Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-01 / 281. szám
TOLNAI NAPLÓ v/iAc proletíPjmi ecYEfdtJFrem a A MAI SZAMBÁN: A külföldi sajtó a négy hatalom külügyminiszteri tanácskozásénak összehívásáról (2. o.) — Gyorslista az Első Békekölcsön ötödik sorsolásának harmadik napjáról (2. o.) — A White-ügy (2. o.) — A paksi járási párt- választmány kibővített ülése (3. o.) — A gépállomás segítségét várják a gerjeoiek (3. o.) — Egy év a közösben (3. o.) — Bemutatóóra a szülők előtt a szekszárdi általános gimnáziumban (4. o.) AZMDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG AN AK LAPJ X. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM ARA FILLER KEDD, te!», EMBER 1 A szocialista munkaverseny tapasztalatai A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeiete a munka törvénykönyvének módosítására felmondási jogát. Biztosítja, hogy a dolgozó munkaviszonyát felmondással megszüntethesse abban az esetben, ha rokkantsági nyugdíjra, vagy baleseti járadékra szerzett igényt. Ugyancsak biztosítja a felmondás jogát annak a elo'gozónnk, akinek házastársát más helységbe helyezték és ő is követni akarja. Sok Sérelmet szüntet meg n munka törvénykönyvének az a módosítása, amely szerint az áthelyezett dolgozóval előre közölni kell új munkakörét és munkabérét. Ennek o'mu- iasztása esetén a dolgozó megtagadhatja az új munkahely elfogadását. Un az áthelyezést a dolgozó magára nézve valamilyen okból sére'mesneltartja és panaszának a vállalati egyeztető bizottság nem adott helyt, nemcsak az üzemi bizottságon keresztül, hanem egyéni’eg is fellebbezhet ez e'len. Ha az áthelyezett dolgozó hat hónap eltelt, ' el lakást nem kap, joga van eredeti munkahelyére és munkakörébe való visszahelyezését kér. «. vagy a munkaviszonyt felmondani. Ez a jog a nte<- át helyezetteket csak a törvénye rende'et me jelenését követő hat hónap eltel vei illeti meg. A más helységbe áthelyezett dolgozó a válla at terhére négyheteuként hazautazhat családjához. A munka törvémkönyve kiterjes/ ti a dolgozók jutalmazásának lehető ségét azzal, hogy bevezeti a jubileumi jutalom fizetését a közs/n'gálnti dolgozók részére is. A munka törvénykönyve rendelkezik továbbá a munkaviszony jogfolytotios-áffáról. intézkedik a helyettesítés ideiére já ró bérekről, módosítja az önkényes kilépés következményeit stb. A szocialista munkafegyelem kialakítása és megszi’árdítása érdekében n munka törvén vköny ve n nevelő jellegű intézkedéseket helyezi előtérbe. Eltörli » pénzbüntetést és a rendbírságot. Biztosítja, hogy az áthelyezést vkgv elbocsátást kim«n_ dó fegyelmi határozat elten a dolgozó a bírósághoz fordulhat panaszával, kimondta, hogy a fegyelmi úton alacsonyabb munkakörbe helyezett dolgozónak o’van munkaköri kell biztosítani, ahol szaktudását fo' tudja használni. Az ilyen áthelyezés sem íeriedhet azonban egy évnél hosszabb időre A munka törvénykönyve nagymértékben elősegíti a munkaviszonnyal és munkabérrel kancsolatos vitás kérdések gyors és helyes elintézését. Többek közt kimondja, hogy a vitás kérdések elintézésére — a vasút és a posta területét kivéve — a közszolgálatban is meg ke I alakítani az egyeztető bizottságokat. Biztosítja, hogy az egyeztető bizottsági eljárás során a dolgozó nemcsak az üzemi bizottság útján, hanem egyénileg is fe'lebbezhet. Lényegesen hatékonyabbá les/i az egyeztető bizottságok e'járását azáltal, hogy az általuk hozott döntéseket — ha annak a vállalat nem lesz eleget — bírói úton végrehajtják. A törvényerejű rendelet részletesen foglalkozik a SZOT és a Szak- szervezeteknek a munka törvény- könyvével kapcsolatos jogaival. A SZOT és a szakszervezetek a dolgozók jogait és törvényes érdekeit biz tosító jogszabályok megtartása érdekében azok végrehajtásáról a minisztertől tájékoztatást kérhetnek, a vá’lalatoknál vizsgálatokat tarthatnak, a mulasztókat a hiányosságok megszüntetésére felhívhatják és ha ennek nincs eredménye, a megfele’ő hatósági eljárás megindítását kezdeményezhetik. A munka törvénykönyvében fog- "alt intézkedések végrehajtása érdelében a törvénykönyv büntető rendelkezéseket tartalmaz, azokkal a fe lelős vezetőkkel szemben, akik a munkások törvényes jogait csorbítják. így különösen azokkal szemben, akik jogtalanul bocsátanak el dolgozókat, megszegik a túlmunkára vonatkozó rendelkezéseket, indokn- latiuuul megtagadok n szabad--te kiadását, nem tartják be az anyákkal és fiatalkorúakkal kapcsolatos rendelkezéseket, vagv megszegik a munkavédelem szabály ait. Kimond ja, begy a munka törvénykönyvében foglalt rendelkezések megszegői elten akkor is fegyelmi eljárást kell in dítani. ha a rendelkezés megszegése nem bűncselekmény jel'egn. A módosított munka törvénykönv. véhez a minisztertanács végrehajtási utasítást adott ki. Ez. sok olyan vitás kérdést rendez, amelyek eddig nem voltak egységesen, világosan szabályozva. A munka tiirvéuykönvve ój formájában jelentős hozzájárulás a kor mányprogrammban lefektetett elvek gyakorlati inogva’ósí fásához. A műn kásosztály és az alkalmazottak jogainak kiterjesztésévé' s e jogok vé ile'mének törvényes biztosításával a Magyar Dolgozók Pártia és Népköztársaságunk kormánya ismételten kinyilvánítja, hogy szocializmust építő hazánkban legfőbb érték a do'gozó ember. A msRiÍK%fc*i*lansí<»K liatílroxalai Pártunk a szocializmus építésének olyan irányát szabta meg, amely lehetővé teszi a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának gyorsabb növekedését. Az emberről való gondoskodás hatja át a Központi Vezetőség júniusi és októberi határozatát, a kormány programmját., Az új, a régitől eltérő kormány- programm sikeres végrehajtása minden üzemi vezetőtől, dolgozótól a legjobb munkát követeli meg. Megyénkben majdnem minden üzem közszükségleti cikkeket gyárt, melyek közvetlenül a fogyasztó közönséghez kerülnek. — Éppen ezért üzemi dolgozóink az új kormányhatározat hallatára ígéretet is tettek arra, hogy a jövőben még többet, még jobb minőségi árut biztosítanak a megye, az ország népe számára. % Az üzemek dolgozói csak akkor tesznek igazán eleget az új kor- mányprogrammnak, ha minden részletében, minden esetben teljesítik a tervet. S ha lehet, túl is teljesítik tervelőirányzatukat. A terv teljesítése mindig attól függ, hogy a műszaki vezetőség menynyiben biztosítja a munka elvégzéséhez szükséges feltételeket, s ha ez megvan, a párt- és a szak- szervezet milyen formában végez felvilágosító és nevelő munkát a fizikai dolgozók között. Jelen esetben az éves terv teljesítése a fő feladat üzemi vezetőinknek, dolgozóinknak. A még hátralévő december hónapban tehát minden olyan mozgalmat, észszerűsí- ‘.ést fel kell karolni, ami eddig nem érvényesült az üzemben, de biztos, hogy helyes alkalmazásával sikert eredményezne. Az éves terv sikeres teljesítése továbbra is megkívánja, hogy élesszük üzemeinkben a szocialista munkaversenyt, mely a legjobb lendítője, legjobb motorja a termelésnek. Az a tapasztalat, hogy az utóbbi hónapban a megye legtöbb üzemében ellanyhult a munkaverseny, nincs olyan verseny- szellem, mint októberben volt, amikor a november 7-re tett vállalások teljesítéséért folyt a küzdelem. Az igaz, hogy nem egy üzemünkben határidő előtt teljesítik a dolgozók éves tervüket, de a munkások zöme azonban nem arra törekedik, hogy üzemük zökkenőmentesen kezdje meg az 1954 es évet. S ebben hibát követett el az üzemi szakszervezet, mely nem igyekezett az októberi versenylendületet továbbfejleszteni a dolgozókban. Tanult a régi hibákból a Bonyhádi Zománcművek vezetősége. Ép pen ezért az idén már úgy igyekezett a dolgozók között versenyt szervezni, hogy az kiterjedjen az év végéig. így ebben a gyárban még most is él a munkaverseny, a dolgozók örömmel tesznek vállalásokat majd csak minden termelési értekezlet, vagy röpgyü- lés alkalmával. A múlt héten megtartott termelési értekezleten is történtek újabb vállalások. A műhelyrészek vezetői mind-mind olyan kijelentéseket tettek, hogy a közös megec»vezés alapján határidő előtt teljesítik éves tervüket, ezután még jobban törődnek a minőséggel. így például a zománcozó műhely dolgozói december 15-re ígérték az éves terv teljesítését. S ez sikerül is, mert ebben a műhelyben — de az egész üzemben — sincs 100 százalékon alul teljesítő. November hónapban a zománcműhely dolgozói majdnem 10 százalékkal javították az edények minőségi gyártását. Az év végéig 876 tonna edényt adnak ebben az évben a zománcozó dolgozói, ami 122 tonnával több, mint az 1952-es évben. A munkaverseny a Tamási Tejüzemben is kiszélesedett, ami természetesen legjobban az eredményben mutatkozik meg. Az üzemben exportsajtot gyártanak, November hónap 20-ig már teljesítették a havi tervet és 90 százalékban elsőosztályú sajtot gyártottak. A Bonyhádi Cipőgyárban az üzemi pártcsoportbizalmiak jó munkájának köszönhető, hogy javul az üzemben a szocialista munkaverseny. Ez természetesen oda vezetett, hogy több cipőt termeltek az előző hónapokhoz viszonyítva, de a minőség is megközelítette már a 80 százalékot. Különösen téglagyárainkban van nagy hanyatlás a verseny terén. S ez megmutatkozik a tervtelj esi- tésben is, a Tanácsi Téglagyári Egyesülés például sokezer téglával adósa népgazdaságunknak, mert az idetartozó téglagyári üzemekben alszik a versenylendület. És azért hibás Lugos József, az Egyesülés igazgatója is, mert amikor kint járt egy-egy üzemben, sohasem beszélgetett el a dolgozókkal. A legutóbb megtartott összevont« termelési értekezleten a gyárak vezetői ezért meg is bírálták őt. A szocialista munkaverseny tehát éltető ereje a tervteljesítésnek, amely jobb munkára serkenti a benne résztvevőket. Most, az év utolsó hónapjában a legszélesebb rétegekben fejlesszük a munkaversenyt az üzemekben, a megye minden munkását vigyük harcba ezen keresztül az éves terv teljesítéséért. Erre hívja fel a figyelmet a Központi Vezetőség határozata is. Dolgozni, a tervet teljesíteni, sőt túlteljesíteni — ez a legfontosabb feladat, igazán szép és nemes feladat is egyben. Minden munkás, aki teljesíti tervét, hozzájárul családjának boldogulásához és elősegíti a népjólét nagy programmjának megvalósítását. Ha tervét túlteljesíti, akkor kétszeresen jár jól, mert többet keres, nagyobb megbecsülésben is részesül. A jó verseny a szakszervezet jó, munkáját tükrözi egy-egy üzemben. Ahol nemcsak arra törekednek a szakszervezeti funkcionáriusok, hogy papiron legyen a verseny kimutatva, hanem a verseny nyilvánosságát is szem előtt tartják állandóan, ott eredményre is számíthatnak. Az írásos versenyellenőrzés azonban nem lehet egyetlen formája a verseny nyilvánosságának. A dolgozók hamar megszokják és lassan-lassan megszűnik iránta az érdeklődés. Annál is inkább ígv van, mert az írásos versenynyilvánosság nem foghatja át az üzem valamennyi dolgozóját. A szakszervezet tehát élőszóval is foglalkozzon a verseny eredményeivel, a vállalások teljesítésével. Bátorítsák és segítsék napról- napra az elmaradókat, dicsérjék a fejlődőket, az élenjárókat és beszéljenek a lustákkal, a hanyagokkal is, akik felületességből, nemtörődömségből megszegik adott szavukat. Sokan azonban csak nagyon kevésbbé teljesítik ezt a feladatot. Helytelenül úgy vélik, hogy egvedül a hangos bemondó és a plakát jelenti a ver- senynyil vánosságot. Minden üzemi munkásnak egy az elhatározása: úgy dolgozni, hogy az a párt és a kormány új programmját vigye győzelemre, mely a dolgozó nép életszínvonalának emelkedését jelenti. Tehát ebből világosan kitűnik, hogy üzemeink dolgozói szeretnek versenyben dolgozni. Természetesen akkor az üzemi vezetőkre, a párt- és a szakszervezetre hárul az a nagy feladat, hogy üzemükben jó versenyszellem alakuljon ki. Teltei mindent kövessenek el azért, hogy ötéves tervünk negyedik esztendeje eredményekben gazdagon záruljon. Ä minivzícj tanács előterjesztésére I a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legutóbbi ülésén törvényerejű rendeletet fogadott el a munka törvény- könyvének módosításáról. A törvény erejű rendeletet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júni usi határozata és az azt követő kor- mányprogramm a'apján kiterjeszti a munkásosztály és az alkalmazottak jogait és biztosítja e jogok törve nyes védelmét. A módosított törvénykönyv megszigorítja a túlmunka elrende esettek lehetőségét és ezzel további lépést tesz a do'gozók pihenéshez, való jogának gyukor'ati érvényesítése útján. Intézkedik arról is, hogy a túlmunkát — a minisztertanács által engedélyezett egyes kivételes esetektől eltekintve — csak pénzben lehessen megváltani. Ezzel megszünteti a tu’munkénak úgynevezett „csúsztatással“ történő megváltását. A munka törvénykönyve megerősíti a npk és fiatalkorúak védelméről eddig hozott intézkedéseket és tovább bővíti a terhes és szoptatós anyák jogait, Igv megti'tja. hogy a dolgozó nőt terhesége idején egészségére ártalmas munkakörben foglalkoztassanak, ez idő alatt munkaviszonyát nem lehet felmondással megszüntetni A dolgozó nőt terhességének negyedik hónapjától a szop tatás hatodik hónapjáig nem szabad sem nehéz, vagy éjszakai munkára, sem túlmunkára beosztani és csak beleegyezésével szabad más helységbe kiküldeni. Ha pedig munkakörét ellátni nem tudja, kérelmére könnyebb munkára kcU áthelyezni, de előző átlagkeresetét ebben az esetben is biztosítani kel1 számára. Ezek a jogok a dolgozó nőt eddig csak a terhesség hatodik hónapjától kezdve illették meg. Az egyedülálló dolgozó nőnek, ha egyévesnél idősebb, de kétévesnél! fi atal óbb beteg gyermekét ápolja, az eddigi évi 30 nap helyett 00 napis jár táppénz. Ezek a rendelkezések újabb biztosítékai annak, hogy a dolgozó nő megbecsült tug ja legyen szocialista társadalmunknak. A fiatalkorú dolgozók védelméről hozott rende'kezésekkcl számukra kedvezőbb munkafeltétetek megállapításával és széleskörű tanulási lehetőség megvalósításával elősegíti a munka törvénykönyve, hop-«' i> du‘- gozó fiatalok egészséges, művelt, ön tudatos szocialista emberekké fejlődjenek. Kiterjeszti a módosítás a dolgozók A minisztertanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a szénbányászati dolgozók bér- és munkaviszonyainak javításáról, az iparba eltávozott volt traktorosok vlsszaengedéséröl és az ipari tanulók téli szünetéről. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének október 31-1 határozata alapján a minisztertanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a szénbányászati dolgozók bér- és munkaviszonyainak további javításáról. A határozat a vájár mun '.akörben dolgozók keresetének emelése, illetve a normák teljesítésére és túlteljesítésére való ösztönzés cél- Jából a darabbéres vájármunkások- nál jelenleg alkalmazott progresszió tel iesítményjutalom) mértékét december 1-től felemeli. Ennek megfelelően az alapszenet termelő üzemeknél már a norma 90 százalékos, a nem alapszenet termelő üzemekben pedig a norma 93 százalékos teljesítése után érvényesül a progresszív bérezés. Míg az eddig érvényben vo’t bérezési rendszer izerint a vájár a száz százalékot neghaladú normatid teljesítésénél másfélszeres bért kapott, addig az új rendszer az alapszénnél már 90 nem alapszénnél pedig már 93 százalékos teljesítmény után a túlteljesí lés minden százalékáért kétszeres bért biztosít; száz százalékos norma- túlteljesítés után pedig a túlteljesítés minden egyés százalékát háromszorosan jutalmazza. A szénbányászatban a szállítók, karbantartók és egyéb kisegítő alkalmazottak alapbérét december 1-i hatállyal, ugyancsak rendezik, új személyi besorolások és új bértarifatáblázat alapján. A minisztertanácsi határozat alapján a bérelszámolás egyszerűsítésére az eddig külön kezelt földalatti pótlékot december I- iöl az alapbérekbe kell beépíteni A határozat egyben további rendelkezéseket tartalmaz a munkakörülmények és munkafeltételek újabb hatékony megjavítása érdekében. A szénbányászati bérrendezés révén megfelelő arány alakul ki az egyes szakmák alapbérei között és kormányzatunk a magasabb keresetekkel is biztosítja a szénbányászati dolgozók .fokozott megbecsülését. Határozatot hozott a minisztertanács az iparba eltávozott volt traktorosok visszaengedésérfil. Ennek értelmében kötelezik a szén-, érc- és bauxitbányászat, s a kohászat kivételével valamennyi iparág vállalati igazgatóját, hogy a gépállomások írásbeli kérelmére engedjék vissza mindazokat a volt gépállomási, vagy termelőszövetkezeti traktorosokat, akik önként vissza akarnak menni a gépállomásra. A visszatérő termelőszövetkezeH és gépállomás! traktorosokat megilletik mindazok a jogok és kedvezmények, amelyekben a termelo- zöveíkezeti tagok, illetve a gépállomások traktorosai részesülnek. A minisztertanács határozatot hozott az ipari tanulók szabadságának kibővítésére. A határozat szerint az ipari tanulót — korára való tekintet nélkül — a 24 munkanap fizetett szabadságon felül még hat munkanap fizetett szabadság illeti meg, téli szünet címén. A téli szünet tartama alatt mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati oktatás szünetel. {Ez a rendelkezés az egyéves tanuló- idejű szakmák ipari tanulóira nem vonatkozik.)
