Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-14 / 267. szám
2 NAPLÓ 1953. NOVEMBER 14 Az EIMSZ-közgyűlés november 11-i teljes ülése Newyork (TASZSZ): Az ENSZközgyü 3 november 11-i teljes ülésén megvizsgálták a főbizottság többségének azt az indítványát. hogy a mostani ülésszak napirendjére vegyék fel az Egyesült Államok küldöttségének provokációs javaslatát azoknak a „kegyetlenkedéseknek'" kivizsgálására vonatkozóan, amelyeket északkoreai fegyveres erők és kínai népi önkéntesek az ..ENSZ- hadérők" hadifoglyain állítólag elkövettek. A főbizottságnak az amerikai—angol tömb szavazataival elfogadott említett indítványa e kérdés megvitatását közvetlenül a Közgyűlés teljes ülésére irányozza elő, anélkül, hogy azt előzőleg valamilyen bizottságban megvizsgálnák. Lodge, az Egyesült Államok képviselője. felszólalásában egyetlen olyan tényt sem tudott említeni, am^'v megerősítette volna az amerikai küldő tség ostoba koholmányait. Csak megismételte a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni korábbi rágalmazó kirohanásait. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió képviselője határozottan tiltakozott az amerikai rágalom napirendre tűzése ellen. Amikor a főbizottság megvizsgálta az adott javaslatot — mondotta A. J. Visinszkij, — a szovjet küldöttség tiltakozott ennek a pontnak a Közgyűlés napirendjére tűzése ellen, mivel e javaslat, jellegét tekintve, rágalom. Tények meghamisításán és durva hazugságon alapul, az: a nyilvánvalóan provokációs célt szolgálja, hogy meghiúsítsa a koreai kérdés békés rendezését. háborús hisztériát keltsen, lehetetlenné tegye a nemzetközi feszültség enyhülését, amire pedis a küldöttségek többsége, a világ országainak többsége törekszik. Korántsem véletlen. — jegyezte meg a Szovjetunió képviselője, — hogy ez a javaslat éppen most bukkant fel az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Ezé bizonyítja az a provokációs műlárma, amelyet az amerikai sajtó, rádió és felelős amerikai személyiségek csapnak most e kérdés körül. Azért vetették fel most ezt a kérdést a Közgyűlés előtt, — hangsúlyozta A. J. Visinszkij, — hogy meglő, usí.sák a koreai kérdés rendezésére hivatott politikai értekezlet ösz- szehívását. Több felszólalás után a Közgyűlés többsége megszavazta a főbizottságnak azt az indítványát, hogy tűzzék a Közgyűlés napirendjére az Egyesült Államok küldöttsége által javasolt kérdést. A Szovjetunió, az Ukrán SzSzK, a Bjelorussz SzSzK, Lengyelország és Csehszlovákia küldöttsége a napirendre tűzés ellen szavazott. India és Guatemala képviselői tartózkodtak a szavazástól. Lapszemle aktuális kérdésekről Loire SaiUant cikke a „Pravda“-bí*n Moszkva (TASZSZ): A Pravda cikket közöl Louis Saillant-nak. a Szakszervezeti Világszövetség főtit- :n-i. topából. . A kapitalista országok és a gyarmatok dolgozóinak l.rvca jogaikért és szabadságukért" Címmel. A kongresszus kiemelte — iria Louis Saillant —. hogy a monopolista csoport által folytatott politikával. a megtorlások, a nyomor és a háború politikájával a szakszervezeteknek szembe kell helyezni ök a nemzeti függetlenséf: és a gazdasági haladás pol't’káiát. azt a politikát amely a békés termelés fejlesztésére, a néptömegek vásárlóké- pességének növelésére, a néptö- megek életszínvonalának emelésére irányul. A kongresszus felhívta a kapitalista országok és a gyarmatok összes szakszervezetének figyelmét annak szükségességére, hogy teremtsenek kapcsolatot a lakosság minden rétegével és az egész néppel együtt vívjanak elszánt harcot a gazdasági és szociális fejlődésért. a nemzeti függetlenségért. Benoit Fraction vezércikke a „l’Humanité^ban Páris ÍMTI): A „1‘Humanité" közli Benoit Frachonnak, a CGT főtitkárának cikkét a francia munkásosztály egységakciójának további térhódításáról és fényképriportban számol be a CGT országos bizottságának november 10-én Párisban tartott üléséről, amelyen Benoit Frachcn töltötte be az elnöki tisztet. Benoit Frachon a „VHumanité ben közölő vezércikkében kiemeli, hogy az egység eszméje a sztrájkharcokban igen komoly sikereket aratott, meghódította a milliós tömegeket és a sztrájkokban rész'vett dolgozók hozzálálltak, hogy az egységnek szilárdabb szervezeti formát adjanak. —- Demokratikus úton egységbizottságokat kell megválasztani minden üzemben. Ezeknek a feladata legyen nemcsak a munkások jog'-s követeléseinek képviselete, hanem az is, hogy szétzúzza a munkás- árulók szakadár kísérleteit. A „Tribune“ cikke: Anglia tekintélye a mélyponton (MTI) A Tribune című angol munkáspárti lap cikket szentel Anglia nemzetközi tekintélyének. A cikkíró elöljáróban rámutat, hogy ,.amikor Churchill ezév tavaszán azt indítványozta, hogy kezdjenek tárgyalásokat a Szovjetunióval, az újságok és az egyszerű emberek óriási lelkesedéssel fogadták ezt a kezdeményezést, amelyben annak határozott jelét látták, hogy Anglia véget akar vetni az Egyesült Államok hidegháborús propagandájának." A Tribune cikke ezután összehasonlítja az akkori helyzetet a mai európai hangulattal és megállapítja, hogy Anglia tekintélye az európai kontinensen a legutóbbi időben katasztrofális csorbát szenvedett, ,.Ma minden megváltozott. — írja a lap, — Nyugat-Európában mindenütt tapasztalható. hogy egyre élesebben bí rálják Anglia szerepét a nemzetközi ügyekben. A Tribune végül kiemeli, hogy Nyugat-Európában milyen élesen elítélik Nagybritannia gyarmati politikáját. Kim Ir-Szen marsall nyilatkozata a pekingi pályaudvaron Peking (Uj Kína). Kim Ir-Szen marsall, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Pekingbe érkezésekor nyilatkozott a pályaudvaron. Nyilatkozatában a többi között a következőket mondotta: — A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége azért látogatott el Pekingbe, hogy köszönetét mondjon az egész kínainépnek és a Kínai Népköztársaság kormányának a háború folyamán " koreai népnek nyújtott önzetlen támogatásáért és. hogy a koreai és kínai nép között még inkább kiterjessze és megerősítse a kölcsönös segélynyújtást politikai, gazdasági és kulturális téren, valamint a koreai nép háborútól feldúlt közgazdaságának helyreállításában és újjáépítésében. Meggyőződésem, hogy küldött ségünk mostani látogatása a jövőben még jobban megerősíti a baráti egységet a koreai és a kínai nép között és hatalmas mértékben hozzájárul a koreai és a kínai néo boltos életének megóvásához, valamint Ázsia és az egész világ tartós békéiének megszilárdításához. Br’t-Guvana Népi Haladó Pártjának nyilatkozata London (TASZSZ). A „Reuter" hírügynökség tudósítója közli Georgetowriból (Brit-Guyana): Brit-Guyana Népi Haladó Pártja kijelentette, hogy az október 24 óta \fogvatartott öt vezető pártfunkcionáriussal szemben irrkvizíciós mód- s*ereket alkalmaznak. A Népi Haladó Párt nyilatkozatában rámutat, hogy a letartóztatott vezetők ügyét zárt tárgyalás elé viszik, mert amennyiben ügyüket nyíltan tárgyalnák, lelepleződne, hogy a letartóztatottak ellen felhozott vádak nem állják meg helyüket. 11 '’bánon5 dn'gwok S70l:iiariásl váLa nak Szaud-lralii* szirá.lioló munkásával Beirut (TASZSZ). A libanoni dolgozó tömegek körében az utóbbi Idő ben széleskörű szolidaritási kampány bontakozott ki: a libanoni mun kások támogatják a sztrájkoló arab munkásokat, akik Szaud-Arábiában az Arabian-American Oil Company amerikai részvénytársaság vállalatai nál dolgoznak. Knevez’éV á H»me' Köztársaság úijáép lesi m'rszterét Berlin (MTI). A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa Heinz Winklert újjáépítési miniszterré nevezte ki Lothar Bolz minisztérel- nökhelyettes, volt újjáépítési miniszter helyébe, akit nemrégen a külügyminisztérium vezetésével bíztak meg. Az életszínvonal emeléséért... Nyuga'-Berlinben a do gozók e’lona ásén meabu’ ott az fli*enauer- pár.ok és a Sznc’^tfemoferata Pari „oagv kodeinja“ Berlin (MTI): Nyugat-Berlinben R-uter jobboldali szociáldemokrata polgármester halála után a reakciós polgári pártok csekély . többséggel Walter Schriebert, Adenauer Keresztény Demokrata Uniójának jelöltjét választoltak meg új polgár- mesterré. A választás nagy felháborodást keltett a nyugatberlini dolgozók körében, akik követelték, hogy a Szociáldemokrata Párt lépjen ki a tartományi kormány jogkörével felruházott nyugatberlini szenátusból és borítsa fel az eddigi „nagy koaA francia parlament külpolitikai vitája előtt Paris (TASZSZ): A lapok jelentik., hogy a jövő héten a parlamentben megkezdik a francia kormány külpolitikája, nevezetesen az „európai politikai közösség" létrehozásának tervezete feletti vitát. Ez a vita a hat ország (Franciaország, Nyugat- Néméiország, Olaszország, Belgium, Hollandja, Luxemburg) külügyminiszterei értekezletének küszöbén nyílik meg. A külügyminiszterek értekezletét november 26-án Hágában tartják. A „politikai egyesítés" tervezetét, amelyet a felsorolt nyugateurópai országok terjesztettek elő, szeptember végén már tárgyalták Rómában a külügyminiszterhelyettesek tanácskozásán, ahol semmilyen konkrét határozatot nem hoztak, mivel a tárgyaló felek között komoly széthúzás mutatkozott. Az utóbbi hónapokban működő különböző bizottságok és szakértők előkészítették az „európai kormány" és az ..európai parlament" létrehozásának tervezetét. Ezeket a tervezeteket Hágában isméit megvitatják. Többezer cvermehágy és üzem’ éttermi berendezés’ tárgy készít1 * * * terven leiül a fémbútor gyárban A kormányprogramm megjelenésével új feladatokat kapott a budapesti fémbútorgyár is. Az eddiginél sokkal több és jobb miiííbéégű közszükségleti cikkeket, éttermi berendezést, öltözőszekrény!:, iskolai berendezést gyártanak, mint eddig. A lemezműhely nagymennyiségű öltözőszekrényt készít üzemeink részére. Az októberi terven felül negyvenöt háromrekeszes szekrényt gvár- fot,*ak. Áz üzem dolgozói a többi között háromezerkétszáz darab gyermekpihentető ágyat gyártanak terven felül a bölcsődék, napközi otthonok részére. November 12-ig hét- száztíz darab ágy készült el. Az üzemi éttermek a negyedik negyedévben tízezer széket és kétezer éttermi asztalt kapnak tervén felül a gyártól. A tetszetős kivitelű éttermi székekből négyszáz darab már festésre vár, a többit szalag- szérűén most. gyártják. A gyár felajánlásában háromezer darab ruhafogas tervenfelüli elkészítése is szerepel. J ívül a fa ns' monk filmellátása A falusi mozik hetenként új filmet tűznek műsorra. A MOKÉP műsorosztálya igyekszik a dolgozók kívánsága szerint összeállítani egyegy mozi havi műsortervét. A falusi moziktól havonta átlag háromszáznégyszáz kívánság lista érkezik. Júliusban ezerszázhuszonegy. auguszr tusban ezerhatszáz,nyolcvanhat, szeptemberben pedig ezernágyszázkilenc- vennyolc műsort oszlottak be a megadott kérések szerint. A tavalyinál hatvan czíza’ékkal több játék, főbb gyermekkocsik, új hangszerek Az idén hatvan százalékkal több játékot hoznak forgalomba, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Több olyan új játékot is vásárolhatnak már az ünnepekre a vásárlók, amelyek a jáilékpályázat nyomán készültek. Nemrég került forgalomba az állami pénzverde által készített kitűnő minőségű kisvasút, valamint most készül fémből Morse, csengőstelefon, mérleg, kis villanyvasaló, kis dömper. A vidéki üzletek ellátásáról is fokozottabban gondoskodnak. — A SZÖVOSZ minden megyében felállított egy .játék mintaboltot. Itt mindenfajta játékot megtalálhatnak :> dolgozók. A kisebb falvak földművesszövetkezeti boltjainak árurendelői pedig ezekben a mmtaboltoköan kiválaszthatják azokat az árufajtákat, amelyekre boltjaikban szükség van. líeiót". Adenauer és Conant amerikai főbiztos többízben közbelépett és ..Nyugat-Berlin különleges helyzetére" hivatkozva az eddigi koalíció fenntartására adott utasítást. A nyugatberlini jobboldali szociáldemokrata vezetők már-már behódoltak volna, de az egyszerű dolgozó párttagok erélyes ellenállása ezúttal megakadályozta a munkás- árulók kapitulációját. .Nyugat-Berlinben csütörtökön es- te hosszas huza-vona után a Keresztény Demokrata Unió és az úgy nevezett Szabad Demokrata Párt „kiskoalfotójának•' képviselőiből alakították meg az új szenátust, míg a Szociáldemokrata Párt a dolgozók kívánságának megfelelően kénytelen volt ellenzékbe vonulni. Aden uerék az amerikai mege/ál.n csapatok növelését szeretnék Becs (TASZSZ). A „Der Abend" című osztrák lap bonni jelentése szerint Radford tengernagynak, az ame rikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének bonni látogatása után az Adenauer-körmány hivatalos közlönye köve'e'^e. hogy e-ci sítsék meg az amerikai csapatokat Nyugat-Németországban. Philip Bolsover: CHEDDI UGáN TÖRTÉNETE Dr. Cheddi Jagan nem egészen biz tos benne, hogyan vagy mikor kezdődött. Nem bizonyos benne, mi sodorta őt először arra az útra. amelyen most a világ színe előtt áll, mint a brit guyanai nép vezetője. Lehet, akkor történt, amikor mint kisgyermek először látta meg a cukorül teívényeket és nézte végig, mi- 'ven borza’mas köru’mények között Vnek ott a munkások. Lehet, akkor történt, amikor elolvasta Gandhi egyik könyvét, amely megmutatta neki, hogyan harcol az 5 népe Indiában ugyanazon rendszer ellen ment amelyet Guyanában meg smert. Vagy talán akkor, amikor Nehru önéletrajzát elolvasta. De lehet az is, hogy az amerikai °gyetemen találkozott afrikai, indiai, kínai és fehér emberekkel, akik mindnyájan az elnyomás ellen voltak. Vagy pedig mindez együtt avatta ezt a nyűgödthangú. kedvesen mo- mlygó hindut politikai vezérré. Egv angol újságíró leírja hogyan állt dr. Jagan és udvarias, ügyes társa. L. F. S. Burnham egy sereg edzett lendoni újságíróval szemben és meg'egyzi: senki nem hiheti, hogy ez a két ember lelketlen gyújtogató len ne. És ezt senki sem hiszi, Mérlegre tettek minden szót, amit íz újságírók kérdéseinek kereszttüzében kiejtettek két órán át és olykor meg is nevettették a világsajtó képviselőit nyugodt, szatirikus megjegyzéseikkel. Szerények voltak kijelentéseikben, mindenei érezte, hogy szilárdan hisznek ügyük igazságában. Észrevehetően másképpen viselkedtek, mint a velük .szembenálló Egyesült Demokrata Párt öt tagja, akik nagy sietve utánuk érkeztek Londonba és szintén sajtóértekezle- et tartottak. Például Lionel Luckhoo, az öt közül az egyik, Ja- nant és Burnhamot „aljas nyomo- "ultaknak" nevezte. De Jagan és Burnham miden nyugodtságuk dacára tele vannak a 'eg kíméletlenebb elnyomás keserű tapasztalatával. Jagan 35 évvel ezelőtt született ogy cukorültetvényen, mint, egy cukornádvágó fia, Cheddi Jagan láthatta maga körül azokat a családokat, amelyek képtelenek voltak megélni a bérükből, a nén írástudatlan- ;é.gát. betegségek között vergődő és istállónak való lakásokban élő munkásokat. Dr. Jagan szülei nagv erőfeszítésiéi megtakarítottak annyit', hogy ’lükat Georgetownba, kollégiumba küldjék. z-T Azt hiszem, én voltam az első diák a cukorüitetvényekről — mondja. Később azt ha’lotta. hogy Amerikában olcsón kiképezheti magát fogásznak. Elment. Amerikába, tanult a washingtoni Howard-egyetemen és a chicagói egyetemen, közben mint szabó, elárusító és elevátor-kisegítő kereste meg a kenyerét. Itt kezdte el olvasni az indiai nem zeti harcok történetét. És itt tapasztalta először az amerikai korlátozásokat a színesek ellen. — Minden barátom színes volt; együtt éltünk és egyformán bántak velünk. Azután találkozott a feleségével, Janettel, aki szintén úgy gondolkozott, mint ő. 1943-ban együtt mentek vissza Brit-Guyanába. Nem volt még akkor politikai mjím kásszervezet és dr. Jagan a Dolgozó Polgárok Egyesületéhez (Mam- power Citizens Association) csatlakozott. Ez az egyesület a cükoriiltet- vényeken működött. Péitetárnoka lett. De mikor látta, hogy az egyesület nem harcol a dolgozókért, otthagyta. 1946-ban egy kis társaság, 4—5 ember politikai csoportot alakított — annak a pártnak az előfutáriát, amely később diadalt aratott Brit Guyana első általános választásán és megalakította az első népkormányt. — Csak öten-hatan voltunk — mondta dr. Jagan — de keményen dolgoztunk. Politikai ügyek bizottságának neveztük magunkattj&dtaesté- ket, rendeztünk, tanulmánúfztuk! a haloldaű irodaimat és havonta érte- s'tőt adjunk ki. Bál-milyen keményen és bátran do’goztak. nem láthatták előre azt a nagy sikert, amit pár év alatt elértek. Dr. Jagant bevá’asztották 1947-ben a törvényhozó tanácsba és öt S- óta áll itt mint erős, erélyes férfi, aki tisztségét felhasználta arra, hogy beszéljen a néphez. A politikai ügyek bizottsága egyre erősödött. Tagjai kimentek a cukorültetvényekre, . a gyárakba, városokba és falvakba. Érveltek, rábeszéltek. osztogatták a havi értesítőt. Az apró kérdéseket összefűzték az imperializmust elleni harc kérdéseivé! Minden erejükkel támogatták 1946- ban a, cukormunkások sztrájkját, amikor a rendőrség halomra lőtte a munkásokat. Ettől kc7.dve maguk mögött érezték az egész népet. De a legnagyobb győzelmet akkor aratták, amikor megszüntették a fa.ii szakadást az afrikaiak és az indiaiak között és 1950-ben mindkét tábort a Népi Haladó Pártban egyesítették. — Folytattam fogorvosi munkámat, de jövedelmem nagy részét a oártra fordítottam — mondja dr. Jagan. — Mindnyáian dolgoztunk és ismét dolgoztunk. Minden hét végén kimentünk valahova. Mindig érintkeztünk a néppé’, tudtuk, mit akar és hogyan érez. És hittünk abban. amit csinálunk. Hisszük ma is. Dr. Jagant ma már nem lehet meg felemlíteni. Sem Burnha.mt. Forró bizalom övezi őket. jóllehet kormányukat fegyverrel megdöntötték és a gyarmatügyi miniszter a koholt vádak egész sorát hozza fel ellenük. — Sok teendőnk van. nemde? Nem önnyű a dolog, — mondja dr Jazan. De mosolyog. — A nép ve- 'ilnk vari. — Bizony sok a teendő — te*zi bnzzá Burnham és szintén mosolyog. Mindketten mosolyognak, mert • nép velük van.
