Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-02 / 205. szám

1955 SZEPTEMBER S N Ä P E 6 3 Az UDP paksi járási kibővített választmányi ülése Vidáman ünnepelték as Építők Napját Ssekssárdon A paksi járás pártválasztmányá­nak kibővített ülése szombaton vi­tatta meg a Központi Vezetőség jú­nius 28-i határozatát és a járás párt- szervezeteinek e határozattal kap­csolatos tennivalóit. A nagyjelentő­ségű választmányi ülésen Varga István elvtárs a járási pártbizott­ság titkára mondotta el a járási pártbizottság beszámolóját. A be­számoló ismertette az egész járás fejlődését, a járás pártszervezeteinek munkáját. Mélyreható önbírálattal fedte fel a pár‘bízottjáé munkájá­nak fogyatékosságait és bátor bírá­latot mondott a járási és községi pártfunkcionáriusok tevékenysége felett is. Ismertette többek között, hogy a iolleHiv vezetés, a b rálat- önb'rátat hiánya a pértdemokrácia megsértése milyen kárt okozott a tömegek és a járás pártszervezeteinek kapcsolatában. A beszámoló megmutatta, hogy a ba- sáskodás, az egyszemélyi vezetés, a funkcionáriusok hiányos elméleti képzettsége milyen káros következ­ményekkel járt, hogy segítette elő ez a párt és a tömegek közti kap­csolat meglazulását. Rávilágított a beszámoló, hogy a dolgozók felveté­seit, jogos problémáit figyelmen kí­vül hagyták sok esetben, sőt nem egy hélyen a parasztpolitika meg­sértésével feleslegesen zaklatták a dolgozó parasztokat. Azt is felvetet­te a beszámoló, hogy a politikai mun kát egyre inkább az adminisztrációs módszerek helyettesítették és sok esetben a párt funkcionáriusai vé­gezték az állami szervek munkáját elvéve azok önállóságát. Elbizako­dottság, személyi kultusz honoso­dott meg a járási pártbizottságon. A pártmunka demokratikus egyedüli helyes módszereit a „csalhatatlan" vezetők utasításai, basáskodás, \e- dorongolás szorították ki. A helyte­len magatartásáért nevezték el „gó- ré"-nak Varga elvtársat a járásban. Ezek a módszerek elszigetelték a pártbizottságot a párttagságtól, csők keniették az egyszerű pártmunká­sok aktivitását és visszatetszést szül­tek a dolgozók között. A beszámoló feletti vitában részt­vevő tizenhat elvtárs bátran tette szóvá a hibákat, bírálta személyre való tekintet nélkül a járási pártbi­zottság tagjait és munkatársait. A vitában felszólalók valamennyien fel tárták saját munkájuk, pártszerve­zetük hibáit is. / megkapcsolat meglazulását a felsőbb szervek helytelen intézkedései is elő segítették. Háromszor módosították a vetéstervet, a végén már nem tudta senki, mit kell vetnie. Biró elv­társ nagydorogi párttitkár elmondot­ta, hogy az elmúlt év folyamán ren­geteg túlkapás volt tapasztalható a beadás terén. Ez is okozója a tö­megkapcsolat meglazulásának. — Adorjánné és Molnárné elvtársnők elmondották, hogy a párt és állami szervek közti kapcsolat sem volt kielégítő. Sok esetben meg kerülték a helyi szerveket és mö­göttük hoztak intézkedéseket. A bí­rálat nem tudott kellő mértékben kibontakozni, mert sokszor megtorlás követte az elhangzott« bírálatot. — Kiérik elvtárs, a bölcskei Vörös Október tszcs párttitkára felvetette, hogy a JB ellenőrzése gyenge volt, nem kaptak segítséget, pedig számos probléma merült fel a munkák so­rán. Javasolta, hogy a járási pártbi­zottság funkcionáriusai rendszeresen látogassák az alapszervezeteket, be­széljenek a funkcionáriusokkal min­den problémájukról, konkrétan, a helyszínen segítsék őket, hogy a ve­zetés fejlettebb módszereit elsajátít­hassák. A beszámoló és az elhangzott hoz­zászólások megmutatták, hogy a nagy őszi munkák, a betakarítás és az ő<7i. szán'as-wtps sikeres meqv’lís'tása érdekében milyen termelési feladatok várnak megoldásra az elkövetkezendő né­hány hétben. Sokan beszéltek arról, hogy milyen intézkedések, milyen se gítség szükséges ezeknek a felada­toknak a jó végrehajtásához, mi­lyen agiiációs munkát kell végezni ennek érdekében. A járási pártvá­lasztmány ülése fontos feladatokat tűzött a járási pártbizottság elé. A beszámoló és a vita fényt derített arra, hogy igen sok a tennivaló a tömegkapcsolat mgesziilárdítása te­rén. De az elhangzott vélemények, bírálatok, javaslatok biztosítékok ar­ra, hogy ezen a téren rövidesen dön­tő változás legyen. Szükség van az alu'ró! övö birá'a' bátnri'ásári is. A választmányi ülés harcos szelle­me, a megbírált elvtársak önbírála­ta, az éles kritikai szellemben el­hangzott hozzászólások biztosíték ar­ra, hogy ezen a téren is döntő vál­tozás következik be az elkövetke­ző napokban, hetekben. A választ­mányi ülés rávilágított, mit kell tenni, hogy a küszöbön álló taggyű­lések az egész párttagságot mozgás­ba hozzák a Központi Vezetőség ha­tározatának végrehajtására, hogy a paksi járás dolgozó népe megértse: jó termelőmunkájától függ most el­sősorban az életszínvonal emelke­dése, a kormányprogramm megvaló­sulása. Minden felszólaló és a beszámoló is a oárfmunkában eHövstett hibák legsúlyosabb következményeként a tömegVapcsolat meglazulását jelölte meg. A vita során számos példát hoztak fel ennek bizonyítására. Tóth elv­társ Bikács község párttitkára el­mondotta: a tömegkapcsolat kiszé­lesítéséhez a tömegek aktivizálásá­hoz szükséges, hogy elsősorban a pártszervezet munkáját javítsák meg. Mivel nem minden párttag vé­gez pártmunkát, a pártszervezet nem jut el a dolgozók széles tömegeihez A tömegkapcsolatok lazulását mutat­ja az is, hogy számos problémát nem oldottak meg és sokszor feleslegesen zaklatják a dolgozó parasztokat. —- Bakos elvtárs bölcskei párttitkár bírálta a járási pártbizottság mun­kamódszerét, Szabópál Antal elv­társ helytelen magatartását. Kifogá­solta, hogy a járási szervektől a köz­ségbe érkező egyes funkcionáriusok csak a párttitkárig. a tanácsházie jutnak el, de a párttagsághoz és a dolgozókhoz már nem. C s a h ó c i elvtárs, a kanacsi állami gazdaság párttitkára elmondotta, hogy a tö­megkapcsolat meglazulását mutatja az is, hogy a kombájnosok még ma sem kapták meg a természetbeni prémiumot munkájukért, s a párt- szervezet sem foglalkozott ezzel a kérdéssel, csupán gazdasági ügyként kezelte. Tóth Károly elvtárs, pak­si községi párttitkár hozzászólásá­ban rávilágított, hogy munkáját a járási pártbizottság utasítása sze­rint hajtotta végre, pedig sok eset­ben helyesebb meglátásai voltak és jobban ismerte saját területét. Eb­ből számos túlkapás származóit, a tömegkapcsolat meglazulása követ­kezett. A pártdemokrácia megsérté­sével kapcsolatban elmondotta, hogy a pártbizottság a választmány tag­jait aktíváknak használta, nem is­merte el vezetőjének. A felszólaló elvtársak rávilágítot­tak arra is, hogy a tiimegKspcso'at megszilárdításáért milyen erőfeszítéseket kell tenniök a pártszervezeteknek. Felvetették, hogy a politikai felvilágosító mun­kát erősíteni kell és a kormány­programm feldolgozásával, a külön­böző kedvezmények ismertetésével széles körben kell felvilágosítani a dolgozó parasztokat. Érveket kell ki­dolgozni a népnevelők számára, hogy megmagyarázhassák a dolgozó parasztoknak: hogyan segíti a kor­mányprogramm az egyénileg gaz­dálkodókat és így őket is mozgósí­tani tudják a párt és kormány által kitűzött célok megvalósításáért ví­vott harcban. Katona elvtárs, györkönyi párttitkár hozzászólásá­ban felvetette, hogy a határozatok sorsa az alsóbb pártszerveknél dől el. Éppen ezért ion!rét e v ársi segiíséijre van szükség. A járási pártbizottság helytelen mun kamódszeréről elmondotta, hogy ö is dolgozott a JB-n és ismerve a pa­rancsolgatás, utasítgatás elterjedé­sét, borsózott a háta, amikor közsé­gi titkár lett. Elmondotta, hogy a segítés legtöbb esetben abból állt, hogy oldalakra terjedő „szemponto­kat" kapott. Ismertette, hogy a tö­N EMZETKOZ1 SZEME E A „bonni demokrácia4* Von Manteulíel páncéloslábor nolc. Wolf tüzértábornok. Heue 'tengernagy. Andre vezérőrnagy. Ku del ezredes, a lovagkereszt tulaj­donosa. Lanz hegyivadásztábornok. kans Grimm író ... Tíz évvé) ezelőtt ezek a nevek díszére válhattak volna a Hitler fogadására meghívottá^ névsorá­nak. Most a szeptember 6-ra ki­tűzött bonni parlamenti választá­sokon induló képviselőjelöltek lis­táin szerepelnek. Ezek közül az urak közül nem egyet külföldön is jól ismernekr Manteutíel tábornok akj a „Gross- Deutschland" hitlerista hadosztály parancsnoka volt, most a ,,Bruder­schaft" illegális tisztiszövetség ve­zetője. Grimm a hitlerista időkben „Nép élettér nélkül“ címmel hír­hedt revansiszta müvet írt. Lanz tábornokot, a Balkán békés lakos­ságának hóhérát mint háborús bű­nöst, 12 évi börtönbüntetésre ítél ték. Azok szabadították ki, akik ma újabb háborús bűncselekménye­ket terveznek. André tábornokot Kréta-szigeti gaztetteién annakide jén halálraítélték. Heue tenger­nagy, aki a hitlerista időkben a „Moszkito flotta“ parancsnoka volt, nemrég revansiszta tengerész­szövetséget szervezett. Wilhelms havenben egy bajtársi találkozón követelte, hogy a „nyugati szövet­ségesek" azonnal engedjék szabad lábra az összes háborús bűnösöket. Megjegyzendő, hogy nem csupán a nyíltan lasiszta pártok képviselő- jelöltjeinek listáján szerepelnek hétpróbás hitleristák. Manteuffel Iá bornok neve a bonni kormánypárt­nak annak a ,,Szabad Demokrata Pártnak‘* listáján díszeleg, amely­nek elnöke Hcuss, a bonni köztár­saság elnöke. Heue tengernagy Ade nauer pártjának képviselőjelöltje. Mj sem bizonyíthatná ennéj job­ban a bonni rendszer fasiszta mi­voltát. Pedig amerikai gyámjaiért a rendszert a „demokrácia példaké- pé“-nek mondják és szeretné% rá­erőszakolni egész Németországra — Kelel-Németországra is. Ethel és Julius Megjelent az Országos Béketanács kiadásában Fehér Klára és Nemes László kisregénye: „Ethel és Július“, mely írás a hős Rosenberg házaspár elleni igazságtalan politikai hajszá­val foglalkozik. Ez a kisregény bizo­nyítéka annak, hogy az amerikai háborús uszítok semmilyen eszköz­től sem riadnak vissza, amikor azt akarják a világgal elhitetni, hogy a Szovjetunió felforgató tevékenységet kíván folytatni Amerikában. Min­dent elkövetnek, hogy a hős Rosen­berg házaspárból hamis vallomást csikarjanak ki, de ez a szándékuk megtörik a házaspár hősi magatar­tásán. Az igazukért a halálbünte­tést is vállalják, mert tudják, hogy a világ becsületes békeharcosai ha­láluk után is folytatni fogják a béke megvédéséért harcukat. A békeharc­ban gondoljunk mindnyájan Julius Rosenberg szavaira: „A történelem országútján nagyon kis kavics a mi életünk. De minden kis porszemnek, minden kis kavicsnak a helyén kel! lennie, hogy megakadályozza a fa­sizmus, a háború rohanó szekerének útját. Mi felelünk azért is, hogy gyermekeinkre milyen világ vár.“ Vasárnap rendezték meg ország szerte az építők ünnepét. Nagy lel. kesedéssel készültek erre a napra a mi megyénk építőmunkásai is. A fia­talok vidám táncokkal> vidám műsorszámokkal köszöntötték dolgozótársai kát. A fíaray-téren felállított szabadtéri színpadon felléptek a téglagyá­rak, a Tatarozó Vállalat és a többi építő vállalatok tánc- és színjátszó csoportjai, akik egész délután szórakoztatták a dolgozókat. * Vonaton, autón érkeztek meg vasárnap délelőtt a téglagyárak dolgo­zói. Paksról 40, Högyészröl 20, Mázáról 10 dolgozó fölt el Szék szárára, hogy vidám szórakozás mellett töltsék el a mai napot. Bach Ferenc, a Téglagyári Egyesülés üzemi bizottságának elnöke üdvözölte a megjelent téglagyári munkásokat, majd Fritsi József elvtárs, a Tolnamegyei Tégla­gyári Egyesülés igazgatója jutalomban, sztahánovista kitüntetésben része. sítette a legjobb dolgozókat, akik tervük túlteljesítésével segítik a kor­mány programmját. Zakommer Virgil a hőgyészi téglagyár égetöje■ Molnár Imre, a tamási téglagyár kézivető brigádjának vezetője és még 8 dolgozd kapta meg ezen á napon jó munkája jutalmául a sz'ahánovisla oklevelet. Mintegy 2700 forint pénzjutalom került kiosztásra a legjobb dolgozók között. Délben finom ebéddel vendégelték meg a dolgozókat. Elhúzódott a* ebédidő, a dolgozók elbeszélget 'ek egymás között, valamennyien örültek <t mai napnak, hiszen ez a nap kitüntetést, jő munkájuk elismerését fejezi ki. Délután a téglagyári dolgozók az Egyesülés dolgozóival közösen a Garay-térre vonultak, ahol vidáman töltötték el a nap minden percét.. * A Tatarozó Vállalat építésvezetőségeinek dolgozói is csoportosan ér. keztek meg vasárnap Szekszárdra, hogy közösen ünnepeljék meg az Építők Napját. Már a délelőtt, folyamán érdekes műsorszámokkal, vidám jelenetekkel szórakoztatták az üzemi DISZ fiatalok a dolgozókat. Az ebéd elfogyasztása után csoportosan indultak a Garay-térre, ahol a kuliúrbrigám dók állandóan játszót iák. szórakoztatták a közönséget. A legnagyobb érdé. kesség azonban este volt, amikor a vállalat kultúrhclyiségében előadást tartottak. Az üzemi DISZ-szervezet kttUúrgárdája bemutatta a ,,Duda Gyuri" című három felvonásos vidám műsorát, melyre már hetekkel ez­előtt készülődtek a fiatalok. Közben Szűcs József igazgató elvtárs beszé. det is tartott, aki méltatta e nap nagy jelentőségét, majd névszerinf emm lítctte meg a kimagasló eredményt el-érö dolgozókat, brigádokat. Dicsérő oklevélben részesült Pálfi Adám sztahánovista kőműves brigádja, mely az utóbbi hónapokban állandóan 180 százalékon felül teljesíti tervét, Pin­tér András segédmunkás brigádja, mely az utóbbi két hónapban töri fel az elsők közé 180 százalékos tervteljesítéssel. Dicséretben részesültek a szakszervezeti bizalmi dolgozók is, akik léét hét alatt 75 százalékról 85 százalékra emelték fel a vállalaton belül a szakszervezeti taglétszámot. Marosi József, a bátuszéki építésvezetőségen 5 dolgozót szervezett be a szakszervezetbe, ezzel elérte, hogy mind a, 22 brigádtársa szakszervezeti tag. * Minden építőmunkás örült a mai napnak. Vidám szórakozással töltöt­ték a nap minden percét. Boldogok voltak, mert látják, hogy ma már megbecsült emberei a társadalomnak, nem kell rettegniük, hogy holnap nem lesz hol dolgozni. Ehelyett azt gondolták magukban; ezután is jó munkát végeznek, hogy a terv túlteljesítésével köszönjék meg kormányunk, nak ezen megbecsülését, sikerre vigyék a párt- és a kormány programm. ját, mely minden dolgozó, így az ő számukra is a boldog életet jelenti. dolgozó parasztjaink á beadási kedvezményeket: Kormányunk programmjának is­mertetése után másfél hónap telt el és ezalatt az időszak alatt a mező- gazdasági munkánk legfontosabb tér ménye, a gabona betakarítása befe­jeződött. A jó termés, valamint a pártunk és kormányunk által bizto­sított óriási kedvezmények lehetősé­get nyújtottak minden termelőnek ahhoz, hogy beadási kötelezettségét maradéktalanul teljesítse. Termelőcsoportjaink mint minden munkában, ebben is példásan elsők voltak. Dolgozó parasztságunk 90 százaléka, a cséplőgéptől szállította a begyüjtőhelyre az államnak járó gabonát, ami arról tesz tanúbizony­ságot, hogy dolgozó parasztságunk beadási kötelezettségének teljesítésé­vel tudatosan segíti a kormány programmjának megvalósítását. A lelkesedést,, versengést, amely termelőcsoportjaink és dolgozó pa­rasztjaink körében kibontakozott ebben az időszakban, az ellenség megirigyelte és különböző híreszte­lésekkel próbálta megakadályozni. Akadtak is termelők, akik felültek az olyan hazugságoknak, hogy min­den gabonát be kell adni és ezért nem szállították be közvetlenül a cséplőgéptől kötelezettségüket. Ez az eset azonban igen elszórt jelenség Megyénkben már 50 község termelői és 114 termelőcsoport tagjai élvezik az 1951 december 1-i párt és kor­mányhatározatban biztosított szabad piac előnyeit. Az ellenség híreszte­lése kudarcba fulladt. A gabonafélék betakarításának befejezésével kezdetét veszi az őszi kapásnövények betakarítása, a bur­gonya, napraforgó, majd a kukorica. Ezekből a termény féleségekből is bő termés ígérkezik, ami lehetővé teszi, hogy mind termelőcsoportjaink, mind dolgozó parasztságunk beadási kötelezettségüket ezekből is, mint a gabonából teljesíteni tudják. De jut bőven szabadpiacra is. Népköztársaságunk elnöki tanácsá­nak törvényerejű rendelete megszün­tette a búza. rozs. ároa. zab. kuko­rica, napraforgómag és a burgonya forgalmával kapcsolatban eddig ér­vényben lévő korlátozásokat. A for­galmi korlátozások megszüntetése újabb jelentős lépés parasztságunk anyagi jólétének emelése, a város és a falu közötti áruforgalom fej­lesztése, a dolgozó nép áruellátásá­nak megjavítása terén. Kormányunk a tavalyi hátralék elengedését kizárólag egy feltételhez kötötte; hogy az idei kenyér- és ta­karmánygabona beadást minden dol­gozó paraszt teljesítse. Éppen ezért joggal el is várja, hogy minden ter­melő tartsa hazafias, becsületbeli kötelességének, hogy teljesítse az őszi kapásokból előírt beadási köte­lezettségét is. Hízottsertés, vágómar­ha, tej, tojás, baromfibeadási köte­lezettségüknek a beütemezett határ­időre történő teljesítésével bizonyít­sák be, hogy a kormányprogramm megvalósítását ők is szívügyüknek tekintik. V. I. A Német Bemolraüi u$ Xöz'ársasáq korm nya tagjainak és a Néme'ek Szövetség vezetőségének merbeszé ése Berlin (ADN): Wirth, volt birodal­mi kancellár és Wilhelm Elfes volt főpolgármester kezdeményezésére 1953 augusztus 28-án beható megbe­szélés folyt Berlinben a Németek Szövetségének vezetősége, valamint Grotewohl miniszterelnök, Nuschke és Loch miniszterelnökhelyettesek és Wunderlich államtitkár között. A megbeszélés középpontjában a nyugati hatalmakhoz intézett szov­jet jegyzék és a Szovjetunió, vala­mint a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya között lefolyt tárgyalások eredménye folytán be­következett új helyzet állott. A részt­vevők egybehangzó véleménye az volt, hogy olyan helyzet állt be, amely nemcsak a Német Demokrati­kus Köztársaság számára jelent dön­tő sikereket, hanem közelebb hozza a megvalósuláshoz Németország bé­kés újraegyesülését és a békeszerző­dés megkötését Németországgal. Grotewohl miniszterelnök ismétel­ten hangsúlyozta, hogy a Német. De­mokratikus Köztársaság kormánya mindenkor hajlandó tárgyalni a bel- német kereskedelem fejlesztéséről évi egymilliárd márkás keretben.

Next

/
Thumbnails
Contents