Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-18 / 245. szám
2 i NAPE 6 1953 OKTOBER 1* Ax agitáció jól bevált formája Döbrököxön — a kisgyűlés — MI EGÉSZ ÉVBEN azt tapasz taltuk — mondja a döbröközi függetlenített párttitkár Tóth József elvtárs is — hogy akár a begyűjtésben, akár a mezőgazdasági munkála tokban csak úgy tudtunk a járás első községei közé kerülni, ha állandó agitációt végeztünk, ezen belül pedig nagy gondot fordítottunk a kisgyűlésekre. — Tavasszal a kis- gyűléseket egész sor eredmény kísérte: Döbrököz lakói megismerték pártunk és kormányunk rendeletéit, helyes kezdeményezések kerültek felszínre és a kisgyűlések egyben alkalmat adtak azok elterjesztésére is. A tavasszal például egy ideig késlekedtek a községben a kukorica ■ kapálásával, mert sok volt az esőzés. A gaz közben akkorára nőtt, hogy veszélyeztette a bőnek ígérkező kukoricatermést. Az egész község ben tétlenül siránkoztak a sok eső miatt: mi lesz a kukoricával? Ezek-* ben a napokban mindenről sok szó esett a kisgyűléseken, mig végre megtalálták a kiutat. Az egyik kis- gyűlésen felállt egy parasztasszony és ezt javasolta: ha nem is lehet kapálni, de ki lehet húzkodni a sok gazt kézzel és ezzel megmenthetik a kukoricatermést. A jelenlévők he lyeselték a javaslatot, a pártvezetőség pedig gondoskodott a kezdeményezés elterjesztéséről S kisgyűlé- seken keresztül 1—2 nap alatt min den házhoz eljuttatták a hírt, hogy mit kell tenni az ilyen szokatlan esős időben a kukoricatáblákon. Rövid időn belül pedig nem lehetett Döbrököz határában gazos kukoricát találni. ILYEN TAPASZTALATOKON okult a döbröközi pártvezetőség, amikor az őszi munkálatok idején . számos kisgyűlést szerveze'tt. Terv- készítéssel fogtak hozzá ehhez a fon tos munkához. Meghatározták a kis- gyűléselőadók neveit. A pártvezetőség az aktívabb párttagok és a tanács Vezetőin kívül kisgyűlések tar tásával bízták meg az élenjáró dolgozó parasztokat is, mint Kalauz Pált, Vida Jánost, Kakas Jánosit. Meghatározták a tervben, hogy melyik gazdánál tartják a kisgyűlést. Ezt sem bízták a véletlenre. Úgy gondolkodtak a pártvezetőség tagjai, hogy megtiszteltetés annak a gazdának, akinél kisgyűlést tartanak. Éppen ezért az élenjáró dolgozó pa rasztok házait jelölték ki erre a célra. így tartattak kisgyűlést Tóth Ferenc 12 holdas gazdánál is. Tóth Ferepc az idén 17 mázsás búzatermést ért el átlagosan. Élenjár a mezőgazdasági munkálatokban és a beadásban is. A kisgyűlések megszer vezésére pedig a népnevelőket mozgósították. Döbröközön minden utcának van népnevelőfelelőse. Ezeket egy-két nappal a kisgyűlés előtt értesítették, vagyis a pártvezetőség megbízta a kisgyűlés előkészítésével így nem fordulhatott elő, hogy a tervezett kisgyűlésen csak az előadó jelent meg és a házigazda. Az elmúlt hetekben több mint 30 kisgyűlést tartottak a községben, és mindegyiken megjelent átlagosan 14—15 hallgató. Volt olyan kisgyűlés is, ahol a résztvevők száma meghaladta a húszat. EGY-EGY KISGYŰLÉSEN a legtöbb szó a napi munkáról és a kormány rendeletéiről esett. Megbeszélték a kormány intézkedéseit, rendeletéit, mert hiszen ez mindnyájukat érdekelte. Ugyanakkor az sem fordulhatott elő, hogy valamit félremagyaráztak volna, mert a kisgyű- léselőadó jól felkészült egy-egy ilyen összejövetelre és helyes választ tudott adni az egyes problémákra. Ha esetleg ő előtte sem volt világos valamilyen kérdés, a község vezetőihez fordult. Az időbeni mezőgazda- sági munkálatok fontosságával is sokat foglalkoztak. Egyik-másik gazda elmondotta tapasztalatait és így a kisgyűléseknek most is hasonló eredményük lett, mint a tavasszal: Döbrököz a járás első községei között van a betakarításban és begyűjtésben. A dolgozó párasatok sainitie kivétel roéükül úgty véleked" nek, mirat Kónya János 6 holdas gazda: — Nagyon jó hatásuk van a kis- gyűléseknek, mert így jártasabb az ember a napi politikában, ismeri a rendeleteket és tudja, hogy milyen kedvezményeket kap az államtól és azt is hogy milyen kötelezettségei vannak. » MOST ÚJABB TERVEN dolgozik a pártvezetőség. A községben esténként számos helyen van kuko- ricafosztás, ahova tízen-tizenöten is összejönnek. Ez már maga kisgyűlés, merít ilyen helyeken rendszerint a beadásról, a különféle kormányrendeletekről, vagyis általában a gazdálkodásról folyik a szó. Mindezt a pártvezetőség fel akarja használni az agitáció érdekében. Az ilyen fcukoricafosztási összejövetele ken jó dolgokról beszélnek, csak nem mindig jól, mert gyakran félremagyaráznak egy-egy rendeletet. Éppen ezért egy kisgyűléselőadót küldenek az ilyen helyekre, elsősorban az élenjáró dolgozó parasztok közül .akiknek természetesen nem az a feladata, hogy ott „szónokoljon", hanem az, hogy segítsen a munkában és ha látja, hogy helytelen irányba terelődik valamilyen kérdés megvilágítása, akkor szóljon közbe, és igaz felvilágosító szóval segítse a beszélgetésit. A dombóvári járás pártszervezeteinek életéből Gyulaj községben jó agitációs munkát végeztek az elmúlt hetekben. A legutóbbi két hét alatt mintegy 30 kisgyűlést tartottak. Ugyanakkor az egyéni agitációra is nagy gondot fordítottak. A népnevelőket jó érvekkel látta el a pártszervezet. Kiszámították, hogy a kormány adókedvezményről szóló rendelete -több mint 343.000 forint megtakarítást jelent a község dolgozó parasztjainak. A tszcs-nek nyújtott kedvezményeket is feldolgozták. Kiszámították a többi között, hogy csak a hitelek elengedése egy-egy tagnak 736 forint többletjövedelmet jelent. A jó agitációnak az lett az eredménye, hogy serényen végzik az őszi munkálatokat a község dolgozó parasztjai. A járásban például Gyu- lajon igényeltek legtöbb tartalékföldet a dolgozó parasztok. ❖ Az alsóleperdi állami gazdaságban Varga Károly párttitkár elvlárs nem törődött a pártoktatással. Nem gondoskodott — a többi között — az oktatás zökkenőmentes beindításáról. Sajnos, a rossz példát azután követték a szemináriumi előadók is. Právics János a II. éves politikai iskola és Hegedűs Teréz az I. éves DISZ politikai iskola vezetői például nem készítették elő az első foglalkozást: a tagokat nem értesítették és így az évnyitó szemináriumot nem is tudlak megtartani. Ugyanakkor a ,sütvényi üzemegységben, — amely szintén az alsóleperdi állami gazdasághoz tart >zik Sebők József elvtárs jó munkát vég zett: nem követte a rossz példát. Jól megszervezte a DISZ oktatást és elérte, hogy még a traktoristák is részt vettek a foglalkozáson. » Dombóváron is számos példás eredménye van az agitációs munkának. A dolgozó parasztok körében különösen ott születnek a jó eredmények, ahol az élenjáró gazdák agitálnák. A Rákóczi utcában például Mózsa József dolgozó paraszt végez agitációt Mózsa József a sza vak helyett elsősorban személyes példamutatásával győzi meg gazdatársait. Ezzel az agitációval úgy tudja mozgósítani az Utca dolgozó parasztjait, hogy mindig élenjárnak a beadásban és a mezőgazdasági munkálatokban. Ez azonban nem jellemző az egész községre. Dombóváron igen súlyos hiányosságok van nak az agitáció terén. A népnevelőértekezleteken rendszerint csak nyolcán, tizen jelennek meg, az ági tációban pedig még ennél is kevesebben vesznek részit. A párttagoknak csak 1—2 százaléka végez agitációs munkát. Vagyis a pártvezetőség nemcsak, -hogy nem támaszkodik megfelelően az élenjáró dolgozó parasztok agitációjára, hanem a párt tagokat sem mozgósítja a népnevelő munkára. n A dombóvári járási tanácsnál rósz szül indult be a pártoktatás.. A hall gatóknak alig fele jelent meg az első foglalkozáson és ami igen szomorú: több felelős vezető hiányzott az oktatásról. így nem jelent meg az első foglalkozáson Magyari Lajos, a járási tanács elnökhelyettese és Tóth János a járási tanács személy zett osztályvezetője sem. A pár^oktatási év ineg\ezdésének jé tapasztalatait vigyük tovább Megkezdődött a mi megyénk területén is az új oktatási év, melyen kommunisták és- pártonkívüliek ezrei fogják tanulmányozni 1 éven keresztül a marxizmus-leninizmus elméletét. Erőt, tudást gyűjtenek min dennapi munkájukhoz, hogy elméleti tudásuk fejlesztésével még ybb ban elősegíthessék pártunk politikájának sikeres végrehajtását, dolgozó népünk felemelkedésének biztos zálogát. Az új oktatási év sokkal nagyobb feladatok elé állítja pártszervezeteinket mint bármely eddigi oktatási év. Nemcsak azért, mert a kom munisták számára a tanulás szükséglet, ©nélkül nem lehel, kommunista, nem lehet az élcsapat tagja a dolgozó nép vezetője, hanem azért is, mert kormányunk programmjá- nak megvalósításához csak ezen az alapon lehet emelni a tömegek között végzett nevelőmunka tartalom- súlyát erősíteni a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. Pártunk szervezeti szabályzata meg is állapítja: „Minden alapszervezet támpontja a pártnak, a tömegek között folytatott politikai agitációs propaganda és szervezési munka elvégzésében." A feladatok megoldásának „agya", központja a párttagság eszmei nevelése. Ennek alapvető formája a pártoktatás. Éppen ezért pártszervezeteinkben különös gondot kell fordítani a párt oktatás megindulására. Van a mi megyénk területén is már jó néhány példa arra, hogy pártszervezeteink megértették ennek a hatalmas jelentőségét és ennek megfelelően fogtak is hozzá a munkához. Belecs kán, a dióaberényi Vörös Csillag tsz-ben, a hőgyészi állami gazdaságban és sok más helyen a párt- szervezetek titkárai gondoskodtak róla, hogy a hallgatókat feldíszített termek várják az oktatási év megkezdésekor s bizonyos ünnepi beszéd formájában beszéltek a tanulás fontosságáról, a tanulási fegyelem betartásáról. Általában éreztették, hogy a Marx, Engels, Lenin, Sztálin kovácsolta forradalmi elméletet tanulni milyen nagy megtiszteltetés minden hallgató számára. Nagyban függ a pártoktatási év sikere attól, hogyan gondoskodnak pártszervezeteink a szemináriumok, konferenciák beindításáról. Egész évre kiható lehet ez az esemény a jó eredmények eléréséért vívott harcban, ha az mint a fenti esetekben is történt, megfelelő jelentőséget nyer egy kis ünnepség által is. Nagyban függ azonban az oktatás sikere attól is, hogy propagandistáink hogyan készülnek fel. Jórészben rajtuk múlik az oktatási év sikere. :Nyilvánvalóan helytelen mód szer az olyan, mint Varga Andor elvtárs gyulaji párttitkár példája. — Nem járt rendszeresen a propagandista konferenciára s így nem tudott rendesen felkészülni sem a konferenciára. Előadása nem volt eléggé színvonalas, nem is tudta összekötni a magyarországi eseményekkel. Pártunk pedig azt akarja, hogy az elmélet és a gyakorlat a maga kölcsönhatásaiban érvényesül jön a párt oktatásban. A pártoktatási év tehát megkezdődött a md megyénk területén is. E téren igen örvendetes jelenség számunkra az, hogy például a gyönki járásban legjobban és szinte példamutatóan termelőszövetkezeteink ben kezdődött meg az oktatás. Látni való, hogy termelőszövetkezeteink pártszervezeteink és az ott dolgozó kommunisták egyrészt megértették, hogy jó eredmények elérése a gazdasági munka állandó javítása á termelőszövetkezetek megerősítése csak akkor lehetséges, ha ott minél több elméletileg képzett, harc edzett kommunisták nap, mint nap mozgósítják, lelkesítik termelőszövet kezeteink tagjait a még jobb munkára, a párt- és kormányhatározatok sikeres végrehajtására, saját jobb életük biztosítására. A marxizmus-leninizmus tanításainak elsajátítása tehát döntő kérdés, elsősorban termelőszövetkezete inkiben, de üzemeinkben épp úgy, mint az egyénileg dolgozó parasztok között is. Még felemelőbb érzéssel tölti el kommunistáinkat a jól szervezetit és jól folyó pártoktatás, még nagyobb biztonságot, cél- tudatosságot ad munkájukhoz. így erősödik tovább párttagságunk ösz- szeforrottsága, jobban tudnak élni jogaikkal, még jobban tudják teljesíteni kötelezettségeiket. MEGJEGYZÉSEK A Ifukor cabeadási kötelezettség teljesítése — akadályokkal Pincehelyen a gazdák sokkal körülményesebben tudják kukoricabeadási kötelezettségüket teljesíteni, mint azt bárki is elképzelhetné. Talán még a legbürokratikusabb hivatalban is kevesebb bosszankodással ellehet egy ügyet intézni, mint Pincehelyen a ku- koricabeadást teljesiteni. Vegyünk példának egy szőlőhegyi gazdát és nézzük meg milyen „kátyus" úton kell járnia, míg végül a A kollektiv vezetés elter esztéséért és megszilárdításáért Ion Cotot, a Hunyad-tartományi pártbizottság első titkárának cikke nyomán A Román Munkáspárt Központi Bizottságának augusztus 19—20-i tei jes' ülése fontos feladatokat tűzött a pártszervezetek elé. Ezek közül a feladatok közül az egyik legfontosabb a kollektív vezetés alapelvének elterjesztése és megszilárdítása a párt munkájában. Amint az SZKP és a Román Munkáspárt saját tapasztalatai is bizonyítják, a pártszervezetek tevékenysége csakis akkor lehet eredményes, ha szigorúan tiszi.eletben tartják a kollektív vezetés alapelvét. A kollektív vezetés alapelvének következetes alkalmazása emeli a pártmun- ka színvonalát, fejleszti a kádereket, megszilárdítja a kapcsolatot a párt szervezetek és a tömegek között. Hunyad-tartomány pártbizottsága egyre eredményesebben alkalmazza munkájában a kollektív vezetés alap elvét. Azelőtt a pártbizottság munkájában sok hiányosság volt ezen a téren. A munkát inkább a pártiroda, mint a pártbizottság irányította. A bizottság számos ragjának, mint például Cimbrudean Tiberiu- nak, Plesa Emilnek, Sristea Áron nak, Bosica Gheorghenak nem volt pontosan meghatározott munkaterü- V«t», amelyért felett volna. A tartományi pártbizottság megvizsgálta munkáját, feltárta a hiányosságokat és a pártbizottság tagjainak konkrét feladatokat adott, így pl. Cimbrudean Tiberiu-t meg bízták • azzal, hogy vizsgálja meg Álba rajon pártbizottságának munkáját. Ezek a konkrét megbízatások erőteljes nevelőeszköznek bizonyultak, mivel fokozták a pártbizottság tagjainak érdeklődését a munka iránt és ugyanakkor növelték felelősségérzetüket. Azelőtt a pártbizottságoknál az a helytelen gyakorlat uralkodott, hogy a pártbizottság tagjai az üléseken „instruáltak." így aztán á vitákhoz nem is tudtak hozzászólni, még ke- vésbbé tehettek gondosan megfontolt javaslatokat .Ezen a téren is gyökeres fordulat állt be. Augusztus folyamán például a pártbizottság tagjai beszámolót hallgattak meg a határozatok teljesítéséről. A beszámolót élénk és gyümölcsöző vita követte. A pártbizottság t-ig jait kellő időben értesítették az illés pontos idejéről és így felkészüld tek rá. Tapasztalt aktivistákból kisebb kollektíva alakult, amely a szervező titkárral az élen, a helyszínem tanulmányozta a határozató1' teljesítését. Ilyen előkészítés után a beszámoló dokumentatív erejű volt ,bátor kritika és önkritika szellemében Készült el és már ezáltal is jó talajt készített elő a vita számára. Egymásután szólallak fel a pártbizottság tagjai és élesen megbírálták a pártbizottság néhány tagját, elsősorban az első titkárt, aki gyakran megelégedett azzal, hogy bürokratikus módon szé'íküldje a határozatokat és azután teljesen elhanyagolta azok teljesítésének ellenőrzését. A felszólalók nemcsak a hiányosságokra mutattak rá, hanem — mivel ke’ lő idejük volt az alapos felkészülésre — részletesen elemezték a hiányosságok okait és hasznos javaslatokat is tettek azok kiküszöbölésére. Kollektív vezetést el sem lehet képzelni a kritika és az önkritika kifejlesztése nélkül, valamint anélkül, hogy megfelelő feltételeket ne teremtenének az alulról jövő bírálat széleskörű kibontakozására. — Szemben a múlttal a Hunyad-tarro- ményi pártbizottság kebelében meghonosodott az egészséges bírálat és ön bírálat szelleme. A tartományi pártbizottság egyre gyakrabban hív ja össze a pártaktívát, hogy meghallgassa tapasztalatait, javaslatait, bírálatait és hogy bevonja a határozatok kidolgozásába, a munka megjavításába. Ezáltal a legjobb erőket kapcsolja be a pártvezetésbe és állandó szoros kapcsolatokat tart a tömegekkel. A Hunyad-tartományi pártbiz ,' t- ság nemcsak saját munkájában, ha - nem a rajonok pártbizottságának munkájában máris nagy javulás tapasztalható. Hunyad-tartomány pártbizottsága jól tudja, hogy még sok tennivaló áll előtte a kollektív vezetés alapelvének elterjesztésében. Következetes harcot folytat minden olyan törekvés ellen, amely igyekszik meg szegni ezt a fontos alapelvi, túszén a kollektív vezetés megsziiári: tása jelentősen megjavítja a pártszervek és pártszervezetek tevékenységét és olyan magas színvon-ú ra emeli a pártmunkát, amely biztosítja a párt és a kormány új programmjának sikeres megvalósítását postán megkapja a pénzt. A szőlőhegyről mintegy két kilométert kell gyalogoln^ a vasútállomásig, ahol székel a „terményiroda" és ahol megmondják, hogy hol veszik át „jelen pillanatban" a kukoricát. Utána el kell sétálni a községnek egy másik részére, ahol átadja a terményt. Igen ám, de itt legtöbbször nagy bökkenő van, mert mire ideér, megtelik a tárolóhely és tudomására hozzák: — körülbelül fél órája, hogy elmentek a mázsálók egy másik utcába és ott veszik át a kukoricát. Most ismét kezdődik egy fél órai séta. Itt esetleg szerencséje van és átveszik tőle a kukoricát, kap egy mázsalapot. A mázsalappal viszont vissza kel! sétálni a vasúti „terményirodába", mert csak itt kap vételi jegyet, amire viszont nagy szüksége van, mert csak ennek felmutatásával ismerik el, hogy teljesítette beadási kötelezettségét. Itt végetér a bürokratikus, te- kervényes út, de a gazdák türelme is, mert átkozzák azokat a ve zetőket, akik így oldották meg a kukoricaátvevést, akik ilyen felelőtlen intézkedésekkel elrabolnak fél vagy egy egész napot a dolgozó parasztoktól — és meg kell hagyni, hogy a gazdáknak van igazuk. Elméleti színvonalunk emelésé* segíti elő ar mm4HimniCÁLTATAS
