Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-13 / 240. szám
1953 OKTOBER 13 NAPLÓ 3 UJ élet kezdődött a böScskei Vörös Október tszcs-bcn Bei? tűnőén nagy a sürgés--forgás a b.t>licsSc©i Vörös Október lermelőcso- p<5rtb.an. A tagok; egyik a másiknak aniják az iroda kilincsét. „Bizony ratég egy jó pár esté* így ke’Jl ellböl- temünk, mire rendes kerékvágásban megy: mindem“ — eóhajt fel KapóIstván, a csoport egyik tagja. deJ h.amgja reménységet, biza'kodo'ttiságot I áamil el. így vám ez, A csoport tagjait.1 váratlan meglepetés érte amire még ezelőtt egy héttel gondolni sem mertek .volna. Hogy is merték volna gion dőlni arra, hogy István László, a cső-A port volt elnöke „halálos“ ellensége ingyen a tagak szebb s még jobb életének. A korábbiakbam ugyan vol'l KBik ilyen jelenségek. István Lászlí 5 maga szította a kilépési hangulaitoi í. mindenáron arra akarta bírni a esc r port tagijait, hogv hagyják a tszcs-1 t. De szeptember 19-ón a járás szél k- helyén megtiarto« mezőgazdasági a/ ic tívaértekezüietem (teljes ,/meggyőzi ß- désbőP* mondotta ej hogy megbá fn- tia, amit tett, „Akárki akármit mo: rid, a dolgozó parasztok csak a szövi et- kezeti gazdálkodás útján találják it teg számításaikat. Éppen ezért én is i így határoztam, hogy semmi kincsért i tem hagyom ott a csoportot. Az öt I told földet, melyet béreltem, visszaad lom, s kitartok a csoport mellett“ — j nőm dotta István László, az értefcezl et©n. „Nem n1' d arany, ami fér» yllik“ — tartja a Közmondás_ István ' László e-=eie is így néz ki. Lätazolai g azt mutatta ő, hogy megrendüli e 1 étién tagja a oso,portnak, de szívéb m s gondolatéban éppen ez elleni tezője volt. Egyáltalán nem törődött a csoj* őrt ügyeivel ég a gazdasági ügyek imitál résével. Somlaiam esetben megtörtént, azt V íiandta, hogy a csoport közös ügyét megy intézni s otthon dolgozott, vagy éppen feküdt. A tago^ ezt megsokallták, úgry gondolták: ez így nem mehet tovább, vagy ő, vagy mi — de valakinek menni keW —truom- dot^ Mészáros Mihály, a pártsser* vezet vezetőségiének egyik tagja. — Lázas napokra ébredtünk —cm. lékszj^ vissza Gerendái János a csoport új elnöke, — tanácstalanok voltunk, nem tudtuk, mit tegyünk; annyi biztos, hogy nem akartuk, — nem akarjuk ma 6em itthagyni a csoportot. Itt tehát határozni kellett. A bölos- kei Vörös Október tszcs ben szeptember 30 án osoport.gyű'Jés volt. A csoport elnöke bejelentette lemondását. ,,ügyesen“ megelőzte a «ago* kát: ugyanis a tagok ezien a taggyűlésen arra készültek, hogy a kiski- rályoskodó a csoport ügyeivel egyáltalán nem törődő elnököt leváltják és kizárja^ a csoportból, ügy is történt. István Lászlót elnöki tisztségéről is leváltották, de a osoport- ból is elitávo'ítotltálk. Azóta új élet kezdődött. A csoport tagjainak megváltozott a gondolkodása. A 35 tagból egyet&.-n* egy sem alkarja otthagyni a szövetkezetét. „Felelőtlenség volna olyat tenni, hogy most egyszerűen itl- hagyjuk, amit ezelőtt három évvel kezdtünk, újra kezdeni ugyanazt, amit otthagytunk azért, mert nem volt jó“ — mondja Gábor László, a osoport egyik tagja- Hozzá* hasonlóan gondolkodnak — s cselek-edmisk -j- a többi tagok is. A dunaiföldvári kendergyár komA Domb** vári II. sz. Téglngvár. Több, mini, 500 ezer téglával gyártottak többet, mint tavaly ■ A Dombóvári ÍI. számú T ,‘áglagyár dolgozói az első félévben a sok esős nap miatt nem tudták terv 'ükét teljesíteni. Fa most nézzük ( meg az eredményi .át, megállapíthatjuk, hogy a téglagyár dolgozói a III. negyedévben jól megállták I selyüket a termelésben, nagy lelkese déssel és odaadással végezték mr unkájukat. Szeptember 15-ig teljesig stték ezévi nyersgyártási tervüket, még a készáru, terv teljesítésénél á ’ III. negyed évben 109.5 százalékot élj tek el első- oeztályú tégtlára átszámíts ra. A terven felül adóit késztéglából a i számítások szerint több, mint 10 c saládi házat lehet felépíteni, A gyár vezetősége i jsszehasonli- tást tett a tavalyi III . negyedévi, valamint az idei III. ne' gyedévi munka között. Megállapított Iák, hogy az utóbbi negyedévben 291 J százalékkal volt jobb globálisan a e eredmény, azaz 532 ezer darab - [nyerstéglával gyártottak többet a dl Mgozók. mint tavaly ugyanezen időit >en. „Ez érthető is — mondja I Kókai Barna könyvelő elvtárs — í mert az idén ólyan versenyszellem alakult ki a dolgozók között, amirs > még egy évben sem volt példa, i Szinte naponta jöttek be a dolgozók érdeklődni az elért eredmények ut fin, s ha volt némi visszaesés, úgy az illető dolgozó ebédidő alatt is í képes volt termelni, csakhogy ö li egyen az első." Ez a lelkes munka, , ez a szép ered- mély Kertész Yj jrenc gyárvezetőnek is köszönheti i, aki mióta a A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat Béke bri gádjának tagjai június közepén ho nosították meg a Péntek-mozgalmat munkájuk sikeres elvégzése érdekébs m. A brigád szeptec nber 2-től október 2-ig a kanacsi áll ami gazdaság villamosítását végezi e el. Az előirányzott 380 munkaóra it péntek estig teljesítették, míg szc imbaton 80 munka óra volt a teljesítés, ami a tervtúlteljesítést jelenti . Ezen a héten a heti globális tervi teljesítés 130 száza- ’ '-os volt, a pé' nteki napon 159.1 ^zúzalékot értek el. A brigád áldozatos és jó muri kája nomán az üzgyár vezetője, mindent megtett annak érdekében, hogy a jó munka túlteljesítést eredményezzen. Rendszeresen megbeszélte a feladatokat a brigádvezetőkkel, felbontották a tervet személyekre is, így mindig reális vállalásokat tettek a dolgozók. A jó irányító munka természetesen a dolgozók anyagi helyzetén is segített, többet tudtak keresni. — Lajkó Antal kézivető brigádja már július közepén teljesítette az évi tervét. A terven fölül gyártott téglánál minden 1000 darab után már nem 51 forintot, hanem 81 forintot kaptak. Ezzel Lajkó Antal keresete már nem 1500 forint, hanem az elmúlt hónapban is 2574 forintot keresett. Ugyanez a helyzet a többi kézivetőnél is, Valérián Ferenc kézi vető brigádja július 25-én fejezte be az éves tervét, s most a prémiummal együtt 2600 forintot vitt haza családjának. A kézi vet ők még most is d nak, pedig más téglagyáraknál mar befejeződött a kézi nyerstéelagvértás. Vállalták, hogy az idén még 100 ezer darab téglát gyártanak. Most azért folyik a harc, hogy e vállalásukat is valóra váltsák, ezzel is segítsék pártunk és kormányunk prog- rammját. A dombóvári II. számú Téglagyár téglavetői nemcsak a köl- csönjegyzésben jártak elől jó példával a gyár többi dolgozói előtt, de jó munkájukkal is harcolnak a dolgozó nép életszínvonalának emeléséért. letigazgatóság 105 százalékra tudta teljesíteni a III. negyedévben építő ipari és karbantartási tervét. A brigád tagjai most azon fáradoznak, hogy a hónap végéig befejezzék éves tervüket. Naponta küldik be a jelentéseket az elért eredményekről, így az üzletigazgatóság is tudja majd jelenteni a brigádnak, mikor fejezték be pontosan az éves tervet. A brigád tagjai elhatározták, hogy a még ebben az évben hátralévő két hónapot Komlón töltik élj ahol segítik Magyarszék község III. kerületének villamosítását, ahol legnagyobb részben bányászok laknak. rminsj&tiád és a paksi járási párSbiizoti- ság vezetői látták hogv a csoport tagijainak, kommunistáinak napjaink ban ölyan gzüikségie van a segítségre, mint vaknak a látásra, s segítségükre küldték a dumaföldvóri ken- dergyár egyik legjobb kommunistáját, Komáromi János elviársat. — Komáromi elvtárs és a csoport vezetősége brigiádvazetői és munkacsapat-vezetői minden este megbeszélést tartanak. Megbeszélik a másnapi munkát, s szerényein számitgatják, hogy a-z évvégj zárszámadásnál meny nyi jövedelem jut egyegy munkaegységre. Mióta az elnököt leváltották., a csoportban a munka is jobban megy, mint azelőtt. Kivétel -nélkül minden tag dolgozik a búza kivételével már befejezték őszi vetéseiket. A betakarítási munkákkal is jól előre vannak. A kukorica kivételével már kapásnövényeiket is betakarították. — ,,Én ügiy gondolom, valamennyien megtaláljuk számításainkat, még búzából is van egy kicsi rozsból is, meg árpából isi, kapásaink, amint a betakarítás mutatja, szépen j öv edel- mernek. Pénzből, pedig, mint ahogy számítottuk 15 forint jut egy-egy munikaiegységre“ — mondja Hencz Mihály, a ^szövolk-zet legidősebb tagja. Mellettük van n Párt A bölcskei Vörös Október terme- főcsoport tagjait nem ingatja meg semmi. Tudják hogy teljes erejével mellettük van a pórt és az egész dolgozó nép. Ennek a tudatnak szellemében dolgoznak, hogy még szebb, még boldogabb legyen az egész tagság élete. Országos első a Tolnám* gyei lég agyári Egyesülés A Tolnamegyei Téglagváer--Egyesüléshez tartozó nyolc üzem dolgozói a III. negyedévben lelkes és odaadó munkát fejtettek ki a nyers- valamint a készáru terv túlteljesítése érdekében. Az Egyesülés szeptem bér !-én még 883.000 nyerstéglával volt adósa államunknak. A jó mun- kaversenyszervezés, a kézivetők áldozatos munkája nyomán szeptember hónap végére egészen más helyzet állott be: 1.384.000 darab nyerstégla az éves terven felül, ami évi 104.1 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Szép eredmény született a készáru terv teljesítésénél is: 54 házhoz szükséges késztéglát adtak az éves terven felül, 106.3 százalékra teljesítették tervüket. Javult a minőség is. 1952-ben az Egyesülés üzemei II. illetve III. osztályú téglát gyártottak. 1953-ban csak a Tamási Téglagyárban gyártottak II. osztályú téglát. A többi téglagyárak I. osztályú téglát termeltek, a paksi és a mázai téglagyárakban pedig nagyszilárdságú églát gyártottak, amelyből emeletes házakat építenek. E szép eredmények hírnevet szereztek a Tolnamegyei Téglagyári Egyesülésnek. Az Építésügyi Minisztérium által küldött legutóbbi versenyhíradó szerint a. Tolnamegyei Téglagyári Egyesülés az ország 27 egyesülése közül szeptember hónapban az első helyre került. Most azon fáradoznak a téglagyárak, valamint az Egyesülés dolgozói, hogy jó munkájukkal még ebben az évben kiérdemeljék a Tégla- és Cserépipari Igazgatóság élüzem vándorzászlaját. A „Két kapitány“ a Faluszínház míborán A megyénk területén nagy sikerrel szereplő Állami Faluszínház a feledhetetlen szépségű „Vándor diák" című darab után most új műsorral lép megyénk falvainak dolgozói elé. A darab címe a szintén nagy sikerű „Két kapitány", melyet 13-án Kistormáson, 14-én Szakadáton, 15- én Alsónánán, 16-án Alsónyéken, 17- én Miszlán, 18-án Tolnán, 19-én Mórágyon, 20-án Bogyiszló, 21-én Szárazd, 22-én Belecskán, 23-án Varsádon, 24-én Kisszékelyen, 25-én Pálfán és 26-án Bikácson adnak elő. DéMuj (ííintíili Ar»m«7o’®állató Vállalat: A Béike-brigád e hónapban bi pfejez* éves lep vét EZZEL ÉRLELJ... Termclöszövet’ezeteink meg szilárdításáért, munkájuk megjavításáért folytatott harcban igen nagyjelentőségű népnevelőink felvilágosító nevelőmunkája. Ahol a kommunisták vezetésével a párton- kívüii népnevelők egységesen állnak ki a nagyüzemi gazdálkodás fölényének megmutatásával a termelőcsoportokban folyó munka megjavításáért, ott a jó eredmény nem marad el. Ehhez azonban az is szükséges, hogy pártszervezeteink álljanak élére -ennek a harcnak s a népnevelőket nap, mint nap tájékoztassák, nap, mint nap adjanak számukra új és új érveket, melynek segítségével személy szerint is- meg tudják mutatni az egyes tagoknak, mennyivel több jövedelmet biztosít számukra a nagyüzemi gazdálkodás, mintha egyénileg gazdálkodnának. Ezt a nagy felelősséget a sárpilisi Sarló Kalapács tsz pártszervezete is érzi, s ennek szellemében cselekszik is, amikor a népnevelők számára olyan érveket dolgozott ki, amelyek valóban bemutatják, hogy a termelőcsopo rt tagjainak jövedelme felülmúlja az egyénileg gazdálkodókét. A népnevelők tehát ennek nyomán elmondják, hogy például Tancsa János, akinek 441 munkaegysége van, 1952 év október 1-től 1953 október 1-ig a már megkapott terményféleséget, fa, olaj, szappan, zsír, stb. s a még várható jövedelmet is pénzre átszámítva több, mint 17 ezer forint jövedelemre számíthat ebben az évben. De elmondják a népnevelők azt is, hogy ebben még nincs benne Tancsa János háztáji földjének haszna, valamint a jószágtartás jövedelme. Tehát, ha Tancsa János termelőcsoporttag eddigi jövedelmét hónapokra osztjuk él, több, mint 1409 forintos havi fizetésnek felel meg. A pártszervezet kidolgozta K. Horváth István és Schneider Ferenc csoporttagok várható jövedelmét is. Ők 376 munkaegységet szereztek fejenként, ami közel 16 ezer forintos jövedelemnek felel meg. Tehát számukra is, ha havonként osztjuk el a pénzben átszámított jövedelmet, ez is több, mint 1200 forintos havi fizetésnek felel meg. Természetesen ebbe sincs beleszámítva az á jövedelem, amely a háztáji kert és jószág tartásból adódik. Ilyen hatásos és személvhe z szóló érveket kell pártszervezeteinknek a népnevelők kezébe adni. Ezzel segíthetünk leginkább, hogy a termelőcsoportok becsületes, szilárd tagjai mellett, a még kissé ingadozók is kemény harcot folytatnak az ellenség hazug propagandája ellen, egységesen állanak ki szebb, boldogabb életükért. Termelőszövetkezeteink meg szilárdításáért folyó harcban DISZ fiataljaink is méltóan kiveszik r észüket, nemcsak a termelő munkában. hanem a felvilágosító ne velő munka területén is. Saját példájukból adódóan mondják cl, hogy számukra mit jelent a közös gazdálkodás, mennyivel jobkan kifizetődik, mintha egyénileg dolgoznának. Ifjú Farkas Mihály, a döbrö közi II. Pártkongresszus tsz DISZ fiatal tagja például nevelömun kaja során elmondja, hogy míg egyé nüee 12 kh földön a cs’1- ~ ’-L tehát öten dolgoztak, közel sem volt ilyen jövedelmük, mint mo st, amikor a szövetkezetben hárman dolgoztak. Az új élet bizonyítéka azonban az is, hogy egyik bátyja katonatiszt, a másik pedig üzemben dolgozik. Ifjú Farkas Mihály DISZ fiatal a termelésben is ki válóan megállja a helyét. 399 munkaegységet szerzett, amire esek búzából több, mint 20 mázsát, s árpából 17 mázsát kapott. Nagyon jól tudja, ha egyénileg gazdálkodtak volna a családdal, nem juIhatott volna ennyi gabona számára. De elmondja mindenkinek, hogy az egész családnak több mint 86 mázsa jutott búzából és árpából összesen. A romániai Magrynr Autonóm Tartomány fejlődése a számok tükrében A romániai Magyar Autonóm Tartomány ipari termelése az év első felében 17 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának ipari termelését. Uj gyárakat és kisüzemeket helyeztek üzembe, mint például a marosvásárhelyi „Encel Móric"-gyárat, a Csíkszeredái kaolinfeldolgozó üzemet. Számos gyárat és üzemet kibővítettek, illetve korszerű gépekkel szerelték fel. \ borszéki lignitbánya termelése 1959- hez viszonyítva 300 százalékra emelkedett. A városokban és az ipari központokban egyre újabb és újabb :<un kásnegyedek épülnek. A toplicai fakitermelési központ mellett egész munkásnegyed épült, Marosvásárhelyen nemrég 36 korszerű lakásba költöztek be a dolgozók. A városokban további 106 munkáslakás ép"?. Jelentősen kibővült a kereskedelmi hálózat is, amely egyre 'tób és egyre jobb minőségű áruval lá‘- ja el a Magyar Autonóm TariNoany dolgozóit. 1953 első felében a kereskedelem állami és szövetkezeti szektora 51 százalékkal több fogyasztási cikket és 40 százalékkal több élelmiszert biztosított a dolgozóknak, mint tavaly az első félévben. Marosvásárhelyen új kenyérgyár épül és két korszerű épület a „Kalapács" és a „Textila-Mores" kis iparosszövetkezet részére. Hasonló fejlődést tapasztalunk a mezőgazdaság terén is, A Magyar Autonóm Tartományban eddig 11 ezer dolgozó parasztcsalád 120 kollektív gazdaságot alakított, amelyek 43.169 hektár vetésterülettel rendelkeznek. További 2.924 hektár területen 50 mezőgazdasági társulás alakult. A falvak dolgozóinak munkáját 7 gépállomás könnyiti meg. A társasgazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztok egyre gazdagabb termést érnek el. A stejarisi kollektív gazdaság tagjai például idén búzából 27 mázsa, zabból pedig 36.66 mázsa átlagot értek el hektáronként. A Magyar Autonóm Tartomány kulturális fellendülésére jellemző, hogy a falvakban és a gyárakban eddig 487 kultúrotthont és 921 vörös sarkot létesítettek. Idén 7 kultúrotthon építését fejezték be és további 129 kultúrotthon építkezése folyik. A tartományban 2 magyar- nyelvű állami színház, állami filharmonikus zenekar, zenei és képzőművészeti középiskola, számos könyvtár és múzeum működik. A tanulók és a főiskolai hallgatók száma 1938-hoz viszonyítva 100 százalékkal emelkedett. A marosvásárhelyi magyar tanítási nyelvű Orvosi- Gvógyszerészeti Főiskolán több, mint 1000 hallgató tanul. A népi demokrácia lehetővé tette a tartomány egészségügyének gyors fejlődését is. Az egészségügyi intézmények száma 902-re emelkedett. Csupán falvakban 38 kórház és 58 szülőotthon működik. EZT O LVÁSSUK... Szántó György: Majtény után Rákóczi szabadságharcának egyik neves szereplője, Jávorka Ádám kalandos életét és a Rákóczi-levéltár sorsát idézi fel ez a kisregény. Nem csak a bujdosók életét ismerteti meg Lengyelországtól Rodostóig, hanem megmutatja a császáriaktól sanyargatott magyar nép hűségét is Rákóczihoz, a szabadság és függetlenség ügyéhez. Magyar írók Bulgáriában Szeberényi Lehel, Cseres Tibor és Vészi Endre írók huzamosabb időt töltöttek a testvéri Bulgáriában, Könyvükben színes beszámolót adnak a bolgár dolgozók mai életéről. Megmutatják, honnan indult el a bolgár nép és hogyan jutott él a szovjet Vörös Hadsereg és a szovjet nép támogatásával a szocializmus építéséig.