Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-25 / 251. szám

IMS OKTOBER 25 NAPLÓ S MEGGYŐZŐDÉSBŐL... Parity M hálv ez év márciusá­ban lépett a sárpilisi Sarló Kala­pács termelőszövetkezetbe. Nem rá­beszélésre, nem is az adójától mene­kült, hanem meggyőződésből írta alá a belépési nyilatkozatot. Az adó­jával, beadásával mindig rendben volt, dicsérő oklevelet is kapott, mint élenjáró gazda. Most is, mi­előtt belépett a termelőszövetkezet­be, már egész évi tojás- és baromfi beadását teljesítette. Egyszóval Pe- rity Mihály értett a gazdálkodáshoz és tudta kötelességét is. Éppen ezért választotta a szövetkezeti gazdál­kodás útját, mert látta, hogy így kor látlan lehetősége nyílik hasznosítani a közel félévszázadnyi tapasztalatát, mert éppen 60 éves. Ennek ellenére, ha munkáról volt szó, mindig első volt, nem igen lehetett megelőzni. Perity Mihálynak nem volt közöm­bös a termelőszövetkezet, a közös gazdálkodás és amikor hibákat lá­tott, nem tudott szó nélkül elmenni mellettük. Az öreg ember szavára azonban nem sokat adtak. Pedig Mihály bácsinak igaza volt. A mun­kafegyelem állandóan romlott, a bri­gádvezető is hanyagul végezte dol­gát, sokszor még délelőtt 0 órakor sem tudták a tagok, hogy mit is csi­nálnak aznap, hova mennek. Mihály bácsi azontúl ritkán szólt, csak dol­gozott és gyűlt benne a keserűség, látva, hogy a rossz munkaszervezés miatt összetorlódnak a munkák, ide- oda kapkodnak és aránytalanul sok jut a becsületes, lelkiismeretes ta­gokra. ö maga is 22 ezer öl búzát aratott le egyedül, ami több mint 13 hold. „Úgy éreztem, hogy ez sok — mondja Mihály bácsi, — ezt nem bírom még egy évben"; Nagy Imre elvtárs beszéde után pedig azon kez­dett gondolkodni, hogy kilép a ter­melőszövetkezetből, ismét egyénileg gazdálkodik. Addig gondolkodott, még egy nap azután felvette az ün­neplőjét és bement a járási tanács­hoz. Kérte, hogy engedjék kilépni a tsz-ből és adják Vissza a 4 és fél hold földjét, amelyet a decsi Búza­kalász termelőszövetkezet használ, de nincs betagosítva. Sokat időzött, sokáig beszélgetett Mihály bácsi a járási tanácsnál és amikor feltette a kalapját, elbúcsúzott az elvtársak­tól, azzal a szilárd elhatározással iít- dult hazafelé, hogy ha már benne vagyok, benne is maradok a tsz-ben, majd segítünk a bajokon. Igaz, hogy vannak hibák, de vannak eredmé­nyeink is, jól mondta az elvtárs. — Csak kenyérgabonából öt kilót osz­tottunk egy munkaegységre, én is kaptam a március óta teljesített 217 munkaegységem után, több mint 10 mázsa búzát. Ilyenforma gondolatok foglalkoztatták egész úton. A járási tanácsnál tett látoga­tása óta, csaknem egy hónán telt el. Nem nagy idő, de éppen elég ahhoz, hogy változást hozzon a Sarló Ka­lapács termelőszövetkezet életében, helyesebben Mihály bácsi életében. Azóta ugyanis brigádvezetőnek vá­lasztotta a tagság. Mihály bácsi örömmel vállalta a megtisztelő, fele­lősségteljes beosztást és mindjárt munkához, is látott. Most, ha valaki az őszi munkák után érdeklődik, a brigádvezető, már mint Mihály bá­csi papírt húz elő a zsebéből, kite­regeti és büszkén mutatja, a maga csinálta térképen, hogy miből meny­nyit vetettek, mennyit szántottak fel és mi van még a határban az őszi kapások közül. A térképen primitív vonalakkal ugyan, de szemléletesen a termelőszövetkezet egész határa rajta van. „Előveszem az ókulát — mondja Mihály bácsi — mert anél­kül nem jól látok. Na nézzük csak — és bütykös ujjával a térképre mu­tat. — Ez a huszonnyolcholdas táb­la, ősziárpa, ez meg itt 50 hold ke­resztsoros búza, amit három szán­tásba vetettünk, meg aztán műtrá­gyáztunk is, hogy jövőre még az idei nél is bővebb termést érjünk el. Az­után van még 22 hold nem kereszt- soros búzavetésünk is, — húzza to­vább az ujját Mihály bácsi. Be is fe­jezzük a héten a vetést. Ezt a kis csücsköt még búzával vetjük el, — de a valóságban nem is olyan kicsi ez, kb. 6 hold. As öreg; br ríd»«*el5 ujja egy ovális foltra téved. Egy 2-es szám van a folt közepébe írva, de nem kell sokáig találgatni, hogy mi is az a 2 holdas terület, mert Mihály bá­csi máris büszkén magyarázza, hogy az a halastó, amelynek a kiásásához, illetve rendbehozásához az őszi munkák befejezése után hozzákezde­nek, úgy, hogy a tavaszra el is ké­szül, legalább is úgy tervezik. Akkor azonban igyekezniük kell a betakarí­tással, mert abban egy kis lemaradás mutatkozik. A napraforgót betakarí­tották, sőt lassan már az olajat is elfőzik az asszonyok, — jegyzi meg a brigádvezető. Büszkén újságolja, hogy a begyűjtést is befejezik, már csak néhány mázsa kukorica hiány­zik, arról azonban egy kis restelke- déssel beszél, hogy még burgonyájuk is van a határban. A tagok munka­lendületét látva, azonban úgy bízik, hogy nem sokáig lesz az már kint. MEGJEGYZÉSEK Gyorsasági rekord . A tamási járási tanács elnöke, Bitter János elv- társ „tiszteletét" tette az ozorai Petőfi termelő- szövetkezetben. Ez ed­dig rendben is van. — Hogy miért látogatott el oda? Annak csak egye­dül ő a megmondhatója. Mert hogy semmi értel­me nem volt kiszállásá­nak ez olyan biztos, mint a kétszerkettő — négy. A szóbanforgó tanács­elnök a következőket tét te: minden jelenlevővel kezetfogott. papírt, ceru­zát vett elő zsebéből, s utána három kérdést intézett az elnökhöz. — IMetve egyet az elnök­höz, a másik kettőt ki­mondottan másokhoz. — Első kérdés: — Hogy állnak a ve­téssel elnök elvtárs? — Megvehet — vála­szolt az elnök. Ezt a tanácselnök gyorsan feljegyezte s nyomban megtette a másik kérdést: Mivel jó néhányan voltak jelen, a kérdés így szólt: — Elvtársak, van-e valakinek valami pana­sza. A válasz kórusban hangzott. — Sokaljuk a háztáj után kivetett beadást és az adót. A tanácselnök ezt is sürgősen feljegyezte és iparkodott a harmadik — egyben az utolsó — kérdéssel, amit kimon­dottan csak a könyvelő­höz intézett. — Segített-e valamit Pintér elvtárs, amikor kint járt. <Ez a Pintér elvtárs a járási tanács egyik köny velője.) — Hát, segíthetett volna többet is — vála­szolt a könyvelő. A tanácselnök ezt is gyorsan feljegyezte, pa­pírját, ceruzáját zsebre- vágta s megelégedetten távozott. A tolnaszigeti állami gazdaság sertéstenyészete fejlett zootechnikai módszereket alkalmaz. Képünk a fehér hússertés és a berkshírei fajták haszonkereszte­zéséből származó malacokat mutatja be. PÁRTÉLET HÍREI A paksi járási DISZ bizottság nem sokat törődik a fiatalok politikai képzésével. Még az ellenőrzést sem úgy szervezték meg, ahogyan az eredményes lenne. Nem kérték a já­rási -pártbizottság segítségét, hanem csak saját erejükre támaszkodnak. A- járási pártbizottság ágit. prop. osztályának az a véleménye, hogy a DISZ szemináriumok ellenőrzése is sokkal eredményesebb lehetne, ha a jb. és a járási DISZ bizottság ösz- szbhangolná az ellenőrző munkát. * A szekszárdi járási pártbizottság úgy szervezi meg a szemináriumok ellenőrzését, hogy az egyes ellen­őrök aktívahálózatot építenek ki ma guknak a nagyobb községekben így biztosítják, hogy minden foglalko­zásról tájékoztatást kapnak. A gvönki Petőfi tszcs-ben példá­san indult be a pártoktatás Az első foglalkozás után két párton kívüli dolgozó kérte, hogy őket is osszák be a szemináriumra. * A szekszárdi kórházban nincs DISZ oktatás A kórház kommunis­tái úgylátszik nem tartják érdemes­nek a fiatalok oktatását, de ugyan­ezt elmondhatjuk a városi párt- és DISZ bizottságokról is. * Pakson a múlt napokban több, mint 50 „A Szovjetunió Kommunista Pártja Története“ című könyvet vá­sároltak a dolgozók. Ez is mutatja, hogy milyen nagy Pakson és kör­nyékén az érdeklődés pártunk po­litikája iránt. A borbegyüjfés hírei Megyénk területén végié felé köze ledik a szüret. A termelők nagy ré­sze a kormányunk által nyújtott kedvezményekre azzal válaszol, hogy beadási kötelezettségének hiány nél­kül eleget tesz. Példamutatóan tel­jesítette beadási kötelezettségét Bölcske község, annak ellenére, hogy a szőlők komoly peronoszpóra kárt szenvedtek. Bölcskével ellentétben Dunaföld- váron bár a szüret jórészt befeje­ződött, komoly lemaradás mutatko­zik a beadásnál. Vannak példamu­tató termelők, akik teljesítették be­adásukat, mint Fekete István, Gu- rics János, Horváth Józsefné és még néhányan, de vannak olyan terme­lők is, akik egyáltalán nem, vagy csak részben teljesítették borbeadá­sukat. Komoly munka vár a taná­csokra, hogy ezeket a gazdákat meggyőzzék arról, hogy a beadási kötelezettség törvény, amit feltétle­nül be kell tartani. Rossz, sőt káros munkát végzett a nagydorogi tanács, amikor rend­ellenesen adott bizonyos kedvezmé­nyeket a borbegyüjtés terén és így Nagydorog lemaradt a tervteljesí­tésben, annak ellenére, hogy a ter­melők mind szüreteltek. Eredményes munkát végzett Ko­vács Jenő borbegyüjtési felelős, aki komoly segítséget nyújtott a bölcs­kei tanácsnak és Tóth Tibor, a pak­si pince vezetője, aki torlódásmen­tessé tette az átvételt, így a terme­lőknek egyik átvevőhelyen sem kel­lett sokáig várok „Lassan, de biztosan“ — mondja egy magyar közmondás. Miszla község dolgozó parasztjai is ezt a közmondást tartották szem előtt, amikor arra került a sor, hogy szántani-vetni kellene. A község vetésterve kalászosokból 1235 hold, ebből október 20-ig 870 holdat vetettek be. Ezt a kezdeti csigatem­pót később mindinkább háttérbe szorította az igyekezet, az akarás. Ma már találni Miszla községben olyan dolgozó parasztot, aki október 17-re elvetette az őszi kalászosokat. Pé'dá ul Nagy Ferenc 14 holdas dolgozó pa­raszt 5 hold búzája, 1.5 hold árpája és 2 hold rozsa már egy hete a föld­ben van. Török Imre 7 holdas dolgozó paraszt is befejezte az őszi kalá­szosok vetését. Az őszi vetések befejezése után mindkét gazda megkezd te az őszi mélyszántást, a tavaszi vetésű növények alá. A bevezető e’őadások jelentősége a propaganda munkában a z 195"—54-es pártoktatási év ** főfeladata, a pártoktatás szín­vonalának emelése. E feladat meg­valósításához több oldalú kérdések végrehajtása és biztosítása szüksé­ges, mint az oktatási hálózat meg­szilárdítása, a szemináriumok, kon­ferenciák vezetésének helyes mód­szereinek kialakítása stb. Itt foglal helyet és fontos szerepe van a pro­pagandistáink bevezető előadásai­nak, amelynek legfőbb feladata, hogy a soronkövetkező témakör, fe­jezet főkérdésének megmagyarázá­sával elősegítse a hallgatók tájéko­zódását és érdeklődését a számukra kijelölt anyagban Pártunk ideológiai munkájában kimagasló helyet foglal el minden­kor az előadás, mint a marxizmus- leninizmus propagandájának fontos módszere. A jól előkészített tartal­mas előadás komoly segítséget nyújt azoknak az elvtársaknak, akik a bolsevizmus elméletét és történetét, a marxizmus-leninizmus klassziku­sainak műveit tanulmányozzák A kommunisták politikai' színvo­nalának emelkedése kádereink ideo lógiai igényeinek növekedése újabb és még magasabb követelményeket támaszt propagandistáinkkal szem­ben. Az elmúlt oktatási évben sok pro­pagandistánk előtt nem volt tisztá­zott kérdés a bevezető előadás célja és jellege. Propagandistáink jó ré­sze nem látta eléggé a bevezető elő­adás jelentőségét. Voltak olyan pro­pagandisták, — még a pedagógus elvtársaink is, — akik a legköny- nyebb, de a legrosszabb utat válasz­tották: vagyis szószerint kiírták, vagy felolvasták a soronkövetkező fejezetet, vagy témát a könyvből, út mutatóból. Az ilyen előadás nem töltötte be hivatását, nem segítette a hallgató kát az elvi kérdések megértésé­ben, figyelműiket nem irányította a legfontosabb problémákra és az az­zal kapcsolatos feladataikra, sőt gyakran még érdeklődésüket sem keltette fel a tananyag iránt Követ­kezésképpen a konferenciák, szemi­náriumok egészének eredményes­sége, aránylag alapos elsajátítása, valamennyi hallgató aktivitása azon múlik, attól függ, hogy az előadásra mennyire készül fel a propagandista és hogyan adta elő az anyagot. Dangsúilyozzuk ismételten, hogy az előadásra való felkészülés gondos és elmélyült munkát követel Az alábbiakban egy-két dolgot ki vánok megvilágítani, amely szüksé­ges ahhoz, hogy jó legyen az elő­adás. Ebből is láthatjuk majd a be vezető előadások jelentőségét. A propagandista ne úgv beszéljen mintha egyetemen, vagy középisko­lában adna elő. Legyen az előadása rövid, kb. 40—15 perces. Az előadás folyamán — különösen az első idők­ben kérdezze meg a hallgatókat hoáy értik-e az anyagot, sőt tehet fel kérdéseket is, amellyel ellen őrizheti, hogy valóban értik-e a hall gatók az anyagot. Az előadásnak olyannak kell lenni, hogy az éb­ressze fel a hallgatóságban a/ érdek lődést a marxi-lenini elmélet iránt. Az előadás elején meg kell mon­dani a hallgatóknak az-előttük álló foglalkozás célját, és mire kell kii iinösen figyelni, már a jegyzetelés érdekében is A legfontosabb az, hogy az előadás mutassa be a téma főkérdéseineji lényegét és hozza a/t kapcsolatba a jelenlegi napi esemé­nyekkel. Tehát jegyen az előadás célratörő, logikusan felépített, mély meggyőződéstől áthatott, eszmeileg elméletileg szilárd, egyszerűen és érthetően felépített. Helytelen ha az előadó fecseg és így elveszi a kérdés lényegét. a propagandistának tudnivágvó, ** érdeklődő embereket kell lát­ni hallgatóiban, akiket önálló gon­dolkodásra kell megtanítani. Ezt még hatványozottabban kell látni azoknak a propagandistáknak, akik szintén propagandistáknak adnak elő, tehát — konferencia .prop. szem vezető propagandistákról van szó — Ezért a propagandista az előadása során tárja fel egyes jelenségek közti összefüggéseket, keletkezésük okát és fejlődésük menetét. A té­nyek puszta felsorolásában nincs semmi elmélet. Az ilyen előadások­nak könyvszaga lesz, frázisokból fog állni és olyan lesz, mint a hold, amely világít, de nem melegít. Nagyon fontos, hogy a propagan­dista tisztán és nyelvtanilag helye­sen beszéljen. Kerülje a bonyolult mondatokat és idegen szavakat, amelyből a hallgatók sem, de maga a propagandista sem ért meg semmit sem. Az is igaz. hogy nem mind­egyik propagandista rendelkezik az zal a képeséggel, hogy közönség előtt kiválóan tudjon beszélni, de legyünk tudatában annak, hogy ön­fegyelmezéssel, kitartó szívós mun­kával ezt a képességet ki lehet fej­leszteni Ezt a képességei ‘kifejlesztve öröm mé válik a propagandista munka, az előadások tartása. Ehhez még az is kell, hogy a propagandista merje használni a saját beszéd és kifeje­zés stílusát. Ezt még egyszerűbben kifejezve: beszéljen úgy, ahogy édes anyjától megtanult beszélni, olyan egyszerűen és tisztán, de propagan­dista színvonalon. A propagandista előadása legyen jól felépített és következetes. Ezt a propagandista csak úgy érheti el, ha minden egyes soronkövetkező kérdés megmagyarázására csak ak-i kor tér át, miután az előző kérdést már minden oldalról megvilágította. Nem helyes ha előreszaladnak az egyes kérdések megvilágításában, de helytelen az is, ha a már koráb­ban elmondottakat ismételjük, mert ez egyrészt fárasztja a hallgatókat, másrészt megzavarjuk a hallgató gondolatmenetét és így eltér a fő­kérdésektől. A propagandista előadásában olyan példát hozzon fel, ame­lyek közel állnak hozzájuk, amely érdekli őket, és amelyek kapcsolat­ban állanak a szocializmus építésének feladataival és a nemzetközi helyzet mai kérdéseivel, olyan példákat és úgv használjuk, amelyek rávezetik a hallgatókat (propagandistákat) ar ra, hogy munkájuk során szintén hogyan kell alkalmazni egy előadás ban a példákat. A tényék, példák, vagy adatok puszta felsorolása önmagában még semmit sem ér és nem magyaráz meg semmit sem Minden szemlél­tető és számszerű adatot, dátumot vagy eseményt stb. csak olyan mér tőkben használjunk, amennyire azt a téma lényege megkívánja. Helyes, ha a számszerű adatokat ősz szehasonlítás céljából egymásmellé írjuk, hogy beszélő számokká vál­janak, és nemcsak megemlítjük a számokat, hanem felírjuk szemlél­tetésképpen a táblára is. Az idézetekkel kapcsolatosan any- nyit, hogy idézni csak eredeti for­rást szabad, mégpedig a legmegfele­lőbbet és lehetőleg rövidek legye­nek. amelyekre könnyű visszaemlé­kezni. [Vagyon jó módszer, amely egyéb ^ ként nagyon is megkönnyíti az egyes témák megértését, ha a pro pagandi«*-) alkalmazza a térképe­ket, grafikonokat stb. az előadáson. Sokszor nem sikerül megfelelő k£sz ábrát, grafikont stb szerezni. Ekkor készítse el maga a propagandista. Rajzolja fel a táblára. Az eddigiekből láthatjuk tehát a fontosságát és jelentőségét a beve­zető előadásoknak, amely a propa­ganda munka egyik területe. A be­vezető előadások jelentőségének megértésénél azt is látniok kell a propagandistáknak, hogy a párt az­zal bízta meg őket, hogy politikai­lag megedzett kommunistákat nevel jen, akik a végsőkig odaadó hívei a munkásosztálynak, akik a dolgozók felemelkedésével az új, szocialista, kommunista társadalom felépítéséért harcolnak. Kiss Ferenc f ELVESZÜNK: kőműves, ács állvánvo 7Ó. segédmunkás férfi, női dolgozókat bedangst munkahelyre Vidék» dolgo zók részére megfelelő szállást, étkezést biztosítunk. Jelentkezés: 2‘5/2 Építőipari Vállalai Bp. XTT1.. Rozsnvai út 6.

Next

/
Thumbnails
Contents