Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-29 / 280. szám

NAPLÓ 1953. NOVEMBER t* A szekszárdi járás kibővített pártválasztmányi ülése A megyei páxiváiasztmámyi ülés után a járási és városi kibővített páflttváLasztmányi üléseket is megtar­tották. A kibővített választmányi üléseken pártbizottságaink beszámol­tak a Központi Vezetőség június 28-i határozatának végrehajtásáról és a további feladatokról. A beszámoló­kat követő viták eredményesen já­rultak hozzá ahhoz, hogy a Központi Vezetőség legutóbbi határozata óta a mi megyénk területén is elért ered­ményeket pártszervezeteink jobb munkája segítségével még tovább tudjuk fokozni. A szekszárdi járás kibővített vá­lasztmányi ülésén is e nagy jelentő­ségű határozat szellemében vizsgál­ták meg a járási bizottság és a járás pártszervezeteinek munkáját A szekszárdi járási pártbizottság beszámolóját Soltész elvtárs a bizottság titkára tartotta. Beszélt a Központi Vezető­ség június 27—28-i ülése óta a járási viszonylatban elért eredményekről. — Vannak kezdeti eredmények — mondotta többek között — a vezetés színvonala az egész pártmunka meg javítása terén. A KV júniusi hatá­rozatát követő választmányi ülés, és az utána következő vezetőségi és taggyűlések beszámolói, hozzászólá­sai arra engednek következtetni, hogy az alapszervezetek vezetőségei kezdik helyesen látni, hogy milyen fontos a vezető és a tagság kollek­tív munkája, véleménye, bírálata. Ezután megálllapította, hogy a kez­deti eredmények még alulmarad­nak a jelenlegi követelmények mö­gött, — Nem terjed tovább — mon­dotta — mint addig, hogy új szer­vezési módszereket kerestünk, de ré­gi módon dolgoztunk. Ennek követ­keztében az alsóbb szerveknél és a tömegszervezeteknél is hasonló volt a helyzet Eredményként említette meg. hogy a termelőszövetkezeteik pártszervezeteivel való foglalkozás azok erősödését hozta magával, ami­nek következtében erősödött a párt­demokrácia s vele párhuzamosan a szövetkezeti demokrácia is. Ezután arról 'beszélt, hogy a járási pártbi­zottság úgy tudja jobban segíteni a pártszervezeteket, ha munkájában több lesz a bátor kezdeményezés, a tervszerű, célratörő, tartalmas mun­ka, Mint jó példát említette meg Komáromi Sándor elvtársat Tolna község párttitikárát és a sióagárdi pártszervezet titkárát Bosnyák elv- társnőt. akinek vezető és irányító munkájában az utóbbi időben ko­moly javulás van. Elmondotta, hogy a többi pártszervezeteit munkájának megjavításához a járási pártbizott­ságoknak is jobb munkával kell hoz­zájárulnia. Különös súllyal említet­te meg, hogy a tömegikapcsclatok el­mélyítése terén a járási pártbizott­ságoktól kiindulva a tomegszerveze- tekkel való gondosabb foglalkozást kell előtérbe helyezni. Itt elsősor­ban a DISZ, tanács, szakszervezet és MNDSZ szervezetek munkájának fo­kozottabb segítségéről beszélt, vala­mint a földművesszövetkezetek áru­elosztási munkájának fokozofttaöb el lenőrzéséről, segítéséről. . Éppen e hibák kiküszöbölésével lehet elérni, hogy a szekszárdi já­rásban is még tovább növekedjen a dolgozók termelési kedve, mely a Központi Vezetőség határozata óta igen jelentős emelkedést mutat. Ezit mutatja, hogy a járásban lévő 'tar­talékföldekből mintegy 120 hold van csak olyan terület, amelyet ne ve­tek volna már művelés alá. A trá­gyázást is 100 százalékban elégez- ték a dolgozó parasztok. Megállapí­totta a beszámoló azt is, hogy a ter­melőszövetkezetekben lévő pártszer­vezete 'r.k a tanács és egyéb szerveik továbbra is munkájuk középpontjá­vá tegyék a termelőszövetkezetek megerősítéséért folyó harcot. Sok múlik a zárszámadások jó előkészí­tésén. Ezek a zárszámadások — mondotta többek között — legyenek a tsz mozgalom további kiinduló pontjai. Nem engedhető meg — s ez a jó előkészítésen múlik — hogy az ellenség zavarkeVéssel próbálja a zárszámadási közgyűléseken a bizton ságos hangulatot megzavarni. A mezőgazdaság fejlesztésével kap­csolatban megemlítette, hogy — fa­lusi pártszervezeteinknek rendkívül nagy feladata van egyrészt abban, hogy már most közelebb hozzuk pár­tunkhoz az egyénileg dolgozó becsü­letes kis- és középparaisztokat, más­részt abban, hogy a velük való fog­lalkozás során olyan légkört és biz­tonságérzetet alakítsunk ki a tanács- csat és egyéb tömegszervezetekkel karöltve, amelyeknek eredményeként dolgozó parasztságunk termelési ked ve tovább növekszik. — Különös élességgel foglalkozóit azzal, hogy egyes helyeken ellenállás mutatko­zik meg ezzel kapcsolatban, ami a •legjobban lemérhető a gépállomások munkájában, ahol az egyéni dolgozó •parasztoknak igen kis mértékben se­gítettek nehéz szántási munkájuk­ban. — Ez pedig mondotta — rend­kívül fontos, mert ezen keresztül a dolgozó parasztok közvetlenül érzik a fal'u munkásosztályának segítségét. — Pártunk és kormányunk hatá­rozata és intézkedései — folytatta tovább, ma a legfontosabb problé­mákat veti fel, s ez mezőgazdaságunk további fejlesztésének kérdése. Számteilam jó példát említett meg, hogy a szekszárdi járás területén is hogyan lehet a mezőgazdasági ter­melés további fejlesztésében jó ered­ményeket elérni. — A leperdpusatai állami gazdaság szőlészete mellett van közvetlenül a bátaszéki Búza- ikajlász tsz szőlője — mondotta — míg a tsz-nél holdanként 10 hektoliter feoir termett, addig az állami gazda­ságban 30-on felül. A területnek meg felelően a tsz csupán az átlag közötti öáferenciát számítva 160.000 forinttól esett el. Tehát minden erőt és min­den lehetőséget fel kell használnunk. Beszélt a gyümölcsösök látesíté* sérői, az őrtűzéi megvsi’ósításárcf stb, — hogy mezőgazdaságunk ter­melése állandóan növekedjék. Befejezésül fontos feladatként je­lölte meg a beszámoló annak meg­értését, hogy a mezőgazdaság fejlesz­tése. mely további fejlődésünk kücs kérdése, nemcsak a parasztság, ha­nem a munkásosztály legfontosabb érdeke is. 4 beszámolót köreiő hozzászólások iis.ineg'inutatták az e reduton vök mel­lett h. hiányosságokat is. Balogh elv­táj“ Tengelicrő! például elmondotta, hogy náluk is bizonyos befelé for­dulás mutatkozott a párt munkájá­ban. .Ennek tudható be. hogy a ter­melés pártel'lenőrzésével nem kielé­gítően foglalkoztak, ami megmutat­kozott a vetés és begyűjtés vonta­tott menetében. Szauter elvtárs, a tol ngi,alapszervezet titkára különösen a dolgozók ügyével való törődést ele­mezte helyesen. A hozzászólások — s ez örvendetes jelenség — konkrétan .személy sze­rint is bírálták a járási pártbizott­ságot és az egyes elvtársakat. Hos- nyánszki elvtárs, S tengelici Petőfi- termelőszövetkezet Kossuth-díjas el­nöke például elmondotta, hogy a já­rási pártbizottság sokkal több időt fordítson a pártszervezetek megerő­sítésére. Komáromi elvtárs, a tolnai egységes falusi pártszervezet titkára Takler elvtársat. a ib. munkatársát bírálta, kevés időt tölt náluk. Egy esetet is megemlített, amikor éppen akkor ment el Takler elvtárs más munkára hivatkozva amikor a veze­tőségi ülés megkezdődött,. Háhn elv- társ az ideológiai képzés fontosságát említette meg elsősorban a járási pártbizottságon. Mint. a járási vá­lasztmány tagja személy szerint is bírálta Soltész elvtárs munkáját, Jó javaslatok is hangzottak el a feil szólalások során. Illés elvtárs. Caddi pedagógus például azt javasolta, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom erősítése' érdekében egy-egy zárszá­madásra a tsz-be hívják meg a falu legjobban dolgozó parasztjait is. Több felszólaló után Somi Benjá­min elvtárs, a megyei párt-bizottság másodtitkára szólalt fel. Beszédében aláhúzta a választmányi ülés jelen­tőségét — fe’adat mondotta többek között — hogy még nagyobb lendü- I i .tél és lelkesedéssel induljanak harcba és indítsunk harcba máidén becsületes dolgozót, népünk jólétének emelése érdekében. Fontos feladatként foglalkozott párt szervezeteink szamára a tömegek fel világosításának. fontosságával. Párt- szervezeteink vezetőinek minden akti vistát, minden kommunistát, min­den becsületes pártonkívüliit mozgó­sítani kell erre a harcra, mégpedig pártunk helyes politikája lényegének megvilágítására s ékkor a dolgozók szinte szárnyakat kapnak s egymás­után születnek az új és jobbnál jobb kezdeményezések. Ebben a feladat­ban éppen pártszervezeteinknek kel! megtalálni mindem tömegszervezet feladatát is. Támaszkodni kell az el­ső sikerekre — mondotta befejezésül, melyek itt ,a járás területén is meg­vannak. A felszólalásokra Soltész elvtárs. a járási pártbizottság titkára adta meg a választ, majd a határozati javas­lat elfogadása után az Internae ionálé elénékilésével végétért a kibővített választmányi ülés. * A kibővített választmányi ülés meg tárgyalta a Központi Vezetőség hatá rozata óta eltelt idők alatt végzett munkát, s megtárgyalták a felada­tokat is. Eredményesnek mondható a választmányi ülés abból a szempont­ból is, hogy a bírálat és önbírálat, s különösen az alulról jövő bírálat egyre nagyobb tért hódított. Azon­ban nem volt éppen példamutató Soltész elvtárs válasza Háhn elvtárs bírálatára. E téren tehát elsősorban a járási pártbizottságon belül, s sze­mély szerint Soltész elvtársnál még van javítani való. Az egyébként iól sikerült választmányi ülés sok jó tapasztalatot, sok ió útmutatást adott a szekszárdi járás legjobbjainak, hogy eredményesen vehessék fel a küzdelmet a Központi Vezetőség ha­tározatai, kormányunk programún ja sikeres végrehajtásáért, dolgozó né­pünk további felemelkedésének biz­tosításáért a szekszárdi járásban is. Több gondot a do'qozók ügye nek intézésére Teve en A Központi Vezetőség legutóbb határozata felhívja állami, szak- szervezeti és pártfunkcionáriusainka'l hagy: ..Gondoskodjanak nap mint nap a dolgozókról, szükségleteikről, jogos kívánságaik kielégítéséről, pa­naszaik orvoslásáról." A terv telje­sítése és a dolgozókról való gondos­kodás elválaszthatatlan! Ez a Ma­gyar Dolgozók Pártjának és népköz­társaságunk kormányának politikája! A mi megyénk pártszervezetei, kom­munistái is egyre inkább ennek szel­lemében végzik munkájukat. Tevel község falusi pártvezetősé­ge is ennek nyomán többet törődik a dolgozók panaszaival. E határozat óta egyre többen fel. is keresik Fehér Antal elvtárs párt-titkárt a dolgozó parasztok, különösen a tanács mun­kájával kapcsolatban. — Elpanaszol­ják ezek az emberek 7»- mondja Fe­hér elvtárs, hogy sokszor a dolgozó parasztokat megvárakoztatják ,vagy apró-cseprő ügyeikben nem hallgat­ják meg és azok megunva a vára­kozást, otthagyják a tanácsot. így is tapasztalható tehát — mint­hogy Rákosi elvtárs mondotta a Po­litikai Bizottság beszámolójában — „... az az értet lenség, vontatottság, belső ellenállás, ij^lvet elvtársaink egy része a határozat végrehajtásá­val szemben tanúsít." A pártszervezet munkája nyomán már van ezen a területen bizonyos mérvű javulás, de ez még nem ele­gendő. Különösen akkor mutatko­zik hiba, ha olyan üggyel kerülnek szembe, amit maguk nem intézhet­nek el, hanem felsőbb szerveknél kell eredményesebben küzdeni érte. Régóta jár már a tanácshoz például Gáspár Ambrusné 84 éves öregasz- szony, ügyét még mindig nem intéz­ték el. Ugyanis szociális otthonba szeretne jutni, s ha a tanács me? vizsgálná a helyzetét, valamilyen formában segítségére is lehetne, vagy legalább is könnyíteni tudna sorsán. De ugyanitt sorolhatnánk Gaál László ügyét és a többiekét is. A dolgozók ügyes-bajos dolgaival'‘tö­rődést nemcsak az jelenti, hogy n&gr nehezein megmondjuk nekik, ide vagy oda kellene elmenni, hanem te­vékenyen résztvenn,i ügyük elinté­zésében és addig nem nyugodni, míg nincs elintézve. Mindenesetre a pártszervezetnek is nagyobb erélűyel kell fellépni x ilyen esetekben is a dolgozók érde­keiért. E munka közben nevelhetik a óvná csőt, annak vezetőit, hogy fel­adataikat a legjobban lássák el. Van nevelnivaló a teveli tanács vezetőim is, különösen Mészáros Lajos elnö­kön és Schuller Sándor titkáron. A pártszervezet ellenőrzése nem marad el, csak megtörtént, hogy Fehér eiv- lársat félrevezették. Mészáros elvtárs például legutóbb egy egész hétig nem volt a tamácsházán, mert a be- vonultakat kísérte Szekszárdra. Mi­kor Fehér elvtárs a távolmaradást helytelenítette és bebizonyította, hogy más tanácstag például Szőcs József is elvállalná, Mészáros elv-társ Szőcs Józsefet egészen elijesztette, hogy saját magának kell fedeznd az útiköltségeket stb. — Nincs ilyenekre keret. Én is a saját pénzemből me­gyék — mondta Fehér eüvtáirsmak. Még Schuller Sándor VB titkár is nagyban bizonygatta. Ez pedig va­lótlanság, mert a megyei tanács pénz ügyi osztályán azt a felvilágosítást kaptuk, hogy még napidíj is jár, s ezt felveheti a munkával megbízott tanácstag is. Valahogy érthetővé vá­lik, miért nem lehet megfelelően men gósitani iitt is a tanácstagokat, hisz még vállalkozó kedvüket is elveszik. Méghozzá nem azzal, hogy esetleg a tanácselnöknek kell menni, hanem azzal, hogy nem fizetik á költségeket. Ezek után a pártszervezet még jobban fokozza az ellenőrzés és segítés munkáját a tanács felé, hogy tömeg- kapcsolatuk megerősödjön s vala­mennyi tanácstag aktié munkát vé­gezhessen. így tudják az egész falu dolgozó parasztjait még jobb mun­kára lelkesíteni, továbbfejlődésünk kulcskérdésének — a mezőgazdaság , fejlesztésének nagy célja megvaló­sítására. Oktatási tapasztalatok a zombai termelőszövetkezetekben A pártoktatás szervezett és elmé­leti színvonalának állandó emelése fontos feladata pártszervezeteinknek. Az eddigi tapasztalatok is azt bizo­nyítják, hogy ahol a politikai okta­tás jól folyik, nőnek az eredmények a termelés területén i» Ez pedig első rangú kötelességünk különösen most a kormányprogramul megvalósítása során. A pártoktatás segít elsősorban olyan szilárd, elméletileg képzett tsz tagokat nevelni is, akik motorjai egy-egy tsz-en belül a politikai fel­világosításon keresztül a csoport fel virágzásának. Ezt a fontos feladatot értették meg a zombai termelőszövetkezetek párt- szervezetei közül a Szabadságé és a Vörös Csillagé. Maguk a vezetők is igyekeznek példát mutatni s már az előkészületeknél is jó munkát vé­geztek. Azóta rendszeresein megtart­ják a foglalkozásokat s a hallgatók is megjelennek. Megértették, hogy maradandó eredményeket szövetke­zetünk továbbfejlesztésében, éietszín vonalunk emelésében csak akkor tud nak elérni, ha megfelelően, politikai­lag felkészülve végzik munkájukat. A Béke temjd (»szövetkezetben azonban e fontos kérdésre nem for­dítanak megfelelő gondot. Tanulhat­tak volna pedig a tavalyi példájuk­ból is. Akkor sem sokait törődtek vele, s most sem fordítanak rá gon­dot.. Maga Bíró elvtárs a pártt.itkór sem szorgalmazta eléggé. Nagy meg­nyugvás uralkodik a pártszervezetnél ezen a területen. Érmek nyomán jó­formán még meg sem kezdődött a pártoktatás a Béke tsz-ben. Fel kell ébrednie a pártszervezet vezetőinek s a fenti jó példák nyomán sürgősen hozzá kel] kezdeni a hiba kijavításá­hoz. Az elmélet az a szilárd alap, amelyre eddigi jó gazdasági eredmé­nyeiket bizton, tovább növelhetik. A fáradhatatlan agitátor Pártszervezeteink feladata, hogy e harcnak a termelőszövetkezetek meg erősítésén keresztül az élére á Mi mák Küzdentink kell a pesszimista han­gulatok ellen, éppen a beszámoló mutatta eredményekre támaszkodva. Xrc u a ;óleső ír*és félreismerhetetlen moso­lya ül, amikor; a párt és a kormány határozatairól beszél... Kisgyűléseken, az üttáív ha ‘találkozik egyik vagy másik ismerő­sével .a község boltjaiban, esetleg a munka szünetei­ben kint a határban, min­denütt talál módot és al­kalmat arra, hogy a dol­gozókról való gondosko­dást elmondja. Ö fáradha­tatlan agitátor. A községi pártszervezet népnevelö;- je. Leginkább a kisgyülé- seken a dolgozó parasztok között van. A néhány szem pontot tartalmazó beszéd- vázlata segítségével 10— 15 percig bevezető „elő­adást" tart, amely általá­ban jó kiinduló alapot ad a vitához. — Nem mindig sikerül azért a témát rö­vid idő alatt befejezni, mert előfordul, hogy köz- be-közbeszóinak és bizony nem szeretek egyetlen kér dést sem válasz nélkül hagyni — mondja többek között V i d a József dol­gozó paraszt, a község egyik legjobb népnevelő­je" Vázlatában a központi kérdések mellett minden alkalommal szerepel a sa­ját tapasztalata.. észrevé­tele, sőt javaslata is. Sok­szor előfordult már, hogy éppen ä termelésben el­ért eredményeivel sike­rült meggyőzni dolgozó paraszttársaiit egyik, vagy másik agrotechnikai eljá­rás helyességéről. A dol­gozó parasztokhoz való közvetlensége, az őket fog lalkoztató kérdések iránit tanúsított figyelme a dol­gozók közölt tekintélyt szerzett neki. Mindenki szereti őt a községben. Hallgatnak szavára. Ja­vaslatait elfogadják s an­nak értelmében végzik a mindennapi munkájukat. Éve« óta népneved Döbi'öközön, s különösen a Kossuth utcában végzi felvilágosító munkáját. Nagy szerepe van az ő te­vékenységének abban, hogy álhatóban ez az utoi^ végzi el elsőnek a mező- gazdasági munkákat. El­sők voltak á cséplésben, de az őszt vetés idején is kiharcolták ezt a megtisz­teli ó helyet. A munka meg gyorsítását, részben az ő kezdeményezése is előse­gítette. Olyan dolgozó pa­rasztoknak is végeztek ve test, akik fogattal nem rendelkeztek. Vida József mintegy 12.000 ölet vetett be a kisegítő mozgalom keretében. Nagyrészt az ilyen jó munkának ered­ményeként született meg megyénkben ismert jó tel­jesítmény: őszi vetéster­vüket túlteljesítették Döb- rököz dolgozó parasztjai. Az őszi mélyszántást ugyan még nem fejezték be a Kossuth-utcai dol­gozó parasztok, de most is a legjobbak között szere­pelnek. Nem keresi az agitáció különböző formáit. A kis- gyűlések és az egyén i agi­táció mellett szívesen el­megy egyik, vagy másik házhoz is, ahol éppen ku- koricafosztás van és ott ismerteti esténként a párt és a kormánv Pro­gramm ját. Most az őszi mélyszántás jelentőségé­ről beszél. Meggyőző érv ként itt is a saját tapasz­talatait használja fél. Ar­ról beszél többek közölt, hogy két évvel ezelőtt fel szántotta ősszel a földjét és abba zabot vetett. A szomszédja ugyanakkora darab fö’djét nem szán­totta fel csak tavasszal. Neki 18 kereszt, szomszéd jánaik Battyai Józsefnek csupán 5 kereszt zab ter­mett ugyanazon a terüle­tem. Vida Józscí in'tn tagja a pártnak, még Is minden csütörtökön es­te elmegy a népnevelő értekezletre, ahol megtud ja, hogy a következő na­pokban mivel kell foglal­koznak a népnevelőknek, Egyetlenegy alkalommal történt meg, hogy nem je lent meg aZ értekezleten, mert igen későig vetett. Mindenki ismeri. A fia­talabbak szívesen mennek hozzá, hogy tanuljanak tőle. Az idősebbek is érté kesítik mnukájuk során Vida József tapasztalatánt. Mindenki barátjának, se­gítőiének ismeri. Ö olyan, amilyennek elképzeljük a párt politikájának meg­valósításáért folyó harc 1 lelkes harcosát, a népne­velőt. Most újabb terveket készít. A hosszú téli estéken cso­portos újságolvasást szer­vez, emellett a koilektív rádióhallgatás megszerve­zése is hamarosan napi­rendre kerül. Kü1 ön ősén a dolgozó parasztokat ér­deklő műsor meghallga­tását tervezik.

Next

/
Thumbnails
Contents