Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-27 / 278. szám

1953. NOVEMBER 27 NAPLÓ H A tolnamegyei pártbisottságbeszámolója a kibővített megyei pártválasxtmányi ülésen November IS áv a Magyar dolgozók Pártja tolnamegyei váJasitmá- nyí ülése■ meghallgatta,' s megvitatta a tolnamegyei pártbizottság beszá­molóját, 4 beszámoló foglalkozott a Központi Vezetőség június 28 í ha tározójának végrehajtásával, párt, állatni és gazdasági vonalon, a vég­rehajtás nehézségeivel, valamint, az zaJ: miért kulcskérdése a mezőgaz­daság fejlesztése, további fejlődésünk szempontjából. A választmányi ülés előadója Király László elvtárs, az MDP tolnám egy ti. pártbizottságá­nak titkára vgf.t. KEDVES ELVTARSAK! A megyei pártbizottság beszámo­lója, kettős xélt, szolgál. Egyrészt, hogy tömör képet adjon a választ­mány és a pártaktíva előtt a Köz­ponti Vezetőség júniusi határozatai­nak a végrehajtásáról, a felmerült problémák és tapasztalatokról, más­részt, hogy felvesse, főleg a Köz­ponti Vezetőség október 31 -i ülése alapján a legégetőbb feladatokat. -- főleg, hogy jobban megérthessük pártunk politikáját, a népi demo­kráciánk fejlődésének új szakaszá­val kapcsolatos kérdéseket. A Központi Vezetőség júniusi határozatainak végrehajtása a pártéletben, a pártmunkában A párt. júniusi bátor, leplezetlen, őszinte' önkritikája — az elkövetett hibákat és azok kijavítását illető­en — az azt követő nagy hordere­jű gazdasági és egyéb intézkedé­sek rendkívül jó hatást és mély benyomást gyakoroltak a megye pártszervezeteire és dolgozóira. — Ennek legbiztosabb mutatója, hogy komoly mértékben magnőtt az el­múlt hónapokban a párttagság és a dolgozók érdeklődési, aktivitása, másrészt bizalma a pert iránt. Ez., egyben azt hiíjga alá. hogy a júniusi határozatok következetes vég réhejtását, az élet minden tende'én végzendő, szívós munkával helyre tudjuk állítani a megrendült bizal­mat ,a meglazult tivnegkapcsolatot. Az elmúlt, hónapokban meg*et+iik az első kezdeti lépésekét a pártélet, a pártmunka, hibáinak kijavítására. A kritika-önkritika, valamint az alulról, lövő bírálat. kifejlesztése és felkarolása, a náridemokrácia elvei­nek érvényesítése a pártban a kol­lektív vezetés: alkalmazása, a vá­lasztott szervek jogainak biztosítása kérdéseiben ^ért kezdeti eredmé­nyeik kétséeteVmül éreztetik kedve­ző hatásukat Új. egészségesebb szel­lem és légkör van kialakulóban a partéletben. nőtt a párttagság és a funke'onárriusok kedve, lelkesedése Ui bátor én sok őszinte hang jelle­mezte azokat a rtaevfontossású me­gyei. ‘ járási' értékeztéteíket. ídatiszer- vi taggyűléseket, ahol a Központi Vezetőség határozatát vitattuk meg. Felmerül a kérdés hogy a nárt- rrmnka, s partéiét hibáinak kijaví­tására nődig megtett irtézk-déseirk elegendöek-e? A megyei ttá.rtbázntt- ságnak az a vé'eménve. hogy távol- rót sezu -ptnaprdők ‘-(I' ha nem vi­gyázunk, újra fennáll veszélye a visz­szaesésnek. Sok tapasztalat és jel mutat arra., hogy egyes elvtársak, — különösen a pártszervezetekben — félnek és „fáznak'1 a bírálattól. Sok pártszervezet titkárát, vagy vezetőségi tagjait hosszasan meg kell győznünk arról, hogy ha megbírálják és azt komolyan veszi, vagyis gyorsan javít a hi­báin. nem csökken, sőt ellenke­zőleg: nő irányában » megbe­csülés. Az a hiba is tapasztalható, • hogy a pártélet .a pártmunka hibáinak ki­javítását, valami öncélú feladatnak tartjuk. Ez abban jelentkezik, hogy . befelé fordulás11 van a munkánk­ban, vagyis elfordulunk a termelés pártelllenőrzésétöl és irányításától, a tömegek rendszeres politikai fel­világosításától, vezetésétől, nevelé­sétől. Meg kell azt értenünk, hogy pár­tunk és államunk akkor tudja kija­vítani, hosszú hónapok és évek szí­vós munkáiéval az elkövetett hibá­kat, ha legfontosabb feladatának a tömegek vezetését tartja. Mindezek­nek pedig elengedhetetlen feltétele és egyben biztositéka az egészséges pártélet és a jó pártmumka. Ahol maradéktalanul tiszteletben tartják a párttagság és a választott szervek jogait, bátran és okosan élnek a kri­tika fegyverével, érvényesítik a ve­zetésben a kollektivizálást és így to­vább. Nem támaszkodunk kellően a DISZ, a szakszervezet. MNDSZ. és egyéb lömegszervezetokre. enyiatt a munkájuk vontatottan ha'ad. lassú a javulás. Különösen hiányzik a tft- meeszorvezetek nártiránvitása és el­lenőrzése. másrészt a segítése. Eze­ken a területeken süreösen pótol­nunk kell az elmaradást. U. A dolgozók élei színvonalának javítása A .Központi Vezetőség határozata óta. a dolgozók érdeklődésének. fi­gyelmének középpontjába azok az intézkedések árinak, amelyeket a párt és a kormány, a dolgoz.ók élet- sz útvonal árak emelésére tesz. Salát he'vzeHVk javulása alantén tudták leginkább elbírálni, hogy helves-e a párt rvolibká'a Megyénk dolgozni el­ismerőleg nyilatkoznak és támogat­ták a pártot a jólétért folvó mun­kában. mert a part törekvései egy­beesnek a dolgozók érdekeivel. — Pártszervezeteink felvilágosító mun­kájának hatására kezdik megérteni és felismerni, hogv a párt nem­csak egves kisebb 'hibák kijavításéra törekszik, hanem mé'vrebató intéz­kedéseivel gyökeres változásokra. A toínamegvei dolgozók a két­szeri árleszállítás révén, a folyó évben körülbelül 44 millió fo­rintot takar;*-nak meg. A be­gyűjtés csökkentése útién a tszos-k több mint 21 millió fo­rintot. inig az egyéni parasztok több. m<nt 69 millió forintot, vagyis összesen több. mint 90 millió forintot takarítanak meg. Megyénk dolgozó parasztságának több. mint 24 millió forint meg­takarítást jelent még ebben az évben az adómérséklés« Az 1953-as év harmadik évnegyedé­ben — a tavalyi év hasonló idősza­kához viszonyítva 20 millió forint­tal növekedett megyénk kiskereske­delmi áruforgalma. A megye dolgozói az árleszállítás, a- begyűjtés és az adócsökkentés út­ján, még az 1953-as gazdasági év­ben1 tíöbb, mint 158 millió forintot takarítanak meg. Ha ehhez hozzá­vesszük az egyéb kedvezményeket., amit az ipari munkásság és a dol­gozó parasztság a különböző párt­ós kormányintézkedések révén még ebben az esztendőben kap, akkor tudjuk csak reálisan felmérni a Központi Vezetőség júniusi határo­zatának rendkívüli jelentőségét és hatását. És hadd tegyük hozzá azt a megjegyzést, hogy a párt és a kormány sokoldalú — a dolgozók életszínvonala emelését szolgáló — gazdasági intézkedései csak az elkö­vetkező években fog kibontakozni teljes nagyságában. Mindezen eredmények hatására nőtt a megyében az ipari munká­sok munkakedve, bizakodása és ra­gaszkodása a párt iránt, Másrészt, javult iá dolgozó parasztok termelési kedve és biztonságérzete. Ennék fon tos mutatója, hogy november 10-íg az összes tartalékföldek 92 százalé­kai hasznosították., vagyis 46.800 kataszteri hóidból 43.200 holdat vet­tek bérbe 5 esztendőre, zömeben egyéni parasztok, összesen: közel 14 ézer termelő vett ki tartalékföl­det. T"-rvancsak a termelési kedv és a biztonságérzet javulását mutat­ják az olyan tények, mint a. trágyá­zás nagy arányai — 66 ezer katasz­teri hold földet trágyázták meg az ősz folyamán, a teív1 97 százalékát. — a tenyészállatok iránti rendkí­vüli érdeklődés, vagy például több, mint 54 ezer látogatója volt —r zö­mében dolgozó paraszt — a me­gyei mezőgazdasági kiállításnak. Érdemes még néhány érdekes adatra felfigyelni. A vas és műsza­ki kereskedelmi vállalat statisztiká­ja szerint május óta közel félmillió, forint értékű kisebb mezőgazdasági gépet hozóit forgalomba. Ebben 160 darab eke, 300 daráló. 120 morzsoló, 60 borona, stb. szerepel. Ez azért ér­dekes, mert az elmúlt években a mezőgazdasági kisgépek forgalma szinte szünetelt.' Ezek a jelék azt mutatják, hogy a dolgozó paraszt­ság túlnyomó többsége támogatja a párt mezőgazdaság fejlesztésére irá­nyuló politikáját és egyre inkább élnek azoknak az intézkedéseknek lehetőségével, amelyeket a párt. és a kormány meghozott. m. Egész továbbfejlődésünk kulcskérdése, a döntő láncszem: a mezőgazdaság fal észtévé A Központi Vezetőség határozata, — a pártbizottság beszámolója — mélyrehatóan elemzi, hogy az eljövő 2—3 év legdöntőbb feladata, az egész mezőgazdaság nagyarányú fej­lesztése, fellendítése. Ez a célkitű­zés Tolna megyére is, megyénk párt­állami és gazdasági szerveire rend­kívül nagy feladatokat ró annál is inkább, mivel köztudomású, hogy megyénk döntően mezőgazdasági jel­legű, és mint ilyen, jelentős helyet foglal el országosan. A mezőgazdaság fellendítésére irá­nyuló tevékenységünknek kell egész pártmunkánk homlokterébe kerül­nie. Ennek a jelentőségét kell el­vileg alaposan megértenünk, hogy képesek legyünk a gyakorlatban jól végrehajtani. Dolgozó népünknek — az ipari munkásság és dolgozó paraszt­ságunknak egyaránt messzeme­nő érdeke a mezőgazdasági trr- mrlcs mindenoldalú fellendítése. Nemcsak paraszti, de munkáser- dek Is, állami érdek, hogy nö­vénytermelésünkét és állatte­nyésztésünket fejlesszük, Hogy több gabonát, zsírt, húst, cuk rőt, gyapjút, stb. adjunk a nép­gazdaság rendelkezésére. A mezőgazdasági termelés nagy­arányú fejlesztése útján érhetjük el, hogy először: „kielégítsük dolgozó népünk megnövekedett és egy ne nö­vekvő igényeit, — főleg élelmisze­rekben. Másodszor: hogy részben a könnyű, másrészt a megnövekedett élelmiszeripart, nyersanyagíélélckel (gyapjú, dohány, bőr, len, tej, stb.l ellássuk. S mindezeket párhuzamosan a me­zőgazdaság fejlesztésével, megszilár­dítsuk és elmélyítsük a munkás-pa­raszt szövetséget, népi demokráciánk alapját. Pártunk politikájának nagy­szerűséget csak a fosszimdulatUak, a korlátolt vágj’ szűk látókörű em­berek nem értik meg. Olyanok, akik nem képesek megérteni a nép, az állam szükségleteit. Pártszervezeteink azzal tesznek most jó szolgálatot a jó ügy érde­kében. ha saját területükön mara­déktalanul érvényt szereznék a párt és kormány határozatainak, más­részt nem várnak mindent „felül­ről", hanem bátran kezdeményeznek, vagy felkarolják az okos, az előre­mutató kezdeményezésekét. Szinte mindén pártszervezetnek területe-- jellége, sajátossága figyelembevételé- vei jó helyi programmja kell legyen, mély kiegészíti és aprópénzre vált­ja a, párt országos, általános politi­káját. Keresni, kutatni kell, hogyan le­het jobban, okosabban dolgozni- Mit lebet tenni a döntő lánc­szem: a mezőgazdaság fejlesztő se, fellendítése érdekében. Ez a lázas tevékenység kell lelke­sítse partunk minden tagját ée szervezetét az alkotó munkának ez a lendülete kell átragadjon megyénk minden becsületes dől Hozójára. Pártunk és kormányunk a mező­gazdaság nagyarányú fejlesztését és fellendítését, nem valami távoli pro­grammal ak tűzte ki. Az á célunk, hölgy már a jövő esztendőben jelen­tősen emeljük a mezőgazdasági ter­méshozamot. Ennek pedig elenged­hetetlen feltétele, hogy teljesítsük az őszi gabonavetés tervet, hogy őszi mélyszántást alkalmazzunk az összes tavasziak alá, jól előkészítsük a ta­vaszi munkát a téli hónapokban, minél több földet trágyázzunk meg stb. IV. Népi demokráciánk úi fejlődési szakaszának fontosabb feladatai: Az egyik jelentős feladat iparunk helyzetének, de különösen á termelő- szövetkezetek és gépállomások elért eredményeinek megszilárdítása. Fel kell lendítenünk a termelőszövetke­zeti mozgalmat és gondoskodnunk a mozgalom szervezeti, politikai, gaz­dasági megerősítéséről. Az ipar za­vartalan, fegyélmezett ,ió munkájá­nak, másrészt a termelőszövetkezeti mozga’om megszilárdításának legfon­tosabb feltétele a jó pártmunka. Másik feladat a mezőgazdasági ter­melés nagyarányú fejlesztése és fel­lendítése útján — részben a íövő év, másrészt az eljövő két-három év alatt — azt tűzte ki pártunk Közpon­ti Vezetősége: meg kell oldanunk az égető gabonakérdést, nagyarányban kell fejlesztenünk a növénytermesz­tés hozamát, fejlesztenünk az állat­állományt mennyiségileg és minősé­gileg. de különösen az állattenyész­tés hozamát emelnünk, nagv arány­ban kell fejlesztenünk a zöldség és burgonya termelést, hogy bőségesen elláthassuk a lakosságot, rendbe kell hoznunk, és továbbfejlesztenünk az elhanyagolt szőlő és gyümölcs terme­lést. Mindezt a szocialista szektorok példamutatása, élenjárása biztosítá­sával kell megvalósítanunk. Ezekhez a kolosszális új feladatokhoz eszkö­zeink megvannak. Ezek: a párt és kormány e kérdésekben hozott ed­digi és jövőbeni intézkedései, me­gyénk mezőgazdasági adottságainak kiváló lehetőségei mind a növény­A partoktatás néhány tapasztalata a cipőgyárban Üzemünk, a Bonyhádi Cipőgyár pártoktatásában vannak eredmények, de hiányosságok is. A Bolsevik Párt története az, ahol eddig lemorzsolódásról nem beszél­hetünk. Itt minden hallgató, de ma­ga az előadó is komolyan felkészül és a szemináriumon pontosan meg­jelennek. Dicséretet érdemel Szele- si László, aki a Bolsevik Párt tör­téneti szeminárium vezetője. Lelkes önfeláldozó munkával éri azt az eredményt el, hogy hallgatói pon­tosan megjelennek, és a szemináriu­mon igen sok vita alakul ki. közö­sen tisztázzák az egyes kérdéseket. A szeminárium hallgatói, mint Ko­vács József, vagy Csetneki Pál elv­társ és a többiek példamutatóan fel­készülve jelennek meg minden sze­mináriumon. i De a politikai kör IL éves szemi­náriumáról másképpen keli beszél­nünk. Amilyen az előadó, olyanok a hallgatók is. Ahogy az előadó fel­készülj úgy készülnek fel a hallga­tók is. Horváth József elvtár« úgy próbálja a szemináriumot vezetni, hogy nem készül föl, mondván ölsz én ezt már kívülről tudom. Amikor bírálatot kapott, azt mondotta, hogy ö már 1944 óta végez ilyen munkát, őt nem kell tanítani. Az elbizako­dottságára úgy válaszolnak a hallga­tók, hogy egyáltalán nem is jönnek el a szemináriumra. Horváth elvtárs a pártoktatás beindulása óta csak az első megnyitót tudta megtartani. A hallgatók látták, hogy nincs felké­szülve eléggé és most ők is azt mondhatják, hogy amennyit Horváth elvtárs fejből tud, annyit tudunk mi is. így Horváth elvtársnak meg kell fogadni pártunknak azt a sza­vát, amely szeminárium sikerét a propagandista felkészülésétől teszi függővé. Ezt be is bizonyítják az adott tények üzemünkön belül. Hor­váth elvtárs is komolyan készüljön fel, a hallgatókat többször keresse fel és esetleges felmerült problémáik­ban segítse a hallgatókat. Akkor ez a szeminárium is, mint a másik sze­minárium, sikeresen fog menni. Itt beszélhetünk a DISZ szeminá­riumról is. Azzal a különbséggel, hogy itt az előadó elvtársak fel van­nak készülve, de maga a DISZ szer­vezet becsüli le a politikai oktatást s nem mozgósítja a hallgatókat. Azt gondolják, ha egy papírt, amelyen a hallgatók névsora van. leadják a mikrofon szobába és ott a hango- san-beszélő bemondja, akkor az ok­tatás kell, hogy sikerüljön. Itt is fel­adata a propagandistának, de a DISZ szervezetnek is, hogy egyenként fog­lalkozzon a hallgatókkal. Ha ezeket megszívlelik, akkor járhat sikerrel a politikai oktatás. Szabó G. József úrttitkár h. Jonyhádi Cipőgyár. termesztés, mind pedig az állatte­nyésztést illetóen, végül, de nem utolsósorban dolgozó parasztságunk szorgalma, tehetsége, munkaszere­tete. Megyénk kivaló szóló és gyü­mölcstermesztés! lehetőségei még kismértékben sincsenek kihasz­nálva. öntözés lehetőségei vi­szonylag Jelentéktelen befekteté­sekkel megvetheti a fejlett és nagyarányú zöldségtermesztés alapját, rét és legelő gazdálko­dásunk feljavítása, valamint ta- karmánytermesztésünk fellendí­tése, «zarvasmarha és sertéste­nyésztésünk nagyarányú fejlesz­tése — főleg a kiváló bonyhádi fájfajta és fehér hússertés terü­letén, — hal- és vad-gazdálkodá­sunk feljavítása és nagyarányú fejlesztése és nem utolsó sorban a baromfi —■ főleg vízi szárnya­sok — tenyésztés kifejlesztésé, nagyarányú fejlesztése. Ezekből már Is leszűrhető, hogy megyénk sokat tud tenni a. Központi Vezetőség határozatának sikeréért, ha.kommunista leíkesédéssel fogunk a munkához. Nem kis feladatok hárulnak ránk, a kereskedelem —- benne a szabad­piaci kereskedelem — nagyarányú fejlesztése, az áruforgalom fejlesz­tése és fellendítése terén sem. Meg kell javítanunk az állami, de külö­nösen a szövetkezeti kiskereskede­lem munkáját, szervezetét, fejleszte­nünk kell a bolthálózatot, hogy a la­kosság szükségletéit kielégítse. Ha­sonlók a tennivalók a kommunális szolgáltatás megjavítása, a helyi ipar, a KTSz-ek és a magán kisipar munkáját illetően is. Jelenleg ezek a szervek messze elmaradnak a kö­vetelményektől, sok bosszúságot okoznak rossz munkájukkal a lakos­ságnak. Végül, a feladatok sikeré­nek a biztosítéka a Központi Veze­tőség határozata jó végrehajtásának záloga, a pártélet, a pártmurika meg­javítására. A legnagyobb gondot éppen a me­zőgazdaság fejlesztése érdekében — a falusi pártszervezetek megerősíté­sére kell fordítani, hogy falun, tszcs- ben, gépállomások és állami gazda­ságokban, erős és ütőképes párt- szervezeteink legyenek. Elvtársak! Pártunk előtt szép és megtisztelő feladatok várnak megvalósításra az eljövő években. Legyünk rajta, min­den tudásunkkal és képességünkkel, hogy teljesítsük e megtisztelő köte­lességeket. Szilárd meggyőződésünk, hogy a tolnamegvéi kommunistákra építhet pártunk Központi Vezető­sége.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents