élelmiszeriparnak több nyersanyagot kell kapnia ahhoz, hogy a lakosság szükségleteit megfelelően ki tudja elégíteni. Ennek csak egy módja van: a termésátlagok növelése. A leg jobb állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kiváló termésátlagai mutatják legjobban ezen a téren meglévő hatalmas lehetőségeinket,. Ezeket akkor tudjuk a legmegfelelőbben kihasználni ,ha azokon a területeken helyezzük el az ipari növényeket, ahol termelésükre a legjobb 'ehetőségek vannak: ahol a dolgozó oarasztok ismerik a növény termelési feltételeit, és ezért kedvvel és' szívesen termelik. Gyorsan változtatnunk kell a jelenlegi helyzeten, amikor is teljesen a szerződtető vállalatok alkalmazottainak kénye-kedvére van bízva, hogy mit, hol termeljenek. A dolgozó parasztság bevonásával haladéktalanul ki kell jelölni azokat a körzeteket, ahol az egyes ipari növények termelésére a legkedvezőbbek a feltételek és itt lehetővé kell tenni, hogy az egyénileg dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek ne egy, hanem három évre kössenek szerződéseket. A szerződéses növények között kü- 'önösen nagy gondot kell fordítani a cukorrépa tenmésátlagának növelésére, amely a legnagyobb vetésterületű ipari növényünk, továbbá a kender hozamának növelésére, mert ez az a rostos növényünk, amellyel hazánkban a textilipar számára legnagyobb értékű nyersanyagot tudjuk termelni, valamint a dohánytermelésre és különösen a dohány értékes fajtáira. A gyapotitermelést az eddiginél kisebb keretek között folytatjuk és közben elő kell állítanunk olyan fajtákat, amelyek rneg tudnak birkózni a hideg tavaszi időjárással is. és biztos termés', adnak. Az ipari növények termésátlagának "okozása érdekében legfontosabb az őszi mélyszántás és trágyázás. A termelőszövetkezetek és egyénileg gaz- lálkodó dolgozó parasztok az ez évben jóváhagyott szerződéses fettételek szerint megszabott iringóiénál több termést- adnak be. Egy mázsa cukorrépáért forintra át számítva, a különböző szolgálatosokkal száz mázsán alul az egyéni termelő 27.20 forintot, 150 mázsán felül 42.20 forintot, a termelőszövetkezet 57.20 forintot kap. Emellett igen jelentősek azok a kedvezmények amelyeket a szerződést kötő termelők a beadási kötelezettségből kapnak. Az az istálló trágya, amit. ősszel hordanak ki és szántanak be a főd- be, és az a szántás, amelyet nem tavasszal. hanem ősszel végeznek el. negyven-ötven mázsa cukorrépával is többet jelent, és így sokszáz forint hasznot hoz az. egyénileg termelőknek és soktízezer forintot a termelő- szövetkezet tagságának. Mindent el kell követnünk azért, hogy minden ipari növény őszi szántásba. és ősszel trágyázott fafajba kerüljön. Ez nemcsak több nyersanyagot jelent a könnyű- és éleim i- szeri.pa.r számára, hánem egyben nő véli az egész mezőgazdaság kultúrált ságát, közvetve kihat a kenyérgabona és a takarmányfélék terméshoza mára is. VI. A burgonyaés zöldségtermelésről A mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy nagymennyiségben termeljen burgonyát és zöldségféléket és ezzel biztosítsa a lakosság zavartalan és bőséges ellátását e fontos élelmiszercikkekben. Burgonyatermelésünk egész mezőgazdaságunkon belül talán a legel hanyagoltabb és legelmaradottabb. Burgonyából hazánkban a felszaba dulás előtt is hallatlanul alacsony termésátlagok voltak. 1930—1940. között a kát. holdankénti átlag mindössze 38 mázsa volt. A felszabadulás után a burgonyatermelésben lényeges változás nem következett be. ez évben pedig viszonylag jó időjárás mellett is a kát. holdankénti termés mindössze hatvan mázsa: ugyanak kor a burgonya vetésterülete a föl- szabadulás előttihez képest egyéb növények, elsősorban az ipari növények javára csökkent. A lakosság zavartalan burgonyaellátásának biztosítása érdekében csak a városi lakosság ellátására, tehát a begyűjtési kötelezettség tel jesítésére és szabadpiacra, legkevesebb hatvanezer vagon burgonyát kell termelnünk, ami az eddigi átlagnak közel a kétszerese. E cél elérése érdekében burgonyavetésterületünket valamelyest növelni is kell, a fő feladat azonban a burgonyatermelés rendkívüli elmaradottságának g3rors felszámolása. A mi viszonyaink között a burgonyatermelés elmaradottságát mindenekelőtt a vetőgumó elromlása okozza; mint Liszenkó akadémikus kimutatta, a hazánkhoz hasonló vidékeken a Szovjetunióban is nagvon gyorsan, szinte egyik évről a másikra bekövetkezik a vetőgumó leromlása Amit a legcélszerűbben a vetőgumó nyári vetésben való megtermelésével 'ehet megakadályozni. A burgonyánál sokkal inkább, mint, bármely más kultúránál, nagyobb gondot kell fordítani a vető- gumók feljavítására és rendszeres cseréjére az egész vetésterületen. Ehhez azonban nagyon sok vetésűmé kell, hiszen csak egy kát. hold burgonya elvetéséhez a mi viszonyaink között legalább 12—18 mázsa szükséges. Emiatt a vetőburgonya cseréjét nem lehet úgy megoldani, mint a gabonáét. A dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek számára nem az «■gesz vetésterületükre, hanem annak ~sak egy részére tudunk biztosítani egy-egy arányban minőségi vetőgumócserét. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok saját gazdaságukban termeltek tovább ezt, és így biztosítsák tel- ies területükre a szükséges vetőgumót. Ezt a cserét úgy kell kifejleszteni hogy négy évenként az ország vetőburgonyaszükséglete felcserélhető lesyen. A kísérleti gazdaságoknak és a vetőburgonyatermelést végző állami Gazdaságoknak fontos feladatuk, hogy olyan minőségi burgonyát állítsanak elő, amely kát. holdanként leg kevesebb száz mázsa termést hoz. A vetőburgonyacsere természetesen nem oldja meg az egész burgonya- termelés felemelésének kérdését. Szükség van a burgonyatermelés fe.i- 'esztésére és ezen belül elsősorban a négyzetes-fészkes ültetési módszer ú terjesztésére. Pártunk és kormányunk előtt ha- >szthatet,ian feladat a zöldségter- ne'és fejlesztése. Ezen kérdés megoldása szempontiából mindenekelőtt hathatós intézkedéseket kell tenni a ’ö'dségtermelésnek a múltban már kialakult körzeti továbbfejlesztése érdekében. A zöldségtermelés fejlődését erősen gátolta a MEZÖKER létrehozáával megszervezett zöldségfelvásár* .ás. Ez a szervezet téliesen összpun- osította a zöldségtermelés forgalmát, megakadályozta, hogy a zö.dségter- uelés területén a falu éa a város kötet! egészséges áruforgalmi kapcsolat öhessen- létre; . E hiba kiküszöbölése érdekében meg kell könnyíteni a zöldségfélék fe1 hozását a városba. Ebbe a feladatba be kell vonni a földművesszövet- Kezetekét, amelyek különböző formákban részben, mint felvásárlók, részben mint bizományosok, foglalkozzanak a zöldségfélék értékesítésével. Mindezekkel az Intézkedésekkel biztosítani .kell. hogy az. 19.:>3-as évben elkövetett hibákat kiküszöbölve, városaink -lakossága már az 1954-e* év-ben kielégítő mennyiségben jusson jóminőségú burgonyához és zöldségféléhez. Az ipari növények. de ugyanúgy a zöldségfélék, • takarmányfélék egyrészt is gondos növényápolás.) munkát, többszöri kapálást- igényeli Jóllehet ezt minden termelő tudja, mégis szinte minden évben súlyos mulaszt á sokat követünk eL Ezért erre a jövőben sokkal nagyobb gondot- kel) fordítani, mert enélkül nagy befektetéseink nem éreztetik kellőképpen hatásukat a terméshozamokban, VII, A gyümölcs* és szőlőtermelés fejlesztéséről Magyarország kiváló lehetőségekkel rendelkezik a gyümölcs- f* szőlőtermelés fejlesztéséhez. Kiváró minőségű gyümölcsöt es jóminosegu bort tudunk termelni. Lehetőségünk van arra. hogv gyümölcsből, szőlőből. bonból, hazánk lakossága szükségletének kielégítése mellett, jelentősen növeljük exportunkat és ezzel lehetővé tegyük olyan nvértan vágok behozatalának növelései, amelvek dolgozóink iparcikkekkel való ellátottságának megjavítása érdekében szükségeseik. A gyümölcsfáé 11 omámv jelenleg mintegy 32 millió. Az ország egv lakosára alig több. mint három gyümölcsfa jut. Feltétlenül szükség zen tehát gyümölcsfaál! Hiányunk: növelésére, a nagyarányú gyümölcsfásítás megindítására is. Az elkövetkező 6 év alatt gyiimölcsfaállományunkat 15 millióval akarjuk növelni, a rendes utánpótlás mellett. A gyümölcsfa sí tásba-n nagv szerepet kell adni a helvi kezdeményezéseknek; gyümölcsfákat kell ültetni tereken, utak mentén, házak körüli kertekben. A helyi tanácsok egyik legfontosabb és egvben legszebb feladata, hogy szervezzék és vezessék a gvümölcs- fásítási munkálatokat és kötelességüknek érezzék községük gyümölcs ellátásának megjavítását. A gyüm öl ester m elése színvonal emelése és a gyümölcsexport növelése érdekében nagy jelentősége van összefüggő, úgynevezett üzemi gyümölcsösök telepítésének. Jelenleg g v M m ölesf a áll om anyunknak mindössze húsz százaléka van üzemi gyű mölcsösökben. üzemi gyümölcsösöket nem a legjobb szántóterületeinken kell létesítenünk, hanem elsősorban- a homokon és ott- ahol a szántóföldi termelésnek akadálya van. a tatai viszont gvüm files termelésre megfelel Például az őszibarack — és uiandu- latermelésre kiválóan alkalmas a konárosok egy része. Üzemi gviimölcsöéök létesítésére jelentős támogatást kell adni. A termelőszövetkezetek — figyelem lie- véve. hogy a gyümölcsös a fajtától függően, csak több év múlva bor. hasznot — a telepítéshez jelentős tá mogatást kapnak. Nagy területeken bel! létesíteni gyümölcsösöket az állami gazdaságokban is. A gyümölcstelepítési programmed úgy akarjuk végrehajtani, hogy ezzel nocsak mennyiségben növekedjék á gyümölcsfaállomány, hanem minőségben is, azaz a legjobb r m öl csőinket és az azokból is a legjobb fajtákat szaporítjuk el E cél elérése érdé’’"ben ki kell terjeszteni a faiskolai hálózatot és azt úgy kell fejleszteni .hogv 1958- ban a faiskolák már évi négymillió csemetét tudjanak előállítani. Nagv feladataink vannak a szőlőtermelés színvonalának emelésében is. A legfőbb feladat itt a meglévő szőlőterületeink felújítása, a kipusz telt tőkék gyors pótlása. A jelenlegi begyűjtési rendszer ebben érdekeltté teszi minden termelőszövetkezetet cs egyénileg gazdálkodó parasztot: a pótlás után ugyanis jelentős begyűjtési kedvezmény jár. jóllehet, ez nem jelent semmiféle terméskiesést, sőt megteremti az alapját a szőlő termő-- képessége gyors növelésének. Komoly erőfeszítéssel az elkövetkező három évben szinte teljes egészében nótolni iudruk egész szőlőterületünkön a tőkehiányt Ugyanakkor hozzáfogunk új szőlőterületek létesítéséhez is, részben a duna-tisz&köai (Folytatás a 4. oldalt»)
