Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-01 / 230. szám
1953 OKTOBER 1 NÄPCÖ 3 Bács megye termelőszövetkezeti és gépállomási dolgozóinak értekezlete Kedden reggel Kecskeméten értekezletre gyűltek össze a Bács-Kiskun megyei termelőszövetkezetek és gépállomások legjobb dolgozói, tsz elnökök és pár titkárok, gépállomási igazgatók és agronómusok, élenjáró növénytermelők és állattenyésztők, hogy az országos tanácskozás Katái- Wfffa ala0án megvitassák a termelőszövetkezetek megszilárdításának, a jövőévi bő termés biztosításának, s ezzel a termelőszövetkezeti dolgozók életszínvonala emelésének kérdéseit. Az értekezleten megjelent és beszédet mondott Nagy Imre, a minisztertanács elnöke is. Nagy Imre e.vlárs a minisztertanács elnökének beszéde Tisztelt értekezlet! Engedjél meg, hogv' a tanácskozás idejébő néliánv percet én is igénybe vegyek A beszámolóban és az elbán zott felszólalásokban felvetett egynéhány kérdéshez szeretnék hozzá szólni. Elvtársak! Gazdaságpolitikánk irányelveit népköztársaságnak kor máivyanak Programm ja foglailja ma gában, amelyet az országgyűlés július 4-i ülésén ismertettem, és amely a Magvar Dolgozók Pártjának határozatain nyugszik. A programm alapvető célkitűzése — amint az elvtársak jól tudják — a lakosság életszínvonalának ál lan dó emelése, Minden gazdasági intézkedésünk ennek érdekében történik Három hónappal ezelőtt a kormány programmja ígéret volt csupán Ma már azonban a ténvek hosszú sora bizonyítja, bogy a kor many a programm minden pontját és célkitűzését ingadozás néfl.kü'1, szívósan c« következetesen megvalósítja. A tények bizonyítják ezt. — elvtársaik — már pedig a ténvek nagyon makacs dolgok, amelyekkel nemigen lehet vitába szállni. Ennek a rövid három hónapnak a ténvei azt is bizonyítják, hogy a kormány és a párt céltudatos nn? Etikával minden szükséges feltételét megteremti a kormánvpro- gramm és párthatározat megvalósításának. , -A lakosság életszínvonala emelésének döntő’ tényezőre a mezőgazdasági termelés. Elengedhetetlen feltétele ez a kormányprogramra megvalósításának is, ezen énül fel az egész programm. ez a talpköve. ez további előrehaladásunk kulcskérdése. Tgv és ezért kerül a mező- gazdasági termelés gazdaságpolitikánk .és egé«r néngazrGságunk fejlesztésének homlokterébe. Egy nagy országépítő programm sikeres megvalósítása, dolgozó népünknek tett ígéretünk beváltása teszi kötelességünkké a mezőgazda- sági termelés, mind a földművelés, mind az állattenyésztés —nagyarányú és sokoldalú feileszfését Me zógazdasági termelésünk felvirágoztatása tehát egész népünk nagy ügyévé lett. Szánalmas és ostoba az olvan fajta ellenséges hírverés — amelyről az elvtársak is hallottak — amely azt igyekszik elhitetni hiszékenyebb termelőszövetkezeti tagokkal, lioív a kormánv által nviirtotf támogatás csak átmeneti segítség, amelyet azután maid vissza is vonnak. amelv-p sokáig számítani nem lehet Elvtársak! Szána! más és átlátszó hazugság ez. a mezőgazdaság fejlesztése, a termelőszövetkezetek mes«zpmenő megsegítése íven naív feladat, amelv esztendők munkáiét követeli. amikor is erőfeszítéseinket és erőforrása "nknf pi-zp kell összpontosítani. de ngv. hogv a termelés gyors é= nagyarányú fellendülését értük el Az intézkedések tehát, amelyek a mezősre'daráé torán történnek, nem átmeneti Telfleeőek, hanem több évre hosszabb időre szólnak és méretükben mind nagvobbakká eredményeikben peóig mind hatékonyabbakká lesznek. Bőséget kell és bőséget fogunk teremteni az országban. iómódn. vidám é'etet, nem valamikor hanem hamarosan, egykét év leforgása alatt, a mezőgazdasági fermelós fe ríes/téránek lehetőségén belül Az öszivetés pl. a fövő nváron adhat csak bő-mges fér mőst, i— ezl nagvon iól tudjuk. Az állattenyésztés fpilesztésénelc fe vannak bizonyos időhöz kötött ha ’tárái. Ezzel tprrrmszctesen nekünk is számolnunk kell. Flvtársak! A lakosság életszínvonalának emelése az egész mezőgaz daság feilesztését követeli, az egvé urileg dolgozó parasztok gazd >'koö" sát is beleértve. Megtett intézkedéseink bizonyítják, hogv szavunkat áíTÜTiik és programmunknak ezt a célkitűzését is valóra váltónk. Felhívom azonban a figyelmet, hogy ez egyáltalán nem rolonti azt, hogy termelőszövetkezeteinket elhanyagol ink. erre sem a kormány, sem a párt soha egv niUa- natra sem gondolt Fllenkezőleg- sokkal fokozottabb gondot fordítunk rá ink. az a célunk és ezt el fe fogjuk érni, hogy a termelőszövetkezetek bőtermő, lói jövodelme- oő gazdaságok,’ a jólét forrásai le- rvenek. amelvefk boldog és gond- felaa Swet teremtenek tagjaiknak Az állam minden eszközét előteremti annak, hogy ezt biztosítsa. Ezt annál inkább megteszi, mert a kormány is, a párt is változatlanul azon a nézeten vanL hogv a mezőgazdasági termelés fellendítésének és a parasztság fel- emelkedésének a szövetkezeti gazdálkodás az egyetlen járható és eredményes útia. (Nagy taps.) Parasztságunk sokszáz éven át a másik utat járta És hová jutott? Nem tudott kivergődni a nyomorúság hí náriából és mezőgazdaságunk az utolsó helyek egyikén kullogott Európában Felszabadulásunk első tavaszán nekünk, kommunistáknak kellett felszabadítani a parasztságot a földesurak igája alól. felosztottuk a nagybirtokokat, hogy segítsük parasztságunk boldogulását. A kis- parcella-gazdálkodás azonban nem teszi lehetővé sem a termelés nagy arányú feilesztését, sem a parasztság jómódú életét, még kevésbbé teszi lehetővé az egész dolgozó nép é le ts z í n v o n a Iá n ak em e lé sé t Ehhez szövetkezeti nagyüzemi termelés kell, amely sok kis- oaraszti gazdaság önkéntes társulásával biztosítja tagjai számára a nagyüzemi termelés lehetőségét és minden előnyét. Szövetkezéssel meg lehet szaporítani a földet. Aki pírholdas parcellán, mint egvéni terme1 ő nem boldogult, mint szövetkezeti tag, szinte korlátlan lehetőséget kap: egy nagy mezőgazda- sági üzem társtulajdonosává lesz. A Dárholdas parcellán a parasztnak a nehéz munkával is, az időjárás viszontagságaival is. elemi csapásokkal is minden gazdának egymagában kell küzdenie. A szövetkezetben a sok család és a nagy gazdaság erejével meg tudnak küzdeni minden nehézséggel. Egyéni gazdálkodó maga veszi magára a termelés minden gondját, baját. Megdöglik egy tehene, hosszú ideig megérzi. Egy rossz termés úgv tönkre teszi, hogy csak nehezen tud ta’pra állni. Lényegében ez az oka annak, hogy a kormány messzemenő segítsége támogatása, nagyarányú kedvezményei ellenére az egyéni kisparaszt- gazdaságok a termelésben is, a jövedelmezőségben is elkerülhetetlenül elmaradnak a szövetkezeti termelés mögött, ha most a hibák kijavításával megkezdjük erőteljes gazdasági fejlesztésüket. A kisparaszti birtokokon szűk korlátái vannak a termelés fejlesztésének. A szövetkezet az a termelés' forma, amelyben a gazdálkodás fei lesztésének viszont korlátlan lehetőségei vannak. Egész népgazdaságunk. dolgozó népünk életszínvonalának emelése és a parasztság társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedése egyaránt a szövetkezeti termelés minden irányú és legmesszebbmenő támogatását követeli. öt éve annak, amikor 1948 augusz tusában — az elvtársak közül bizonyára sokan emlékeznek rá innér Kecskemétről Rákosi elvtárs beszéd«1 útjára indította a termelőszövetkezeti mozgalmat. Az elmúlt évek rend kívül értékes tapasztalatokkal és tanulságokkal szolgáltak, amelyek kétségtelenül kimagasló eredmények és nagy sikerek mellett feltárták a termelőszövetkezeti mozgalom hibáit és bajait és azokat a mulasztásokat, amelyek az államvezetést terhelik. A kezdet nehézségeit leküzdeni nagy erőfeszítés, szilárd helytállás, kitartás kellett. Szövetkezeteink többszázezres tagsága e téren úttörő munkát végzett. Márpedig, elvtársak, az úttörők sorsa nem könnyű. Ezért népünk, kormányunk és pártunk nagyra becsülését érdemelték ki azok — önök elvtársak, — akik vállalták az úttörő munka szerepét — Példájukon nőtt naggyá a termelőszövetkezeti tagok tábora: önfeláldozó munkájuk nyomán jöttek létre a jól működő termelőszövetkezetek százai és ezrei, amelyekben a tagság megtalálta számítását. Ezek a termelőszövetkezetek szilárdan állnak és .megingathatatlan támaszai termelőszövetkezeti mozgalmunknak Vannak azonban termelőszövetke zeti tagok, akik úgy érzik, hogy csalatkoztak, gyakran nem ok nélkü’ Egyes termelőszövetkezetekben elkövetett hibák mesbosszuüék mas"vnt. Számos termelőszövetkezetben semmibe veszik a tagok jogait, a? elnökök önkényeskednek, a tags'-"" fontos döntéseknél me«- -m kérdezik, rosszul gazdá'k- ' "Lherdálják a közös vagyont, evés az osztás, nincs miből pénzelni a tagoknak — egyszóval olyan szövetkezet, aho: a tagok nem találták meg a számításukat. Egyesek ilyen helyen meginogtak, nem tudják, bent maradjanak-e, vagy .pedig a rendeletben biztosított jogukkal élve, kilépjenek-e a termelőszövetkezetből. Igazat adok azoknak, akik a termelőszövetkezetekben lévő hibák és bajok ellen élesen fellépnek és elégedetlenek az ilyen állapotokkal. De nincs igazuk abban, hogy emiatt ki akarnak lépni a szövetkezetből. Meg kell mondanom, hogy az ilyen szövetkezetekkel, és az ott uralkodó tűrhetetlen állapotokkal, a rossz gaz dálkodással, a kiskirályoskodó vezetéssel, az alacsony osztalékkal és termésátlagokkal a kormány is elégedetlen. De ismerve a bajokat, eré- yes és sürgős intézkedésekkel, további messzemenő segítséggel gyökeresen orvosolni fogja azokat. Ebben, elvtársak, aligha kételkedett valaki, hisz a tények egész sora bizonyítja a kormány eltökélt szándékát kitűzött céljai megvalósítására. Azt sem vonhatja kétségbe egyetlen jóhiszemű ember sem, hogy a kormány is, a párt is, jómagámmal együtt, földművelő népünk javát akarja. Éppen ezért az ingadozók hallgassanak jótanácsunkra: minden hiba, baj és nehézség ellenére tartsanak ki a szövetkezet mellett. Átmeneti nehézségektől és bajoktól ne hagyják magukat eltéríteni a helyes útról. Hallgassanak a kormány és a párt szavára. Meggyőződnek majd róla, hogy érdemes volt vállalni a kezdeti nehézségeket. (Taps.) Akkor lenne igazuk az ingadozóknak, a kilépni szándékozóknak, ha minden maradna a régiben, ha a kormány és a párt nem vette volna észre a súlyos hibákat, ha magukra hagyta volna a termelőszövetkezeteket, ha elnézné, hogy tovább küzdjenek a bajokkal, nehézségekkel. De nem így van, elvtársak. A kormány a magyar mezőgazdaság történetében példátlanul álló segítséggel siet a termelés fellendítésére, amit a kormányprogramm óta, de különösen az utóbbi egy-két héten kiadott ismeretes intézkedések tanúsítanak. Joggal vetődik fel a kérdés, vajion észszerű-e akkor otthagyni a szövetkezetét, amikor a hibákat és bajokat, amelyek az elégedetlenség okai voltak, a kormány gyökeresen orvosolja? Akkor gondolnak kilépés re, amikor sok küszködésük után végre túljutottunk a bajokon. Józan ésszel oktalanság ilyesmire gondolni. Újra kezdeni, amit már egyszer otthagytak, mert nehéz volt. mert s»mmi jót nem ígért! Nekimenni az újrakezdés nehézségeinek — nem okos és nem is hasznos, úvtársak! Végső elhatározás előtt N-demes alaposan újra meggondolni és elállni tőle. Nincs igazuk elvtársak, az ingadozóknak és kilépni szándékozóknak akkor sem. amikor a hibákért és bajokért az alacsony osztásért, a kevés jövedelemért — a szövetkezeti termelést okolják. A hiba nem ’bben van. hanem a rossz gazdálkodásban. Ez kétségtelenül tönkre teszi a szövetkezetei. A rossz gazdálkodás azonban — és ezt ne feledjék el, a kilépni szándékozók — még hamarabb tönkreteszi a gazdaságilag sokkal gyengébb egyéni paraszti birtokot. A rossz gazdálkodásért tehát nem a szövetkezetei, hanem saját magukat okolják a rpssz szövetkezet tagjai. Parcellájukon jóval több munkával sem találták: meg úgy a számításukat, mint a termelőszövetkezetben, ahol ugyanaz a munka sokkal eredményesebb és jövedelmezőbb mint az egyéni paraszti gazdaságokban, a nagyüzemi termelés előnyei miatt. Mindezt érdemes alaposan átgondolni, mielőtt valaki a kilépésre szánná magát. Azt is érdemes megfontolás tárgyává tenni, hogy minden kilépő az egyéni gazdálkodással magára vállalja az egyéni lét küzdelmeit. Számot kell vetni azzal is, hogy a kilépéssel megszűnnek a szövetkezeti tagsággal járó előnyök és kedvezmények, ugyanakkor terhekei kell vállalni, a reá eső rész erejéig, ami feltétlenül jogos és igazságos, egyben azonban terhes is — meg kell mondani. Aki mindezek ellenére kilép a termelőszövetkezetből — előre megmondhatom —, hamarosan még fogja bánni. Látva a kormány intézkedései nyomán fellendülő szövetkezeti gazdálkodást, a jobb és emberibb életet, vissza fogják kérni magukat a szövetkezetbe. Hogy visz- ;zaveszik-e. az a tagság döntésén r’úlik majd. De semmiesetre sem ehet majd szó nélkül hagyni, hogy a nehézségektől és a bajoktól meg- 'edve szégyenszemre otthagyták a 'öve'- -■zelet. \z ilyen egyének úgy vannak a szövetkezettel, mint az egyszeri ember a vonattal. Eleinte semmi pén\ zért sem akart felülni rá, inkább gyalog kutyagolt, hamarosan azonban rájött, hogy ez nem jó dolog, és nagyon bánta, mikor a vonatról lemaradt. Ezek az emberek is bánkódni fognak majd azért, hogy lemaradtak a szövetkezetből. A kilépést — mint ismeretes, — a földművelésügyi miniszter rendeleté szabályozta. Minden kilépni szándékozónak ehhez kell tartania magát, pontosan betartva a kilépés módozatait és feltételeit. Aki ezeket áthágja, elvtársak, szembekerül a törvénnyel, ami büntetést von maga után. A kilépéssel kapcsolatban súlyosabb elbírálás alá esnek a szövetkezeti vagyon ellen elkövetett cselekmények. A szövetkezeti vagyon nem Csáki szalmája, a törvény védelme alatt áll. A kormány programmja megteremtette és biztosítja a termelés és tulajdon biztonságát a mezőgazdaságban. Nem kétséges, hogy ez elsősorban a közös szövetkezeti tulajdon biztonságát jelenti. Aki kezet emel rá, arra a törvény teljes szigorával sújtanak le igazságügyi és közrendészeti szerveink, • amelyek hivatottak a törvényességnek teljes mértékben érvényt szerezni. Bevitt vagyontárgyak és felszere lések kivitele a kilépésnél csakis az érvényben lévő törvényes rendelkezés keretei közt és előírásai szerint történhetik. Vannak persze ,akik úgy képzelték el a kilépést, hogy az adósságot majd ott hagyják, a vagyont meg elhordják. Ezek önző egyéni érdeküket a közösség érdekei fölé akarják helyezni. Ilyen kilépésről mi soha nem beszéltünk. Ezek az elemek ha megpróbálnák a szövetkezeti vagyon törvényellenes széthordását, meggyőződhetnek róla, hogy a kormány kemény kézzel végetvet az ilyen próbálkozásoknak. (Taps.) Ellenséges elemek bomlasztó munkájuk során nem egy esetben fenyegetéshez folyamodnak, igyekeznek megfélemlíteni a termelőszövetkezetek egyes vezetőit, máshol a tagokat megfélemlítéssel próbálják kilépésre bírni, törvénytelen cselekedetekre ragadtatni. Az ilyen ellenséges elemekkel szemben hatóságainknak is, a szövetkezetek tagjainak is, bátran és határozottan fel kell lépniök. A kormány is, a párt is, a népköztársaságunk illetékes szervei is, minden erejükkel és tekintélyükkel termelőszövetkezeti tagjaink mögött állnak, gondoskodásukkal és segítő készségükkel támogatják őket. (Taps) Elvtársak! A kormány szinte felbecsülhetetlen és — nyugodtan mondhatjuk — a termelőszövetkezeti tagság várakozását is felülmúló támogatását és segítését a termelőszövetkezetek jó munkájának kell kiegészítenie és hatékonnyá, eredményessé tennie. A termelőszövetkezetek munkájának leggyengébb oldala a gazdálkodás szakszerű irányításának hiánya. Persze, agronómust, gazdászt ma még nem tudunk minden szövetkezet élére állítani, mert nincs annyi, de kisebb szövetkezetek el sem bírják, túl drága lenne nekik. Van azonban Számukra más megoldás is. Alig van termelőszövetkezet, amelynek ne lenne jól gazdálkodó volt középparaszt tagja, aki szakismereteivel, tapasztalatai, szervezőképiessége révén nagyon is alkalmas arra, hogy részt vegyen a termelőszövetkezet vezetésében. A baj ott van, hogy a legtöbb helyen ezt nem teszik, ellenkezőleg, háttérbe szorítják, megalázzák, jelen téktelen munkára osztják be őket és így tovább. Sürgősen véget kell vetni az ilyenfajta módszereknek. Ez szinte felmérhetetlen károkat okoz. A jó szakismeretekkel rendelkező volt középparasztokat meg kell becsülni, örülni kell, hogy vannak ilyenek is a gazdálkodás irányításában, fel kell feltétlenül használni őket. Gazdasági képességeikkel messzemenően hozzá tudnak járulni a jövedelmezőség növeléséhez, az osztalék emeléséhez» Fel kell tehát számolni — ismétlem, az olyan féle hangulatokat és nézeteket, amelyek a középparasztság lebecsülésére, a vezetésből való kirekesztésére irányulnak. A termelőszövetkezetek felvirágoztatásában döntő szerepe a jó gazda gondosságával végzett munkának van. A tagság tervszerű, szervezett és fegyelmezett munkája a záloga a tagság jó munkájának, emberibb és kulturáltabb életének, a családok biztos holnapjának és a nyugodt, gondtalan öregségének. Tisztelt értekezlet! A mezőgazdaságban a legdöntőbb munkák időszakába léptünk. — Elérkezett az őszi gabona vetésének ideje. Elsősorban jövő évi kenyerünk biztosítására, a búza és rozs vetésére kell most minden erőt, munkáskezet és igát biztosítani. Termelőszövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak és egyéni parasztjainknak most minden figyelmüket erre kell összpon- tosítaniok. A tavalyi tapasztalatok alapján tanácsos minél előbb földbe tenni a magot, nehogy esetleg későbbi esős idő megakadályozza a vetést, ami jövő évi kenyerünket csökkentené. A kenyérgabona vetés gyors befejezésének kedvező feltételei rendelkezésre állnak. Az idei jóminőségű és bő termés következtében vetőmag bőségesen rendelkezésűi áll a növelt vetésterületre is. Idejében elvégzett jó búza- és rozsvetéssel kormányprogrammunk megvalósítása terén hatalmas lép>ést teszünk •'lőre: megteremtjük a kenyérbősé- get, ami a lakosság életszínvonalának további emelése terén döntő lelentőségű. A kenyérgabona vetés időben való elvégzése, minden talpalatnyi föld bevetése érdekében meg kell gyorsítani az ősziek szedését, törését, és hordását. A gépállomásoknak fokoz ni ok kell a vetőszántás ütemét. Minden gazdaságban gyorsítani kell a trágya kihordását. A nagyarányú őszi munkák elvégzésére helyi tanácsaink fokozottabb figyelmet fordítsanak. A tervek határidőre való teljesítéséért nagyobb aktivitást fejtsenek ki. Törvényes úton a vonatkozó rendeletek szigorú betartásával mielőbb véget kell vetni a bizonytalanságnak, amely gátolja az őszi munkákat, hogy aztán szíwel-lé- lekkel kettőzött erővel folyjék a szántás-vetés munkája. Hadd kapjanak erőre a kishitű- ek, akik megtorpantak a nehézségek előtt. Szűnjék meg az ingadozás, álljanak be a sorba, hogy vállvetve a kormány és a párt gondoskodásától övezve teljesítsék a haza iránti kötelességüket a munka frontján. A férgese pedig csak hulljon, lermelőszövetkezeteink további megerősödésére! (Hosszantartó, lelkes, ütemes taps). S ha majd a jövő gazdasági év végén visszapillantunk végzett munkánkra és eredményeinkre, biztos vagyok a mi igazságunk győzelmében! (Lelkes taps). Ez a termelőszövetkezeti gazdálkodás fényes győzelme és igazolása lesz! (Nagy ütemes taps és felkiáltások: Éljen a párt!) Versenyfelhívás a gépállomások körzeti agronómusailioz Az őszi mezőgazdasági munkák fokozott feladatokat állítanak gépállomásaink és termelőszövetkezeteink elé. Termelőszövetkezeteink jó munkájának, egyik fontos alapfeltétele, hogy a gépállomási agronómusok szakmai tanácsaikkal segítsék a munkák végrehajtását. Ezen a téren igen sok hiba van még a munkánkban. Nem adtuk meg azt a segítséget csoportjainknak, amelyet joggal elvárnak az agronómusoktól. A hibák kiküszöbölése érdekében versenyre hívom a gépállomások körzeti agronómusait és kérem a megyei gépállomások igazgatóságát, hogy rendszeresen értékelje a versenyt. önálló és III-as típusú csoport, egy I. típusú csoport tartozik hozzám 2976 hold szántóterülettel. 1. Jó szaktanácsaimmal és szervezésemmel biztosítom, hogy 600 hold területen a trágyázást elvégezzük. Ez az összes szántóterület öt százaléka és november 20-ig megbántjuk 125 centiméter mélyen. 2. Elvétünk 1029 hold bűzé. sze- lektorozott és csávázott vetőmaggal október 20-ig. Ebből keresztsorosan vetünk 220 holdat. Traktorral 288 hóidon végezzük el a vetési munkálatokat. 3. A jó vetőágy elkészítése érdekében minden olyan területre, ahova vetünk, előre kidolgozom az agrotechnikai előírásokat. 4. Be kell takarítani á többi között 478 hold kukoricát, 50 hold gyapotot. Ezekre a munkákra a csoport tagságát és gépi segítséget úgy szervezem, hogy határidőre el is tudjuk végezni. 5. Mélyszántási munkákat úgy irányítom, hogy traktorral 25 centiméter mélyen november 25-ig elvégezzük. Mélyen szántunk, összesen 1340 hold területet a szerződés betartása mellett. 6. összesen 2700 köbméter silót készítünk november 30-ig. Ezzel biztosítunk számosállatonként 5 köbmé- er téli takarmányt. 7. Az ősz folyamán 1900 hold területen előhántós ekével végezzük a szántást. 8. A téli átteleltetés biztosításához minden csoportban felmérem a rendelkezésre álló takarmánykészletet fe ebből takarmányszabványt állíössze november Höss Jenő 30-ig. sárpilisi gépálotT^ás körzeti agronómusa.
