Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-06 / 261. szám

NAPLÓ 1»53. NOVEMBER « A szovjet ísormány jegyzéke Anglia, Franciaország és az Egyesüli Államok kormányához a külügyminiszterek értekezletének összehívásáról Moszkva (TAS7SZ): A Szovjetunió külügyminiszté­riuma október IS-in megkapta Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok kormányának azonos szövegű jegyzékeit válaszú! a szovjet kormány szeptember 28 i, a külügyminiszterek értekezletének összehívásáról szó. tó jegyzékre. A Szovjetunió külügyminisztériuma november 3 án megküldte Anglia, Franciaország és az Egyesült Álla­mom moszkvai nagykövetségeinek a szoviet kormány válaszjegyzékét. Anglia kormányának 1953 október 18-i jegyzéke Az angol jegyzék bevezető részé­ben hangsúlyozza, hogy a brit kor­mány szoros eszmecserét folytatva az Egyesült Államok és Franciaor­szág kormányával, figyelmesen ta­nulmányozta a szovjet kormány szeptember 28-i válaszát a három nyugati hatalomnak arra a javasla­tára. hogy október 15-én Luganoba hívják össze a négy hatalom érte­kezletét. A jegyzék megállapítja, hogy a Németországgal és Ausztriá­val kapcsolatos problémák kielégítő rendezése létfontosságú a nemzetkö­zi feszültség tényleges és huzamos enyhítése, valamint ezen országok népeinek jövőjét illetően és. hogy ez a négy hatalom külügyminiszte­reinek értekezletével valósítható meg. Az ilyen értekezlet — mondja a jegyzék — lehetőséget nyújtana a szovjet kormánynak arra. hogy ki­fejtse a német és osztrák kérdés­sel kapcsolatos nézeteit. Az angol jegyzék a Szovjetunió ama javaslatára válaszolva, hogy az osztrák kérdést a szokásos diplo­máciai úton vitassák meg, kijelenti, hogy mivel a diplomáciai utak fel- használása az utolsó néhány év fo­lyamán semmiféle előrehaladáshoz nem vezetett, a jelenlegi zsákutca megszüntetésére és a megegyezés el­érésére a négy külügyminiszter ál­tal személyesen történt megvitatás a legalkalmasabb út. Az angol kormány ezért azt ja­vasolja, hogy a külügyminiszterek november 9-én jöjjenek össze érte­kezletre Luganoba. Az angol jegyzék válaszol arra a szovjet javaslatra, hogy hívják ösz- sze az öt nagyhatalom értekezletét, a nemzetközi feszültség enyhítését célzó, intézkedések megvizsgálására. A jegyzék utal arra, hogy az angol kormány beleegyezett a koreai po­litikai értekezlet összehívásába olyan formában, amilyent „a kommunista fél"' a fegyverszüneti egyezmény, valamint az ENSZ közgyűlése indít­ványozott. A jegyzék a továbbiak­ban utal arra, hogy a szovjet jegy­zékben említett többi kérdést vagy már tárgyalják, vagy tárgyalni fog­ják az ENSZ közgyűlésén. Ezenkí­vül Anglia kész megtárgyalni a szo­kásos diplomáciai úton bármely kérdést, amelyet bármely kormány fel óhajt vetni. Az angol jegyzék befejező részé­ben a következőket írja: „Ilymódon megnyílt az út az előrehaladás el­érésére különböző kérdésekben. Ha ezenkívül sor kerülhet mostanában Luganoban eredményes tárgyalásra, akkor elő lesz készítve a talaj más főkérdések megvitatására és az álla­mok közötti békés és baráti viszo­nyokhoz szükséges feltételek helyre­állítására." A szovjet kormány 1953». november 3-i jegyzéke A szovjet kormány jegyzéke be­vezető részében hangsúlyozza, hogy az angol kormány október 18-i jegy­zéke, akárcsak előző, szeptember 2-i jegyzéke, megkerüli azokat a főkér­déseket. amelyeket a szovjet kor­mány felvetett, s amelyek megvizs­gálásának célja: előmozdítani a meg­oldatlan nemzetközi problémák ren­dezését és a béke megszilárdítását, pedig az ilyen rendezés szükségessé ge azóta még égetőbb lett. A szov­jet jegyzék emlékeztet arra, hogy az angol kormány legutóbbi jegyzé­ke ezúttal is a három nvueati ha­talom külön megegyezésének ered­ménye. ami csökkenti az egyetértés elérésének lehetőségeit az érdekelt hatalmak között és ellentmond a nemzetközi együttműködés érdekei­nek. A szovjet kormány szeptember 28-i jegyzékében azt tartva szem előtt, hogy a három nyugati hatalom szin­tén kifejezi törekvését ilyen meg­egyezés elérésére, felhívta a hárem nyugati hatalom kormányának fi­gyelmét arra. hogy Anglia. Francia- ország. az Egyesült Államok, a Kí­nai Népköztársaság és a Szovjet­unió külügyminisztereinek meg kell vizsgáJniok a nemzetközi feszültség enyhítését célzó intézkedéseket mert ez már a legközelebbi időben a nem­zetközi feszültség enyhülését ered­ményezhetné. ami pedig lehetővé tenné pozitív eredmények elérését a megérlelődött nemzetközi problémák rendezése terén. Ehhez a koreai fegy­verszünet megkötésével kapcsolatban kedvező helyzet alakult ki. A szov­iet jegvzók m“gó'lapítja. hogy mind­két érdekelt fél részéről további lé­péseket kell várni a nemzetközi fe­szültség enyhítésére. ..A nemzetközi feszültség enyhíté­sét érintő kérdés megvitatásának el­utasítását nem lehetne másként te­kinteni. mint úgy. hogy nem óhajt­ják előmozdítani a megoldatlan kér­dések rendezését és így nem óhajt­ják előmozdítani a béke és a nem­zetközi biztonság megszilárdítását." A szovjet jegyzék a továbbiakban megállapítja, hogy a nemzetközi vi­szonyok terén uralkodó nagyfokú feszültségről tanúskodó egyik fő mozzanat az a tény. hogy az utób­bi évek folyamán mindinkább foko­zódik a fegyverkezési verseny. ..Ha Anglia kormánya ugyanúgy, mint a Szovjetunió kormánya, elismeri hogy ez a helyzet fokozza egy újabb vi­lágháború veszélyét és hogy nem szabad meghatározatlan időre elha­lasztani a rendkívül fontos nemzet­közi kérdések megvitatását, akkor meg kellene szűnnie az ellenkezés­nek azzal szemben, hogy további halogatás nélkül fogjanak hozzá a nemzetközi feszültség enyhítését cél­zó intézkedések kérdésének meg­vizsgálásához." A szpvjet kormány cáfolja az ok­tóber 18-i angol jegyzék ama hivat­kozásait, hogy ti szovjet kormány szeptember 28-i jegyzékében felve­tett néhány kérdést már tárgyal­ják. vagy tárgyalni fogják az ENSZ közgyűlésén. Megállapítja, hogy több fontos kérdést már az ENSZ létre­hozása óta tárgyalnak, de e kérdé­sek megoldása az ENSZ-ben komoly nehézségekbe ütközött. így az egyes országok által folytatott fegyverke­zési hajsza nem enyhül, hanem fo­kozódik. A szovjet jegyzék a továbbiakban .emlékeztet arra, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából nagyjelentőségű a koreai kérdés tel­jes rendezése. A koreai politikai ér­tekezlet összehívásának is ezt a célt kell szolgálnia. Amint a szovjet kor­mány szeptember 28-i jegyzéke már rámutatott, ennek az értekezletnek az összehívása az értekezlet összeté­tele kérdésének megvizsgálásával kapcsolatban komoly nehézségekbe iitköz’k. Még mindig nem hangol­lak össze az intézkedéseket e kér­désben olyan közvetlenül érdekelt államokkal, mint a Kínai Népköz- társaság és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság. Ha az Egyesült Államok kormánya és néhány más ország kormánya valóban ennek az értekezletnek az eredményességé­re törekszenek, feltétlenül számol­niuk kell a koreai-kínai fél jogos követeléseivel, amelyeket oszt az európai, ázsiai és afrikai államok többsége. A szovjet jegyzék hangsúlyozza a Kínai Népköztársasághoz való vi­szony rendezésének fontosságát. — Ezért helyre kell állítani Kína tör­vényes jogait az ENSZ-ben és Kíná­nak részt kell venni a béke és a népek biztonsága fenntartását érin­tő alapvető kérdések megoldásában, mert ennek megakadályozása a nem­zetközi feszültség további fenntartá­sát mozdítja elő. Ugyancsak megen­gedhetetlennek kell tekinteni azt a helyzetet. — folytatja a szovjet jegy­zék — hogy a Kínai Népböztésaság- gat szemben ezekben az években egyes hatalmak által provokált kü­lönféle agressziós cselekményeket követnek el. „A mondottakból következik, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából nagy.ie'entőségű. meg­érlelődött nemzetközi problémák rendezése érdekében — nem is szól­va a délkeletázisiai és csendesóceá­ni országokban uralkodó helyzetet érintő külön kérdésekről — etónged- hetet'eniil szükséges, az öt hatalom, — Anglia, Franciaország, az Egye­sült Államok, a Kínai Népköztársa­ság és a Szovjetunió — külügymi­niszterei értekezletének Összehívása." A szovjet jegyzék a továbbiakban kitér az angol jegyzék azon részé­re. amely a szoviet kormánynak az­zal a javaslatával foglalkozik, ho t ’ hívják össze az öt hata'om külügy­minisztereinek értekezletét, és meg­állapítja, hogy Anglia — ugyanak­kor. amikor kijelenti, hogy kész megvizsgálni a jelenlegi nemzetközi feszültség okait, azok megszünteté­se céljából — egyidejűleg elutasítja az öt hatalom értekezletének ezidő- szerinti összehívását. Ami az angol kormánynak azt a megállapítását illeti, hogy beleegyezését adta a ko­reai politikai értekezlet összehívásá­ba, ahol képviselve lehetnének mind­ezek a hatalmak, már csak azért sem helytálló, mert az angol kor­mány állásfoglalása, amely elutasít­ja semleges országok részvételét a koreai értekezleten, lehetetlenné te­szi, hogy az említett értekezleten a Szovjetunió résztvegyen. — Egyéb­ként a koreai értekezleten kizárt a nemzetközi feszültség enyhítését érintő kérdések általános megvizsgá­lásának lehetősége, jóllehet e kér­dés megvizsgálásának halaszthatat­lanságát ma nem lehet tagadni. A jegyzék a továbbiakban emlé­keztet arra, Hogy a szovjet kormány a szeptember 28-i jegyzékében már felhívta a figyelme' a nyugatnémet országi politikai helyzet alakulására, amely az utóbbi időben fokozta az aggodalmat Európa békeszerető or­szágaiban. A szovjet jegyzék itt utal arra, hogy Nyugat-Németország ve­zető körei nyíltan célul tűzik ki az újrafelfegyverzési terv gyorsított üte mű végrehajtását és ennek érdeké­ben számos intézkedést hoznak. „A nyugat-német revansiszták, akik az utóbbi időben felütötték a fejüket, igyekeznek megnyerni más államok támadó köreinek támogatá­sát" — mondja a jegyzék, majd rá­mutat arra, hogy a nyugat-német re­vansiszták minden eszközzel meg akarják gyorsítaná mind a párisi, mind a bonni egyezmény ratifikálá­sát és hatálybalépését. Ez pedig ösz- szefügg Nyugat-Németország újrafel fegyverzésének meggyorsítására és európai revairsterveík megvalósítá­sára irányuló számításaikkal." Ilyen körülmények között különösen meg­engedhetetlennek kell tekinteni a durva nyomásnak azokat a kísérle­test, amelyeket az utóbbi időben pél­dául Franciaországgal szemben al­kalmaztak. hogy leküzdjék a társa­dalmi körök ellenállását, a bonni és párisi egyezményekkel szemben.' „A bonni és párisi egyezmény hatályba­lépése azt jelentené — mondja a jegyzék —, hogy Nyugat-Németor- szág úiraf elf egy vérzésé teljes ütem­ben kibontakozik." A nyugat-német revansiszták .. akkor majd min­dent elkövetnek, hogy ezeknek az egvezményeknek részvevőit olyan kalandokba vonják be, amelyek hoz­zásegítik őket egy bűnös, revansvá- gyó céljaikat szolgáló háború meg­indításához." A szovjet jegyzék leszögezi, hogy a német kérdésben csakis olyan meg oldás fe>el majd meg Európa béke­szerető népei érdekeinek, miként a német nép érdekeinek is. Az európai államok más európai államok ellen irányuló külön katonai csoportosulá­sának — ilyen például a szervezés alatt álló „európai-hadsereg" — sem mi köze sincs az igazi európai biz­tonsághoz. A jegyzék emlékezteit az angol­szovjet, valamint a francia-szovjet szerződésekre, amelyeknek értelmé­ben ezek az országok kötelezettséget vállaltak, hogy közös intézkedéséket tesznek a német militarizmus új ag ressziójának lehetősége ellen. Ami a Szovjetuniót ilileti, az kész arra, hogy szem előtt tartsa az európai biztonság fenntartásának meglévő új lehetőségeit. Az angol kormány­nak a német problémát illető állás- foglalása azonban — amint ez jegy­zékedben kifejezésre jut — nem fe­lel meg az európai biztonság fenn­tartásai érdekeinek, mert az nem­csak a fent említett szerződéseket hagyja figyelmen kívül, hanem a potsdami határozatokat is, amelyek­ben a négy hatalom megegyezett ab ban, hogy közös erőfeszítésekkel elő­segíti a német állam egységének új- játeremtését, az össznémet demokra­tikus kormány megalakítását, a né­met békeszerződés megkötését. A szovjet kormány újból felhívja a fi­gyelmet a potsdami egyezmény elvei nek és céljainak tiszteletbentartása, az európai biztonság fenntartása szempontjából. „E célból szükséges, — írja a jegyzék — hogy Anglia,, Franciaország, az Egyesült Államok* és a Szovjetunió Nyugat- és Kelet- Németország képviselőivel együtt megállapodjék, hogy a béke és az európai biztonság megszilárdítása ér dekeinek megfelelően, ne halogassák tovább az ezzel kapcsolatos fő, Né­metországra vonatkozó kérdések megoldását: a Németországgal köten dő békeszerződés és a német állam egységének demokratikus és béke­szerető alapokon történő újjáterem- tését. A szovjet kortnánv éppen e f**nt említett meggondolások alapján ja­vasolta, hogy a kü’ü VunlnWterek ta nácsán olyan kérdéseket tárgyalja­nak meg, mint: békeértekezlet összehívása, a Né­metországgal kötendő békeszerződés kérdésének megvizsgálására; ideiglenes össznémet kormány ala­kítása és össznémet választások meg tartása. A szovjet kormány ezenkívül fon­tosnak tartotta és tartja Németor­szágnak a háború következményei­vel kapcsolatos pénzügyi és gazda­sági kötelezettségei könnyítése kér­désének megvizsgálását." A jegyzék a továbbiakban meg­állapítja, hogy az angoil kormány, mint korábban, október 18-i jegyzé­kében sem közölte álláspontját ezen, a német probléma megoldása szem­pontjából elsőrendű jelentőségű kér­dések tekintetében. Anglia kormá­nya — kijelentéseiből kitűnik — most is igyekszik a német probléma megvizsgálásának kérdését a meg­szálló hatóságok nem pedig maga a német nép által szervezendő össz­német választások kérdésére korlá­tozni, minthogy kitér azelőí, hogy megtárgyalják az össznémet demo­kratikus kormány haladéktalan meg alakításának kérdését. A jegyzék megállapítja hogy a német kérdést nem lehet az egyes európai államok területén egyre szé­lesebb amerikai katonai támaszpon­tok hálózatának kérdésétől függetle­nül megvizsgálni. Ezeket a támasz­pontokat arra szánták, hogy agresz- szív célok érdekében kerüljenek fel- használásra. A Jegyzék ezután felsorolja azo­kat az államokat, amelyeknek terü­letén ilyen amerikai támaszpontok létesültek. Maid megállapítja, hogy ilyen tények láttán senki sem állít­hatja, hogy az északatlanti tömbnek védelmi céljai vannak. Az Amerikai Egyesült Államok ezenkívül rend­szeresen nyilt nyomást gyakorolnak más országokra azért, hogy bocsás­sák rendelkezésükre területüket ide­gen katonai támaszpontok céljaira, bár ezen államok széles társadalmi körei joggal tiltakoznak ez ellen, mert e támaszpontok létesítése amel lett, hogy agresszív célokat követ, összeegyeztethetetlen az országok nemzeti szuverenitásával és függet­lenségével. A jegyzék megállapítja, hogy az említett katonai támaszpontok léte­sítésével közvetlen kapcsolatban van nak a Nyugat-Németország remilita- rizálását szolgáló most folyó intéz­kedések. Mindezek agresszív tervek előkészítését és megvalósítását szol­gálják. Ami arra vezet, hogy a nem­zetközi helyzet még feszültebbé vá­lik és fokozódik az új világháború veszélye. „Mindez azt mutatja, hogy a né­met kérdésnek az európai biztonság fenntartása érdekeinek megfelelően történő rendezése, elszakíthatatlan kapcsolatban van az említett kato­nai támaszpontok megszüntetése kér­désének megoldásával. A szovjet jegyzék ezután felteszi a kérdést a nyugati hatalmakhoz, hogy ugyanakkor, amikor készek megtárgyalni a német kérdést a külügyminiszterek tanácskozásán és amikor elismerik az európai bizton­ság fenntartásának fontosságát, ugyanakkor intézkedéseket tesznek smnak érdekében, hogy azok áz ál­lamok, amelyek még nem ratifikál­ták a párisi és bonni egyezményt, azt ratifikálják. Az említett egyez­mények ratifikálása és érvénybelé­pése ugyanis lehetetlenné teszi, hogy Németországot egységes államként újjáteremtsék, tehát tárgytalanná teszi a német kérdésnek, a négy ha­talom külügyminiszterei tanácskozá­sán történő megtárgyalását. „A fent előadottak azt mutatják, hogy ha valóban megvan a meg­érett nemzetközi problémák rende­zésére irányuló törekvés — folytatja a jegyzék, — akkor meg kell álla­podni a nemzetközi feszültség eny­hítését szolgáló intézkedések hala­déktalan megtárgyalására vonatko­zóan. Ez pedig az öt hatalom tanács­kozásának összehívását követeli meg. Remélhető, hogy az említett in­tézkedések megtárgyalása megköny- nyíti a német kérdés megoldását is. A német kérdés ugyanis, amint lát­ható, elszakíthatatlan kapcsolatban van az európai biztonság fenntartá­sának problémájával." Mindezek alapján a szovjet kor­mány megerősíti a szeptember 28-i jegyzékében foglalt javaslatát, hogy hívják össze a külügyminiszterek tanácskozását és ezen a tanácskozá­son Anglia, Franciaország, az Egye­sült Államok, a Kínai Népköztársa­ság és a Szovjetunió külügyminisz­terei vizsgálják meg a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intéz­kedéseket. Anglia, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminiszterei tár­gyalják meg a német kérdést, bele­értve a tanácskozás előkészítése so­rán előterjesztett valamennyi ja­vaslatot. A szovjet kormány az osztrák szer­ződésnek az angol kormány által érintett kérdésével kapcsolatban em­lékeztet árra, hogy választ vár a nyugati hatalmak kormányaitól e kérdéssel foglalkozó augusztus 28-i jegyzékére és megjegyzi, hogy e kér­désnek a szovjet kormány által ja­vasolt diplomáciai úton történő meg­vitatására még nem került sor. A szovjet kormány azonos tartal­mú jegyzéket intézett Franciaország és az Egyesült Államok kormányá­hoz is. Külföldi ifji1s;í«tí küldöttségek érkeztek Moszkvába a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordu ójának ünnepére Moszkva (TASZSZ). A szovjet if­júság antifasiszta bizottságának meg hívására chilei, argentínai, indiai, nepáli, pakisztáni, libanoni, iraki és délafrikai ifjúsági küldöttség érke­zett a Szovjetunió fővárosába. Ezek az ifjúsági küldöttségek, va­lamint a Szovjetunióban tartózkodó német, magyar és izlandi ifjúsági delegációk résztvesznek a Nagy Októ béri Szocialista Forradalom 36. év­fordulóján rendezett ünnepségeken. --------------------------------------. L átogatások as ,,Aurora66 cirkálón Leningrád (TASZSZ): A Néva grá­nit partjainál áll a dicsőséges „Auro­ra" cirkáló, amelynek páncélján ar­ról tanúskodik a felirat, hogy az „Aurora" 1917 október 25-én (novem bér 7-én) ágyúinak sortüzével hírt adott arról, hogy Oroszországban győzött a proletárforradalom. Sokan látogatják az „Aurorá"-t. A látogatókat gyakran kalauzolja Tyi- mofej Lipatov idős tengerésztiszt, aki több évtizeden át szolgált az „Auno- rá"-n. Lipatov 1917-ben tagja volt a cirkáló hajóbizottságának. A láto­gatók érdeklődéssel hallgatják be­számolóján a szovjet hatalom kiví­vásáért indított harc feledhetetlen napjairól, a cirkáló félévszázados történetéről, Az „Aurorá"-t sok külföldi küldött ség látogatja meg. Kedden a Lengyel Szovjet Baráti Társaság küldöttsége látogatta meg a történelmi hírességü hajót. Az „Aurora" vendégkönyvében kü­lönböző nyelveken 9ok bejegyzés ta­lálható. Az „Aurora" jelenleg a leningrá- di „nahimovisták" kiképző hajója. Itt tanulnak a jövendő tengerész­tisztek.

Next

/
Thumbnails
Contents