Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-12 / 265. szám

TOLNAI TfrtJGmbierlfcJAi ecvtsdi jstekí A MAI WAM BAA* December 1» a ■»♦etnami nép nemzeti eBenáUásának napja (2. o.) — Az ENSZ Politikai Bizottsága folytatta a leszerelési bizottság jelentésének vitáját (2. o.) — Kié Grönland? (2. o.) — Ünnepi gyűlésen jutalmazták meg a Dombóvári Malom legjobbjait (3. o.) — Az őszi mezőgazdasági munkák állása (3. o.) — Törvényszerű-e a szocialista társadalom létrejötte? (3. o. — híres táncosa (4. o.) Sárköz _____J A Z MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG AN A K LAPJA f X. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM ARA SO FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1953. NOVEMBER 12 idejében, jd minőségben végezzük el a mélyszántást A kormányprogramm dolgozó né­pünk jobb életét biztosítja. Az a számos intézkedés, amelyet a párt Központi Vezetőségének javaslatára kormányunk hozott, mind azt bizo­nyítják, hogy pártunk és kormá­nyunk programmjának megfelelően cselekszik. Az elmúlt hónapokban számos olyan intézkedés látott nap­világot, amely megkönnyíti és elő­segíti mezőgazdaságunk termésered­ményeinek növelését. Megyénk me­zőgazdasági dolgozói ezt tudják is, s mint ahogy az elmúlt idők tapasz­talatai bizonyítják, ennek szellemé- ben cselekednek. Termelőszövetkezeteink tagjai, de az egyénileg dolgozó parasztok is többea nyilatkoztak arról, hogy szinte naponta érzik: a kormány­programm milyen nagymértékben segíti boldogulásukat, biztonságos gazdálkodásukat. Azonban az, hogy megyénk mezőgazdasági dolgozói el­ismerik, hogy a kormányprogramm szebb és boldogabb életük megterem tésére irányul, nem elégséges ahhoz, hogy mezőgazdaságunk termésered­ményeit az eddiginél fokozottabb mértékben növeljük. Ehhez az szűk séges, hogy minden munkát jól és időben végezzünk el. Az őszi mezőgazdasági munkák nehezén már túl vagyunk. Az őszi kalászosok, kenyér- és takarmány- gabona — már legtöbb helyen zöl­déi. Ezt a munkát megyénk mező- gazdasági dolgoeói kitartó, fáradsá­gos munkával tudták elvégezni. — Mindenki előtt ismeretes, hogy az idei esztendőben az őszi kalászosok vetése nehéz feladat elé állította me­zőgazdasági dolgozóinkat, szakembe­reinket. De nem riadtak vissza a nehézségektől, a száraz időjárás el­lenére vetettek. A vetések befeje­zésével azonban még nem tettünk meg mindent jövőévi magasabb ter­mésünk biztosítása érdekében. A mélyszántás, a kapásnövények és a tavaszi kalászosok bő termésének előfeltétele még nincs biztosítva mindenütt. A mélyszántások jóminőségű el­végzése elengedhetetlen előfeltétele a tavaszi vetésű növények jó termés­hozamának biztosítása érdekében. Minden mezőgazdasági dolgozó és szakember gyakorlatból tudja, hogy az ősszel végzett szántásnak nincs párja. A föld magábaszívja -a téli csapadékot, s így a tavasszal elve­tett növényeknek van megfelelő csapadék. Ha a mélyszántási munkák el­végzését vizsgáljuk, meg kell, hogy állapítsuk, ezen a területen is sok még a tennivaló, Mindenki előtt is­meretes, hogy a mélyszántások el­végzésének határidejét a miniszter- tanács november 30-ra állapította meg. Ezzel szemben november 3-án a mélyszántás tervteljesítésének me­gyei átlaga még csak 30.6 százalék volt. Ez a szám félreérthetetlenül igazolja, hogy megyénk mezőgazda­sági dolgozói és vezetői eddig elha­nyagolták ezt a munkát. Tagadhatatlan, hogy ezelőtt egy héttel még nem igen lehetett mély­szántást végezni, illetve nehéz kö­rülmények között. Ma már azonban nem lehet arra se hivatkozni, hogy kemény a föld, mert az elmúlt na­pokban bőségesen hullott csapadék Tolna megyében is, melynek követ­keztében nagyszerűen lehet szánta­ni. Most már csak az szükséges, hogy gépállomásainkon, termelőszö­vetkezeteinkben úgy szervezzék a munkát, hogy a még hátralévő há­rom hétben pótolni tudják lemara­dásukat, minden talpalatnyi földet felszántsanak. Ezeknek a feladatok­nak elvégzése különösen lelkiisme­retes és odaadó munkát kíván gép­állomásaink szakembereitől, trak­torosaitól. Az elkövetkezendő hetek­ben nem szabad megtörténni olyan­nak, ami az őszi munkák, kalászo­sok vetőszántásának idején megtör­tént. Gépállomásainkon a traktoris- íák és szakemberek kevésbbé tekin­tették szívügyüknek a termelőszö­vetkezetek kalászosainak elvetését. De ennél is kevésbbé az egyénileg dolgozó parasztok megsegítését. A németkéri Ságvári termelőszövetke­zet azért késlekedett a búzavetés­sel, mert a dunaszentgyörgyi gép­állomás nem biztosította a szerző­désileg vállalt munka elvégzését. A závodi Előre termelőszövetkezetben azért nem végzett kielégítő munxát eddig a teveli gépállomás, mert a traktorosok munkája nem volt meg­szervezve. Ebben az esztendőben megyénk mezőgazdasági szakemberei soka: beszéltek már az időben és jó mi­nőségben végzett munka jelentősé­géről. A gyakorlat azonban azt bi­zonyítja, hogy a szavak nem min­dig párosulnak tettekkel. Jó példa erre a pincehelyi gépállomás ese‘e. A körzeti agronómusok és brigád- vezetők igyekeznek meggyőzni a termelőszövetkezeteket a minőségi munka jelentőségéről, ugyanakkor ők maguk nem követnek el min­dent, hogy a íraktoristák jó mun­kát végezzenek, A simontornvai A! kotmány termelőszövetkezetben, a tolnanémedi Felszabadulás termelő­szövetkezetben számtalanszor meg­történt, hogy a traktorosok 25 centi­méter helyett csak 20 centiméter mélyen szántottak. A gépállomásoknak az eddiginél sokkal több segítséget kell adni az egyénileg dolgozó parasztoknak is. A dunakömlődi dolgozó parasztok mind a vetőszántás elvégzésében, mind a mélyszántás elvégzésében a bölcskei gépállomás munkájára „tá­maszkodnak." De mint az eddigi pél­da bizonyítja, nem igen támaszkod­hatnak rá, mert a gépállomás ezt a munkát tizedrendű kérdésnek te­kinti, A bölcskei gépállomás nem egyedülálló a megyében, amely nem ad megfelelő segítséget az egyéni­leg dolgozó parasztoknak. Ahhoz, hogy kapásaink jövőévi tér másét megalapozzuk, minden előfel­tétel biztosítva van. A mostani 'dó­járás különösen kedvező a mély­szántások jó és minőségi elvégzésé­hez. Csupán az szükséges, hogy gép­állomásaink traktorosai és vezetői a november 7-i verseny széliemé­ben végezzék munkájukat. A no­vember 7-re tett versenyvállaláso­kon belül számtalan traktorista és gépállomási dolgozó (körzeti szere­lő, agronómus) bizonyította be. hogy meg tudja állni a helyét azon a te­rületen, ahova a dolgozó nép őt ál­lította. Böhm Fülöp, a nagydongi gépállomás traktorosa november 7- re 520 normálhold talajmunkát vég­zett el. Fáradságot nem kímélve dol­gozott, hogy hozzájáruljon a gyöv‘- könyi Dózsa termelőszövetkezet ma­gasabb terméseredményeihez. Hos- nyánszki András, a mözsi gépállo­más traktorosa hasonlóan cselek­szik. Gépével két műszakban dol­gozik, s megfelelő minőségi mun­kát végez. Ezeknek a traktoristák­nak példáját kell követni megyénk többi traktorosainak is. Minden időt ki kell használni, hogy november 30-ra be tudjuk fejezni a mélyszán­tást. Abban az esetben, ha megyénk mezőgazdasági dolgozói és vezetői ezt elmulasztják, megtörténhet, hog> többszáz mázsa cukorrépával, ku­koricával és egyéb terménnyel ke­vesebb terem holdanként. Azzal a tudattal induljon harcba mindéit traktoros, minden mezőgazdasági dolgozó a mélyszántások elvégzésé­ért, hogy egész dolgozó népünket érintő közös ügyért, a jobb életet hozó kormányprogramm megvalósí­tásáért kell küzdeni. ÍGY ünnepeltek megyénk dolgozói 4 „forradalmi műszak“, mely a dolgozók kezdeményezéséből született ismét kiváló eredményeket ** hozott. Minden dolgozó még nagyobb gondot íordított munkájára, jobb minőségű árut készített a boldogabb élet megteremtéséért. Majd csak minden üzemben új munkahősök, új sztahánovisták születtek, akik november 7-én, az üzemi gyűlésen vették át a megbecsülést és elismerést jelentő okleveleket, jelvé­nyeket, pénzjutalmakat. A tamási dolgozó parasztok teljesítet'ék vetéstervüket Ezelőtt két héttel Tamá­si község vetéstervének teljesitése siralmas ké­pet mutatott, annak elle­nére is, hogy a járásban második volt. A község dolgozó parasztjai és a ta nács vezetői a sok nehéz­ség láttán sem adták fel a harcot. Mikor megtud­ták, hogy versenytársuk­tól, Iregszemcsétől né­hány százalékkal lema­radtak. újabb lendülettel, megsokszorozott erőfeszí­téssel láttak munkához. A községi tanács összehívta a mezőgazdasági állandó­bizottság tagjait és azokat az élenjáró dolgozó pa­rasztokat. akik a vetést időben elvégezték. A kibővített állandóbi- zotisági ülésen a jelenlé­vők elhatároztál!, hogy a vetések területén döntő fordulatot teremtenek. — „Ha már meg is kés­tünk. legalább november ,7-re fejezzük be a vetést — mondotta Tóth József, a mezőgazdasági állandó­bizottság elnöke. — a ve­téstervek teljesítésével ün aepeljük november 7-ét." így is lett. November 7- én. amikor a község- -dol­gozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóiának megüonep lésére iöttek össze, Hor­váth Pál, a község füe- ge'lenített párttitkára ar­ról beszélt, hogy a sok nehézség ellenére is a dol­gozó parasztok teljesítet­ték őszi kalászosokból ve­tésterveiket. Dicséretben részesítette Szőke Feren­cet. Tóth Józsefet és Dán- szki Istvánt, mert az ő jó munkájuk is hozzájárult, hogv Tamási november 3- re 100 százalékban telje­sítette vetéstervét. Bekkert Sándor: „Kiváló állattenyésztő* Bekkert Sándort, a biri- tópusztai állami gazdaság egyik dolgozóját egv év­vel ezelőtt kiváló állatte­nyésztő oklevéllel tüntet­ték ki. Bekkert elvtársat az oklevél még nagyobb eredmények elérésére ser­kentette. Ebben az év­ben az állattenyésztés te­rületén több kiváló ered­ményt ént el, s ezért no­vember 7-én ünnepélyes keretek közt kiváló állat- tenyésztői jelvénnyel ju­talmazták meg. Az álla­mi gazdaságban rajta kí­vül több dolgozót részesí­tettek dicséretben a no­vember 7-re tett vállalá­sának példamutató telje­sítéséért. Igv Kovács An­talt és munkacsapatát, mert november hónapban hízottsertéseknél az elő­írt 21 kilóval szemben 25 kiló súlygyarapodást ér­tek el. A traktoriisták t.ó- zül kiváló teljesítményü­kért elismerő oklevelet és pénzjutalmat kaptak Ju­hász István és Feitl Fe­renc. A gazdaságban ösz- szesen 22 dolgozó kapott elismerő oklevelet és ösz- szesen 2.600 forintot, Tolnai Selyemevár November 6-án, a műszak után a Tolnai Selyem­gyár dolgozói ünnepi gyűlésre jöttek össze. Az ünnepi beszámoló után Stróbl József, igazgató elvtárs emel­kedett szólásra, aki az új munkahősök neveit olvasta fel, akik különösen az utóbbi napokban végeztek lel­kiismeretes munkát. A termelésben legkiválóbb dol­gozók között 3000 forint pénzjutalmat osztott ki. Plesz Anna orgonírozó és Právics Jánosné jelvényes sztahá­novisták lettek a mai nappal, s 200 forint jutalomban is részesültek. Puxler Józsefné és Fojdl Ferencné fonó­nők megkapták a második sztahánovista jelvényt is. s az ezzel járó 300—300 forintot. A szakma legjobb dolgozója. Kovács Jánosné oklevelet és 200 forintot, Zsolnai Jánosné legjobb min'őségi fonónő 300'-forin­tot kaptak jó munkájuk elismeréséül. Ezenkívül még több dolgozó részesült 100, illetve 200 forintos jutalom­ban. Ezután gazdag kultúrműsor szórakoztatta az üzem élharcosait, de minden dolgozót, aki ezen a gyűlésen résztvett. • A Bonyhádi Zom»ncművek kultúrotthona ünnepi díszbe öltözött november 6-án délután. Egybegyűltek az üzem dolgozói, hogy mél­tassák november 7 jelentőségét, majd számot tegyenek arról is, hogy a „forradalmi műszakban" hogyan har­coltak az adott szó (valóraváltásáért. Amikor Övári Dezső elvtárs, a gyár igazgatója megemlítette hozzászó­lásában, hogy mintegy 6000 forint jutalompénzt oszta­nak széjjel a legjobbak között, mindannyian megtud­ták: jól dolgoztunk, valóraváltottuk adott szavunkat. Két dolgozó, Ince Károly zománcozó és Kerner József művezető elnyerték a gépipar legjobb dolgozója címet és 300—300 forint pénzjutalomban is részesültek. Pap- leer Ádám sztahánovista szabász és Muszka Miklós- né sztahánovista gépmunkás a második jelvényt kap­ták meg. Ezenkívül százával lehetne sorolni azokat a dolgozókat névszerint, akik a „forradalmi műsza­kon" tudásuk legjavával járultak hozzá a szocializmus felépítéséhez. Dekkmann Anna. Lőrincz Anna és Haág Rudolf ifi dolgozók is sztahanovisták lettek november 7-ével. Az ünnepi gyűlés végétért. Az öregek haza­felé. míg a fiatalok a teremben maradtak, mert meg­szólalt a zenekar, mely táncra hívta őket. \ Tolnai Texti*gvár dolgozói adott szavuk valóraváltásáért küzdöttek az el­múlt héten. Az ünnep előestéjén, november 6-án ők is ünnepi gyűlést tartottak, hogy értékeljék végzett mun­kájuk eredményét, méltassák az ünnep jelentőségét. A párttitkár elvtársnő rövid beszámolója után. Takó Fe­renc, a vállalat igazgatója 3500 forintot osztott ki a termelésben élenjáróknak. Buchmüller Mihályné elv­társnő. felvető a szakma legjobb dolgozója címért folyó versenyben országos viszonylatban a II .helye­zést érte el, amiért dicséretet és 200 forintot kapott. Major Jánosné csévélő országosan IV. — Pénzjutalom­ban részesült Nübl Lénáid főművezető is. aki a no­vember 7-i műszakban legjobb eredményt érte el jó szervező irányító munkáján keresztül. Schaller Mária 4 gépes szövőnő a legjobb minőségi munkás, 200 fo­rintot kapott. Németh Ilona ifjú sztahánovista szövő­nő. aki 6 gépen dolgozik .a forradalmi műszakon 116 százalékos tervteljesítést, 100 százalékos minőséget ért el, 200 forint jutalomban részesült. A Bonyhádi Cipőavárban a „forradalmi műszak" alatt emelkedett a minőség. Ennek örül az üzem minden dolgozója, de inkább azok, akik minden lehetőt elkövettek a minőség meg­javítása érdekében. A megtartott ünnepi gyűlésen há­rom dolgozót — Merkl Adám esá.kozót, Bordás Mi­hályné struccolót és Apaceller István az alja-üzem mesterét — sztahánovista jelvénnyel tüntették ki. — Landherr Mária kétjelvényes sztahánovista tűzőnő a forradalmi műszakon 180 százalékot teljesített, — 300 forintot kapott. Tizennégy dolgozó részesült jutalom­ban, akik élenjárói, példamutatói voltak a termelés­nek. Az egybegyűltek örültek az új munkahősöknek, s megígérték nekik, elkövetnek ők is mindent azért, hogy a Bonyhádi Cipőgyár a legrövidebb időn belül visszaszerezhesse régi jó hírnevét. Kaimádi ál ami gazdaság: Márkus János munkacsapata a november 7-i verseny gvőztese A kajmádi állami gaz­daság dolgozói munka- versennyel, tervük túl­teljesítésével készültek november 7-re. A brigá­dok és munkacsapatok azt a célt tűzték maguk elé, hogy kinek lesz magasabb a teljesítménye és ki vé­gez jobb minőségi mun­kát. November 7 előesté­jén az állami gazdaság kultúrtermében minden dolgozó együtt volt. Meg­emlékezitek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom 36. évfordulójáról, s értékelték a november 7-re tett vállalásukat. A verseny győztese Márkus János fogatos munkacsa­pata lett. A munkacsapat vállalása az volt. hogy ok­tóber 30-a helyett október 25-re befejezik a vetést. A munkacsapat tagjai ko­ra reggeltől késő estig dol­goztak, hogy adott sza­vukat becsülettel valóra- váltsák. Ezért az állami gazdaság vezetősége a munkacsapat hat tagját dicséretben és 100—100 forint pénzjutalomban ré­szesítette. A íraktoristák között is nemes verseny alakult ki. A verseny két győztese Právics János és Csillag János. A két traktorista november 7-re tett vállalását 18 normál­holddal túlteljesítette. — Ezért az állami gazdaság vezetősége dicséretben és 100—100 forint pénzjuta­lomban részesítette őket. Ezenkívül több dolgozó részesült pénzjutalomban és dicséretben. Az állami gazdaság vezetősége 1200 forintot osztott ki a gaz­daság élenjáró dolgozói­nak. Sertésfiaztatát épít a kocsolai Vörös Csillag tsz A koesolai Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai­nak közel 200 ezer forint megtakarítást jelentenek a kormányprogramm nyo­mán mérsékelt beadási kötelezettségek és egyéb tartozások elengedése. A szövetkezet tagjai ez év augusztusában egy köz­gyűlésen úgy határoztak, hogy ezt az összeget gaz­daságuk kiépítésére, illet­ve fejlesztésére fordítják. Tervbevettek egy 50 férő­helyes sertésfiaztatót, melynek önköltségi elő­állítása 40 ezer forint A sertésfiaztató építése már folyamatban van. A szö­vetkezet építő brigádjá­nak tagjai november 7-én aa a fogadalmat tették, hogy december végére el­készítik a sertésfiaztatót.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents