Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-29 / 304. szám
rulú ppolctIrjmi tmrsßtJFma A MÁI SZÁMBAN: Közöljük a Harmadik Békekölcsön első sorsolásának nyerőszámait (2. ö.) — Rövid külföldi hírek (2. o.) — A nagyobb áru bőségért (2. o.) — — Egy pártnap tapasztalatai (3. o.) — A pincehelyi úttörők emléket állítottak Vöfösrhartynak (3. 0.) — A högyészi gépállomás hrigádszállásán (3. o.) —Égy líj napraforgófajta születése (4. o.) :$jk. AZ MDP T O L N A M EGYEI PÄRTBIZQTTJACANAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 'KA ÁO Fit.I KI! KEDD, 1953 DECEMBER 29 Ismertessük a mezőgazdaság fejieszléséről szóló párt- és kormányhatározatot Életszínvonalunk emelkedéséért folytatott harcunk során igen nagy- jelentőségű az a határozat, amelyet á Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa hozott a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében. Ez a határozat is — mint számos annyi más — bizonyítja, hogy a népi demokráciánkban a legfőbb érték az ember, annak szükségleteinek kielégítése elsőrendű feladat. V A dolgozók anyagi és kulturális igényeinek kielégítésének elősegítése céljából a közelmúltban már szái- mos határozat jelent meg. Ezek a határozatok már azonnal lehetővé tették a dolgozók, elsősorban a dolgozó parasztság életszínvonalának emelkedését, Ezeknek a határozatoknak hatását máris érzik falun és városon egyaránt: ezt bizonyítják á népboltok és a földművesszövetkezetek forgalmának ugrásszerű emelkedése. De ezt bizonyítja a2 Is, hogy egyre több élelmiszer és ruházati cikk talál gazdát napjainkban, mint ezelőtt egy évvel. A dolgozók életszínvonalának állandó emeléséhez azonban szükséges az is, hogy a mezőgazdaság megfelelő mennyiségű élelmiszert és ipari nyersanyagot biztosítson. A mezőgazdaságra e téren igen nagy feladat vár. Meg kell többszörözni a terméshozamokat és növelni kell az állattenyésztés hozamát. E feladat megoldására szolgál a párt és a minisztertanács legutóbbi határozata. A mezőgazdasági termelés fejlesztése nemcsak a dolgozó parasztok, hanem egész népünk ügye. A lakosság bőséges ellátása kenyérrel, hússal, zsírral, tejjel, gyümölccsel és más élelmiszerekkel, az élelmiszer és könnyűiparunk ellátása nyersanyaggal, — olyan feladatok, amelyeket csak a dolgozó nép országában a dolgozók tömegeinek aktív részvétele mellett valósíthatók meg. A párt és a kormány határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről — hazánk felvirágoztatását jelenti, amelynek megvalósításában mindany- nyiónknak részt kell vennünk. Az ipari munkások egyre több traktort, műtrágyát gyártanak és küldenek majd a falura. A falu népe megkezdte már a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében a harcot: sokkal nagyobb területeket trágyáztak meg az idén, mint az elmúlt évek bármelyikében és számos helyen túlteljesítették az ősziek vetéstervét. Számos termelőszövetkezetben már a tavaszi munkák tervén dolgoznak, hogy mihamarabb, tervszerűen elvégezhessék majd a vetést és megkezdhessék a jó növényápolást. A gépállomásokon minőségi gépjavításért harcolnak a dolgozók, hogy jövőre kevesebb géptörés legyen, s hogy minél több időt dolgozhassanak a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjein. Sok olyan kérdést vet fel a határozat, amelyet már régen vártak a dolgozó parasztok. Csuka István mö- zsi dolgozó paraszt elmondja, hogy ő örömmel olvasta a határozatot, mert számos olyan intézkedés van benne, amelyek közvetlenül őt is érintik. Elmondja, hogy tavaly ősszel mintegy 4 mázsa műtrágyára lett volna szüksége, azonban mindössze 1 mázsát kapott. Igaz, jó volt a termés — mondotta többek között Csuka István, — de ha a műtrágyát használhattam volna, akkor ennél lényegesen magasabb termésátlagot érhettem volna el. A határozat fontos határkő a népi demokráciánk fejlődésében. A meglévő, a háború előttinek többszörösét gyártó iparunkra támaszkodva, felszámoljuk .a mezőgazdaság elmaradottságát. Ez feltétlenül azt is meg követeli, hogy a falusi pártszervezetek az eddiginél sokkal nagyobb feladatokat kell, hogy megoldjanak. Azonnal hozzá kell kezdeni a falusi pártalapszervézetéknél, a tsz, állami gazdaság és gépállomások pártszervezeteinél az agitáéiós munka megjavításához. Ne légyen egyetlen dolgozó paraszt sem, aki ne ismerné a Központi Vezetőség és a Miniszter- tanács határozatát a mezőgazdaság fejlesztéséről. Kisgyűlések, egyéni agitáció, csoportos megbeszélés, csoportos rádióhallgatás, sajtótájékozá tató mind, mind eszköze lehet annak, hogy a dolgozó parasztok megismerjék az elkövetkezendő nagy feladatokat. A mÖZSi községi párt- szervezet vezetősége a községi tanáccsal együtt mintegy 40 kisgyűlést tart néhány nap alatt, hogy a község minden lakójához eljusson a határozat, amely egész népgazdaságunk új irányát szabja meg. Meg kell szervezni a népnevelő kollektívákat ott, ahol ezek még nincsenek, másutt viszont meg kell szilárdítani azt. Be kell vonni a felvilágosító munkába az agronómuso- kat, akik a mezőgazdasági kérdésekben szakemberek, tartsanak kisgyű- léseket, megvilágítva a határozat egyik vagy másik' pontját. Ismertessék a népnevelők a fejlett agro- és zoótechnikai eljárásokat, amelyek segítségével nemcsak a termelőszövetkezeti tagok, hanem az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is a kisebb parcelláikon jelentős mértékben emelhetik a jövedelmüket. Különösen fontos, hogy a pártszervezetek titkárai helyi érvekkel lássák el a népnevelőket. Mutassák meg ők maguk is, hogy a községben miiyen eredményeket ért el az a dolgozó paraszt, aki négyzetesen vetette kukoricáját és keresztsorosan vetette ei a búzáját. Ezzel szemben mutassa meg azt is, hogy az a dolgozó paraszt, aki „nagyon jó volt ez nagyapámnak, nekem is jó“-eiv alapján gazdálkodik, mennyivel kevesebbet termelt az idén. Be kell vonni ölyan rétegeket is a felvilágosító munkába. amelyek eddig különböző okok- bo’ távolmaradtak e pártmunkától. A DISZ fiatalok, akiknek jövőjérő! is szó van e határozat végrehajtásában, az MNDSZ asszonyokat, akik a háztáji gazdálkodásban igen járatosak és ismerik a baromfi és egyéb háziállatok tenyésztésének számos jó tapasztalatait — mind-mind ismertei ője, szószólója lehet a határozatnak. Nagy gondot kell fordítani a dolgozó parasztok szakmai képzésére. A pártszervezet a tanáccsal együttműködve szervezzen szakismereti tanfolyamokat önálló formában, vagy egy-egy Szabad Föld Téli Esték keretében, ahol egy-egy szakember a legfontosabb állattenyésztési és növénytermelési kérdésekben adjon segítséget a dolgozó parasztoknak. Már 1954-ben túl kell szárnyalni az 1953-ban elért eredményeket. Az idei termés csupán kiinduló pontul szolgá'hat további eredményeink eléréséhez. A szakmai ismeretek elsajátítására igen jó alkalom nyílik most téien. A dolgozó parasztok általában ráérnek és a hosszú téli estéken szívesen elmennek a kultúrott- honba, vagy más megszokott helyre és ott szívesen meghallgatnak egy- egy előadást. A határozat végrehajtását mindenütt meg kell kezdeni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy rohammunkát végezzünk. Alapos, meggondolt, tervszerű munkára van szükség. Mindenütt fel kell mérni a rendelkezésre ál'ó erőt és a megoldandó feladatokat A pártszervezeteknek ennek megfelelően mór most alaposan átgondolt tervet kell készíteniük arra, noeyan fogják s dolgozók alkotó kezdeményezését a Központi Vezetőség HÍREK A MEGYÉBŐL Szépülnek a házak Tolnán és Faddon Az új kormány Programm megjelenése után a Tolnai Ingatlankezelő Vállalat dolgozói megfogadták: télre egy lyukas tető sem marad Tolna és Fadd községekben. A vállalat vezetősége idejében megszerezte a munkákhoz szükséges anyagokat, s egy szakmunkással, valamint egy segédmunkással kibővítette a dolgozók létszámát a feladatok mielőbbi megvalósítása érdekéiben. Megindult a munka. A vállalat dolgozói igyekeztek jó munkát végezni. Az eredmény nem is maradt el. Rövid idő alatt Tolnán 16 helyen végeztek kisebb-nagyobb tataro zásokat, míg Faddon az ottani KTSz-el végeztette el a vállalat mintegy 11 helyen a tatarozás! munkálatokat. A vállalat a kormánypfogramm keretében egy házat Tolnán 23.000 forintos összeggel, míg Faddon szintén egy házat 12.000 forintos ösz- szeggel teljésen felújított. A tatarozások során sor ra megszépültek azok a házak, amelyek még a háború alatt mentek tönkre. Faddon a Tanács utca 1. számú házban még a háború idején betörtek az összes ajtók és ablakok. Eddig deszkával voltak helyettesítve a nyílások. Most az új üvegezés szinte megváltoztatta a ház lakóinak életét, világos, egészséges otthonná vált. Tolnán a Kossuth Lajos utca 27-es számú ház volt rossz állapotban. Itt a régi tetőzetet cserélték ki. meg erősítették a szerkezeti falakat. Látogatás a pincehelyi járási kórházban tt’aienaV, amikor Pincehelyre érkezik, csakhamar szemébe tűnik egy derűs, zöldzsalugáteres, fehérfalu épület, szép kis park. közelién Az ország egyik legszebb és legújabb járási kórháza ez. A folyosókon virágok, a szobákban patyolattiszitaság, s mindenütt nagy csend. A betegek jórészt a környező falvak dolgozó parasztjai közül valók és csaknem mind — de különösen az idősebbeik — jól emlékeznek még arra az. Időre, amikor orvos és patika alig akadt a környéken, a súlyosabb betegeket meg egynapi járóföldre. Szekszárdira, Pécsre, vagy Kaposvárra kellett szállítani, s „szerencsének“ számított, ha jutott számukra hely a túlzsúfolt kórházakban. Ma bizalommal jönnek ide a közelfekvő járási kórházba, mert tudják, hogy az ápolás, a gyógyítás, az ellátás ugyanolyan jó és korszerű, mihrt a nagy kórházakban. Orvosolt, <oo‘í>'>4i',s a kórház egész személyzete nagy örömmel és kedvvel dolgozik itt: egységes, jó kollektívává forrtak össze. Pedig még igen fiatal ez az intézmény: a 20 ágyas szülészet az idén tavasszal, a 30 ágyas belosztály a nyáron nyitotta meg kapuit. Nem kis időbe télit, amíg az egykori gazdag pesti ügyvéd kastélya teljesén átépült, s a környező gazdaság termelni kezdett. A kórháznak saját konyhakertje. 14 holdas gyümölcsöse, három és fél hold szőlője van, s több szép sertése is gömbölyödík az ólban: így a kórház sok élelmiszerrel elláthatja magát. A ofnc^be'v* •'órh**t»’az 1953-as év adta az országnak. A kórház dolgozói most azt remélik, hogy a jövő év meghozza számukra a régen várt rendelő- intézet megépítését is. Tito, mini 680 ezer forint évi forgatóin A szekszárdi Óra és Ékszerboltíban ebben az évben több, mint 607,000 forint értékű áru fogyott ei. A dolgozók negymeny- nylségű jegy- és pecsétgyűrűt, karórát, ébresztő órát é$ ezüst árut vásároltak. Mindent felülmúl a karácsony előtti forgalom, amikor rengeteg fiatal kereste fel az ékszer- boltot, hogy arany jegygyűrűt vásároljon. Az ékszerüzlet felkészült a jövő évi forgalomra is, mert nagymennyiségű ékszer és tömegcikkét rendelt, hogy zavartalanul tudják biztosítani jövő évre is a forgalmat. A szekszárdi Ruházati KTSZ-ben A Szekszárdi Ruházati KTSz december hónapban igen szép eredményeket ért eL A mérték szabóság hozott anyagból december ben 35 télikabátot, 15 férfi nadrágot, 10 férfi öltönyt és 5 kosztümöt készített el. De a koinfek- oió osztály sem maradt el, ‘mert december hónapban készítettek 150 fiú ruhát, 80 vattás munkaruhát, 600 férfi inget, 50 alsónadrágot, 30 női kötényt, 200 kombinát, 30 férfi pizsamát, 50 lányka ruhát, 25 női flanel ruhát, 15 matlasszé pongyolát, 100 flanel gyermek- nadrágot, > 50 lányka kötényt, 15 női hálóinget, 20 gyermek harisnyatartót, 15 lányka szoknyát, 17 kordbársony nadrágot. 400 zsebkendőt, 20 női blúzt és 50 darab párnahuzatot. Elkészítette jiivííévi tervét a szekszárdi járási kultárhíz Az idei évben fogyatékos munkát végzett a szekszárdi járási kultúrház: bár rendezett hangulatos estéket. bálokat és előadásokat, a kultúrház azonban nem vált teljes egészében a dolgozók második otthonává. A jövőévi terv készítésénél mindezeket a hibákat figyelembe vette s járási kultúrház vezetősége, amely most a múlt gyakorlatától eltérően a kultúrház tanácsával oeszélte meg az új tervet. Az idén három szakkör működött a kultúrházban: képzőművészeti, fotó és modellező kör. Az ősz folyamán alakult meg a gazdaasszonykör, s ezek mellé most megszervezi a kultúrház a mezőgazdasági szakkört is, amelynek a kultúrház udvarán kísérleti telepet is tud létesíteni. A meglévő szakkörök az eddiginél nagyobb nyilvánosságot kapnak: a képzőművészeti kör sorozatos kiállításokat rendez a környező községekben és a szekszárdi üzemekben, a tavasz folyamán pedig a foto és a gazdaasszonykörrel közösen rendez kiállítást a kultúrházban. Megkezdték a kultúrház énekkarának szervezését s újjáalakítják a zenekart, de elhatározta a kultúrház tanácsa azt is. hogy rendszeres ismeretterjesztő előadásokat rendez, amelyekbe bevonja a szakkörök vezetőit és tagjait is. Az új év legjelentősebb változását azonban a klubestek magszervezése jelenti a kultúrházban. Egy-egy hivatal, üzem dolgozói meghatározott napokon egybegyűlnek a kultúrház termeiben s játékkal, tánccal, beszélgetéssel töltik el szabadidejüket. Ennek a tervnek megvalósítása azt jelenti, hogy a dolgozók valóben második otthont találnak a kultúfotthonban, melynek helyiségeiben vidáman és hasznosan töltik el idejültet. „Az áj begyűjtési rendelet hatására toyátjhíejleszteni pzdasiegmar — Nyugodt telk.iiismerettel várom áz év végét. Az őszi munkálatokat befejeztem és beadási kötelezettségemnek is mindenben eleget tettem. '— Az új begyűjtési rehde'et megjelenése után számvetést készítettem, hogy a kormány által nyújtott kedvezmények mennyivel csökkentik a jövő évben begyűjtési kötelezettségemét és így mennyivel több terményt értékesíthetek szabadpiacon. Az új begyűjtési rehdélet az egyéb terményeken kívül különösen a tejbeadást csökkentik. Ebből az új esztendőben, amint kiszámítottam 1100 forinttal többet kaphatok a szabadpiaci eladás következtében. Borból még bagyobb bevételire számíthatuhk. Mér a hozzávetőleges számítások is ily eh nagyszerű eredményt hoztak. Amint azonban Összeszámoltam az új rendelet minőé ti kedvezményét. kiderült, hogy a jövő kilátásai a Vártnál is kedvezőbbek, mert a jövő évben több. mint 5000 forint ér'.ékű árut adhatok el szabadpiacon. — A kedvezmények számolgatása új terveket érlel meg bennem. Az új begyűjtési rendelet hatáséi® továbbfejlesztem gazdaságomat. Tizennégvhold földem mellett például két holdra bérleti szerződést kötöttem. Földjeimmel együtt növelem az állatállományt iá. Szabadpiacon értékesített 2 darab kövérdisznóm árából még egy fejőstehenet és három süldőt vásároltam. T. K. szekszárdi dolgozó paraszt. Verseny at Újpesti Bőrgyárra1 A Sitnor, tornyai Bőrgyár dolgozói a kormányprogram m megvalósításáért és a dolgozó nép életszínvonalának emelkedéséért elhatározták, hogy az 1954-es évben még fokozottabban dolgoznak, sókkal jobb minőségű bőrt gyáriénak, mint eddig. Hegy ez megvalósulhasson, szocialista versenyre hívták ki az Újpesti Bőrgyár dolgozóit. A versenykihívás tartalmazza a bőripari igazgatóságtól kapott feladatok azonnali teljesítését. a dolgozók által benyújtott újítások bevezetését, az önköltség csökkentést. A műszáléi dolgozók vállalása. hagy műszaki intézkedésekké! minél magasabb termelékenység emelést érjenek el és az egész üzemben mindenhol, ahol szükség van rá megoldani é* megvalósítaná a munkavédelmi berendezéseket. Ezzel a versenykihívással a Simontornyai Bőrgyár dolgozói el akarják érni azt, hogy az 1954-es tervüket, ami egyben az üté\res terv utolsó éve is, sikeresen befejezzék, hogy győzelemre vigyék a kormányprogram- mot. ezen keresztül pedig elősegítsék a dolgozó nép életszínvonalának emelkedését és a minisztertanács határozatának megvalósítására felhasználni. A határozat megvalósításában elsősorban a kommunisták mutassanak példát A széleskörű agitációs munka mellett a munkahelyükön mutassák meg tettekkel, hogy a határozat megvalósítható, csupán lelkiismeretes, odaadó munka kell. A határozat megmutatja az utat, amely a felemelkedés felé vezet. A dolgozók egyöntetű munkája kell ahhoz, hogy ezt az utat is, mint any- nyi mást a felszabadulás óta — sikerre! járjuk meg.
