Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-27 / 278. szám

TATWai VnJtg proletárjai ccvesöumm A MAI SZAMBANs A Biztonság! Tanács november 23-! ülése (2. o.) — A magyar labdarúgók dicséretétől hangos a nemzetközi sportvilág (2. o.) — A Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarája egyhangúlag elfogadott határozat­ban üdvözölte Walter Ulbricht kormánynyilatkozatát (2. o.) — A tolnamegyei pártbizottság beszámolója a ki­bővített megyei pártválasztmányi ülésen (3. o.) — A pártoktatás néhány tapasztalata a cipőgyárban (3. o.) — Gyöngyvirágtól-lombhullásig (4. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJ AG AN AK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM ARA 50 FILLER FENTEK, 1953. NOVEMBER 87 „Tárgyalásokat, megegyezést, békétI“ A nemzetközi politikai helyzet központi kérdésévé az utolsó hóna­pok folyamán a nemzetközi feszült­ség enyhülése vált. Sikerül-e elér­ni a vitás és megoldhatatlan nem­zetközi kérdések tárgyalások útján való békés rendezését és így felol­dani, vagy legalábbis jelentősen csők kentenl a nemzetközi kapcsolatok­ban mutatkozó vészterhes feszült­séget: ez dönti el világméretekben a politikai helyzet további alakulását, ettől függ a béke és a háború erői közötti küzdelem további menete. Miért vált központi kérdéssé a nemzetközi feszültség enyhülése, miért vált a béke összes erőinek legfontosabb feladatává, hogy kivív­ják, kiharcolják a tárgyalásokat és megegyezést a vitás és megoldhatat­lan kérdésekben. Elsősorban azért, mert a nemzet­közi helyzet évről-évre növekvő fe­szültsége egyenes következménye és eredménye volt az Egyesült Államok uralkodó körei és imperialista szö­vetségeseik új világháború kirob­bantására irányuló agresszív poli­tikájának. Az úgynevezett hideg­háború és velejárói: a fegyverke­zési hajsza, az idegen területeken tucatjával létesített amerikai kato­nai támaszpontok, a régi háborús tűzfészkek felélesztése, s más or­szágok ügyeibe való rendszeres be­avatkozás, az Egyesült Államok tör­vényeibe iktatott diverziós tevékeny ség, a sorozatos provokációk és fegy­veres támadások egyre nagyobb mértékben szétzüllesztették és ki­élezték az országok között normáli­san fennálló nemzetközi kapcsola­tokat és évek óta lehetetlenné tet­ték a felmerülő nemzetközi problé­mák eredményes megoldását. A vi­tás és elintézetlen kérdések egyre nagyobb, egyre jobban elmérgese­dő, egyre gyúlékonyabbá váló tö­mege halmozódott így fel, nemcsak szocialista és kapitalista országok között, hanem a kapitalista orszá­goknak egymás közti kapcsolataiban is. Az így kiváltott nemzetközi fe­szültség ugyanakkor valóságos él­tető talaja a háborús uszításnak. A nemzetközi kapcsolatok feszültségé­re hivatkozva igazolják a népek előtt az eszeveszett fegyverkezése­ket, a háborús tömbök létrehozását. az agressziót. Az Egyesült Államok imperialista köreinek politikájában különösen nagy szerepet játszik az, amit Flnletter, volt légügyi min'sz- ter „a beijesztés technikájának" ne­vezett. Ez a „technika" a valóság­ban annak az állítólagos veszélynek a falrafestéséből áll, amely a Szov­jetunió és a béketábor többi orszá­ga részéről fenyegetné azt, amit az amerikai milliárdosok „szabad vi- Iágnak" neveznek. Ilyen körülmények között nyilván­való. hogy minden enyhülés, amit elérünk a nemzetközi kapcsolatok­ban, csapást jelent a háborús erők­re, nemcsak azért, mert csökkenti az általuk világszerte felhalmozott gyújtóanyag mennyiségét, hanem azért is, mert kifogja a szelet a hi­degháború vitorlájából, kihúzza a talajt fegyverkezéseik és agresszív terveik alól és a legszélesebb töme­gek előtt teszi nyilvánvalóvá, hogy a nemzetközi kérdések megoldásá­hoz nem kardesörtetésre és az „erő nyelvére“, hanem békés és jóhisze­mű tárgyalásokra van szükség. Minden vitás vagy megoldhatat­lan kérdés békés tárgyalások útján való rendezése jelenleg nemcsak közvetlen hozzájárulást jelent a bé­ke megszilárdításához, hanem egy­szersmind példát mutat és bátorít a többi vitás kérdés békés megoldásá­ra, lelkesíti és növeli a béke erői't, egyengeti a népek közötti barátság, a békés nemzetközi együttműködő' útját. Napjainkban tehát a nemzetközi feszültség enyhülése döntő szere­pet játszik abban a küzdelemben, amely a második világháború befe­jezése óta folyik a Szovjetunió köré tömörülő béketábor és az amerikai monopóltőke parancsait követő im­perialista tábor között. Ezért vált az utolsó hónapokban a feszültség enyhítése, a tárgyalások útján tör­ténő megegyezések elérése a béke­harc vezető láncszemévé, a békevi- lágmozgalom döntő feladatává. A kezdeményező lépéseket a nem - zetközd feszültség csökkentése érde­kében a Szovjetunió kormánya tet­te meg ezév tavaszán híven követ­kezetes lenini alapokon nyugvó bé­kepolitikájához. Amikor az imperia­listák által felfokozott feszültség forrponthoz közeledett, amikor úgy látszott, hogy a nemzetközi kérdé­sek sorra zsákutcába kerültek, a Szovjetunió kormánya kijelentette, hogy „nincs olyan kérdés, amelyet ne lehetne békés úton, az érdekelt országok közti kölcsönös megegye­zés alapján megoldani" és leszögez­te, hogy a Szovjetunió kész ezen az alapokon együttműködni minden más országgal. A Szovjetunió kor­mányának ez a nemzetközi helyzet­ben fordulatot jelentő nyilatkozata nem maradt papíron. A szovjet kor­mány és nyomában a béketábor más országainak kormányai a békés kez­deményezések és a nagy és a kis kérdések rendezése érdekében tett gyakorlati lépéseik egész sorozatával mutatták meg nemcsak azt, hogy a maguk részéről fetmáll az őszin­te törekvés a feszültség enyhítésére, hanem azt is. hogy reális lehetősé­gek állanak fenn a normális nem­zetközi kapcsolatok helyreállítására, a megoldatlan kérdések békés tár­gyalások útján való rendezésére. A Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében gya­korolt békés kezdeményezései lelkes visszhangra és aktív támogatásra ta­láltak a világ minden részében, az összes népek legszélesebb rétegei­ben. Ez tette lehetővé, hogy arány­lag rövid idő: néhány hónap lefor­gása alatt ezek az erőfeszítések máris jelentős eredményekhez ve­zettek. Mint Maletnkov elvtárs mon­dotta a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa utolsó ülésszakán: „A hábo­rú utáni években először vált érez­hetővé a nemzetközi légkör eny­hülése." Az enyhülés terén elért legfonto­sabb, világtörténelmi jelentőségű eredmény kétségtelenül a koreai fegyverszünet kivívása volt. A nemzetközi feszültség enyhülé­se — noha kisebb mértékben — megmutatkozott Európában is fő­ként abban, hogy ezideig nem jár­tak sikerrel az amerikai imperialis­ták arra irányuló kísérletei, hogy Nyugat-Németországöt az „európai védelmi közösség" cégére aiatt újra- felfegyverezzék, a Német Demokra­tikus Köztársaságot ugyanakkor meggyengítsék és felbomlasszák és ;gv újra lángralobbantsák a régi német háborús tűzfészket. A nemzetközi helyzet alakulása a mi magyar népi demokráciánkat is arra kötelezi, hogy minden rendel­kezésére álló eszközzel’ járuljon hoz­zá a nemzetközi helyzet enyhülésé­hez, fokozza a más országokkal va­ló gazdasági és kulturális együttmű­ködést, tőle telhétőleg mozdítsa elő a nemzetközi kérdések békés tár­gyalások útján való rendezését. Mi azzal mozdítjuk elő a béke erői­nek további növelését, hogy gyor­san és erőteljesen hajtjuk végre kormányunk programmját, amely népünk jólétének emelésén keresz­tül messzemenően megszilárdítja a béke magyar fronitszakaszát, hogy még jobban elmélyítjük a Szovjet­unióval és a békelábor országaival való barátságot, hogy következete­sen gyakoroljuk a nemzetközi szo­lidaritást és fokozzuk az éberséget a béke és hazánk függetlensége ellen­ségeivel szemben. Munkánkban, har­cainkban tartsuk szem előtt a béke- vilég'anács útmutatását: „Csak a népek kitartó akciója kényszerítheti ki a tárgyalásokat, a megegyezést és a békét!" Zárszámadás után . . . Az igyekvő dolgos ember akárhova kerül, a mun­ka területén, mindenhol feltalálja magát és megfogja a munka végét. A termelőszövetkezet tagsága köré­ben is így van, mert az a tag, aki egyéni paraszt ko­rában munfcaszarető ember volt, az a termelőszövet­kezetben is jó példát mutat. Vannak azonban olyan termelőszövetkezeti tagok, akik nem szeretnek dolgoz­ni, dé részesedni a javakból annál inkább. A kisszékely! Szabad Nép termelőszövetkezetben is a jól dolgozó tagság eredménnyel zárta be az 1953- as gazdasági évet. Kitartó és fáradságot nem ismerő munkájukat a zárszámadás eredménye elfelejttefte ve­lük. A termelőszövetkezeti tagok elégedettek, nem cserélnének egy egyéni dolgozó paraszttal sem. A termelőszövetkezetben kimagasló eredményt az állattenyésztés dolgozói érték el. Sándor István tehe­nész 637 munkaegységet szerzett. Boldogan mondja, hogy a munkaegységei után kapott. 19.11 mázsa búza, és 480 kiló rozs egész évre fpdezi kenyérszükségletét. Horváth István sentésgondozó 66 éves létére 397 mun­kaegységet gyűjtött. Örömmel mondja tag'.ársainak, hagy a kapott 11.27 mázsa búza és 227 kilogramm rozs az új termésig fedezi családja és maga kenyérszük­ségletét. Nemcsak az állattenyésztésben ilyen elégedettek az emberek. Végnélkül lehetne sorolni ifj. Csiszár Ist­ván, id. Csősz István, Somogyi Péter, id. Lack György és a ^ többi jóldolgozó tagok nevét, akik megtalálták számításukat a termelőszövetkezetben, mert jó mun­kát végeztek. Szabó Anfc^ pé daaiutatása... Kisdorog a bonyhádi járás élenjáró községe. El­sők között van mind a beadásban, mind a szántás­vetésben. A község példamutató eredményeinek eléré­sében jelentős szerepük van az olyan élenjáró gaz­dáknak, mint Szabó Antal. Az ő egyéni példamuta­tása eredményezte, hogy amikor a vetés ideje elérke­zett, senki nem várt semmire, hanem kivonult a falu apraja-naigyja, törték, zúzták a kemény rögöket és szinte hősies munka árán, de időben elvetettek. Szabó Antal a felszabadulás után került Kisdo- rogra. Az akkor kapott 8 hold földjét azóta szorgalma­san munkálja. Időben elvégezte a multévben a vetés mellett a mélyszántást is. így a téli csapadék jól be­szivárgott a talajba, a fagy pedig porhanyóvá tette a földet. A mezei kártevők is jórészt kipusztultak Sza­bó Antal földjén. Lett is olyan teamese a kapásokból, hogy méltán büszke lehet rá. Kisdorogon nem min­denkinek a padlásán találni olyan kukoricáé sö veket, mint Szabóékén, de a burgonyatermésük is ritkítja párját, A kisdorogi földek nem kiváló minőségűek. Igen sok munkát kívánnak ahhoz, hogy a gazda jó ter­mést takaríthasson le róluk. Tudja ezt Szabó Antal jól, ezért hordta ki összes ti'ágyáját és a jövőévi jó termés érdekében végezte már el a mélyszántást. A maga munkája mellett igyekezett dolgozó paraszittár- sait is meggyőzni a mélyszántás fontosságáról. Mind dűlőfelelős azon igyekezett, hogy dűlőjében ne marad­jon feliszántat lan terület, 400 Köbni^er silót készít a Vclrszegi Bízakalász tsz Serényen folyik a mun­ka, hiszen ez az utolsó nap és teljesen befejező­dik a Fadd-várszeg pusz­tai Búzakalász termelő- szövetkezet földjén a ka­pásnövények betakarítása. Komoly erőfeszítés volt a termelőszövetkezet tag­ságától, mert nemcsak a betakarítás, hanem az őszi mélyszántás, trágya­hordás munkáinak elvég­zése is sürgőssé vált. Az őszi növénytermesz­tési munkák mellett a ter­melőszövetkezet tagsága hozzáfogott a silótakar- mány biztosításához. A tsz 70 darab számosállat­tal rendelkezik, edd’g 200 köbméter silótakarmányt készítettek. A tagság vál­lalta, hogy a sikeres st- teleltetés érdekében de­cember közepéig még 200 köbméter takarmányt si­lóznak be. Szép fcvedeiem a beadott szabad leiből Árubemutató a bonyhádi járás községeiben A Bonyhád- és Vidéke Körzeti Földművesszövet­kezet vásározó részlege körútra indult a járás­ban. Ellátogatnak minden községbe és árubemuta­tót rendeznek. A szövet­kezet dolgozói a kormány­programul megvalósítá­sáért dolgoznak a bemu­tatók rendezésével. Leg- !nkább ugyanis a leszállí­tott áru cikkeket mutat­ják be és árusítják is mindjárt. Jó minőségű ru­haneműhöz jutnak így a dolgozók olcsó áron. Válogathatnak a falusi dolgozók a sízebbnél-szebb szövetekben. konfekció iparunk íz'éses termékei­ben. ezenkívül kötöttárut, rövidárut és cipőt, is áru­sítanak a bemutatás so­rán. A dolgozók örömmel fo­gadlak a földművesqzö- vetkezet gondoskodását. Ezt legékesszólóbban bi­zonyítja, hogy Lengyelben 24 0Ó0, ^regszemcsén 20 000 forintos forgalmat bonyolítottak le a földmű­vesszövetkezet vásározó részlegének dolgozói. Ezer- dán, november 25-én Ké- tyen rendeztek bemuta­tót a kétyi dolgozó parasz­tok legnagyobb örömére. Viola Jánosné kistermá- si tejkezelőnő felajánlot­ta, hogy megjavítja be- gyűjtési munkáját. Szavát állja is. Naponta ellátogat a község tehéntartó gaz­dáihoz és megmagyaráz­za, hogy ha a kötelező tejbeszolgáltatáson felül fennmaradó tejmennyisé­get beviszik a csarnok­ba, akkor havonta jelen­tős pénzösszegét kapnak kézhez. Ugyanis a csar­nok 2^40 forintot fizet minden liter szabadtejért. Viola Jánosné munkája nem volt hiábavaló, mert látogatásai óta Rátái Jó­zsef, Marsi Béla, Kovács József, idős és ifjú Né­meth György és a többi tehéntartó gazdák napon­ta 3—4 liter szabadtejet szolgáltatnak be. A be­szolgáltatott szabadiéiért havonta 216. illetve 288 forintot kapnak a tehén­tartó gazdák. Több, mint 3700 bo»tl mélyszántás Decsen Lassan melegszik fel a reggeli hideg levegő, a dér nyomai még meglát­szanak a füves részeken, Decs község dolgozó pa­rasztsága mégis szorgal­masan igyekszik ki a ha­tárba, hogy befejezze a még visszalévő őszi mély­szántást. Szorgos munká­jukat dicséri az a tény, hogy a 3900 hold mély­szántási tervből november 25-ig 3714 holdon végez­ték el az őszi mélyszán­tást. Nagyon szép ered­mény ez. A decsi dolgozó parasztok komolyan hoz­záláttak a mélyszántás el­végzéséhez. Eredményük talán még kimagaslóbb lenne, ha a sárpilisi gép­állomás betartotta volna szerződésben! kötelezettsé­gét. Szerződést kötött a gép­állomás őszi mélyszántás­ra a dolgozó parasztság­gal. De a szántásból alig végeztek még el valamit. Fél Mihály 6 hoidas és Samu Sándor 5 holdas dolgozó parasztok is kö­töttek szerződést mély­szántásra, de fel is bon­tották, mert a gépállomás nem jött segíteni. Azóta már mindkét dolgozó pa­raszt elvégezte 3, illetve 2 hol<J földjén az őszi mélyszántást. Kétszeresére emelkedett a teveli Alkotmány tsz közö* vagvona Sok küzdelembén, sokszor nélkü­lözésben volt részük a teveli At. ttotmány termelőszövetkezet tagjai, nak az elmúlt három év alatt. Há rom éve ugyanis, hogy 31 dolgozó paraszt összeadta a földjét, az ere. jét, termelési tapasztalatait és így a közös gazdálkodás útjára lépett. Most a harmadik zárszámadás élőit úgy érzik a tsz tagjai, hogy nem volt hiábavaló a sok munka, juk, egyre inkább gyarapodnak, boldogulnak, tavaly egész évben összesen a zárszámadással együtt, 38 ezer forintot osztottak ki, a közös vagyon pedig 492 ezer forint volt. A jövő hé en. December 3 án tudja meg végérvényesen minden tag, bogy a tavalyihoz viszonyítva sok. kai jobb eredménnyel, több jőve. delemmel zárják az idei gazdasági évet. 42 ezer forintot osztanak ki a munkaegységekre az év közben kiadott 3(i ezer forinton kívül. Tér. menyből is jut bőségesen minden szorgalma?; tagnak. Tavcí’y csak másfél kiló kenyérgabonát osztot. tak, az idén pedig 5 kiló búzát kap. tak minden munkaegységre. Takar, monyból is jut elég a háztáji álla. tok részére. Mosolyra hűződ’k Ludas András, az elnök mindig komoly arca, ami. kor mcgenüíti, hogy még sárgarépá. ból is jut 1 kiló munkaegységen, ként. A sárgarépa szerződéses volt — magyarázza — és annyi tér. mett, hogy a szerződött mennyisé, gén kívül sok maradt a szövetbe, z ölnek. A közős vagyon csaknem duplá. jóra emelkedett az elmúlt év alatt. Állatállományuk növekedett — hi­szen a jövedelem nagy része is állattenyésztés hasznából került ki. Büszkén beszélnek a tagok az új 20 férőhelyes sertésfiazlatóról, amit maguk építettek és a tagok ügyes, ségéről tanúskodik a szarvasmar. hák nyári szállása is. Most az ősz. szel vettek egy 13 soros modern vetőgépet. Még a gépállomáson sincs ilyen — dicsekednek a ta. gok. Most vásároltak daráién éf rápakicmelőgépot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents