Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-29 / 304. szám

4 IS AP C ő W!B OTSCEMBBR » %T új napraforgófajta születése A napraforgó legfontosaob nö­vényeink közé tartozik. Sok-sok tíz­ezer mázsa napraforgómagot terme­lünk minden évben. Gondoljuk csak él mennyi hasznot jelentene népünk­nek, ha csupán 2 kiló Olajjal kap­nánk többet minden mázsa napra­forgómagból. Kutatóink erre gondoltak, .'.mikor hozzáfogtak a nagyobb olajtartalmú napraforgófajta kinemesítéséhez. Ezeket a kutatásokat Kumik Ern5 vezeti. A magyar agrártudo­mánynak a felszabadulás óta elért egyik legjelentősebb eredménye az ő nevéhez fűződik. Olyan naprafor­gófajtát nemesített, amely lényege- sen nagyobb olajtartalmú magot hoz, mint az eddigi fajták. Ennek a nap­raforgónak a neve: Iregszemcsei napraforgó. Ugyanis Tregszemcse az a község, ahol ez a kutató-nemesítő munka folyik. Kurnik Ernő a kutatóintézet veze­tője. Édesapja bányász volt, de ő mindig a növényeket szerette. A nö­vények élete nagyon foglalkoztatta. Ez a tudásszomj vitte az iskola fe'é. A középiskolát csak úgy tudta elvé­gezni, hogy diákokat tanított. Egye­temi évei alatt meg egyéb munkát vállált, Kiváló eredménnyel végezte él az egyetemet. Innen nemesítőte­lepre került. Tele volt nagy tervek­kel. Mint gyakorló asszisztens fi­gyelte, leste a tudósok munkáját Különös^ az ipari szempontból fon­tos növényeit termésének fokozásán gondolkozott sokat. A nemesítőtelep vezetőjével sikerült is kítenyész- teniök olyan egytányéru napraforgó- fajtát, amely már alkalmas volt nagy táb’ákon való termesztésre. Addig s különböző, de jórészt többtányérú napraforgófajtákat ugyanis főleg szegéi; -övényként. földek mentén, vagy V i parcellákon termelték a parasztok. A többtányérú napraforgó kevés hasznot hozott: az egyes tányé­rok Ugyanis különböző időkben ér­tek bé. ezért a napraforgót csak nagy veszteséggel lehetett betakarítani. Nagy eredmény volt tehát az egytá- nyérú napraforgó kinemesílése. A Mauthner-cég azonnal el is adta Németországnak a vetőmagnak ter­mesztett újfajta napraforgót. Ez már a második világháború vége felé történt. A felszabadulásikor egyetlen szem vetésre alkalmas újfajta napra­forgóval sem rendelkeztünk. A ne- mesítőte'ep épületét is lerombolták. A romok alatt csak szemétre szánt mindenféle magvak keveréke hevert. A telep gazdái és vezetői elmene­kültek. Néhány lelkes, alkotnivágyó fiatal maradt a telepen. Köztük volt Kurn'k Ernő is. Öt bízták meg a nemesítőteiep vezetésével. á semv b»' bel'eí! teremte­ni. Sokáig észrevétlenül dolgoztak, eltakarították a romokat, válogat­ták a szemétből a magot. Földjük is csak 20 hold volt. Más ember talán visszariadt volna a feladattól, de az igazi kutatót ezer meg ezer akadály edzi erőssé. Kurnik Ernővel is így volt. Tudta, hogy élőiről kell kezde­nie a napraforgó kinemesítését, de azt is tudta, hogy sikerülni fog. Lel­kes. ügyes munkatársakat kellett nevelnie, hogy ezt megvalósíthassa — s ez is sikerült. Együtt küzdöttek végig a nehéz utat, míg végre siker koronázta munkájukat: megszületett az Iregszemcsei napraforgó. Hosszú és nehéz volt ez az út. A ro­mok alól kiválogatott néhány kiló napraforgóból a legkülönbözőbb faj­ták nőttek a következő évben ... Száranként kellett megvizsgálni vala­mennyit, hogy végre egytányórú és nagy olajtartalmú napraforgót talál­janak. Mert hiszen most ez volt a feladat. Találtak egytányérú napra­forgót és nagy olajtartalmú napra­forgót is, de külön-külön; ebből kel­lett előállítani a mindkét jótulajdon­sággal rendelkező fajtát. Virágzás idején az egész kísérleti részleg kint Volt a napraforgóparcel­lán, Oberritter Anna, Mészáros Lászlóné, Jenvai Tivadar, a kísérleti gazdaság legrégibb kutatói együtt végezték el a két fajta keresztezését. Aztán mindennap figyelték a napra­forgó fejlődését. Bizony nem szüle­tett azonnal világraszóló eredmény. A napraforgó satnya tányérokat ho­zott. A kutatók és a munkások töp­rengtek. Nem jól végezték volna a beporzást^ vagy a talajban van a hiba? Voltak, akik már arról beszél­tek, vájjon érdemes-e egyáltalán to­vább folytatni ezt a munkát. Kurnítí Er«8 ekkor összehívta a kutatókat és á munkásokat. Azt man dotta: akár százszor megismétlik a kísérletet, de sikerülnie kell! Újra próbálkoztak. Szemenként válogat­ták össze a napraforgót, a legjobban „sikerült'' tányérokból a legfejlet­tebb magvakat. Gondosan előkészí­tették a talajt, sok műtrágyát szór­tak ki. A következő évben megismé­telték a keresztezést. Most már si­került. Egytányérú és nagy olajtar­talmú napraforgót kaptak. Ujjongott az egész gazdaság. A munkások félt­ve gondozták az újfajta napraforgót. Szinte külön figyeltek minden szá­rat. A következő évben azonban már újabb feladat állott a kutatók előtt, Meg kellett rövidíteni a napraforgó szárát, mert az új fajta három mé­terre is megnőtt. A magas szár pe­dig igen sok tápanyagot von ki a földből. Az iregszemcsei kutatók ar­ra törekedtek, hogy úgy érjenek el bő termést, hogy a föld tápanyagait egyenesen a termésbe „irányítsák". Fel is kutatták a legalacsonyabb szárú napraforgókat és azokból igye­keztek kineryesíteni az egytányérú, nagy olajhozámú és rövidszáru nap­raforgót. A következő évben azonban ismét a legkülönbözőbb fajták szü- 'ettek. Mintha csak az ördög incsel­kedett volna velük! Mindegyik ren­delkezett va'amilyen jótulajdónság- gal, de mind a hárommal csak na­gyon kevés. Ebből a kevésből kel­lett továbbfejleszteni az újfajta nap­raforgót, s ezenkívül tovább kellett növelni az olajhozamot. Éjekor már újabb kutatók is dol­goztak a kísérleti gazdaságban. Eb­ben az időben érkezett a gazdaság­ba Kőrös Nándor, Tamás Pál, Kap- lonyi Zo'tán, Erődi Béla, Mészáros László. £s asszisztensek, szakmun­kások is: Csáklány Ottóné, Zs. Tóth István, Czigler Ferenc. De kellett is a segítség, mert egyre nagyobb és több lett a feladat. Kurnik Ernő és Kaplonyi Zoltán rájöttek, hogy az olajtartalom össze­függ a héj vastagságának és a bél nagyságának arányával. Ennek mé­résére műszert szerkesztettek, amely nem sértette meg a mag csíraképes­ségét, mégis pontosan megmérhették vele a bél és a héj arányét. A napra- forfó héjvastagsága 0.1 milliméter- től 0.5 milliméterig terjedt. A héj és a bél aránya: 55 százalék bél, 45 százalék héj. A feladat az volt, hogy olyan fajtát állítsanak elő, amely­nek béltartalma megközelíti a 70 százalékot, Hihetetlenül aprólékos és gondos munka kellett ahhoz, hogy szemenként ellenőrizzenek minden egyes vetőmagot, de csak így tud­nak továbbhaladni. Az ország déli vidékein igen elszapo­rodott egy kártevő rovar, a napra*- forgómoly. Egyes helyeken a termés 70 százalékát is elpusztította. A ku­tatók most arra törekedtek, hogy olyan napraforgófajtát állítsanak elő, amely a héj alatt kemény „páncél­lal" úgynevezett fitoméla-rét.eggel rendelkezik, mert ezen a moly nem tudja átfúrni magát. Találtak is ilyen magot. Ezt kellett keresztezni az új­fajta napraforgóval. Itt sem értek el azonnal kiváló eredményt, csak évek múltával koronázta siker fára­dozásukat. Közben még olyan aprólékos pro­blémát is meg kellett oldanáok, hogy a napraforgó tányérja ne ferdén áll­jon a száron, hanem a föld felé for­duljon, ne tudják kicsipkedni a ma­darak. El lehet képzelni, mennyi fá­radsággal járt, amíg megtalálták a hemesítéshez szükséges alkalmas tör­zseket és a nemesítés módját is, hogy mindez sikerüljön. De — sike­rült. Jelenleg már az ország napra­forgóvetésterületéinek tekintélyes ré­szén Iregszemcsei napraforgót ter­melnek. Az iregszemcseá kísérleti gazdaság most „szuper edit" vető­magot termeszt, hogy ellássa az egyre növekvő szükségletek S a munka még folyik. Most arra törekszenek, hogy a nagyüzemi ter­mesztés érdekében még alacsonyabb szárú, 150 centiméter szármagasságú, kombájnaratásra alkalmasabb napra­forgót nyerjenek. Milyen hasznot jelent népgazdasá­gunknak az iregszemcsei naprafor­gó? A napraforgófajták átlagos olajho­zama mázsánként 28 kiló. Az ireg­szemcsei nanraforgó mázsánként 32 kiló olajat ad, de egyes törzsek olaj- tartalma már a 40 százalékot is meg­haladja, sőt egyes kísérletek azt mu­tatják, hogy 50 százalékos olajtartal­mat is el lehet érni. A kutatók most azt is célul tűzték ki, hogy az új napraforgófajta termésének mennyi­sége is meghaladja a tötíbi fajtáét. Az új napraforgó tehát ellenálló a betegségekkel, a kártevőkkel szem­ben; nem zsarolja ki a földet: beta­karítása könnyű. mert effvtányérú: olajtartalma pedig igen nagy. Az iregszemcsei napraforgó több élel­met ad az országnak, több hasznot hajt a dolgozó parasztoknak. S^éo or-tm'n-ek e-ek. De ami­kor mindezt elérték, olyan veszély fenyegette a napraforgót, amit nem is sejtettek. Egy szovjet tudós. Ljascsenko professzor hívta fel ré a figyelmüket, amikor Magyaror­szágon járt. Ez a veszély a vajfű, vagy szádorgó volt. Veszélyes élősdi növény ez, a napraforgó nagy ellen­sége. Kurnik Ernő azonnal az egész országban megindította a kutatást, hogy hazánkban található-e Ilyen kártevő. Megdöbbentő volt az ered­mény. A szádorgó Északkelet-Ma- gyarország legnagyobb részét meg­fertőzte. A legtöbb szádorgót Sza­bolcs megyében találták, de ez az élősdi Fejér megyében is nagy terü­letet megfertőzött. Ez a „vajfű" sza­bad szemmel alig látható, apró ma­got hoz, amely nyolc évig csíraképes. Egyetlen növény magjaiból 200 000 új növény hajthat ki. Ez nemcsak a napraforgót, hanem a dohányt és a paradicsomot is károsítja. A kártevők leküzdése a kutatás számára mindig súlyos és nagy fel­adatot jelent, de Kurnik elvtárs nem nyugodott. Addig fáradozott, amíg egyszer rájött, hogy az egyik vaj'ű- vel fertőzött napraforgótáblán, ahol előző évben zöldtrágyának vetett napraforgó volt, a következő évben eltűnt a vajfű. Ebből arra következ­tetett, hogy a másodnövényként zöld­trágyának vetett napraforgó csírá­zásra készteti a vajfüVet, de mielőtt ez magot hozhatna, a napraforgóval együtt lekaszálják, s így a kártékony növény elpusztul. A kutatás másik irányban is *o- lyik: hogyan lehet vegyi utón, vegy­szerek permetezésével elpusztítani a kártevőt. Kurnik e.lvtárs véleménye azonban az. hogy a végleges megol­dást egy olyan fajta előállítása Je­lentené. amely ellené Hőbb a vajfű­vel szemben is. Most az egész kísérleti gazdaság azon fáradozik, hogy ilyen fajtát ku­tasson fel. Az egész országban jeien- tőszolgálatot szerveztek, s ha Valahol Ilyet találnak, azonnal értesítik a kí­sérleti gazdaságot. A gazdaság mun­kásai is Izgatottan várják az ered­ményt. Kramarics József, Ber- k i Miklós, V i d a József műszaki dolgozók, ha kell, éjjel-nappal dol­goznak, hogy időre elkészítsék a bo­nyolult kísérleti eszközöket. De a kí­sérleti gazdaság minden tagja együtt lelkesedik a kutatókkal. S biztos, hogy a fáradhatatlan munkát ismét siker koronázza. A kutatók munká­ja nyomán pedig még több és gaz­dagabb Olajtartalmú termést hoz majd a napraforgó. (A Szabad Nép december 21-i számából.) Pálfalvi Nándor Schenk Gáspár Dombóvár, nyerte Tolna megye 1953. évi sakkbajnokságát Egykéiéi küzdelem titán december 20-án befejeződött a Tersenysorozat, amely Tol­na megye 1953. évi sakkbajnokságát dön­tötte el. A bajnoki döntőt á megyei TSB a KPDSZ kultűrhelyiségébfen rendezte meg — sajnos igen csekély érdeklődés mellett. Bizonyos ronátkozásban érthető is az ér­deklődés hiánya, hiszen az munkanapokon bonyolódott le, sajnos azonban vasárnap és szombaton sem nyilvánult meg a verseny iránt oíjtan figyelem, amelyet az pedig megérdemelt tolha. A tizenegy résztvevő kemény hareot ví­vott á helyezésekért, illetőleg a bajnoki efm elnyeréséért. Az éles küzdelemre igen jellemző, hogy a versenyzők általában nyerésre játszottak ée így igen kevés játsz­ma végződött döntetlenül. A bajnokságot teljesen megérdemelten és biztoson szerezte meg Schenk Gáspár, a dombóvári járás versenyzője és így Tóth Gyula távollétében is faki hivatali eifog- laltsága miatt nem vehetett részt a bajnoki döntőn (dombóvári versenyző nyerte idén is a megyei bajnokságot. Játékát leginkább o biztos alaposság és a körültekintő támadás, előkészítés jellemzi. Második helyezett Palásty Pál, a Szek­szárdi Petőfi versenyzője lett, oki a városi bajnokságban mutatott gyengébb forma után, figyelemreméltó igyekezettel küzdve veret­lenül háfcólta ki az értékes második he­lyet. Tavalyi eredményéhez képest fejlődést mutatott. Az éles küzdelemre jellemző, hogy a III., ÍV., V. helyre egyforma pontszámútól került a dombóvári Uzsoki, a bonyhádi Vá­sárhelyi és a szekszárdi Szemző. Az ezeken a helyeken végzett versenyzők jelenlegi tu­dását és eredményes játékát híven tükrözi vissza öz ercdményotáblázat. Uzsokl Reíső komoly, céltudatos játékával hívta fel ma­gára a figyelmet, bár a küzdőképessége több kívánnivalót hagyott maga Után. Dr Vásár- helyi Antal idén is kitűnő elméleti tudásá­val tűnt ki, játékán inkább a gyakorlati versenyzés hiánya ütközött ki. Szemző Lajos, a tavalyi bajnokság második helyezettje idért is ttn élcsoportban tudott végez»! a városi bajnokságban mutatott gyengébb sze­replés után is a a mégyei bajnokságban is lényegesen gyengébb formában versenyezve. Képességei alapján jövőre jobb helyezést várunk tőle. Féier László Pak«, Vanitsek János Szek­szárd, Tamási Mihály Szekszárd és PalÓnyi Károly Tamási az erős mezőnyben képes­ségeiknek megfelelően szerépeitek, legfel­jebb Tamáki kerülhetett volna valaminél előbbre. Bérezik Béla a váróéi bajnokságban ma­tatott kitűnő formája után a megyei baj­nokságban erősen a várakozáson alul sze­repelt. A megyéi bajnokság azt biionyí- tóttá, hogy a verseny előtt és a verseny alatt tanúsított fölényes magatartásával egyelőre nem 611 arányban tudása. Benne azonban megvan az a képesség amelynek birtokában rendszeres tanulással és alapo­sabb felkészüléssel egészen az élvonalba kiizdheti fel magát. Kocsi József gyönki versenyző inkább csak tanulni jött a megyei döntőre. A verseny végén lámpalázát leküzdve, már volt 1—2 elfogadható játszmája és csak fiatal korára jellemző kapkodása fosztotta meg a még jobb eredmény felérésének a lehetőségétől. Mindent egybevetve óz állapítható még, hogy az idei bajnokság nem mutatott lé­nyeges erőeltolódásokat és még mindig a régi, ismert versenyzők tartották meg az első helyezéseket. A fiatalok előretörésé egyelőre jövőre maradt. A bajnokság vég­eredménye a következő: 1. Schenk Gáspár, Dombóvár 6 pont 80 % 2. Palásty Pál, Szekszárd 7 pont 70 •/• 3. Uzsoki Rezső* Dombóvár 6.3 pont 65 % 4. Vásárhelyi A. dr, Bónyhád 6.5 pont 63 % 5. Szemző Lajos, Szekszárd 6.5 pont 63 % 6. Péter László, Paks 5.5 pont 55 % 7. Bérezik Béla, Szekszárd 4.5 pont 43 */# 8. Vanitsék János, Szekszárd 3.5 pöht 35 % 0. Tamási Mihály, Szekszárd 3.5 pont 35 •/* 10. Polónyi Károly, Tamási 2.5 pont 25 % 11. Kocsi József, Gyönk 1 pont 10 % Szekszárdi Építők— Szekszárdi Honvéd 5:5 (4:2) Barátságos labdárúgómérkőzés 300 néző, vezette: Mecseki. Építők; Greilich — Diófási, Fehér Nagy — Balogh. Baka — Tischler, Marosi, Vigh, PruZsina, Kransz. — Honvéd: Frei — Szé­le«, Kábái, Tóth — Elekes, Lukács — Máté, Kacaányi, Cáer, Farkas, Marton. — A Hon­véd indítja el a labdát, de utána rögtön az Építők veszik kezükbe a játék irányító sát. A hatodik percben 18 méteres szabad­rúgáshoz jut az Építők, melyet Baka rúg. de a Honvéd védők tisztázni tudnak. Az Épí­tők egymásután vezetik veszélyes támadá­saikat, melyek főképpen a jobbsíárnyon megy végig. 16-ik percben születik meg a* első gól, amikor a Honvéd védőkről alap­vonalon túlra jut a labda, Krausz rúgja a szabadrúgást, melyet Tischler, a Honvéd vé­dők között a hálóba fejel, 1:0. A következő percben Marosi szökteti Tifcchlert, ki a jobbszélről bead. A labdát a Honvéd védő Treihez akarja gurítani, azonban rövidre sikerül a hazaadás és ezt Vigh a hálóba továbbítja, 2:0. Tovább rohamoz az Építő és újból a jobbszárnyon gurul a labda, ahol Tischler 3 Honvéd védőt is átjátszik, majd a beadását Vigh Frei mellett élesen a háló­ba lövi, 3:0. A Honvéd csatársor csak szór­ványosan jön át a felező vonalon, azonban ezek a támadások hem jelentenek komoly veszélyt az Építők kapujára. A 25-ik perc­ben Tótli erősen ad haza és a meglepett frei a labdát csak beljebb tudja segíteni a hálóba, 4:0. Az Építők alább hagyják a nagy iramot és így egy-két támadást tudnak a Honvédek vezetni. A 42-ik percben Máté 25 méteres erős lövését védi jó érzékkel Greilich, majd a következő percben ®zép egyéni játék után Máié a bal felső sarokba hatalmas, védhfetetlen gólt lő, 4:1. Az utolsó percben Farkas elhúz a balszélen, majd on. nan bead. Greilich a labdát nem tudja fog­ni és így az Máté elé kerül, aki nem hi­báz és az Építők hálójába juttatja a lab- dát, 4:2. Az Építőknél a II. félidőben Tischler, Greilich, Dlófási kiáll, helyettük Zsoldos, Ellerman és . Perlaki áll be. Mór a harmadik percben alkalma nflna Ellermaiinak a gólszerzésre, azonban a* ötösről is csak az oldalhálóba tud lőni. A Honvéd csapat kezd magára találni és egyenrangú ellenfele lesz az Építőknek. Több veszélyes támadást vezetnek, de egyenlőre eredménytelenül. A 8-ik percben Perlaki a 16-oson túl fogja a labdát, ezért a játékvezető büntetőt ítél, melyet Farkas rúg kapura, azonban az éles lövése Nagy lábán irányt változtat és az alapvonalon tül jut a labda. Sarokrúgás után az Építőknek sikerül felszabadítani. Lasnsnként a Honvéd veszi át a játék irányítását, a az Építők védőinek minden erejüket latba kell vetni, hogy élleht tudjanak állni ezeknek a tá­madásoknak. A l9-lk percben egy sarokrú­gást Fehér aa utolfió másodpercben tud csak menteni, Az Építők csak szórványosan tud­nak támadni. A 17-ik percben az egyik Hon­véd védő kézzel érinti a labdát a kaputói mintegy 2D méterre. A büntetőt Zsoldos rúgja, melyet Ellermalnn n sarokba továbbít. (Több néző lest reklamást.) A következő percben Zsoldos 20 méteres bombáját Védi a Honvéd kapus. Közvetlen utána Pruzsina 10 méterről mellé lő. EHermann lesérül, ló emberrel játszanak az Építők. A 32-ik perc­ben a Honvéd fölény eredményeképpen gólt érnek el, amikor Fehér a 16-oson be­lül felvágja Csert. A 11-est Máté rúgja, 5:3. A következő percben újból Cser szemfülea- sége révén gólt ér el a Honvéd, 5:4. Most már állandósul a Honvéd nyomás. A 37-ik percben Fehér képtelen Kacsányít feltartani és így felvágja. A szabadrúgást Farkas rúg­ja, azonban az Építők védőknek sikerül tisz­tázni. Teljesen magái# talált a Honvéd e?a- pat s szebbnél-szebb támadásokat vezet a* Építők ellen. A mérkőzés befejezése előtt t perccel mintegy 10 méterről Kocsányi éle­sen lő kapura, a labda azonban Vigh lábán irányt változtat és így jut a hálóba 5:5. Bírálat: Az első félidő az Építőké, a má­sodik félidő a Honvédeké volt. A közönség a hideg idő ellenére is szép és erős iramú mérkőzést láthatott. Az eredmény igazsá­gos. A játékvezető a mérkőzést jól vezet­te. mely elejétől végig sportszerűen folyt le. El I ES K Sí KEDD, DECEMBER 29 ÜGYELETES GYOGYSZEBTAK: 11/1. sz. Al). gyógyszertár. NÉV NAP: Dávid. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás kedd estig: felhő- átvonulások, több helyen még futó havaseső, ónoseső, a magasabb he­gyeken kevés havazás. Mérsékelt, időnként élénkebb nyugati-észak­nyugati szél. A nappali hőmérsék­let néhány fokkal az olvadáspont felett, éjszaka fagyok. Várható hő- mérsékleti értékek az ország terüle­tére: kedden reggel nyugaton nulla— mínusz három, keleten mínusz négy­mínusz hét, délben nyugaton három- hat, keleten egy—négy fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet kedden: nyugaton nulla—plusz három, keleten mínusz egy—mínusz négy fok között. elméleti színvonalunk emelését segít: elő az AMG­*fflTMGÍLTATÍS TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIBALT L.AS7XO A szerkesztőség és kiadóhivatal telefontémát 20-10, 20-11 Szekszárd. Széohenv:-at«a 18 M. N B egv«?6TTtlö«»7ám 00 Q7W W>3—38 Előfizetési díj: havi fi.— Toriüt. Baraovamegvei Szikra Nyomda Pécs. Munkácsy Mlhálv Utca lft Telefon: 20-37 A nyomdáért felel: MEl.l ES RFZSÖ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents