Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-24 / 275. szám
TOE.30AI NAPLÓ AZ M DP TO L NAM EC1 tnJk p&oterlRJAt Ecnrsdurmn r l A MAI SZAMBA?«! Po«adóe*t PekJngben * koreai kormányküldöttség teleiére (2. o.) — A minisztertanács határozata a fogászati ellátás megjavításáról (2. o.) — Pályázati felhívás (2. o.) — A cipőgyár kommunistáinak harca a mennyiségi és minőségi tervek teljesítéséért (3. o.) — Beszélgetés egy sztahanovistával... (3. o.) — A múlt lenézett cseléde — ma boldog, megelégedett tsz tag *• o.) X. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM AKA 541 FILLER LAPJA KEDD. 1953. NOVEMBER 24 Készülődés a téli Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert Itt van már a Kánaán ... — írta több, mint 100 évvel ezelőtt Petőfi Sándor. Már abban a korban, amikor a társadalmi fej lődés még csak a polgári demokratikus forradalmat sürgette, leszögezte, hogy a személyes szabadságon túl a népnek kulturális egyenjogúság is kell. Azóta leraktuk szocialista társadalmunk alapjait és ennek az alapnak egyik legfontosabb köve, a kultúra. — Ezen a szón: kultúra, nemcsak a hivatásos művészetet értjük ma már, hanem dolgozó népünk művészeti öntevékenységét is. Ennek az öntevékenységnek a kibontakoztatását elsősorban az évről-év- re megrendezett kultúrversenyek segítik elő. Ezt szolgálta az első és a második országos kultúrverseny és ezzel a céllal hirdette az országos népművelési bizottság az 1953—54. évi járási kultúrver- senyt is, amelynek egy része a közeli téli hónapok alatt zajlik le. A népművészeti értékek feldolgozása egyre nagyobb tért hódit, egyre szélesebb körben gyűjtik és használják fel kultúrcsoportjaink a népi hagyományokat, a lassan már feledésbemenő táncokat, dalokat és népi szokásokat. A dolgozó nép fiai visszatérnek a szüleik és nagyszüleik táncolta és énekelte hagyományokhoz, bátran lépnek velük színpadra. A népi alkotásoknak az eddigieknél nagyobb jelentőséget ad a mostani verseny és a régiekkel ellentétben témája változatosabb, különböző művészeti ágakkal bővült. Fellépésre buzdítjuk a népi mesemondókat, hangszerszólistákat, népdalénekeseket és nem utolsósorban a népi rigmusmondókat, hiszen értékes, népi alkotás a rigmus is. Nem feledjük a következő sorokat: „Ha ma olyan magasra nem is érnek, Mint a drámák, ódák és regények, De a harcban elöljárnak. Mindig bátrak és kemények, A rigmusok, az irodalmi közlegények." A közelgő versenynek hatalmas feladata van: átterelni s. hangsúlyt a mennyiségi értékelésről a minőségi munkára. Vagyis most már nem csupán arra kell törekedniük kuitúrmunkásainknak, hogy a községek, városok, üzemek, vagy termelőszövetkezetek művészeti csoportot alakítsanak, ezek akár színjátszó, tánc vágj’ rigmusbrigáddal résztvegyenek a versenyen. Mértéket szabtunk kultúrcsoportjaink elé, amelyet mindenkinek el kell érni,, mert lelkes munkával el lehet érni. — Kulturális munkát pedig lelkesedés nélkül nem lehet véerezni. tehát a feltétel máris biztosítva van. Dolgozó néoünk kulturális igényessége sokat fejlődött. Ma már nem elégítik ki, nem tudják gyönyörködtetni, megnevettetni ostoba népszínművek elcsépelt tréfái, dolgozóink már nem tudnák megtapsolni a kapitalista szellemet tükröző minden eszmei mondanivalót nélkülöző operetteket. — Dolgozó népünk színvonalas, jó előadásokat kíván. A feladatok nagyok, de nem megoldhatatlnnok. Sokhelvütt nincsenek megfelelő vezetők, akik .szakszerűen tudnák irányítani a felkészülök munkáját. Pedagógusaink élére álltak ugyan ennek a munkának, lelkesedésük azonban nem pótolja minden esetben a szakképzettséget. Nehézségekkel küzd például Deák Lajos, a pincehelyi uttörőzenekar vezetője. — Egyedül nem képes megoldani a kulítírversenyekre népdalok hangszerelését. Igen helyes és a művészi színvonal emelésénél eredményes a patronálás módszere. Élő példa erre az őcsé- nyi táncegyüttes és a kórház tánccsoportjának kapcsolata. Az őcsé- nyi táncegyüttes a falu öregjeitől tanulta bájos, hamisítatlan tán cait, az együttes tagjai pedig a kórház tánccsoportjának adják át tudásukat. Tovább kell tehát építeni a patronáló mozgalmat. Az előző példának az ellentéte is kell, hogy érvényesüljön: üzemi kultúrcsoportjaink segítsék a falusi együtteseket. Ahhoz, hogy falusi csoportjaink meg tudják oldani a verseny sikeréért rájuk váró sokrétű és sok esetben nagy szaktudást igénylő feladatot, nagyobb mértékben van szükség az üzemi együttesek segítségére. El kell érni, hogy a falura látogató együttesek ne csak műsort adjanak, hanem segítsék tanácsokkal, útmutatásokkal a falusi fiatalokat. Ehhez az egészséges együttműködéshez természetesen tanácsaink, népművelési szerveink fokozott segítsége is nélkülözhetetlen. Megyénk területén igen élénk a mozgolódás. A legkisebb falvak és puszták is készülődnek a versenyre. Hangos-pusztának 150 lakosa sincs, de kevésszámú dolgozóinak több, mint a fele részivész a versenyben. Üzemeink sem akarnak lemaradni. A Bonyhádi Cipőgyárban már jónéhány hete folynak a próbák a táncegvüttes. a színjátszócsoport, a zenekar és a rigmusbrigád részéről és emellett még 12 tagú szavalókórussal is neveztek a versenyre a cipőgyár dolgozói. Tehát nagy- az élénkség, készülődés. A régi. már patinás csoportok mellé újak is sorakoznak fel. Két új énekkar mutatkozik be a téli versenyek során: a várdombi és a faddi. A versenynek mintegy előjátéka lesz a december második felére tervezett székely-nap. Ezen a napon Bonyhádon gyűlnek össze megyénk valamennyi székely településéről a dolgozók és a székely nép színpompás viselete mellett népi táncaikat is bemutatják. Kiállítást rendeznek székely fafaragók munkáiból. Itt mutatják be munkájuk eredményét, a majosi székely faragókor tagjai is. \ székely napon vendégszerepei a sárpilisi együttes és a székely kiállítás mellett ott láthatjuk majd a sárközi népművészet alkotásait, hímzéseket, szőtteseket is. Az elmondottak után azt hihetnénk, hogy a járási kultúrver senyre való felkészülés terén minden a legnagyobb rendben van. Sajnos azonban komoly hiányosságok is mutatkoznak ezen a térén. Bátaszéken például a függetlenített kultúrotthonvezető nem tölti be hivatását. Alig tudja ösz- szefogni a székely táncegyüttest, ezenkívül pedig egyáltalán nincs is más együttes, amely a kultúrotthonvezető munkájáról tanúskodhatna. A közelgő járási kultúrverseny újabb hatalmas seregszemléje lesz kul túrforradalmunknak, újabb csata, amelyet megvívunk azért, hogy a házak ablakán beragyogó szellem napvilágánál könnyebben menjen a munka, szebb legyen az élet és hogy vidámabban, dallal, tánccal építsük szocialista hazánkat. A verseny újabb nagy erőpróbát jelent művészeti csoportjaink számára. Igyekezzenek elmélyült, alapos munkával helytállni ezen az erőpróbán is, hogy ezzel ismét jelentős lépéssel vigyék előrébb kultúránk ügyét. A tengelici Petőfi isz telkészült az állatok átteleltetésére Ezelőtt két héttel a Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési fő- igazgatósága, a megyei állattenyésztő állomás és a megyei tanács végrehajtóbizottsága egy bizottságot alakított és szem.e formájában felülvizsgálta, hogy a tengelici Petőfi termelőszövetkezet hogyan készült fel az állatok téli átteleltetésére. A bizottság megállapította, hogy a szövetkezet vezetősége jól szervezte meg a munkát, az állattenyésztési szakemberek bevonásával megfelelően tárolták a téli szemes 4 illetve szálas takarmányt. A bizottság örömmel vette tudomásul, hogy a szövetkezet a 2009 köbméter silótervét már teljesítette és terven felül még 400 köbmétert silóz. Az állattenyésztés fejlesztéséhez ée az állatok hozamának növeléséhez szükséges takarmányalapot a termelőszövetkezet biztosította. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium dicséretben részesítette a szövetkezet vezetőségét és több élenjáró állatgondozót, illetve állattenyésztőt pénzjutalomban részesített. így Varga Ferenc tehéngondozót, Szilágyi Ferenc apaállatgondozói, Véner Ferenc sertés- gondozót, Bcnis Istvánná borjúnevelőt és Nyulasi István állat- tenyésztési brigádve * zetőt 300 forinttal jutalmazott. . A szemle után a jelenlevő termelőszövetkezeti elnökök részére Hosnyán- szki János, a tsz elnöke beszámolót tartott. Ismertette azokat a módszereket, mellyel a tsz az állat- tenyésztés fejlesztése és az állatqk hozamának növelése terén kimagasló eredményeket ért el. Ezen a szemlén a tengelici Petőfi tsz tagjai megyénk valamennyi termelőszövetkezetét versenyre hívták a téli áttelcltetés zökkenőmentes végrehajtása, a tejhozam és a súlygyarapodás növelése érdekében. A jelenlevő tsz elnökök közül Kenyér István, a szedresi Petőfi tsz elnöke fogadta el a versenykihívást, Lány gazdák — akik a férfiaknak is példát mutatnak A gyönki határ felsőpusztai kender-völgye egyik parcelláján kajlaszarvú tehenek húzzák nagy igyekezettel az ekét. Csáli hó! — kiált egy fiatal lány s ostorával biztatja a kissé nehezen mozgó állatokat — Stósz Kató őszi mélyszántást végez teheneivel. Stósz Margit és Kató ketten gazdálkodnak hat hold területen. Édesapjukat, bátyjukat már 1944-ben elvesztették. Évek óta végzik ezt a férfiaknak i* nehéz paraszti munkát, példamutatóan. Már október közelién végeztek 2000 négyszögöl búza és 1300 négyszögöl rozs vetésével. Beadási kötelezettségüknek is eleget tettek. Minden talpalatnyi taríótertüptükön tárlószántást végezitek, elvetették csalaroádévaí. hogy biztosítani tudják teheneik részére a takarmányt. Arcukat pirosra csípte az őszi szél, szemükben huncut mosoly bujkál, amikor terveikről beszéltek"' Még 2000 négyszögöl fökf van vissza őszi mélyszántásra és akkor teljesen végeznek a 6 hold terület munkálataival. Tavaszai kukoricát, burgonyát és lucernát veinek még. Jóko'tvűek a tec+vér»k kezük alatt szinte ég a munka. Margit nagy lendülettel ritkítja a szántóföld mellett lévő bokrokat. Barátságosan búcsúznak el totem — Kató biztató szavára megindulnak a tehenek, húzzák az ekét. hogv estére elvégezzék ennek a 400 négyszögöl területnek a mélyszántását is. Villamosaink a Dunaíoldvóri Kemlergvdrat 1500-1600 forint jövedelem tí/naponbént szabadtejből A gerjeni Vörös Nap termelőszövetkezet á'Catte- nvésztési dolgozói munkájukban arra törekedtek, hogy a tehénállomány rendszeres takarmányozásával és gondozásával jó fejési átlagot tudjanak elérni, hogy mielőbb teljesítse a tsz tejbeadási kötelezettségét. Kitartó munkájukat siker koronázta. A termelő- szövetkezet 1953 október 1-ig teljesítette évi tejbeadási kötelezettségét. Azóta a napi kifejt tejmeny- nyiséget szabad tej formájában értékesítik a községi földművesszövetkezet csarnokában 2,40 forintos literenkénti áron. A termelőszövetkezet 10 naponként 1500—1600 forintot A Dunaföldvári Kendergyárban különösen az elmúlt evben ragyogó eredményeket értek el a dolgozók. Azól-a te csak jó efedménvekről beszélhetünk; ezévi tervüket is fél hónappal előbb befejezik. Az elmúlt évek során sok olyan dolog merült fel ay üzemben, amit hiányosnak tartottak a dolgozók. — Sajnos, a vezetőség csak részben tudta a dolgozók kérését orvosolni, mert nem volt meg az adottság ahhoz. Az új kormányprogramul óta azonban egészen más a helyzet. A dolgozókról való gondoskodás ebben az üzemben is előtérbe került. Ma már örömmel beszél minden dolgozó arról, hogy a jövő évben korszerűbb üzemben dolgoznak az eddiginél, ami nemcsak nagyobb kedvei jelent részükre, de megnöveli a termelést is. A4 üzemet teljesen villamosítják, korszerű porelszívót is szerelnek a* porosabb helyekre. A vezetőség már most biztosítja a dolgozók részére a meleg ruhát és védőételt.- Természetesen ezt a gondoskodást még jobb munkával viszonozzák az üzemiek. A kendertörő műhely i legutóbbi ér'.ékelésnél már 180 százalékra teljesítette tervét. De emelkedik a teljesítmény a tilóüzemben is. A dombóvári hangoshiradó köszönti az élenjárókat Nagy a sürgés-forgás Dombóvár utcáin. Éppen piaci nap van, ilyenkor sokan jönnek elárusítani, vagy bevásárolná a járás egész területéről. A községi tanács hon.?r.ne,ivrafífSia rnár pclás-át bér 15-én a községi tanács hangoshíradóia tudtára adta mindenkinek, hogy az 1734 hold vetéstervét teljesítette a község. Az első nótával Berta Istvánt, a község esrvik legjobb gazdáját., a község mezőgazdasági állan- dóbizotteágának elnökét köszöntötték. Berta* Istvánnak nagvresze volt abban hogy a község 100 százalékra teljesítette vetéstervét. Amellett, hogv elsők közt végzett az őszi munkákkal, társadalmi. munkából is példamutatóan kivette a részét. Kisgyuíéseket tartott, ahol elbeszélgetett dolgozó paraszitársaival, megmagyarázta nekik . a vetések befejezésének jelentőségét. A község hangoshiadója sok élenjáró dolgozó parasztot köszöntött. Horváth Ferencet, Seres Jánost. F' Istvánt azért jutalmazták nótával, mert példát mutattak. Mód Józsefet. Gyugyi Józsefet azért részesítette dicséretben a községi tanács végrehajtóbizottsága, mert segítségükre siettek az olvan dolgozó parasztoknak, mint. Baksa István, Molnár Gyula, akiknek nincs fogatuk. Fél hónap alatt 15 000 tégla, terven felül A nyersgyártás befejezése után az 'égetők, a be- és kihordók harcolnak tervük teljesítéséért a tamási téglagyárban. November 17-ig 111.9 százalékra teljesítették havi tervük esedékes részét. Ezzel mintegy 15 ezer késztéglával termeltek többet, amely több, mint egy fél kislakás építéséhez elegendő. Mészáros János, Pigler András és Csanádi Ferenc az élharcosai a termelésnek, s jó eredményük nyomán a téglagyár naponta 193—104 százalékra teljesíti készáru termelési tervéi. kap a beadott szabad tejért. A termelőszövetkezet tagjai is jól jönnek ki a tehén tartással, különösen amióta a kormánypro- grammunk a háztáji gazdaságban lévő tehenek után eltörölte a beszolgál- tatási kötelezettséget. Van olyan termelőszövetkezeti tag, aki a beadott háztáji tej után 180—200 forintot kapott havonta. M «a az idén vil lamosítják az egész Juhé-pusztai állami gazdaságot A tolnamegyei Juhéi állami gazdaság 14 majorja közül mindössze a Juhéi és a tabodi üzemegységben ég a villany. Az 5 éves terv villamosítása során még ez évben közel 300 ezer forintos beruházással sor kerül a környező tanyák villamosítására. Az elkészített tervek szerint 120 dolgozó lakásába és a gazdasághoz tartozó istállókba és gazdasági épületbe bevezetik a villanyt. de villamosmeghajtásra szerelik át a gépjavító műhelyt, darálót, és a szecskavágót is. A gazdaság vezetősége már gondoskodott a szükséges anyagok beszerzéséről; külsöve- zeték szereléséhez mintegy 200 oszlopot, míg a belső szereléshez 15 000 folyóméter villanydrótot használnak fel. A szerelési munkálatokat a Déldunántúli Áram- szolgáltató Vállalat dolgozói végzik az állami gazdaság villanyszerelő brigádjával karöltve s úgy tervezik, hogy január 15- ével az egész gazdaság területén kigyullad a fény.
