Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-15 / 242. szám

2 loss OKTOBER IS ff Ä P C Ö A III. Szakszervezeti Világkongresszus ülése Uj iskolák épülnek Csehszlovákiában Bécs (TASZSZ): N. M. Svemyik- nek, a szovjet szakszervezeti kül­döttség vezetőiéinek a szakszervezeti világkongresszus október 11-i esti ülésén elhangzott beszéde után Bar- eilaj, az Izraeli Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetsége (Hisztadrut) MA- PAM frakciójának képviselője szó­lalt fel. majd Jean Laffitte, a Béke Világtanács főititkára üdvözölte a kongresszus résztvevőit. Jean Laffitte beszédében hang súlyozta, hogy a nemzetközi beke­nn zgalom ban a lakosság legkülön­bözőbb rétegei a legkülönbözőbb po­litikai irányzatokhoz tartozó embe­rek vesznek részt. A vélemények eltérése ellenére azonban egy gom- do'at. egy cselekedet fogja clket egy­ségbe: a béke megvédése. Laffitte leszögezte, hogy a munkásosztály az a legfőbb erő. amely elállhatja egy újabb háború ú.iát. Laffitte felhív­ta az összes szakszervezeteket, fo­kozzák harcukat a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásáért. A TT’ Szakszervezeti Világkón- gresszu október 12-i délelőtti ülé­sén az elnöklő Lombardo Toledano elsőnek Jose Miguel Esőin ónak, a kubai dolgozók képviselőjének adta meg a szót. A kubai munkásosztály nem elég­szik meg közvetlen gazdasági érde­keinek védelmével — mondotta a többi között Espino. Ezután a guatemalai küldöttség tagjai, Georgio Coronado, a ki- Vötőmunikások képviselője. Albino G ar* i a. a Textil- és Konfekció- ipari Munkások Szövetségének el­nöke és Gabiiéi Camel, a mező- gazdasági munkások képviselője üd­vözölték a kongresszust maid fel­olvasták Ban Goidnak, az Egyesült Államok bőr- és szőrmeipari szak- szervezete elnökének és Pietro Luc- chinek, a szakszervezet titkárának a kongresszushoz intézett üdvözle­tét, akiknek az amerikai hatóságok nem engedték meg, hogy kiutazza­nak az Egyesült Államokból és részt vegvenek a kongresszuson. Ezután Liu Ninig- J i, a hős kínai munkásosztály képviselője lépett az emelvényre. — Az új Kína szakszervezetei töb­bé nem az elnyomott munkásosztály szervezetei — mondotta, — hanem az államot vezető munkásosztály tö­megszervezetei. A kínai szakszerve­zetek legfontosabb feladata, hogy egyesítsenek és harcra vezessenek minden munkást, műszaki értelmisé­get és alkalmazottat a termelés fej- 'esztéséért. Liu Ning-Ji hangsúlyozta, hogy a kínai munkásosztály az utóbbi évek folyamán nagyszerű eredményeket ért el az ipar és közlekedés hely­reállítása és fejlesztése terén, majd elmondta, hogy 1952-ben az öntött­vas termelés 1949-hez viszonyítva 7.5-szerésére, az acélgyártás 9.4 szeresére, a széntermelés kétszere­sére, a villamosenergiatenmelés 1.8- szeresére, a cementgyártás 3.5-szere- sére, a pamutszövetgyártás két és félszeresére emelkedett. Liu Ning-Ji a továbbiakban hang­súlyozta, hogy az új Kína munká­sainak gazdag lehetőségeik vannak a művelődésbe, szakképzettségük emelésére. A Kínai Országos Szakszervezeti Szövetség hű tagja a Szakszervezeti Világszövetségnek — mondotta be­fejezésül Liu Ning-Ji. Teljes mér­tékben teljesítettük a Szakszervezeti Világszövetség határozatát és leg­fontosabb nemzetközi kötelezettsé­günknek tekintjük, hogy fejlesszük és erősítsük a világ munkásosztályá­nak nemzetközi egységét és szolidari tásá‘. Ezután Alain le Leap, a CGT főtitkára, a Szakszervezeti Világ- szövetség alelnöke emelkedett szó­lásra, a küldöttek viharos tapsa kö­zepette. Alain le Léao melegen üd­vözölte a Vietnami Általános Mun­kásszövetség küldöttségét és el­mondta, hogy a francia nén les«zó_ 'esebb rétegei tevékenyen síkraszáll- nak a vietnami hadműveletek be­szüntetése és a Vietnami Demokra­tikus Köztársasággal való tárgyalá­sok mellett. Alain le Léap beszédében a mun­kásosztály akcióegységének kérdésé­vel foglalkozott. — A CGT Franciaországban ko­moly munkát fejtett ki a dolgozók egyesítése terén a követeléseikért folytatott harcban — mondotta. — Az augusztusi sztrájkok meg­k Mfvé*iai partomén!! váltások elezeíes eredményei Oslo. (TASZSZ) Norvég,iában ok­tóber 12-én tartották a storting (par­lament) választásait. _A „Norvég Távirati Iroda" adatai szerint a Stortingfoan a következő­képpen oszlanak meg a mandátu­mok: a Szociáldemokrata Párt het­venhét mandátumot kap a korábbi nyolcvanöt helyett, a Heire Párt 24 mandátumot a korábbi 23 helyett, a Keresztény Néppárt tizenhat man­dátumot a korábbi kilenc helyett, a Vénstre Párt tizennégy mandátumot a korábbi huszonegy helyett, a pa­rasztpárt tizennégy mandátumot a korábbi tizenkettő helyett, Norvé­gia Kommunista Pártja pedig négy mandátumot kap. A legutóbbi vá­lasztások alkalmával az akkor érvé­nyes választási törvény értelmében Norvégia Kommunista Pártja egyet­len mandátumot sem kapott, jól le­het a rá leadott szavazatok száma hozzávetőleg ugyanannyi volt mint mást. iráni lap az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősíti Henderson amerikai nagykövet egyik legutóbbi beszédét (MTI) A „Donia Emruz" című irá­ni lap felháborodottan foglalkozik Henderson amerikai nagykövetnek a napokban az iráni-amerikai kulturá- ’is egyesületben mondott beszédével. A lap élesen bírálja az amerikai nagykövet beszédét és hangsúlyozza, hogy az durva beavatkozás Irán bel­ügyeibe és ellentétben áll a diplo­máciai szokásokkal. A „Donia Emruz" hangsúlyozza, hogy a beszédben egyetlen mondat sem volt, amely a kulturális kap­csolatokkal foglalkozott volna, de annál többet szidalmazta Henderson a régi kormányt és az iráni párto­kat, ugyanakkor pedig nem győzte dicsérni a jelenlegi kormányt. Je'vény’ az ö százMoméleres mozga om !eg:obb vasú asai A vasutasok szakszervezete az öt­száz kilométeres mozgalomban leg­jobb eredményt elérő vasutasok ré­szére „500-as" jelvényt alapított. Nagy-Br.tannia Kommunista Pártjának feih.vása London (MTI) Nagy-ßritain.a Kommunista Pártjának Végrehajtó Bizottsága felhívást bocsátott k*, amelyben megállapítja, hogy a kon­zervatív kormány új táma.iA.ú tervez az angol nép életviszony ű eilen. Ezt világosan mutatják a konzevauv párt konferenciáján elhangzottak. Sürgős szükség van ar:a, hogy meghiúsítsuk ezeket a terveket - - hangzik a felhívás — sál ory-ko1- mányt megbuktassuk egy nagy or­szágos hadjárattal, amely :> bóKe- po’rtikát és a nép életszínvonala ja­vításának politikáját támogatja. Az a komoly veszedelem fenyeget hogy Amerika és a Li Szin Man politi­kája következtében Koreabin kiújul a háború. Nyugat-Néme‘ir:;zág fel­fegyverzése Európa oekéiet fenye­geti. — A konzervatív kormány szé­gyenletes támadást indított B ,í- Guayana népének demokratikus és szakszervezeti jogai, s demokratikus úton választott kormánya e1 en. A Tor/ kormány háborút folytat a ma- lájtöldi és kenyai nép ellen. Az utolsó szó azonban a néoé lesz Itt az ideje a Tory kormány megbuk­tatásának, amely felelős a munkások nehézségeiért. A felhívás ezután felszólítja a né­pet, vitassa meg azokat a politikai «..kitűzéseket, amelyek az egész munkásmozgalom egyesítésének alap ját képezhetik. A célkitűzések között szerepe,: ma­gasabb munkabérek, magasabb mun­kanélküli segélyek, magasaob nyug­díjak. Nagy. egységes hadjárat a foiy kp: mány megbuktatására. Mindazon korlátozások megszűnte lése, amelyek akadályozzák Angus kereskedelmét bármely országgal. Szolidaritás Maléjföld, Kenya, Brit-Guayana népével, s az összes gyarmati népekkel. Az angol csapa­tok kivonása az összes gyarmatok­ról. Anglia függetlenítése az amerikai uralomtól. Függetlenség es szabad­ság a birodalom összes néped szá­mára. Koreai politikai értekezlet India és más Ázsiai semleges országok részvételével a béke biztosításává. Kína felvétele az ENSZ-be. Haladéktalanul békekonferenciát kell tartani az egységes, békeszerető demokratikus Németország megte­remtésére. A fegyveikezés általános csökkep- tése. A legmagasabb színvonalú tár­gyalások a nagyhatalmak között a nemzetközi feszültség enyhítésére. mutatták, hogy a Force Ouvriére és a keresztény szakszervezetek veze­tőinek áruló politikája ellenéremeg lehet valósítani a teljes alkcióegysé- get e szervezeteik tagjaival, ha ki­tartó felvilágosító munkát folyta­tunk a dolgozóik között a jobboldali vezetőik áruló, szakadár tevékeny­sége ellen. Ezután a venezuelai dolgozók ne­vében Frederico Rondon, az olaj­ipari munkások szakszervezetének képviselője szólalt fel. Rondon rámutatott, hogy Venezue Iában az angol-amerikpi tőke ural­kodik. A külföldi imperialisták ural­ma elleni tiltakozás elsősorban a sztrájkmozgalom fejlődésében jut ki­fejezésre. Viktor Klosiewicz, a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsá­nak elnöke a lengyel dolgozók üd­vözletét tolmácsolta a kongresszus­nak. Beszámolt a lengyel népnek a szocializmus építése terén elért si­kereiről. Klosiewicz hangsúlyozta, hogy a népi Lengyelország dolgozóinak al­kotó munkájához is a népek békés együttélése és az egész világ tartós békéje szükséges. A német milita­rizmus újjászületése komolyan ve­szélyezteti a békét s indokolt tilta­kozást vált ki a lengyel munkásosz­tály soraiban. A háborús veszély megszüntethető, ha a Szovjetunió igazságos békejavaslataira, á Német Demokratikus Köztársaság békés tö­rekvéseire támaszkodnak. Hisszük, hogy a jelenlegi kongresszus széles­körű platformja és a szabad véle­ménycsere lehetősége a dolgozók egységének további megszilárdítósá- iioz vezet — mondotta befejezésül Klosiewicz. A lengyel szakszervezetek képvi­selőjének felszólalása után a bécsi gyárak munkásifjóságánaik küldött­sége üdvözölte a kongresszust Ezután Fadel, a sziriai munkás­kongresszus küldötte a sziriai dol­gozók súlyos helyzetéről számolt be. Szíria dolgozói felismerik, hogy a viláigbékéért folyó harc szervesen összefügg a követeléseikért folyta­tott harccal, jelentette ki Fadel . A délelőtti ülés Fadel felszólalásá­val fejeződött be. A Német Szakszervezett Szttveiség elnöke a tagok háta mögött bizott­ságot létesített a CDU-val folytatan­dó tárgyalásokra. Stuttgart (ADN) Freitag, a Német Szákszervezeti Szövetség elnöke a- Szövetség Országos Bizottságának tudta nélkül és a szakszervezet tag­jainak háta mögött kilenc-tagu bi­zottságot alakított, amelynek fel­adata, hogy a Keresztény-Demokra­ta Unió képviselőivel tárgyalásokat folytasson Adenauer „Gleiéhschal- tolási" ultimátumáról Az iskolák száma Csehszlovákiában állandóan növekszik. A kapitalista köztársaságban 1935—36 tanévben 1697 különböző típusa középiskola működött, az 1953. tanévben ez a szám 2.952-re emelkedett. Az ipari iskolák száma 48 százalékkal volt több, a hallgatók száma pedig 34 szá­zalékkal. 38-ban mindössze 9 főiskola volt. 18.796 hallgatóval. Jelenleg viszont 3# főiskola működik 46.830 hallgatóval. — Prága egyik külváro­sában lévő „Vörös Hadsereg" iskola. Egy hős vietnami partizán A vietnami nép ap- raja-nagyjia vállvetve harcol a népi hadse­reg és a partizánok so­raiban, hazája függet lenségéért és szabadsá gáért. Egy a sok kö­zül Nam, a 14 éves ifjú partizán. Rettent­hetetlen bátorsága mi­att a parancsnok az egyik fegyverraktár őrzését bízta rá. Az egyik ütközet so­rán Nam az ellenség fogságába került. A franciák értesültek ró­la, hogy Nam ismeri a partizánok búvóhe­lyeit és a fegyverrak­tár helyét. Minden áron kényszeríteni akarták, hogy ezt elárulja. Nam szilárdan elhatározta, hogy a feltett kérdé­sekre naég akkor sem válaszol, ha ez az éle­tébe kerül. A franciák felbőszül­ve Nam konok hall­gatásán, embertelenül megkínozták. Puska­tussal ütötték hátát. Iá bát, mellét, fejét, ahol csak érték. Elvitték a közeli folyóhoz és be­dobták a vízbe. Mikor elvesztette eszméletét, kihúzták a vízből és a földhöz vágtáik. Nam száján megeredt a vér. Alig tért magához, új­ból kezdődtek a kín­zások. De minden hiá­ba volt, Namból egy szót sem tudtak ki­préselni. A francia betolakodók elhatározták, hogy más eszközzel probSijás szólásra b’mi a fiút. Este egy fiatal kémnőt küldtek Namhoz, aki tejet és édességet vitt neki. ügy tett, mintha sajnálná a gyereket, el kezdett sími, bekötöt­te Nam sebeit, majd később kedveskedve igyekezett valamit meg tudni tőle. Nam dühö­sen a kémnő arcába dobta a tejet, az édes­séget és felkiáltott: — „Gonosz! Te azért kér­dezgetsz, hogy elárul­jam népemet." Miután belátták, hogy nem tudják félrevezet­ni, Bao-Daj hadsere­gének egyenruhájába öltöztették, a karjára órát tettek, derékszíjá­ra pisztolytáskát akasz tottak, és elvezették oda, ahol fogoly honfi­társait őrizték. Itt az ellenség úgy tüntette fel a dolgot, mintha Nam áruló lenne, ezért bánnak vele „olyan jól". A foglyok először elhitték, nem szóltak semmit, csak lehajtot­ták a fejüket, hogy ne nézhessen arcukba. — Nam azonban saját egyenruhájára köpött, földhözvágta az órát és a pisztolyt. A franciák ettől még jobban felbőszültek, új ból kínozni kezdték és elhatározták, hogy Ha­noiba küldik, büntetőr táborba. Tervük nem sikerült. Aznap éjjel egv fran­cia katona, ak* kény­szerítettek arra, hogy a gyamvati hadsereg­ben szolgáljon, titok- oan kiszabadította az összes foglyokat és ma­gával vitte Nampt, is a legközelebbi parti­záncsapathoz. A fiatal Nam ezután még vakmerőbben har­colt hazája szabadsá­gáért. Számos hőstett fűződik nevéhez. A né­pi kormány az Észak- Vietroamöan megtar­tott hadseregszemléin, mint a legbátrabb par­tizánt, példaképül ál­lította bajtársai elé. A JÖVŐ A MIENK IRTA: JUANA BOMWGUES Venezuela, a húsz latin amerikai köztársaság egyike, Dél-Amerika észa ki részén terül el. Lakos­sága mintegy 6 millió. Venezuela kőolajterme­lésben a harmadik, kő­olajexportban az első he­lyen áll a világon. Ez a gazdagság azonban nem a népé. A venezuelai olaj külföldi vállalatoknak hoz hasznot. Amerikai és angol monopóltőkések nyerészkednek a venezue­lai nép kőolajával. A nép ugyanakkor kilátástalan sötétségben és nyomor­ban él. Caracas, az ország fő­városa a kiáltó ellenté­tek városa. A milliomo­sok pompás palotákban dőzsölnek. Ám a külváro­sokban egész lakónegye­dek vannak szalmaviskó­ból. Az utcák itt köve­zetlenek, a járókelők térd ig süllyednek a sárba. — Nincs vízvezeték, nines viiiisny, de még WC sem. Sokan, akiket lakásuk­ból kidobtak az utcára, mert nem tudták fizetni a lakbért, az utcán élnek. Egyesek közülük „házat" is építenek. Hogyan? Le­vernek négy karót, szal­matetőt tesznek rá, kar­tonpapírból falakat húz­nak és kész a „ház". A rendőrség először ezekből a házakból is ki­kergette a szerencsétlen hajléktalanokat. Persae, mert az urak, vagy a kor­mány földjén építettek „házat". A lakásprobléma azonbtn ezzel nem oldó­dott meg. Más külváros­ban újból kinőttek a haj­léktalanok sátomegyedei. Jelenleg vagy tízezer em­ber él ezekben a negye­dekben. Az én életemről is be­szélek valamit. Caracas- ban születtem. Édesapám egy milliomos szenyora kocsivezetője volt. Tüdő­vészben halt meg. Édes­anyám magára maradt négy gyermekével. Mosás sál próbált pénzt keresni. Ez azonban nem volt elég. Más munkát is vállalt. Amit keresett, éppen csak arra volt elég. hogy éhen ne haljunk. Naponta két­szer ettünk. Én iskolába jártam. — Tankönyvem azonban so­hasem volt. Ceruza, né­hány füzet — ez volt min den iskolaszerem. És mennyi megalázásban volt részem az iskolában! A többiek szemében én csak kolduslány voltam! Kevés szegény gyerek járt iskolába. Most is így tanulnak a szegények gyermekei. Ne­kik sincs tankönyvük. A tankönyv drága. Ráadásul csak egyetlen közkönyv­tár van Caracasban. De ott is könyvtárdíjat kell fizetni. A legtöbb gyer­mek egyébként a nappali órákban, amikor a könyv tár nyitva van, az utcán „dolgozik". Koldul, cipőt tisztít, vagy újságot árul, stb. A diákság helyzete sem jobb. Egy ismerős fiú, 24 éves, orvosnak készül. Neki sincsenek tanköny­vei. Mindig könyvtárban tanul. így tanulnak a szegé­nyek gyermekei Vene­zuela fővárosában. Mon­danom sem kell, hogy a falusi gyermekek tanulási lehetőségei még rosszab­bak. Van egy vidéki ta­nítónő barátnőm. Nem tudja megmutatni a vene­zuelai írók könyveit a gyerekeknek. Hogyan ve­gye meg, amikor olyan drágák ... Tizenegyéves voltam, amikor gazdasági válság tört ki. Elviselhetetlenné vált az egyszerű venezue­laiak élete. Nem járhat­tam tovább iskolába. Ez volt a sorsa és ez a sorsa ma is sok-sok ezer venezuelai gyerek­nek. Játékról nem is ál­modhatnak szegények, hisz sokszor még enni­valójuk sincs. A tüdőbaj ezerszámra szedi közülük áldozatait. Tizennégyéves bátyám kénytelen volt otthagyni az iskolát, mert nem volt pénzünk iskolaszerekre. Három * hónapig tanult mindössze. Azután elment tanulónak egy gyárba. Garasos bérért. Mindig tanítónő szeret­tem volna lenni. Megpró­báltam később tanulni. Felvételi kérvényt adtam be. Nem vettek fel. Há- romszáznyolcvanan ad­tunk be kérvényt, de csak nyolcvanan iratkozhattak be. Csak azok felvételi kérvényét fogadták el, akiknek protekciójuk volt Megpróbálkoztam az or­szág egyetlen esti iskolá­jával. Ott sem vettek fel. Kétségbeestem. Azt hit­tem, hogy valami tulvilá- gi erő küld rám minden bajt. Két év telt el azóta. Egy harisnyagyárba kerül tem. Beléptem a szakszer­vezetbe. Forradalmi mun­kásokkal ismerkedtem meg. Marxista irodalmat kezdtem olvasni. Végül beléptem a kommunista pártba. Móst már más szemmé! nézem az életet. Tudom, hogy honnan ered min­den baj, amely engem ért. És tudom, hogy a jö­vő a mienk. Hiszem, hogy Lenin, Sztálin tanításá­val a kezünkben, az orosz nép mutatta úton haladva ki fogjuk vívni a jobb életet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents