Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-12 / 265. szám

1953. NOVEMBER 12 N A P E ö 9 Ünnepi gyűlésen jutalmazták meg a Dombóvári Halom !eg<obb;ait November 6-án este szürke köd­felhő ereszkedett alá, s alig hihetett a dombóvári malpm körvonalait lát­ni az esti szürkeségben. Csak a ha­talmas ötágú vörös csillag, mint vi­lágító fáklya hirdette, hogy a kö­zelben egy olyan üzem van, ahol a dolgozók teljesítik a tervet. Ugyanis ma már mindinkább szokássá válik üzemeinkben, hogy csak altkor gyújt ják meg a vörös csillagot, ha a ter­vet teljesítik. Gyülekeznek a malom Imltúrtermé ben a dolgozók. Az üzem kultúrosai még egyszer elpróbálják táncukat és utána megkezdődik az ünnepi gyű­lés. Bánhelyi Béla elvtárs üzemi párttitkár megnyitó sza/vaival a Nagy Októbert méltatta. Beszélt arról, hogy milyen nagy jelentősége van az új, szebb élet építésében a szocia lista rounkaversenynak, melyet a Szovjetunió hős munkásosztályától tanultak. Ünnepi betfzéde végén fel­hívta a dolgozók figyelmét, hogy to­vábbra is végezzék munkájukat a forradalmi műszak íendületével, ér­jenek el a termelésben új sikereket, vigyék győzelemre a párt és a kor­mány nagyszerű programmját. Bánhelyi elvtárs szavait lelkes taps követte, hosszan éltették a Szov jetunió és a magyar kommunisták pártját, eddigi győzelmeink szerve­zőjét, lelkesítőjét és útmutatóját. Utána Wolf József, a malom igaz­gatója a forradalmi műszak legjobb­jainak jutalmat osztott ki. Olyanok kaptak pénzjutalmat, mint Marx Ká­roly koptatás, aki a forradalmi mű­szakon 103.2 százalékra teljesítette tervét, vagy mint Sajti Lstvánné, Fazekas György, Takács József, Z. Kovács Pál, Kemény Gyula és Si­mon Ferenc, akik az elsők voltak a versenyben. Vándorzászlót is kaptak az élenjáró dolgozók, köztük Fábián Mária, Megyeri Lajos, Takács Jó­zsef. A jutalomkiosztás után, a ma­lom újonnan alakult kultúcsoportja mutatkozott be vidám műsorával, a kultúrműsor után pedig éjfélig szó­rakoztak, táncoltak a malom dolgo­zói. Másnap, november 7-én a fel­vonulók között büszkén tartották ma gasra a transzparenseket, melyeken hírüladták a község dolgozóinak, hogy a dombóvári malom valameny- nyi dolgozója túlteljesítette novem­ber 7-i vállalását. Lelkes versengés a mözsi gépállomáson Az őszi kalászosok elvetése után a mözsi gépállomás traktoristái az őszi mélyszántás időbeni elvégzésé­ért indultak harcba. A mélyszántás gyorsan, s a minőségi követelmé­nyeknek megfelelően halad. A trak­toristák a gépállomás 26212 normál­hold éves tervét eddig 91.7 százalék­ra teljesítették. A munka lendületét méginkább fokozza a gépállomás ve­zetőségének az a határozata, amely leszögezi, hogy az a traktoros, aki az őszi mélyszántást és általában az őszi munkálatokat jól végzi, ter­vét teljesíti, illetve túlteljesíti és ki­fogástalan minőségi munkát is vé­gez, az jutalomban részesül. A ju­talmazás tárgyai: 1 néprádió, 1 pár bőrkesztyű, 1 darab cigarettatárca. Mindenki igyekszik, hogy társánál több és jobb munkát végezzen. Per­sze ez a gyors munka nem mehet a minőség rovására. Fej-fej mellett harcolnak a trak­torosok: Takács Ferenc őszi terve 220 normálhold, eddig teljesített 423 normálholdat, Hosnyánszky András őszi terve szintén 220 normálhold, de eddig már 422 normálholdat tel­jesített. Ircaszemcsetervez,a NEOYEVILL véjfez... Megszokott mozdulat­tá1 nyúlt a villanykap­csoló télé. Majd leerr gedj karját és szinte bocsánatkérően néz a sötét villanyköriére. -- Majd kijózanodva hom lokára üt. Igaz még mindig nincs bekap­csolva. Hányszor meg ismétlődik ez a jelenet /regszemcsén, de csak azért, mert olyan áll­hatatosan várja az a 2.800 ember, hogy ki­gyulladjon a fény. hogy ne kelljen pislogó pel róleumlámpa lényénél vakoskodni. Iregszem- cse dolgozó népe ter­vez és a MEGYEVILL végez. 1951-ben a MEGYE­VILL azt a kötelezett­séget vállalta hogy a község villanyhálózatái kibővíti, hogy az egész község élvezhesse a tény hatását. Lassan múlnak a napok, hetek hónapok, évek, már el­érték az 1953-as évet, a villanyhálózatot azon ban még most sem bővítették ki. A köz­ség dolgozói azonban mégsem csüggednek, re mény még mindig van, ugyanis a megyei ta nács azt az ígéretet tet­te „megnyugtatáskép­pen hogy 1954 első negyedévben egész biz- toan kibővítik a vil­lanyhálózatot. Az őszi mezőgazdasági munkák állása A Tolnamegyei Tanács V. B. Mező I őszi mezőgazdasági munkákba*, á gazdasági Osztálya az alábbiakban I november 4-i értékelés szerint: közli a járások helyzetét az egyes | ISTALLÓTRAGYÁZASBAN : Elsők: Mezőgazdasági osztályvezető: Főagronómus Szekszárd város Terebesi János h. Terebesi János Tamási j. Sárdi István Kovács József Gyönki járás Perecsi János Lakos József Szekszárdi járás Utolsók: Bajor János Fejős Mihály Paksi járás Tábori László Huber Lajosné Dombóvári járás Balázs Lajos Kővári Gyula Bonyhádi járás Milosev Demeter Szomor Ferenc OSZIVETESÜ NÖVÉNYEK ALÄ SZ ANYÁSBAN: Elsők: Tamási járás Sárdi István Kovács József Szekszárdi járás Bajor János Fejős Mihály Paksi járás Utolsók: Tábori László Huber Lajosné Szekszárd város Terebesi János h. Terebesi János Dombóvári járás Balázs Lajos Kővári Gyula Gyönki járás Perecsi János Lakos József Bonyhádi járás Elsők: Milosev Demeter ÖSZIBUZA VETÉSBEN Szomor Ferenc Gyönki járás Perecsi János Lakos József Tamási járás Sárdi István Kovács József Szekszárdi j. Utolsók: Bajor János Fejős Mihály Dombóvári járás Balázs Lajos Kővári Gyula Paksi járás Tábori László Huber Lajosné Bonyhádi járás Milosev Demeter Szomor Ferenc Szekszárd város Terebesi János h. Terebesi János ŐSZI Elsők: KALÁSZOSOK EGYÜTTES VETÉSÉBEN: Szekszárdi járás Bajor János Fejős Mihály Gvönki járás Perecsi János Laxos József Tamási járás Utolsók: Sárdi István Kovács József Paksi járás Tábori László Huber Lajosné Dombóvári járás Balázs Lajos Kővári Gyula Bonyhádi járás Milosev Demeter Szenior Ferenc Szekszárd város Terebesi János h. Terebesi János GÉPÁLLOMÁSOK AZ ŐSZI TALA JMUNKABAN: Elsők: Igazgató: Főagronómus Iregszemcse Magyar Sándor Takács Lajos Tamási Szlaczki József Máté János Sárpilis Utolsók: Titz Péter Miklósi János Rölcske Stitz István Petréczi Gyula Pincehely Simon Mihály Dunaszentgyörgy Tóthi János Pánczél Nándor Törvényszerü-e a szocialista társadalom létrejötte? Az SZKP története paksi I. éves tanfolyam hallgatóinak konzultációs kérdése: I. A burzsoá társadalmat szolgáló ideológusok azt hirdetik, hogy a kapitalista társadalom örök, min­dig volt és mindig lesz. Ezzel az a céljuk, hogy védjék a kapitaliz­must, a rendszerbe való belenyug­vást hirdessék. A történelmi körül­mények, a gyakorlat is azt bizonyít­ja, hogy nem örök a kapitalista tár­sadalom (élő példa erre a Szovjet­unió, az európai, ázsiai népi demo­kráciák.) A marxizmus-leninizmus azt ta­nítja a történelem tapasztalatai alap­ján: a társadalom fejlődésének tör­vénye az, hogy egyik társadalmat egy haladottabb társadalmi forma váltja fel. Törvény az, hogy akkor fejlődik a társadalom, a termelés, ha a ter­melőerő és a termelési viszony össz­hangban van egymással. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a társadalmi termelésnek két oldala van, amelyek bár kapcsolatban van­nak egymással, mégis különbözőek. A termelőerők tükrözik az ember­nek a természethez való viszonyait (milyen hatással vannak a termé­szetre), míg a termelési viszonyok megmutatják az embereknek egy­máshoz való viszonyait a termelési folyamatban. (Milyen az embereknek egymáshoz és a termelőeszközökhöz való viszonya). A fejlődés megköveteli, hogy a termelési viszony segítse a termelő­erők fejlődését és ne akadályozza. Úgy a rabszolgatársadalomban, mint a feudalizmus kialakulása utánegy- ideig összhangban volt a termelési viszony a termelőerővel, de egy idő múlva a termelési viszony gátjává vált a termelőerő fejlődésének. A feudalizmus fejlettebb szakaszán, amikor a technika »agymértekben fejlődött (gőzgép feltalálása, stb.) és a nagy felfedezések eredményeként kiszélesedett a nemzetközi kereske­delem, a termelőerők további fejlő­dését akadályozták a meglévő feu­dális termelési viszonyok, feudális kötöttségek. Az emberek a régi mó­don nem akartak ős nem tudtak él­ni, forradalommal megdöntötték a feudalista termelési viszonyokat és kapitalista termelési viszonyokat te­remtettek. Azonban a kapitalizmus létrejötte is csak úgy volt lehetsé­ges, hogy a burzsoázia a termelő­erők és termel/ési viszony összhang­jának törvényiét felhasználta a ré­gi termelési viszonyok megdönté­sére. a proletariátust. A termelés és tőke koncentráció következtében a mun­kások nagy üzemekben, nagy válla­latoknál tömörülnek. A nyomor., az elnyomorítás, a nélkülözés, a mun­kanélküliség. teljes jogtalanság lét­rehozza és fokozza elégedetlenséigü- ket és harcolnak egyre szervezetteb­ben, céltudatosabban. A forradalmi elmélet segítségével a marxista-le­ninista párt az, amely irányítja, szer vezi, neveli őket a harcra a kapi­talizmus megdöntésére. A proletárrá tus történelmi feladata: „a kisajátí­tók kisajátítása*'. (Marx) A technika, a termelés fejlődése és a társadalmi munka megoszlás kö­vetkeztében olyan magasfokú a ter­melés, miszerint elérték azt, hogy annyit lehet termelni .hogy az a tár­sadalom tagjának elég volna és a termelőerők fejlesztésére is marad­na termékfelesleg. Ugyanakkor ez a nagy termékbőség azt hozza a dolgozóknak, hogy ezrével halnak éhen. mert a tőkések nem képesek, de nem is akarják kielégíteni a társadalom többségét, főleg azokat nem, akik ezt a nagy termékbőséget létrehozzák. Nem bizonyítéka ez is e társadalom halálraítéltségének, hogy ennek a társadalomnak meg kell buknia? II. Miért törvényszerű a kapitalista társadalom bukása? Amíg a kapitalizmus kialakulása után egyideig összhangban van a termelőerő a termelési viszonnyal, addig a kapitalizmusnak egy újabb szakaszában, az imperializmusban, megszűnik ez az összhang, összeüt­közésbe kerülnek egymással. A ka­pitalista rendszer ebben a szakaszá­ban már túlélte önmagát és át kell adja helyét egy új rendszernek, amely a társadalmi haladást segíti. Mi a bizonyíték arra, hogy tör­vényszerű a bukása? A termelés, a technika fejlettsé­gé és fejlődése vonalán a kapitaliz­mus a termelésnek, a technikának olyan magas fejlettségét hozza lét­re, amire eddig még nem volt pél­da. Az imperializmus idején, amikor a monopóliumok már az egész vi­lágot uralják) a tőkések a technika fejlesztése terén reakcióssá válnak, nem fejlesztik a technikát, sőt nem ritkán kézi munkára térnek át. Mi ennek a magyarázata? A maximális profit biztosítása ér­dekében teszik ezt. Akkor, amikor a technika fejlesztése busás profit­tal kecsegtet, fejlesztik a technikát, ha az ne«m hozza meg a legnagyobb profitot, akkor nem fejlesztik. A ka­pitalizmus pusztulásra ítéltségének legnagyobb bizonyítéka, hogy a ter­melés és technika fejlesztése nem a társadalom érdekében történik, va­gyis ellentétbe kerül a társadalom érdeklével (például az USA költ­ségvetésének 70 százaléka közvetlen háborús célokat szolgál). Pusztulásra kéltségének lényeges bizonyítéka az is, hogy a kapitalista országokban a termelési kapacitást még akkor is csak 50—60. legfeljebb 70 százalék­ban használják ki, amikor nincs válság. /A kapitalizmus fejlődése során kitermeli,1 létrehozza saját sírásóját, A kapitalizmust megelőző társa­dalmakban nem volt annyi terme lés, olyan magas a technika, hogy a társadalmat ki lehetett volna a termelvényekből elégíteni. Eddig a magántulajdon, mint olyan, nem vált a társadalom béklyójává, csu­pán új termelési viszony kellett, amely megfelelt a termelőerők fej­lettségének. A kapitalizmusnak eb­ben a szakaszában szükségessé vá­lik a tőkés magántulajdon, a tőkés kizsákmányolás megszüntetése, mert éppen a tőkés magántulajdon, a tő­késeknek a maximális profitért va­ló harca eredményezi azt, hogy a tömegnyomor elviselhetetlenné válik, hogy a társadalmi rendben, a gazda­sági életben állandósulnak a zűrza­varok, válságok. Ebben a helyzetben a termelőerő és termelési viszony összhangjának törvénye követeli meg azt, hogy a tőkés magántulajdon helyébe közös­ségi tulajdont kell létrehozni vagyis a kapitalista termelési vi­szony helyébe szocialista termelési viszonyt kell megteremteni. Az eddigiekből következik az, hogy nemcsak a kapitalizmus buká­sa törvényszerű, de törvényszerű a szocialista társadalom létrejötte is. Törvényszerű azért, mert a terme­lőerők és a termelőviszony a szo­cializmusban az összes társadalmak közül a legteljesebb összhangban van. Ez az a társadalom melyben nem kerül soha összeütközésre sor. Ez az a társadalom, amely a tőkés ma­gántulajdon helyébe a társadalmi tulajdont teremti meg, ahol nincs válság, nincs nyomor, munkanélküli­ség, ahol a társadalom sem kerül válságba, hanem állandóan fejlődik törésmentesen. A mai történelmi korszak bizo­nyítja, hogy a szocializmus győzel­me a különböző országokban korunk legyőzhetetlen törvényszerűsége, s ezt a törvényszerűséget maga az élet, a gyakorlat tgazolta és igazolja fé­nyesen. III. Több helyen felvetik azt a kérdést is, hogy a kapitalizmus bukása ob­jektív törvény-e? A marxizmus-leninizmus olyan választ ad, hogy igen. objektív tör­vény. Tudjuk azt. hogy az objektív törvény az emberek akaratától füg­getlenül létezik és hat. Mi bizonyítja azt, hogy a kapita­lizmus bukása is objektív törvény? A kapitalizmus egy szakaszán a termelőerő és termelési viszony el­lentétbe kerülnek egymással, új ter­melési viszony szükséges. Ezt a ter­melőerő és termelési viszony között meglévő ellentmondást nem a tőké­sek, nem is a munkások hozták lét­re, hanem a társadalom adott hely­zetéből, a kapitalizmus kialakulásá­ból törvényszerűen bekövetkezett, a kapitalizmus velejárója, objektív tör­vénye. Hiába akarnák egyesek, vagy egyes csoportok a régi társadalmat megszüntetni és helyébe újat létre­hozni, ha a helyzet nem érett meg arra. nem lehetséges az. (Úgy a ka­pitalizmus, mint a szocializmus ki­alakulására érvényes ez.) A proletariátus pártjának meg kell ismerni az objektív törvényeket és tudatos tevékenységüket a tör­vényre támaszkodva kell kifejteni. A törvényt megváltoztatni nem tud­juk, csupán felhasználni lehet azt. Sztálin elvtárs „A szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovjetunió­ban'* című művében azt tanítja, hogy a szovjet hatalom is csak azért tudta a szocialista gazdaság új formáit megteremteni, mert arra a gazdasági törvényre támaszkodott, hogy a termelési viszonyoknak fel­tétlenül összhangban kell lenniök a termelőerők jellegével. IV. Bár a kapitalista társadalom bu­kása és a szocialista társadalom lét­rejötte törvényszerű; ez nem jelenti azt,t hogy önmagától, automatikusan meg fog szűnni a kapitalizmus és lét rejön a szocializmus. Bár objektív törvény a társadalom fejlődése és objektív feltételek szabják azt meg, a fejlődés segítésében, meggyorsítá­sában igen nagy szerepe van az el­méletnek, a pártnak. A termelőerők és termelési vi­szony összhangjának törvénye a ka­pitalizmusban már hosszú idő óta igyekszik utat törni magának, ér­vényesülni. Hogy ez eddig, a mai kapitalista országokban nem sikerült, annak oka a kapitalista társadalom önmagukat túlélt erőinek erős ellen­állása Látjuk azt. hogy az imperia­listák hogyan igyekeznek letiporni a munkásmozgalmat, terror, fasiszta módszereket alkalmazva, vagy ho­gyan igyekeznek „kilábolni" a tár­sadalom válságából, a túltermelési válságból, a háborúval, háborús elő­készületekkel. Ez mind erős ellen­állásukat mutatta a törvény érvé­nyesülésével szemben, a kapitalista társadalom a kizsákmányolás vé­delmében. A marxizmus-leninizmus bebizo­nyítja, hogy a törvények megisme­résével és felhasználásával a világ megismerhető és megváltoztatható. Éppen ezért az eszmének, a törté­nelmi helyzet felismerésében, az események irányításában a törvé­nyek érvényesülésében elsőrendű sze repe van. A marxista-leninista elmé­let felvértezi a munkásosztályt, hogy felismerje történelmi hivatását, hogy megdöntse a kapitalisták uralmát, hogy felépítse az új, szocialista tár­sadalmat. * A feltett konzultációs kérdésre összefoglalóul idézem Sztálin elv­társat: „A marxizmus elmélete, amely a kapitalizmus objektív fo­lyamatait fejlődésükben és elmúlá­sukban tanulmányozza, arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy a burzsoázia bukása elkerülhetetlen, s a prole­tariátus elkerülhetetlenül meghódítja a hatalmat, hogy a kapitalizmust el­kerülhetetlenül felváltja a szocializ­mus.'* Somi Benjáminná

Next

/
Thumbnails
Contents