Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-29 / 254. szám

1 YILMq PfíOt EtIrJMT ECYErih JWTEK1 A MÁJ SZA.MBANs Az ENSZ közgyűlésének nyolcadik ülésszaka (2. o.) — NyugaL-Berlinböl irányított kártevő csoportot lepleztek le a Sztálin-fasor építkezésein (2. o.) — A kolhoz iíjú gazdái (2. o.) — A Zsédely-mozgalom eredménye a Tolnai Selyemfonóban (3. o.) — Állattenyésztésünk fej­lődése a kiállítás tükrében (3. o.) — Úttörőink fel­készültek a Vasgyiijtő Hónapra (4. o.) — Könyvkiállítá­sok a politikai irodalomból (4. o.) J M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTSÄGANAK LAPJA SS X. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM ARA őfl FILLER CSÜTÖRTÖK, 1953 OKTOBER 29 Béke, munka, jólét A BŐ TERMÉSÉRT — „Itt az ideje a vetésnek" Emiéic könnyebb lelt volna — gondolja magában Gulyás Mihály, amint megáll a kiállításon az egyik trak­tor mellett, a zakatoló masinának bizony nem esett volna olyan nehezére az ekét húzni mint Mihálv két lovának, mert hát jó lovak azok. meg is munkál fa velük Gulyás Mihály a 8 hold iöldecskéjét. abbn hiba nincs. De az idén nagyon kiszáradt a föld. Óriási rö gokét fordított fő/ az eke, több munkával több fárad­sággal járt a munka embernek és állatnak egyaránt. ,,De hát karácsonyig várjak a szántással meg a vetés­sel “ — mondja Gulyás Mihály. „Itt az ideje a vetés­nek, nem lehet várni, cselekedni kell. A multhetj ta­nácsülésen megfogadtuk, hogy ennek a hétnek a vé­gére az egész község befejezi a vetést. Hát én befejez­tem mert jó termést takarítottam be az idén is. de jövőre is aratni akarok. A gabona legnagyobb részét három szántásba vetettem Gulyás Mihálv zombaj dolgozó paraszt még azt is elmondja hirtelen támadt bőbeszédűséggel, hogy a ta­gosítás sarán 3 évvel ezelőtt nagyon silány földeket kapott, de azóta a 8 holdból nincs egyetlen négyszögöl sem, ami ne kapott volna trágyát. Két traktoros versenye a varsáéi gépá lom ásón Akik teljesítették fogadalmukat Az iregszemcsei gép­állomás traktorosai válla­lást tettek a Nagy Októ­beri Szocialista Forrada- jorfr tiszteletére. 16 trak- Dorista vállalta, hogy jó minőségi munkát fog vé­gezni a körzetükhöz tar­tozó termelőszövetkezetek nél és dolgozó parasztok­nál. Nagyobb gondot for­dítanak traktoraikra, hogy géphiba miatt ne szüneteljen a szántás-ve­tés munkája. Ujj László, Gyócsi Mihály, Szőcsi Já­nos I. és még többen a 16 közül már teljesítették is a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tiszte letére tett vállalásukat. Ujj László vállalta 260 normálhold terület talaj­munkájának elvégzését. Vállalását eddig túltelie- sítelte hét normálholddal. Szőcsi János 240 hormól- hold vállalását 23 normál­holddal, Gvócsi Mihá'v 220 normálhoi'd vállalását 63 normálholddal túltel- iesítette. E traktoristákon kívül dicséret illeti meg Tóth János brigádjának tagjait is, mert évi tervü­ket eddi? 102 százalékra teljesítették. Utca-utcával versenyben november 7 tiszteletére A tamási községi tanács végrehajtó bizottsága és állandóbizottságaá munka­verseny szervezésével já­rulnak hozzá a község november 7-re tett válla­lásának teljesítéséhez. A község élenjáró dolgozó parasztjai, akik jórészt az állandóbizottsági tagok­ból tevődnek Össze, vál­lalták, az őszi munkák határidőre való elvégzése mellett, hogy egész évi adójukat befizetik novem­ber 7-ig. A verseny kiterjedt az utcákra is, úgy hogy most már egész utcasorok dol­gozó parasztjai vetélked­nek egymással, nehogy szégyenben maradion a község. Az állandóbizott­sági tagok kiveszik részü­ket a műnk a ver seny meg szervezéséből. Tóth Jó­zsef és Lanszki István kérték, hogy a tanács mu tassa ki a hátralékosokat, hogy eknehessenek hoz­zájuk. elbeszélgessenek velük és rábírják őket kötelezettségük mielőbbi teljesítésére, hogy ne aka­dályozzák a község verse­nyét. A varsád; gépálílomásról a nyári munkák idején k,evés jét lehetett halla­ni. A gépállomások ver­senyében hátul kullogott, sereghajtó volt. Még az őszt idényterv kezdetén is mutatkozott lemaradás. Lassan azonban javuló irányt vett a gépállomás munkája, egyre nőtt az egy gépre eső átlagtelje­sítmény, úgy, hogy a var- sádi gépállomás jelenleg az elsők között szerepel. Jelentős mértékben elő segítette a gépállomás eredményeinek elérését a traktorosok versenye, a november 7-re tett fel­ajánlások teljesítése. A traktorosok igyekeznek valóraváltani adott szavú kát Lábát Sándor, aki je­lenleg a kistormási, Dózsa termelőszövet­kezetben mélyszántást végez, vállalta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­jára, hogy éves ter­vét 130 százalékra tel­jesíti. A legutolsó értékelés bi­zonysága szerint vállalá­sát több mint 175 száza­lékra teljesítette. Ezen­kívül felajánlotta, hogy dekádonként 30 normál- hiúdat teljesít, ezzel szemben a 10 napos átlag teljesítménye 41 normál­hold, de előfordul, hogy hetvenet is teljesít egy de­kád alatt. Nem marad le Lábáth Sándor mögött Lestár Vendel sem, aki­vel .nem áll ugyan ver­senyben, de azért mégis ásszeméregetik a teljesít­ményüket. Lestár Vendel novem­ber 7-re azt vállalta, hogy őszi tervét 90 százalékra teljesíti. Adott szavát határidő előtt beváJtotta, vál­lalását eddig több mint 120 százalékra teljesítette. A traktorosok versenye mellett az is elősegítette a gépállomás tervteljesí­tését, hogy igyekeztek megszervezni legtöbb erő­gépükre a két műszakot. Ennek eredménye. hogy a gépállomás 108 száza­lékra befejezte a vetőszán tást és eddig 680 hold őszi mélyszántást is végzett a taVaszi vetésű növények alá. A lsz-ek mellett az egyeuiek földjén is dolgoznak a bölcslsei traktorosok Kifogástalan minőségi munkát végeztek a bölcs­kei Vörös Október terme­lőszövetkezetben a bölcs­kei gépállomás traktoro­sai. az ő munkájuknak köszönhető, hogy a cso­port 120 hold búzavetését, 50 hold árpavetését, 33 hold rozsvetését befejezte. A gabonafélék vetése ÍOO százalékig keresztsoresan történt. A gépállomás a dunaíöldvári Alkotmány tsz-ben, a dunakömlődi Szabadság tsz-ben és a madocsai Igazság tsz-ben is jó munkát végez. — Egyedül a madocsai Igaz­ság tsz hátráltatja a gép­állomás munkáját, mert nem takarítja le a földet és így nem mindig tud-j nak szántani. Petróczi elvtórs. a gép­állomás vezető mezőgaz­dász* büszkén mondotta, hogy — a gépállomás ve­zetősége a traktoristákkal együtt komoly erőt fejt ki, hogy a körzetükbe tar­tozó összes termelőszövet­kezeti csoportok október 31-re befejezzék a búza vetését. A termelőszövetkezetek mellett a bölcskei gép­állomás segíti a dolgozó parasztokat is. Jelenleg 11 gépállomás i traktor szántja a dolgozó parasz­tok földjét és veti búzá­jukat. A dolgozó parasz­tok már megbarátkoztak a traktor munkájával, lát ták. hogy miijén kitűnő munkát végez, 25—28 cen­timéter mélyre hasítja a földet. Varga Sándor bölcskei dolgozó paraszt két hold földet szántatott fel traktorral, október 21- én már el is vetette bú­záját. Madocsán özvegy Nagy Jánoené vette igény be a gépállomás segítsé­gét, hogy határidő előtt el tudja vetni búzáját. Október 26-án két és fél hold területen földbe is került a búzamag. Jövőre — kétszeres jövedelmet Amikor több, mint nyolc eszten­dővel ezelőtt elhallgattak a fegyve­rek, a megkínzott emberiség tartós, szilárd béke reményében fogott hoz­zá a romok eltakarításához, s az élet újjáépítéséhez. De amikor a csatazaj elültének pillanatában új­ra hallhatóvá vált a háborús uszí­tok gyűlöletes hangja, sok ember szívébe dermesztő rémület költözött: kezdődik újra? Nincsen remény? Azóta válaszolt a történelem: van remény. Az imperialistáiknak nem sikerült újra lángbaborítaniok a vi­lágot. A békét meg lehet, a békét meg kell védeni. A háború befeje­zésekor egyetlen ország volt csak, amely zászlajára a béke biztosításá­nak jelszavát írta: a nagy Szovjet­unió. Azóta létrejött a demokrácia és a szocializmus 800 milliós tábo­ra, a békéért harcoló országok nagy családja, az imperialista háborús ter­vek megvalósításának hatalmas gát­ja. S létrejött az a világot átfogó mozgalom, amely felrázta, egyesítet­te, mozgósította az emberiséget az új háború veszélye ellen: a béke híveinek mozgalma, a nemzetközi békemozgalom. Nincsen egyszerűbb, érthetőbb cél, mint ennek a mozgalomnak a cél­ja: legyen béke, tartós és szilárd bé­ke. Nincsen egyszerűbb, érthetőbb politika, mint ennek a mozgalomnak a politikája: támogatni kell min­den javaslatot, bárhonnan jöjjön is, amely alkalmas a nemzetközi fe­szültség csökkentésére, a béke meg­szilárdítására. Nincsen szélesebb, átfogóbb mozgalom, mint a nemzet­közi békemozgalom: soraiba hív min­denkit, akinek a szíve helyén nincs pénzeszacskó, mindenkit, akit a ha­talomvágy, vagy a nép elleni gyű­lölet nem vetkőztetett ki emberfor­májából. Alig négy éve, hogy a bé­ke híveinek mozgalma Párisbao zászlót bontott. Tegnap már száz­milliók állottak e zászló alatt s ki­áltottak „nem"-et a háborús gyúj­togatok terveire. Ma vagy holnap ezermilliós lesz a béke serege. Néhány hónappal ezelőtt Buda­pestről szólt a békemozigalom veze­tő testületének, a Béke Világtanács­nak hangja az emberiséghez: „Mind- annyiunktói függ, hogy meghiúsít­suk azok mesterkedéseit, akik aka­dályozzák vagy késleltetik a meg­egyezést. A béke itt van kapuink előtt. Rajtunk áll, hogy elérjük." A Béke Világtanács szavát meghallot­ták és követték a földkerekség min­den országában. Meghallották Fran­ciaországban, ahol országos értekez­letet szerveztek a tárgyalásokért és a békért. Meghallották az oráni dokkmunkások, akik megtagadták egy Indoklnába irányított hajó hadi­anyaggal való megrakását. Meghal­lották azok a nyugatberlini tünte­tők, akik a német békeértekezlet összehívását és Össznémet kormány megalakítását követelték. Meghallot­ták Indiában, ahol az országos bé­kebizottság elnöke, Kicslu kijelen­tette: „Ha az imperializmus erői India területére próbálják kiterjesz­teni a háború szféráját, akkor az egész ország harcba száll ellenük." Világszerte új akciók indultak, — újabb százezrek váltak a béke ön­tudatos védelmezőivé. Természetesen hozzánk, a magyar néphez is szólott a Béke Világta­nács felhívása. A béke megszilár­dítása rajtunk, is áll, s magyar bé­kemozgalomnak is tovább kell fej­lődnie, erősödnie. Kétségtelen, hogy békemozgalmunk már nagyon ko­moly eredményeket ért el. Elmond­hatjuk-e, hogy mindenkihez, aki nem akar háborút — márpedig há­borút csak az elvetemült népgyűlö- ISk maroknyi csoportja akar, — eljutott már a békemozgalom hang­ja? Elmondhatjuk-e, hogy minden­ki megértette: mi a tétje ennek a küzdelemnek; hogy mindenki meg­találta a maga helyét és kötelessé­gét a béke védelmében? Nem, itt még nem tartunk, s eaért igen nagy a jelentősége a JBm6 hónapban sonrakerülő béketa­lálkozóknak, amelyek lehetőséget nyújtanak a magyar békemozgalom további megerősítésére, új békehar­cosok tízezreinek megnyerésére. A találkozók előkészítése most folyik. Világítsák meg a békemoz­galom harcosai a béketalálkozókat előkészítő munkájuk folyamán min­den ember előtt, hogy mi a béke­mozgalom célja. Az anyáknak ma­gyarázzák meg, hogy az ő boldog jövőjükről van szó. Az öregekkel arról tanácskozzanak, hogyan bizto­sítjuk számukra együttes erével éle­tük derűs, nyugodt alkonyát. A fér­fiaknak azt mutassák meg, hogy a békemozgalom támogatása családja­ik, szeretteik védelmét, munkájuk, hazájuk védelmét jelenti. A béke védelme nálunk természe­tesen a párt ügye is, de nemcsak a párté. A kormány ügye is, de nem­csak a kormányé. A béke védelme — mindannyiunk ügye. A háború mindannyiunk számára szenvedést jelentene, támogassuk hát mindany- nyian azt a mozgalmat, amely a bé­két védi. Felvilágosító munkával magyaráz­zuk meg, hogy milyen nemzetközi helyzetben küzd ma a magyaror­szági békemozgalom. A béke ügye nagy győzelmeket aratott. A hábo­rús gyújtogatok politikája súlyos vereségeket szenvedett: a koreai fegyverszünet és az olasz választá­sok eredménye, a Nyugat-Európával kapcsolatos imperialista tervek ku­darcai és India mind nyomatékosabb állásfoglalása a nemzetközi kérdések békés rendezése mellett — számos más eseménnyel együtt a békét aka­ró emberiség óriási erejét mutatja. A Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok egészségesen, gyor­san fejlődnek, jólétük és hatalmuk napról-napra növekszik. A Szovjet­unió katonai ereje, a szovjet hidro­génbamba még a legeszevesztettebb háborús gyújtogaíót is meggondol- koztatta: a béke ellenségei nagvom íól megértik, mit jelent az. hogy nem egyedül ők járnak nagy bottal. Ugyanakkor semmit sem csökkent a béke ellen irányuló aknamunka. Adenauer előretörése a nyugatné­metországi választásokon a háború erőinek előretörését jelenti; ameri­kai segítséggel újra hadsereget szer­veznek, s „Kelet elleni kereszteshá­borúra" készülődnek azok a német tábornokok, akiknek bandái alig néhány évvel ezelőtt végigrabolták és pusztították hazánkat. Az impe­rialisták szabotálják a koreai kér­dés végleges békés rendezését, to­vább szítják a vietnami háború lángját, új háborús tűzfészket akar­nak létrehozni Triesztben. Mindez parancsoló kötelességévé teszi a ma­gyarországi békemozgalomnak is, V hogy még többet tegyen, még szívó­sáéban küzdjön a békéért. A béke- találkozók előkészítése folyamán lep­lezzék le a háborús gyújtogatok sö­tét terveit, mutassunk rá különös nyomatékkai a hazánk ellen irányu­ló mesterkedésekre, az ENSZ-be va-> ló felvételünk elgáncsolására, hogy a magyar nép az ellenséget, s az el­lenség terveit ismerve, minden ed­diginél egységesebben vonuljon fel békénk védelmére. A mi országunk, a mi kormá­nyunk béikepolitikát folytat, meg­egyezést, kereskedelmi és kulturális együttműködést akar minden or­szággal, s ezért nálunk a munka, tér veink teljesítése, az állam iránti kö­telezettségeink teljesítése a béke védelmét jelenti, mert békét védel­mező országunkat erősíti. A kor­mányprogramul Végrehajtása, ame­lyért ma dolgozunk, az állandóan emelkedő életszínvonal, a fokozódó jólét távlatait tárja elénk. Mindenki, akinekszebb jövő drá­ga, támogassa, erősítse a békemoz­galmat, amely nálunk nem egysze­rűen békét, hanem a jólétet jelen­tő békét, nem egyszerűen az életet, hanem a gazdagabbá, boldogabbá váló életet védelmezd. (Szabad Nép 1953 október 26-i számából). Nem hiába szorgalmazta már nyár végén a szndtást-vetést Vörös Jó­zsef agronórnus, a zombai Vörös Csillag isri'ren. Jó termés csak idejében vetett magból lesz. hirdeti fennen azóta is és a multévi tapasz- ív,latokat hozza fel. Hanem a puszta tapasztalat nem sokat ér. Tettek kellenek. Vörös József elvtárs, a 18 éves agronórnus szereti a terme­lőszövetkezetet, s úgy találja: érte semmi sem nehéz. A gond ráncbavonia homlokát, az idei termés, a holdankénti 20.73 mé­termázsás keresztsoros vetésű búza, a 17 mázsás árpatermés említésekor s arról beszél: jövőre ezt tovább akarjáJi emelni. Be ehhez már most ősszel kell hozzáfogni, mert drága minden óra, minden nap. S éppen itt van a kutya eltemetve. Nem min. denkt gondolkodik úgy, mint ő, nem mindenki tekinti szívügyének a jövőévi magasabb termest. Az történt ugyanis, hogy a gép­állomás 55 hold kereszlsoros öszir árpa elvetését vállalta a tsz terü­letén. de gépet nem küldött hozzá, múltak a napok, de az iáért gép mindig másutt szán‘ott. Vörös Jó­zsef mindennapos vendég lett a t gépállomáson. Hiába kért, követe­lőzött, csak Ígéretet kapott. Egy szép napon aztán nem várt. tovább. Elhatározta, nem késlekednek, el­vetik az árpát saját erejükből! Fe. renczi Józseffel, a tsz kovácsával vonóhorgot készíttetett, összekap­csoltak két darab 24 soros vetőgé­pet, aztán elébefogták a szövetkezet egyetlen traktorát. Néhány nap múl. va a földben volt az .55 holdnyi ke­resztsoros ősziárpa. Ugyanilyen ke­mény harc árán érte el azt is. hogy a traktorosok ma már szívesen al­kalmazzák az elöhántős ekét. Ad­dig magyarázta alkalmazásának módját, beszélt előnyéről, hogy ma már szívesen használja minden trak toros. Megpihen ezek után Vörös József? Nem. A harcot az újért, a jobbért, a tsz boldog életéért mindennap újult erővel folytatja tovább, hogy jövőre, náluk csak gabonából ne. 6.80 kilogramm jusson munkaegysé­genként, hanem ennek kétszerese. Az élete mindennapos harc, S ez­ért szereti rajongásig termelőszövet kezeiét, faluját. Ezért szeretik őt is. P. F.

Next

/
Thumbnails
Contents