Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-16 / 243. szám

TOLNAI (— I Az A MAJ SZAMBANs ENSZ közgyűlésének 8. ülésszaka (2. o.) — Jugo­szláviában a parasztság nem kap egyebet Ígéreteknél (2. o.) — A minisztertanács határozata a fűtési idény megkezdéséről (2. o.) — A Megyei Tanács Mezőgaz­dasági Osztályának jelentése az őszi szántás-vetésről (3. o.) — A kollektív vezetés — a pártdemokrácia alap­vető elve (3. e.) — Fiatal szövők között a Tolnai Textil gyárban (4. o.) AZ MDP TOLNAMECYEI PÄRTBIZOTT5AGANAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 243. SZAlVf ARA 50 FILLER FENTEK, 1953 OKTOBER 16 A tanácsok feladatai a kormányprogramm végrehajtásáért A tanács „biztosítja a dolgozók tevékeny és állandó közreműkö­dését az államhatalom gyakorlá­sában" — ezzel a tanácstörvény meg is határozta a szocialista és burzsoá államigazgatás közötti lé­nyeges különbséget. Pártunk Központi Vezetősége határozatán alapuló kormánypro­gramul is ezt a követelményt ál­lította tanácsaink elé: minden eset ben a dolgozók kezdeményező, al­kotó tevékenységére támaszkod­va kell a feladatokat ellátni. A kormányprogramra megjelenése óta fokozottabb tempóban folyik a munka. A dolgozó tömegek a programmot magukévá tették, lel­kesednek érte és saját javaslataik­kal. észrevételeikkel, panaszaikkal résztkérnek annak megvalósitásá- ból. Tudják, hogy a nagyszámú kedvezmény, a dolgozók szükségle teinek, igényeinek fokozottabb kielégítését, életszínvonaluk emel­kedését jelenti. Tanácsaink egy része a lelkes megnyilvánulásokat, nem fogadja kellő megértéssel. Nem érzik, hogy mint az államhatalom helyi szervei több ámi feladataikat csak akkor tudják végrehajtani, ha az államigazgatási feladatok elvégzé­se mellett érvényesítik tömegszer vezeti jellegüket is. Nem köve­tik a szovjetek példáját, nem vonják be a dolgozókat a napi fel­adatok elvégzésébe, és nem velük egybeforrva gyakorolják az állam hatalmat. Még mindig vannak községi tanácsaink, ahol csak a „megszokott" feladatokat isme­rik, és azt igvekeznek adminisz­tratív úton ellátni. Ennek a lé­lektelen munkának következmé­nye az, hogy VB-vezetőink egy része eltéved a bürokrácia út­vesztőjében, elszakad a tömegek­től. Ezek a vezetők súlyponti fel­adatokat látnak csak, a dolgozók apró ügyeivel nem törődnek. Pe­dig a tömegektől való elszakadás a súlyponti feladatok teljesítését is akadályozza. Ezért kell a VB-vezetőknek, de minden egyes tanácsi dolgozónak változtatni az eddigi munkamód­szerén, magatartásán. Ezért kell még jobban tanulmányozni pár­tunk tanítását, a tömegkapcsola­tok elmélyítéséről. A faddi VB- elnök és tanácsi dolgozók például már hetek óta nem tartottak kis- gyűléseket, nem beszélték meg a dolgozókkal a kedvezményeket, amelyek az életszínvonal emel­kedését, a paraszti munka meg­szilárdítását jelenti. Nem beszél­ték meg az őszi mezőgazdasági, begyűjtési, adófizetési feladatokat sem, ezért tartozik négv száza­lékos ősziárpa vetéssel Fadd köz­ség a sereghajtók közé. Fácánkerten hónapok óta nem volt tanácsülés; Bátán az állan­dóbizottsági elnököket ,a begyűj­tési és pénzügyi adminisztrátorok beidézgetik; Szedresen, Medinán hanyagul készítették elő a tanács­tagi beszámolót; Bogviszlón a dol­gozók panaszait hetekig nem vizsgáliák ki; az alsónvéki és őcsényi VB is elhanyagolta a tö­megkapcsolatokat, állandóbizott­ságaik papíron vannak csak. Tei’- mészetesen, így nem mozgósíta­nak, sem személyes példamutatá­sukkal, sem versenyzéssel. A tömegkapcsolatok elmélyíté­sét akadályozza, tanácsaink meg­alkuvó magatartása az osztályel­lenséggel, a kulákokkal szemben. Tanácsaink nem lépnek fel a ter­veket szabotáló kulákokkal szem­ben a törvények erejével, nem ha­tározottak a mezőgazdasági, be­gyűjtési, adófizetési terveik telje­sítésénél, nem leplezik le és nem állítják dolgozó népünk bírósága elé a törvénysértőket. Tanácsaink feladata a leleplezett kulák aljas mesterkedéseinek ismertetése a dolgozó parasztsággal, hogy a dol­gozó parasztság még fokozottab­ban gyűlölje ellenségét. Ilyen laza tömegkapcsolatok mellett nincsenek eredmények. Az alsónyéki 3 százalékos, az őcsényi 6 százalékos ősziárpa ve­tés jó példa erre. Tanácsaink nagyobbik része azonban nemcsak hangoztatja a tömegkapcsolatokat, hanem tet­tekkel, a dolgozók alkotó kezde­ményezéseivel is harcol a tervek végrehajtásáért. Mözsön például rendszeresen tartanak kisgyűlése- ket a vezetők. Példásan dolgozik a mezőgazdasági és begyűjtési ál­landóbizottság. Légrádi és Győ­rök elvtársak, az állandóbizottság elnökei rendszeresen ellenőriz­nek, tájékozódnak a tervek állá­sáról és a munkájukkal is példát mutatnak. A falu dolgozó paraszt­jai egymással és a szeptemberi községi tanácsülés határozata alap ján a község a szekszárdi járás minden községével, az őszi mező- gazdasági, begyűjtési, adótervek határidő előtti teljesítésére verse­nyez. Ennek a versenynek, a jó tomegkapcsolatoknak eredménye az, hogy Mözs a szekszárdi járás­ban mindig élenjáró község. Ilyen jó munkával épül ki vég­rehajtóbizottság és a dolgozó tö­megek közötti eleven, szoros kap­csolat, így tudjuk bevonni a tö­megeket az államigazgatási mun­kába. Ha * * a község dolgozó pa­rasztsága, a tanács végreh'aj tóbi­zottságának tevékenysége foly­tán tudomást szerez az öt érintő kérdésekről, ha megismeri a ta­nácsülésen hozott határozatokat, feltétlenül közelebb kerül a ta­nácshoz, amelynek eredménye a végrehajtóbizottság munkájában is meglátszik. Ezért kell a végre­hajtóbizottságoknak szoros kap­csolatban állni az állandóbizott­ságokkal, rajtuk keresztül, szinte nap. mint nap beszélgetni a dol­gozó parasztokkal. Ezért kell a vegrehaj tóbizottságnak megbe­szelni, megmagyarázni az állan- dobizottságoknak munkájuk je­lentőségét, hogy azok érezve a támogatást, aktív kezdeménye- zessel válaszoljanak és bekapcsoi- ]ak az egész lakosságot a tervek teljesítéséért folyó harcba. . E céloknak elérése, a hibák ki­javítása, felszámolása, hozzájárul az allamigazgatás tavábbi fejíődé- sehez es növeli a dolgozók meg­becsülései a tanácsok és azok vegrehajtobizottságainak munkája iránt. Tanácsaink feladata tehát, hogv a dolgozo tömegekkel ismertessék a 6,S kormányhatározatokát, a tanácsok munkáját. Az állandó- bizottsagok aktivizálásával, a ta­nácstagok személyes példamuta- tasaval. versenykezdeményezések kiszélesítésével, kisgyűlések tar­tásával, színvonalas tanácsülések­kel. a most folyó tanácstagi be­számolók jó előkészítésével, a tanácstagi fogadóórák népszerűsí­tésével, az ott és egyéb alkalmak­kor elhangzott panaszok orvoslá­sával, _ és nem utolsó sorban az ellenség elleni meg nem alkuvó harccal, — egyszóval elmélyült tömegkapcsolatokkal vigyék győ­zelemre a tervfeladatokat. Ezzel érjük el, hogy tanácsaink tömegszervezetek lesznek, és ez a hatalmas tömegszervezet bizto­sítja a párt- és kormányhatároza­tok maradéktalan végrehajtását. Fonyó Gyula A TÖBB TERMESÉRT — A JOBB ELET ÉRT! Sióagárdon eddig 200 dolgozó paraszt jelentette be, hogy szerződést köt ipari növényekre. Sió&gárd dolgozó pa­rasztjai ebben az évben 229 holdon szerződéses ipari növényt termeitek. A község dolgozóit szép jövedelemhez juttatta a szerződéses növényter­mesztés: Grénusz János 14 holdas dolgozó paraszt a paprika és cukorrépán kívül 1 holdon rozs tá­masz tón ö vénnyel kevert panonbükkönyt termelt, amely 16 mázsa 61 kiló termést hozott. Az 5 má­zsa 39 kiló panonbük- köny magért Grénusz Já­nos a Magtermeltető Vál­lalattól 1292 forint 60 fil­lér készpénzt kapott, ezen kívül szerződött földje mentesült a beszolgólta- tási kötelezettség aló! s szabadpiacon értékesítette a 11 mázsa 22 kiló köz­tesként tenmelt rozsot. A jó eredmények hatá­sára Sióagárdon eddis már 200 dolgozó paraszt jelentette be a községi ta­nácsnál, hogy az őszieken kívül 130 holdon a jövő­évre is szerződést kötnek, miután kormányunk prog rammja segítségére sie­tett a dolgozó parasztság­nak azzal, hogy nagymér­tékben emelte a szerző­déses termények árát, Tolnanémedi: 62 gazda versenyben A tolnanémedi községi tanács szoros kapcsolatot tart a dolgozó parasztokkal az állandcbizottságokon keresz­tül. így sikerült megszervezni az őszi szántás-vetés, betakarítás, begyűjtés meggyorsításának érdekében, hogy a szomszédos utcák versenyre hívják egymást. Különösen élénk a Petőfi- és a Pincehelyi-utca versenye. Az értékelésből kitűnik, hogy ezekben az utcákban jóval előrébb állnak a gazdák, mind a ve­téssel, mind a betakarítással, mint amelyik utcában nem folyik verseny. A beadási kötelezettségüknek is sietnek eleget tenni a gazdáik, nehogy lemaradjanak, illetve lemaradjon utcájuk a versenyben. Szép eredménnyel járt az egyénileg dolgozó pa­rasztok párosversenye is. Hatvankét gazda végzi lel­kesen, egymással versenyezve az őszi munkát. Kovács Imrének a 13 holdas Ács András, Gárdonyi Sándor­nak pedig Oláh György a versenytársa. Valameny- nyien élenjáró dolgozó parasztok, úgy, hogy a ver­seny értékelése komoly nehézséget okoz a tanácsnak, mert csaknem egyszerre fejezték be mind a négyen a vetést, de az őszi kapásokból sincs már egy cső ku­koricájuk sem a határban. „Tervteljesítés“ a kistormás! Dózsa tsz rovására Időben vetett a fácánkerti Vörös Hajnal tsz Szépen haladnak az őszi vetés munkálatai a fácánkerti Vörös Hajnal termelőszövetkezetiben. — Az árpát 50,. a rozsot 22 holdon vetették el ke- resztsorosan. A jó! előké­szített talaj 110 holdon ■részen áll búzavetésre. 45 holdon pedig már el is /etették a búzát. A termelőszövetkezet tagjai 405 holdon gazdál­kodnak, és komoly erőt fejtenek ki, hogy 25 tag­ge', méghozzá határidőre tudják elvégezni az őszi munkákat. A tsz fejlett állatállo­mánnyal rendelkezik. 86 rtóvendéküsző és 18 tehén áu az istállójukban. Te­heneik után a napi kifejt tejmennyiség 160 liter, az isiáilóátlaguk tehát 8.8 li­ter. A sertésólban apró rózsaszínű malackák sza­ladgálnak; 52 darab anya sertésük, 50 darab növen- deksüldő és 60 háromhó­napos malacuk van. Az ’de' gazdasági évben — mondja Bóvári Ferenc a brigádvezető — a ser­téstenyésztés kibővítésé­vel, a fajállatok kitenyesz tésével gyarapítják a kö­zös vagyont és ezen ke­resztül a tagok jövedel­mét. Juhállományuk is sza­porodott. Átlagosan 6 ki­ló gyapjút nyírtak a fel­nőtt állatokról, gyapjúbe­adási kötelezettségüket .túlteljesítették, a szabad­piacon értékesített gyap­jú pedig jól jövedelmez a tagaknak. A kistormás! Dózsa tér melőszövetkezet tagjai­nak kezében „ég" a mun­ka. Minden épkézláb em­ber kora reggeltől nap­nyugtáig azon fáradozik, hogy időben földbekerül­jön a mag és raktárban legyenek az őszi kapások. Lendületes munkájuk­nak eddigi eredményei példamutatóak. őszi ta­karmánykeverék, ősziár­pa, rozs már a földben csírázik, illetve egyrésze ki is kelit. Búzát 80 hol­don vetettek eddig, de ha a varsádi gépállomás veze­tői nem feledkeznek el ar­ról, hogy első a termelő- szövetkezet, akkor a vár- va-várt eső földben ta­lálja valamennyi búzáju­kat. Rátái József elv­társ, a tsz elnöke hiába kér erőgépet, (mindössze 1 dolgozik náluk) a gépál­lomás azzal a jelszóval, hogy első a terv, állami gazdaságba küldi az erő­gépeket. A nagytormási állami gazdaságban pél­dául mélyszántást végez­nek a varsádi gépállomás traktorosai, holott a Dó­zsa tsz-ben még a vetést sem fejezték be. és bár a terület letakarítva, egyet­len barázda őszi mély­szántást sem végzett a gépállomás. A terület letakarítva —* ebből kitűnik, hogy a be­takarítással is jól állnak a termelőszövetkezetben. A napraforgót már el is felejtették, a szárat is le­vágták. Rövidesen befeje­zik a kukorica szedését. Raktárban van a burgo­nyájuk is, a begyűjtést azonban nem tudják tel­jesíteni belőle, mert a Terményforgalmi Válla­lat nem hajlandó átven­ni. J liibb felelősséget! , é Gépállomásaink körzeti agronómusainai az a fel- i f adata, hogy szaktudásukkal segítségére legyenek a 4 \ termelőszövetkezeteknek, meggyőzzék a tagokat eay- J jegy fejlett módszer alkalmazásának jelentőségéről 0 és J $ ezáltal hozzájáruljanak a terméshozam állandó íoko- 4 4 zásához. Sajnos azonban nem minden körzeti mezőgaz-4 4dász végzi lelkiismeretesen a munkáját. A varsádi gép-\ \ állomás mezőgazdásza például ki se ment „ kistormásig f Dózsa termelőszövetkezetbe, amikor megkezdték a ke-4 4 resztsoros vetést, a pincehelyi gépállomás agronómusat l pedig azzal válaszolt a tolnanémedi Meggyőződés tsz t \ elnökének amikor az megkérte, hogy menjen ki a föld- f 4 re és állítsa be a vetőgépet, hogy: „Középparasztok f azok, akik kint vannak jobban tudják, mint én.‘‘ Van azonban példn rá, hogy mit, milyen eredményt érhet el egy fő mezőgazdász, akj felelősséget érez a termelőszövetkezetek boldogulásáért. Szombath Ka­talin a nagydorogi gépállomás körzeti agronómusa például a kajdacsj November 7 termelőszövetkezetben 4 meggyőzte a tagokat a keresztsorox vetés alkalmazd-1 fsának előnyéről. Például állította a tagok elé a zombai a Vörös Csillag kiváló idei terméseredményeit, amelyet j a jó talajmunka mellett a fejlett agrotechnikai, mód- 4 4 szerek alkalmazásával értek el. Ezután a November 71 tsz mind az ősziárpa, mind a rozs vetését kerentsoro- J san végezte. A korai vetés jelentősége is óriási a ter- f méseredmények fokozásában, ezzel kapcsolatban a gép-i állomások mezőgazdászainak felvilágosító munkát kell a végezni a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetekben, f Szombath Katalin jó meggyőző agilációjának eredmé 4 nye, hogy a kiskajdacsi Március 9 termelőszövetkezet-\ ben szeptember 28 ra befejezték az őszi gabonafélék a vetését. } Az őszi munka hírei A mözsi dolgozó pa­rasztok szorgalmasan dol­goznak községük határá­ban. Iparkodnak, hogy minden őszi munkát ha­táridő előtt elvégezzenek. Az ősziárpát valóban ha­táridő előtt elvetették. A rozs vetését 70, a búzá­ét pedig 54 százalékban végeztek el eddig. Emel­lett jól halad a betaka­rítás is. A burgonya és a napraforgó szedést befe­jezték, egy-két napon be­lül pedig a kukoricasze­dés is végeter. * Nem késlekedtek a ve­téssel, — esőre várva, — a báfai dolgozó parasztok sem. Ezt bizonyítja, hogy az árpa és rozis vetése mellett 385 holdon a búza vetését is befejezték. A jövőévi terméshozam eme­lése érdekében trágyázást tervüket túlteljesítették. Megindult az őszi , mély­szántás is. Eddig 88 mé­lyen szántott földet lehet Bála határában látni. * Az uzdi Táncsics terme lőszövetkezet a nagydo­rogi gépállomás segítsé­gével határidőre igyekszik befejezni az őszi munká­kat. A rozs és ősziárpa vetése már zöldéi, jelen­leg pedig a búzát vetik a termelőszövetkezet tagjai keresztsorosan. A gépállo más 30 hold őszi mély­szántást is végzett a ter­melőszövetkezetben. Az őszi kapásnövényekből már csak a kukoricának egy részét lehet a határ­ban találni. * Igen lassan halad a ve­tés Bátaszéken. A község dolgozó parasztságának búza vetésterve 970 hold és eddig mindössze 3 hol­dat vetettek be. Az östfi- árpa vetésének határideje régen lejárt, Bátaszéken azonban a beütemezett 194 holdból csak 5 holdon vetették el az ősziárpát a dolgozó parasztok. Elsősorban a bátaszéki községi tanács felelős a lemaradásért, mert ha az állandóbizottságokat moz­gósította volna a szántás, vetés meggyorsítása érde­kében, vagy versenyt szer vezett volna a dolgozó parasztok körében, nem lenne ilyen szégyenteljes a község lemaradása. * A tanács és a dolgozó parasztok közötti nem ki­elégítő kapcsolatot mu­tatják Alsónyéken az őszi vetés eddigi eredményei, ösziárpából a beüteme­zett 230 hold helyett az egész községben mind­össze 15 holdon végezték el a vetést. Búzát pedig még egyáltalán nein ve­tettek, Talán a bátaszéki példa hatott mind az al­sónyéki tanácsra, mind a dolgozó parasztok»»?

Next

/
Thumbnails
Contents