Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-22 / 274. szám
TOZJHAI %. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM ARA 50 FILLER fnJő tmoierlftJAi ecrEf^irwreKi r l A MAI SZAMBÁN: Elméleti tanácsadó (2. o.) — A megyei pártválasztmány ülése (2. o.) — A francia sajtó a nemzetgyűlés külpolitikai vitájáról (3. o.) — Hírek a Szovjetunióból (3. o.) — Gunther Eckstein megismerkedett a nyugati életformával (3. o.) — Nemzetközi szemle (4. o.) — A trieszti kérdés és a Vatikán (4. o.) — Hat vagon vas a Duna mélyéről... (5. o.) — A komlód; arany (6—7. o.) Kocsis Sándor agl-onomus egy napja (7. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJÄC AN A K LAPJA VASÁRNAP. 1í>53. NOVEMBER 22 Üdvözölik erte'misépn!! új tömegszervezetét A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatainak szellemében kormányunk tervszerű és kiterjedt harcot folytat népünk életszínvonalának emeléséért, kulturális szükségleteinek fokozott kielégítéséért. Ez a két célkitűzés elválaszthatatlan egymástól. Az anyagi életszínvonal emelkedése nemcsak dolgozóink kedélyére, de kulturális érdeklődésére is kihat. A több szabadidő, a magasabb reálbérek, lehetővé teszik a kulturális igények fb- kozott kielégítését. Ugyanakkor a kulturális igények kielégítése visszahat a termelésre, és ezen keresztül az aiiyagi életszínvonal emelkedésére is. Ha vidámabb, tartalmasabb, gazdagabb, színesebb az emberek élete, jobban megy a munka, gyorsul a szocializmus építése. A kulturális igények fokozott kielégítése, nemcsak a szó szűkebb értelmében vett szórakozást jelenti. Dolgozóinkban elevenen él a vágy, műveltségük általános tájékozottságuk fejlesztésére. Szinte azt lehet mondani, hogy csak a helyes formákat kell megtalálni, melyek között ez a kultúrszomj ki- elégülhet. i Népünk kulturális színvonala emelésének igényei kielégítésének igen fontos eszköze a tavasszal megalakult Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, amelynek megyei szervezetét a mai napon alakítják meg Szekszárdon megyénk legkiválóbb értelmiségi dől gozói. A szocialista társadalom felépítéséhez, terveink teljesítéséhez, bonyolult műszaki és agronómiái feladataink megvalósításához nemcsak jó szakbktatásra van szükség, de szélesítenünk kell népünk látókörét, fokozni az új iránti érdeklődést Is. Maga a fejlődés tűzi tehát napirendre olyan szervezet létrehozását, amely képes a legsokrétűbb természettudományi és társadalfím tudományi ismeretek magas színvonalú terjesztésére, a dialektikus és történelmi materializmus egyedül következetesen tudományos világnézete szellemében. Csak ilyen ismeretek birtokában, ezzel a világnézettel felvértezve tudnak a dolgozók tájékozódni a nemzetközi politika és hazánk fejlődésének bonyolult kérdéseiben, s lesznek megközelíthetetle- nek az ellenséges hírverés számára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tudományos Ismeretek terjesztését nem lehet egydül az állami oktatás eszközeivel megvalósítani. Komoly eredményt csak akkor remélhetünk, ha biztosítjuk az értelmiség különböző rétegeinek elsősorban a legjobb tudósainknak, szakembereinknek önkéntes közreműködését ebben a mun kában. Ez a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat elsőrendű feladata. Ahhoz, hogy tudósaink, művészeink, mérnökeink, orvosaink, ki váló pedagógusaink eredményes és színvonalas ismeretterjesztő munkát tudjanak végezni, szükség van magának az értelmiségnek a továbbképzésére is. Értelmiségünknek le kell küzdenie műveltségének múltban gyökerező hiányosságait, a burzsoá nézetek maradványait, és el kell sajátítania a dialektikus materializmus harcos világnézetét. Biztos, hogy az a munka, amelyre értelmiségünknek a TTTT keretei között lehetősége nyílik, nemcsak munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk számára lesz hasznos, de sokat fog tanulni belőle munkaközben értelmiségünk is. Ezen az úton még jobban megismerik majd dolgozó népünket, mégjobban összeforrnak vele Az új szervezet összefogja, folytatja és jelentősen továbbfejleszti a Természettudományi, Irodalom történelmi Társulat keretében eddig folytatott propaganda munkát. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a most megszűnő szervezetek keretei között végzett munka sok esetben nem felelt meg népünk növekvő igényeinek különösen az előadások színvonalát és szervezettségét tekintve. A társulat új előadás anyagai lehetővé teszik majd, hogy az előadói, „apo- sabban elmélyedjenek a témában és magasszínvonalú, népszerű előadáso kát készítsenek. Ezáltal emelkedni fog a színvonalas előadások száma és biztosítani lehet á minőség folyamatos emelését is. Ami az előadások szervezését illeti fontos feladat vár ezen a téren a különböző tömegszervezetekre, mindenekelőtt a szakszervezetekre, de tanácsaink népművelési apparátusára is. Ezeknek a szerveknek az ed diginél sokkal jobban figyelembe kell venniök a dolgozók véleményét és kívánságait, az előadások témáinak kiválogatásában. Sokkal szervezettebben kell azonban tájékoztatni a dolgozókat az előadás helyéről és időpontjáról is. Meg kell szűnnie annak az állapotnak, hogy az ismeretterjesztő munkát egyes kulturális szervek fölösleges nyűgnek tekintik. De annak is meg kell szűnnie, hogy bürokratikus adminisztratív módszerekkel „szervezik" a hallgatóságot .ami természetesen azt eredményezi, hogy a dolgozó nem ismeri fel az ismeretterjesztésben saját igényei kielégítését. Megyénkben a tudományos ismeretterjesztő munka idáig nagyon sok nehézséggel küzdött. Legnagyobb hiányosság mutatkozott az előadások megszervezése terén, mind az üzemi, mind a falusi előadások vonalán. Az üzemek, vállalatok és tömegszervezetek vezetői sok helyen lebecsülték az ismeretterjesztő előadások fontosságát, ehhez a lebecsüléshez néha alapot is szolgáltatott a régi társulat akkor, amikor nem minden esetben gondoskodott az elő adások minőségének állandó emeléséről. Ezeknek a hibáknak a forrása az, hogy külön dolgozott a Termé szettudományi az Irodalomtörténeti és Történelmi Társulat. A célja mindháromnak a dolgozók kulturális szín vonalának emelése és a szocializmus építése volt. A közös célért való munkában azonban külön vonalakon haladtunk, szétforgácsoltuk a munkát. Előfordult, ■ hogy egyes területeken mint például a szekszárdi üzemekben, vállalatokban túltengett az ismeretterjesztő előadások száma. Ugyanakkor azonban termelő szövetkezeteinkkel alig foglalkoztunk valamit, pedig Itt komoly segítséget tudtunk volna nyújtani ismeret- terjesztő előadásainkon keresztül. A mai napon megalakuló Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Megyei Szervezetének első feladata, hogy e hibákat kijavítsa és a megyében a termelő munkát az eddiginél fokozottabban segítse. Az előadások propaganda fejlesztése mellett az új társulat fontos feladata az írásbeli ismeretterjesztés fokozása és a minőségnek emelése is. E téren jelentős munka vár a társulat folyóiratára, az eddig is nép szerű Élet és Tudomány című hetilapra és a havonként megjelenő Természet és Technikára. Feladata a társulatnak ezenkívül, hogy gondoskodjék a tudományos ismeretterjesztés fokozásáról a rádióban, a napi és hetisajtó hasábjain csakúgy mint a mozik vásznain, múzeumokban, kiállítások rendezésében, szakkörök létrehozásán keresztül és működésük támogatásával. Ebben a munkában az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell bevonni azt a réteget, amelyre idáig a sajtó, a rádió és a film munkája jóformán alig támaszkodott: megyénk kiváló tudósait, művészeit, pedagógusait, tehetséges értelmiségét. Ezért van rendkívüli jelentősége azoknak a megmozdulásoknak a megyei közgyűléseknek keretében, ame- yek lerakják az új társulat továbbfejlődésének igazi értelmiségi tömegszervezetté válásának alapjait. Ezt a nagyfontosságú munkát egész népünk rokonszenve kíséri, értelmiségünk biztos lehet afelől, hogy megfogja kapni hozzá pártunk és államunk fokozott támogatását. Az állategészségügyi A dombóvári járásban jól, a paksi nem volt elhullás janisban rosszul mozíositanuk a közsóai tárnicsok a begyűjtési tervek teljesítésére a Palánki Tangazdaságban Ez év márciusában kezd te meg munkáját a Palánki Tangazdaságban Ko vács Sándor mint a gazdaság felcsere. A fiatal felcser akkor végezte el tanulmányait, s első állomáshelyén azonnal több száz állatot bíztak gondjaira. A jelentős állatáillo- mánynál az állatok egészségügyi vizsgálata a betegségek megállapítása mellett Kovács Sándor látja el a beteg állatokat s ha járványos betegséget észlel, azonnal jelentést tesz a megyei állatorvosnak. A Tangazdaság felcserének jó munkáját dicséri, hogy több, mint féléves működése alatt nem voIíá* elhullás s a betegségek megelőzése mellett a szarvasmarháknál alkalmazott méihmo- sással 36 százaiéiból 90 százalékra tudta emelni a vemhességet. Az elmúlt 8 hónap alatt 111 állatot vizsgált meg Kovács Sándor, s lépfene- vakcinával 85 tehenet oltott be. Ezek mellett 564 sertést és 390 süldőt oltott be csapadékos vakcinával, s erre 4 és félezer köbcenti oltóanyagot hasz nált fel. Eredményes a Tangazdaságban a mesterséges borjúnevelés is. Jelenleg 45 mesterségesen nevelt borjú van a gazdaságban, melynek fejlődéséhez, növekedéséhez Kovács Sándor felcser szaktudása is nagyban hozzájárul. Me lyszántást végeznek a pálfai dolgozó parasztok Az őszi kalászosok — különösen a búza — vetésével' megkéstek a pálfai dolgozó parasztok. — Sokáig volt a községben olyan hangulat: „nem ér demes vetni, mert száraz a föld." A pálfai dolgozó parasztoknak annyiban igazuk volt, hogy köny- nyebb nedves földbe vetni, sőt hasznosabb is. Abban viszont nem volt igazuk — és erre azóta már maguk is rájöttek, hogy nem lehet vetni. A községi tanács megbeszélésre hívta össze az élenjáró dolgozó parasztokat Király Józsefet és még jó- néhányat, akik időben, ha táridő előtt végeztek a vetéssel, és azzal a feladat tál bízta meg őket: tartsanak kisgyűléseket a rioí gozó parasztok között. Az élenjáró dolgozó parasztok szívesen vállalták ezt a megbízatást .a tanács és dolgozó parasztok munkája eredményt hozott. November 15-re Pá'fán minden dolgozó paraszt teljesítette őszi vetéstervét. Amint a betakarítást végzik, nyomban szánt a? eke. November 19-ig a községben 310 holdon végezték el a mé'yszántást. Ezzel a község mélyszántási tervét közel 50 százalékra teljesítette. A megyei tanács begyűjtési osztályának legutóbbi értékelése szerint még mindig nem kielégítő a kapásnövények begyűjtési tervteljesítése. A járások közül első helyen a dombóvári járás van. Ebben a járásban a községi tanácsok, de nem utolsó sorban a járási tanács is foglalkozik a kapásnövények begyűjtésével. Kukoricából 93, napraforgóból 127, burgonyából 82 százalékra teljesítette, a járás begyűjtési tervét. A legutóbbi öt napban 3.5 százalékos emelkedés volt az egész járás területén. A dombóvári járás községi tanácsai az állan- dóbizottságok kezdeményezése nyomán azt a fogadalmat tették, hogy egy héten belül a járás minden községe 100 százalékra teljesíti kapásnövényékböl begyűjtési tervét. * A paksi járásban a tanácsok, de nem utolsó sorban a járási tanács is lebecsüli a kapásnövényekkel járó feladatok jelentőségét. A járási tanács nem beszéli meg a községi tanács vezetőivel a dolgozók aktivizálásával kapcsolatos feladatokat, melynek következménye: a tanács maga akarja elvégezni ezt a munkát. Persze nem tudja. Ezért van az, hogy a kapásnövények begyűjtésében a páksi járás csaknem az utolsó. Kukoricából 76,4, burgonyából 76.3 százalékra teljesítette tervét. A legutóbbi öt napban ugyan kiemelkedő eredmény volt ezen a területen. A dombóvári járás 3.5 százalékához viszonyítva a paksi járás ötnapi tervteljesítésének emelkedése 6.4 százalék volt. Ez ellenben korántsem kielégítő. A paksi járási tanácsnak és a járásban lévő községi tanácsoknak követni kell a dombóváriak példáját, megalkuvástól mentes harcot kell folytatni a kapásnövények begyűjtési tervének maradéktalan teljesítéséért. Bürokrácia a vetőmag körül Mint ismeretes, a búzavetés határideje október 31-én lejárt. Ennek ellenére megyénkben még számtalan köz. ség van olyan, mely nem teljesítette vetéstervét. Ez. előtt két héttel, sőt még napjainkban is számtalan községből olyan panaszok érkeznek, hogy vetőmaghiány miatt, illetve físerevetőmaghiány mialt nem tudnak a dói gozó parasztok vetni. Szerkesztőségünk ezért már szám. tálán esetben megbírálta a Terményforgalmi Vállalatot, mely felelős a vetőmagok diszponálásáért. A Termény, forgalmi Vállalat nem utasította vissza a bírálatot, sőt kijavította az ilyen vonatkozásban elkövetett hibákat. Most, amikor vég efelé jár megyénkben a búzámét és, kiderül, hogy nemcsak a Terményforgalmi, hanem a tanú. csők a községi és járási tanácsok sokkal hibásabbak ebben a dologban, mint a Termény forgalmi. Sióagárdon üzv. Páli Jánosnp a bérelt tartalékföldjére még október 15-én beadta «2 igénylés;, melyet a községi tanács, — legalábbis a mezőgazdasági előadó véleménye szerint — azonnal továbbított a járási tanácshoz. A járási tanács azonban csal: november 19-én továbbította, a termény- forgalmihoz. Hasonló a helyzet Sár/hi István esetében is. Földjén a talajelőkészítő munkát már ezelőtt hárofh héttel elvégezte, de a községi tanácsnál még mindig nincs meg a vetőmag kiutalása. Be nézzük tovább. A paksi Terményforgaimi telep adminisztrátora már több ízben szélt a járási tanácsnak, hogy mi lesz a vető- magkiosztással. A községi tanácsok azonban nem adták át a Terményforgaimi Vállalatnak a névsort. Ennek kö. vetkezőében még november 18-án sem kapták meg a dolgozó varasztok a vetőmagot. Pincehelyen például tárolják a 85 mázsa vetőmagot, csak azért, mert a gazdák névsorát még a mai napig sem készítette el a tanács. Traktor szán! a mú\ parasztoknak A gyönki dolgozó parasztok szerződést kötöttek a varsádi gépállomással az őszi mélyszántási munkák elvégzésére. Kora reggeltől késő estig hangos a határ a traktorok dübörgésétől. Megbarátkoztak már az emberek ennek a nagy masinának a munkájával .Kecskés Géza 9 holdas dolgozó paraszt 6 hold terület mélyszántására kötött a gépállomással szerződést. Saját maga győződött meg arról a tényről, hogy a gép milyen tökéletes, jó minőségű munkát végez. Pridalkó Géza 8 holdas dolgozó paraszt 5 holdon végeztette el az őszi mélyszántást. De Simon József 10 holdas és Kiss Elek 12 holdas dolgozó parasztok is kötöttek szerződést a mélyszántás elvégzésére. A leveli Téglagyár 10 nap a alt 9000 fég ávű téliesítetté Hí lervét Példamutató munkát végzett a Teveli Téglagyár, mely égetési tervét 9000 téglával teljesítette túl 10 nap alatt. A kis- dorogi Téglagyár is túlteljesítette dekádtervét. 102 százalékot ért el. A Gyönki Téglagyár az,i melynek eredménye jónak mondható, első dekád tervét pontosan 10(/ százalékban végezte el. Ezeknél az üzemeknél több dolgozó kimagasló egyéni normateljesítést tudott elérni. Csizmók József rakó brigádja a Teveli Téglagyárban 131 százalékot teljesített, ugyanitt Wirt János kihordó brigádja 158 százalékot ért el. A gyönki téglagyárban a kihordó brigád eredménye említésre méltó, amely 118 százalékra teljesítette tervét. Fauszt Henrik égető brigádja is 105 százalékra teljesítette normáját. A keszőíhidegkuti, valamint a tolnanémedi téglagyárakban azonban nem teljesítették a tervet. Ennek oka, például a kesző- hidegkutiaknál. hogy a nyersgyártók nem teljesítették éves tervüket. így a keszőhidegkuti téglagyár csak 70 százalékra teljesítette legutóbbi dekádtervét. Horváth József * Dombóvári Malomi Jó minőségű lisziet a dobozoknak Volf József igazgató örömmel újságolja, ha ya- laki érdeklődik a minőig iránt: .,A mi malmunk körülbelül öt hónápja, amióta MEO-sunk van, a legvilágosabb lisztet adja a dolgozóknak. De azóta nem is volt kifogás a minőség ellen." Hogy ilyen szép eredményről beszélhetnek . a Dombóvári Malomban, az valamennyi dolgozó lelkes és odaadó munkájának köszönhető. Beckhäuser János művezető szakszerű irányításával, helyes gabonanedvesítéssel valamint annak előtisztításával harcol a jobb minőségért. Tormási Józsefné MEO-qs óránként száraz és nedves próbát készít a minőségről. De munkaközijén állandóan figyeli az őrlést, a liszt színhatárát, a nedvesség tartalmát. Kniz János, Takács Sándor és Marx Károly őrlő brigádjai is a norma túlteljesítése mellett igyekeznek jó minőségű lisztet őrölni. Most azért folyik a küzdelem, hogy a hónap végére teljesíteni tudják az éves tervet, méc joob minőséget érjenek ei,