Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-18 / 270. szám

TO£HAI VuJc PfiOL ETÍfílAI ECY£fffUFTEfn A MAI SZAMBÁN: A koroal-Wnai fél határozott követelése a felvilágosító munka újbóli megkezdésével kapcsolatban (2. o.) — Eisenhower kanadai látogatásáról (2. o.) — Bonn fe­nyegetőzik (2. o.) — „Békét, békét a világnak ..(3. o.) — A pártszervezet harcol a gyári-védjegy becsületéért (3. o.) — Rövid visszapillantás az eltöltött katonaéletre (3. o.) — Látogatás a fornádi állami gazdaság simon- majori üzemegységében {4. o.) AZ M DP TO L N AMECYEI PÄRTBIZOTT J AG A'NAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM ARA 50 FILLER SZERDA, NOVEMBER 18 Erősítsük, szilárdítsuk a népnevelőhálózatot MEGYÉNK ELETEBOL A? iregszeincsei gépállomás traMorosai eddig 2800 holdon végezték el a mélyszántást Az iregszemcséi gépállomás vezetői és dolgozói az őszi idénytervek megkezdése előtt fogadalmat tettek, hogy az őszi munkákat, szántás-vetéseket a miniszter­tanács által megjelölt határidő előtt végzik el. A gép­állomás traktoristái állják is szavukat A hozzájuk tartozó termelőszövetkezeteknél — az iregszemcsei Uj Elet tsz-nél, az újiregi Béke tsz-nél, a felsőnyéki Vörös Csillag tsz-nél, a nagyszokolyi Béke tsz-nél határidő előtt elvégezték a vetőszárotásokat és a vetéseket. A gépállomás traktoristáinak lelkesedése a vetések be­fejezésével sem csökkent. Tudatában voltak annak, hogy a mélyszántások időben és jó minőségben való elvégzése éppen olyan fontos, mint a vetések időbeni elvégzése. Ezért a mélyszántással sem késlekedtek. A gépállomás mélyszántósi terve 2070 normálhold. Ezzel szemben november 15-re 2800 normálholdon végezték el a mélyszántást,. Amellett, hogy a gépállomás szám­szerűleg is teljesítette tervét, a termelőszövetkezetek­nél is teljes egészében befejeződött a mélyszántás. A gépállomás traktoristái az egyénileg dolgozó parasztok gépi munkáinak elvégzését sem tévesztették szem elől. Iregszemcsén 200 dolgozó parasztnak végezték el no­vember 15-re a mélyszántást. Az őszi idény alatt leg­jobb munkát végzett a gépállomás Előre brigádja, mely megyei viszonylatban is első. Az 1576 normálhold ter­vével szemben 2400 normálholdat teljesített. A gép­állomás trak'.oristáin&k egyéni versenyében Szűcs Já­nos I. az első, aki ősizl tervét 190 százalékra teljesí­tette. A gépállomás összesítve éves tervét 130, őszi idénytervét pedig 127.4 százalékra teljesítette. A nagykőnvi Űi Élet tsz „munkájáról“. . . A nagykónyi gépállomás körzetéhez tartozik erszak- cíi Uj Élét termelőszövetkezeti csoport. A tsz tagságé rendszertelen munkájával hátráltatja az őszi munkák menetét. Szervezetlen munkájukkal elsősorban saját gazdaságukat károsítják, amikor nem takarítják le a földet, tehát nem tudja a gépállomás felszántani, így nem lehet vetni sem. Erre vezethető vissza az a tény, hogy november 16-án még körülbelül 100 holj búza­vetése van vissza a termelőszövetkezetnek. Másodsor­ban pedig a gépállomásnak értőnek, mert (j tsz hanyag­sága miatt nem tudja tervét teljesíteni. Kiss Pál elvtárs, a nagykónyi gépállomás igazga­tója próbált könnyíteni a tsz helyzetén, hat erőgépet összpontosított a tsz területén, melyek szántanak és vetnek. Illetve szántanának és vetnének, ha a tsz elnöke, Nemes elvtárs egy kicsit segítené munkájukat. November 15 én vasárnap három erőgép szántott és vetett. Az elnök elvtáis ígéretet is lett, hogy legalább négy tagot kiküld a tőidre, hogy a traktor előtt letaka­rítsák a földet. Az ígéret azonban estik ígéret maradt, a földet nem takarították le, pedig akkora a ricinus- szár és az egyéb különleges fajta gaz!éleség, hogy a traktor alig látszik ki belőle. Jó lenne, ha Nemes elnök elvtárs felébredne „ál­mából“, és erétyes kézzel próbálna rendet teremteni és nem legutolsó sorban méltányolná a nagykónyi gép­állomás segítő munkáját. Megkezdődtek a Szabad Föld Téli Esték Pártunk Központi Vezetőségének október 3l-i határozata hatalmas jelentőségű a mi megyénk dolgozói számára is. Meghatározza népi de­mokráciánk fejlődésének új szaka­szában elért hatalmas eredménye­ket. melyeket elsősorban a munkás- osztály és a dolgozó parasztság, egész népünk jólétének emelése ér­dekében értünk el Egyúttal meg­szabja a további feladatokat is a fejlődés további fokozása érdekében. „A Központi Vezetőség — hang­súlyozza a határozat — felhívja az állam, a szakszervezeti és a párt­funkcionáriusokat. az üzemek, bá­nyák. vállalatok igazgatóit, hogy fel­tétlenül. minden körülmények kö­zött biztosítsák a kormány által fel­emelt munkavédelmi és szociális beruházások programmjának telje­sítését. Gondoskodjanak nap, mint nap a dolgozókról, szükségleteikről, jogos kívánságaik kielégítéséről, pa­naszainak orvoslásáról. A terv tel­jesítése és a dolgozókról való gon­doskodás: el válasz Ihatatlan 1 Ez a Magyar Dolgozók Pártjának és nép- köztársaságunk kormányának politi­kája." A mi megyénk túlsúlyban mező­gazdasági jellegű és éppen ezért ránk különös jelentőséggel bír az a tény. mely a Központi Vezetőség ha­tározatát át. meg áthatja, hogy leg­sürgősebb feladatunk a mezőgazda­ság hatalmas arányú fejlődése. — Amint Rákosi elvtárs hangsúlyozta, ez ma és a legközelebbi 2—3 évben egész fejlődésünk kulcskérdése, dön­tő láncszeme. E nagy feladat meg­oldásától függ elsősorban, hogy mi­lyen gyorsan tudtuk emelni népünk jóléét. s megszilárdítani rendsze­rünk alapját, a munkás-paraszt szö­vetséget. E hatalmas feladatok végrehajtá­sában szinte rendkívüli szerepük van a népnevelőknek. A mi me­gyénk, amint már említettük is, túl­nyomó részében mezőgazdaságii jel­legű. Éppen ezért népnevelőinkre fokozott feladat hárul annak meg­magyarázásában. hogV a mezőgaz­daság ilyen nagyarányú támogatása nem egyedül paraszti érd»k. Nem­csak a falu üsve a mezőgazdaság hatalmas fej’esztése. hanem ez egész további fejlődésünk főbb kérdése. Ennek megmagyarázásával segíthe­tik elő népnevelőink a mi megyénk területén is. hoav dolgozó paraszt­jaink minél szélesebb körben kö­vessék hős munkásosztályunk nagy­szerű példáiát, s versenyezve igye­kezzenek többet., jobbat termelni. Üzemi nénnevelőink így dolgozva elősegíthetik, hogy a mi megyénk üzemeinek dolgozói még nagyobb lendülettel, még nagyobb akarással igyekeznek terveiket teljesíteni, nem csak mennyiségileg, hanem (minő­ségileg is. Pártszervezeteinken nvugszik mos* azonban a legnagyobb sűlv azért, hogy a meglévő népnevelőhálózatot ne csak megtartsák és aktívan mun- kábaállítsák. hanem azért is. hogy tovább szélesítsék. A jó példák tö­megeit lehet felhozni annak bizo­nyítására. hogv az ébandó és szívós politikai felvilágosító munka meg­hozza gyümölcsét. A tolnai példa arra is ió. hogv lássuk, miiven nagy jelentősége van a néonevelőhálózat kibővítésének, megerősítésének. _ T olna községben nehezen indult meg a vetés, sokan voltak, akik az eső- várókra hallgattak, s a meglévő nép­nevelők szava nem tudta áttörni ezt a bizonyos bűvös kör*. A pártszer­vezet. ha nem is éppen hamar, de idejében felismerte, hogy enne!? ér­dekében tenni kell valamit, s a nép­nevelők segítségére aktívabban mun- kábaálltak a pártcsoportbiz,almiak, s a pártszervezet többi aktívái. Az eredmény természetesen nem is maradhat el. meggyorsult a vetés. Politikai felvilágosító munkát azonban csak olyan népnevelők tudnak végezni, akik maguk is tisz­tában varrnak pártunk politikájával Ezt azonban csak a politikai oktatá­sokon keresztül érhetik el. Éppen ezért pártszervezeteink fontos fel­adata azzal törődni, hogy minden népnevelő számára lehetővé váljon a tanulás. Ezen keresztül érthetik meg és érttethetik meg, hogy a fa­lura vonatkozó új kormányrendele­tek végrehajtása ma a munkás-pa­raszt szövetség legsürgősebb kérdé­sei. Pártszervezeteink eredményes munkája tehát a népnevelőhálózat kibővítéséért egyúttal a munkás-pa­raszt szövetség erősítését is jelentik, és jelentik a párt és a tömegek kap­csolatának megszilárdulását, elmé­lyülését is. Ezekben a napokban, hetekben már elég hosszúak az esték. A napi munkájuk után szívesen összejönnek beszélgetni, hogy megvitassák a na­gyobb termés elérésének módiát és tapasztalatait. Pártszervezeteinknek ki kell használni az ilyen estéket arra, hogy a község különböző pont­jain tömegesen szervezzenek kis- gyúléseket. Ide természetesen a leg­jobb népnevelőket kell állítani, akik egyúttal, ha munkájukat megfele­lően segíti a pártszervezet, új nép­nevelő tehetségeket is fedezhetnek fel. Ezek további nevelése, segítése nyomán bővülhet azoknak a tábora, akik nemcsak példamutatásukkal, de felvilágosító szavukkal is segítik a párt politikájának megvalósulását, maguk után húzva a széles tömege­ket. Nagyon fontos, hogy agitátoraink ismerjék az összes párt- és kormány­határozatokat, kormányrendeleteket, hogy a termelőszövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok és üze­mi munkások minden kérdésére vá­laszolni tudjanak. Pontos azonban az is, különösen falún, hogv ismerjék a népnevelők az élenjáró szovjet agro'echnika jelentőségét és maguk is jó szakemberek, példamutató pa­rasztok legyenek. A tamási Vörös c?7i.irra »ortmelőszövetkezetben Tuiner Lajos elvtárs. akinek az idén is 300- on felül volt a munkaegysége, nem hiába beszélt a keresztsoros vetés előnyeiről, ezt a tavalyi termésered­mények is megmutatták, s az idén már a szövetkezet tagjai ahol csak lehetett, mindenütt ezt a módszert alkalmazták. De ehhez az eredmény­hez az is hozzájárult, hogy Tuiner elvtárs maga is jól dolgozó szövet­kezeti tag, akinek a szavára hall­gatni lehet, érdemes megfogadni a tanácsát A népnevelőhálózat kiszélesítése terén fontos feladata pártszerveze­teink vezetőinek az is, hogy nap, mint nap. tudatosítsák a népnevelő? munka rendkívüli fontosságát. Tu­datosítsák, hogy milyen megtiszte­lő, felelősségteljes munkája van egy agitátornak. lev érzik át tel jes mély­ségében azt a fontos feladatot, mely- lvel őket a párt bízza meg, amely­től megyénk, országunk dolgozó Pé­tiének további, gyorsütemű felemel­kedése függ. Emellett pártszerveze­teink tanítsák meg a népnevelőket arra is. hogy milyen rehdkívül fon­tos a dolgozók apró-cseprő ügyeivel való törődés is. Ebben is a népne­velőhálózat kibővítésének módozatai rejlenek. Nyilvánvaló, hogy az az íi7nmi munkás terme’Őszövetkezeti tag. vagy egyénileg dolgozó panaszt, akinek a népnevelő ezirányban se­gítséget nyújtott, könnyen a nép­nevelők nagy táborához csatlakoz­hat. ha továbbra is foglalkozunk ve­le. E megtisztelő úton már akkor elindult, ha csak szomszédjának, ismerősének elmondja, hogv ügyes- bajos dolgaiban forduljon csak a népnevelőn keresztül a párthoz. Legfontosabb feladatunk tehát az, hogy a rtébnevelőhálózat kiszélesíté­sével minden eddiginél szélesebb egységben sorakoztassuk fel falva- ink, megyénk dolgozóit, győzelme- ink szervezője, a párt mögé. Uj sütőipari gépeket kap Tolna megye Az utóbbi időkben Szekszárd és környékén bajok voltak a kenyérel­látás terén. Nem tudták biztosítani a zavartalan kenyérellátást. Most a minisztertanács határozata értelmé­ben sok üzem kap sütőipari gépeket, többek között a szekszárdi sütőipari vállalat is. Eddig nagy problémát kellett a vállalatnak megoldania, mert a meglévő kemencék részben rosszak voltak, de mo9t építettek egy új háromrészes kemencét, melyet e héten, csütörtökön már üzembe is he­lyeznek. Az új kemence befogadó- képessége 6—800 darab kenyér. Népművelési dolgozóinknak egyik legnagyobb és legszebb munkaterüle­te a dolgozók körében való ismeret­terjesztés, a ..Szabad Föld Téli Es­ték” keretében. Megyénk területén többé-kevésbbé meg is kezdődtek már ezek az előadások. A „Szabad Föld Téli Esték” megszervezésében a szekszárdi járás mutat példát. Eb­ben a járásban tartották eddig a leg­több előadást is. Az előadások té­májának megválasztásakor figye­lembe veszik a dolgozók kérését, kí­vánságát. A tapasztalat az bizonyít­ja, hogy A dolgozó parasztok köré­ben legnagyobb érdeklődés a mező- gazdasági előadások iránt mutatko­zik. Érdeklődéssel hallgatják dolgozó parasztjaink a korszerű mezőgazda­sági módszerek alkalmazásáról, a jól bevált szovjet módszereltről szóló előadásokat. Az asszonyok egészség- ügyi előadásokat hallgatnak szíve­sebben. Azok közül is, amelyek a gyermekneveléssel kapcsolatosak. Népművelési dolgozóink arra tö­rekednek, hogy minél magasabb színvonalú előadásokkal elégítsék ki a dolgozók igényeit. A legtöbb köz­ségben diavetítő gép is rendelkezésre áll, amellyel szemléltetni tudják az illető előadással kapcsolatos kérdé­seket. Pedagógusok, orvosok, agro- nómusok és más értelmiségi dolgo­zók, szakemberek örömmel vállal­koznak az 6 munkaterületükkel ösz- szefüggésben lévő előadások megtar­tására. Vontatottan indult el gépállomásainkon a téli gépjavítás Megyénk gépállomásain november 1-én teljes len­dülettel beindult az erő­gépek téli javítása. Illet­ve be kellett volna indul­ni, ugyanis találkozunk még olyan gépállomással, ahol maga a gépállomás igazgatói akadályozzák a beütemezett téli gépjaví­tás menetét. Hivatkozva arra, hogy még szántani, vetni kell. Nem hajlan­dók a gépeket kivonni ad­dig a munkából, amíg dől gozni tudnak velük. A bonyhádi és a dunaszent- györgyi §ép411omás igaz­gatói gondolkodnak ily bölcsen. Ha nem a beüte­mezett javítási terv sze­rint dolgoznak, akkor egyszerre annyi javítási munka összejön. hogy nem 1954. febrúár 25-re — a téli gépjavítások ha­táridejére — de még má­jus 1-re sem végeznek a gépjavításokkal. A pincehelyi gépállo­más főgépésze Búzás János elvtárs komolyan hozzákezdett a beüteme­zett gépek javításához, erélyes kézzel irányítja a javító részleget. Ahhoz azonban, hogy a téli gép­javításokat a beütemezés szerint, jó minőségi mun­kával határidőre elvégez­zék a gépállomások, szük­ség van arra, hogy a ja­vításhoz beosztott szemé­lyek csak a javítással fog­lalkozzanak. Nem fordul­hat elő olyan eset, hogy a cséplőgépek javításához beosztott szakember vető­gépeket javítson. Sok a munka, a munka elvégzé­sére fordított idő pedig aránylag kevés. Ezért tervszerűen kell a gépál­lomásoknak a javításokat elvégezni. A szekszárdi gépjavító vállalat eddig 36 erőgépet kapott meghatározott szál lítási ütemezésben kija­vítás végett. Ha eddigi munkáját nézzük a gép­javító vállalatnak, akkor megállapíthatjuk, hogy ki­elégítő, sőt jó. Nézzünk azonban a dol­gok mélyére. Arról nem szól a krónika, hogy mi van azokkal az erőgépek­kel, melyek 1952-ben ke­rültek a gépjavító válla­lathoz. Tulajdonképpen, hogy is állnak ezek a gé­pek? Ügy látszik, hogy súlyos operáción mentek keresztül a páciensek, és az altatást még a mai napig 9em heverték ki. Vagy elfelejtették felpo­fozni őket? Egj%zóva] va­lami baj van. Mert ellen­kező esetben már vígan szántanának a szedres! határban. Szóval nem azért mond­juk, dé azért mégis csak „furcsa", hogy a ktsz-ek felelőtlensége miatt trakr toristáinknak fújni kell a kezüket gépjavítás köz­ben. Ne értsük félre, ezt nem passzióból csinálják, hanem azért, mert fás­nak, tudniillik hideg vas­sal dolgoznak és a széllel bélelt javító szin alatt, nem leányálom dolgozni. Ezen lehetne segíteni, pénz, anyag van. Csak akarat nincs. Hát hogy is lenne, amikor még min­dig vannak olyan embe­rek a Beruházási Igazga­tóság műszaki ellenőrzési osztályán, mint Kiász An­tal ellenőr, aki — ha eszébe jut — nem ér rá, ezért nem veszi át, vagy nem adja ki a munkát. Megyénk 11 gépállomá­sán kellene a cséplőgép- szint átalakítani. Reke­szenként a falat felhúz­ni, ajtót és ablakot ké­szíteni rá. Nem olyan bo­szorkányos munka ez, csak úgy látszik, hogy hiányzik a kezdő sebes­ség, ami beindítaná a munkát. Melegen ajánljuk a ktsz ek vezetőinek, hogy jő lesz nagyobb sebességre átkapcsolni, mert a csép- lőgépszin átalakításának határideje — december 1 — már a kertek alatt van. Ezért a ktsz lelkén Is szá­rad, ha a gépállomások nem tudják elvégezni a téli gépjavításokat.

Next

/
Thumbnails
Contents