Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-22 / 274. szám

6 NAPLÓ 1953. NOVEMBER 2» Hőgyészen jól, Fóccnkerten hanyagul foglalkoznak a Szabad Föld Téli Estékkel Példamutató munkát végez a hűgyeszi előadói munkaközösség a Szabad Föld Téli Esték keretében. Az előadók mielőtt választanak egy témát, érdeklődnek a dolgozók körében, hogy miről szeretnének hallani, majd maguk között is meg­tárgyalják az előadás anyagát és a vele kapcsolatos kérdéseket, esetleg problémákéit. Minden alkalommal gondoskodnak kísérőműsorról is. Csaknem mindegyik előadáshoz van diafilm, amelyen keresztül a dolgo­zók könnyebben megértik, magukévá teszik az illető előadás mondani­valóját'. Az eddig megtartott előadások kö­zül leginkább tetszett a Petőfi Sán­dor- költészetéről szóló. Penes Kata­lin- tanárnő színes, érdekes előadás­módra törekedett és sikerült is neki a dolgozók, figyelmét, tetszéséi meg­nyerni. Örömmel fogadták az elő­adás hallgatói a János Vitéz című színesfilmet is, amely mintegy han­gulatos befejezést adott az estének. Nagy érdeklődéssel fogadták Hő- gyész község dolgozó parasztjai Dr. Gyulai László értékes előadását a trahoma nevű szembetegségről. No­vemberben még egy egészségügyi előadást tartottak az emberi agy működócéről. Különösén az asszo­nyok örültek a ..Miről meséljünk az óvodás gyermékekricik'' címmel tar­tót-' előadásnak', amelyét Zefce Ilon-« óvónő tariert. Hallottak már törté­nelmi tárgyú előadást is a hőgyészi dolgozók. Paul Edit tanárnő két al­kalommal is beszélt a Rákóczi-féle szabadságharcról. Ezek mellett nö­vénytermesztési és állattenyésztési előadást is tartottak már szak­emberek. November 21-én, szombaton az óvónőképző műsoros estjével kap­csolták össze az ismeretterjesztő elő­adást. Az ötlet .igen jól bevált, sok­kal több dolgozó gyűlt össze. Igen kedves volt. az óvodások szereplése, akik- a Csipkerózsákat adták elő. Nem első eset, hogy az apróságok színpadon bizonyították be, hogy ko­moly munka folyik az óvodában. Ügyességükkel sok örömet szereztek a község dolgozóinak, szüleiknek és nevelőiknek. A Szabad Föld Téli Estéknek no­vember 1-én kellett megkezdődniük. Erre vonatkozóan minden község ta­nácsát, népművelési előadóját tá­jékoztatták, és amint - a hőgyészi példa bizonyítja, ügyes szervezéssel az eltelt közel egy hónap alatt ki­váló eredményeket lehetett elérni Nézzük meg, hogy Fácánkerten mi­lyen munkát végeztek ezen a téren az illetékesek. Szögezzük le’ min­denekelőtt,' hogy a népművelési elő­adón kívül az egész községi tanács gazdája ke’léné. hogy legyen a Sza­bad Föld Téli Esték szervezésének, lebonyolításának.' Fácánk’ertrol is beérkezett a jelen­tés a járási táhácshoz. amelyben ' meghatározták az előadások napját. Csütörtököt találták a legalkalma­sabbnak. November 1-e óta azonban már három csütörtök eltelt és' ed­dig még egyetlen előadást sem tar­tottak. Lássuk csak, hogyan csinál­ták ezt? A legutóbbi csütörtökön dé­lután Horváth Anna, a népművelési előadó elkapta a kisbírót és kidobol- tatta, hogy este hétkor Szabad Föld Téli Estét tartanak a kultúrházbazt. Ezzel úgy gondolta, hogy megtette, ami tőle telt és este az úttörő tánc­csoporttal együtt várta a dolgozókat a jégveremnek is beillő kultúrott- honban. Vártak fél nyolcig, negyed kilencig, de ekkor még mindig csak két néni képviselte a falu dolgozóit. Természetesen nemcsak Horváth Anna felelős ezért és a többi nem sikerült előadásért. A községi tanács többi funkcionáriusai egyáltalán nem törődnek ezzel a kérdéssel. Úgy gondolják, hogy ott a népművelési előadó, annak úgyse sok dolga van, szervezze az előadásokat, ahogyan tudja. Ez igen egyéni felfogás a köz­ségi tanács vezetői részéről, mivel amint a példa bizonyítja, a fiatal, tapasztalatlan tanítónő, ki, alig pár hónapja került a községbe, egyedül nem boldogul. A dolgozók felvilágo­sítására, művelésére pedig Fácán­kerten is nagy szükség van és a tanács tulajdonképpen a saját mun­káját nehezíti meg egyéb vonatko­zásban, amikor elhanyagolja a dol­gozók közötti ismeretterjesztést. Emelkedik a tanulmányi színvonal a szekszárdi általános Iskolában Az első negyedév elteltével — mim' minden iskola — a mi isko­lánk tante-tiilete is számotvotett ed­digi munkájának eredményéről. A, negyedévi értékelés alkalmával öiömine! állapítottuk meg, hogy az egy évvel ezelőtti 3.06*ró] 3.16-ra emelkedett i-kolgnk tanulóinak tanul, mányi átlaga. Ez az eredmény bár nem különösen kiemelkedő, de min­deneseire fejlődést jelent az elmúlt tanév első negyedévi eredményéhez viszonyítva. A fejlődést legszembe­tűnőbben az elégtelen tanulók szá­mának 18 százalékkal való csökkené­se é- a „jó1" osztályzatok számának a .növekedése mutatja, örvendetes jelenség, hogy az alsótagozat ás a folsőtagozati 5-ik osztály közötti sza. kaclék — bár lassan de kezd el­tűnni. Vájjon minek köszönhetjük ezt az eredményt? Ebben természete en leg­nagyobb részé az iskola vezetőségé­nek és a nevelőtestület kollektívájá­nak volt. Tanítóink és tanáraink szinte fáradtságot nem ismerve küz­döttek á tanulók tudásának fokozá-á, ért. -Szakmai tudásunk állandó növe­lő ével és az órákra való lelkiisme. retes készüléssel igyekszünk a taní­tási órákat tartalmasabbá és ered- niényéscblx? tenni. Az osztályfőnöki és szakmai iiiim- khk'.zXs égi összejöveteleken megbe­széljük a neveléssel és az egyes tan­tárgyak tanításának módszertanával kapcsolatos kérdéseket, amelyek elő­segítik az egységes, nevelési eljárá­sok alkalmazását. A gyengébb előmenetelő tanulókat korrepetálással segítjük hiányzó is­mereteik pótlásában. A kitűnő és je­les eredményű, s a valamely tan­tárgy iránt különösén' érdeklődő ta­nulókkal szak kötök koreté!>ou fog- 'ulkozunk. Iskolánkban az úttörő csapatot ne. velői munkánk alátániasz.tójának te­kintjük- Az úttörők különösen a fegyelmezés területén nagy segítsé­get nyújtanak -nevelői munkánkhoz. A nyolcadik osztályosok által kez­deményezett magatartási verseny meghozta gyümölcsét, A ver-eny megindulá a óta még az olyan osz­tályok magatartása is gyökeresen megváltozott, amelyekbe azelő't a tanároknak kedvük sem volt be­menni. Szinte versenyláz alakult ki az egyes osztályok között, Jövőbeli feladatunk e téren a yersenymozga- hunnak valamennyi osztályra való kitérje ztése é- az eHaposorlá- meg­akadályozása. Tanulmányi téren is verseny indult az „élos.ztály“ címért, amelyet legutóbb az 3/Ü osztály nyert el a 8/A osztálytól. Az egyes szaktárgyak körében is Irevezeltiik a versenyt. A máv-od;k-- félévben megin­dítjuk „az é-kola ; legjnVj he'yesíró- ia*‘ és . az iskola . legjobb matema­tikusa“ címért fniyó. küzdőim“! nmei v Ível elősegítjük a tanjv'óV- fokozot­tabb érdeklődését ezen tantárgyak iránt. * Az iskolánk tamulmányi eredmé­nyének javulását elősegítette az eb­ben a tanévben felállított, iskoiánk mellett működő napköziotthrjn is. Itt azoknak a tanulóknak, akiknek szü­lei egész nap dolgoznak és emiatt az utcán töltenék délutánjukat, nem­csak étkezési és tanulmányi lehető­séget biztosítunk, hanem ellenőriz­zük munkájukat. A napköziben résztvevő tanulóknak egy jeggyel emelkedett a tanulmányi eredmé­nyük, A szülőkkel való kapcsolat megszi- lárdítá'a. a nevelők családlátogatása is jelentősen hozzájárult tanulmányi színvonalunk emeléséhez és főleg a hiányzások csökkentéséhez. Míg az elmúlt tanév első negyedében tanuló­inknak egyharmad része nem mulasz­tott. addig az idei tanévben a szülők felvilágosítá-a révén sikerült elér­nünk, hogy a tanulók több mint fele egy napot sem hiányzott. Sajnos akad még egy-két szülő, aki felvilá­gosító munkánk ellenére sem érti inog a pontos iskolábajárás jelentősé­gét és sok-zor ok nélkül nem engedi gyermekét iskolába. Kérjük a Váro­si Tanácsot, ' hogy ilyen esetekben több segítséget adjon. Kovács Antal ált. isk. tan. Aki már megkapta e?s aki varia a „K'váló FémgyüitcV1 jelvényt Egy fiú, egy lány áll előttem. Mind­ketten úttörők és mindketten vas- gyűjtők. A kisfiú alacsony, .zömök, igen mozgékony. Egy percig sem nyugszik, Neve: Niikodémusz József, foglalkozása: a bonyhádi általános iskola tanulója. A vasgyűjtőszakmá­ban már régóta ismerik. Különösen a színesfémek gyűjtésében terte hí­ressé magát. Ennek köszönheti fő­leg, ' hogy október 30-án ő is azok között volt, akiknek a Szekszárdi Kultúrotthonban Nagy Béla elvtárs a megyei tanács ipari osztályénak vezetője átnyújtotta a „Kiváló Fém- gyűjtő“ jelvényt. Eme az ünnepélyes pillanatra emlékszik vissza most is Jóska, — Soha nem fogom elfelej­teni, — mondja — olyan furcsa, de egyben olyan jó érzés fogott el, ami­kor lentről solaszáz szempár rámirá­nyult. Valami nagyot akartam mon­dani akkor. Köszönetét, fogadalmat, vagy magam sem tudom, hogy mit, de szó nem jött ki a torkomon. Szótlanul vettem át a jelvényt és a 300 forint értékű jutalomtárgyat. Utánna már szerettem volna oda- kiálkani pajtásaimnak: gyűjtsétek a vasat, sC'kat, minél többet ,mert lám az ócskavas, melyet beadtunk, új alakokban már ott látható a kira­katokban, vagy háztartásokban. És nem felejtkeztek meg a gyűjtőkről, mert koítioly jutalmazásban része­sültünk, * ' A teremti en sokszáz gyermek kö­zött áll egv nyurga kisleány is, Majláth M.ajgda úttörő. Nézte, nézte, miként mentnek fel egymásután a színpadra a kiváló fémgyűjtők. Szí­vében egy kys irigység vegyült. Fájt neki, hogy ó még nem kapta meg a „Kiváló Férngyűjtő" jelvényt. Per dig ő is sokáét gyűjtőit a múlt ne­gyedévben, vajgy 12 mázsát. Fáj ne­ki, hogy nem lehetett az elsők kö­zött. De ez a keserűség hamar el­tűnt ... majd mpgmutatom .,. leg­közelebb én is aljáitok, az én ruhá­mon is ott fog, díszelegni a jelvény. Most amikor beszélgetünk vele,/már vidáman mesélt, hogy eddig nyolc mázsát gyűjtött és remélj amire a vasgyűjtő hónap vége tér, megszerzi a jelvényt ' Mihail Bubjennov: * FEHÉR NYÍRFA A kétkötetes mű cselekménye a Nagy Honvédő Háborúban játszódik: 1941 őszét és telét beszéli el az író, rámutatva arra, hogyan erősödtek a szovjet katonák a visszavonulás ne­héz tapasztalatai között. A regény elénk vetíti a szovjet hadsereg egyik ezredének és Olhovka — a németek által megszállt kis falu — életét. A történet folyamán megismerjük Oze­rov százados ezredének útját a visz- szavonulás súlyos időszakában. Az ezred eljut Moszkva közelébe. Itt megáll, aztán újult erővel támad és hősies küzdelem után tönkreveri a Moszkvára törő ellenséget. A regényen keresztül a szovjet harcosok egész sorát ismerjük meg. Mind a jelentősebb, mind a csak egyszer-kétszer felbukkanó szerep- lók elmélyült írói munkáról tanús­kodnak. Miközben a hadserwg a frontom küzd, partizánosztagok alakulnak a németek által megszállt területeken, így Olhovka faluból is sokan elmen­nek az erdőbe harcolni íi német fa­siszták ellen. Félelmet oiemismerve, szilárd hittel harcolnak, elősegítik a győzelmet, amely a fasizmus leve­rését jelenti. A szovjet nép gondo­lataiban, harcában ott ’fényiének, világítanak Sztálin evtáejs szavai: „A háború, amelyet ti viseltek fel­szabadító, igazságos háború.* Bubjennov könyve, a „Fehér nyír­fa", igazi szocialista — realista mű. Pártosságot, igazi hazafiságof tanul­hat mindenki belőle. Nemzeti viseletben jelentkezett munkára — nem alkalmazták Uj Delhi. A „New Age" India Kommunista Pártjának hetilapja ír­ja: „Néhány hónappal ezelőtt az Im­perial Bank of India madrasi fiók­jánál jelentkeztem alkalmazás vé­gett. A titkár azt kérdezte tőlem: Hol hagyta a kabátját? (Keralai nem­zeti viseletben voltam öltözve.) Nyu­godtan így válaszoltam: Ez az én nemzeti viseleíem. A mi időjárási viszonyaink csupán ezt az öltözéket —wmiwii—i——im i i engedik meg és nem akarom az eu­rópaiakat utánozni. A titkár erre meg jegyezte: „Elmehet." Kijelentették, hogy nem vagyok alkalmas arra, hogy az állást elnyer­hessem, jóllehet minden szükséges képzettséggel rendelkezem. Vájjon nem felháborító megsértése ez nem­csak alapvető jogainknak, hanem a nemzeti eszméknek és függetlensé-' günknek?" — írja a „New Age" ol­vasója. f ■ ' ■ ' ■ • • ' . A KÖMLéor ARANY A múlt szazad .Végén vállalkozók jelentek meg Paks környékén, és feltúrták .a földet. Végigszállt a hír a falvakon, bejárta Tolna megyét be áz'egész országot: arany van itt a homokban! Az 1381-es és 1882-es esztendőben csak mind keresték az aranyat. Szitálták a homokot a Du­na pártján és a kömlődi homokon. Azután . é’párologtak az elcsüggedt vállalkozók, a nép kinevette kudar­cukat: éz a jó búzának való föld, aranyat ér, arany nélkül is... Mi­kor pedig ezt mondták az emberek, elborult az arcuk, mert ennek az aranynak az értéke sem hozzájuk vándorolt... Persze azóta Komlódon is megvál­tozott a világ, a nép a gazdája áz aranyat érő földnek Dunaköm’ődön is. S most mint aranyhír bolygatja fej a falut, a közeli zárszámadás híre. Nagy a várakozás a Petőfi-utca két házsorán is. Itt csaknem minden házban szövetkezeti tag lakik. Sokat várnak ettől a zárszámadástól, s ez érthető, mert a dpnakömlödi Sza­badság. To'na megye egyik legjobb szövetkezete. A Petőfi-utca-dombnak épült. A házszámok az: egyik oldalon sorjá­ban mennek felfelé, a másikon meg lefelé jövet növekszenek, úgy hogy a völgyben az egyes és a százegyes ház egymásra tekint. Akik ennek az utcának a számozását kitalálták, azt azt szerették volna, ha megállna a világ. Ez a számozás arra akarta kényszeríteni a falut, hogy. a Petőfi- utcában pedig százegy ház legyen, s eggyel se több. de ezekben a házak­ban mégsem a megállniakarás szel­leme fészkel, hanem az előrehala­dásé. Szinte csodálatos, hogy amikor a munkaegységkimutatáson kiemel­kedő eredményt keresünk, mindig valamelyik Petőfi-utcai ház lakójá­nak hevénél áll meg a kezünk. (Igaz. hogy a falunak csak két jelentős ut­cája van.) A dimbes-dombos Dunántúlon nemigen látni barátságos alföldi bog- lyakemencéket, csak itt, a kömlődi Petőfi-ulcában. Az alföldről teleped­tek ide 1948-ban az emberek, és ma­gukkal hozták kedves, hasznos' bú­tordarabnak, barátnak, emléknek a gazdaságos boglyakemencét, amely­ben a tűz csutkát, torzsot is szívesen elröpogtat, a szalmán élve is jó me­legét árasztó buboskemence fölött villany ég, s az ablakból dunántúli dombokra látni! Ez az ize, kü'önle- gesságe a mai Dunakömiődnek. iSzáz év múlva töprengeni fognak ezen a titkon a néprajztudósok ...) Szóval hirek fújták be, fel és le, a Petőfi-utca sarát. Arról, hogy meny­nyit mérnek majd munkaegységen­ként ebből meg abból a terményből, meg hogy mennyi lesz a készpénz. A 7-es szám alatt. Bella József há­zának egyik szobájában tizenöt zsák tisztabúza áll giédában. de ez még csak a júliusi előleg ... Bella József­nek 455 munkaegysége van, jól üt ki neki a zárszámadás. Sok minden más mellett csaknem 70 kiló cukrot is fognak kapni. — öreg édesapám, hetvennégyesz- tendős, éije’iőr az éndrődi tszcs-ben ■már nagyon várja a levelet, hogy mi termett itt nálunk. Zárszámadás után meg írom. Már nagyon is sze­retném megírni neki... Elégedettség van a hangjában és büszkeség is. Meg aztán éppen kell is a. keres.et, mint ahogy mindig is. Nyáron a tetőt kellett javítani, s még van hátra egy darab. És fejlődni is kell —• az állam segítsége a háztáji tehénhez, szeget ütött Bella elvtárs fejébe az a kétezer forint nagy könnyebbség, hogy egy jófajta üszőt vehessen. Nagy Sándoré a 23-as számú ház. Nála még jobban üt ki a számadás. 830 munkaegység után már majd­nem egy mázsa cukor, 22 mázsa ke­nyérgabona, 16 mázsa árpa, zab, 12 mázsa csöveskukorica, ugyanannyi takarmányrépa és készpénzben vagv 7000 forint esik. Kell is, mert sok gyérek van a házban. Nagy Sándor nem maga szerzett ennyi munkaegységet. Etelka is a szövetkezetben do’gozik, az időseb­bik lánya, Nagy Etelka egyik leg­jobb női dolgozója a Szabadságnak. Hát; hogy ketten dolgoztak, ez volt a jó számítás. — Azért mégis elszámítottam ma­gam — vakargatta fejét Nagy Sáfi- dor. *— El én, ej, de bánom. Az úgy volt, hogy az aszályos év után na­gyon spekuláltam, hát aztán a ki­sebbik lányomat, ezt az Ilonkát, el­küldtem dolgozni máshová, hogy készpénz biztosan legyen. — Hümget: — Ha ő is a szövetkezetben dolgozik, most legalább 800 munkaegységünk is meglenne... A Szabadság 90 tagja közül a nyá­ron tizenkilencen akartak kilépni. Máig már tizenhatan maradtak kö­zülük vissza. Nagy Sándor, ez az izgékony kis ember, szintén azok között volt, akiket hirtelen elkapott a kilépés láza, meg sem tudná mon­dani miért... És aztán azok között volt, akik az elsők közt maradtak vissza. És most? — Elsejétől Ilonka is a szővetke* zetben dolgozik. Punktum! A 14-es szám alatt, Nándori Lajo­séinál, az asszony a kisfiának vett új nadrágot nézegeti. —* Igazán nem sokalhatom az árát, csak 80 forintba került. —• Tű, gyű­szű után kap. — Azért megnézzük.

Next

/
Thumbnails
Contents