Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-20 / 246. szám

Tűum A MAJ SZAMBÁN; A ML NiJunrmeti Világkongresszus október 18-i «Mielőtti ülése (2. o.) — A dolgozók jólétéért (2. o.) — BrH-Guayana (2. o.) — A szekszárdi DISZ választmány fttóse (3. o. )— November 30-ig késedelmi pótlék men­teeen lehet fizetni az 1953. évi kötelező biztosítási díj­hátralékot (L o.) — Beszélgetés egy szövőmesterrel ... (4. O.) AZ M DP TOLNAMECYEI PA'RTBIZOTTJÄGANAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM ARA SO FILLÉR KEDD. 1953 OKTÓBER 20 II parasztság helyzete a kapitalista erszágakban A KIVÁLÓ MINŐSÉGÉRT! Paksi Konzervgyár; Minőségi konzerv a dolgozóknak A dolgozó parasztság elszegénye- tése a nyugateurópai országokban tem újkeletű. A tőkés gazdaság tőr- fénye az, hogy a dolgozó parasztok tönkremennek, kiszorulnak földjeik­ről, nincstelenné, mezőgazdasági munkásokká válnak, vagy a mun- tanéliküliek táborát, az ipari tar- taléksereget szaporítják. Erre a kí­méletlen törvényre, erre a szomo­rú elszegényedési folyamatra jól emlékezhetünk mi is, a kapitalista Magyarország idejéből. Az Egyesült Államok falusi dol­gozó tömegei nehéz időket élnek. A statisztikai számadatok ékesszólóan mutatják, hogy tömegesen jutnak csődbe a mezőgazdasági kis- és kö­zépbirtokosok. A farrrierek jövedel­me évről-évre csökken. 1952-ben 30 százalékkal alacsonyabb volt az 1947 évinél. Ez év első nyolc hónapjá­ban további 6 százalékkal Csök­kent. Ez elsősorban annak követ­kezménye, hogy a monopóliumok le­szorították a mezőgazdasági te [-me­nyek felvásárlási árait. A kis- és középbirtokosok földje fokozatosan a monopóliumok és a nagybirtoko­sok kezébe kerül. Az Egyesült Ál­lamokban nemrég közzétették • az 1950. évi összeírás adatait. Kitűnik, hogy 1950-ben az 1935. évi 6 millió 900 ezer helyett, már csak 5,384.000 farm volt az országban. 15 év alatt tehát több, mint másfél millióval csökkent a gazdaságok száma. Mi az oka a farmerek tömeges csődjének? A kapitalizmusban tör­vény, hogy a nagy termelés kiszo­rítja a kistermelést, törvény az osz- tályrétegezödés. A mezőgazdasági tér melés koncentrációja' szükségszerűen együttjár a kis- és középgazdaságok tömeges csődbejutásával. A négy legnagyobb monopólium gyártja az összes mezőgazdasági gé­pek háromnegyed részét. Négy mam- mutvállalat tartja kezében a hús­termelés 72 százalékát. Két társa­ság uralkodik a tejiparban. A far­mer természetesen függ ezektől a vállalatoktól, amelyek monopólhely- zetben vannak, mind a gépgyártás, mind a mezőgazdasági termények felvásárlása terén. Éles osztályrétegeződésről tanúsko­dik az is, hogy a farmerek három­negyed részének jövedelme nem hogy a gazdaság fenntartására, de még létfenntartásra sem elegendő. A mezőgazdasági termények 80 száza­lékát a nagyfarmok állítják elő. — Ezek az igazi kapitalista üzemek könyörtelenül kizsákmányolnak öt­millió mezőgazdasági munikást. Az amerikai monopolisták azon­ban nem elégednek meg, hogy sa­ját országuk mezőgazdasági dolgo­zóit zsákmányolják csak ki, hanem a különböző „megsegítések" ürügye alatt behatolnak az európai orszá­gok mezőgazdaságába is. Nemrégen hagyva el Ankarát, Törökország fő­városát egy küldöttség, amelynek élén az Amerikai Egyesült Államok gazdasági politikájának kérdéseivel foglalkozó bizottság elnöke állt, aki egyszersmind az Inland Steel Com­pany elnöke. Mr. Randall kettős minőségben szerepeli: mint az ame­rikai kormány képviselője és mint nagy magánvállalatok teljhatalmú megbízottja. A tárgyalások eredmé­nyeképpen az amerikai monopóliu­mok elárasztják Törökországot áruik kai és amellett kiszorítják külföldi piacairól. A török gabonát, do­hányt, szárított gyümölcsöt és sely­met egyre nehezebben lehet elhe­lyezni az amerikaiak konkuren­ciája miatt. A „Dzsumhuriet" című lap sajnálkozva írja: „Törökország kénytelen 20—30 dollár veszteséggel eladni gabonáját." Az amerikai lapok álszenteskedő- en sajnálkoznak Törökország nehéz gazdasági helyzetén és azt javasol­ják, hogy — még több külföldi tő­két engedjen be. Az ilyesfajta ta­nácsok alapja, távolról sem Török­ország javáról való gondoskodás. Az óceánontúli monopolisták egyszerű­en fokozzák nyomásukat a török kormánykörökre és azt köveíeűk, hogy engedjék még jobban beha­tolni az amerikai tőkét az országba. Az országban nő a munkanélkü­liség. Bár Törökországban hivatalo­san nem tartják nyilván a munka- nélkülieket, a lapok megállapítják, hogy az országban legalább 2 mil­liónyian vannak. Ugyanilyen nehéz a parasztok élete is. A török sajtó beismerése szerint több, mint hat­millió parasztnak nincs földje, vagy csupán olyan nyomorúságos kis parcellája van, hogy csak évi 3—4 hónapra elegendő élelemmel tudja ellátni magát. A reménytvesztett, éhező parasztok ezrei bolyomganak valamiféle munka reményében a városokban és növelik a munkanél­küliek anélkül is nagy seregét. A „Demokrat Izmir" című török lap megállapítja, hogy „a szegénypa­rasztok 80 százaléka Törökország­ban hivatásos koldus lett." De érdemes megnézni, hogy az Amerikai Egyesült Államok „leg­újabb gyarmatán", Franco Spanyol­országában hogyan élnek a parasz­tok. A lakosság 65 százalékát fog­lalkoztató mezőgazdaság jelentősen alacsonyabb színvonalon áll, mint a Franco-klikk hatalomra jutásakor. A parasztok a földet özönvíz előtti esz­közökkel művelik meg. „Sokszor csodálkoztam — írja a Wester Mail and Soul News című angol újság tudósítója, — amikor az öszvér- és ökörfoga tokká! találkoztam. ame­lyek hihetetlen lassúsággal vonszol­ják a fáekéket a kiszáradt, termé­ketlen földön." Spanyolországban sotomillió parasztgazdaság a meg­művelésre alkalmas földnek rrvind- óssze alig egyharmadával rendelke­zik, a másik kétharmad a földbir­tokosoké és a katolikus egyházé. A Franco-rendszer, miután az or­szágot nagyban és kicsiben eladta a külföldieknek és a katonai bázi­sokat az amerikaiak rendelkezésére bocsátotta, fokozza a terrort a dol­gozó nép és az ország függetlensé­géért harcoló hazafiak ellen, Ez év elején Barcelonában 3 spanyol anti­fasisztát végeztek ki, Granadában agyonlőtték Jósé Munos Losamot, Sevillában 3 másik hazafit öltek meg. Spanyolországot ez évben a terrornak és a Franco-rendszer el­lenségei üldözésének újabb hulláma árasztotta el. Madrid, Barcelona. Bilbao, Serilla és a többi városok börtöneit zsúfolásig megtöltik a különböző politikai meggyőződésű munkások, parasztok és az értelmi­ség képviselői. A belgrádi kormány, mint hű csatlósa az Amerikai Egyesült Ál­lamok monopólista köreinek, csőd­jét igyekszik halogatni s a paraszt­ságra hárítani a fegyverkezés költ­ségeinek nagyrészét. Nemrégiben rendeletet adott ki az adóügy re­organizációjáról. Ezek az intézkedé­sek tovább növelik a dolgozó pa­rasztságot sújtó súlyos adóterheket. A belgrádi kormány elhatározta, hogy növeli az adótisztriselők és a végrehajtók számát. „A gazdasági tanács véleménye szerint azonnal növelni kell az adóbehajtást végző tisztviselői apparátusban a létszá­mot és jobban kell jutalmazni ezek­nek a tisztviselőknek a munkáját" — írta a Borba augusztus 8-i szá­mában. Hogy milyen nagy adóter­heket róttak ki a dolgozó parasztok­ra. megmutatják az összehasonlító adatok. A háború előtt Jugoszláviá­ban a dolgozó parasztság évente 1 milliárd dinárnál valamivel több adót fizetett. A múlt esztendőben körülbelül 50 milliárd dinár adót róttak ki a dolgozó parasztságra és ebben az évben újabb 14 milliárd- dal emelkedtek az adóterhek. Béla Kraina parasztjai együttesen vissza­utasítottak körülbelül 30 millió di­nár adóhátralék kifizetését, Metlik község parasztjai pedig megtagad­ták több, mint 6 millió dinár adó­hátralék megfizetését. A jugoszlá­viai dolgozó parasztok egyre hatö'- rozottabban követelik az új adórend­szer fejszámolását, Naponta több vagon paradicsom, gyümölcs és zöldségféleség érkezik a Paksi Konzervgyárba. Az idei bő gyümölcs- és zöldségtermés nagy feladatok elé állította a dolgozókat. Sokkal több és sokkal jobb minő­ségű konzervárut kell gyártaniok az ország lakosságának, mint az eimuit években. A fogyasztó közönség mielőbbi ki elégítése érdekében ebben a hónap­ban nagy súlyt fektetnek a Paksi Konzervgyárban a fűszerpaprika szá­rítására, hogy az őrlőmalomból ki­kerülve minél több fűszerpaprika áll jón a lakosság rendelkezésére. Ezen­kívül a nyáron eltett ecetes bab, uborka kiszerelése folyik, ami any- nyit jelent, hogy rövid időn belül kapható már a népboltokban ez az áruféleség. Mindezeket a munkákat verseny­ben végzik a Paksi Konzervgyár dol­gozói. A jól szervezett munkaver­seny meg is hozza az eredményét, mert a gyár naponta túlteljesíti ter­vét. Október 15-ig már 70 százalék­ra teljesítették a havi tervet. .T e r- k ó János, a paprika-szárító műhely­ben 130 százalékos globális tervcel- jesítés mellett a legjobb minőségi munkával is harcol a műhelyben a lakosság életszínvonalának emelke­déséért. Somogyi József és P 6 r i Lajos jó minőség mellett állandóan 150 százalékon felüli napi tervte'je- sítéssel harcolnak a feladatok elvég­zéséért. A Konzervgyár valamennyi dolgozója kiveszi részét a nagy mun­kából, valamennyien november 7-re készülnek. KTSZ-eink a dolgozók - jobb ellátásáért A Bonyhádi Ruházati és Szolgálta­tó KTSz a készítmények forgalomba hozatalára üzletet nyitott, ahol nagy választékú, jó minőségű árut vásá­rolhatnak a község dolgozói. A .jobb és olcsóbb áru vonza a lakosságot Szeptember hónapban ennek nyo­mán több mint 90.000 forintos forgál mat bonyolított le a KTSZ készítmé­nyeiből. A KTSz cipész részleg dolgozói a lakosság megnövekedett igényeinek kielégítése érdekében munkaverseny ben végzik a javítási és a rendelési munkákat. Az egy főre eső termelési érték a bőr-ruházati iparban beter­vezett 3500 forinttal szemben 7006 forintra emelkedett, mert minden estben a legkeresettebb cipőket — az utóbbi hónapban pedig birgeri- csizmát, valamint gyermek és bá­nyász bakancsokat — gyártják, Smieder József okleveles sztahano­vista, Berkovics Mihály és a több! cipész dolgozók jó munkája nyomán a vállalási határidő a legrosszabb cipőknél is egy hétre csökkent le. * A Nagydorogi Vegyesipari KTSZ hatósugara ma már nemcsak a köz. ségre, hanem a környező falvakra is kiterjed. A dolgozók fokozottabb ki­elégítésire Kajdacson, Bikácson és Hencsepusztán felvevő helyeket léte­sített. A községek lakóinak ezután már nem kell attól tartaniok, hnrjy az elromlott tárgyakat, a rossz állapot, ban lévő lábbeliket a szemétbe- keli dobni, mert nincs aki megjavítja. A nagy dorogi KTSz egy hét alatt meg jasrítja és eljuttatja a tulajdonosé, nak. Keserű Jánosnak, a KTSz elnö. kének munkája ez, aki fáradságai nem ismerve mindent elkövetett en­nek megvalósítása érdekében. Nagydorog község dolgozó paraszt, ságának munkáját nagyban elősegíti a KTSz bognár részlege, Németh Jó- zsef kovács a nyári munkálatok során elnyerte a Megyei Tanács gépállo­mási csoportjának vándorzászlaját. Ez a vándorzászló a többi dolgozót is jobb munkára serkentette, azóta csökken a 100 százalékon alul telje­sítők száma. Most azon fáradoznak, hogy a vállalási idő csökkentésével, a munkák gyors elvégzésével segít, sék a község, valamint a környező falvak dolgozó parasztságának mun­káját. * A hőgyészi KTSz a kormányprog- ramm végrehajtása során rohamos fejlődésnek indult. A szabók, a cipé­szek, de a KTSz minden dolgozója a termelési tervek mellett a legjobb minőségi munkát is végzik, hogy így minden részletében kielégítsék a község dolgozóinak igényeit. Ámor József cipész az elmúlt hónapban például 165 százalékot ért el, emel­lett a legjobb minőségi munkát is végezte. A KTSz jó munkájának eredménye: hogy több a rendelés, a lakosság szívesebben viszi javítani cipőjét, ruháját a KTSz-be. A dolgozók lábbelijavítási és egyék, szükségletek kielégítése érdekébe*» Szakályon és Felsőnánán javító és szolgáltató fiókot nyitott. A -lakos­ság nagy segítséget kapott ezzel a KTSz-től. mert ezután nem kell ki­lométereket gyalogolni azért, hogy megjavítsák lyukas, szakadt cipőjü­ket, ruhájukat. A hőgyészi KTSz dolgozói rövid idő alatt teljesítik a rendeléseket, a lehető legjobban ki­elégítik a dolgozók megnövekedett gúnyéit, ------------­K ölendi Vaiüzem: Emelkedik az elsííosztályii sajt minisébe A Kölesdi Vajüzemben az anyag­hiány, valamint a gyenge verseny- nyilvánosság okozta az elmúlt ne­gyedévi lemaradást. Az üzem dol­gozói azonban megértve a párt és a kormány programmjót, különösen szeptember hónapban fokozott gon­dot fordítottak a minőségi munkára. A jó munka eredménye: a követel­ménynél is jobb. 83 százalékban ké­szítettek I. osztályú sajtot. Boros Jó­zsef és a többi sajtkészitő dolgozók e jó eredményt látva, elhatározták: Kiváló minősó«ű lisztet őröl a Bátaszéki Malom Eredményes harcot folytatnák a Bátaszéki Malom dolgozói a minőség javításáért, a dolgozó parasztok szükségleteinek kielégítéséért. Pető Lajos és Weinhardt Mátyás őrlő- brigádja gondoskodik arról, hogy ki­váló minőségű lisztet adjanak, nem csak Bátaszék, hanem az öt csere­telepen cserélő dolgozó parasztok­nak. Hosszú hónapok óta áll páros­versenyben a két brigád, s verse­nyüknek az az eredménye, hogy je­lenleg is négyféle lisztet őrölnek, melynek minősége kiváló. Ezekben a napokban is többszáz dolgozó parasztot elégítettek ki ki­váló minőségű liszttel. Október 15 és 16-án csak a Bátaszéki Malomban 68 dolgosé parasztnak adtak lisztet. Ezenkívül az öt cseretelepen több * 4 J Több gondot a minőségre! ^ A Tolnanémedi Kendergyárban az utóbbi hónapokban nincs verseny, J nem egyenletes a termelés, fiz legna gyobb részben a vezetőség hibájából i tered, akik nem élnek a dolgozók között, nem igyekeznek kedvet adni a, i dolgozóknak valamilyen formában. S ez meglátszik a tervteljesítésben is. J 1 Az elmúlt negyedévben nem teljesítet ték tervelőirányzatukat, ebben n ne- ( ) gyedévben pedig az alacsonyabb terv ellenére sem tudták október első ( ( de kálijában kóetervüket teljesíteni. < A terv nem teljesítése mellett romlott a minőség is az utóbbi idők-( i ben. Ezt bizonyítja az október első dekád minőségi eredménye is, crmij ugyan a rossz anyag, de a dolgozók felületes munkájából is adódott. Igyt a betervezett 40 mázsa elsőosztályu anyag helyett csak ő mázsát, a 23 J mázsa másodosztályú anyagnál 40 m ázsát, míg a 0.1 mázsa harmadosztá- j lyu betervezett áru helyett 18 mázsát termeltek. A Tolnanémedi Kender-1 gyár vezetőségének, de a dolgozók rusk is sürgős fel-adata, hogy vdltoz- j tassamk eddigi módszerükön, s a terv túlteljesítésével, a minőség meg-j javításával szerezzenek érvényt maguknak, segítsék pártunk és korm.d. j nyunk nagyszerű programmjdt. t a szélsajt csökkentésével, ezen ke­resztül a minőség megtartásával ké­szülnek megünnepelni november 7-ét, a Nagy Októberi -Szocialista Forradalom 36. évfordulóját. A jó minőségi munka nemcsak büszkeséget szerzett a sajtkészítő, az üzem dolgozói számára. Tudták a sajtkészítő dolgozók, hogy a jó mi­nőségi munka a több pénzt is jelen­ti. Valóban, e jó minőségi munkájuk ért 14.5 százalék prémiumot kaptak. mint 130 dolgozó paraszt szükségletét elégítették ki. A csereőrléssel egvidőben keres­kedelmi őrlés is folyik. A malom minden dolgozója mun­kaversenyben termel és ennek az az eredménye,. hogy hosszú hónapok óta a tervet állandóan túlszárnyal­ják. Legutóbb a versenyben Pető Lajos brigádja került az élre. Csu­pán néhány tized százalékkal ma­radt el Weinhardt Mátyás brigádja. A malomvezetőság gondoskodott ar­ról, hogy minden műszak után a brigádok munkáját értékelje. Ez is serkenti őket a még jobb munkára, és nem utolsó sorban az, hogy tud­ják milyen nagy feladat hárul rájuk dolgozó népünk ellátásával kapcso­latban. ■au íl ife

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents