Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-31 / 256. szám
1953 OKTOBER 31 25 NÄPCö A Szovjetunió Miniszter tanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata 99A közszükségleti iparcikkek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról66 A háztartási és kuUúrcikkek gyártásának fokozása, választékának kibövíté*e és minőségének megjavítása A háztartási iparcikkeket gyártó nehézipari ágazatok, de mindenekelőtt a gépipari minisz.érium. avil- lamoserőművek és a villamosipar minisztériuma, a közlekedési és nehézgépipari minisztérium, a honvédelmi ipari minisztérium, a kohóipari minisztérium, az építőanyagipari minisztérium. úgyszintén a helyi és szövetkezeti ipar egyik legfontosabb feladata, hogy a háztar ás' cikkek gyártása jelentős fokozásának biztosításával együtt megjav '- sák a termelés minőségét. inlézKed- jenek a gyártás profilírozásáról. ezzel csökkentsék a termelési költségeket. tegvenek intézkedéseket az áruválaszték kibővítésére a háziasszonyok munkájának megkönnyítése, a lakosság kényelmének meg teremtése és jólétének javítasa céljából. 33. Emeljék a háztartási porszívógépek gyártását 1954-ben 243 000 darabra, 1955-ben pedig 483.000 darabra. 34. Emeljék a mosógépek gyártása* 1954- ben 110 ezer darabra. 1955-ben pedig 296 ezer darabra. 35. Kötelezni kell a repüiőipari minisztériumot. valamint a villamoserőművek és a víllamosipar minisztériumát. hogv szervezze meg az egyszerű szerkezetű és olcsó (másfél kilogramm fehérnemű mosására alkalmas) mosógépek gyártását. 36. Növeljék a vili any vasalók gyár tását 1954-ben 3.550.000. 1955-ben pedig 4.375.000 darabra, vagyis emeljék •, kilencszeresére a vasalógyártást. az 1950 évihez képest. 37. Növeljék a f"ketevasedér,ygyártást 1954-ben 47 700 tonnára 1955- ben pedig 77.500 tonnára, vaav- is körülbelül az 1950. évi öts/övö- sére. 38. Növeljék a zománcozotírss- edénygyártást 1954-ben 12.345 tonnára. 1955-ben pedig 20.070 tonnára, vagyis több. mint hétszeresére az 1950. évi gyártáshoz képest. 39. Kötelezni kell a szállító minisztériumokat arra. hogy Köntös mértékben megjavítsák a zománcedények minősért5 és biztosítsák, hogy a keresked ■ szervezeteknek legalább 70 százalékban elsőrendű minőségű ilyen edényt szállítsanak. Jelentős mértékben csökkentsék a sötét, egyszínű vas zománcedénvek gyártását és ugyanakkor fokozzák a színesárnyalatú zománcedények gyár tását. 40. Emeljék a horganyzott vns- edpnyek gyártását 1954-ben 143 900 1955-ben pedig 193 700 tonnára, vagyis növeljék az 1950. évi termelés négyszeresére. 41. Emeljék az alumíniumedénvgyártást 1954-ben 90.000. 1955-ben pedig 107.000 tonnára, vagyis az 1950. évi termelés háromszorosára. Kötelezni kell a minisztériumokat és más szerveket, hogy jobb polí- rozással javítsák meg az aluminium- edények ^minőségét. Gondoskodjanak arról, hoav ezeket az edényeket kényelmes használatuk érdekében műanyagból. alum íniurnönt vény elvből vagy tűzálló lakkal borított, acéllemezből készült fülekkel lássák el. 42. A szamovárgyártást 1954-ben 675 ezer, 1955-ben pedig 890 ezer darabra emeljék, vagyis négyszerezzék meg az 1950. évihez képest. 43. A rozsdamentes acélkanalak gyártását 1954-ben 11.700.000, 1955- ben pedig 17.200.000 darabra emeljék vagyis ötszörözzék meg az 1950. évihez képest. 44. Emeljék a pétróleumfőzők és peteóLeumgázfőzők gyártását 1954- ben 2,966.000. 1955-ben pedig 3 millió 843 ezer darabra, vagyis csaknem háromszorosára emeljék gyártását az 1950. évihez képest. 45. A fémágyak gyártását 1954- ben 13.500.000, 1955-ben pedig 16 millió, 500 ezer darabra emeljék. Tegyenek intézkedéseket a gyártott ágyak minőségének jelentős megjavítására, javítsák az ágyak nikkelezésének, krómozásának, színezésének minőségét. 46. Meg kell állapítani, hogy a minisztériumok és igazgatóságok nem fordítottak kellő figyelmet a bútor- gyártás fejlesztésére és a bútorok minőségének megjavítására. A bútorgyártási termelési kapacitás — különösen a Szovjetunió fa- és papíripari minisztériumának vállalatainál — gyengén fejlődött. A bútorok választéka korlátozott. Rendkívül kevés kitűnő minőségű és elsőosztályú bútort, hajlítottbútort, könyvespolcot, gyermekbútort, valamint kétszobás és háromszobás lakások berendezéséhez szükséges bú- torgarnrturát gyártanak. A kereskedelmi hálózatba kerülő bútor, különösen a helyiipari és a szövetkezeti vállalatoktól kikerülő bútor nem kielégítő minőségű és nem felel meg a fogyasztók igényeinek. Kötelezni kell a Szovjetunió fals papíripari minisztériumát, valamin: a szövetségi köztársaságok minisztertanácsait, hogy: a) bővítsék a bútorgyárakban készített bútorok választékát, biztosítsák a hajlíío'.tszékek. a ruhás- és fehérneműsszekrények, a könyvszek rények, a díványok, a gyermekbútorok és a két-háromszobás lakások számára készülő bútorgarnitúrák gyártásának jelentős növelését, fokozzák az ország minden kerületében a legkelendőbb bútorfélék gyártását ; b) növeljék a különleges minőségű s elsőosztályú bútorok gyártását. c) rohamosan javítsák meg a készített bútor minőségét azáltal, hogy növelik a lemezeit és bútorlapból készült bútorok gyártását, szebbé teszik a bútorok formáját és díszítését. szélesebb körben bevezetik az értékes fafajtákat utánzó felületi kikészítés:. kiváló minőségű lakkokat, festékeket és pácanyagokat, bútorszöveteket tükröket és vasalásokat használnak. 47. Kötelezni kell a Szovjetunió fa- és papíripari minisztérium-' hogy — a kereskedelmi szervekkel egyetértésben megállapított válaszát. Megállapítjuk, hogy a szövetségi köztársaságok helyiipari és ipari szövetkezeti üzemeiben a közszükségleti cikkek gyártásának színvonala nem felel meg a lakosság e cikkekben mutatkozó, megnövekedett szükségleteinek. A helyi ipar és az ipari szövetkezetek rendszerében különösen elégtelenül fejlett a bútorok, rádió- készülékek, gramofonok, kerékpárok. fémágyak, fém-, porcelán- és fajanszedények, jégszekrények, gyermekikocsik, mosógépek, lakatosáruk és egyéb közszükségleti cikkek gyártása. A helyiipari és ipari szövetkezeti üzemekben rosszul használják ki a közszükségleti cikkek gyártásához rendelkezésre álló termelési kapacitásokat és egyáltalán nem kielégítő módon fejlesztették ki a saját nyersanyagbázist. A köztársaságok minisztertanácsai, a területi, határterületi, városi és kerületi végrehajtóbizottságok gyengén irányítják a helyi ipar s az ipari szövetkezetek munkáját, kevés kezdeményezést tanúsítanak a helyi ipar és az ipari szövetkezetek 'ejlesztésében, nem nyújtanak kellő segítséget az üzemeknek a közszükségleti- cikkek gyártásának fokozásához, nem veszik figyelembe azt, hogy a helyi ipar és az ipari szövetkezetek termékei a lakosság szükségletei kielégítésének fontos forrásai. Sok helyiipari és ipari szövetkezeti üzem termelési célokra alkalmatlan lakóházakban vagy pincékben van elhelyezve, számos üzem műhelyei területileg elszigeteltek egymástól. Az üzemek nagy része gyengén gépesített, elavult és kistel- iesítőképességű berendezése van, kevés szakkáderrel rendelkezik; ennek következménye az alacsony mun katermelékenység és a gyártmányok magas önköltsége. A helyi ipar és az ipari szövetkezetek munkájának legnagyobb fogyatékossága az, hogy rendszeresen nem teljesítik, igen sok árucikk ál- >ami gyártási tervét, hogy gyártmányaik gyenge minőségűek, s így előfordul, hogy a kereskedelmi szervezetek, tömegesen visszaküldik az árucikkeket az előállító üzemeknek. 52. A köztársasági minisztertanácsok, a területi, határterületi, városi és kerületi végrehajtó bizottságok, a szövetségi köztársaságok helyi- és fűtőanyagipari minisztériumai, valamint helyiipari minisztériumai, a Centropromsrzojuz és a szövetségi köztársaságok ipari szövetkezeti tanácsai tekintsék legfontosabb feladatuknak a közszükségleti cikkek gyártásának rohamos fokozását és minőségének javítását. 53. Kötelezni kell a szövelségi köztársaságok minisztertanácsait és a Centropromszojuzt, hogy a helyiipari és ipari szövetkezeti üzemekben a közszükségleti cikkek gyártásának komoly növelése céljából: a) egy hónapon belül dolgozzanak ki és léptessenek életbe olyan rendtékban — szállítson bőröndöket, még pedig úgy, hogy biztosítsa az ízlésesem elkészített, különböző alakú és méretű, jóminőségű kellékekkel ellátott bőröndök, a nitrolakkal borított fiberbőröndök, szépen festett, tartós és könnyű, különleges bőrönd kartonból készült bőröndök gyártását. 48. Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumát, a Centropromszojuzt. a szövetségi köztársaságok minisztertanácsait. hogv dolgozzanak ki és valósítsanak meg olyan rendszabályokat. amelyek a közszükségleti iparcikkeket előállító üzemekben tovább csökkentik az önköltséget, a nyersanyag- és készgyártmányveszteséget, a forgalmi költségeket, s amellett javítják az árucikkek minőségét. 49. Meg kell tiltani az állami és szövetkezeti iparvállalatoknak, hogy az újonnan bevezetett közszükségleti cikkek gyártásét a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumának hozzájárulása nélkül megszüntessék. 50. Kötelezni kell a szövetségi köztársaságok 'minisztériumait, hivatalait és minisztertanácsait, hogy vizsgálják felül a tömegfogyasztási cikkeknek közvetlenül a minisztériumokban összeállított gyártási terveit, szem elölt tartva, hogv ezeknek az árucikkeknek a gyártását jelentős mértékben növelni kell és fel kell emelni a kereskedelmi szervezetekkel egyetértésben megállapított mértékig. szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a helyiipari és ipari szövetkezeti üzemek teljesítik előírt feladataikat; b) egy hónapon belül dolgozzanak ki és léptessenek életbe olyan rendszabályokat, amelyeknek alapján a legjobb minták és modellek felhasználásával újfajtájú árucikkek gyártását kezdik meg; c) a helyiipari és ipari szövetkezeti üzemekben széles körben vezessék be az új technikát, az élenjáró technológiát, futószalagok felhasználásával szervezzék meg a folyamatos gyártási módszereket, azonkívül széles körben használják fel az állami és szövetkezeti iparvállalatok és a termelési újítók élenjáró munkamódszereit; d) 1953—1955 között profilírozzák a helyiipari és ipari szövetkezeti üzemeket s ezáltal biztosítsák a termelési kapacitások sokkal jobb ki- nasználását, az önköltség csökkenté séí és az előállított árucikkek minőségének javítását; e) biztosítsák a közszükségleti cikkek gyártásának kerületenkénti jobb megoszlását abból a célból, hogy csökkentsék a nagytávolságú és ellenirányú szállításokat és teljesebben kielégítsék a helyi termelés segítségével a lakosság szükségleteit e cikkekben: f) a helyiiipari és az ipari szövetkezeti üzemekben szüntessék meg azoknak az árucikkeknek a gyártását. a.melvék iránt nem mutatkozik kereslet a lakosság körében, biztosítsák a gyártmányok választékának kibővítését és minőségének megjavítását úgy. hogy ezek a termelvé- nyek minőségi szempontból ne maradjanak az országos és köztársasági jelentőségű üzemék gyártmányai mö gött; g) fejlesszék ki a helyi ipar és az ipari szövetkezetek saját nyersanyagbázisát, fokozzák a fűrészelt faáruk, furnérlemez, fonal, bőr és műbőr, bútorvasalások és fómkellé- kek. festékanyagok, valamint egyéb nyersanyagok és anyagok gyártását; h) javítsák meg a helyiipari és az ipari szövetkezeti üzemeknek a lakosság mindennapi szükségleteit kielégítő munkáját, bővítsék .ki a mértékutáni szabóságok, a cipő- és ruhajavítással, valamint vegytisztí- tással foglalkozó műhelyek és üzletek, azonkívül a bútor-; kerékpár-, varrógép-, gramofon-, rádió- és televíziós készülék-javítóműhelyek hálózatát, fordítsanak gondot arra. hogy ezeket az üzemeket megfelelően elhelyezzek, jó minőségben és határidőre végezzék el a vállalt javításokat. 54. Jogot kel ladni a területekre nem osztott szövetségi köztársaságok minisztertanácsainak, az autonóm köztársaságok minisztertanácsainak, a területi, határterületi, városi és kerületi végrehaj.ó bizottságoknak, hogy: a) legfeljebb 60 százalékban rendelkezzenek a kerületi és városi ipar, valamint a területi, határterületi és autonómköztársasági ipar, a helyi- és fűtőanyagipari minisztériumok, a helyiipari minisztériumok \ belvi és szövetkezeti ipar vállalataiban gyártott közszükségleti cikkek gyártásának bővítése felhalmozásaival, kivéve a kerületi, épületi és városi ipar fejlesztésére a jóváhagyott beruházás terveken felül szánt igazgatói alapot;, b) a kerületi, városi, területi, határ területi és autonómköztársasági helyiipari üzemek beruházásokra szánt felhalmozásait legfeljebb 25 százalékig lakóház-, kulturális és jóléti építkezésekre, a jóváhagyott beruházási terven felüli városrendezési munkálatokra használják fel; c) a kerületek közt újból asszák el a kerületi (városi) iparnak azokat a felhalmozásait, amelyeket a kerületi, városi és területi helyiipari üzemek építésére és bővítésére szántak. 55. A szövetségi köztársaságok minisztertanácsainak jogot kell adni arra, hogy: a) újból elosszák a területi, határ- területi, autonómköztársasági helyiipari üzemek, valamint a köztársasági városok, a területi, határterületi és autonómköztársasági központok kerületi és városi ipara beruházásokra szánt felhalmozásainak legfel- íebb 60 százalékát; elosszák abból a célból, hogy ezeket a felhalmozásokat a szükséges felhalmozásokkal nem rendelkező területeken, határterületeken és autonóm köztársaságokban kerületi iparvállalatok építésére és bővítésére, valamint a területi, határterületi és autonómköztársasági helyi ipari üzemeknek a jóváhagyott beruházási terveken felüli építésére és bővítésére használják fel; b) a helyi ipar és az ipari szövetkezetek területi és határterületi szervezetein és üzemein belül — a helyi ipar es az ipari szövetkezetek számára megállapított létszám és béralap túllépése nélkül — létesítsenek tervező- és technológiai irodákat, laboratóriumokat a nyersanyag minőségének ellenőrzésére, a gyártás- szervezés megjavítása, az új technológia bevezetése és a cikklista kibővítése céljából. 56. Kötelezni kell az Ipari Bankot, hogy a közszükségleti cikkek és élelmiszerek, az építőanyagok és fűtőanyagok termelésének megszervezéséhez és bővítéséhez, valamint a szolgáltató vállalatok építéséhez és bővítéséhez a kerületi, városi, területi, határterületi, autonómköztársasági üzemeknek — a területi, határ- területi végrehajtó bizottságok és auto-nómközíiársasági minisztertanácsok kérelmére — üzemenként 500.000 rubelig terjedő hitelt nyújtson, 1—3 évig terjedő időre; a szövetségi köztársaságok minisztertanácsainak kérésére pedig üzemenként kétmillió rubelig terjedő hitelt nyúlt son, 1—6 évig terjedő időre, olymódon, hogy a törlesztést a hitel nyújtásától számított második évben kell kezdeni. 57. Kötelezni kell a Cekombankot (szövetkezeti hitelintézet), hogy a kerületi és városi végrehajtó bizottságok kérelmére, (1—5 évig teriedő időre nyújtson vállalatonként 500.000 rubelig terjedő hitelt a lakosság kiszolgálását végző- üzemek (erőművek, vízvezetékek, fedrászüz- 'etek, fürdők, mosodák, zuhanyozók' valamint a helyi. építőanyagokat gyártó üzemek építéséhez és bővítéséhez. 58. Kötelezni kell az Állami Bankot, hogy nyújtson hitelt a kerületi, városi, területi, határterületi, autonómköztársasági he^yi ipari üzemeknek, ipari szövetkezeteknek és keres kedelmi szervezeteknek (beleértve a fogyasztási szövetkezetek begyűjtési szerveit) abból a célból, hogy bővítsék vagy megszervezzék közszükségleti cikkek és élelmiszerek, építőanyagok, fűtőanyagok gyártását, bővítsék a lakosság mindennapi szükségleteit kielégítő üzemeket, a köz- étkeztetési vállalatokat, a konyhakerti növények és gyümölcsök begyűjtésével és feldolgozásával fog- ’ atkozó vállalatokat, vagy építsenek ilyen vállalatokat, s hogy egyéb olyan rendszabályokat foganatosítsanak, amelyek fokozzák a közszükségleti cikkek gyártását, javítják azoknak minőségét, megjavítják a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítését, ezenfelül nyújtson legfeljebb tizenkéthónapos hitelt az említett üzemeknek és szervezeteknek gyártási készletek gyűjtéséhez, félkész- é= készáruk gyártásához saját forgóeszközeik felhasználása nélkül. A fentemlített célokra hitelt kell nyújtani: a kerületi, városi, területi, határterületi, autonómköztársasági üzemeknek, saját kérésükre, vállalatonként 100.000 rubelig, a területi, határterületi végrehajtó bizottságok, a köztársasági minisztertanácsok kérésére vállalatonként 500.000 rubelig, olymódon, hogy a hitelt egy éven beiül törleszteni kell, az ipari szövetkezeteknek és a kereskedelmi szervezeteknek (az ipari szövetkezeti és saját kereskedelmi szervezeteknek) kérésükre vállalatonként 100.000 rubelig, a területi, határterületi és köz társasági ipari szövetkezeti tanácsok, a fogyasztási szövetkezeti szövetségek és a felettes kereskedelmi szervezetek kérésére vállalatonként vagy szervezetenként 500.000 rubelig, legfeljebb egyéves törlesztési határidőre. 59. Engedélyezni kell üzemek építését és bővítését a kerületi és városi ipar, valamint a területi, határ- területi autonómköztársasági helyi ipar felhalmozásai terhére, az érték- csökkenési leírás beruházásra szánt része terhére, valamint a jelen rendeké értelmében a beruházási terven felül, a kerületi és városi végrehajtó bizottságok határozatának megfelelően. vállalatonként 200.000 rubelig terjedhető hitel terhére vagy a területi, határterületi végrehajtó bizottságok, autonóm köztársaságok minisztertanácsai határozatai értelmében vállalatonként 500.000 rubelig terjedhető hitel terhére, vagy a szövetségi köztársaságok minisztertanácsai határozatának megfelelően vál- 'alatonként 2 millió rubelig terjedhető hitel terhére. 60. Megállapítjuk, hogy a helyi Iparban és az ipari szövetkezetekben a kihasználatlan termelési kapacitások nagy tartaléka tárható fel. Meg kell bízni a szövetségi köztársaságok minisztertanácsait, hogy dolgozzanak ki és léptessenek életbe rendszabá- ’yokat, hogy a helyiipari és iparrszö vetkezeti üzemekben tovább fokozzák a közszükségleti cikkek gyártását, hogy a helyiipari és ipari szövet kezeti üzemek a helvi nyersanyagok H az.állami ipar hulladékai felhasználásával, 1954—1955-ben fokozzák a közszükségleti cikkek gyártását" és oiacrahozatalát. A beruházásokról 61. A közeljövőben fordulatnak kell bekövetkeznie a közszükségleti cikkeket gyártó üzemek építésében és kibővítésében. Meg kell gyorsítani az építkezést és 1954—1956 közt üzembe kell helyezni azokat a hatalmas üzemeket, amelyek a Damutipa.r számára Kamisi.nban, Engelsben. Herszonban, Barnaulban. Sztalina- badban, Goriban, Csebokszariban, Jarcevóban, Omszkban, Kalinyin- ban, Szerpuhovban. Furmanovóban, Kinesmafoan, Visnyij Volocsokba.n, Portavában, a gyapjúipar számára Minszkben, Brjanszkban. Kraszno- darban. Ivanovóban, Szverdlovszk- ban, Kanszkbam, Csernyigovban és Pavlovszkij-Poszadban, a selyemipar számára Krasznojarszkban, Benderi- ben, Kievben (Damyicában), Naro- Fominszkban, Kalinyinben, Lenin- ahadban, a lenipar számára Szmo- lenszkben. Orsában. Pszkovban, Pa- nyevezsiszben, a kötszövőipar számá ra Csebokszariban és Csemyikovszk- oan, a bőr- és cipőipar számára Ul- ianovszkban, Ulan-Udeban. Velikije- Lukiban, Dzsambulban, Vorosilov- grádban, Tallinban, Novoszibirszk- ben. Sztálinéban, Sztálingrádban, Orelban. Voronyezsben. Kamislov- ban és Bakuban épülnek. 1954—1956 között rekonstruálni és bővíteni kell a működő textil-, köt- szövő-. bőr- és cipőipari vállalatokat és el kell látni azokat nagyteljesítőképességű gépi berendezéssel 62. Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumát, hogy 1954—1955-ben az alábbi termelési kapacitásokat helyezze üzembe: (az első szám az 1954. évi. a második szám pedig az. 1955. évi termelési kapacitásokat jelzi). összesen 480.000 — 1,381.000 fonó orsót, ezen belül: a pamutiparban 422.000 — 1.180 000 fonóorsót, a gyan iúiparban 43.000 — 181.000 fonórsót, összesen 15.507 — 38.000 szövőgépet, ezen belül: a pamut iparban 13.000 — 32.130 szövőgépet, a gyapjúinar- ban 995 — 3204 szövőgépet, a selyem iparban 1)75 — 2080 szövőimet. 30 millió — 35 millió párt gyártó cipőipari kapacitást, 22 millió — 36 millió pár harisnyaféleséget gyártó kapacitást. 6410 — 8065 tonna keménv bőrt, 85 millió — 300 millió négyzet decimé tér krómbőrt, 105 millió — 145 millió négyzetdeciméteT bagariabőrt előállító kapacitást. 63. Abból a célból, hogy biztosítani lehessen a termelési kapacitások tervibevett üzembehelyezését, valamint hogy elkészíthessék a közszükségleti iparcikkeket gyártó üzemek építéséhez az elkövetkezendő évekre szükséges épületelemeket, a SznvjetV unió közszükség’eti iparcikkek minisztériumának 1954-ben 5850 millió ; rubel értékű beruházást kell 1 ;ko- j zöLnie, szemben az 1953. évre előI (folytatás a 3. oldalon)