Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-12 / 265. szám
1953. NOVEMBER 12 N A P E ö 9 Ünnepi gyűlésen jutalmazták meg a Dombóvári Halom !eg<obb;ait November 6-án este szürke ködfelhő ereszkedett alá, s alig hihetett a dombóvári malpm körvonalait látni az esti szürkeségben. Csak a hatalmas ötágú vörös csillag, mint világító fáklya hirdette, hogy a közelben egy olyan üzem van, ahol a dolgozók teljesítik a tervet. Ugyanis ma már mindinkább szokássá válik üzemeinkben, hogy csak altkor gyújt ják meg a vörös csillagot, ha a tervet teljesítik. Gyülekeznek a malom Imltúrtermé ben a dolgozók. Az üzem kultúrosai még egyszer elpróbálják táncukat és utána megkezdődik az ünnepi gyűlés. Bánhelyi Béla elvtárs üzemi párttitkár megnyitó sza/vaival a Nagy Októbert méltatta. Beszélt arról, hogy milyen nagy jelentősége van az új, szebb élet építésében a szocia lista rounkaversenynak, melyet a Szovjetunió hős munkásosztályától tanultak. Ünnepi betfzéde végén felhívta a dolgozók figyelmét, hogy továbbra is végezzék munkájukat a forradalmi műszak íendületével, érjenek el a termelésben új sikereket, vigyék győzelemre a párt és a kormány nagyszerű programmját. Bánhelyi elvtárs szavait lelkes taps követte, hosszan éltették a Szov jetunió és a magyar kommunisták pártját, eddigi győzelmeink szervezőjét, lelkesítőjét és útmutatóját. Utána Wolf József, a malom igazgatója a forradalmi műszak legjobbjainak jutalmat osztott ki. Olyanok kaptak pénzjutalmat, mint Marx Károly koptatás, aki a forradalmi műszakon 103.2 százalékra teljesítette tervét, vagy mint Sajti Lstvánné, Fazekas György, Takács József, Z. Kovács Pál, Kemény Gyula és Simon Ferenc, akik az elsők voltak a versenyben. Vándorzászlót is kaptak az élenjáró dolgozók, köztük Fábián Mária, Megyeri Lajos, Takács József. A jutalomkiosztás után, a malom újonnan alakult kultúcsoportja mutatkozott be vidám műsorával, a kultúrműsor után pedig éjfélig szórakoztak, táncoltak a malom dolgozói. Másnap, november 7-én a felvonulók között büszkén tartották ma gasra a transzparenseket, melyeken hírüladták a község dolgozóinak, hogy a dombóvári malom valameny- nyi dolgozója túlteljesítette november 7-i vállalását. Lelkes versengés a mözsi gépállomáson Az őszi kalászosok elvetése után a mözsi gépállomás traktoristái az őszi mélyszántás időbeni elvégzéséért indultak harcba. A mélyszántás gyorsan, s a minőségi követelményeknek megfelelően halad. A traktoristák a gépállomás 26212 normálhold éves tervét eddig 91.7 százalékra teljesítették. A munka lendületét méginkább fokozza a gépállomás vezetőségének az a határozata, amely leszögezi, hogy az a traktoros, aki az őszi mélyszántást és általában az őszi munkálatokat jól végzi, tervét teljesíti, illetve túlteljesíti és kifogástalan minőségi munkát is végez, az jutalomban részesül. A jutalmazás tárgyai: 1 néprádió, 1 pár bőrkesztyű, 1 darab cigarettatárca. Mindenki igyekszik, hogy társánál több és jobb munkát végezzen. Persze ez a gyors munka nem mehet a minőség rovására. Fej-fej mellett harcolnak a traktorosok: Takács Ferenc őszi terve 220 normálhold, eddig teljesített 423 normálholdat, Hosnyánszky András őszi terve szintén 220 normálhold, de eddig már 422 normálholdat teljesített. Ircaszemcsetervez,a NEOYEVILL véjfez... Megszokott mozdulattá1 nyúlt a villanykapcsoló télé. Majd leerr gedj karját és szinte bocsánatkérően néz a sötét villanyköriére. -- Majd kijózanodva hom lokára üt. Igaz még mindig nincs bekapcsolva. Hányszor meg ismétlődik ez a jelenet /regszemcsén, de csak azért, mert olyan állhatatosan várja az a 2.800 ember, hogy kigyulladjon a fény. hogy ne kelljen pislogó pel róleumlámpa lényénél vakoskodni. Iregszem- cse dolgozó népe tervez és a MEGYEVILL végez. 1951-ben a MEGYEVILL azt a kötelezettséget vállalta hogy a község villanyhálózatái kibővíti, hogy az egész község élvezhesse a tény hatását. Lassan múlnak a napok, hetek hónapok, évek, már elérték az 1953-as évet, a villanyhálózatot azon ban még most sem bővítették ki. A község dolgozói azonban mégsem csüggednek, re mény még mindig van, ugyanis a megyei ta nács azt az ígéretet tette „megnyugtatásképpen hogy 1954 első negyedévben egész biz- toan kibővítik a villanyhálózatot. Az őszi mezőgazdasági munkák állása A Tolnamegyei Tanács V. B. Mező I őszi mezőgazdasági munkákba*, á gazdasági Osztálya az alábbiakban I november 4-i értékelés szerint: közli a járások helyzetét az egyes | ISTALLÓTRAGYÁZASBAN : Elsők: Mezőgazdasági osztályvezető: Főagronómus Szekszárd város Terebesi János h. Terebesi János Tamási j. Sárdi István Kovács József Gyönki járás Perecsi János Lakos József Szekszárdi járás Utolsók: Bajor János Fejős Mihály Paksi járás Tábori László Huber Lajosné Dombóvári járás Balázs Lajos Kővári Gyula Bonyhádi járás Milosev Demeter Szomor Ferenc OSZIVETESÜ NÖVÉNYEK ALÄ SZ ANYÁSBAN: Elsők: Tamási járás Sárdi István Kovács József Szekszárdi járás Bajor János Fejős Mihály Paksi járás Utolsók: Tábori László Huber Lajosné Szekszárd város Terebesi János h. Terebesi János Dombóvári járás Balázs Lajos Kővári Gyula Gyönki járás Perecsi János Lakos József Bonyhádi járás Elsők: Milosev Demeter ÖSZIBUZA VETÉSBEN Szomor Ferenc Gyönki járás Perecsi János Lakos József Tamási járás Sárdi István Kovács József Szekszárdi j. Utolsók: Bajor János Fejős Mihály Dombóvári járás Balázs Lajos Kővári Gyula Paksi járás Tábori László Huber Lajosné Bonyhádi járás Milosev Demeter Szomor Ferenc Szekszárd város Terebesi János h. Terebesi János ŐSZI Elsők: KALÁSZOSOK EGYÜTTES VETÉSÉBEN: Szekszárdi járás Bajor János Fejős Mihály Gvönki járás Perecsi János Laxos József Tamási járás Utolsók: Sárdi István Kovács József Paksi járás Tábori László Huber Lajosné Dombóvári járás Balázs Lajos Kővári Gyula Bonyhádi járás Milosev Demeter Szenior Ferenc Szekszárd város Terebesi János h. Terebesi János GÉPÁLLOMÁSOK AZ ŐSZI TALA JMUNKABAN: Elsők: Igazgató: Főagronómus Iregszemcse Magyar Sándor Takács Lajos Tamási Szlaczki József Máté János Sárpilis Utolsók: Titz Péter Miklósi János Rölcske Stitz István Petréczi Gyula Pincehely Simon Mihály Dunaszentgyörgy Tóthi János Pánczél Nándor Törvényszerü-e a szocialista társadalom létrejötte? Az SZKP története paksi I. éves tanfolyam hallgatóinak konzultációs kérdése: I. A burzsoá társadalmat szolgáló ideológusok azt hirdetik, hogy a kapitalista társadalom örök, mindig volt és mindig lesz. Ezzel az a céljuk, hogy védjék a kapitalizmust, a rendszerbe való belenyugvást hirdessék. A történelmi körülmények, a gyakorlat is azt bizonyítja, hogy nem örök a kapitalista társadalom (élő példa erre a Szovjetunió, az európai, ázsiai népi demokráciák.) A marxizmus-leninizmus azt tanítja a történelem tapasztalatai alapján: a társadalom fejlődésének törvénye az, hogy egyik társadalmat egy haladottabb társadalmi forma váltja fel. Törvény az, hogy akkor fejlődik a társadalom, a termelés, ha a termelőerő és a termelési viszony összhangban van egymással. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a társadalmi termelésnek két oldala van, amelyek bár kapcsolatban vannak egymással, mégis különbözőek. A termelőerők tükrözik az embernek a természethez való viszonyait (milyen hatással vannak a természetre), míg a termelési viszonyok megmutatják az embereknek egymáshoz való viszonyait a termelési folyamatban. (Milyen az embereknek egymáshoz és a termelőeszközökhöz való viszonya). A fejlődés megköveteli, hogy a termelési viszony segítse a termelőerők fejlődését és ne akadályozza. Úgy a rabszolgatársadalomban, mint a feudalizmus kialakulása utánegy- ideig összhangban volt a termelési viszony a termelőerővel, de egy idő múlva a termelési viszony gátjává vált a termelőerő fejlődésének. A feudalizmus fejlettebb szakaszán, amikor a technika »agymértekben fejlődött (gőzgép feltalálása, stb.) és a nagy felfedezések eredményeként kiszélesedett a nemzetközi kereskedelem, a termelőerők további fejlődését akadályozták a meglévő feudális termelési viszonyok, feudális kötöttségek. Az emberek a régi módon nem akartak ős nem tudtak élni, forradalommal megdöntötték a feudalista termelési viszonyokat és kapitalista termelési viszonyokat teremtettek. Azonban a kapitalizmus létrejötte is csak úgy volt lehetséges, hogy a burzsoázia a termelőerők és termel/ési viszony összhangjának törvényiét felhasználta a régi termelési viszonyok megdöntésére. a proletariátust. A termelés és tőke koncentráció következtében a munkások nagy üzemekben, nagy vállalatoknál tömörülnek. A nyomor., az elnyomorítás, a nélkülözés, a munkanélküliség. teljes jogtalanság létrehozza és fokozza elégedetlenséigü- ket és harcolnak egyre szervezettebben, céltudatosabban. A forradalmi elmélet segítségével a marxista-leninista párt az, amely irányítja, szer vezi, neveli őket a harcra a kapitalizmus megdöntésére. A proletárrá tus történelmi feladata: „a kisajátítók kisajátítása*'. (Marx) A technika, a termelés fejlődése és a társadalmi munka megoszlás következtében olyan magasfokú a termelés, miszerint elérték azt, hogy annyit lehet termelni .hogy az a társadalom tagjának elég volna és a termelőerők fejlesztésére is maradna termékfelesleg. Ugyanakkor ez a nagy termékbőség azt hozza a dolgozóknak, hogy ezrével halnak éhen. mert a tőkések nem képesek, de nem is akarják kielégíteni a társadalom többségét, főleg azokat nem, akik ezt a nagy termékbőséget létrehozzák. Nem bizonyítéka ez is e társadalom halálraítéltségének, hogy ennek a társadalomnak meg kell buknia? II. Miért törvényszerű a kapitalista társadalom bukása? Amíg a kapitalizmus kialakulása után egyideig összhangban van a termelőerő a termelési viszonnyal, addig a kapitalizmusnak egy újabb szakaszában, az imperializmusban, megszűnik ez az összhang, összeütközésbe kerülnek egymással. A kapitalista rendszer ebben a szakaszában már túlélte önmagát és át kell adja helyét egy új rendszernek, amely a társadalmi haladást segíti. Mi a bizonyíték arra, hogy törvényszerű a bukása? A termelés, a technika fejlettségé és fejlődése vonalán a kapitalizmus a termelésnek, a technikának olyan magas fejlettségét hozza létre, amire eddig még nem volt példa. Az imperializmus idején, amikor a monopóliumok már az egész világot uralják) a tőkések a technika fejlesztése terén reakcióssá válnak, nem fejlesztik a technikát, sőt nem ritkán kézi munkára térnek át. Mi ennek a magyarázata? A maximális profit biztosítása érdekében teszik ezt. Akkor, amikor a technika fejlesztése busás profittal kecsegtet, fejlesztik a technikát, ha az ne«m hozza meg a legnagyobb profitot, akkor nem fejlesztik. A kapitalizmus pusztulásra ítéltségének legnagyobb bizonyítéka, hogy a termelés és technika fejlesztése nem a társadalom érdekében történik, vagyis ellentétbe kerül a társadalom érdeklével (például az USA költségvetésének 70 százaléka közvetlen háborús célokat szolgál). Pusztulásra kéltségének lényeges bizonyítéka az is, hogy a kapitalista országokban a termelési kapacitást még akkor is csak 50—60. legfeljebb 70 százalékban használják ki, amikor nincs válság. /A kapitalizmus fejlődése során kitermeli,1 létrehozza saját sírásóját, A kapitalizmust megelőző társadalmakban nem volt annyi terme lés, olyan magas a technika, hogy a társadalmat ki lehetett volna a termelvényekből elégíteni. Eddig a magántulajdon, mint olyan, nem vált a társadalom béklyójává, csupán új termelési viszony kellett, amely megfelelt a termelőerők fejlettségének. A kapitalizmusnak ebben a szakaszában szükségessé válik a tőkés magántulajdon, a tőkés kizsákmányolás megszüntetése, mert éppen a tőkés magántulajdon, a tőkéseknek a maximális profitért való harca eredményezi azt, hogy a tömegnyomor elviselhetetlenné válik, hogy a társadalmi rendben, a gazdasági életben állandósulnak a zűrzavarok, válságok. Ebben a helyzetben a termelőerő és termelési viszony összhangjának törvénye követeli meg azt, hogy a tőkés magántulajdon helyébe közösségi tulajdont kell létrehozni vagyis a kapitalista termelési viszony helyébe szocialista termelési viszonyt kell megteremteni. Az eddigiekből következik az, hogy nemcsak a kapitalizmus bukása törvényszerű, de törvényszerű a szocialista társadalom létrejötte is. Törvényszerű azért, mert a termelőerők és a termelőviszony a szocializmusban az összes társadalmak közül a legteljesebb összhangban van. Ez az a társadalom melyben nem kerül soha összeütközésre sor. Ez az a társadalom, amely a tőkés magántulajdon helyébe a társadalmi tulajdont teremti meg, ahol nincs válság, nincs nyomor, munkanélküliség, ahol a társadalom sem kerül válságba, hanem állandóan fejlődik törésmentesen. A mai történelmi korszak bizonyítja, hogy a szocializmus győzelme a különböző országokban korunk legyőzhetetlen törvényszerűsége, s ezt a törvényszerűséget maga az élet, a gyakorlat tgazolta és igazolja fényesen. III. Több helyen felvetik azt a kérdést is, hogy a kapitalizmus bukása objektív törvény-e? A marxizmus-leninizmus olyan választ ad, hogy igen. objektív törvény. Tudjuk azt. hogy az objektív törvény az emberek akaratától függetlenül létezik és hat. Mi bizonyítja azt, hogy a kapitalizmus bukása is objektív törvény? A kapitalizmus egy szakaszán a termelőerő és termelési viszony ellentétbe kerülnek egymással, új termelési viszony szükséges. Ezt a termelőerő és termelési viszony között meglévő ellentmondást nem a tőkések, nem is a munkások hozták létre, hanem a társadalom adott helyzetéből, a kapitalizmus kialakulásából törvényszerűen bekövetkezett, a kapitalizmus velejárója, objektív törvénye. Hiába akarnák egyesek, vagy egyes csoportok a régi társadalmat megszüntetni és helyébe újat létrehozni, ha a helyzet nem érett meg arra. nem lehetséges az. (Úgy a kapitalizmus, mint a szocializmus kialakulására érvényes ez.) A proletariátus pártjának meg kell ismerni az objektív törvényeket és tudatos tevékenységüket a törvényre támaszkodva kell kifejteni. A törvényt megváltoztatni nem tudjuk, csupán felhasználni lehet azt. Sztálin elvtárs „A szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovjetunióban'* című művében azt tanítja, hogy a szovjet hatalom is csak azért tudta a szocialista gazdaság új formáit megteremteni, mert arra a gazdasági törvényre támaszkodott, hogy a termelési viszonyoknak feltétlenül összhangban kell lenniök a termelőerők jellegével. IV. Bár a kapitalista társadalom bukása és a szocialista társadalom létrejötte törvényszerű; ez nem jelenti azt,t hogy önmagától, automatikusan meg fog szűnni a kapitalizmus és lét rejön a szocializmus. Bár objektív törvény a társadalom fejlődése és objektív feltételek szabják azt meg, a fejlődés segítésében, meggyorsításában igen nagy szerepe van az elméletnek, a pártnak. A termelőerők és termelési viszony összhangjának törvénye a kapitalizmusban már hosszú idő óta igyekszik utat törni magának, érvényesülni. Hogy ez eddig, a mai kapitalista országokban nem sikerült, annak oka a kapitalista társadalom önmagukat túlélt erőinek erős ellenállása Látjuk azt. hogy az imperialisták hogyan igyekeznek letiporni a munkásmozgalmat, terror, fasiszta módszereket alkalmazva, vagy hogyan igyekeznek „kilábolni" a társadalom válságából, a túltermelési válságból, a háborúval, háborús előkészületekkel. Ez mind erős ellenállásukat mutatta a törvény érvényesülésével szemben, a kapitalista társadalom a kizsákmányolás védelmében. A marxizmus-leninizmus bebizonyítja, hogy a törvények megismerésével és felhasználásával a világ megismerhető és megváltoztatható. Éppen ezért az eszmének, a történelmi helyzet felismerésében, az események irányításában a törvények érvényesülésében elsőrendű sze repe van. A marxista-leninista elmélet felvértezi a munkásosztályt, hogy felismerje történelmi hivatását, hogy megdöntse a kapitalisták uralmát, hogy felépítse az új, szocialista társadalmat. * A feltett konzultációs kérdésre összefoglalóul idézem Sztálin elvtársat: „A marxizmus elmélete, amely a kapitalizmus objektív folyamatait fejlődésükben és elmúlásukban tanulmányozza, arra a következtetésre jut, hogy a burzsoázia bukása elkerülhetetlen, s a proletariátus elkerülhetetlenül meghódítja a hatalmat, hogy a kapitalizmust elkerülhetetlenül felváltja a szocializmus.'* Somi Benjáminná
