Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-30 / 255. szám
WS3 OKTOBER 30 NAPLÓ * „Százhúsz család jövőévi kenyeréről van szó .. “ A teveli gépállomás hanyag munkába miatt nem megy a veiéi a závodi Előre tsz-ben A bitsis/Hi tjDí’CK elbizalodottssísra okozta a súlyos lemaradást a vetésben — így van ez. A gépállomás vezetői és traktorosai attól nyugodtan alszanak, hogy a mi vetőmag búzánk — a 220 mázsa — még zsákban van, vagy más. szóval 200 hold búzánk van még vetetten és ebből 140 hold még egyszer sem lett megszántva, annak ellenére, hogy szerződésünk van rá, amely október 20-án lejárt. — Ez a téma foglalkoztatja a závodi Előre termelőszövetkezet, munkából hazafelé igyekvő tagjait. Mayer Lajos elvtárs, a termelő- szövetkezet elnöke megpillantja az utcán támolygó traktoristákat és ezt kérdi tőlük: „Tudják-e maguk, hogy 12Ó család jövőévi kenyeréről van szó. amelynek a biztosítása túlnyomórészt magukon múlik?" — Mayer elvtárs. nem is vár feleletet, nyomban válaszol, ő magának. — A teveli gépállomás traktorosai ha tudják is. de a jelentőségét nem eléggé érzik, mert ha átéreznék, ezekben a szántásra kedvező éjszakákban szántanának. vetnének, annál is inkább, mert sürget. a munka. Mayer elvtársnak és a többi szövetkezeti bagóknak igaza van. A teveli gépállomás most az őszi szántás vetési munkák dandárjában igen gyengén dolgozik. Őszi idénytervét a gépállomás október 25-ig 48.1 százalékra teljesítette. — amelynek november 31-én jár le a határideje. Ez az egyedüli példa is elég, hogv a gépállomás nem kielégítő munkáját bizonyítani lehessen. Ezt tudják a teveli gépállomás vezetői is. „Csak azt nem tudjuk: ennek a nem kielégítő munkának mi a legalapvetőbb oka" — mondja Kozma Gyula elvtárs, a gépállomás igazgatója. Ezt pedig nem nehéz kitalálni. De lássuk a tényeket. A teveli gépállomáson a traktoristákkal való foglalkozást utolsó kérdésnek tekintik. Miklós János, az egyik traktorista elmondotta: hetekig nem látta a politikai helyettest. Orsós Antal, a gérál'rmás új traktoristáia, — aki már ..kéthete ott 'dolgozik, — még nehr is ismeri a politikai helyettest. A '"bácsi téglagyárak III. negyedévi nyersgyártási tervüket 98. égetési tervüket pedig 83 százalékban teljesítették. A lemaradás fő oka, hogy a téglagyárak közül egyes telepek objektív nehézségek miatt nem érték el az előírt tervteljesítési százalékot. Az égetési nagy lemaradás oka abban rejlik, hogy nem megfelelő ka- lóriáju szén állt a téglagyárak rendelkezésére, így nem tudták kellőképpen biztosítani a tűz állandó folyamatosságát. De ne csak az érem egyik oldalát nézzük, tekintsük meg a'másik dldalát is. A terv nem teljesítésének az is okozója, hogy egyes téglagyári telepvezetők nem tettek meg mindent a terv sikeres teljesítése érdekében, A jól teljesítők közölt, vannak a gvönki téglagyár dolgozói, akik elmúlt negyedévi tervüket nyersgyártásnál 123 százalékba, égetési tervüket pedig 102 százalékra teljesítetlek. A teveü tég’agyár nyersgyártásnál 110, égetésnél pedig 117 százalékot ért el az elmúlt negyedévben. Elmaradtak a terv teljesítésével a zombai és a sióagárdi téglagyárak, nyersgyártási tervüket 73. illetve 75, égetési tervüket pedig 83 illetve 67 százalékra teljesítették. Az elmúlt hetekben tartottak termelési értekezleteket a téglagyárak dolgozói, melyeken megvitatták a lemaradás okait és konkrét javaslatokat hoztak a hibák megszüntetésére, a terv minden részletében való teljesítésére. Ezeken az értekezleteken vállalások is történtek november 7 tiszteletére. A gyárak dolgozói a mun.kaverseny kiszélesítésével harcolnak a lemaradás pótlásáért. A vállalások főleg az égetési terv teljesítésére, illetve túlteljesítésére törtjén ték. 'A .sióagárdi téglagyárban az égető brigád ígéretet tett a lemaradás pótlására, a terv 100 százalékos teljesítésére. A kihordó brigád versenyre hívta a behordó brigádot a terv túlDe ne is ebből következtessük a traktoristákkal való nem kielégítő foglalkozást, hanem a végzett munkájukból. Ha megmagyaráznák a traktoristáknak, hogy valóban rajtuk múlik a term“1 őszö''°tkezetek jövőévi gabonatermése, akkor nem történnének meg olyanok esetek, mint: a kétyi körzetben, ahol azért nem szántanak a traktorok hétfőn, mert vasárnap búcsú ■'mit. a závodi körzetben azért nem szántanak a traktoristák, mert két kilométerre kellene huzatni és ezért 5 órakor abbahagyják a munkát. Pá'yer János, a tabódi Rákóczi termelőszövetkezetnek szánt, ő azért nem dolgozik éjjel, mert a felesége 'nein engedi. íme itt az egyik magvarázta, a nem kielégítő munkának. De lássuk tovább: A teveli gépállomáson baj van a munkaszervezéssel is, meg az ellenőrzéssel is. Többször megtörtént már, hogy gázolajat és bb. olajat vittek a traktorosoknak, tavottazsírt pedig nem, vagy fordítva. Erős Ambrus, az egyik traktoros elmondotta, hogv az őszi idénv megkezdése óta csak üzemanvaghiánv miatt két és fél nan kiesése volt. Ha a 21 erőgéonél átlagosan ennyi ktesés volt. akkor 52 munkanapot töltöttek üzemeltetés nélkül a traktorok csak üzemanyag- hiány miatt. Műszaki szempontból biztosítva van a 21 traktorhoz a két műszak előfeltétele. A két műszak mégsem megy. A 21 erőgépből mint a vezetőség mondja — 12 két műszakban dolgozik. De ha megnézi valaki a két műszakos gépek átlagteljesítményét, meglepi) módon kiderül, hogy csak 3.5, normálhold s nem a két műszak- normát, de az egyet sem teljesítik. A gépállomás vezetősége arra hivatkozik, hogy a termelőszövetkezetek betakarítási munkája akadályozza a vetést. A tények pedig ezt megcáfolják. A kétyi Alkotmány termelőszövetkezetben van több mini 60 hold szántani való, a závodi Előre termelőszövetkezetben 80 hold, a lengyel! Petőfi tsz-ben 60 hold. Tehát semmiteljesítésére. Szabó József stócoló párosversenyre hívta Szabó István stócolót a terv 110 százalékos teljesítésére. Vállalást tettek a gyönki téglagyár dolgozói is. A kemence brigád ígéretet tett, hogy november 7-re 125 százalékra teljesítik normájukat. Az égető brigád a terv 10 százalékos túlteljesítésére adta szavát. A kölesdi téglagyárban Feri József és Fájt László kihordók arra tettek ígéretet, hogy naponta 5000 téglát hordanak ki személyenként. A többi gyárak dolgozói is ígéretet tettek, hogy a terv túlteljesítésével segítik esetre sem lehet »zt mondani, hogy a termelőszövetkezetek akadályozzák a kétműszakot. Az ellenőrzés hiánya miatt nincs két műszak. A felületes ellenőrzések jellemző példája a következő: B a r t a Andrást, az egyik traktoristát, a vezetőség azzal bízta meg, hogy a závodi Előre termelőszövetkezetnek menjen szántani. Barta nem a tsz- nek ment szántani, hanem a sógorának, Borbandi Lajosnak, mit sem törődve azzal, hogy a termelőszövetkezetben sürget a munka és a gépállomásra számítanak a tagok, mert szerződésük van a munkák elvégzésére. Barta Andrásnak erről az esetéről a vezetőség csak 1 hét múlva szerzett tudomást, — akkoris úgy, hogy Beicheimberg Ádám, a tsz brigádvezetője felhívta erre figyelmüket. A teveli gépállomáson egyes vezetők felelősségérzetén sem ártana javítani, mert bizony köztük jóné- hányan kevés felelősséget éreznek munkájukért. Elsősorban ilyen irány ban. Németh Sándor eflvtársnak, a politikai helyettesnek kell változtatni munkamódszerén. A gépállomás vezetősége úgy tudta, hogy október 25-én a kisvejkei körzetben ellenőrzi a traktorosokat és nerp így volt. Németh elvtárs elment ugyan Kisvejkére, de a traktorosokat nem Látogatta meg. Fábián Mária, az egyik körzeti agronómus hétszámra nem látogat el a termelőszövetkezetekbe, és most csodálkoznak, hogy nem látnak tiszta képet a termelő- szövetkezetekben végzett -munkák állásáról. Fábián Lajos, az egyik brigádvezető úgy „intézkedett", hogy amikor termelőszövetkezetekben kellett volna a traktor, az egyénileg dolgozó parasztokhoz küldte. Ezek azok. melyekkel meg lehet magyarázni, hogy a teveli gépállomás miért dolgozik rosszul, Miért csak 3.5 normálhold az egy gépre eső-átlagteljesítmény a 4.1-ei szemben. A legutolsó öt napban is miért maradt le a gépállomás 282 hold vetéssel. az Egyesülés évi tervteljesítéséb Téglagyári dolgozóinknak most az a feladatuk, hogy vállalásaikat a valóságban is teljesítsék. Ehhez szűk séges, hogy a telepvezetők is jobban végezzék munkájukat az eddiginél, az élenjárók állandó népszerűsítésével, a munkafeltételek biztosításával harcoljanak a feladatok sikeres elvégzéséért. A téglagyári dolgozók és vezetők gondoljanak arra, hogy minden terven felül termelt tégla a dolgozó nép, saját életszínvonaluk emelkedését jelenti. Horváth József Bátaszék község a betakarítás, a begyűjtés területén járási viszonylatban is az elsőik között van, de a vetésben bizony súlyos lemaradás tapasztalható, Mint ahogy Péter Szigfried mezőgazdasági előadó mondja, 18-ik, tehát utolsó a szekszárdi járás községei között. Mi lehet .ti nagymérvű ellentétnek az oka, kérdezhetné bárki.„Mindenesetre a legelső ok az, hogy a falusi pártszervezet csak a termelőszövetkezetek megerősítésére mozgósított minden erőt. E téren értek is el nagyszerű eredményeket. A ■termelőszövetkezetekben az első időkben, tehát a kormáriyprogramm megjelenése után közvetlen tapasztalható megtorpanást a megszilárdulás folyamata váltotta fel. Tői ' szövetkezeti tag, akik úgy gondolták, hogy kilépnek s nyilatkozatot is írtak alá, visszavonták, mint például a Búzakalászból Egyed Sándor, Berecz András. Sőt új belépőikkel is erősödött a Búzakalász termelőszövetkezet, mert Erdős János és Rácz László harmEidmagukkal és Hahn Jó zsef beléptek, a többi termelőszövetkezetek eredményeiről nem is beszélve. A pártszervezet azonban itt is nem eléggé körültekintően irányította a politikai névelő és felvilágosító munkát. A szövetkezetek megszilárdításáért folyó harcban jóformán csak a szervezeti megerősítéssel foglal koz tak, úgy, hogy a vetés itt is másodrendű kérdéssé vált s természetesen akadozott, nem ment. Még legjobban a Kossuth I. típusú csoportnál megy, ahol búzából az október 25-t értékelés szerint 45 holdat árpából pedig az előírt 13 helyett 20 holdat vetet.ek. A Búzakalásznál azonban már súlyosabb a helyzet. Kétszázhúsz hold búzából a fenti értékelés szerint még csak 54 hold van elvetve. Nem sokkal jobb az árpavetés eredménye sem. Jó része van a lemaradásban a pártszervezet elbizakodottságának, amely abból táplálkozott, hogy a tavasszal és nyáron, egy-sgy feladatnál még most is a járás első községei között vannak. Erre mutat az is, hogy csak most vették észre, hogy a Búzakalásznái, hallgatólagosan elismerve, a lemaradásban szerepe van annak, hogy a szeptemberben elvetett ősziárpa hiányosan kel'. Ez természetesem az egész községben az ..esőlesok" maiméra hajtotta a vizet. Csak most, amikor már súlyos a baj, vizsgálták meg és irányította a pár! vezetőség a népnevelőmunkát erre a területre. A hiba természetesen nem a korai vetésben volt. Nem lett volna1 semmi baj, ha a nedvesen csávázott ve.ő- magot előbb megszárították volna, s úgy vetették volna el. Ezt használják fel most a népnevelők s elmondják azt is, hogy az esővárás a kései vetéseket meg is hjusí.hatja, mert az egyénekre éppúgy behozhatatlan veszteség, mint az országra. Ugyanis a novemberi esős időket legtöbb esetiben már csak a fagy váltja fel s mindkét esetben bizonytalan a ve.és sorsa. Legsúlyosabb hiba azonban ott tapasztalható hogy a termelőszövetkezetek segítése mellett, a pártszervezet elhanyago’ta az egyéni dolgozó parasztok felvilágosítását, mozgósítását. Ez úgymond át lett adva a tanácsnak, ahol még inkább érvényre jutott az elbizakodottság. — Bár Lukács elvtárs a függetlenített párttitkár figyelmeztette őket, de az ellenőrzés elmaradt. Az eredmény. a vetés területén de különösen az egyéni dolgozó parasztok körében magyarul mondva egyenesen siralma®. Közel ezer hold búzaveté- ■ si tervből még csak 50 holdat tel- I iesí ettek. Legalább is a tanár0 kimutatása szerint, mert úgv varnak vele. hogv inkább kevesebbet jelenten'-’- de az biztos '«gyen. Ahelyett, hogy a pontosra J"~ •’••adnének. A nártszervezet hiányos ellenőrzése nyomén ocak az elmúlt héten hívta össze a tanács a legtöbb tanácstagokat. akik élen’árnak a munkában s így a vetésben is. hogv a vetés meggyorsításában segítsenek — Mert varrnak ilyenek mint Bíró Pál, Mészáros Mihály, ifjú Rakó János, Molnár Mihály és még többen. A tanács ellenőrző munkáiéra :s nagyobb figyelmet fórdí.hatott volna a pártszervezet. Ugyanis a papírforma nem tükrözi a bétaszéki dolgozó parasztik munkáját. Péter elv- társ ugyan váltig bizonygatja, hogy a dűlőfelelősök. mezőőrök meg varinak szervezve és jelentésüket a vetésről rendszeresen adják is. De a gyakorlat egészen mást mutat. A tanárse’hök helyettese. Illés elvtárs és Lukács elvtárs a határban járva meg lapították hogy sok vetés van, amit be sem jelentettek. (Igaz, hogy későn, ck.óber 27-én jutott erre az ellenőrzésre sor ) Többek között Cso- bot Lázár is vetett s nincs bejelentve, vagy a nyéki határban is van 280 hold búza és 64 hold árpa elvetve, csak a bejelentés maradt el, nem is csoda, ha papíron „áll" a vetés. Tanulni kell ebből az esetből a pártszervezet vezetőinek éppúgy, mint a tanácsnak. Mindkettőjüknek azt. hogy nagy hiba az elbizakodottság. A pártszervezet számára jó példa, hogy mit jelent, ha csak egy feladattal akarnak foglalkozni s nem kő ik össze azt a napi problémákkal. Ennek nyomán javulhat a tömegkapcsolat is. mely mintegy .tömegellenőrzés formájában biztosítja, hogy a párt és a tanács tudja, mi történik területén. Ez a módszer továbbfejlesztve a tömegmozgó- sítás módszerévé válhat, mely mindenkor segíti a munkák határidőre való elvégzését. A téglagyárak dolgozói november 7-re vállalták, hogy pótolják a lemaradást A Társadalom- és Terinészettudo u-ínyi Ismeretterjesztő Társulat megalakulása elé November 15. én megyénkben is megalakul a Társadalom - és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete. Ez hatalmas (lépést jelent megyén^ dolgozóinak kulturális féléimé'Ikedtéee terén és úgy keli lekiimt .ni miéit munkásaink, dogozó parasztságunk és haladó értelmiségiünk közös erőfeszítését a szocialista építésnek egy;k igen fontos feladata a dolgozók kulturális szükségleteinek maximális kielégítése megvalósítására. Felszabadult népünk különösen a fordultait éve óta hatalmas léptekkel haladt előre a politikai ás szakmai műveltség elsajátítása, a tudomány megismerése és meghódítása útján. Ezt bizonyítják hogy az általános iskolai tanulók Sizáma gyorsan emelkedett, de a középiskolás diákok száma is két és félszerese a,z 1938-as létszámnak, az egyetem: hallgatóké pedig nógysoerese. így felülmúltuk ebből a szempontból a civilizáció mintaképének tekintett Franciaországot, vagy Belgium arányszámát, de ez:t bizonyítja könyvkiadásunk nyolc szorosára való növekedése a mozi-, sairuházr, opera- és hangverseny látogatók szá-mána^ rohamos emlékedén se is. Ezt bizonyítja dolgozóink szín te oíllhatallain szomjúsága a művelődés, a kultúra iránt. Népünk így ma már miagamögött hagyta a régi kulturális elimairadottságot éppúgy, mint az egykori lé őkölő „Magyar Ugart“, a „Püspökök és mágnások uradalmát“, a kiszipolyozó tőkése^ keserves szolgaságát, Ezak mellett az eredmények mel lett sem mondhatjuk azonban hogy a műveltség terjesztésié terén már mindent megteltünk. Feladatiunk, hogy tudományos sokirányú ismerettel vértezzük fel a legszélesebb dolgozó rétegeket, híven követve a sztá lini útmu’taitást: „ ... mi minden munkást és parasztot művelt és képzett emberré akarunk tenni.'1 Ezen a terület en is rendelkezésünkre állanak a Szovjetunió gazdag tapasztalatai,- ahol 1947 ó'\, működük a „Pcrífciika i és Tudományos Is...-rerek6t Terjesztő Társaság“, amelynek több. mint háromszázezer tagija va® köz'üik 849 akadémikus. A térsasáq a szovjet értelmiség hatalma« tömeg szuveze te. melyben az értelmiség színe java fog Ital helyet. Ez a társaság a legkii'ön bözöhb szakismereteket közvetíti a szovjet dolgozóik legszélesebb tömegeihez. Hazáinkban is igen nagy feladat vár a tudományos ismeretterjesztés terén az értelmiség legjobbjeira- A szó cializimus felépítése, aiz új koirmány- prograimm megvalósíiása különösen aláhúzza ennek a munkának jelentőségét. Rákosi elvtárs mondo'ta': — „Ahhoz, hogy valaki élni tudjon a maga és hazája javára a szabadrág jogaival,, nemcsak jogok, gazdasági lehetőségek, hnem kultúra, műveltség is kell.‘‘ Ezt a műveltséget, ezt a kultúrát terjesztik az új társulat- megalakulása után még nagyobb lelkesedéssé' megyénkben a legjobb értelmiségiek. tanárok, orvosok, ag.ro" nómusok mérnökök aibba.n a tudatban, hogy az igazi: tudomány terjest tése mint a fény a sötétséget, szorítja ki a babona emiberpusz'lí'ó imperialista maradványait, hogy a tudományos ismereteik terjesztésével elősegítj a békeharc győzelmét. A megalakulás előtt álló Társadalom és Természettudomány; Ismeretterjesztő Társulatra, annak tolna megyei szervezetére hatalmas fé.- . adatod várnak. Nem elegendő az,, hogy a megyei alakuló gyűlésen új eziakoRstályokat hozzunk létre, hanem cél, hogy az alapító tagok, mint a megye élenjáró értelmiségi doígo rói mtröségillsg lendítsék fel. javítsák mag a tudományos ismeretterjesztés ügyét megyénkben önnek az, ú j társulatnak ae értelmiség tömeg- szervezetének fő hivatása, hogy a szovjet értelmiség példáját követve hathatós segítséget nyújtson népünk eszme;, erkölcsi és kulturális egv Régének megteremtésében, seg ‘se megvalósítani a pártunk állal kitűzött célt: „Az általános műveltség szaktudás, a haladó nemzeti és emkv. ri kultúra háncséit hozzáférhetővé keli tenni a dolgozó nép legszélesebb rétegei számára.“ Vegye tehát minden értelmiségi dolgozó megyénkben kitüntetésnek tz ismere‘iterieszitő munkával való megbízatást és erejét nem kímélve kövésésn e- mindent, hogy a kitűzött célt munkájával győaelemre segítse. Dr. M. G.
