Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-25 / 276. szám

2 NAPLÓ 1953. NOVEMBER « Csou En-Ea/ és Kim Ir Szén beszéde a kínai-koreai gazdasági és kulturális együttműködési egyezmény aláírása alkalmával A külpolitika hírei Joliot Curie beszéde a Bé^e-V.lagtanács beess ü ésszaUának megnyitásán Be« (TASzSz): Jo­liot Curie bevezetőben hangsúlyozta: mindért népnek közös felelős­séget kell vállalnia, hogy a béke szempont­jából kedvező irány­ban változtassák meg a nemzetközi helyzetet. Az utóbbi hónapok eseményeinek eredmé­nyeként a nemzetközi helyzet világosan mu­tatja, hogy. e közös felelősségen kívül egyes országokra következés­képpen azok nemzeti mozgalmaira is . igen .nagy jelentőségű kü- •önös felelősség hárul - Ez a felelősség hala déktalan akciókat, kö cetet, amelyeknek si­kere döntő lehet a bé­ke fenntartása és meg­szilárdítása szempont­jából. Joliot Curie ezután rámutatott, hogy az „erő" politikájának hí­vei minden módon igye keznek megtéveszteni a közvéleményt, — hangsúlyozta, a béke híveinek .az a felada­ta, hogy felvilágosító munkát végezzenek. nrosan és érthetően a tények tanulmányo­zására támaszkodva ér­veljenek. Ezután arról beszélt a francia tu­dós. hogy Európa köz­pontjában ismét fel­ütötte fejét az a ve­szély, amelyet Né­metország szomszédai jól ismernek: a német militarizmus veszélye. A német militaristákat koalícióba akarják be­vonni. Joliot Curie az adatok sorával cáfolta azt a hamis állítást, mintha e koalíció vé­delmi jellegű lenne. Bebizonyította agresz- szív voltát. Joliot Curie a továb­biakban a következő­ket mondotta: — A Francia Országos Bé­ketanács ülésén honfi­társaimhoz fordulva, mint a Búl^‘M«*.cs el­nöke, abban a meg­győződésben, hogy az önök gondolatát feje­zem ki, kijelentettem: „jelenleg a francia nép abban a helyzetben van, hogy megváltoz­tathatja az események menetét a béke javára s ezt megértik a világ valamennyi, országá­ban. Harcotokat ér­deklődéssel, remény­nyel és hittel fogják figyelni." Azért emel­tem, ki ennyire Fran­ciaország szerepéi, mert az utóbbi evek eseményei és az ..ér­vényben lévő- szerződé­sek különösképp«' le­hetővé teszik szwnára, hogy döntő lépést . te. gyen. amellyel útját, állhatja a háborúnak. A továbbiakban a francia tudós az ázsiai eseményekről beszélt. Rámutatott, hogy az amerikaiak, kínaiak és koreaiak közötti ’ tár gyalások lehet«^<*«sspU" rék bizonyultak és fegyverszüneti egyez­ményhez vezettek. Ez a tény sok tekintet­ben elősegítette a nem­zetközi helyzet enyhü­lését. A nemzetközi fe­szültség enyhülésétől rettegő erők most a legkülönbözőbb eszkö­zöket ragadják meg hogy megakadályozzák a politikai ' értekezlé; összehívásét.; Van még egy másik igen fontos kérdés — folytatta Joliot Curie, — amely az egész em­beriséget érinti,' a tö­megpusztító fegyverek betiltásáról és á lesze­relésről van szó. A Bé­ke Világ tanács min­dig a legnagyobb fi­gyelmet fordította er­re a kérdésre. Ha e kérdés megoldása te­rén értek is el bizo­nyos sikereket, mégis el keli ismernünk, hogy ma is összeüt­köznek a különböző e’- gondolások és az Egye­sült Nemzetek Szerve­zetének leszerelési bi­zottsága máig sem ju­tott hathatós megol­dáshoz. Továbbra is ugyanazokat az érveket hozzák fel, hogy meg­akadályozzák az atom­fegyver betiltásáról szóló egyezményt. A jelenlegi nemzetkö­zi helyzetet .jellemző fő események elemzé­se azt mutatja,, hogy az erős nemzetközi fe­szültség légkörében igen nehéz, a konkrét problémák megoldása. Ebben a légkörben •igyekeznek az embere két félrevezetni és az a veszély {epve*-?'- okét. hogy eiragadtáf- ják magukat a „keresz­tes hadjárat" szellemé­től. Vájjon az Öt, nagyha­talom — mondotta a továbbiakban Joliot. Curie — amelyekre a legnagyobb felelősség hárul, a béke fenn tar fásáért és. megszilárdí­tásáért — képviselői­nek tanácskozása nem jelenti-e — a legjobb, utat a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez Foglalkozzanak hát az öt nagyhatalom kép­viselői és az érdekeiket érintő vélefnényűek', valamint aggályaik- ki­cserélésével oszlassák el a gyanút és ény hítsék a légkört. ■ Úgy vélem. ülésszakunk egyik legfontosabb fel­adata az, hogy meg­tárgyalja a leghatáso­sabb eszközt, amellyel elérheti, hogy ez áz annyira szükséges +B-' nácskozás létrejöjjön. / Joliot Curie felszóla­lása után Jean Laffitté, a Béke Világtanács',fő­titkára. a Béke Világ- tanács irodája nevér ben javaslatot tett az ülésszak napirendjéről és a bizottságok meg­alakításáról. Az ülésszak a követ­kező napirendet 'égad­ta el: 1. Az egész Világra kiterjedő akciók an­nak érdekében,. .. hogy a konfliktusokat álta­lánosan elfogadható egyezmények utján ren dezzék (a koreai és a német kérdés rendezé­se. a hidrogénbomba és más tömegpusztító fegyverek eltiltása, a fegyverkezés korláto­zása). ‘ ­2. A jövő évben Béke Világtalálkozót kell Ősz szehívni. (MTI) Mao Ce-Tunar h<'tf'»n fwjadóestet adott a koreai kormányküldöttség tiszteletére Peking (Uj Kína) Csou En-Laj, a kínai népi közigazgatási tanács el­nöke a kínai-koreai gazdasági és kul­turális együttműködési egyezmény aláírása alkalmával beszédet mon­dott. Beszéde elején kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság- kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttsége a tár­gyalásokon elhatározta, hogy még 'jobban megszilárdítja és kifejleszti a két ország hagyományos és megbont­hatatlan baráti kapcsolatait és'meg­vitatta az utakat és módokat a ko­reai nép háborúütötte sebeinek orvos­lására, népgazdaságának helyreállí­tására és a két ország kulturális kap­csolatainak fellendítésére. Csou En-Jüaj beszédét .így folytatta: — Az egyezmény aláírása külö­nösen «agy Jelentőségű most. • amikor az amerikai kormány mindent elkövet á politikai érte­kezlet összehívásának késlelteté­sére, ; a hadifoglyok körében végzendő fel- világosító tevékenység előrehaladá­sának meghiúsítására és összejátszik a reakciós liszinmanista bandával, amely a fegyverszüneti egyezmény felbontásával háborút követel. Áz egyezmény bizonyítéka annak, hogy a kínai és a koreai nép egyöntetű elszántsággal küzd. a koreai fegyver­szüneti egyezmény teljes végrehajtá­sáért és a koreai kérdés békés ren­dezéséért. Megmutatja, hogy a kínai nép a végső győzelem kivívásáig to­vábbra is támogatja a koreai nép igazságos ügyét. Az eevezményt a nemzetköziség szellemében, az egyen'őség és a köl­csönös előny élve alapián írtuk alá. Ez az okirat teljes mértékben meg­felel népeink alapvető érdekeinek. Egyezményünk megmutatja — mondotta Csou En-Lai, hogy a kina' nép Mao Ce-Tuhg vezetésével a leg­nagyobb csodálattal adózik annak az óriási hozzájárulásnak, amellyel a koreai nép Kim ír Szén elnök veze­tésével az amerikai agresszió ellen vívott hősi harcában a Távol-Kelet és az egész világ békéjét elmozdí­totta. Megmutatja, hogy a kínai nér> a koreai nép mostani úi feladatait amelyek a nénsazdaság helyreállíts sával, az életkörülmények megjaví­táséval és a Korea békés' eevesítésé- re irányuló törekvésekkel kapcsola­tosak olyan ügvnek tekinti, amely­nek igen je’entős kihatása van a mi országutak érdekeire és hpgv mi ké-; szék vagvunk trenden tőlünk telhető támogatást megadni. Eevezménvünk tükrözi az ázsiai népek hatalmas egységét. Ez komoly figye1meztetés a reakció nemzetközi • körei számára, amelyek hiábavaló erőfeszítéssel próbállak visszaíordítani a történelem kerekét az, ázsiai népek nemzéti független­ségi mozgalmának elnyomásával. Egyezményünk mesmutatia az ú’ A francié nPíMzetevö’és kedden délelőtt folv*atta a külpolitikai vitát Pár is (MTI) A nemzetgyűlés kedden délelőtt folytatta külpolitikai vitáiét, amelyet pénteken Bidault külügyminiszter „rosszulléte" miatt kénytelen voit félbeszakítani. A „THumaníté" minden kommen­tár nélkül közli azt a hirt, hogy Mendes-France radikális-párti kép­viselő napirendi javaslatot terjesz­tett elő, amelyben indítványozza, hogy a nemzetgyűlés január 26-ára halassza el a szavazást ä háborús szerződések ügyében. A jobboldali lapok kedd reggeli számukban rosszalásukat fejezik ki Mendes-France kezdeményezésével. kapcsolatban. Ne’iru :ndi0i nrn'szteri’nift sa tfnv ia’iwa’a az «ndó^nai ellensFg^s^dfise*! . leiietcségéve! kapcsodban Paris (MTI) Dzsaváharlal Nehru, indiai miniszterelnök sajtónyilatko­zatot adott a „France Soir" párisi polgári lap Uj-Delhibe küldött kü-. löntudós.ítójának. Ebben a következő­képpen fejtette ki kormányának fel­fogását az indokínai ellenségeskedé­sek befejezésének lehetőségével kap­csolatban: — Amennyiben lehetőség adódna arra, hogy India közreműködjön az indokínai háború befejezése érdeké­ben. természetesen nem vonnánk ki magunkat ezen feladat vállalása alól. Azonban minden attól függ, hogy mi­lyen formában merül fel ez a kér­dés. India csak az esetben működ­hetne közre, hogy megoldást lehes­sen találni Indokínában, ha előbb meggyőződtünk arról,-hogy. ez a .köz­reműködés hasznos lenne. Ez idő sze­rint azonban l'yen meggyőződésre még nem tettünk szert. együttműködést a béke és a demo­krácia táborának a béke és barátság politikájához ragaszkodó országai kö­zött. Egyezményünk békeegyezmény, amely, megfelel' a Távol-Kelet és az egész világ békeérdekeinek. A most aláír! kínai-koreai gaz­dasági és kulturális együttműködési egyezmény és a tárgyalásokról ki­adott közlemény, a szovjet kormány és a Koreai Népi Demokratikus Köz társaság kormányküldöttsége, között ez év szeptemberében folytatott tár­gyalások sikerével együtt, teljes mér­tékben bizonyítja a béke és a demo­krácia Szovjetunió-vezette egész tá­borának tökéletes szolidaritását, azt "a szolidaritást, amelyet nem bonthat meg aZ Imperialisták semmiféle rá­galma. vagy egyenetlenséget szító kí­sérlete. • A beszéd, befejező részében Csou- En -Laj-éltette a kínai és a. koreai- nép-örök barátságát és együttműkö­dését, a béke és a demokrácia Szov- ietiiniórvezette táborát. Kim'Ír Szén. a. Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság Minisz­tertanácsának elnöke. válaszbeszédében hangsúlyozta, hogy -a Korea és Kína gazdasági és kultu­rális. együttműködéséről most aláírt ' egyezmény meg inkább megszilár­dítja és kifejleszti Korea és Kína népeinek hagyományos és megbont­hatatlan baráti szolidaritását, kiszé- ;esíti és megerősíti a két ország hosz- szú időre szóló együttműködését gaz­dasági és kulturális téren és biztosít­ja a két ország népeinek létfontos­ságú érdekeit. Ugyanakkor igen nagy jelentőségű a Távol-Kelet, és a világ többi része békéjének megóvása szempontjából. Kim ír Szén ezután az egyezmény jelentőségét méltatta Korea népgaz­daságának helyreállítása szempontjá- . ból. A Kínai Népköztársaság segítsé­ge — mondotta — „olyan erő forrásává vilik, amely új győ­zelmekre lelkesít bennünket a hazánk demokratikus alapjainak megszilárdításáért folytatott küz­BERLIN A miniszterelnöki saj tóhivatal-köz­.11: - - • Walter Ulbricht, ügyvezető minisz­terelnök 1953 november 23-án fogad­ta Csi Peng-Fej rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet, a Kínai Népköztársaság nagykövetét, Jan tzydorczyk rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet, a Lengyel Nép- köztársaság nagykövetét, Georg i Kasztov rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet, a Bolgár Népköz- társaság nagykövetét és Ulvi Euio rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert. 37. Albán Népköztársa­ság köveiét.. Azzal kapcsolatban, hogy a Kínai Népköztársaság. Lengyelország és . . . A7, olasz parasztság helyzete tragikus. Alig van fö'dje, feudális csökevények bilincseiben Vergődik, nincstglenség. éhezés a sorsa. A statisztikai adatok szerint 5,130.000 olasz parasztgazdaságnak mindössze 87^.000 hektár földié van. A nincstelen paraszt két lehetőség között választhat.. Vagy éh bérért alá­zatos napszámosa lesz valamelyik földbirtokosnak, vagy a városba ván­dorol és növel i az amúgyis óriási munkanélküli hadsereget. Nem sokkal jobb a paraszt, hely­zete akkor sem, ha van valami kis földje. Tele van adóssággal, nem győ­zi -fizetni az adókat, primitív eszkö­zükkel műveli meg nadrágszíjparcel- láját.,. XI. Pius pápa Mussolinit egyszer „a. gondviselés küldöttének" nevez­te, mert a fasiszta diktátor az első világháború után elfojtotta a földet követelő parasztság mozgalmát ég visszaállította a falun a régi rendet. Az egyház mindmáig a régi fasiszta törvényeket alkalmazza a parasztok ellen. Marmaggi kardinális nemrég megfenyegette a munkaszerződéseket követelő mezőgazdasági napszámoso­kat. hogy kiközösíti őket az egyház­ból. A kereszténydemokrata párt a há­ború után, de különösen az 1948-as parlamenti választások idején ünne­pélyes ígéreteket tett, hogy az olasz alkotmánynak megfelelően korlátozni fogja a föld-magántulajdont A de­mokratikus sajtó számításai szerint az, alkotmány erre vonatkozó cikke­lye, alapján legalább négymillió hek­tárnyi megműveletlen és hanyagul művelt nagybirtoklerületet lehetne delemben, ami az ország egyesí­tésének bázisául szolgál." Kim ír Szén a továbbiakban a Szovjetunió és a népi demokráciák nagyarányú segítségével foglalkozott, majd így folytatta:' — Szilárd meggyőződésem, hogy mindez a segítség növeli a népgazda­ság helyreállításának és újjáépítésé­nek feladata előtt álló koreai nép bátorságát és bizakodását és lehe­tővé teszi számunkra, hogy minden nehézség’ és akadály leküzdésével diadalra, vigyük népgazdaságunk helyreállításának és fejlesztésének valamint hatónk beké? egyesítésé­nek ügyét éppen úgy, mint ahogyan fényes győzelmet arattunk a hábo­rúban. Az Egyesült Államok vezetői és a liszinmanista brigantik, akik nem akarnak tanulni a háború komoly leckéiből, most az egész világ népei­nek akarata és óhaja ellenére kés­leltetni és szabotálni igyekeznek a koreai kérdés békés rendezését. Az Egyesült Államok vezetői akadályo­kat- gördítenek ' a fegyverszüneti egyezmény értelmében megtartandó politikai értekezlet összehívása elé és durván elgáncsolják a hadifog­lyok hazatelepítéséről szóló egyez­mény végrehajtását. — A koreai nép állandó és foko­zott éberséggel figyeli az ellenség cselszövényeit és mesterkedéseit és a . kínai nép, valamint az egész világ Szovjetunió-vezette demokratikus erői segítségével megszilárdítja a ko­reai fegyverszünet diadalát. A koreai nép még határozottabban folytatja harcát a külföldi országok benetn- avatkozása elvének érvényesítéséért és azért, hogy a koreai kérdést maga a koreai nép rendezze, elszántan küzd hazája békés egyesítéséért és területi épségéért, valamint Ázsia és az egész világ tartós békéiének megóvásáért — mondotta a többek között Kim ír Szén, aki beszédét a koreai és a kínai nép törhetetlen barátsága és egysége, valamint a nagy kínai nép és Mao Ce-Tung el­nök éltetésével fejezte be Bulgária diplomáciai missziói nagy- követséggé és az Albán Népköztár­saság diplomáciai missziója követ­séggé alakul át, megvitatták a Német Demokratikus Köztársaság és a négy népj demokratikus ország szoros ba­ráti együttműködését illető kérdése­ket. PARIS A CGT felhívást intézett a francia munkásosztályhoz, hogy teljes akció- egységben indítson harcot Benőit Frachon kiszabadításáért és ezt a harcot kapcsolja össze a kenyérért és a dolgozók követeléseiért, a köz- társasági szabadságjogok védelmébén és a kormány összeesküvésének visz- szaveréséért folytatott harccal. Peking (Uj Kína) Mao Ce-Tung. a kínai központi népi kormány elnö­ke hétfőn fogadóestet adott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kim Tr-Szén marsall vezetése alatt -álló kormányküldöttsége tiszteletére. A fogadóest meleg baráti légkörben folyt le. része azonban máig is a régi .tutaj- dónosoké maradt. Az állami .szervek tehát megengedték a nagybirtoko­soknak. hogy t.ulaj<jonukban marad­jon; az a föld, .amelyet. már .a'.pa­rasztok művelnek. ... A parasztok látják, hogy ala­posan becsapták’őket.;. .......A parasztok tele vannak két­ségekkel és félelemmel".’.. — írja C arlo. levy olasz író és művész. — A déli parasztság ma már nem 'va­kon a kormányra szavazó alázat« koldusok névtelen tömege . . . Nem­csak kenyeret, hanem szabadságot és emberi méltóságot is akar. Ezt pe­dig meggyőződése szerint csak’saját erejéből vívhatja ki". ...Lázió környékén egy kis falu nincstelen parasztjai elfoglalták a szomszéd földbirtokos megmüvelet- len földjét. Amikor megjelent ' a rendőrség, elmentek a földről.’ Utá­na azonban visszamentek és újból művelni kezdték, hiába taposták öez- sze a rendőrök „Jeet)"-ieikkel.-. . Nem vesztették el bátorságukat, pe­dig egyesek közülük börtönbe, má­sok — a temetőbe kerültek. A ..Solidarietta Democratica" cí­mű közlöny szerint... a De Gasperi kormány alatt (1948—1952 között) sokezer dolgozót öltek meg és sebe- sítettek meg. 139.000-et pedig börtön- büntetésre ítéltek. A keresztényde­mokrata reakció áldozatainak két­harmada paraszt. .. ... Az olasz dolgozó parasztság til­takozik a vezető körök földDoütikája ellen. Folytatja harcát az ország de­mokratikus erőinek oldalár a békéért és. a. kenyérért. Hogyan csapták be az olasz parasztokat Irta: GIOVANNI GERMANETTÖ szétosztani a földtelen parasztok és törpebirtokosok között. A keresztény- demokraták hazúg ígérete azonban papíron maradt. A kormány csak 1950-ben határoz­ta el, hogv legalább részleges, korcs agrár „reformot" mégis végrehajt. Addigra elfogyott a parasztok türel­me, s újból harcra keltek a kenyér­ért és a földért. A vezető körök becsapták a pa­rasztságot. Három év alatt négymil­lió hektár helyett mindössze 177.000 hektár földet kapott. A „földreform" törvény értelmében ráadásul csak 30 év múlva száll át a juttatott föld­darabka a paraszt tulajdonába, aki­nek a föld árát ez alatt az idő alatt ki kell fizetnie... A „szerencsés" földhöz juttatott tehát továbbra is adósa maradt a nagybirtokosnak ... Az iannelloi parasztok esete meg­mutatja, mit érnek a keresztényde­mokrata miniszterek ígéretei. Az iannelloi parasztok elfoglaltak egy megműveletlen földterületet... Nem ijedtek meg sem a rendőrosz­tagoktól, sem az egyházi kiközösítés­től. A föld kezük alatt valósággal felvirágzott. A kormány ekkor az egyik minisztert küldte el Iannello- ba. A miniszter zenekar és fi’.mope- ral ;ök kíséretében érkezett meg. Közölte a földfoglaló parasztokkal, hogy új földterületet jelöltek ki szá­mukra és azt ákár azonnal elfoglal­hatják. Minden jóval kecsegtette őket. Igéft nekik házat, vizet az ön­tözéshez, meg műtrágyát is. A har­minc földfoglaló család felült'az ígé­reteknek. Otthagyta szülőfaluját. „Ám, — amint az „Uni-ta" írta. — amikor ezek a sokgyermekes csalá­dok ... megérkeztek a nékik jutta­tott földterületre.’hírét sem látták az ígért házaknak .. . Helyettük kara­kókat találtak. Mégis munkához lát­tak. Egy szép napon azonban még mielőtt beérett a termés,- kilakoltat­ták őket a harakokból. Mit tehettek volna most: gabonájukat éretlenül learatták és eladták, hogy lakást építhessenek magúiénak, persze csak olyat, amilyet — szalmából, deszká­ból. Másmilyenre nem tellett. Közép- afrikai bennszülöttek sem volnának hajlandók sokáig lakni ilyen viskók­ban... A házak pedig máig sem épültek fel. Hivatalos helyen, ahol egész sereg tisztvise’ő foglalkozik a föld .reform" végrehajtásával, eluta­sították őket, azt mondják, hogy a rendelkezésre álló keret már kime­rült ... ... A föld „reform" végrehajtásával foglalkozó állami szervek a nagybir­tokosokat pártfogolják. A nagybirto­kosok sokhelyütt elveszik a parasz­toktól a nekik juttatott föld termé­sét. A hivata’nokok húzzák-halaszt- iák a földreform alapján juttatott földek átadását az új tulajdonosok-, nak. Pisa tartományban a földreform törvény -alapján 17.000 hektár földet kell szétosztani a parasztok között. Ennek a földterületnek háromnegyed

Next

/
Thumbnails
Contents