Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-18 / 219. szám

ynlemourSJtfín eartssvumtei A MAI SZAMBÁN: A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dol­gozóinak III. országos tanácskozása elé (1—2. o.l — A. J. Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ-közgyűlés 8. ülésszakának első teljes ülésén 1953. szeptember 15-én (2. o.) — Virágzó közös gazdaság — jómódú szövetke­zeti parasztság (3. o.) — Mit kapott a gyönki járás az ötéves tervtől 1953-ban (3. o.) — Bírálatunk után a le- perdi állami gazdaságban (4. o.) M DP TOLNAMEGYEI P A RT BÍZÓT TS^Ítí^HAK LA P J A X. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM ARA SO FILLER PENTEK, 1953 SZEPTEMBER 18 A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró harmadik országos tanácskozása elé dolgozóinak Irta : Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Terme! őszö vetkezeti Tanács elnöke Népköztársaságunk minisztertaná­csának határozata a termelőszövet­kezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos ta­nácskozása összehívására ország­szerte nagy visszhangra talált. Ter­mészetesen elsősorban a falusi dol­gozók fordulnak nagy érdeklődés­sel a tanácskozás felé. A Terrfie'.ő- szövetkezeti Tanács részéről a ta­nácskozás elé terjesztett határozati javaslat-tervezet élénk vita tár­gyává vált termelőszövetkezeti ta­gok, gépállomási dolgozók és egyé­ni gazdák között. A termelőszövetkezetek és gép­állomások élenjáró dolgozóinak har­madik országos tanácskozása ' iránt azért nyilvánul meg nagy várako­zás, mert az első két országos ta­nácskozás megmutatta, hogy a leg­jobb dolgozók tanácskozása új si­kerek, gazdag eredmények és fel­lendülés forrása. A termelőszövet­kezeti mozgalom vezetői és öntu­datos hívei valóban mindent meg­tesznek már az előkészületek során azért, hogy a küszöbönálló tanács­kozás, mint újabb sikerek elérésé­nek kiinduló pontja kerüljön be a termelőszövetkezeti mozgalom tör­ténetébe. Ezért az országos tanács­kozás előtt és a tanácskozás során végigtekintünk a termelőszövetke­zeti mozgalom már megtett útján, felmérjük a termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzetét és igyekszünk határozottan kialakítani azokat a feladatokat, amelyek meg valósításával leküzdjük nehézsége­inket és új. az eddiginél nagyobb sikereket vívhatunk ki. A megtett útra visszatekintve büszke öröm tölt el minden öntudatos termelő­szövetkezeti tagot és a szocializmus építésének minden egyes harcosát, mert a termelőszövetkezeti mozga­lom immár ötéves története nem szűkölködik eredményekben és si­kerekben. Az eltelt öt év félreérthe­tetlenül bebizonyította ország-világ előtt, hogy a szövetkezeti gazdálko­dás hazánkban mély gyökereket vert. Ma egykori nincstelen mező- gazdasági munkások, szegénypa­rasztok és középparasztok többszáz­ezres tábora áll tán tori thatatlanul a közös gazdálkodás és a szövetkezeti élet mellett. A termelőszövetkezetek létjogosultságát és életrevalóságát mutatja, hogy termelőszövetkezete­ink jelentős része megszilárdult és a tagok jó munkájának eredménye­ként a tavalyi súlyos aszály ellené­re, jp eredményeket mutat fel a termelésben és a tagság jólétének növekedésében. Erősödő szövetkeze­teink és jómódban gyarapodó szö­vetkezeti tagjaink mindennél vilá­gosabban tanúskodnak a szövetke­zeti gazdálkodás fölénye, a szövet­kezet ügyének igaza mellett. A termelőszövetkezetek és gépál­lomások élenjáró dolgozóinak har­madik országos tanácskozása előtt végzett számvetés során mélyére né­zünk a termelőszövetkezeti mozga­lomban meglévő fogyatékosságoknak és hibáknak is. Feltárjuk a nehéz­ségek gyökereit és kijelöljük leküz­désüknek módját. Erre az is köte­lez bennünket, hogy vannak olyan szövetkezeti tagok, akikben a ta­valyi gazdasági év nehézségei, az egyes szövetkezetekben még meg­lévő hibák megingatták a szövet­kezeti ügybe vetett bizalmat. Az ilyen tagok felvilágosítása és meg­nyerése különösen szükségessé te­szi a hibák kiküszöbölését és a ter­melőszövetkezetek előtt álló lehető­ségek felvázolását. A termelőszövetkezeti mozgalom előtt ugyanis napjainkban olyan le­hetőségek nyílnak meg, amelyek új és az eddigieknél nagyobb eredmé­nyek számára szolgálnak alapul. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata alapján kidolgozott kormányprogramm meg­valósítása már eddig is szinte fel­mérhetetlen segítséget, hatékony tá­mogatást jelentett szövetkezeti pa­rasztságunk számára. Az új kor­mányprogramm nemcsak azért nagy jelentőségű a termelőszövetkezetek számára, mert fokozottabb anyagi támogatást nyújt, hanem azért is, mert fokozza az öntudatos termelő­szövetkezeti. tagok munkakedvét, munkakészségét és új eredmények elérésére, jobb és lelkiismeretesebb munkára ösztönöz. Ebben a termelőszövetkezeti moz­galom számára példátlanul kedvező helyzetben ül össze a termelőszö­vetkezetek és gépállomások élenjá­ró dolgozóinak harmadik országos tanácskozása, hogy megvitassa a Termelőszövetkezeti Tanács által előterjesztett határozati javaslat-ter­vezetet és a termelőszövetkezetek új alapszabály tér vezetet. A tanácskozás azzal a célkitűzés­sel ül össze, hogy mélyreható vál­tozást, gyökeres javulást készítsen elő a termelőszövetkezetek gazdál­kodásában. a termelőszövetkezeti tagok életében. Ezért a tanácsko­zás vezérfonalául szolgáló határo­zati javaslat-tervezetnek alapgondo­lata a szövetkezeti parasztság élet- színvonalának növelése, anyagi és kulturális életkörülményeinek gyö­keres megjavítása. A Termelőszövetkezeti Tanács tag jai, akik a határozati javaslat-terve­zetet megfogalmazták, a tervezet minden pontjának kialakításában a szövetkezeti tagok érdekeit, kíván­ságait tartották figyelemmel és jut­tatták érvényre. Nem kétséges, hogy a tanácskozás részvevőit szintén a szövetkezeti tagok jólétének megte­remtésére irányuló szándék és aka­rat fogja áthatni. Ahhoz, hogy a szövetkezeti pa­rasztságot jómódúvá tegyük, az első jelentős lépéseket -azzal tesszük meg, ha fokozzuk a termelőszövet­kezeti tagok jövedelmét. Ezért vi­tatja meg a tanácskozás azokat a feladatokat, amelyek a termelőszö­vetkezeti tagok természetbeni és pénzbeli jövedelmének nagyarányú növelése érdekében előttünk álla­nak. A termelőszövetkezeti tagok számára a legfőbb jövedelemforrás: a közös gazdaság. A szövetkezeti ' agak nagy jövedelme, jómódúvá té­tele érdekében elsősorban a kö­zös gazdaságot kell virágzóvá ten­ni. A közös gazdaságot minden szö­vetkezetben úgy kell fejleszteni, hogy az állami kötelezettségek tel­jesítésén és a szabadpiacra kerülő termékeiken felül minden szorgal­masan dolgozó tagnak bőségesen jusson a terményfélékből és az állati termékekből. El kell érnünk azt 'A, hogy a közös gazdaság a háztáji földdel együtt maradéktalanul biz­tosítsa a háztáji állatok számára szükséges takarmánygabonát és szá­lastakarmányt. A termelőszövetke­zeti tagok élelmiszerekkel való bő­séges ellátásán, a természetbeni ré­szesedés növelésén kívül fokozni kell a tagság pénz jövedelmét is. Eh­hez a legjobb alkalmat a szabad­piaci értékesítés, a zöldségfélék, az állati termékek, főleg a tej és a tejtermékek, továbbá a hízottsertés szabadpiaci eladása jelenti. A ter­melőszövetkezetek pénzbevételének fokozását és ezen keresztül a tagság pénzjövedelmének növelését a közös gazdálkodás egyik legfontosabb cél­jának kell tekinteni. Ezért javasol­ja a határozati javaslat-tervezet az országos tanácskozásnak, hogy a termelőszövetkezetek az évi terme­lési tervvel együtt készítsék el a jövedelemelosztás előzetes tervét és ezt még a termelési év megkezdése előtt vitassa meg a szövetkezet tag­sága. A termelőszövetkezeti tagok javaslatai alapján a közgyűléseken rendszeresen vitassák meg azt is, milyen intézkedésekkel lehet fokoz­ni a közös gazdálkodás jövedelme­zőségét és tovább növelni az egy munkaegységre eső jövedelemrésze­sedést pénzben és természetben egy­aránt. A termelőszövetkezeti tagok jövedelmének fokozása érdekében nagyobb gondot kell fordítani a pénzzel, az anyagokkal, a munka­egységgel való takarékosságra, s az adminisztratív és igazgatási költsé­gek csökkentésére. A közös gazdaságból származó jö­vedelem növelése teszi tehát indo­kolttá, hogy az országos tanácsko­zás megvitatja a termelőszövetke­zeti gazdaságok sokoldalúvá fej­lesztését, a zöldség-, a gyümölcs-, a szőlőtermelés és az állattenyésztés előíérbehelyezése útján. A közös gazdaságból származó jövedelem növelése kívánja meg azt is, hogy termelőszövetkezeteinkben nagyobb gondot fordítsunk a termeléshez közvetlenül kapcsolódó melléküzem- ágak, elsősorban tejfeldolgozó üzem­részek létesítésére. A fejlett és jól jövedelmező kö­zös gazdaság lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezeti tagok megha­tározott időközönként (havonta, más félhavonként) teljesítet; munkaegy­ségeikre a termelőszövetkezet tei- vezett jövedelmétől függően pénz­előleget kapjanak. Ezzel megszűnik a térmelőszövetkezeti tagoknak ely sok gondot okozó pénzszűke, amely abból adódik, hogy nem rendszere­sen, hanem leginkább a gazdasági év második felében jutottak jelen­tősebb pénzmennyiséghez. A közös gazdaságból származó jö­vedelemnek fontos kiegészítője a kisegítő háztáji gazdaságból szár­mazó jövedelem. Ezért nagyobb gon­dot kell fordítani a háztáji gazda­ságra és törekedni kell a háztáji gazdaságból eredő jövedelem növe­lésére. Az országos tanácskozás elé benyújtott határozati javaslat-ter­vezet célul tűzi ki, hogy a jövő év végén egyetlen termelőszövetkezeti család házatája se legyen tehén és anyakoca nélkül. A javaslat-tervezet ben komoly intézkedések szerepel­nek a háztáji gazdasághoz adott szövetkezeti támogatás növelésére. A termelőszöve kezeti tagok salát maguk is tegyenek lépéseket a ház­táji gazdaságból származó jövede­lem fokozása érdekében. Ahol a ta­lajadottságok megfelelőek, telepítse­nek a háztáji gazdaságban gyü­mölcsfákat és szőlőt. A termelőszövetkezeti tagok jólé­tének és gondtalan, magabiztos éle­tének megteremtése érdekében a közös és a háztáji gazdaságból szár­mazó jövedelem növelése mellett gyökeresen meg kell javítani a ter­melőszövetkezeti tagok szociális helyzetét is. Ezt szolgálja a hatá­rozati javaslat azzal, hogy javasol­ja a szociális alap kötelezővé téte­lét. A szociális alap létrehozásával megoldjuk az öreg és a munkakép­telenné vált termelőszövetkezeti ta­gok ellátását. Nagy megnyugvást váltott ki az idősebb falusi dolgo­zók között az a gondoskodás, amely a javaslat-tervezetben kifejezésre jut. A javaslat tartalmazza. hogy az olyan munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagoknak akik legalább két évet rendszeresen dolgoztak a termelőszövetkezetben, az ingyenes gyógykezelésen és gyógy szerellátáson kívül rendszeres jut­tatást, évenként legalább két má­zsa búzát és 1000 forintot kell ad­ni. Mennyire más kilátásai voltak a termelőszövetkezeti mozgalom meg­indulása előtt az öregedő mezőgaz­dasági munkásoknak és dolgozó pa­rasztoknak! Mutassuk meg az utat szövetke­zeti parasztságunk számára a jómó­dú és nyugodt, biztonságos élethez! — így lehetne összefoglalni a terme­lőszövetkezetek és gépállomások élen járó dolgozóinak harmadik országos tanácskozása előtt álló legfontosabb feladatot. A termelőszövetkezeti tagok jólété­nek megteremtéséhez a szövetkezeti gazdaságok termésátlagainak és a közös állattenyésztés hozamainak növelésén keresztül vezet az út. A termelőszövetkezeti tagokra valóban áll az a régi közmondás, hogy kiki a maga szerencséjének kovácsa. Ez­ért a jólét, a magasabb életszínvonal alapját minden szövetkezetben jobb munkával, nagyobb terméseredmé­nyekkel kell megvetni. A növényter­melésben a terméshozamok emelését a kenyérgabonatermelésnél és a leg­fontosabb kapásnövények, mégpedig a kukorica, a cukorrépa és a bur­gonya termelésénél kell megkezdeni. Ha az elkövetkezendő egy-két év alatt termelőszövetkezeteinkben a ke nyér- és a takarmánygabona, továb­bá a kukorica termésátlagát holdan­ként legalább három mázsával emel­jük, ezzel nagy lépést teszünk előre i termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésének, a növénytermelés ma­gasabb színvonalra való emelésének, és a termelőszövetkezeti tagok jó­módúvá tételének útján, öt fontos növényünket — a búzát, a rozsot, sz árpái, a zabot és a kukoricát te­kintve — termelőszövetkezeteinkben az előirányzott hárommázsás termés- r.övekedés elérése együttesen 43.000 vagon terményt és több mint 400 millió forint bevétett jelent. Megvannak-e a lehetőségek ahhoz, hogy egy-két év alatt a kenyér- és a takarmánygabona, valamint a ku­korica terméshozamát holdanként ’ega'ább három mázsával növeljük? F. fe’.ada* valóraváltásához a feltéte­lek egy része már rendelkezésünkre áll, a fettételek hiányzó részét pe­dig a legrövidebb időn belül megte­remthetjük! Mi szükséges ugyanis e célkitűzés eléréséhez? Elsősorban az, hogy ter­melőszövetkezeteink megfelelő szá­mú munkaerővel rendelkezzenek. Ezért mozgósítani lehet és mozgósí­tani kell a termelőszövetkezeti tag­ság teljes munkaerejét és a család­tagok minél nagyobb részét. Szövet­kezeti tagságunk növelésével érjük el, hogy az új gazdasági évben egyet­len olyan termelőszövetkezeti tagunk se legyen, aki legalább a kötelező munkaegységeket ne teljesítette vol­na. Szinte a lábunknál hever az a munkamennyiség, amit az eddig rendszertelenül dolgozók munkába- állításával nyerhetünk! Ha azok a szövetkezeti tagok, akik az idén nem dolgoztak rendszeresen a közös gaz­daságban, legalább a kötelező mun­kaegységet megszereznék — akkor a munkaegységek száma több. mint másfélmillióval növekednék. Mekko­ra terület gondos és idejében való megművelését lehet biztosítani más­félmillió munkaegységgel! Kormá­nyunk látja azt is, hogy számos szö­vetkezetben a jelenlegi tagság leg­jobb Igyekezete ellenére sem tud megbirkózni eredményesen a közös gazdaságban adódó munkákkal, mert nincsenek elegen. Ezért gondoskodás történik arról, hogy a szövetkezet­ből eltávozott tagok jelentős része visszatérjen. A minisztertanács nem rég megjelent határozata megtette az első lépést ehhez. A termelőszövet­kezetek rendelkezésére álló munka­erő nevelését segíti elő és számos fiatal dolgozó paraszt kívánságát fe­jezi ki az a javaslat, hogy a dolgozó parasztok családtagjai a családfő nélkül is beléphessenek a termelő- szövetkezetbe. Elegendő számú mun­káskéz biztosítása es öntudatos, fe­gyelmezett munka végzése az egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy a növénytermelésben kitűzött célokat termelőszövetkezeti tagságunk valóra váltja. A terméshozamok fokozásának, a termelőszövetkezeti tagok jólétének a tagság jó munkája mellett a má­sik legfőbb forrása: a föld. A talaj termőképességének fokozása trágyá­zás, korszerű talajművelés, helyes vetésforgó és jóminőségű vetőmag alkalmazása révén nagyobb figyel­met követel minden termelőszövet­kezeti tagtól, mert csakis így való­sítható meg a tetméshőzamok eme­lése, így lehet fokozni a termelőszö­vetkezeti tagok jövedelmét. Alapos számítások azt mutatják, hogy jobb agrotechnikával a fentemlített öt növényen kívül más növényeknél, mégpedig a burgonyánál, a napra­forgónál, a lucernánál, a vörösheré­nél és a cukorrépánál 70 millió fo­rint értékű termésnövekedést érhet­nek el termelőszövetkezeteink. Az öntözött terület megkétszerezése pe­dig mintegy 60 millió forinttal több jövedelmet jelentene termelőszövet­kezeteink számára. A nagy terméseredményekért fo­lyó munkában kiemelkedő szerep jut a modern gépi technikának, amelyet a gépállomások bocsátanak a termelőszövetkezetek rendelkezé­sére. A gépállomások jó munkája, a nagy terméseredmények elérésének egyik sarkköve. A határozati javas- 'attervezet számos intézkedést tar­talmaz a gépállomások munkájának megjavítása érdekében. A tervezet javasolja, hogy a traktorosok — a bányászokhoz hasonlóan — hűség- jutalmat kapjanak, s hogy a trakto­rosmunkában eltöltött időtől függően kitüntetésben részesüljenek. Ugyan­akkor felhívja a termelőszövetke­zetek figyelmét, hogy nagyobb gon­dot .fordítsanak a traktorvezetők megfelelő szálláshelyének és étkezé­sének biztosítására. Annak érdeké­ben, hogy a gépállomások a terme'ő szövetkezetek növénytermeléséhez nagyobb segítséget nyújthassanak, a határozattervezet szükségesnek tart­ja a gépállomások gépparkjának ki­egészítését. elsősorban a növényánn- táshoz, a betakarításhoz és a szállí­táshoz szükséges gépekkel, felszere­lésekkel. A mezőgazdasági termelés más!k döntő ágában, az állattenyésztésben a határozati javaslattervezet a ter­melőszövetkezetek számára azt a fő feladatot tűzi ki, hogy emeljék a hozamokat és ezzel együtt a szarvas- marha-. a sertés- és a juhállomány számát. Az a cél, hogy 1954 végéig a fejés istállóátlaga naponta leg­alább hét liter legyen, s hogy anya­kocánként átlagosan zsírsertésnél hat malacot, hússertésnél ki’enc malacot válasszanak le egy-egy fia- lás után — újabb nagyarányú iöve- delemnövelésre ösztönzi termelőszö­vetkezeti tagjainkat. A tejhozam e'ő- 'rányzott növelése mintegy 160 mil­lió forint, a sertésszaporulat emelése pedig 30 millió forint többletbevétett jelent. Ha termelőszövetkezeteink élnek azokkal a lehetőségekkel, ame­lyeket a szerződéses hizlalás nyújt, akkor figyelembe véve jelenlegi ser­tésállományukat — a beadáson felül legalább 100.000 sertést hizlalhstn-'k meg. s ez számukra több, mint 150 millió forint bevétett biztosít. Mi. szükséges az állattenyésztés ilyen nagyarányú fejlesztéséhez? Szilárd takarmányalap megteremté­se, a takarmánytermelés és az ál­lattenyésztés tervei összhangjának megvalósítása, a rétek és a legelők feljavítása, elegendő silótakarmány biztosítása és a takarmány gondos előkészítése. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fellendítése, a növénytermelés és az állattenyésztés fejlesztése érdekében szükséges az is, hogy megjavítsuk a termelőszövetkezetek szakmai irá­nyítását. Ez a tanácsok és a gépállo­mások szakembereitől kíván lelkiis­meretes és szakmailag az eddiginél magasabb színvonalú munkát. A termelőszövetkezetek és gépállo­mások élenjáró dolgozóinak harma­dik országos tanácskozására előter­jesztett határozati javaslat-tervezet komoly és felemelő célkitűzéseket állít a termelőszövetkezeti paraszt­ság elé. E feladatok nagyszabásúak, de a cél nem elérhetetlen. E jelentős feladatok megoldására érdemes moz­gósítani termelőszövetkezeti paraszt­ságunk erejének és tudásának leg­javát. A termelőszövetkezeti paraszt­ságban lévő munkakészség fokozása és a munkalendület kibontakozása érdekében szükséges, hogy a terme­lőszövetkezetek az alapszabály sze­rint működjenek, s hogy a szövet­kezeteket demokratikusan vezess''k. A szövetkezeti demokrácia megsér­tését — ez akár a szövetkezet veze­tősége, akár a tanácsok, akár az ál­lami vállalatok részéről történjék is — kívánja kiküszöbölni az országos tanácskozáson elfogadásra kerülő úi alapszabály és a határozati javas­lat-tervezet. Az új alapszabály és a határozat-tervezet javaslatokat tesz a szövetkezeti tagok jogainak teljes érvényesítésére és kiterjesztésére. Különösen nagy gondot fordít a köz­gyűlés szerepének és hatáskörének megnövelésére. A tervezet javaslatokat tesz az I. és II. típusú termelőszövetkezetek működésének megjavítására is. Fel­hívja a figyelmet az alapszabály sze­rű gazdálkodásra: a közös állatállo­mány kialakításának fontosságára, arra, hogy milyen előnyös számukra is, ha feldolgozó üzemágakat létesí­tenek; s figyelmükbe ajánlja, hogy a háztáji gazdaságban rejlő lehető­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents