Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-18 / 219. szám
ynlemourSJtfín eartssvumtei A MAI SZAMBÁN: A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása elé (1—2. o.l — A. J. Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ-közgyűlés 8. ülésszakának első teljes ülésén 1953. szeptember 15-én (2. o.) — Virágzó közös gazdaság — jómódú szövetkezeti parasztság (3. o.) — Mit kapott a gyönki járás az ötéves tervtől 1953-ban (3. o.) — Bírálatunk után a le- perdi állami gazdaságban (4. o.) M DP TOLNAMEGYEI P A RT BÍZÓT TS^Ítí^HAK LA P J A X. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM ARA SO FILLER PENTEK, 1953 SZEPTEMBER 18 A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró harmadik országos tanácskozása elé dolgozóinak Irta : Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Terme! őszö vetkezeti Tanács elnöke Népköztársaságunk minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozása összehívására országszerte nagy visszhangra talált. Természetesen elsősorban a falusi dolgozók fordulnak nagy érdeklődéssel a tanácskozás felé. A Terrfie'.ő- szövetkezeti Tanács részéről a tanácskozás elé terjesztett határozati javaslat-tervezet élénk vita tárgyává vált termelőszövetkezeti tagok, gépállomási dolgozók és egyéni gazdák között. A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozása ' iránt azért nyilvánul meg nagy várakozás, mert az első két országos tanácskozás megmutatta, hogy a legjobb dolgozók tanácskozása új sikerek, gazdag eredmények és fellendülés forrása. A termelőszövetkezeti mozgalom vezetői és öntudatos hívei valóban mindent megtesznek már az előkészületek során azért, hogy a küszöbönálló tanácskozás, mint újabb sikerek elérésének kiinduló pontja kerüljön be a termelőszövetkezeti mozgalom történetébe. Ezért az országos tanácskozás előtt és a tanácskozás során végigtekintünk a termelőszövetkezeti mozgalom már megtett útján, felmérjük a termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzetét és igyekszünk határozottan kialakítani azokat a feladatokat, amelyek meg valósításával leküzdjük nehézségeinket és új. az eddiginél nagyobb sikereket vívhatunk ki. A megtett útra visszatekintve büszke öröm tölt el minden öntudatos termelőszövetkezeti tagot és a szocializmus építésének minden egyes harcosát, mert a termelőszövetkezeti mozgalom immár ötéves története nem szűkölködik eredményekben és sikerekben. Az eltelt öt év félreérthetetlenül bebizonyította ország-világ előtt, hogy a szövetkezeti gazdálkodás hazánkban mély gyökereket vert. Ma egykori nincstelen mező- gazdasági munkások, szegényparasztok és középparasztok többszázezres tábora áll tán tori thatatlanul a közös gazdálkodás és a szövetkezeti élet mellett. A termelőszövetkezetek létjogosultságát és életrevalóságát mutatja, hogy termelőszövetkezeteink jelentős része megszilárdult és a tagok jó munkájának eredményeként a tavalyi súlyos aszály ellenére, jp eredményeket mutat fel a termelésben és a tagság jólétének növekedésében. Erősödő szövetkezeteink és jómódban gyarapodó szövetkezeti tagjaink mindennél világosabban tanúskodnak a szövetkezeti gazdálkodás fölénye, a szövetkezet ügyének igaza mellett. A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozása előtt végzett számvetés során mélyére nézünk a termelőszövetkezeti mozgalomban meglévő fogyatékosságoknak és hibáknak is. Feltárjuk a nehézségek gyökereit és kijelöljük leküzdésüknek módját. Erre az is kötelez bennünket, hogy vannak olyan szövetkezeti tagok, akikben a tavalyi gazdasági év nehézségei, az egyes szövetkezetekben még meglévő hibák megingatták a szövetkezeti ügybe vetett bizalmat. Az ilyen tagok felvilágosítása és megnyerése különösen szükségessé teszi a hibák kiküszöbölését és a termelőszövetkezetek előtt álló lehetőségek felvázolását. A termelőszövetkezeti mozgalom előtt ugyanis napjainkban olyan lehetőségek nyílnak meg, amelyek új és az eddigieknél nagyobb eredmények számára szolgálnak alapul. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata alapján kidolgozott kormányprogramm megvalósítása már eddig is szinte felmérhetetlen segítséget, hatékony támogatást jelentett szövetkezeti parasztságunk számára. Az új kormányprogramm nemcsak azért nagy jelentőségű a termelőszövetkezetek számára, mert fokozottabb anyagi támogatást nyújt, hanem azért is, mert fokozza az öntudatos termelőszövetkezeti. tagok munkakedvét, munkakészségét és új eredmények elérésére, jobb és lelkiismeretesebb munkára ösztönöz. Ebben a termelőszövetkezeti mozgalom számára példátlanul kedvező helyzetben ül össze a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozása, hogy megvitassa a Termelőszövetkezeti Tanács által előterjesztett határozati javaslat-tervezetet és a termelőszövetkezetek új alapszabály tér vezetet. A tanácskozás azzal a célkitűzéssel ül össze, hogy mélyreható változást, gyökeres javulást készítsen elő a termelőszövetkezetek gazdálkodásában. a termelőszövetkezeti tagok életében. Ezért a tanácskozás vezérfonalául szolgáló határozati javaslat-tervezetnek alapgondolata a szövetkezeti parasztság élet- színvonalának növelése, anyagi és kulturális életkörülményeinek gyökeres megjavítása. A Termelőszövetkezeti Tanács tag jai, akik a határozati javaslat-tervezetet megfogalmazták, a tervezet minden pontjának kialakításában a szövetkezeti tagok érdekeit, kívánságait tartották figyelemmel és juttatták érvényre. Nem kétséges, hogy a tanácskozás részvevőit szintén a szövetkezeti tagok jólétének megteremtésére irányuló szándék és akarat fogja áthatni. Ahhoz, hogy a szövetkezeti parasztságot jómódúvá tegyük, az első jelentős lépéseket -azzal tesszük meg, ha fokozzuk a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét. Ezért vitatja meg a tanácskozás azokat a feladatokat, amelyek a termelőszövetkezeti tagok természetbeni és pénzbeli jövedelmének nagyarányú növelése érdekében előttünk állanak. A termelőszövetkezeti tagok számára a legfőbb jövedelemforrás: a közös gazdaság. A szövetkezeti ' agak nagy jövedelme, jómódúvá tétele érdekében elsősorban a közös gazdaságot kell virágzóvá tenni. A közös gazdaságot minden szövetkezetben úgy kell fejleszteni, hogy az állami kötelezettségek teljesítésén és a szabadpiacra kerülő termékeiken felül minden szorgalmasan dolgozó tagnak bőségesen jusson a terményfélékből és az állati termékekből. El kell érnünk azt 'A, hogy a közös gazdaság a háztáji földdel együtt maradéktalanul biztosítsa a háztáji állatok számára szükséges takarmánygabonát és szálastakarmányt. A termelőszövetkezeti tagok élelmiszerekkel való bőséges ellátásán, a természetbeni részesedés növelésén kívül fokozni kell a tagság pénz jövedelmét is. Ehhez a legjobb alkalmat a szabadpiaci értékesítés, a zöldségfélék, az állati termékek, főleg a tej és a tejtermékek, továbbá a hízottsertés szabadpiaci eladása jelenti. A termelőszövetkezetek pénzbevételének fokozását és ezen keresztül a tagság pénzjövedelmének növelését a közös gazdálkodás egyik legfontosabb céljának kell tekinteni. Ezért javasolja a határozati javaslat-tervezet az országos tanácskozásnak, hogy a termelőszövetkezetek az évi termelési tervvel együtt készítsék el a jövedelemelosztás előzetes tervét és ezt még a termelési év megkezdése előtt vitassa meg a szövetkezet tagsága. A termelőszövetkezeti tagok javaslatai alapján a közgyűléseken rendszeresen vitassák meg azt is, milyen intézkedésekkel lehet fokozni a közös gazdálkodás jövedelmezőségét és tovább növelni az egy munkaegységre eső jövedelemrészesedést pénzben és természetben egyaránt. A termelőszövetkezeti tagok jövedelmének fokozása érdekében nagyobb gondot kell fordítani a pénzzel, az anyagokkal, a munkaegységgel való takarékosságra, s az adminisztratív és igazgatási költségek csökkentésére. A közös gazdaságból származó jövedelem növelése teszi tehát indokolttá, hogy az országos tanácskozás megvitatja a termelőszövetkezeti gazdaságok sokoldalúvá fejlesztését, a zöldség-, a gyümölcs-, a szőlőtermelés és az állattenyésztés előíérbehelyezése útján. A közös gazdaságból származó jövedelem növelése kívánja meg azt is, hogy termelőszövetkezeteinkben nagyobb gondot fordítsunk a termeléshez közvetlenül kapcsolódó melléküzem- ágak, elsősorban tejfeldolgozó üzemrészek létesítésére. A fejlett és jól jövedelmező közös gazdaság lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezeti tagok meghatározott időközönként (havonta, más félhavonként) teljesítet; munkaegységeikre a termelőszövetkezet tei- vezett jövedelmétől függően pénzelőleget kapjanak. Ezzel megszűnik a térmelőszövetkezeti tagoknak ely sok gondot okozó pénzszűke, amely abból adódik, hogy nem rendszeresen, hanem leginkább a gazdasági év második felében jutottak jelentősebb pénzmennyiséghez. A közös gazdaságból származó jövedelemnek fontos kiegészítője a kisegítő háztáji gazdaságból származó jövedelem. Ezért nagyobb gondot kell fordítani a háztáji gazdaságra és törekedni kell a háztáji gazdaságból eredő jövedelem növelésére. Az országos tanácskozás elé benyújtott határozati javaslat-tervezet célul tűzi ki, hogy a jövő év végén egyetlen termelőszövetkezeti család házatája se legyen tehén és anyakoca nélkül. A javaslat-tervezet ben komoly intézkedések szerepelnek a háztáji gazdasághoz adott szövetkezeti támogatás növelésére. A termelőszöve kezeti tagok salát maguk is tegyenek lépéseket a háztáji gazdaságból származó jövedelem fokozása érdekében. Ahol a talajadottságok megfelelőek, telepítsenek a háztáji gazdaságban gyümölcsfákat és szőlőt. A termelőszövetkezeti tagok jólétének és gondtalan, magabiztos életének megteremtése érdekében a közös és a háztáji gazdaságból származó jövedelem növelése mellett gyökeresen meg kell javítani a termelőszövetkezeti tagok szociális helyzetét is. Ezt szolgálja a határozati javaslat azzal, hogy javasolja a szociális alap kötelezővé tételét. A szociális alap létrehozásával megoldjuk az öreg és a munkaképtelenné vált termelőszövetkezeti tagok ellátását. Nagy megnyugvást váltott ki az idősebb falusi dolgozók között az a gondoskodás, amely a javaslat-tervezetben kifejezésre jut. A javaslat tartalmazza. hogy az olyan munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagoknak akik legalább két évet rendszeresen dolgoztak a termelőszövetkezetben, az ingyenes gyógykezelésen és gyógy szerellátáson kívül rendszeres juttatást, évenként legalább két mázsa búzát és 1000 forintot kell adni. Mennyire más kilátásai voltak a termelőszövetkezeti mozgalom megindulása előtt az öregedő mezőgazdasági munkásoknak és dolgozó parasztoknak! Mutassuk meg az utat szövetkezeti parasztságunk számára a jómódú és nyugodt, biztonságos élethez! — így lehetne összefoglalni a termelőszövetkezetek és gépállomások élen járó dolgozóinak harmadik országos tanácskozása előtt álló legfontosabb feladatot. A termelőszövetkezeti tagok jólétének megteremtéséhez a szövetkezeti gazdaságok termésátlagainak és a közös állattenyésztés hozamainak növelésén keresztül vezet az út. A termelőszövetkezeti tagokra valóban áll az a régi közmondás, hogy kiki a maga szerencséjének kovácsa. Ezért a jólét, a magasabb életszínvonal alapját minden szövetkezetben jobb munkával, nagyobb terméseredményekkel kell megvetni. A növénytermelésben a terméshozamok emelését a kenyérgabonatermelésnél és a legfontosabb kapásnövények, mégpedig a kukorica, a cukorrépa és a burgonya termelésénél kell megkezdeni. Ha az elkövetkezendő egy-két év alatt termelőszövetkezeteinkben a ke nyér- és a takarmánygabona, továbbá a kukorica termésátlagát holdanként legalább három mázsával emeljük, ezzel nagy lépést teszünk előre i termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésének, a növénytermelés magasabb színvonalra való emelésének, és a termelőszövetkezeti tagok jómódúvá tételének útján, öt fontos növényünket — a búzát, a rozsot, sz árpái, a zabot és a kukoricát tekintve — termelőszövetkezeteinkben az előirányzott hárommázsás termés- r.övekedés elérése együttesen 43.000 vagon terményt és több mint 400 millió forint bevétett jelent. Megvannak-e a lehetőségek ahhoz, hogy egy-két év alatt a kenyér- és a takarmánygabona, valamint a kukorica terméshozamát holdanként ’ega'ább három mázsával növeljük? F. fe’.ada* valóraváltásához a feltételek egy része már rendelkezésünkre áll, a fettételek hiányzó részét pedig a legrövidebb időn belül megteremthetjük! Mi szükséges ugyanis e célkitűzés eléréséhez? Elsősorban az, hogy termelőszövetkezeteink megfelelő számú munkaerővel rendelkezzenek. Ezért mozgósítani lehet és mozgósítani kell a termelőszövetkezeti tagság teljes munkaerejét és a családtagok minél nagyobb részét. Szövetkezeti tagságunk növelésével érjük el, hogy az új gazdasági évben egyetlen olyan termelőszövetkezeti tagunk se legyen, aki legalább a kötelező munkaegységeket ne teljesítette volna. Szinte a lábunknál hever az a munkamennyiség, amit az eddig rendszertelenül dolgozók munkába- állításával nyerhetünk! Ha azok a szövetkezeti tagok, akik az idén nem dolgoztak rendszeresen a közös gazdaságban, legalább a kötelező munkaegységet megszereznék — akkor a munkaegységek száma több. mint másfélmillióval növekednék. Mekkora terület gondos és idejében való megművelését lehet biztosítani másfélmillió munkaegységgel! Kormányunk látja azt is, hogy számos szövetkezetben a jelenlegi tagság legjobb Igyekezete ellenére sem tud megbirkózni eredményesen a közös gazdaságban adódó munkákkal, mert nincsenek elegen. Ezért gondoskodás történik arról, hogy a szövetkezetből eltávozott tagok jelentős része visszatérjen. A minisztertanács nem rég megjelent határozata megtette az első lépést ehhez. A termelőszövetkezetek rendelkezésére álló munkaerő nevelését segíti elő és számos fiatal dolgozó paraszt kívánságát fejezi ki az a javaslat, hogy a dolgozó parasztok családtagjai a családfő nélkül is beléphessenek a termelő- szövetkezetbe. Elegendő számú munkáskéz biztosítása es öntudatos, fegyelmezett munka végzése az egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy a növénytermelésben kitűzött célokat termelőszövetkezeti tagságunk valóra váltja. A terméshozamok fokozásának, a termelőszövetkezeti tagok jólétének a tagság jó munkája mellett a másik legfőbb forrása: a föld. A talaj termőképességének fokozása trágyázás, korszerű talajművelés, helyes vetésforgó és jóminőségű vetőmag alkalmazása révén nagyobb figyelmet követel minden termelőszövetkezeti tagtól, mert csakis így valósítható meg a tetméshőzamok emelése, így lehet fokozni a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét. Alapos számítások azt mutatják, hogy jobb agrotechnikával a fentemlített öt növényen kívül más növényeknél, mégpedig a burgonyánál, a napraforgónál, a lucernánál, a vörösherénél és a cukorrépánál 70 millió forint értékű termésnövekedést érhetnek el termelőszövetkezeteink. Az öntözött terület megkétszerezése pedig mintegy 60 millió forinttal több jövedelmet jelentene termelőszövetkezeteink számára. A nagy terméseredményekért folyó munkában kiemelkedő szerep jut a modern gépi technikának, amelyet a gépállomások bocsátanak a termelőszövetkezetek rendelkezésére. A gépállomások jó munkája, a nagy terméseredmények elérésének egyik sarkköve. A határozati javas- 'attervezet számos intézkedést tartalmaz a gépállomások munkájának megjavítása érdekében. A tervezet javasolja, hogy a traktorosok — a bányászokhoz hasonlóan — hűség- jutalmat kapjanak, s hogy a traktorosmunkában eltöltött időtől függően kitüntetésben részesüljenek. Ugyanakkor felhívja a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy nagyobb gondot .fordítsanak a traktorvezetők megfelelő szálláshelyének és étkezésének biztosítására. Annak érdekében, hogy a gépállomások a terme'ő szövetkezetek növénytermeléséhez nagyobb segítséget nyújthassanak, a határozattervezet szükségesnek tartja a gépállomások gépparkjának kiegészítését. elsősorban a növényánn- táshoz, a betakarításhoz és a szállításhoz szükséges gépekkel, felszerelésekkel. A mezőgazdasági termelés más!k döntő ágában, az állattenyésztésben a határozati javaslattervezet a termelőszövetkezetek számára azt a fő feladatot tűzi ki, hogy emeljék a hozamokat és ezzel együtt a szarvas- marha-. a sertés- és a juhállomány számát. Az a cél, hogy 1954 végéig a fejés istállóátlaga naponta legalább hét liter legyen, s hogy anyakocánként átlagosan zsírsertésnél hat malacot, hússertésnél ki’enc malacot válasszanak le egy-egy fia- lás után — újabb nagyarányú iöve- delemnövelésre ösztönzi termelőszövetkezeti tagjainkat. A tejhozam e'ő- 'rányzott növelése mintegy 160 millió forint, a sertésszaporulat emelése pedig 30 millió forint többletbevétett jelent. Ha termelőszövetkezeteink élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a szerződéses hizlalás nyújt, akkor figyelembe véve jelenlegi sertésállományukat — a beadáson felül legalább 100.000 sertést hizlalhstn-'k meg. s ez számukra több, mint 150 millió forint bevétett biztosít. Mi. szükséges az állattenyésztés ilyen nagyarányú fejlesztéséhez? Szilárd takarmányalap megteremtése, a takarmánytermelés és az állattenyésztés tervei összhangjának megvalósítása, a rétek és a legelők feljavítása, elegendő silótakarmány biztosítása és a takarmány gondos előkészítése. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fellendítése, a növénytermelés és az állattenyésztés fejlesztése érdekében szükséges az is, hogy megjavítsuk a termelőszövetkezetek szakmai irányítását. Ez a tanácsok és a gépállomások szakembereitől kíván lelkiismeretes és szakmailag az eddiginél magasabb színvonalú munkát. A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozására előterjesztett határozati javaslat-tervezet komoly és felemelő célkitűzéseket állít a termelőszövetkezeti parasztság elé. E feladatok nagyszabásúak, de a cél nem elérhetetlen. E jelentős feladatok megoldására érdemes mozgósítani termelőszövetkezeti parasztságunk erejének és tudásának legjavát. A termelőszövetkezeti parasztságban lévő munkakészség fokozása és a munkalendület kibontakozása érdekében szükséges, hogy a termelőszövetkezetek az alapszabály szerint működjenek, s hogy a szövetkezeteket demokratikusan vezess''k. A szövetkezeti demokrácia megsértését — ez akár a szövetkezet vezetősége, akár a tanácsok, akár az állami vállalatok részéről történjék is — kívánja kiküszöbölni az országos tanácskozáson elfogadásra kerülő úi alapszabály és a határozati javaslat-tervezet. Az új alapszabály és a határozat-tervezet javaslatokat tesz a szövetkezeti tagok jogainak teljes érvényesítésére és kiterjesztésére. Különösen nagy gondot fordít a közgyűlés szerepének és hatáskörének megnövelésére. A tervezet javaslatokat tesz az I. és II. típusú termelőszövetkezetek működésének megjavítására is. Felhívja a figyelmet az alapszabály szerű gazdálkodásra: a közös állatállomány kialakításának fontosságára, arra, hogy milyen előnyös számukra is, ha feldolgozó üzemágakat létesítenek; s figyelmükbe ajánlja, hogy a háztáji gazdaságban rejlő lehető(Folytatás a 2. oldalon)
