Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-07 / 235. szám

TOKMAI NAPLÓ VnJo PROLETÁRJX! EGYESÜL JETEIT! K MÁJ SZAMBÁIN! A francia dolgozók harcának fokozódása jegyében nyílt meg október 6-án a francia parlament rendkívüli ülés szaka (2. o.) — A Li Szín Man-klikk újabb provokációt készít elő (2. o.) — És eljött a tenger ... (2. o.) — Nem elég a fogadalom — azt teljesíteni kell (3. o.) — Láto­gatás a Paksi Konzervgyárban (3. o.) — 2.40 forint a be adáson felüli tejért! (4. o.) — Könyvek, amelyeket nem égetnek el (4. o.) — AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄBTBIZOTTXA'GA'NAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM AKA 50 PILLÉK SZERDA, 1953 OKTOBER 7 Fordulat Furópa történetében 1949 október első hetében sors­fordulót alkotó események zaj­lottak le Németországban. Kikiál­tották a Német Demokratikus Köztársaságot, életbeléptették en­nek alkotmányát. Sztálin elvtárs történelmi jelentőségű levelében, melyben a Német Demokratikus Köztársaságot üdvözölte, kijelen­tette, a „békeszerető Német De­mokratikus Köztársaság megala­kulása fordulópontot jelent Euró­pa történetében. Kétségtelen — írta Sztálin elvtárs —, hogy a békeszerető, demokratikus Né­metország fennállása a békeszere­tő Szovjetunió fennállása mellett kizárja új, európai háború lehe­tőségét, véget vet a vérontásnak Európában és lehetetlenné teszi, hogy a világ imperialistái bilincs­beverjék az európai országokat." Milyen politikai és társadalmi tényezők tették lehetővé, és mi­iven körülmények tették szüksé­gessé a Német Demokratikus Köz­társaság megalakítását? A pots­dami egyezmény végrehajtása Ke- let-Németországban megteremtet­te a gazdasági és politikai demo­krácia alapjait. A felszabadulás napjától kezdve Németországnak a szovjet csapatok által megszállt keleti övezetében földreformmal, nácitlanítással, demilitarizálással egy új, békeszerető demokratikus Németország alapjait kezdték le­rakni. A Szovjetunió segítségével Kelet-Németország gazdasági és társadalmi élete gyors átalakulá­son ment keresztül. Megindult a harc a közigazgatás megtisztításá ra, a közoktatás és igazságszolgál­tatás demokratizálására. A Szovjetunió Németországot mindig gazdasági és állami egy­ségnek tekintette. A felszabadult német nép mindig a nemzeti te­rület egységéhez ragaszkodott. — Sem a Szocialista Egységpártnak, sem a szovjet hatóságoknak nem volt szándékukban a nemzeti te­rület egy részén létrehozni az új demokratikus német államot. A Szovjetunió számos hivatalos meg nyilatkozásában fejtette ki a né­met egység jelentőségét. A kelet­német terület demokratái nem akartak kormányt alakítani ad­dig, míg ez nem valósulhat meg az egvséges nemzeti területen. A Szocialista Egységpárt 1949 ja­nuári országos konferenciáján is hangoztatta, hogy a nemzeti terü­let egészének kormányáért har­col és hogy ennek érdekében az egész területen széles nemzeti frontot kell szervezni, mely új, demokratikus, nemzeti öntudatot teremt. Mi tette mégis szükségessé 9 hónappal később, hogy a keleti övezetre szorítkozó Német Demo­kratikus Köztársaságot kikiált­sák? Az 1949-es év folyamán az osztályharc nemzeti és nemzetközi méretekben is kiélesedett. A nem­zetközi fronton az imperialisták többek között meggyorsították Né­metország kettészakítására irá­nyuló tevékenységüket, Nvugat- Németország gvarmatosítását és 1949 szeptemberében megalakítot­ták a bonni „kormányt". Ezzel az imperialisták betetőzték Né­metország kettészakítására irá­nyuló tevékenységüket. A potsdami egyezmény felbo­rításával, Németország kettészakí- tásával, az elszakított Nyugat-Né- metország gyarmatosításával és háborús bázissá való kiépítésével az angol-amerikai megszállók a német nemzetet létében támad­ták meg. Ezzel a veszéllyel szállt szembe á munkásosztály által irá­nyított Német Nemzeti Front és .a Német Demokratikus Köztársa­ság. „A nemzeti kérdés a német nép legfontosabb kérdése lett. A demokratikus Németország nem­zeti frontjának "''r,teremtése min den német hazafi számára egyik legfőbb feladat, függetlenül at­tól, hogy mely társadalmi osz­tályhoz tartozik és milyen politi­kai és vallásos nézeteket vall" — mondja ki a Szocialista Egység­párt határozata a nemzeti front­ról szólva. Ugvanakkor Nyugat-Németor- szágban a Német Kommunista Párt kezdte meg a nemzeti front kiépítését ugyanezzel a céllal. A front igen széles társadalmi réte­geket foglal magában. A nemzeti front programmjának kidolgozá­sánál a szocialista egységpárt ab­ból indult ki, hogy a nemzet lé­tét fenyegető veszély csak az ősz szes hazafiak együttes harcával győzhető le. Ezért dolgozott ki olyan plattformot, melyen csak­nem az egész német nép egyesít­hető az ország kettészakítása, Nyugat-Németország gyarmatosí­tása és hadibázissá való kiépítése ellen. A népfront programmja kiemeli: „A legfontosabb feladat az, hogy megteremtsük valameny nyi munkásnak és munkásnőnek a Német Szocialista Egységpárt, a Német Kommunista Párt, a Német Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek valamennyi tag­jának harcos együttműködését, minthogy rájuk a nemzeti front feladatainak megvalósításában mindenütt, ahol még nem állítot­ták helyre a munkásosztály egy­ségét, különös felelősség hárul. ‘ Az erőviszonyok tehát nagyon különbözőek Németország két ré­szében és különbözők a harc esz­közei is. Közös a munkásosztály vezető szerepe és az ellenség: az angolszász imperializmus, amely Németországot háborúba akarja sodorni. Ebben a háborúban a nemzet két része egymással szem­ben állana s Németország ment­hetetlenül elpusztulna. A Német Demokratikus Köztársaság meg­alakulása a német demokratikus egységért folyó harcnak nem be­fejezése, hanem kiindulópontja. Az egységért harcoló német nem­zeti front a béketáborra támasz­kodik és a béketábort támogatja. Ebben a táborban harcol Ma­gyarország is és a német-magyar kapcsolatoknak ebből a szempont­ból különös jelentősége van. Rákosi elvtárs vezette magyar kormányküldöttség tavalyi ber­lini látogatásakor mondotta Rá­kosi elvtárs e szavakat: ..Mi sze­retjük és nagyrabecsüljük a né­met népet, amely Marxot és En- gelst, Beethovent és Heinét és az emberi haladás és kultúra oly sok más nagy fiát adta az embe­riségnek és megelégedéssel tölt el bennünket az a tudat, hogy a nagymultú német nemzet egy jelentős része már a béketábor soraiban halad, velünk együtt építi az új életet, s hatalmas gát­ként áll a nyugati imperialisták háborús terveinek útjában. Ez a nagyjelentőségű történelmi tény, ez „fordulat Európa történeté­ben" — ez olyan tény, amely egész népünkben miként a béke­tábor valamennyi népében, erő­síti az ügyünk legvőzhetetlensé- gébe, végső és biztos győzelmé­be vetett hitet." „ ... A német és a magyar nép barátságának szo­rosabbra fűzése — mint Rákosi elvtárs rámutatott, — jelentősé­gében túlnő a két ország hatá­rain, mert azzal, hogy hozzájá­rul a béke nagy ügyének meg­szilárdításához és további erősö­déséhez, erősíti az imperialisták­kal, a háborús gyúj tógátokkal szemben a béke frontját." Ezért a Német Demokratikus Köztár­saság megalakulásának negyedik évfordulóján a magyar nép érté­sére adja Németország végleges szakítására törő imperialistáknak, hogy egységesen, elszántan és ha­talmas erővel zárkóznak fel né­peink az európai és a világbéké­ért folyó küzdelembe. AZ ŐSZi MUNKÁK SIKERÉÉRT 75 holdon már zöldéi a gyulaji Uj Barázda tsz keresztsoros árpavetése A gyulaji Uj Barázda termelő­szövetkezet tagjai azon igyekeznek, hogy az őszi vetést és betakarítást határidő előtt teljesítsék. Lelkes munkájukkal adnak választ pártunk nak és kormányunknak azokra az intézkedéseire, amelyek megköny- nyítik a termelőszöve kezetek fel- emelkedését. elősegítik a termelő­szövetkezeti tagok jövedelmének fo­kozását. Az Uj Barázda termelőszövetkezet tagjai megértették, hogy a továb­biakban rajtuk a sor. A lehetősége­ket kihasználva jó munkával, ió terméseredmények elérésével akar­ják termelőszövetkezetüket, a közös gazdaságot felvirágoztatni. Éppen ez ért vetettek korán a tsz dolgozói, hogy biztosítsák a jövőévi bő ter­mést és ennek érdekében alkalmaz­zák a jól bevált agrotechnikai mód­szereket is. A zöldelő 75 holdas őszi árpa táblán szépen látszik a kereszi- soros vetés, de keresztsorosan vetet­tek 30 hold rozsot is. Időben gon­doskodtak takarmánynövények ve­téséről; 20 hold rozsos bükkönyt ve­tettek. Harminc holdon repcét ter­melnek, ami ugyancsak gazdaságos a tsz szempontjából. Kevésbbé mun­kaigényes növény, olajos magjáért jó pénzt kapnak, a szára pedig mint takarmány használható fel. Látták a termelőszövetkezet rag­jai, hogy az állatenyésztés igen jól jövedelmez és ezért tovább fejlesz­tik, gyarapítják állatállományukat. Nemrégiben 20 darab tenyész anya­kocával gyarapodott sertésállomá­nyuk. Árki István „Ahány szántás, annyi kenyér“ Szabó János Kölesd-hangosi dol­gozó paraszt 8 és fél hold földön gazdálkodik Már tű! van a 60 éven, de a munkában azért nem tudja le­hagyni senki. Szabó János nagyon örül a segítségnek, amit pártunktól, kormányunktól kapott, az adócsök­kentés, a beadás mérséklése és az új begyűjtési rendszer formájában. Szabó bácsi elmondja, hogy három szór szántotta, majd hengerelte és fogasolta a földet, úgy vetette bele az Ssziárpát és a rozsot. Búza alá ugyancsak alaposan el­készítette a talajt Szabó János, mert az< fartja, hogy „ahány szántás, annyi kenyér", több kenyér pedig jobb élet, magasabb életszínvonal- ilyenformán gondolja Szabó bácsi is, amikor három szántásba veti a tisz­ta búzamagot. Tereli Alkotmány tszcs: Boldogan kezdtük meg az új gazdasági évet Ismét elérkeztünk egy gazdasági év végéhez. Sokat kellett küzdenünk mert az előző aszályos esztendő ki­hatással volt még erre az évre is- Minden rossznak vége van egyszer — tartja a közmondás, — mi is le­küzdöttük a nehézségeket és most boldogabb jövő előtt állunk. Pár­tunk és kormányunk nagyarányú segítsége lehetővé tették számunkra is, hogy az új gazdasági évet köny- nyebben és boldogabban kezdhessük meg, mint a múlt évet. Máris érez­hetjük, hogy emelkedik az életszín­vonalunk. Nagyobb darab kenyér és több ruha jut a dolgozóknak, ne­künk tszcs tagoknak is. Már a tizen­öt és a tízszázalékos beszolgáltatási kedvezmény is lényegesen növeli az egy munkaegységre eső jövedelmet. Hogy ezt tovább fokozzuk és hogy jövőre még több legyen a jövedel­münk, rajtunk a sor. Mi ezt jól tud­juk és el is követünk mindent, hogy munkánkkal segítsük kormányunk programmjának megvalósítását. ígé­retet tettünk, hogy október 15-ig le­takarítjuk a kukoricát, elvetjük az ősziárpát, rozsot és a búzát. ígére­tünket már is csaknem teljesen va­lóra váltottuk, őszi vetéseink leg­többje szépen zöldéi. A burgonya, napraforgó betakarítását 100 száza­lékig befejeztük. Beadási kötelezett­ségünknek is eleget tettünk. Most a kukorica szedésen van a fősúly, 25 holdat már letakarítottunk. Szép tér mésünk igéskezik, jut bőven belőle részesedés, örül is a tagság, ez meg­mutatkozott akkor is, amikor hírét vettük a IV. Békekölcsön jegyzés­nek, mert csoportunk minden tag­ja örömmel jegyzett békekölcsönt. Ludas András Tevel, Alkotmány tszcs. A földespusztai tehenészek kiváló eredményei Paks közelében terül el a biritó- pusztai állami gazdaság, körülbelül 5—6.000 hold területen. A gazdaság három állatenyésztő farmrészleggeT rendelkezik. A farmok közül jelentős a 120 fé­rőhelyes földespusztai tehenészet. A szaivasmarhafarm dolgozói komoly erőt fejtenek ki a terv sikeres tel­jesítése érdekében. Szeptember 26-i értékelés szerint a tehenészet legjobb dolgozói Böhm Pál és Lükl András, akik 120—120 százalékra, Arnold Teréz 110 száza­lékra teljesítették tejtermelési ter­vüket. Ezenkívül még több jól dolgozót is sorolhatnánk fel, akik megértették a párt és a kormány határozatát, magukénak tekintik azt a jelszót, hogy „Termelj ma többet, mint teg­nap". így vélekedik Horváth József ,s, aki elmondta, hogy a tervteljesí­tés forint értékben is megmutatko­zik Multhavi keresete 1300 forint volt. A tehenészet munkáját elősegíti a rendszeres sajtóolvasás és a veze­tők komoly, felvilágosító munkája. A biritópusztai állami gazdaság ösz- szes tehenésze megfogadta, hogy jő munkával, tervük maradéktalan tel­jesítésével harcolnak, hogy az eddig eiért eredményeket messze túlszár­nyalják. M K Ll E Y iZl X T A /. EKE a tengelici Petőfi tsz földjein Termés — ez a legfontosabb min­den termelőszövetkezet életében. — Termelőszövetkezeteink tagjainak minden gondolata a terméshozam nő szert, a keresztsoros vetést. Ezek- után szerény számítás szerint,, kö­rülbelül másfél mázsával várnak több termést holdanként. A mélyszántást is megkezdték a termelőszövetkezetben, Eddig 350 holdat szántottak fel. A tengelici Petőfi termelőszövet­kezetben pl. tavaly csak két szántás ba vetették a keresztsoros Sszibúzót és mégis 14 mázsát termett holdan­ként. Ezt az eredményt a követke­ző évben jóval túl akarják szárnyal­ni és mivel a bőséges kenyérgabona terméséért folyó harcban elsőrendű jelentősége van a talaj kiváló és időben történő megmunkálásának, nagy feladat hárul a traktorosokra is. A tengelici Petőfi termelőszövet­kezetben 70 hold búzát vetettek már eddig három kifogástalan minőségű szántásba, ami a szedresi gépállomás traktorosainak jó munkáját bizonyít ja. A bő terméshozam biztosítása ér­dekében alkalmazták a jól bevált, magas színvonalú agrotechnikai mód velésére irányul. Az elmúlt évi ta­pasztalatok bizonyítják: ahol az őszi vetést időben, jól előkészített tala­jén végezték el és biztosították a gondos vetésápolást, ott bő termést értek el.

Next

/
Thumbnails
Contents