Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-03 / 258. szám

1953 NOVEMBER 3 3 NAPLÓ TARI ÉS P Á ft / ttPITÉS * A taggyűlések tapasztalatailiól Az október havi párttaggifűléselk fokozottabb feladatot róttak a mi megyénk pártszervezeteire is, Ez a tény abból fakadt, hogy a ''(ni me­gyénk területén is súlyos kimaradás tapasztalható az őszi munkálatok te­rületén, különösen a búza/vetésben. E súlyos hibáért, s hozzőitehetjük, 1 igen nagy szégyenért felelősek párt- szervezeteink is. Kormány nnk Pro­gramm] a alapján dolgot» népünk élletezmvonalának emelésig jórészt aik kor lesz biztosítva, ha megteremtjük a bő termés alapjait. A taggyűlések­nek tehát legfontosabb feladata az volt. hogy pártszervezeteink vezetői minden kommunistát aflileanaik csa­tasorba, hogy p vetést a politikai fel világosító munka szélesítésén kérész" tűt meggyorsítsák. Az eddigi tapasztakiiok azt mutat­ják. hogy ahol pártszervezeteink ve­zetői jól előkészítenék a taggyűlé­seket ott megfelelői határozatokat hoztak, s hozzájárultak a munka megjavításához. Tolnanémedin pél­dául az a'japszerve/tetnél a hozott határozat a legfonJ nsabbakiat tártál mazta. Az őszi munkák meggyorsítá­sa érdekében 15 fcisgyfilés tartásét vették tervbe, vatelin tn,; meghateroz" ták azt is, hogy miként segíti a tömegszervezetefc munkáját is ezen a területen. A jöi előkészített tag­gyűlés megírni te,l.a azt is. hogy kom munis iáink érzik felelősségüket az őszi munkák menetében s ha ezt a ven*'őség f-’ébieszti bennük, meg" Pel'e’ően reagálóig is rá. Éppen en nek nyomán fiíbb helyen, mint a gyönki Vörös <Csillag terme'őszöv et- kezelben vállalták a párttagok, hogy a felvilágosító, nevelőmunka erősí­tésével is egységesen kiállnak az őszi munkák 1meggyorsításáért. Ezzel együtt vállalták hogy mindent e’~ követnek szövetkezetük megszilárdí­tásáért, Győri István például elmon­dotta, hogy saját példamutatásukon keresztiül is megmutatják, hogyan kell helytállni a kommun:«1 iáknflv a politikai mmnka mellett a munka frontján is, A kisszékely; alapszervezet tagjai azt vállalták, hogy az őszi munkák meggyorsítása érdekében a vetésben lemaradt dolgozó parasztokat m,egiá- togatják, meggyőzik őket hogy az esővéráseal nemcsak az országnak, hanem saóéf maguknak is nagv ká­rokat okozhatnak. Az érlényi, a nagy.szakoly; tsz ekben is a jól elő­készített taggyűlés hatására vállal­ták a kommunisták, hogy november 7 tiszJelefére minden munkát elvé­geznek. Pártsaervezeieink vezetői azonban nem mindenütt értették meg a mos­tan; taggyűlések óriási jelentőségéi. Éppen ezért sok helyen mént például a keszőhideqkuti atapszarvezetiné] és a, ierrmelószővetkezetnél a taggyűlé­seiken kevesen jelentók meg, úgy, hogv nem is voltak határozatképesek. Nyilvánva’ónn ezeken a helyeken nem . alakulhatott ki olyan harcos hangulat, neim történtek komoly vál­lalások a lettekre, melyek erélyesen elsőprik az esővárók hamis hangjók merj az olyanokét, akik azt igye­keznek hangoztatni, hogy száraz a föld. nem lehet számtanit, vetni. Ép­pen e taggyűléseknek kellett volna rávilágítani arra hogy az igaz, hogy a szárazság miatt nehéz most az őszi munka, de nem lehetetlen, s az még nagyobb igazság, hogy ha most nem vetünk idejében, jövőre majd sokkal kevesebbet aratunk. Ép" pen e harcos taggyűléseiknek kellett volna a jó határozatok meghozatalá­val odiahatni hogy a kommunisták példamutatását követve minden dol­gozó paraszt küzidje le a nehézsége­ket. Párts.zervezetej'nknek meg kelj ér­teniük, hogy a jövőévi termés meg­alapozása érdekében minden erőt mozgór/taniiok kelt azonnal az őszi munkák végrehajtására. Meg kell ér­teni. hogy az ősz; szántás"”-''ó,s ha­talmas feladatat- nemcsak gazdasági, hanem politikád jelentőségű is. A gazdasági munka tehát jelen esetben az őszi szántáé, vetés határidőre va­ló teljesítése megmutatja azt is, hogy egy-egy pártszervezet a saját maga területén miilyen politikai mun­kát végez hogyan neveli, segíti a dolgozó parasztokat. Végeredmény­ben ennek segítségével tudják visz- szavemni az osztályéllenség hangját, amely azt hirdeti, hogy a száraz föld" be vetett mag tönkremegy, jobb. ha megvárjuk az erőt. Ezzel csav, hát­ráltatni akarják az őszi szántást ve­tést, hogy kevesebb teremjem jövő­re és hogy a tszcs tagoknak egyé­nileg dolgozó parasztoknak kevesebb legyen jövőre a jövedelme. Tudomá­nyosan bebizonyított igazság,, hogy a száraz földbe vetett magnak nem esz sémim-' baja. — d*> r.«^ úov. ha a csávázott magot etóször meg- szárítjutk ha porba ve*ne;k. Nem úgy. mint a bátaszéki Búzakalász ter melőszöveffcezelben, ahol mmdvesen vetették el és most csodálkoznak, hogy hiányosan kelt. Ezt a tényt, ha a pártszervezet fel nem ismerte vol" na majdnem az esővárók ma'imára hajtotta volna a vizet. Pártszervezeteteknek a.z a legfon­tosabb feladatuk, hogy konkrét meg­bízatásokkal példamutatásra, nevelő - muhikára mozgósítsák a konamunie- tákat. Érezzék felelősségüket azért, hogy területükön minél előbb elves­sék az ősz; magvakat, nemcsak azért, mert a határidő lejárt, hanem azért isi, mert elsősorban ettől függ dol­gozó népünk jólétének növekedése. A Forradalmi-műszak első napján | A bn^h.u, ár \ reggel üzemrészenként röpgyűlése. ket tartottak, ahol elha ározták, hogy november 7 .ét. megelőző héten forradalmi műszakot tartanak. A röpgyűléseket a műhelyrészek mes­terei tar ották meg és ismertették, a cipőgyár IV. negyedéves tervét, mely msgs:abjatöbbek között a for. radalmi műszak idejére is a felada­tokat. A forradalmi műszak ideién a gyár dolgozói, különösen a miliő. ség javítását tűzték célul. A műszaki dolgozók pedig már biz Ásították a műszak sikeréhez szükséges feltéte­leket. Felélénkült a dolgozók páros_ versenye is. öt brigád felújította ver senyszerződését és emellett a két kör dolgozói is fogadalmat vállal­lak; hogy a forradalmi műszakon fokozzák munkájukat és olyan ered_ menyeket érnek el, mellyel pótolni tudják lemaradásukat és a gyárt­mányok minőségét a tervezett fölé tudják emelni. A Tolnanémedi Kenderpvárban | az október 7-ét megelőző hé en ha­talmas lelkesedéssel végezték mun­kájukat a gyár tilosai. A kellő mű­szaki intézkedés és feltételek bizto­sítása után, nap mint nap kimagasló eredményeket értek el. A.z október 27-ig előirt szálkender termelési ter­vet 101 százalékra, míg a kór ter­melési tervet 103 százalékra teljesí­tették. A tervismertető értekezleten is. mertették a november havi tervet, a gyár dolgozói elhatározták, hogy a november havi terv teljesítése érdé. kében két forradalmi m.űszakot tar­tanak, mely idő alatt tovább javít­ják a termelt áruk minőségét és emelik a mennyiségi termelést is. Külön érdekessége a forradalmi műszaknak, hogy ebben az időben fog a gyárban tartózkodni az or szag legjobb öt kendertilósa, akik egyhetes tapaszt'adatcserén ismerte­tik meg a dolgozókkal a kismarkos tilolás módszerét. Hétfőn reggel a gyár vezetősége ismertette a dolgo­zókkal a forradalmi műszak jelen­tőségét és bejelentene, hogy a za varialan termeléshez annak ellené­re, hogy az üzem nagy nehézségek­kel küzd, megteremtettek minden feltételt. A forradalmi műszak első napján a délélőt'ös műszak dolga zói a napi tervet globálisan 102 szá zalékra teljesítették, Szilágyi A’adár és Topán János érték el a tilósok közül a leamnansatd) eredményt a vállalás :eljesítésében. A Simontornyoi Bőrgyárban hé- főn reggel a munkába siető dol­gozókat iHdám zeneszó toaad'a. A műhelyekben transzparensek hirdet­ték, hnay a dolgozók forradalmi műszakkal készülnek november 7 re. Reggel n munka megkezdése előtt röpgyűlésaket tartottak.. me. Iveken a dolgozók fogadalmat tet­tek. Különösen a minőség javítá­sára történt több vállalás. A párt szervezet a műszaki dolaozőkkai megbeszélte a forradalmi műszak si. kere 'érdekében végrehajtandó mű­szaki. feladatokat és úgy indul ak harcba a vállalás és a műszak sike­réért. A pártszervezet t/í feladattal bízta meg a pártcsopor{bizalmiakat is, hogy szervezzék és mozgósítsák a dolgozókat, a ráV(dósok 'eltestté sere. Hétfőn reggel röpgyűléseken fogadták cl a dolgozók a budapesti Díszmű Bőrgyár felhívását, melyet az ország bőrgyáraihoz intézett. Vá­laszukat elküldték a simontornyoi bőrgyáriak és azzal bővíte tek ki, hogy a minőséget még magasabbra emelik, mint az a Díszmű Bőrgyá­riak felhívásában volt. Hajsza a pénz után a bürokrácia útvesztőjében Az alsóleperdi állami gazdaság Sütvény-pusztai üzemegységében dolgozunk 1952 június 1 óta. mint bognár és kovács. Saját szerszá­munkkal kezdtük meg a munkát és kértük a gazdaságot, hogy fizes senck kopásdijat. Azt a választ kaptuk, hogy nem fizethetnek, de ha eladjuk, megvásárolják a szer­számokat. Rövid gondolkodás után arra az elhatározásra jutottunk, hogy eladjuk a szerszámot a gaz­daságnak. Szándékunkat be is je­lentettük a gazdaságnak, azt a vá­laszt kaptuk most, nem tudják ki­fizetni, mert a IV. negyedéves tervben nincs rá keret, de majd 1953 első negyedévében kifizetik. Év végén fel is leltározták, mint a gazdaság tulajdonát. Hiszen ki­fizetik az első negyedben. Mikor azonban ismét kértük a szerszá­mok árát, ők a leltárt kérték a szerszámokról. Ezt be is adtuk. 1953 februárban visszajött a be­adványunk azzal, hogy árakat is írjunk rá. Ezt is megtettük. Már­ciusban ismét visszajött azzal, hogy a VASÉRT-ben érdeklődjük meg az új szerszámok árát és azt is írjuk m/rllé, mert a használt szer­számok ára nem lehet több az új árak 70 százalékánál. Ezt is megtettük. Bíztunk, hogy most már kifizetik, hiszen egy harma­dik társunknak, aki ugyancsak bognár, már kifizették. Nem kel­lett neki a minisztériumba külde­ni beadványt, mint nekünk. Igaz. hogy az ő szerszámainak értéke csali: 660 forint volt. Az én szer­számom értéke 2147 forint, a ko­vácstársamé körülbelül 7400 forint értékű. Beadványunk ismét visszajött az zal. hogy a kézi szerszámok árát kf lehet fizetni, de az állószerszá- naokat, gyaludpad, kovácsüllő, fú­rógép, fújtató, nem tartoznak a házipénztárhoz, — illetve a beru­házáshoz tartoznak. Ezeket újból felterjesztette a gazdaság a mi­nisztériumhoz. Augusztusban meg­jött a válasz, hogy a kézi szerszá­mokat ki lehet fizetni, vételeztes- sük be a raktárba, az utalványo­kat pedig vigyük a könyvelőség- re, majd ott kifizetik. Személye­sen vittem fel az utalványt a köny velöségre, ahol azt a választ kap­tam, magasak az árak. újat is kap ennyiért a gazdaság. Nem fizették ki. Másfél évig húzódott így az ügy. Szeptemberben megjött a jó­váhagyás az állószerszámok kifi­zetésére. Adóbizonylatot kellett mellé csatolni. Ezt is megtettük, de ekkor meg már a kéziszerszá­mokról veszett el a beadvány. — Csak hosszas keresés után lett meg ismét. A vezető-könyvelő hosszas fejtörés után jóvá is hagyta a ki­fizetést. Azzal engedett el ben­nünket, hogy a napokban megkap­juk sokat hajszolt pénzünket. Az­óta már eltelt nemcsak egy pár nap, de egypár hét is. De még min dig nem fizették ki a sokat haj­szolt pénzünket. Most már csak azt szeretnénk tudni, hogy mikor lesz vége a bürokrácia tekervé- nyes útvesztőjének és mikor kap­juk meg szerszámaink értékét. Mi ÚJSÁG SZEKSZÁRDI)\? áO 1 úiahb vezetékes r idiot szerelnek tel — Újabb „lia'áridfí“ a mozi tataro/ásara — Uj napköziotthon nyrit — 9'5 meter sze>es lesz a harmashidon az úttest 1951-ben a szekszárdi házak tetején is megjelentek a posta unsereiöi. Távvezetéket szereitek a vezetékes rádió bekapcsolásához. Jelemlös lé­pés volt ez városunk életében, hisz a vezetékes rádió beszerelése, illetve üzembeállítása lehetővé teszi a dolgozóknak, hogy a legfrissebb híreket nagyobb költség nélkül a rádión keresztül meghallják. Ezekben a napok­ban is, a posta dolgozói a vezetékes rádiók szerelését végzik. S étidéig már több mint 1100 lakásba vezették be az olcsó és jól szórakoztató kis dobozokat. A felszabadulás előtt alig néhányszáz családnak volt csak rá­diója Szekszárdon, s ma már kevés az olyan lakás, ahol ne lenne rádió és ez még mindig bővül, ugyanis a közeljövőben egy újabb fő vonalat kapcsolnak be a posta dolgozói, mely lehetővé teszi újabb 200 vezetékes rádió beszerelését. Szükséges volt. bogv a Szabad ljúság filmszínházat tatarozzák és újjáalakítsák. A MOKÉP megyei kirendeltsége a munkálatok elvég­zésével a tatarozó vállalatot bízta meg. Meg is kezdték az építést, ab­ban az időben úgy fogadkoztak. hogy már augusztus 30-án megkezdik a vetítést az újjáépített filmszínházban, s mi történt? A tatarozó válla­lat újabb határidőhosszabbítást kert. Három pótszerződést készítettek, három határidőt állapítottak meg: mégsem lett kész a filmszínház. — Gyenei elvtárs. a tatarozó vállalat főmérnöke az anyagbeszerzési nehéz ségekben látja a lemaradás okát. Ez annál inkp’-b sem elfogadható meet a megyében 6 filmszínházat tatarozott a vállalat és egyiket sem tudták a határidőre átadni. Nem helyes mód szer ez! Most újabb határidőt fogadtak meg a tatarozónál: november 7 én már meg lehet tartani az első elő adást. Ennyi határidő után és eny- nyi ígérgetés után ennek sem tud ónk hinni. Úgy gondoljuk, hogy minden szónál szebben beszél a tét t... Érdemes ezen gondolkodni a tatarozó vállalatnak. Népi demokráciánk a gyermekes anyák munkája megkönnyítése érde­kében napköziülthonokat létesít. Szekszárdon is, a Marx Károly utcai nap. köziotthonban gondozták ~ dolgozó anyák gyermekeit. Azonban ez a kö­vetelményeknek nem feleli meg. A napköziotthon dolgozói kérték a városi tanács kommunális osztályát, ille've a megyei tanács tervosztályát, hogy biztosítson egy új napközi otthont. Az illetékesek meghallga ták a kérelmet s a Vegyesipari Lakásjavító Vállalat dolgozóit bízták meg e feladat elvég, zésével. A dolgozó anyák gyermekei a Bczerédj utca 13. sz. házban kap­tak otthont. Október 26-án foglalták el helyiségüket Ez a napköziotthon nagyobb férőhelyes, külön étkezőhelyisége és mosdóhelyisége van, míg a régi napköziotthonban ez nem volt meg. A napköziotthon gondozónői ott­honossá tették a dolgozók gyermek"! nek napjait, de még jobb soruk lenne a gyermekeknek, ha megfelelő szám.'' nevelői alti anának gondozásukra. * A közlekedés megjavítása érdekében államunk 335 ezer forintot l'nr^ll j. -•‘■A-«-« »f a ew' '’íttólrg* A®, eredeti 7.60 méter szél»s bánnashidat 14 méterre szélesítik, az úttest pedig 9 5 méter széle« 'esz Fbh"n ’ / évben még elvégzik a hármashíd alapozását és az ellenfalak fe’épüés ' míg a jövő évben a vasbeton le­mezek megépítését végzik cl. Kőrö >si e’vtárs a 3. sz Mélyépítő Vól’a- ií»i rniiÄBrn,T',ini^in'i: i'z a „-'or.^nyc amennyiben az időjárás ked­vező lesz. akkor csaknem má«fél hónapnál a határidő előtt át tudiák e hódat adni a forgalomnak, mellyel megjavul városunkban a közleke­dés. LEVELEZŐINK JELENTIK: A hőgyészi gyapjútermeWi viTta- 'attól Herceg István üzemi párt- titkár írja: „Fridrich János fogatos munkacsapatvezető váCía’ést tett no­vember 7. tiszteletére, hogy munka­csapatával terven felül elvet 25 ho’d búzát, a kukorica behordása mel­lett. Gyugyi Sándor munkacsapata pedig a betakarítási munkálatok el­végzését vállalta. Bíró Lajos gépész­kovács a cséplőgépek teljes nendbe- hozását, Saska István telepvezető az 1954 évi ütemterv elkészítését vál­lalta, amit egyébként november 10- re kellene elkészíteni. Hargeszheim- mer Latos adminisztrátor. Berencz Ilona ÜB-elnök az admin’szkrác’ós munka és a bérelszámolás körüli le­maradás pótfását vállalták. * Október 22-én este bővített vb. ülést tartott a kateznói law# ■ — írja Kabar Albert, a begyűjtési ál- landóbizottság elnöke. Az ülésen megtárgyalták azokat a feladatokat, me’yek a betakarítás és a vetés meg gyorsítását szolgálják. Válla,'ást tet­tek, hogy november 7. tiszteletére pótolják a lemaradást. A hátralékos gazdákat személyesen keresik fel és beszélnek velük, hogy teljesítsék be­adásukat.. A község október 25-’g kukoricából 100, burgonyából 102, napraforgóból pedig 98 százalékra teljesítette begyűjtési tervét. * A Szakcs-majori do1 gozó parasztok lelkesen készülnek november 7-re. Bödő Ferenc felajánlotta, hogy min­den terményből teljesíti beadási kö­telezettségét. (Zarka József.) Ái oldotós *a Az SZKP történetének II. évfo­lyama, első szemináriuma megkez­dődött 1953 október 26-ón a bony­hádi járási pártbizottság helyiségé­ben. Elsősorban meg kell említenem, hogy a megjelent elvtérsak nagy ér­deklődésével Indult be. A nagy ér­deklődést megállapítottuk a.bbó’ is. hogv amikor Kurek elvtárs feltette a kérdést, egyszerre többen jelent­keztek, mert minden elvtárs szerette volna, ha őt éri a megtiszteltetés: az első hozzászólás. Érezték az elvtár- ■;ak a nagy megtiszteltetést, hosy résztvehetnek az 1953—54. évben az SZKP másodéves szemináriumán. Ez megmutatkozott az egész szeminá­rium ideje a'att, az elvtársak aktív hozzászól' ásókkal vették ki részüket a szemináriumból. A szeminárium ko^ektivája a vé­gén értékelte az első szeminárium I munkáját és foglalkozott a két iga-1 pasztafatoiból zotaManu! távolmaradó elvtársikkal :.s. Pedig mind a két elvtárs fontos pozíciót tölt be. Keiner József elv- társ a Zománcgyárban és Wozdecki Vrnde' elvtárs a Járási Tanács Mc- Tő«a7dasági Osztályán személyzeti F°]e!ős. A kollektívának az a meg­látása, hogy a két. elvtárs lebecsüli •’7 oktatást. Pártunk erejének ped'g 'gyík forrása a szorgalmas tanulás, nert csakis így tudjuk megoldani ce’adatainkat munkahelyünkön. A kollektíva arra kéri őket, hogy ne vezessék be már most az elején a lemorzsolódást, mert a kollektíva a minőségén nem akar rontani. De nem is tűri meg az igazolatlan elma­radásokat, Mi ezek utá.n reméljük, hogv a két elvtárs egyetért a koi- ektívával és rendszeresen eljárnak ^zután a szemináriumokra. Váncsa István szemináriumi hallgató. A Tolnai Tcxtilmfíveknél felkészültek a lomta*állításra A Tolnai Textilművek az év folya- ■ián már eddig is körülbelül 200 má­zsa hulladékvasat adott ói a MÉH vállalatnak. Ezenkívül igen sok pa­pír és textilhulladékot is. A gyár ve­zetősége a vasgyüjtő hónap előtt rvbevrt. e a lomtalanítást és a gyár lolyozóinak a segítségével felkészült arra, hogy a feleslegessé vált vas­es fémhulladékokat felajánlja a nép­gazdaságnak. 2

Next

/
Thumbnails
Contents